Általános leírás
Van-e alapképzés, és ha igen, kötelező-e?
Igen, az ügyvédi kamarai névjegyzékbe való felvételhez az ügyvédjelöltnek szakmai tanfolyamokon kell részt vennie, és teljesítenie kell az etikai kódex alapján szervezett vizsgát (lásd alább).
Különbséget tesz-e az alapképzés az ügyvédjelöltek kategóriái között, pl. vállalati ügyvédek és védőügyvédek esetében?
Ebben az esetben az e kérdőívre adott válaszok csak az ügyvédek alapképzésére vonatkoznak.
Mely szervezetek felelősek az alapképzés megszervezéséért?
Az ügyvédek szakmai alapképzését a szakmai képzési központok szervezik (a további részleteket lásd alább).
Mi az alapképzés jogszabályi alapja?
Az ügyvédek magatartási kódexe – 3.14. és azt követő cikkek.
Eljárásjogi törvénykönyv – 434. cikk.
Az alapképzéshez való hozzáférés
Vannak-e feltételei a képzéshez való hozzáférésnek?
Az ügyvédi hivatás gyakorlásának feltételei:
„Senki sem viselheti az ügyvédi címet, illetve gyakorolhatja ügyvédi hivatását, kivéve, ha belga állampolgár vagy az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, jogi doktori vagy mesterdiplomával rendelkezik, a 429. cikkben említett esküt letette, és szerepel az ügyvédi kamara névjegyzékében vagy az ügyvédjelöltek listáján” (az eljárásjogi törvénykönyv 428. cikke).
Az alapképzés tekintetében:
„Az ügyvédi kamarai névjegyzékbe való felvételhez az ügyvédjelöltnek szakmai tanfolyamokon kell részt vennie, és teljesítenie kell az etikai kódex alapján szervezett vizsgát” (az ügyvédek etikai kódexének 3.14. cikke).
Mi a fő felvételi eljárás? Ha van verseny – ki működteti azt?
/
Vannak-e alternatív hozzáférési útvonalak a képzéshez?
Nincsenek.
Az egyetlen kivétel az 1998. február 17-i 98/5/EK irányelv (a Belgiumban praktizáló ügyvédek esetében, akik más tagállamban szereztek képesítést).
Az alapképzés formátuma és tartalma
Mi a képzés időtartama és időkerete?
„Az ügyvédi kamara névjegyzékébe való felvételhez – a 428a. cikk (2) bekezdésének alkalmazására is figyelemmel – hároméves »képzési időszak« szükséges” (az eljárásjogi törvénykönyv 434. cikke).
A képzési évek (tanfolyamok, vizsgák, képzési kötelezettségek) tartalmát illetően lásd az etikai kódex 3.14. és azt követő cikkeit.
Hogyan szervezik meg a képzést?
A képzés belső megszervezése az etikai kódex 3.23. cikke szerint történik.
A jogi alapképzést a szakmai képzési központok szervezik. Négy szakmai képzési központot hoztak létre, amelyek a következő területek ügyvédi kamaráiból állnak: Brüsszel, Namur-Dinant-Luxembourg, Charleroi-Mons-Brabant Wallon-Tournai, Liège-Eupen-Huy-Verviers.
A szakmai képzési központ igazgatója szervezi és koordinálja a jogi szakmai képzéseket és vizsgákat.
Kik az oktatók?
Az oktatók az ügyvédi kamara névjegyzékében szereplő ügyvédek, akiket a szakmai képzési központ illetékessége alá tartozó ügyvédi kamarák valamelyike vett nyilvántartásba. Önkéntes alapon tanítanak, és néha párban dolgoznak az oktatott tantárgyra szakosodott bírákkal.
Az ügyvédek tehát az ügyvédi hivatásuk mellett oktatók is.
Ezeket a tantárgyakat a szakmai képzési központok kezelik.
Mi az alapképzés tartalma és célja?
