1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket
Amióta az azonos nemű személyek házasságkötéshez való jogát bevezető törvény (Gesetz zur Einführung des Rechts auf Eheschließung für Personen gleichen Geschlechts) 2017. október 1-jén hatályba lépett, nincs lehetőség Németországban bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére. Az azonos nemű párok az eltérő nemű párokkal megegyezően köthetnek házasságot. A már bejegyzett élettársi kapcsolatok házasságra változtathatók. Mindazonáltal nincs erre vonatkozó kötelezettség; a bejegyzett élettársi kapcsolatok a korábbiakhoz hasonló formában működhetnek tovább.
2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény (Gesetz über die Eingetragene Lebenspartnerschaft) értelmében az azonos nemű párok 2001 augusztusától 2017 szeptemberéig bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthettek Németországban. A bejegyzett élettársi kapcsolat jogkövetkezményei nagymértékben a házasság jogkövetkezményeinek mintáján alapultak (alapulnak továbbra is).
3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?
A bejegyzett élettársakra is a közszerzeményi vagyonjogi rendszer (Zugewinngemeinschaft) vonatkozik, ha arról a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, közjegyző előtt kötött szerződésben nem állapodnak meg ettől eltérően. A házasságra vonatkozó törvényes vagyonjogi szabályozás rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni a bejegyzett élettársi kapcsolatra is (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 6. szakasza). A bejegyzett élettársi szerződés eltérő vagyonjogi rendszert (vagyonelkülönítést – Gütertrennung, vagyonközösséget – Gütergemeinschaft vagy a választható német-francia közszerzeményi vagyonjogi rendszert – deutsch-französische Wahl-Zugewinngemeinschaft) is megállapíthat (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 7. szakasza).
4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?
A házasságra vonatkozó vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos tájékoztatás értelemszerűen alkalmazandó a bejegyzett élettársi kapcsolatokra.
5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?
A bejegyzett élettársi kapcsolatok felbontásának vagy érvénytelenítésének joghatásait a házasságok esetében történő különválásnak, illetve a házasság felbontásának joghatásai alapján modellezik, így elvben hivatkozni lehet a házasságokra vonatkozó információkra. A joghatások a kiválasztott vagyonjogi rendszertől függően eltérőek. A közszerzeményi vagyonjogi rendszer esetében a vagyonjogi rendszer (például a bejegyzett élettárs halála, a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése vagy más vagyonjogi rendszerről való szerződéses megállapodás miatt történő) megszűnésekor a közös szerzemények kiegyenlítésére kerül sor. A közös szerzemények kiegyenlítése azt jelenti, hogy az az élettárs, aki a bejegyzett élettársi kapcsolat időtartama során magasabb értékben halmozott fel vagyontárgyakat, mint a másik élettárs, köteles a saját felhalmozott vagyona és a másik élettárs által felhalmozott vagyon közötti különbség felének mértékében, pénzbeli kifizetés formájában kompenzálni a másik élettársat.
A vagyonösszesítő rendszer esetében az élettársi kapcsolat megszűnése esetén (adott esetben a kötelezettségek teljesítését követően) a közös vagyon megosztásra kerül. Főszabály szerint mindkét partner jogosult a fennmaradó többletérték felére. Amennyiben azonban a bejegyzett élettársak vagyonelkülönítésben állapodtak meg, vagyonuk teljes mértékben elkülönül, és így a vagyonjogi rendszer megszűnését követően nem történik meg a vagyon kiegyenlítése.
6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?
A bejegyzett élettárs törvényes öröklési joga megegyezik a házastárs öröklési jogával (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 10. szakasza).
7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?
A családjogi bíróság (Familiengericht) rendelkezik hatáskörrel a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyek elbírálására. Az ilyen ügyek a bejegyzett élettársi kapcsolatot érintő ügyeknek minősülnek (a családjogi ügyekben követendő eljárásról és a nemperes eljárásokról szóló törvény [Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit] 269. szakasza (1) bekezdésének 10. pontja). A családjogi ügyekben követendő eljárásról és a nemperes eljárásokról szóló törvény 111. szakaszának (9) bekezdésével és 112. szakaszának (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 270. szakasza (1) bekezdésének második mondata szerint a vagyonjogi rendszerre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni. Az eljárás megfelel a házassági ügyekben (például a válással és a házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben) vagy a családjogi jogvitákban alkalmazandó eljárásnak.
8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő személy rendszerint csak a saját tartozásaiért és csak a saját vagyonával felel, amely megfelel a házassági vagyonjog alapján fennálló felelősségnek. Nem tartoznak e körbe a család mindennapi szükségleteinek észszerű fedezésére szolgáló ügyletek (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénynek a polgári törvénykönyv [Bürgerliches Gesetzbuch] 1357. szakaszával összefüggésben értelmezett 8. szakaszának (2) bekezdése). A rendelkezési jog esetleges korlátozására vonatkozó megjegyzések értelemszerűen alkalmazandók.
9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása
A közös otthon és a háztartási eszközök ideiglenesen feloszthatók a különválás időtartamára (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 13. és 14. szakasza), vagy véglegesen a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása után (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénynek a polgári törvénykönyv 1568a. és 1568b. szakaszával összefüggésben értelmezett 17. szakasza).
10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?
A házasságra vonatkozó törvényes vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos általános elvek értelemszerűen alkalmazandók. Amennyiben a bejegyzett élettársak a közszerzeményi vagyonjogi rendszer szerint élnek, külön vagyonuk nem válik közös vagyonná. Ezért nincs szükség az ingatlan-nyilvántartás (Grundbuch) helyesbítésére. Ez a bejegyzett élettársi kapcsolat időtartama alatt történő ingatlanvásárlásokra is vonatkozik. A bejegyzett élettársak az általuk előnyben részesített jogi forma (például résztulajdonosok közössége [Bruchteilsgemeinschaft] vagy társtulajdonosok közössége [Gesamthandsgemeinschaft]) szerint vásárolhatnak ingatlant. Ugyanezek az elvek vonatkoznak a vagyonelkülönítés vagyonjogi rendszerére is. Csak abban az esetben kell az élettársaknak benyújtaniuk a közjegyző által hitelesített, bejegyzett élettársi szerződést a földhivatalhoz (Grundbuchamt), és kérelmezniük az ingatlan-nyilvántartás kiigazítását, ha az élettársak vagyonjogi rendszerüknek a vagyonközösséget választják.