A digitalizációról szóló rendelet – Tagállami értesítések

1. A bíróságokkal vagy más hatóságokkal való kommunikációt szolgáló nemzeti informatikai portálok

Az elektronikus fájloknak az igazságszolgáltatási rendszerben történő bevezetéséről és a jogi ügyekben elektronikus úton folytatott kommunikáció további előmozdításáról szóló, 2018. január 1-jén hatályba lépett törvény (Gesetz zur Einführung der elektronischen Akte in der Justiz und zur weiteren Förderung des elektronischen Rechtsverkehrs) (Szövetségi jogi közlöny [BGBI.], 2017. I , 2208. o.) értelmében a bíróságoknak és az ügyészségeknek 2026. január 1-jétől kezdődően kizárólag elektronikus formában kell tárolniuk a bírósági aktákat és az ügyiratokat.

2018. január 1-je óta az eljárásban érintett felek az írásbeli dokumentumok helyett – biztonságos továbbítási csatornákon keresztül – elektronikus dokumentumokat is benyújthatnak a polgári perekkel foglalkozó bíróságokhoz (a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung, ZPO) 130a. szakaszának (4) bekezdése); ez analógia útján, más jogszabályokban erre a rendelkezésre való hivatkozások révén más bíróságokra is vonatkozik.

Az eljárásban érintett bizonyos feleknek (különösen az ügyvédeknek, közjegyzőknek, adótanácsadóknak, bírósági végrehajtóknak, hatóságoknak stb.) biztonságos továbbítási csatornákat kell fenntartaniuk, hogy lehetővé tegyék az elektronikus iratok bíróság általi kézbesítését (a polgári perrendtartás 173. szakasza). 2022. január 1-je óta az ügyvédeknek, a hatóságoknak és a közjogi jogi személyeknek elektronikus úton kell benyújtaniuk az iratokat a polgári perekben eljáró bíróságokhoz (a polgári perrendtartás 130d. szakasza); ez analógia útján, más jogszabályokban erre a rendelkezésre való hivatkozások révén más bíróságokra is vonatkozik. A bírói kar erre a célra az elektronikus bírósági és közigazgatási postafiók (Elektronisches Gerichts- und Verwaltungspostfach, EGVP [egvp.justiz.de]) technikai infrastruktúrát használja.

A rendszer garantálja az elektronikus úton továbbított dokumentumok bizalmas jellegét, hitelességét, sértetlenségét és joghatását. Az igazságszolgáltatási rendszeren belül az ügyvédek, a bíróságok és az igazságszolgáltatás egyéb résztvevői az EGVP-t használják a dokumentumok hatékony cseréjére. Adminisztratív összefüggésben a hatóságok az EGVP-t arra használják, hogy biztonságosan tudjanak kommunikálni egymással és a polgárokkal. A felhasználóknak speciális szoftverre van szükségük a jogi ügyekben folytatott elektronikus kommunikációhoz. A hozzáférés gyakran elektronikus aláírási kártyák vagy más hitelesítési módszerek – többek között a polgárok elektronikus személyazonosítója (e-azonosító) – használatával történő azonosításon és hitelesítésen alapul. Ez biztosítja, hogy csak az arra jogosult személyek küldhessenek és fogadhassanak dokumentumokat a rendszeren keresztül.

Az EGVP mint nemzeti informatikai portál korszerű és biztonságos megoldást kínál az igazságszolgáltatási és közigazgatási ügyekben folytatott digitális kommunikáció megvalósításához. Az EGVP a német igazságszolgáltatási rendszer és közigazgatás különböző érdekelt felei számára nélkülözhetetlen eszköz, mivel garantálja a dokumentumok biztonságos, jogilag kötelező erejű, hatékony és nyomon követhető továbbítását.

A bíróságokkal való kommunikációhoz a következő informatikai portálokat hozták létre biztonságos továbbítási csatornákként:

• Az ügyvédek számára fenntartott speciális elektronikus postafiók (besonderes elektronisches Anwaltspostfach, beA [bea-brak.de]). Ez a Német Szövetségi Ügyvédi Kamara (Bundesrechtsanwaltskammer, BRAK) központi nyilvántartásába bejegyzett természetes személyek és szakmai tevékenységet folytató vállalkozások számára áll rendelkezésre (az ügyvédekről szóló szövetségi törvény [Bundesrechtsanwaltsordnung, BRAO] 31a. és b. szakasza).
• A közjegyzők számára fenntartott speciális elektronikus postafiók (besonderes elektronisches Notarpostfach, beN [bnotk.de]). Ez a Német Szövetségi Közjegyzői Kamara (Bundesnotarkammer, BNotK) nyilvántartásába közjegyzőként bejegyzett természetes személyek számára áll rendelkezésre. Ilyen postafiók létrehozható helyettes közjegyzők, közjegyzőjelöltek, a BNotK, a közjegyzői kamarák és más közjegyzői szervezetek számára is (a közjegyzőkről szóló szövetségi törvény [Bundesnotarordnung, BNotO] 78n. szakasza).
• Az adótanácsadók számára fenntartott speciális elektronikus postafiók (besonderes elektronisches Steuerberaterpostfach, beSt [steuerberaterplattform-bstbk.de]). Ez azon adótanácsadók és adóügyi meghatalmazottak számára áll rendelkezésre, akiket az adótanácsadásról szóló törvény (Steuerberatungsgesetz, StBerG) 32. szakasza (2) bekezdésének második mondatával összhangban neveztek ki. Az adótanácsadásról szóló törvény 32. szakaszának (3) bekezdése szerinti adótanácsadói kamarák és szakmai tevékenységet végző vállalkozások számára szintén nyitva áll (az adótanácsadásról szóló törvény, 86d. szakaszának f. pontja).
• A hatóságok számára fenntartott speciális elektronikus postafiók (besonderes elektronisches Behördenpostfach, beBPo). Ez csak a hatóságok és a közjogi jogi személyek számára érhető el.
• A polgárok és szervezetek számára fenntartott speciális elektronikus postafiók (besonderes elektronisches Bürger- und Organisationenpostfach, eBO). Bizonyos eBO-postafiókok használata díjköteles; a szolgáltatókkal kapcsolatos áttekintésért látogasson el az egvp.justiz.de weboldalra. A felhasználókat e-azonosítóval, minősített elektronikus bélyegzővel, közjegyző által hitelesített név- és címnyilatkozattal, illetve a tolmács- vagy fordítási szolgáltatásokat nyújtó, hivatalosan kinevezett vagy esküt tett személyek és bírósági végrehajtók esetében a kinevezésnek a jogi ügyekben folytatott elektronikus kommunikációról szóló rendelet (Elektronischer-Rechtsverkehr-Verordnung, ERVV) 11. szakasza (2), (3) és (4) bekezdésében említett közjogi szerv általi megerősítésével azonosítják.
• Az online hozzáférésről szóló törvény (Onlinezugangsgesetz, OZG) szerinti felhasználói fiókhoz tartozó postafiók és kézbesítési szolgáltatás (mein-justizpostfach.bund.de), amely díjmentesen áll a német szövetségi személyazonosítóval (id.bund.de) rendelkező valamennyi polgár rendelkezésére.
• A De-Mail-fiókhoz tartozó postafiók és kézbesítési szolgáltatás, amennyiben üzenetküldéskor a De-Mail-szolgáltatásról szóló törvény (De-Mail-Gesetz) 4. szakaszának (1) bekezdése második mondatának megfelelően az üzenet küldője biztonságosan be van jelentkezve, és a biztonságos bejelentkezést a De-Mail-szolgáltatásról szóló törvény 5. szakaszának (5) bekezdésével összhangban megerősítették (https://www.bmi.bund.de/DE/themen/moderne-verwaltung/e-government/de-mail/de-mail-node.html).

