1. A bíróságokkal vagy más hatóságokkal való kommunikációt szolgáló nemzeti informatikai portálok
A Santra-rendszer:
A Santra-rendszert professzionális adósságbehajtó szervek használják. A polgári és kereskedelmi ügyek kezelésére szolgáló rendszer a Santra-adatrendszeren keresztül fogadja a szakemberek elektronikus idézéseit. A Santra a nem vitatott ügyek összefoglalására szolgáló elektronikus rendszer, amelyet a legnagyobb felperesek/hitelezők használnak. A Santra-rendszernek nincs interfésze; sokkal inkább a Tuomas-rendszer polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos aktáihoz való kapcsolódás eszközéről van szó.
A Riivel-rendszer:
A Riivel elektronikus ügykezelő rendszer a nem vitatott fizetési követeléseket érintő összefoglaló ügyek kezelésére. Innen nem vitatott kifizetési kérelmek nyújthatók be. A Riivel-rendszer a Santra mellett az eljárást megindító összefoglaló iratok Tuomas-rendszerbe történő továbbításának másik elektronikus eszköze. A Riivel-rendszert kis végrehajtó irodák, vállalkozások, társaságok és magánszemélyek használják. A Riivel e-szolgáltatásokból és háttérirodai szolgáltatásokból áll. Az e-szolgáltatások az igazságügyi közigazgatási hatóságok ügykezelő platformjával működnek együtt az asiointi.oikeus.fi címen. A szolgáltatást magánszemélyek és céges ügyfelek egyaránt igénybe vehetik. A keresetek felperesként vagy képviselőként is benyújthatók. A suomi.fi-t, a hatóságok közös hitelesítési rendszerét használják hitelesítésre.
2. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok
A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 12. fejezetének 8. szakasza rendelkezik a vitában részt vevő felek videokonferencia útján való részvételének jogáról. A videokonferencia útján való részvétel a személyes megjelenéssel egyenértékűnek minősül. A részvétel minden esetben a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 17. fejezetének 52. szakasza meghatározza a tanúk és a szakértő tanúk videokonferencia útján történő meghallgatására vonatkozó szabályokat. Meghatározza továbbá a videokonferencia alkalmazásához előírt követelményeket. Ez a meghallgatási forma szintén a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. A kormány mindkét rendelkezés módosítását javasolta, és a javaslatot a parlament elé terjesztik.
A finn bíróságok a Valtori állami IKT-központ által kidolgozott videokonferencia-megoldást használják. A jelenleg használt megoldás a Polycom. Előkészítés alatt áll egy új megoldás (Pexip) bevezetése. A megoldásokra a finn kormány általános információbiztonsági szakpolitikái és gyakorlatai irányadók. Nem alkalmaznak beszédet szöveggé alakító szoftvert.
A távoli hozzáférés mindig a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. A bíróság kezdeményezheti a meghallgatást, de az érintett félnek hozzá kell járulnia a videokonferencia útján történő meghallgatáshoz. A bíróságnak minden esetben értékelnie kell, hogy a videokonferencia / távoli hozzáférés alkalmas-e az adott ügy kezelésére. A videokonferencia alkalmazásáról való döntés során értékelik az ügy erre való alkalmasságát. Az értékeléshez figyelembe vehetik például az ügy jellegét és jelentőségét, valamint az ügy bizonyítékainak fontosságát. A bíróság minden egyes esetben megvizsgálja az eljárásban való részvétel megfelelő módját (személyes jelenlét, helyszíni részvétel a bíróságon). A távoli részvétel egyenértékűnek minősül a személyes részvétellel, és a távoli részvétel nem változtatja meg a kérdések feltevésének módját vagy a részvétel egyéb szempontjait. A tolmácsolás attól függetlenül biztosított, hogy az adott személy személyesen vagy távoli meghallgatás útján vesz részt az ülésen.
A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a tanúk, a szakértő tanúk és a bizonyítás céljából meghallgatandó felek meghallgatását rögzíteni kell (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 22. fejezetének 6. szakasza). A jövőben bizonyítási célból kép- és hangfelvételt kell készíteni a tanúk, a szakértő tanúk vagy más felek meghallgatásáról. A törvény hatálybalépéséről külön végrehajtási jogszabály rendelkezik. A jelenleg hatályos jogszabályok (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 22. fejezetének 10. szakasza) értelmében a hangfelvételt az ügy elbírálását követően legalább hat hónapig meg kell őrizni. Fellebbezés benyújtása esetén a hangfelvételt az ítélet jogerőre emelkedéséig meg kell őrizni. A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv módosítását követően a kép- és hangfelvételeket az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napig meg kell őrizni.