A szakmai gyakorlat első éve (az etikai kódex 3.14. cikke)
A tanfolyamnak és – külön rendelkezés hiányában – a vizsgának egy 84 órás programból kell állnia, amely a következő tantárgyakat foglalja magában:
1° etika (16 óra);
2° a polgári eljárás gyakorlata (16 óra);
3° a büntetőeljárások gyakorlata, beleértve a szabadságuktól megfosztott vagy a rendőrség, az ügyészség vagy a nyomozási bíró által meghallgatott személyek védelmét (16 óra);
4° a közigazgatási eljárás gyakorlata (8 óra);
5° jogi segítségnyújtás (8 óra);
6° a gazdasági jogi törvénykönyvből eredő adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek, valamint a pénzmosás megelőzése (8 óra);
7° alternatív vitarendezési formák (8 óra);
8° az ügyvédek rendelkezésére bocsátott informatikai eszközök (4 óra).
A szakmai gyakorlat második és harmadik éve (az etikai kódex 3.14a. cikke)
Annak a gyakornoknak, aki a 3.16. cikk (1) bekezdésének megfelelően megszerezte az ügyvédi szakmai alkalmassági bizonyítványát, a szakmai gyakorlat második és harmadik éve alatt gyakorlati szakmai képzéseken kell részt vennie, amelyek a következőkre vonatkoznak:
1° etika (legalább 12 óra);
2° európai jog, beleértve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt (legalább 12 óra);
3° legalább 24 óra egy vagy több, nem kimerítő jellegű témából, a következő lehetőségek közül választva:
- a fiatalkorúak jogai (legalább 8 óra),
- vagyon és személyek ideiglenes igazgatása (legalább 8 óra),
- a külföldiek joga (legalább 8 óra),
- részletes büntetőjog, beleértve a büntetések végrehajtását és a büntetés-végrehajtási bíróságot (legalább 8 óra),
- fizetésképtelenségi jog (természetes és jogi személyek) (legalább 8 óra),
- a lefoglaláshoz és végrehajtáshoz való jog (legalább 8 óra) – családjog (legalább 8 óra),
- a mérlegek és éves beszámolók értelmezése (legalább 8 óra),
- a személyi sérüléssel kapcsolatos felelősséghez és kártérítéshez való jog, beleértve a szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak nyújtandó kártérítésre szolgáló alapot (legalább 16 óra),
- munkaügyi és társadalombiztosítási jog (legalább 16 óra)”.
Legalább négy napig részt kell venniük egy vagy több szemináriumon is, amelyek különösen az írásbeli kommunikációval, szóbeli kommunikációval, médiával kapcsolatos kommunikációval, érdekérvényesítéssel, találkozókkal, tárgyalással, jogi együttműködéssel, közvetítéssel, ügyvédi tevékenységgel és mediációval stb. foglalkoznak.
A szakmai képzési központok beépíthetnek egyes, az e központok által szervezett speciális tanfolyamokat, amelyek lehetővé teszik a jelölt számára, hogy megismerje egy másik szakma képviselőjének munkáját.
Ki alakítja ki az alapképzési programokat?
Az etikai kódex 3.24. cikke
„Az Ordre des barreaux francophones et germanophone azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy olyan kezdeményezéseket tegyen, amelyeket hasznosnak tart az alapképzés követelményeinek és tartalmának egységesítése érdekében, minden szakmai képzési központ az Ordre des barreaux francophones et germanophone igazgatótanácsával, valamint – amennyiben a szakmai képzési központ több kamarához tartozik – annak tagjaival folytatott konzultációt követően elfogadja az alapképzés céljait és tartalmát, valamint az esetleges eljárási szabályokat. Dönt a jelölteknek javasolt további kérdésekről, és kötelezővé teheti azokat.”
Milyen módszertant alkalmaznak a képzéshez?
A választ lásd a fenti „Mi az alapképzés tartalma és célja?” szakaszban.
A képzés milyen gyakorlati elemei alkalmazandók a jelöltekre?
A választ lásd a fenti „Mi az alapképzés tartalma és célja?” szakaszban.
Hogyan értékelik/mérik a jelölteket? Milyen gyakran és ki végzi ezt?