A feladó által megerősített De-Mail kivételével valamennyi biztonságos átviteli csatorna alapját az EGVP infrastruktúra képezi.

A beBPo és az eBO felületén, valamint az OZG felhasználói fiók postafiókján és kézbesítési szolgáltatásán keresztül elérhető biztonságos átviteli csatornákkal, valamint a jogi ügyekben folytatott elektronikus kommunikáció általános technikai feltételeivel kapcsolatos további információk megtalálhatók a jogi ügyekben folytatott elektronikus kommunikációról szóló rendeletben (ERVV).

2. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

A polgári perrendtartás 128a. szakaszának (1) bekezdésével összhangban a bíróság – kérelemre vagy hivatalból – engedélyezheti a felek, meghatalmazott képviselőik és tanácsadóik számára, hogy a szóbeli meghallgatás során más helyen tartózkodjanak, és onnan hajtsák végre az adott eljárási cselekményt; ebben az esetben a meghallgatást mind az adott külső helyszínre, mind a tárgyalóterembe egyidejűleg, audiovizuális úton közvetítik. A bíróság a felek akarata ellenére is elrendelhet videó útján történő meghallgatást. A videokonferencia formájában történő meghallgatás engedélyezése nem az eljárás menetének irányítása érdekében hozott informális intézkedés, hanem a bíróság szakmai ítéletének megfelelően hozott határozat tárgya. Ez a döntés bármikor megváltoztatható. Ha a bíróság nem rendelkezik a szükséges műszaki berendezésekkel, az ilyen kérelmeket gyakran elutasítják. A videokonferencia formájában történő meghallgatás iránti kérelem elutasítását meg kell indokolni.

Ezen túlmenően a bíróság – a polgári perrendtartás 128a. szakaszának (2) bekezdésével összhangban – tanú, szakértő vagy érintett fél számára csak kérelemre engedélyezheti, hogy a meghallgatás során máshol tartózkodjon.

A videokonferencia formájában történő meghallgatásra ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint a személyes meghallgatásokra. Valamennyi eljárási jog ugyanolyan módon gyakorolható. A videokonferencia formájában történő meghallgatás nem érinti az ügyvédi képviselethez való jogot. Az igazságszolgáltatási rendszerben használt videokonferencia-rendszerek többsége biztosít olyan melléktermeket, amelyek lehetővé teszik az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalmas konzultációt.

A bíróságnak gondoskodnia kell róla, hogy a nagyközönség hozzáférhessen a tárgyalóteremhez és a meghallgatáshoz; következésképpen a meghallgatást úgy kell közvetíteni a tárgyalóterembe, hogy a nagyközönség figyelemmel tudja kísérni az eljárást. Az elnöklő bírónak jelen kell lennie a tárgyalóteremben. A bíróság többi tagja videokonferencia-technológia alkalmazásával is részt vehet, ha ennek nyomós oka van.

A videokonferencia-technológia használatával részt vevő felek azonosításának megbízhatósági szintje megegyezik a személyes meghallgatásokra vonatkozó szabályokban meghatározott szinttel. A felekre és ügyvédeikre, illetve az eljárás más résztvevőire, például a tanúkra vonatkozóan nem kerültek hivatalos azonosítási eljárások meghatározásra. Az egyes esetekben alkalmazandó azonosítási követelmények ezért a bíróság mérlegelési jogkörébe tartoznak. Mivel a hozzáférési adatokat tartalmazó idézést csak az érintett résztvevőknek küldik meg, gyakran nincs szükség a személyazonosság további igazolására. Ezen túlmenően a felek gyakran az ügyvédjük kíséretében jelennek meg, aki sok esetben ismert a bíróság előtt. Azokban a ritka esetekben, amikor kétségek merülnek fel valamely résztvevő személyazonosságával kapcsolatban, ezek eloszlathatók például azáltal, hogy felkérik az adott személyt személyazonosságának igazolására.

A bizonyítékokba a hivatalos bizonyítási eljárás (Strengbeweisverfahren) részeként történő betekintés nem lehetséges videokonferencia formájában történő meghallgatás során.

A meghallgatásról nem készül felvétel. Következésképpen nem alkalmaznak beszédet szöveggé alakító szoftvert. A polgári perrendtartás 159. szakasza értelmében azonban jegyzőkönyvet kell felvenni a tárgyalásról és a bizonyítékfelvételről. A jegyzőkönyv tartalma ideiglenesen hangfelvételként is rögzíthető (a polgári perrendtartás 160a. szakasza). Az eljárásban érintett felek és harmadik személyek nem készíthetnek felvételt a meghallgatásról.

Családjogi ügyekben folytatott eljárások esetében a videokonferencia formájában történő meghallgatásra a családjogi ügyekben követendő eljárásról és a nemperes eljárásokról szóló törvény (Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit, FamFG) 30. és 32. szakaszában foglalt rendelkezések az irányadók.

