1. A bíróságokkal vagy más hatóságokkal való kommunikációt szolgáló nemzeti informatikai portálok
A francia hatóságok rámutatnak, hogy Franciaország nem rendelkezik külföldről hozzáférhető, a bíróságokkal vagy hatóságokkal való kommunikációra, illetve a videokonferenciák használatára szolgáló nemzeti informatikai portállal.
A bíróságokkal vagy hatóságokkal folytatott kommunikáció tekintetében Franciaország úgy döntött, hogy az eEDES referenciaimplementációs rendszert használja az eCODEX technológia implementációjához.
2. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok
a) Információk az alkalmazandó nemzeti jogszabályokról és eljárásokról, beleértve a videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatások lefolytatására vonatkozó eljárási jogokat és biztosítékokat
A francia hatóságok rámutatnak, hogy Franciaország nem rendelkezik a határokon átnyúló igazságügyi videokonferenciákra vonatkozó külön jogi kerettel.
A bíróságok előtt az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv [Code de l’organisation judiciaire] L.111-12. cikke általában a következő feltételek mellett teszi lehetővé az audiovizuális távközlési eszközökkel történő meghallgatást:
- mindegyik félnek hozzájárulását kellett adnia a videokonferencia alkalmazásához,
- a meghallgatásra több tárgyalóteremben kerül sor, amelyek közvetlenül össze vannak kötve az audiovizuális távközlés révén,
- a videokonferencia-szoftvernek garantálnia kell az átvitelek titkosságát.
Az elnöklő bíró kifejezett kérelmükre engedélyezheti a feleknek, tanúknak, szakértőknek vagy bármely más beidézett személynek, hogy a tárgyalótermen kívül, audiovizuális távközlés útján hallgassák meg őket (az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv L111-12-1. cikke).
Az elnöklő bíró csak akkor ad helyt a kérelemnek, ha úgy ítéli meg, hogy a távmeghallgatás összeegyeztethető az eljárás jellegével és megfelel a kontradiktórius eljárás elvének. Ez a határozat igazságszolgáltatási igazgatási intézkedés (az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv R111-7-1. cikke).
Ez a lehetőség a pecsétőr határozata által meghatározott műszaki jellemzőkkel rendelkező audiovizuális távközlési eszközök használatától függ, amelyeknek egyrészt biztosítaniuk kell a közvetítés minőségét, és amennyiben a tárgyalás vagy a meghallgatás nem nyilvános, az interakciók titkosságát, másrészt a résztvevők azonosításának lehetőségét.
Az elnöklő bíró az eljárást a tárgyalóteremből irányítja, ahol a bíróság többi tagja, a bírósági tisztviselő és adott esetben az ügyész is jelen van.
A tárgyaláson az elnöklő bírónak biztosítania kell, hogy az érintett személy kapcsolatának feltételei összeegyeztethetők legyenek az eljárás méltóságának és ünnepélyességének tiszteletben tartásával.
A 2022. május 13-i JUST2214196A rendelet meghatározza a nem büntetőjogi ügyekben videokonferencia útján tartott tárgyalások vagy meghallgatások lebonyolítására szolgáló audiovizuális távközlési rendszerek technikai szabályait. A fő feltételek a következők:
- az audiovizuális kommunikációt az Igazságügyi Minisztérium által biztosított videokonferencia-megoldás révén kell megvalósítani. A kereskedelmi bíróságokon a kereskedelmi bírósági hivatalvezetők nemzeti tanácsa (Conseil national des greffiers des tribunaux de commerce) által rendelkezésre bocsátott megoldás útján is megvalósítható,
c) Tájékoztatás arról, hogy a nemzeti jog lehetővé teszi-e a bíróság vagy az illetékes hatóság számára, hogy hivatalból tárgyalást tűzzön ki
A videokonferenciának a bíró kezdeményezésére történő alkalmazása tekintetében két helyzetet kell megkülönböztetni:
- valamennyi bíróság előtt a bíró kezdeményezésére az audiovizuális távközlési rendszerekhez közvetlenül kapcsolódó több tárgyalóteremben lehet megtartani a tárgyalást, feltéve azonban, hogy valamennyi fél hozzájárult a videokonferencia alkalmazásához (az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv L.111-12. cikke),
- a nem büntetőjogi ügyekben eljáró bíróságok előtt valamely félnek, tanúnak, szakértőnek vagy bármely más, beidézett személynek a tárgyalótermen kívül, audiovizuális távközlési rendszereken keresztül történő meghallgatását az elnöklő bíró csak e személy kifejezett kérelmére engedélyezheti (az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv L.112-12-1. cikke).
d) A tagállamban rendelkezésre álló videokonferencia-technológiára vagy a leggyakrabban használt videokonferencia-platformra/-megoldásra vonatkozó információk
- A francia hatóságok a következő tájékoztatást nyújtják: Az igazságügyi tisztviselők a Cisco Jabber programot használják az egymással való kommunikációra.
- A valós idejű adatkezelési szolgáltatások a Cisco Webex Desk programot használják.
- A tárgyalótermek és a közigazgatás szolgálatok fel vannak szerelve a Cisco Webex Room Kit készlettel.
- A decentralizált büntetés-végrehajtási szolgálatok a Cisco Webex Room Kit készletet használják.