A szakmai gyakorlat első éve:
Lásd a 3.16. cikket:
A jelöltnek a képzés befejezését követő első időpontban le kell tennie a vizsgát (= ügyvédi alkalmassági bizonyítvány), amely a következő témákra vonatkozó (polgári eljárás, büntetőeljárás, közigazgatási eljárás, kabinetszervezés és adókötelezettségek, jogi segítségnyújtás) írásbeli kérdésből és az etikai kérdésekkel kapcsolatos szóbeli kérdésből áll.
+ 3.18. cikk:
„A 3.16. cikk (1) bekezdésében és a 3.17. cikk (1) bekezdésében említett írásbeli vizsgákat a szakmai képzési központok közösen szervezik meg. A szóbeli etikai vizsgát minden szakmai képzési központ az O.B.F.G. által összeállított kérdéscsoport alapján szervezi meg, az O.B.F.G. etikáért felelős igazgatójának irányítása alatt.”
A pontozás tekintetében:
Annak a jelöltnek, aki az összes tantárgy tekintetében a 20-ból legalább 10 pontot szerzett, az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges alkalmassági bizonyítványt kell kiállítani. Ezt a bizonyítványt a vizsgabizottság is kiállíthatja, ha legalább öt tantárgyból 20-ból 10 pontot szerzett, az összes tantárgy tekintetében pedig átlagosan a pontok 50%-át megszerezte.
A szakmai gyakorlat második és harmadik éve:
Vö. 3.14a. cikk
- tanfolyam
- szemináriumok
A tanfolyamokon és szemináriumokon való részvétel kötelező, és a szakmai gyakorlathoz tartozó kötelezettség.
Vannak-e más jogi szakemberekkel közösen végzett képzési tevékenységek? Ha igen: Hogyan működik mindez a gyakorlatban?
Az etikai kódex 3.2. cikke
„Egy ügyvédi irodában, egy vállalati ügyvéddel rendelkező vállalkozásnál vagy egy nemzetközi bíróság jogi referenseként külföldön teljesített szakmai gyakorlat időtartama a következő három feltétel teljesülése esetén vehető figyelembe:
- a jelöltnek egyéves szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, és ezen időszak alatt eleget kell tennie kötelezettségeinek;
- a jelöltnek meg kell szereznie az ügyvédi kamara elnökének előzetes engedélyét;
- a jelöltnek részletes jelentést kell benyújtania az ügyvédi kamara elnökének a kérdéses időszakban végzett tevékenységeiről.
Ezt a jelentést a szakmai gyakorlati felügyelő(k)nek, annak a vállalati ügyvédnek, akinél a szakmai gyakorlatot elvégezte, vagy annak a bírónak kell jóváhagynia, akinek a jogi referense volt”.
Ez a rendelkezés jelenleg felülvizsgálat alatt áll a kirendelés lehetőségének esetleges kiterjesztése céljából.
Melyek az uniós jogi képzés, a nyelvi képzés és az alapképzés európai elemei, például a CCBE vagy az ELF tevékenységeiben való részvétel?
Ez a szakmai gyakorlat második évébe van beépítve (lásd a 3. cikk (14a) bekezdését).
Európai jog, beleértve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt (legalább 12 óra)
Hány jelöltet vesznek fel a képzésre? Évente kiigazítják-e a jelöltek számát, és ha igen, ki végzi ezt?
Az alapképzési és képesítési folyamat befejezése
Az alapképzés záróvizsgával zárul? Hogyan épül fel szervezetileg? Ki felelős a vizsgáért?
Lásd a 3.8. kérdésre adott választ.
Miután sikeresen teljesítette a CAPA-vizsgát és teljesítette jelölti kötelezettségeit az etikai kódexnek megfelelően, a jelölt az ügyvédi kamarai tanácshoz fordul az ügyvédi kamarába történő felvétel céljából.
Létezik-e további felvételi eljárás az alapképzés befejezését követően az ügyvédi tevékenység végzésére?
/