Videokonferencia alkalmazása fizetésképtelenségi eljárásokban és szerkezetátalakítási ügyekben is lehetséges, például a hitelezők gyűlésén a követelések áttekintése és megállapítása, vagy a szerkezetátalakítási tervek megvitatása és az azokról való szavazás céljából tartott megbeszélések esetében. Ezt a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény (Insolvenzordnung, InsO) 4. szakasza, valamint a társaságok stabilizálásáról és szerkezetátalakításáról szóló törvény (Unternehmensstabilisierungs- und -restrukturierungsgesetz, StaRUG) 38. szakasza teszi lehetővé, amelyek a polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezéseire hivatkoznak.

Valamennyi német bíróság és más igazságügyi hatóság hozzáféréssel rendelkezik a videokonferenciák tartására szolgáló infrastruktúrához, bár ennek az infrastruktúrának a kiterjedése régiónként és igazságszolgáltatási áganként eltérő. A szövetségi kormány kizárólag a szövetségi bíróságok megfelelő hardverrel és szoftverrel való ellátásáért felelős. Az összes többi bíróság, azaz a német bíróságok túlnyomó többsége esetében ez a szövetségi államok feladata. A szolgáltatandó információk köre bíróságonként jelentős mértékben eltérő, de általában a várt információkra terjed ki. A résztvevők tájékoztatásra irányuló igényei az elmúlt években általában csökkentek, mivel a videokonferenciák használata egyre elterjedtebbé vált.

A bíróságok igazgatására vonatkozó regionális hatáskörnek köszönhetően a német igazságszolgáltatási rendszerben számos különböző videokonferencia-platformot használnak, a Jitsi, a Big Blue Button, a Skype for Business, a Pexip és a Nextcloud Talk által kínált helyi megoldásoktól kezdve az olyan felhőalapú szolgáltatásokig, mint a Cisco Webex vagy a Microsoft Teams. Bár valamennyi használt videokonferencia-rendszer célja, hogy széles körű támogatást nyújtson a személyi számítógépeket és mobileszközöket használó ügyfelek számára egyaránt, időnként kompatibilitási problémák merülnek fel.

A tolmácsolás továbbra is kihívást jelent a videokonferencia formájában történő meghallgatások esetében. A német igazságszolgáltatási rendszer által igénybe vett videokonferencia-szolgáltatások többsége nem biztosít az online szinkrontolmács csatlakoztatásához szükséges, második hangcsatornát. Az esetek túlnyomó többségében ezért a tolmácsot igénybe venni kívánó résztvevők nem tudnak távolról részt venni a meghallgatáson.

3. A büntetőügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

1. A videokonferencia-technológia használatára vonatkozó szabályok a büntetőeljárásról szóló törvény (Strafprozessordnung, StPO) szerint

A német büntetőeljárási jog határozza meg, hogy milyen eljárási helyzetekben és milyen feltételek mellett kerülhet sor (adott esetben határokon átnyúló) videokonferencia útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra annak érdekében, hogy megkönnyítsék a német hatóságok által folytatott belföldi büntetőeljárásokat.

A fő tárgyaláson kívül általában lehetőség van videokonferencia-technológia használatával történő meghallgatásra (a büntetőeljárásról szóló törvény 58b. szakasza a tanúk meghallgatásához, 136. szakaszának (5) bekezdése és 163a. szakasza (4) bekezdésének második mondata – mindkettő a büntetőeljárásról szóló törvény 58b. szakaszával együtt értelmezve – a vádlottak meghallgatásához). A videokonferencia-technológia kihallgatások lefolytatására való használata csak kivételes helyzetekre korlátozódik, olyan esetekben, amikor a tanúkat bírák hallgatják ki (a büntetőeljárásról szóló törvény 168e. szakasza).

A fenti rendelkezések szövege a következő:

• A büntetőeljárásról szóló törvény 58b. szakasza – Audiovizuális közvetítés útján történő kihallgatás:

A tanú kihallgatása a fő tárgyalástól eltérő helyszínen lebonyolítható úgy, hogy a tanú a kihallgatást vezető személytől eltérő helyen tartózkodik, és a kihallgatást audiovizuális eszközök használatával egyidejűleg közvetítik a tanú tartózkodási helyére és a kihallgatási helyiségbe.

• A büntetőeljárásról szóló törvény 168e. szakasza – A tanúk külön történő kihallgatása:

Ha fennáll a közvetlen kockázata annak, hogy a tanú jólléte súlyosan sérülhet abban az esetben, ha a kihallgatáson való jelenlétre jogosult személyek előtt hallgatják ki, és ezt a kockázatot nem lehet más módon elhárítani, a bírónak a tanút a jelenlétre jogosult személyektől elkülönítve kell kihallgatnia. A kihallgatást azzal egyidejűleg audiovizuális úton közvetítik a jelenlétre jogosult személyeknek. A jelenlétre jogosult személyek részvételi jogai egyebekben változatlanok maradnak. Az 58a. és a 241a. szakasz ennek megfelelően alkalmazandó. Az első mondatban említett döntés nem vitatható.

A fogva tartás szóbeli felülvizsgálata tekintetében a szóbeli meghallgatás videokonferencia-technológia alkalmazásával is tartható, ha a vádlott lemondott a személyes részvételhez való jogáról, vagy ha a nagy távolság, illetve a vádlott betegsége vagy más leküzdhetetlen akadály meggátolja a meghallgatáson való részvételét. A büntetőeljárásról szóló törvény 118a. szakaszának (2) bekezdése szerint:

• A büntetőeljárásról szóló törvény 118a. szakaszának (2) bekezdése – Fogva tartás felülvizsgálatára irányuló szóbeli meghallgatás:

A vádlottnak meg kell jelennie a meghallgatáson, kivéve, ha lemondott a személyes részvételhez való jogáról, vagy ha a nagy távolság, illetve a vádlott betegsége vagy más leküzdhetetlen akadály meggátolja a meghallgatáson való részvételét. A bíróság elrendelheti, hogy az első mondatban foglalt feltételek mellett a meghallgatást úgy folytassák le, hogy a vádlott a bíróságtól eltérő helyen tartózkodik, és a meghallgatást audiovizuális úton egyidejűleg közvetítik a vádlott tartózkodási helyére és a tárgyalóterembe. Amennyiben a vádlottat nem szállítják át a szóbeli meghallgatás helyszínére, és ha nem a második mondatban említett eljárást alkalmazzák, a védőnek a tárgyaláson biztosítania kell a vádlott jogainak érvényesülését.