- Ami a kereskedelmi bíróságot illeti, a kereskedelmi bírósági hivatalvezetők nemzeti tanácsa a Tixéo Private Cloud szoftvert használja, amely az ANSSI által tanúsított francia megoldás.
e) Tájékoztató azokról az eljárási követelményekről, amelyek szerint a félnek véleményt kell benyújtania a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatáról a meghallgatás során
Az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv L.111-12. cikke előírja, hogy a meghallgatásokat akár hivatalból, akár a felek kérelmére azzal a feltétellel lehet megtartani audiovizuális távközlési eszközökkel, hogy mindegyik fél hozzájárul a videokonferencia alkalmazásához. A törvény nem szabályozza a fél videokonferencia alkalmazásával kapcsolatos véleményének alakiságát, ezért az bármilyen módon kifejezhető.
Továbbá az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv L.111-12-1. cikkének megfelelően a feleket, tanúkat, szakértőket vagy bármely más beidézett személyt kizárólag az elnöklő bíró kifejezett kérelmére és engedélyével lehet meghallgatni a tárgyalótermen kívül. A törvény nem ír elő alaki követelményeket e kérelem tekintetében, amely egyszerű igazságszolgáltatási közigazgatási intézkedésnek minősül, és ezért nem eljárásjogi értelemben vett jogi kérelem. Következésképpen bármilyen módon benyújtható.
g) Tájékoztatás arról, hogy miként biztosítják az ügyvédi titoktartást a videokonferencia előtt és alatt
Polgári és kereskedelmi ügyekben nincsenek külön eljárási szabályok az ügyvédek és ügyfeleik közötti interakciók megszervezésére, amennyiben a tárgyaláson vagy a meghallgatáson videokonferenciát alkalmaznak, mivel az ilyen interakciók nem eljárási jellegűek.
A bíróság azonban ideiglenesen felfüggesztheti a tárgyalást vagy a meghallgatást annak érdekében, hogy lehetővé tegye az ügyvédek számára, hogy a rendelkezésükre bocsátott távközlési eszközökkel bizalmasan beszéljenek ügyfelükkel a többi fél vagy a bíróság jelenléte nélkül.
Ezenkívül a tárgyalásokon vagy meghallgatásokon jelen lévő harmadik felek tekintetében a 2022. május 13-i JUST2214196A rendelet előírja, hogy amennyiben a meghallgatás nem nyilvános, a kapcsolattartás titkosságát távközlési eljárások révén kell biztosítani.
Ezenkívül a video- és hangfelvételek nem rögzíthetők és nem tárolhatók, kivéve az öröklésről szóló törvénykönyv [Code du Patrimoine] L.221-1. és azt követő cikkeiben meghatározott eseteket, az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv L.111-12. cikkének alkalmazásában.
h) A meghallgatás megszervezésének és lebonyolításának gyakorlati szabályaira vonatkozó információk, beleértve a hangszintetizálási technológiák lehetséges használatára vonatkozó információkat is
A c) és e) pontban foglaltak szerint polgári és kereskedelmi ügyekben a videokonferencia útján történő meghallgatás megszervezéséhez valamennyi fél beleegyezése szükséges, míg egy személy videokonferencia útján történő meghallgatása csak az adott személy kifejezett kérésére engedélyezhető (de a többi fél hozzájárulásának szükségessége nélkül).
j) A felek azonosítására és hitelesítésére vonatkozó szabályok
Az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv R.111-7-1. cikke értelmében az alkalmazott audiovizuális távközlési eszközök műszaki jellemzőinek lehetővé kell tenniük a résztvevők azonosítását, szükség esetén személyazonosító okmány bemutatásával és ellenőrzésével.
k) A felek hatékony kérdésfeltevését és részvételét biztosító módszer
A videokonferencia útján történő meghallgatások ugyanazokat az eljárásokat követik, mint bármely más meghallgatás. A felek lehetőséget kapnak követelésük és jogalapjuk ismertetésére, a bíróság által feltett kérdések megválaszolására, valamint arra, hogy a kontradiktórius eljárás elvével összhangban előterjesszék az általuk megfelelőnek tartott észrevételeket. Ha azonban a bíróság úgy ítéli meg, hogy elegendő információval rendelkezik, az elnöklő bíró megszüntetheti a felek által védekezés céljából előterjesztett szóbeli előadások vagy észrevételek megtételét (a polgári perrendtartás [Code de Procédure Civile] 440. cikke).
Ezenkívül a feleknek értesíteniük kell a bíróságot és a többi felet azokról a bizonyítékokról, amelyeket követelésük alátámasztására be kívánnak nyújtani (a polgári perrendtartás 15. cikke). A bíró határozata csak azokat a bizonyítékokat veheti figyelembe, amelyeket a felek a kontradiktórius eljárás alá vontak (a polgári perrendtartás 16. cikke).
A bíró az eljárási szabályzattal és a kontradiktórius eljárás elvével összhangban, szóban vagy írásban felhívhatja a feleket a jogvita rendezéséhez szükségesnek ítélt ténybeli vagy jogi kérdésekre vonatkozó magyarázatok benyújtására (a polgári perrendtartás 8. és 13. cikke).
Alapvetőbb szinten egyetlen fél sem ítélhető meg a meghallgatása vagy idézése nélkül (a polgári perrendtartás 14. cikke). Továbbá, ha a távmeghallgatás az eljárás jellegével és a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartásával összeegyeztethetetlennek minősül, ezt a részvételi módot nem alkalmazzák (az igazságügyi szervezetekről szóló törvénykönyv R.111-7-1. cikke).