A bírósági eljárások nyilvánosságáról szóló, jelenleg hatályos törvény 13. szakasza szerint az eljárási irat kiállításának módjára a törvény 16. szakaszának rendelkezései alkalmazandók. A külön végrehajtási jogszabállyal végrehajtandó új törvény szerint az eljárási irat kiállítására vonatkozó eljárást a kormányzati tevékenységek nyilvánosságáról szóló törvény 16. szakasza határozza meg. A kerületi bíróságokon készített kép- és hangfelvételekre vonatkozó információk csak úgy adhatók meg, ha a felvételt megtekintés céljából átadják a bíróságnak. A kerületi bíróságokon készített kép- és hangfelvételekre vonatkozó információk azonban a kormányzati tevékenységek nyilvánosságáról szóló törvény 16. szakaszával összhangban adhatók meg. A (2) bekezdésben említettektől eltérő kép- és hangfelvételekre vonatkozó információk csak a felvétel bírósági megtekintés céljából történő rendelkezésre bocsátásával adhatók meg, ha a felvétel tartalmára tekintettel okkal feltételezhető, hogy az információ megadása egyébként sértheti a felvételen szereplő személyek magánéletét.
Az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalmas kommunikáció: A kommunikációt az befolyásolja és attól függ, hogy az ügyvéd és az ügyfél ugyanabban a teremben vagy külön teremben tartózkodik-e. Ha külön helyiségekben vannak, különböző kommunikációs módszereket alkalmazhatnak, pl. telefont, e-mailt, videókapcsolatot. A bíróság ugyanakkor nem szervezi meg ezeket a kommunikációs módokat. Bírósági eljárásokban ritkán fordul elő kézzelfogható tárgyak bemutatása. A fényképek a leggyakrabban bemutatott tárgyak, amelyeket a távoli kapcsolaton keresztül részt vevő fél számára is be lehet mutatni, vagy pedig távoli kapcsolaton keresztül a bíróság számára.
A bírósági eljárásokban való részvételhez jelenleg nem használnak hitelesítést. A bíróság a megjelenés és az adott személy által az ügy során elmondottak alapján ellenőrzi, hogy a megfelelő személy van-e jelen. Jelenleg nem alkalmaznak elektronikus azonosításon alapuló rendszert.
3. A büntetőügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok
A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 8. fejezetének 13. szakasza meghatározza a büntetőeljárásban részt vevő fél videokonferencia útján történő részvételére vonatkozó szabályokat. A videokonferencia útján való részvétel a személyes megjelenéssel egyenértékűnek minősül. Ugyanakkor a részvétel mindig a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. A kényszerintézkedésekről szóló törvény a kényszerítő esetekben követendő eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. A bíróság kezdeményezheti a meghallgatást, de az érintett félnek hozzá kell járulnia a videokonferencia útján történő meghallgatáshoz. A távoli kapcsolat használatához való hozzájárulást mindig írásban kell rögzíteni az ügynyilvántartásban. A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 17. fejezetének 52. szakasza meghatározza a tanúk és a szakértő tanúk videokonferencia útján történő meghallgatására vonatkozó szabályokat. Meghatározza továbbá a videokonferencia alkalmazásához előírt követelményeket. Ez a meghallgatási forma szintén a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. A gyakorlatban a gyermekeket csak a rendőrség hallgatja meg; 15 év alatti gyermekeket nem hallgatnak meg a bíróságon. Ilyen esetekben a bíróság szükség esetén megnézi a rendőrség által készített felvételt.
A finn bíróságok a Valtori állami IKT-központ által kidolgozott videokonferencia-megoldást használják. A jelenleg használt megoldás a Polycom. Előkészítés alatt áll egy új megoldás (Pexip) bevezetése. A megoldásokra a finn kormány általános információbiztonsági szakpolitikái és gyakorlatai irányadók. Nem alkalmaznak beszédet szöveggé alakító szoftvert.