A fő tárgyaláson a vádlott nem vehet részt audiovizuális kapcsolaton keresztül. Az igazságszolgáltatás további digitalizációjáról szóló törvénnyel (Gesetz zur weiteren Digitalisierung der Justiz) Németország lehetővé kívánja tenni a büntetőügyekben benyújtott felülvizsgálati kérelem (felülvizsgálat) fő tárgyalásán a videokonferencia-technológián keresztül történő részvételt. Ez a lehetőség azonban az ilyen felülvizsgálati kérelmekkel kapcsolatos fő tárgyalásra korlátozódik, amelynek során a vita kizárólag jogi kérdéseket érint, és ezért a személyes benyomások nem lényegesek.

Az adott tanú vallomásának jelentőségére tekintettel a hatályos jog azonban már most is lehetővé teszi a tanúk videokonferencia-technológia használatával történő kihallgatását a fő tárgyalás során, ha máskülönben fennállna a közvetlen kockázata annak, hogy a tanú jólléte súlyosan sérülhet, amennyiben betegség, fogyatékosság vagy más leküzdhetetlen akadályok miatt a tanú viszonylag hosszú vagy bizonytalan ideig nem tudna megjelenni a fő tárgyaláson, vagy észszerűen nem várható el, hogy nagy távolságról jelenjen meg a fő tárgyaláson. Ez a büntetőeljárásról szóló törvény 247a. szakaszából következik:

• 247a. szakasz – Audiovizuális eszközökkel történő tanúkihallgatás elrendelése

(1) Ha fennáll a közvetlen kockázata annak, hogy a fő meghallgatáson részt vevők jelenlétében meghallgatandó tanú jólléte súlyosan sérülhet, a bíróság elrendelheti, hogy a tanú a kihallgatás során egy másik helyszínen tartózkodjon; az ilyen végzés a 251. szakasz (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett is megengedett, amennyiben ez az igazság megállapításához szükséges. Az erre irányuló döntés nem megtámadható. A tanúvallomás egyidejű audiovizuális közvetítését a tárgyalóteremben biztosítani kell. A tanúvallomást rögzíteni kell, ha arra vonatkozó aggály merül fel, hogy a tanú valamely jövőbeli fő tárgyaláson nem áll majd rendelkezésre, hogy kihallgassák, és a felvétel az igazság megállapításához szükséges. Az 58a. szakasz (2) bekezdése ennek megfelelően alkalmazandó.

(2) A bíróság elrendelheti, hogy a szakértők meghallgatását úgy folytassák le, hogy az adott szakértő a bíróságtól eltérő helyszínen tartózkodik, és a meghallgatást audiovizuális úton egyidejűleg közvetítik a szakértő tartózkodási helyére és a tárgyalóterembe. Ez nem vonatkozik a 246a. szakasz szerinti esetekre. Az első mondatban említett döntés nem vitatható.

Végrehajtási eljárásokban az elítéltet és a szakértőt videokonferencia-technológia használatával is meg lehet hallgatni:

• 463e. szakasz – Audiovizuális közvetítés útján történő szóbeli meghallgatás:

(1) Ha az elítéltet az e rész rendelkezései alapján meghozandó bírósági határozatot megelőzően szóban meghallgatják, a bíróság dönthet úgy, hogy az elítélt a bíróságtól eltérő helyen tartózkodhat, mely esetben a meghallgatást audiovizuális úton egyidejűleg kell közvetíteni az elítélt tartózkodási helyére és a tárgyalóterembe. A bíróság csak azzal a feltétellel rendelheti el az audiovizuális közvetítést, ha az elítélt a szóbeli meghallgatás időtartama alatt a védője vagy ügyvédje irodájában tartózkodik. Az első mondat nem alkalmazandó, ha az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, vagy pszichiátriai klinikán való elhelyezését vagy megelőző fogva tartását rendelték el.

(2) Ha a bíróság által kirendelt szakértőt az e rész rendelkezései szerinti bírósági határozat meghozatala előtt meghallgatják, az (1) bekezdés első és harmadik mondata ennek megfelelően alkalmazandó.

2. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés keretében a videokonferencia-technológia külföldi eljárások megkönnyítésére szolgáló használatára vonatkozó szabályok

A videokonferencia-technológia büntetőügyekben történő, határokon átnyúló használatára vonatkozó különös szabályokról a német jog jelenleg csak a kihallgatásokkal összefüggésben rendelkezik. Ezek közé a rendelkezések közé tartoznak egyrészt a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014/41/EU irányelvet (ENYH-irányelv) végrehajtó rendelkezések és a büntetőügyekben nyújtott nemzetközi kölcsönös jogsegélyről szóló törvény (Gesetz über die internationale Rechtshilfe in Strafsachen, IRG) 91a–91j. szakaszában foglalt rendelkezések, másrészt pedig a 61c. szakasz rendelkezései az olyan kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatos esetekben, amelyekre vonatkozóan nincs érvényben szerződés. Amennyiben e különös szabályok nem alkalmazandók, főszabály szerint a büntetőügyekben nyújtott nemzetközi kölcsönös jogsegélyről szóló törvény (IRG) 59. szakaszának (3) bekezdése szerinti segítségnyújtásra vonatkozó általános felhatalmazás jogalapot képezhet a videokonferencia-technológia határokon átnyúló használatához. E rendelkezés értelmében a kihallgatás vagy meghallgatás audiovizuális közvetítés útján is lefolytatható, amennyiben ez a német eljárásjoggal összhangban lehetséges (lásd az 1. pontot).

A tanúk és szakértők audiovizuális eszközök használatával történő kihallgatásával, illetve meghallgatásával kapcsolatban a büntetőügyekben nyújtott nemzetközi kölcsönös jogsegélyről szóló törvény (IRG) 61c. szakasza azt a különös rendelkezést tartalmazza, hogy nem számíthatók fel költségek, valamint nem hozhatók közigazgatási intézkedések a tanúkra és a szakértőkre vonatkozóan, ha azok nem tesznek eleget az ilyen módon lefolytatandó kihallgatásra, illetve meghallgatásra szóló idézésnek. Az idézés tehát nem tartalmazhat kényszerintézkedésekkel való fenyegetést arra az esetre, ha az érintett személy nem jelenik meg. A büntetőügyekben nyújtott nemzetközi kölcsönös jogsegélyről szóló törvény (IRG) 61c. szakasza nem alkalmazandó a vádlottra. A vádlott azonban jogorvoslattal élhet a kényszerítő intézkedésekkel való fenyegetés miatt, azaz ügyészségi idézés esetén bírósági határozat meghozatalát kérelmezheti, illetve bírósági idézés esetében panasszal élhet. A büntetőügyekben nyújtott nemzetközi kölcsönös jogsegélyről szóló törvény (IRG) tervezett reformja értelmében ezt a tanúk és a szakértők javát szolgáló különös rendelkezést hatályon kívül fogják helyezni.

A büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló irányelv (ENYH; 2014/41/EU irányelv) 24. cikkének (1) bekezdése értelmében lehetőség van arra, hogy egy másik tagállamban folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás céljaira a tanúkat és a szakértőket (első mondat), valamint a gyanúsítottakat vagy vádlottakat (második mondat) videokonferencia segítségével hallgassák meg a tartózkodási helyük szerinti tagállam hatóságai.

Az európai nyomozási határozatról szóló irányelv 24. cikkének (2) bekezdése szerint azonban az erre irányuló ENYH végrehajtása megtagadható, ha a gyanúsított vagy vádlott ahhoz nem adta beleegyezését. Németországban a büntetőügyekben nyújtott nemzetközi kölcsönös jogsegélyről szóló törvény (IRG) 91c. szakaszának (1) bekezdése azt a feltételt írja elő, hogy a videokonferencia formájában történő meghallgatás megengedhetőségéhez az érintett személynek – az eljárásban betöltött szerepétől függetlenül – bele kell abba egyeznie. Ez azt jelenti, hogy az ilyen meghallgatásokat mindig el kell utasítani, amennyiben ahhoz (a vádlottak, illetve a tanúk és szakértők) nem járultak hozzá. A büntetőügyekben nyújtott nemzetközi kölcsönös jogsegélyről szóló törvény (IRG) tervezett reformjának részeként ez a rendelkezés a jövőben csak a vádlottakra fog korlátozódni.

A büntetőügyekben nyújtott nemzetközi kölcsönös jogsegélyről szóló törvény 91h. szakaszának (3) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza a meghallgatás lefolytatására vonatkozóan:

A 61c szakasz szerinti, audiovizuális közvetítés útján történő meghallgatásokat az illetékes szerv irányítása alatt, valamint a megkereső tagállamban alkalmazandó jog alapján kell lefolytatni. Az illetékes német hatóság képviselője részt vesz a tárgyaláson, megállapítja a meghallgatandó személy személyazonosságát, és biztosítja a német jogrendszer alapelveinek tiszteletben tartását. A vádlottakat a meghallgatás kezdetén tájékoztatni kell a megkereső tagállam joga és a német eljárásjog szerint őket megillető jogokról. A tanúkat és szakértőket tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső tagállam joga és a német eljárásjog alapján milyen jogokkal rendelkeznek a vallomástétel vagy az információszolgáltatás megtagadására vonatkozóan.

4. A polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó eljárási díjak

i. Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet (az 1896/2006/EK rendelet)

Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet értelmében tájékoztatást kell nyújtani az iratok kézbesítésének költségeiről (az 1896/2006/EK rendelet 28. cikkének a) pontja). Az e-igazságügyi portálon található tájékoztatás (https://e-justice.europa.eu/topics/money-monetary-claims/court-fees-concerning-european-payment-order-procedure/de_hu?GERMANY=&member=1) helytálló.

Felülvizsgálat a polgári perrendtartás 1092. szakasza és az 1896/2006/EK rendelet 20. cikke alapján:

A polgári perrendtartás 1092. szakasza szerinti felülvizsgálati kérelem nem von maga után külön eljárási illetéket.

Az 1896/2006/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdése:

A külföldi fizetési meghagyás végrehajthatóságának megállapítására irányuló kérelem nem von maga után külön eljárási illetéket.

ii. A kis értékű követelések európai eljárásáról szóló rendelet (a 861/2007/EK rendelet)

A kis értékű követelések európai eljárásával kapcsolatos illetéket a bírósági illetékekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz, GKG) határozza meg. Az illeték összegét a jogvita tárgyát képező összeg határozza meg, amely rendszerint megegyezik a követelés összegével. Az illetékek pontos összegét a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (Kostenverzeichnis, KV GKG) tartalmazza. A bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék 1210. pontja a helyi bíróság (Amtsgericht) előtti eljárások esetében 3,0-es szorzóval számított illetéket ír elő. Az eljárás idő előtti megszüntetése esetén az illeték mértéke 1,0-es szorzóval számított értékre csökken (a KV GKG 1211. pontja).

iii. A költégmentességről szóló irányelv (a 2003/8/EK irányelv)

Ami a költségmentességről szóló (2003/8/EK) irányelvet illeti, az e-igazságügyi portálon található részletes tájékoztatás helytálló (https://e-justice.europa.eu/topics/taking-legal-action/legal-aid/de_hu, 12. kérdés). Az irányelv a pert megelőző tanácsadásra is alkalmazandó (az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja).

iv. A házassági vagyonjogi rendszerekről szóló rendelet ((EU) 2016/1103 rendelet)/a bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásairól szóló rendelet ((EU) 2016/1104 rendelet), a Brüsszel IIb. rendelet ((EU) 2019/1111 rendelet), a tartási kötelezettségekről szóló rendelet (4/2009/EK rendelet), a védelmi intézkedésekről szóló rendelet (606/2013/EU rendelet)

Az (EU) 2016/1103 rendelet (a házassági vagyonjogi rendszerekről szóló rendelet), az (EU) 2016/1104 rendelet (a bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásairól szóló rendelet), az (EU) 2019/1111 rendelet (a Brüsszel IIb. rendelet), a 4/2009/EK rendelet (a tartási kötelezettségekről szóló rendelet) és a 606/2013/EU rendelet (a védelmi intézkedésekről szóló rendelet) szerinti eljárások esetében az egyes cselekmények díjkötelessége a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény (FamGKG) 1. mellékletéből, részben pedig a bírósági és (közjegyzői eljárások és a családjogi ügyeket nem érintő, például az okiratok hitelességével kapcsolatos közjegyzői eljárások esetében) a közjegyzői díjakról szóló törvényből (GNotKG) ered.