A tanúkat illetően meg kell jegyezni, hogy a francia jog szerint: „a tanúkat akkor hallgatják meg, ha a felek jelen vannak, vagy ha a feleket beidézték” (a polgári perrendtartás 208. cikke). „A felek azonban kizárás terhe mellett nem szakíthatják meg, nem avatkozhatnak be, és nem kísérelhetik meg befolyásolni a tanúkat, illetve nem kísérelhetik meg őket közvetlenül megszólítani” (a polgári perrendtartás 214. cikkének (1) bekezdése). Ezért a bíró teszi fel, „ha szükségesnek ítéli, a felek által a tanú kihallgatását követően benyújtott kérdéseket” (a polgári perrendtartás 214. cikkének (2) bekezdése). A felek, még azok is, akik videokonferencia útján jelennek meg, a tanúknak szóló kérdéseket terjeszthetnek a bíró elé. A gyakorlatban polgári és kereskedelmi ügyekben nem gyakori a tanúk meghallgatása.
l) Hogyan illeti meg a feleket a tolmácshoz való jog?
Az igazságügyi szervezetről szóló törvénykönyv L.111-12-1. cikkének megfelelően a feleket, tanúkat, szakértőket vagy bármely más beidézett személyt kizárólag az elnöklő bíró kifejezett kérelmére és engedélyével lehet meghallgatni a tárgyalótermen kívül.
A tolmácsok élhetnek ezzel a rendelkezéssel, és kifejezett kérésükre engedélyt kaphatnak arra, hogy a tárgyalótermen kívül audiovizuális távközlési eszközzel vegyenek részt a meghallgatáson. Ebben az esetben a tolmács személyesen vehet részt a tárgyaláson vagy a tárgyalóteremben, ha a fél távmeghallgatással jelenik meg, vagy távmeghallgatás útján, ha a fél személyesen jelenik meg a bíróságon. A fenti feltételek mellett a tolmács és a fél audiovizuális távközlés útján is megjelenhet, függetlenül attól, hogy ugyanazon helyen találhatók-e vagy sem.
m) Hogyan biztosítják a videokonferencia során a tárgyi bizonyítékok megvizsgálásának vagy bemutatásának lehetőségét?
Ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak a videokonferencia útján tartott tárgyaláson részt vevő személyekre, mintha fizikailag jelen lennének a tárgyalóteremben.
A közvetlenül a bíróhoz bizonyítékként benyújtott tárgyak vizsgálata a polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően a bíró személyes vizsgálatának tárgyát képezi. Főszabály szerint a bíró a tények személyes ellenőrzése céljából figyelembe veheti a vitatott tények valamennyi vonatkozását, és szükség esetén ellátogathat a helyszínre, és megteheti az általa szükségesnek ítélt megállapításokat, vizsgálatokat, értékeléseket vagy rekonstruálásokat (a polgári perrendtartás 179. cikke). A bíró azonban ezt csak akkor teheti meg, ha a felek jelen vannak vagy idézést kaptak. Ebben az esetben a bírónak jelentést is kell készítenie a megállapításokról, vizsgálatokról, értékelésekről, rekonstrukciókról vagy nyilatkozatokról (a polgári perrendtartás 182. cikke).
A gyakorlatban ez kivételes, mivel a felek által benyújtott bizonyítékok általában írásbeli dokumentumok.
A polgári perrendtartás 15. cikke értelmében „a feleknek kellő időben közölniük kell egymással azokat a ténybeli okokat, amelyekre állításaikat alapozzák, az általuk előterjesztett bizonyítékokat és jogalapokat, hogy mindegyikük képes legyen védekezésének megszervezésére”. A polgári perrendtartás 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a bíróság határozatában csak a felek közötti kontradiktórius vita tárgyát képező iratokat veheti figyelembe.
Meg kell jegyezni, hogy az írásbeli eljárásban a feleknek írásban kell megosztaniuk egymással a bizonyítékokat, és azokat nem közvetlenül a tárgyaláson terjesztik elő. Az ügyvédek közötti, valamint az ügyvédek és a bíróság közötti ilyen információcsere elektronikus kommunikáció útján is történhet, feltéve, hogy betartják az ilyen típusú kommunikációra alkalmazandó szabályokat, amelyek különösen a címzett hozzájárulására, a megbízható átvételi elismervény vagy kézbesítési értesítés kiállítására, valamint az igazságügyi miniszter technikai utasítása által szabályozott, a végrehajtott folyamat során tiszteletben tartandó garanciákat előíró technikai eljárás alkalmazására vonatkoznak (a polgári perrendtartás 748. cikkének (1) bekezdése és azt követő cikkei).
A szóbeli eljárás során, bár a felek a tárgyaláson új bizonyítékokat terjeszthetnek elő, azokat közölniük kell az ellenérdekű felekkel, és a bíróság elé kell terjeszteniük. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a fél távolról jelenik meg, a levelezést postai úton kell lebonyolítani, mivel az elektronikus eszközök nem mindig lehetségesek a polgári perrendtartás fent említett, e kommunikációs mód használatát szabályozó 748. cikke (1) bekezdésének és azt követő cikkeinek megfelelő technikai folyamatok hiánya miatt.