A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a tanúk, a szakértő tanúk és a bizonyítás céljából meghallgatandó felek meghallgatását rögzíteni kell (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 22. fejezetének 6. szakasza). A jövőben bizonyítási célból kép- és hangfelvételt kell készíteni a tanúk, a szakértő tanúk vagy más felek meghallgatásáról. A törvény hatálybalépéséről külön végrehajtási jogszabály rendelkezik. A jelenleg hatályos jogszabályok (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 22. fejezetének 10. szakasza) értelmében a hangfelvételt az ügy elbírálását követően legalább hat hónapig meg kell őrizni. Fellebbezés benyújtása esetén a hangfelvételt az ítélet jogerőre emelkedéséig meg kell őrizni. A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv módosítását követően a kép- és hangfelvételeket az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napig meg kell őrizni. A távoli részvétel egyenértékűnek minősül a személyes részvétellel, és a távoli részvétel nem változtatja meg a kérdések feltevésének módját vagy a részvétel egyéb szempontjait. A tolmácsolás attól függetlenül biztosított, hogy az adott személy személyesen vagy távoli meghallgatás útján vesz részt az ülésen.
A bírósági eljárások nyilvánosságáról szóló, jelenleg hatályos törvény 13. szakasza szerint az eljárási irat kiállításának módjára a törvény 16. szakaszának rendelkezései alkalmazandók. A külön végrehajtási jogszabállyal végrehajtandó új törvény szerint az eljárási irat kiállítására vonatkozó eljárást a kormányzati tevékenységek nyilvánosságáról szóló törvény 16. szakasza határozza meg. A kerületi bíróságokon készített kép- és hangfelvételekre vonatkozó információk csak úgy adhatók meg, ha a felvételt megtekintés céljából átadják a bíróságnak. A kerületi bíróságokon készített kép- és hangfelvételekre vonatkozó információk azonban a kormányzati tevékenységek nyilvánosságáról szóló törvény 16. szakaszával összhangban adhatók meg. A (2) bekezdésben említettektől eltérő kép- és hangfelvételekre vonatkozó információk csak a felvétel bírósági megtekintés céljából történő rendelkezésre bocsátásával adhatók meg, ha a felvétel tartalmára tekintettel okkal feltételezhető, hogy az információ megadása egyébként sértheti a felvételen szereplő személyek magánéletét.
Az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalmas kommunikáció: A kommunikációt az befolyásolja és attól függ, hogy az ügyvéd és az ügyfél ugyanabban a teremben vagy külön teremben tartózkodik-e. Ha külön helyiségekben vannak, különböző kommunikációs módszereket alkalmazhatnak, pl. telefont, e-mailt, videókapcsolatot. A bíróság ugyanakkor nem szervezi meg ezeket a kommunikációs módokat. Bírósági eljárásokban ritkán fordul elő kézzelfogható tárgyak bemutatása. A fényképek a leggyakrabban bemutatott tárgyak, amelyeket a távoli kapcsolaton keresztül részt vevő fél számára is be lehet mutatni, vagy pedig távoli kapcsolaton keresztül a bíróság számára.
A bírósági eljárásokban való részvételhez jelenleg nem használnak hitelesítést. A bíróság a megjelenés és az adott személy által az ügy során elmondottak alapján ellenőrzi, hogy a megfelelő személy van-e jelen. Jelenleg nem alkalmaznak elektronikus azonosításon alapuló rendszert.
4. A polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó eljárási díjak
A bírósági díjakra és a fizetési gyakorlatokra vonatkozó információk a bíróságok honlapján találhatók a következő linken.
5. Elektronikus fizetési módok
A finn bírósági rendszer csak a bírósági rendszer bankszámlájára történő banki átutalás formájában fogad kifizetéseket. Ez a bírósági rendszer által kiszámlázott valamennyi kifizetésre és a fizető fél által kért módon a bírósági rendszer általkiszabott minden egyéb díjazásra vonatkozik.
A bíróság minden felszámított díjról értékesítési számlát bocsát az ügyfél rendelkezésére, elsősorban a PEPPOL szabványt használó online számla formájában, vagy postai úton, papíralapú számla formájában.
A bírósági rendszer jövedelmi számlái az alábbiak:
Danske Bank
IBAN: FI40 8129 9710 0114 95
BIC: DABAFIHH
Nordea
IBAN: FI97 1804 3000 0167 58
BIC: NDEAFIHH
6. Értesítés a decentralizált informatikai rendszer korai használatáról
A decentralizált rendszert Finnországban még nem alkalmazzák.
7. Értesítés a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő korai használatáról
-
8. Értesítés a videokonferencia bűnügyekben történő korai használatáról
–