A nemzetközi házassági vagyonjogi eljárásokról szóló, az (EU) 2016/1103 rendelettel és az (EU) 2016/1104 rendelettel (a házassági vagyonjogi rendszerekről szóló rendelet/a bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásairól szóló rendelet) összefüggésben értelmezett törvény (IntGüRVG) szerinti eljárások:

A tanúsítványok kiállítására irányuló, a nemzetközi házassági vagyonjogi eljárásokról szóló törvény 27. szakasza szerinti kérelmezési eljárások esetében 17 EUR összegű illeték került megállapításra (a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV FamGKG) 1711. pontja, a bírósági és közjegyzői díjakról szóló törvényhez csatolt díjjegyzék (KV GNotKG) 23808. pontja. A nemzetközi házassági vagyonjogi eljárásokról szóló törvény 31. szakasza szerinti, az okiratok hitelességével kapcsolatos eljárás illetéke 60 EUR, a bírósági és közjegyzői díjakról szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV GNotKG) 15215. pontjának megfelelően. A közjegyzői okirat végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló, a nemzetközi házassági vagyonjogi eljárásokról szóló törvény 4. szakaszának (4) bekezdése szerinti kérelmezési eljárások esetében 264 EUR illeték kerül felszámításra (a bírósági és közjegyzői díjakról szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GNotKG 23806. pontja]).

A nemzetközi családjogi eljárásról szóló, az (EU) 2019/1111 rendelettel (Brüsszel IIb. rendelet) összefüggésben értelmezett törvény (IntFamRVG) szerinti eljárások:

A nemzetközi családjogi eljárásról szóló, az (EU) 2019/1111 rendelettel összefüggésben értelmezett törvény (IntFamRVG) szerinti eljárások esetében felszámított díjakat a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV FamGKG) 1710. és azt követő pontjai tartalmazzák. E díjakon kívül szolgáltatási díjak is felmerülhetnek a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV FamGKG) 2002. pontjának megfelelően.

A külföldi tartásról szóló, a 4/2009/EK rendelettel (a tartási kötelezettségekről szóló rendelettel) összefüggésben értelmezett törvény (AUG) szerinti eljárások:

A külföldi tartásról szóló törvény (AUG) 71. szakaszának (1) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítására irányuló kérelmezési eljárások tekintetében 17 EUR összegű illeték kerül felszámításra, a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV FamGKG) 1711. pontjával és a bírósági és közjegyzői díjakról szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV GNotKG) 23808. pontjával összhangban. A külföldi tartásról szóló törvény (AUG) 34. szakaszának (1) bekezdése szerinti, végrehajtható tartalom megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárások esetében 66 EUR összegű illeték kerül felszámításra, a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV FamGKG) 1713. pontjával összhangban. A közjegyzői okirat végrehajthatóvá nyilvánítására irányuló, a külföldi tartásról szóló törvény (AUG) 35. szakaszának (3) bekezdése szerinti kérelmezési eljárások esetében 264 EUR illeték kerül felszámításra (a bírósági és közjegyzői díjakról szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GNotKG] 23806. pontja).

Az európai védelmi intézkedésekről szóló, a 606/2013/EU rendelettel (a védelmi intézkedésekről szóló rendelettel) összefüggésben értelmezett törvény (EUGewSchVG) szerinti eljárások:

Az európai védelmi intézkedésekről szóló, a 606/2013/EU rendelettel összefüggésben értelmezett törvény (EUGewSchVG) szerinti eljárások esetében felszámított díjakat a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV FamGKG) 1320. és azt követő pontjai tartalmazzák. Ami általában az eljárást illeti, 2,0-es szorzóval számított illeték kerül felszámításra, amely a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV FamGKG) 1321. pontjával összhangban 0,5-re csökkenthető, ha a teljes eljárást megszüntetik. Az eljárás által érintett, a díj kiszámításához szükséges értéket a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény (FamGKG) 49. szakaszával összhangban kell meghatározni.

A tanúsítványok kiállítására irányuló, az európai védelmi intézkedésekről szóló törvény (EUGewSchVG) 14. szakasza szerinti kérelmezési eljárások esetében 17 EUR illeték kerül felszámításra (a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV FamGKG 1711. pontja]).

v. Az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzésről szóló rendelet (a 655/2014/EU rendelet)

Eljárási illeték:

A 655/2014/EU rendelet szerinti számlazárolási végzés feldolgozásában vagy végrehajtásában érintett bíróságok által felszámítható illetékeket a bírósági eljárási illetékekről szóló törvény és a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény határozza meg. A fent említett jogszabályok díjmentesen elérhetők és megtekinthetők a következő weboldalakon: http://www.gesetze-im-internet.de/bundesrecht/gkg_2004/gesamt.pdf és http://www.gesetze-im-internet.de/bundesrecht/famgkg/gesamt.pdf.

A 655/2014/EU rendelet 5. cikkének a) pontja szerinti eljárásokban:

Az illeték mértéke minden esetben a bírósági eljárási illetékekről szóló törvény (GKG) 34. szakaszában és/vagy a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény (FamGKG) 28. szakaszában meghatározott számítási módszerrel, a pertárgyérték és az adott szorzó alapján kerül megállapításra.

a) A 655/2014/EU rendelet 5. cikkének a) pontja szerinti, ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátására irányuló eljárás esetében általában 1,5-es szorzóval számított illetéket alkalmaznak, összhangban a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV GKG) 1410. pontjával. Egyes olyan esetekben, ahol a bíróságra kevesebb feladat hárul, 1,0-es szorzóval számított csökkentett illeték alkalmazandó (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 1411. pontja]). Ha a polgári perrendtartás (ZPO) 91a. szakasza vagy 269. szakasza (3) bekezdésének harmadik mondata alapján hozzák meg a végzést, általánosságban magasabb, 3,0-es szorzóval számított illeték fizetendő (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [a KV GKG 1412 pontja alapján]).

Az eljárási illeték kiterjed az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés visszavonása vagy módosítása céljából a 655/2014/EU rendelet 33. cikkében meghatározott jogorvoslat iránt az adós által benyújtott kérelmekre is. A kézbesítési igazolással, illetve tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítésért vagy az igazságügyi alkalmazottak általi feldolgozásért kézbesítésenként 3,50 EUR összegű átalánydíjat kell fizetni, ha az eljárás ugyanazon szakaszában több mint 10 kézbesítésre kerül sor, vagy ha a kézbesítést a hitelező kezdeményezi (a bírósági végrehajtók által felszámított díjakról szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GvKostG 9002. pontja]).

A fellebbezési eljárásban 1,5-es szorzóval számított illeték fizetendő (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG] 1430. pontja). Ha a fellebbezés visszavonásával az eljárás megszűnik, 1,0-es szorzóval számított illeték fizetendő (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 1431. pontja]).

A bíróság minden esetben mérlegelési jogkörét alkalmazva állapítja meg a pertárgyértéket (a bírósági illetékekről szóló törvénynek a polgári perrendtartás 3. szakaszával összefüggésben értelmezett 53. szakasza).