3. A büntetőügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok
a) Tájékoztatás az alkalmazandó nemzeti jogszabályokról és eljárásokról, beleértve a videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatások lefolytatására vonatkozó eljárási jogokat és biztosítékokat
A francia hatóságok megismétlik a már kifejtetteket:
Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a videokonferencia büntetőügyekben történő alkalmazására vonatkozó első rendelkezéseket a hétköznapi biztonságról szóló, 2001. november 15-i törvénykönyv [loi relative à la sécurité quotidienne] vezette be. Ezt követően több jogi aktus is kiterjesztette a videokonferencia alkalmazásának hatályát, különösen az igazságszolgáltatási rendszer 2018–2022 közötti programozásáról és reformjáról szóló, 2019. március 23-i 2019-222. sz. rendelet.
Az eredetileg bizonyos nyomozati és vizsgálati eljárások számára fenntartott videokonferencia mára bizonyos feltételek mellett lehetséges a büntetőeljárás valamennyi szakaszában, a vizsgálattól a büntetések végrehajtásáig.
Ha a videokonferencia útján megjelenő személyt ügyvéd segíti, az ügyvéd jelen lehet az illetékes bíróság bírájával, a megbízottal vagy az érintett személlyel (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv [Code de Procédure Pénale] 706-71. cikkének (6) bekezdése).
Az első esetben lehetővé kell tenni számukra, hogy az audiovizuális távközlési eszközök használatával bizalmasan beszéljenek az ügyvéddel.
A második esetben a teljes iratanyag másolatát hozzáférhetővé kell tenni e személy számára a fogvatartási helyen, kivéve, ha az ügy iratainak másolatát már átadták az ügyvédnek.
b) Tájékoztatás a meghallgatások során a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatához való hozzájárulás megadására vonatkozó eljárási követelményekről
Ami a nemzetközi együttműködést illeti, a francia igazságügyi hatóságok kérhetik videokonferencia alkalmazását a külföldi igazságügyi hatóságoktól és fordítva annak érdekében, hogy a büntetőeljárás különböző szakaszaiban megszervezzék a tanúk, szakértők vagy vádlottak kihallgatását, meghallgatását vagy szembesítését.
A videokonferencia iránti kérelmekhez kölcsönös bűnügyi jogsegély iránti nemzetközi megkeresés vagy az Európai Unión (EU) belül európai nyomozási határozat (ENYH) kibocsátása szükséges.
Ez a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés különböző együttműködési eszközök keretében nyújtható be.
A videokonferencia elvét a büntetőeljárásról szóló törvénykönyvnek kell előírnia, és meg kell felelnie az alkalmazandó hagyományos jogi eszközökben meghatározott követelményeknek.
Ilyen eszköz hiányában a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 694. cikkének (5) bekezdését kell alkalmazni, különösen a büntetőeljárás alá vont személy hozzájárulásának megszerzése tekintetében. E cikk előírja, hogy a francia igazságügyi hatóságok kérésére külföldön végzett kihallgatást, meghallgatást vagy szembesítést a büntetőeljárásról szóló törvénykönyvnek megfelelően kell lefolytatni, kivéve, ha ezt nemzetközi megállapodás akadályozza.
A büntetőeljárás alá vont személy kihallgatása vagy szembesítése csak az ő hozzájárulásával történhet meg.
Továbbá, ha a francia jog értelmében különleges videokonferencia-eljárásokra van szükség, azokat a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésben meg kell határozni, függetlenül attól, hogy az a videokonferencia előtt vagy után követendő eljárásra vonatkozik-e.
d) Tájékoztató arról, hogyan biztosítják az ügyvéd és az ügyfél közötti titoktartást a videokonferencia útján történő kihallgatás előtt és alatt
Ha a videokonferencia útján megjelenő személyt ügyvéd segíti, az ügyvéd jelen lehet az illetékes bíróság bírájával, a megbízottal vagy az érintett személlyel (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 706-71. cikkének (6) bekezdése).
Az első esetben lehetővé kell tenni számukra, hogy az audiovizuális távközlési eszközök használatával bizalmasan beszéljenek az ügyvéddel.
A második esetben a teljes iratanyag másolatát hozzáférhetővé kell tenni e személy számára a fogvatartási helyen, kivéve, ha az ügy iratainak másolatát már átadták az ügyvédnek.
e) Tájékoztatás arról, hogy hogyan tájékoztatják a szülői felügyelet gyakorlóit vagy más megfelelő felnőtteket arról, hogy a gyermeket videokonferencia vagy más távközlési technológia útján hallgatják meg – hogyan veszik figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekét?
A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló törvénykönyv [Code de la justice pénale des mineurs] L.311-1. és azt követő cikkei úgy rendelkeznek, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt kiskorút a meghallgatás vagy a kihallgatás során elkísérheti a szülői felügyelet gyakorlója, ha az eljárást lefolytató hatóság úgy ítéli meg, hogy az a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja, és e személyek jelenléte nem káros az eljárásra nézve. Ezek a rendelkezések a bírósági vizsgálati szakaszban történő kihallgatásra vonatkoznak.
Az igazságszolgáltatási rendszer 2018–2022-es programozásáról és reformjáról szóló, 2019. március 23-i 2019-222. sz. törvény, valamint a kiskorúakra alkalmazandó büntetőeljárásról szóló, 2019. május 24-i 2019-507. sz. rendelet rendelkezéseit bemutató, 2019. május 27-i körlevél megjegyzi, hogy a bírósági tárgyalásokra vonatkozó rendelkezésektől eltérően a kiskorú elkíséréséhez való jog a meghallgatást vagy kihallgatást végző hatóság, azaz a vizsgáló vagy a bíró kizárólagos mérlegelési jogkörébe tartozik.
A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló törvénykönyv L.311-1. cikke így előírja, hogy „[a] törvényes képviselőket az ügyészségnek vagy adott esetben a vizsgálatot vagy tárgyalást lefolytató bíróságnak tájékoztatnia kell a kiskorút érintő határozatokról.
Ezt az információt bármilyen módon meg lehet adni, kivéve, ha egyéb rendelkezés másként rendelkezik.
A kiskorú jogosult arra, hogy törvényes képviselője elkísérje:
1. az eljárás minden egyes tárgyalása során;
2. a meghallgatások vagy kihallgatások során, ha az intézkedést végző hatóság úgy ítéli meg, hogy az a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja, és hogy az ilyen személyek jelenléte nem lesz hátrányos az eljárásra nézve; a vizsgálat során a kiskorú meghallgatása vagy kihallgatása e személyek távollétében két órával a megjelenésükre való idézést követően kezdődhet meg.
A kiskorú törvényes képviselőit be kell idézni a kiskorúak valamennyi bírósági tárgyalására és szükség esetén a kiskorú meghallgatása és kihallgatása során.
Ha a kiskorú törvényes képviselőinek tájékoztatása nem lehetséges, vagy nem kívánatos, hogy a kiskorút elkísérjék, a fenti bekezdésekben említett információkat közölni kell egy megfelelő nagykorú személlyel, és ennek a személynek a kiskorút az e kódexben előírt esetekben és eljárásoknak megfelelően el kell kísérnie.”
Ezenkívül a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló törvénykönyv L.334-6. cikke kimondja, hogy az audiovizuális távközlés nem alkalmazható kiskorú előzetes letartóztatásáról vagy előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról szóló határozathozatalra, kivéve, ha úgy tűnik, hogy szállítását a közrend megzavarása vagy a szökés súlyos veszélye miatt el kell kerülni.
f) Tájékoztatás a meghallgatások nemzeti joggal összhangban történő rögzítésének lehetőségéről, valamint a felvételek tárolásáról és terjesztéséről; Tájékoztatás a hangfelismerő és automatizált átírási technológiák lehetséges használatáról
- 1. A meghallgatások rögzítése a vizsgálat során:
1.1. Kiskorúak meghallgatásának rögzítése
Ha a kiskorút tanúként vagy alperesként hallgatják meg, de nem tartják fogva, nincs olyan rendelkezés, amely előírná a meghallgatásáról készített audiovizuális felvételt.
- Jogsértő kiskorúak meghallgatása
Ha azonban a kiskorú őrizet alatt áll, a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló törvénykönyv L.413-12. cikke előírja, hogy audiovizuális felvételeket kell készíteni az őrizet alatt álló vagy fogva tartott kiskorú kihallgatásáról.
A kiskorú törvényes képviselőit tájékoztatni kell a kiskorúnak a fiatalkorúakra vonatkozó büntető igazságszolgáltatásról szóló törvénykönyv L.413-7. cikke szerinti fogva tartásáról, de nem szükséges a képviselő hozzájárulása a kiskorú meghallgatásáról készült audiovizuális felvételhez. Hasonlóképpen, a kiskorú nem tagadhatja meg a felvétel készítését a meghallgatás során.
Ezenkívül a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló törvénykönyv L.413-7. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a törvényes képviselőnek vagy a megfelelő nagykorúnak a kiskorú fogva tartásáról való tájékoztatására vonatkozó kötelezettségtől csak az ügyész vagy a vizsgálóbíró által az ügy körülményeire tekintettel a bizonyítékok összegyűjtésének vagy megőrzésének lehetővé tétele, illetve valamely személy élete, szabadsága vagy testi épsége súlyos veszélyeztetésének megelőzése érdekében hozott határozattal és a bíró által meghatározott időtartamig lehet eltekinteni, amely nem haladhatja meg a huszonnégy órát, vagy ha a fogva tartás nem hosszabbítható meg, a tizenkét órát.
A kiskorú meghallgatásáról készült audiovizuális felvétel alóli egyetlen kivétel az, ha a felvétel készítése technikailag kivitelezhetetlen, amely esetben a vizsgálati szolgálatoknak haladéktalanul értesíteniük kell az ügyészt vagy a vizsgálóbírót, és ezt, valamint a lehetetlenség jellegét meg kell említeniük a meghallgatásról készült jegyzőkönyvben.
Felvétel hiányában, függetlenül attól, hogy ezt a mulasztást megemlítették-e a hivatalos jegyzőkönyvben, és arról értesítették-e az illetékes bírót, nem hozható ítélet kizárólag a kiskorú nyilatkozatai alapján, ha azokat megtámadják.
A felvételt a bírósági eljárás során csak abban az esetben lehet megtekinteni, ha a meghallgatási jegyzőkönyv tartalmát vitatják, a vizsgálóbíró, a fiatalkorúakkal foglalkozó bíró vagy az illetékes bíróság határozatával, az ügyész vagy valamelyik fél kérelmére.