Az illeték az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés iránti kérelemnek vagy a fellebbezésnek a bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg esedékes (a bírósági illetékekről szóló törvény 6. szakasza).

b) Ha első fokon a helyi bíróság családjogi bíróságként hoz döntést, akkor a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény (KV FamGKG) mellékletében foglalt díjjegyzék 1420. pontjával összhangban rendszerint 1,5-es szorzóval számított illeték fizetendő. Ha jogerős határozat meghozatala nélkül szűnik meg az eljárás, csökkentett, 0,5-es szorzóval számított illeték fizetendő (a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV FamGKG 1421. pontja]).

Az eljárási illeték kiterjed az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés visszavonása vagy módosítása céljából a 655/2014/EU rendelet 33. cikkében meghatározott jogorvoslat iránt az adós által benyújtott kérelmekre is. A kézbesítési igazolással, illetve tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítésért vagy a bírósági tisztviselők általi feldolgozásért kézbesítésenként 3,50 EUR összegű átalánydíjat kell fizetni, ha az eljárás ugyanazon szakaszában több mint 10 kézbesítésre kerül sor, vagy ha a kézbesítést a hitelező kezdeményezi (a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV FamGKG 2002. pontja]).

A fellebbezési eljárásban 2,0-es szorzóval számított illeték fizetendő (a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV FamGKG] 1422. pontja). Ha az eljárás a fellebbezés visszavonásával azt megelőzően megszűnik, hogy a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozatot benyújtották volna a bírósághoz, 0,5-es szorzóval számított illetéket kell alkalmazni (a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV FamGKG 1423. pontja]). Minden olyan egyéb esetben, amikor az eljárás jogerős határozat meghozatala nélkül szűnik meg, 1,0-es szorzóval számított illetéket kell alkalmazni (a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV FamGKG 1424. pontja]).

A pertárgyértéket minden esetben méltányosan határozzák meg (a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény [FamGKG] 42. szakaszának (1) bekezdése).

Az illeték akkor esedékes, amikor feltétel nélküli döntés születik a költségekről, vagy az eljárás más módon megszűnik (a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási illetékekről szóló törvény [FamGKG] 11. szakasza).

c) Ha első fokon munkaügyi bíróság (Arbeitsgericht) hoz határozatot, általában 0,4-es szorzóval számított illeték alkalmazandó az eljárás tekintetében (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 8310. pontja]). Ha a polgári perrendtartás (ZPO) 91a. szakasza vagy 269. szakasza (3) bekezdésének harmadik mondata alapján hozzák meg a végzést, általánosságban magasabb, 2,0-es szorzóval számított illeték fizetendő (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 8311. pontja]).

Az eljárási illeték kiterjed az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés visszavonása vagy módosítása céljából a 655/2014/EU rendelet 33. cikkében meghatározott jogorvoslat iránt az adós által benyújtott kérelmekre is. A kézbesítési igazolással, illetve tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítésért vagy a bírósági tisztviselők általi feldolgozásért kézbesítésenként 3,50 EUR összegű átalánydíjat kell fizetni, ha az eljárás ugyanazon szakaszában több mint 10 kézbesítésre kerül sor, vagy ha a kézbesítést a hitelező kezdeményezi (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 9002. pontja]).

A fellebbezési eljárásban 1,2-es szorzóval számított illeték fizetendő (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 8330. pontja]). Ha a fellebbezés visszavonásával az eljárás megszűnik, 0,8-es szorzóval számított illeték fizetendő (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 8331. pontja]).

A bíróság minden esetben mérlegelési jogkörét alkalmazva állapítja meg a pertárgyértéket (a bírósági illetékekről szóló törvénynek a polgári perrendtartás 3. szakaszával összefüggésben értelmezett 53. szakasza).

Az illeték akkor válik esedékessé, amikor feltétel nélküli döntés születik a költségekről, vagy az eljárás más módon megszűnik (a bírósági illetékekről szóló törvény 9. szakasza).

A 655/2014/EU rendelet 5. cikkének b) pontja szerinti eljárásokban, valamint a számlazárolási végzés végrehajtásának korlátozása vagy megszüntetése iránti kérelemre vonatkozó eljárásokban:

A számlazárolási végzésnek a 655/2014/EU rendelet 5. cikkének b) pontja szerinti beszerzésére irányuló eljárásban felszámított illeték mértéke 22 EUR (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 2111. pontja]). Ha az eljárás során számlainformációk beszerzése iránti kérelmet nyújtanak be, az illeték mértéke 37 EUR-ra emelkedik (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 2112. pontja]).

Az eljárási illeték kiterjed az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés visszavonása vagy módosítása céljából a 655/2014/EU rendelet 33. cikkében meghatározott jogorvoslat iránt az adós által benyújtott kérelmekre is.

A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti kérelem esetén az illeték mértéke 33 EUR (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 2119. pontja]).

A fellebbezés elutasítása esetén az illeték mértéke 33 EUR (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 2121. pontja]). Ha a fellebbezést csak részben utasítják el, a bíróság méltányossági megfontolásokból felére csökkentheti az illetéket, vagy határozhat úgy is, hogy nem számít fel illetéket.

Az illeték az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés iránti kérelemnek, a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti kérelemnek vagy a fellebbezésnek a bíróságra történő benyújtásával egyidejűleg esedékes (a bírósági illetékekről szóló törvény 6. szakasza).

Iratok kézbesítésének költsége:

A bírósági végrehajtók által felszámított díjakról szóló törvény (GvKostG) határozza meg a 655/2014/EU rendelet szerinti számlazárolási végzés feldolgozásában vagy végrehajtásában érintett bírósági végrehajtók által felszámítható díjakat. A fent említett jogszabály díjmentesen elérhető és megtekinthető itt: http://www.gesetze-im-internet.de/bundesrecht/gvkostg/gesamt.pdf.