A felvétel eredeti példányának vagy másolatának bármely személy általi terjesztése egy év szabadságvesztéssel és 15 000 EUR pénzbüntetéssel büntetendő (a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló törvénykönyv L.413-14. cikke).
Öt évvel a büntetőeljárás befejezését követően az eredeti felvételt és annak másolatát egy hónapon belül meg kell semmisíteni (a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló törvénykönyv L.413-15. cikke).
- Kiskorú sértettek meghallgatása
A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 706-52. cikke előírja, hogy audiovizuális felvételt kell készíteni az e törvénykönyv 706-47. cikkében említett bűncselekmények valamelyikének áldozatává vált kiskorú meghallgatásáról, amely bűncselekmények elsősorban szexuális bűncselekményeket (szexuális kényszerítés, szexuális támadás, szexuális erőszak és kerítés) foglalnak magukban. A kiskorú sértettnek a büntető törvénykönyv 222-33-2-2. cikkével (pszichológiai zaklatás) és 222-33-2-3. cikkével (iskolai zaklatás) kapcsolatos bűncselekmények miatti meghallgatásáról audiovizuális felvétel is készíthető.
A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 706-52. cikkét a 2007. március 5-i 2007-291. sz. törvény módosította annak érdekében, hogy az ilyen kihallgatásokat a kiskorú vagy képviselője hozzájárulásának szükségessége nélkül szisztematikusan rögzítsék.
Ezenkívül már nincs olyan rendelkezés, amely szerint az ilyen felvétel a kiskorú vagy a jogi képviselő kérésére lehet kizárólag hangfelvétel. Mostantól csak az ügyész vagy a vizsgálóbíró dönthet úgy, hogy a felvétel csak hangfelvétel legyen, ha azt a kiskorú érdekei indokolják (706-52. cikk (2) bekezdés).
Ezért csak a berendezés működési hibája indokolhatja, hogy a kiskorú sértett kihallgatását ne rögzítsék. Ezt a működési hibát a törvény szigorúan szabályozza, és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 706-52. cikke előírja, hogy a nyomozó hatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell az ügyészt vagy a vizsgálóbírót, és jelentést kell készíteniük a működési hiba jellegéről.
A felvételről másolatot kell készíteni az eljárás során történő későbbi betekintés megkönnyítése érdekében is. Ez a példány bekerül az ügyiratok közé. Az eredeti felvételt elzárják.
A vizsgálóbíró határozata alapján a felvétel az eljárás során megtekinthető vagy meghallgatható. A jegyzőkönyv másolatát azonban a felek, ügyvédek vagy szakértők a vizsgálóbíró vagy a bírósági tisztviselő jelenlétében megtekinthetik vagy meghallgathatják.
Az ilyen felvétel eredeti vagy másolati példányának bármely személy általi terjesztése egy év szabadságvesztéssel és 15 000 EUR pénzbüntetéssel büntetendő.
Öt évvel a büntetőeljárás befejezését követően az eredeti felvételt és annak másolatát egy hónapon belül meg kell semmisíteni.
1.2. A bűncselekmények miatt őrizetben tartott személyek kihallgatásáról készült kötelező audiovizuális felvételek
A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 64-1. cikke értelmében audiovizuális felvételeket kell készíteni a rendőrségi vagy csendőrségi állomásokon vagy igazságügyi rendészeti feladatokat ellátó egységekben bűncselekmény miatt fogva tartott személyek kihallgatásáról. Ez a felvétel csak a meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos vita esetén használható fel. Ha az ugyanazon szervezeti egység által fogva tartott és egyidejűleg kihallgatandó személyek száma lehetetlenné teszi a kihallgatásuk rögzítését, az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell a helyzetről, és az ügy irataihoz csatolandó írásbeli határozat útján a vizsgálat követelményeinek megfelelően név szerint meg kell jelölni azt a személyt vagy azokat a személyeket, akinek/akiknek a kihallgatását nem veszik fel. Ha a meghallgatás felvétele technikailag kivitelezhetetlen, az igazságügyi rendészet tisztviselője haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt, és a jegyzőkönyvben jelzi a felvételt akadályozó technikai hiba jellegét.
- 2. A vizsgálat során
A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 706-71. és R.53-33. cikke és azt követő cikkei értelmében, amennyiben a vizsgálat követelményei ezt indokolják, a kihallgatás, meghallgatás vagy szembesítés több franciaországi helyszínen is elvégezhető, az átvitel titkosságát biztosító távközlési eszközökkel összekapcsolva.
Ezt követően minden helyszínen jegyzőkönyvet készítenek a műveletekről. Ebben az esetben az eljárás a következő: – az ügyészség véleményének kikérése, adott esetben képesített személy idézése, akit szakmai titoktartás köt; az eredeti felvétel elzárása a másolat elkészítését követően; másolat hozzáadása az ügy irataihoz. A műveletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ezeket a rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, amikor az érintett személyt őrizetbe veszik.
A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 706-71. cikke úgy rendelkezik, hogy ilyen esetekben az ügyvéd jelen lehet a tárgyalóteremben vagy az ügyfelével egy helyen tartózkodhat. Az első esetben az ügyvédnek képesnek kell lennie arra, hogy a rendelkezésre álló távközlési eszközök igénybevételével bizalmasan beszéljen az ügyfelével. A második esetben az ügy iratainak teljes másolatát rendelkezésre kell bocsátani az őrizet helyszínén. Bár a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 706-71. cikkének szövege e rendelkezéseket a fogva tartott személy kihallgatására vagy meghallgatására korlátozza, úgy kell tekinteni, hogy a távolról meghallgatott személy ügyvédje is jelen lehet a vizsgálóbíró üléstermében vagy az ügyfelével egy helyen tartózkodhat.
- A vizsgálati kihallgatásról készült audiovizuális felvételek:
Audiovizuális felvételt kell készíteni a vizsgálat alatt álló személyek kihallgatásáról, beleértve az első, bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság elé állítást és szembesítéseket is (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 116-1. cikke):
– azzal a feltétellel, hogy a kihallgatásra a vizsgálóbíró üléstermeiben kerül sor,
– és a bűncselekmények gyanújára vonatkozik. A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 706-73. cikkében említett vagy a büntető törvénykönyv IV. könyvének I. és II. címében (a nemzet alapvető érdekeinek védelme – Terrorizmus) meghatározott bűncselekményekre vonatkozó felvételekre irányuló kivételt az Alkotmánytanács 2012. április 6-i határozata elsőbbségi kérdést követően alkotmányellenesnek nyilvánította.
Ez az alkotmányellenesség csak a 2012. április 6. után lefolytatott meghallgatásokra vonatkozik (a büntetőtanács 2012. május 10-i ítélete).
A törvény két kivételt vezetett be a felvételkészítési kötelezettség alól:
– ha az egyidejűleg kihallgatandó személyek száma – akár ugyanabban az eljárásban, akár külön eljárásban – lehetetlenné teszi az összes felvétel elkészítését. Ebben az esetben a vizsgálóbírónak az ügyirathoz csatolt írásbeli határozattal és a vizsgálat követelményeinek figyelembevételével ki kell j,lölnie azt a személyt vagy személyeket, akinek vagy akiknek a kihallgatását nem rögzítik;
– ha a felvétel technikailag kivitelezhetetlen, a bírónak ezt meg kell említenie a meghallgatásról készült jegyzőkönyvben, megjelölve a probléma jellegét.
- A felvétel megtekintése:
A felvétel megtekintésére szigorú feltételek vonatkoznak:
– erre sor kerülhet a vizsgálat során vagy az ügyben eljáró bíróság előtt, – azonban csak abban az esetben, ha a vizsgálat alá vont személy vagy az alperes vitatja a meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmát,
– az ügyész vagy az egyik fél kérelmére és a vizsgálóbíró vagy az eljáró bíróság határozata alapján történik.
Ha a kérelmet valamelyik fél nyújtja be, azt a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 82-1. cikkének megfelelően kell előterjeszteni, és a bíróságnak a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül indokolt végzéssel kell válaszolnia.
- Mi történik a felvétellel?
A törvény előírja, hogy a felvételt legkésőbb öt évvel és egy hónappal a büntetőeljárás befejezését követően meg kell semmisíteni.
Ezeket a felvételeket az ügyész utasítására meg kell semmisíteni (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv D.32-2. cikke).
Az ilyen felvétel jogellenes terjesztése bűncselekménynek minősül, és egy év szabadságvesztéssel és 15 000 EUR pénzbüntetéssel büntetendő. Az eredeti felvételt el kell készíteni és el kell zárni. E felvétel egy példányát csatolni kell az ügyirathoz. Ez a másolat a vizsgálat során készített valamennyi felvétel esetében lehet közös (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv D.32-2. cikke).
h) Az Ön tagállamában rendelkezésre álló videokonferencia-technológiára vagy a leggyakrabban használt videokonferencia-platformra/-megoldásra vonatkozó információk
– A valós idejű adatkezelési szolgáltatások a Cisco Webex ügyfélszolgálatot használják.
– A tárgyalótermek és a közigazgatás szolgálatok fel vannak szerelve a Cisco Webex Room Kit készlettel.
– A decentralizált büntetés-végrehajtási szolgálatok a Cisco Webex Room Kit készletet használják.
i) A meghallgatás megszervezésének és lebonyolításának gyakorlati szabályaira vonatkozó információk Konkrétan melyik hatósággal kell felvenni a kapcsolatot? Vannak-e konkrét követelmények (pl. meg kell adni a szükséges információkat) a hatósággal való kapcsolatfelvételhez?
Ezekkel a kérdésekkel az f) kérdésre adott válasz foglalkozik.
l) A gyanúsítottak, vádlottak, elítélt felek vagy más érintett személyek lehetősége a kérdésfeltevésre és aktív részvételre
A francia jog szerint a védelemhez való jog lehetővé teszi a bűncselekménnyel vádolt személyek számára, hogy aktívan részt vegyenek az eljárásban.
- A terhelt nagykorú személyeket és kiskorúakat a fogva tartás ideje alatt megilletik a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 63. és azt követő cikkei által biztosított, a 2014. május 27-i és a 2016. november 18-i törvénnyel tovább pontosított jogok, nevezetesen a következők:
– a vizsgálat jellegéről való tájékoztatáshoz való jog, és ennek megfelelően a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 63-1. cikkével összhangban a bűncselekmény állítólagos jellegéről, időpontjáról és helyéről, valamint a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 62-2. cikkében meghatározott ok(ok)ról való tájékoztatáshoz való jog,
– a hallgatáshoz való jog,
– az ügyvédi segítséghez való jog, amely a kiskorúak számára kötelező (a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról szóló törvénykönyv L. 413-9. cikke),
– bizonyos eljárási iratokba való betekintés joga (Jegyzőkönyv a fogva tartásról szóló értesítésről; a kiskorút vizsgáló orvos által kiállított orvosi igazolások, a kiskorú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvek),
– a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 77-2. cikkében foglalt jogokról való tájékoztatáshoz való jog a törvényes őrizetből való szabadlábra helyezéskor.