A bank díjat köteles fizetni a Németországban kibocsátott, ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kézbesítéséért, ha bírósági végrehajtó végzi a kézbesítést Németországban. Ha a bírósági végrehajtó személyesen kézbesíti a számlazárolási végzést, 11 EUR díj illeti meg a bírósági végrehajtók által felszámított díjakról szóló törvényhez kapcsolódó díjjegyzék (KV GvKostG) 100. pontja alapján, valamint a bírósági végrehajtó az általa megtett távolság alapján utazási költséget számít fel a következők szerint: 10 km-ig 3,25 EUR, 10 km és 20 km között 6,50 EUR, 20 km és 30 km között 9,75 EUR, 30 km és 40 km között 13 EUR, 40 km felett pedig 16,25 EUR (a bírósági végrehajtók által felszámított díjakról szóló törvényhez kapcsolódó díjjegyzék [KV GvKostG 711. pontja]). Ha a bírósági végrehajtó más módon kézbesíti a végzést, 3,30 EUR kerül felszámításra (a bírósági végrehajtók által felszámított díjakról szóló törvényhez kapcsolódó díjjegyzék [KV GvKostG 101. pontja]). A kézbesítés igazolásával történő kézbesítés esetén a teljes postaköltséget felszámítják (a bírósági végrehajtók által felszámított díjakról szóló törvényhez kapcsolódó díjjegyzék [KV GvKostG 701. pontja]). Az egyes megbízásokért felszámított díjak 20%-ának megfelelő – de legalább 3,00 EUR és legfeljebb 10,00 EUR – átalányösszeg kerül felszámításra az egyéb készpénzkiadások fedezésére (a bírósági végrehajtók által felszámított díjakról szóló törvényhez kapcsolódó díjjegyzék [KV GvKostG 716 pontja]).

Ez megfelelően alkalmazandó azokban az esetekben is, amikor az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést Németországban kibocsátó bíróság a végzést a hitelező kezdeményezésére, bírósági végrehajtó igénybevételével kézbesíti az adósnak.

vi. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendelet (az (EU) 2015/848 rendelet)

A fizetésképtelenségi eljárásban a követelésnek az (EU) 2015/848 rendelet 53. cikke szerinti előterjesztése díjmentes, amennyiben a követelést a bíróság által az eljárást megindító végzésben meghatározott határidőn belül nyújtják be a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény (InsO) 28. szakasza alapján. Ez az időtartam legalább két hét, de legfeljebb három hónap. A követelést azonban ezen időszak lejárta után is elő lehet terjeszteni, amennyiben a hitelezők végső gyűlésére még nem került sor. Ilyen esetekben azonban a hitelezőnek kell viselnie a határidő lejárta után előterjesztett követelés feldolgozásának költségeit. E költségek fedezése céljából a bíróság – a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV GKG) 2340. pontjának megfelelően – 22 EUR díjat számít fel. A díj nem képezi részét a fizetésképtelenségi eljáráshoz kapcsolódó bírósági díjaknak, amelyek megfizetésére a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény (InsO) 53. és 54. szakaszával összhangban a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból kerül sor. E díj összegét annak a hitelezőnek kell megfizetnie, aki a követelést a határidő lejárta után terjesztette elő, és így további feldolgozási munkaterhet okozott (a bírósági illetékekről szóló törvénynek a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény [InsO] 177. szakasza (1) bekezdésének második mondatával együtt értelmezett 33. szakasza).

vii. Az öröklésről szóló európai rendelet (a 650/2012/EU rendelet)

A 650/2012/EU rendelet (az öröklésről szóló európai rendelet) értelmében lefolytatott eljárások esetében az illetékeket a bírósági és közjegyzői díjakról szóló törvénnyel (GNotKG) összhangban kell megfizetni.

Az európai öröklési bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmezési eljárással kapcsolatos illetékek a bírósági és közjegyzői díjakról szóló törvényhez csatolt díjjegyzék (KV GNotKG) 12210. és azt követő pontjaiban találhatók. Az ügyleti értéknek a díjak kiszámításához szükséges meghatározása a bírósági és közjegyzői díjakról szóló törvény (GNotKG) 40. szakaszával összhangban történik, és általában megfelel a hagyaték értékének.

viii. Az európai végrehajtható okiratról szóló rendelet (a 805/2004/EK rendelet)

Tanúsítvány kiállítására irányuló kérelmek:

A bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV GKG) 1513. pontjával összhangban 22 EUR összegű díj kerül felszámításra a 805/2004/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése, 24. cikkének (1) bekezdése, 25. cikkének (1) bekezdése, valamint 6. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállításáért, valamint a polgári perrendtartás 1110. pontja szerinti tanúsítvány kiállításáért.

Helyesbítés vagy visszavonás iránti kérelmek:

A 805/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmezési eljárások esetében nem kell eljárási illetéket fizetni. Illeték felszámítására csak fellebbezés esetén kerül sor, és akkor is csak abban az esetben, ha a fellebbezést elutasítják. Ilyen esetben az illeték összege – a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV GKG) 1523. pontjával összhangban – 66 EUR.

A 805/2004/EK rendelet 21. és 23. cikke szerinti, a polgári perrendtartás 1084. szakasza alapján benyújtott kérelmek:

A polgári perrendtartás 1084. szakasza szerinti, a végrehajtás megszüntetésére, megtagadására, felfüggesztésére vagy korlátozására irányuló kérelmekkel kapcsolatos eljárások díja 33 EUR (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG] 2119. pontja).

ix. A Brüsszel Ia. rendelet (az 1215/2012/EU rendelet)

A polgári perrendtartás 1110. szakasza szerinti tanúsítványok kiállítása (a rendelet 53. és 60. cikke):

A polgári perrendtartás 1110. szakasza szerinti tanúsítványok kiállításáért a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék (KV GKG) 1513., valamint a bírósági és közjegyzői díjakról szóló törvényhez csatolt díjjegyzék (KV GNotKG) 23805. pontja alapján 22 EUR összegű díjat számítanak fel.

Az elismerés megtagadása a polgári perrendtartás 1115. szakasza alapján (a rendelet 45. és 47. cikke):

Az elismerés megtagadása iránti kérelemre vonatkozó eljárás díja 264 euró (a bírósági illetékekről szóló törvény mellékletében foglalt díjjegyzék [KV GKG 1510. pontja]).

5. Elektronikus fizetési módok

A bíróságok által felszámított valamennyi díj fizetése teljesíthető SEPA banki átutalással. E célra minden bírósági pénztári iroda kijelölt egy bankszámlát.

6. Értesítés a decentralizált informatikai rendszer korai használatáról

Nincs tervbe véve a centralizált informatikai rendszer korai használatba vétele.

7. Értesítés a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő korai használatáról

A Németországi Szövetségi Köztársaság 2024. október 1-jétől kezdődően alkalmazza a digitalizációról szóló rendelet 5. cikkét.

8. Értesítés a videokonferencia büntetőügyekben történő korai használatáról

Nincs tervbe véve a videokonferencia büntetőügyekben történő korai használata.