Az ügyvéd részt vehet a fogva tartott személy kihallgatásán és szembesítésein. A kihallgatásokat és szembesítéseket továbbra is a nyomozóhatósági tisztek és az igazságügyi rendészeti tisztviselők folytatják le, akik kizárólagos ellenőrzést gyakorolnak az eljárás felett. Az ügyvéd azonban minden meghallgatás vagy szembesítés végén kikérdezheti a fogva tartott személyt. Az igazságügyi rendészet tisztviselője kifogást emelhet a kérdések ilyen módon történő feltevése ellen, ha azok valószínűsíthetően akadályozzák a vizsgálat megfelelő lefolytatását. Ezt a kifogást fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. Az ügyvéd elolvashatja a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, és az egyes meghallgatások vagy szembesítések végén írásbeli észrevételeket nyújthat be, amelyeket ezt követően csatolnak az eljáráshoz.
Az őrizet meghosszabbítása céljából ügyész vagy adott esetben a fogva tartásért felelős bíró elé utalt személyeket tájékoztatni kell arról a jogukról, hogy ezen intézkedés megszüntetése érdekében beadványt nyújthatnak be e tisztviselőkhöz. Amennyiben nem utalják őt az ügyész elé, a fogva tartott személy szóbeli nyilatkozatot tehet, amelyet a vizsgálók a meghallgatásról készült jegyzőkönyvben rögzítenek, amelyet a bíróval az őrizet meghosszabbításáról való döntés előtt közölnek.
A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 63-1. cikke értelmében erről a jogról minden személyt az őrizetbe vételt követően azonnal értesíteni kell, a többi információval és joggal egyidejűleg. A hallgatáshoz való jog szövegét e cikk 3. pontja írja elő: „a meghallgatások során, személyazonosságuk megállapítását követően nyilatkozattételhez, a feltett kérdések megválaszolásához vagy hallgatáshoz való jog”.
- A vizsgálati szakaszban vizsgálat alá vont személy
Az ügyvéd észrevételeinek kézhezvételét követően a vizsgálóbíró értesíti az érintett személyt: – vagy arról, hogy nem áll vizsgálat alatt, amely esetben a vizsgálat alá vont tanú jogai illetik meg (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 116. cikkének (6) bekezdése),
– vagy arról, hogy vizsgálat alatt áll, és ebben az esetben a vizsgálóbíró meghatározza a tényállást és az alkalmazott jogi minősítéseket, amennyiben azok eltérnek az eredetileg tervezettektől (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 116. cikkének (7) bekezdése),
– ez utóbbi esetben a vizsgálóbírónak értesítenie kell az érintett személyt: – a büntetőeljárási törvény 81., 82-1., 82-2. és 156. cikkén alapuló intézkedések kérelmezéséhez való jogukról a vizsgálat teljes időtartama alatt, de legkésőbb a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 175-1. cikkében előírt, a vizsgálat befejezéséről szóló értesítés megküldését követő egy–három hónapon belül (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 116. cikkének (7) bekezdése),
– azon jogukról, hogy ugyanezen határidőn belül a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 173. cikke alapján megsemmisítés iránti kérelmet nyújthatnak be, a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 173-1. cikkére is figyelemmel, amely előírja, hogy a kihallgatások (az első vagy további, bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság elé állítások) és a korábban tett intézkedések semmisségére alapított jogalapokat semmisség terhe mellett a vizsgálatról vagy a kihallgatásról szóló értesítéstől számított hat hónapon belül fel kell hozni (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 116. cikkének (7) bekezdése),
– az eljárás befejezésének várható időpontjáról, ha az büntetés-végrehajtási bűncselekmények esetében kevesebb mint egy év, súlyos bűncselekmények esetében pedig kevesebb mint 18 hónap,
– a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 175-1. cikkével összhangban a vizsgálat befejezésének kérelmezéséhez való jogról a bíró által megjelölt határidő lejártakor vagy a fent megjelölt maximális határidők lejártakor.
A vizsgálat alá vont személy szakértői vélemény elrendelése esetén is tehet észrevételeket, és további kérdések felvetését kérheti a vizsgálóbírótól. A szakértői véleményről szóló értesítés időpontjában a vizsgálat alá vont személynek legalább tizenöt nap áll rendelkezésére arra, hogy további szakértői bizonyítékot, második véleményt vagy új szakértői értékelést kérjen (a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 167. cikkének (3) bekezdése).
4. A polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó eljárási díjak
A francia jogban az 1977. december 30-i 77-1468. sz. törvény bevezette a polgári bíróságok előtti eljárás díjmentességének elvét.
Ezen elv alól azonban számos kivétel létezik, mivel az nem terjed ki a bírósági tisztviselők költségeire, a szakértői véleményekre, és általánosabban az eljárás során a feleknél felmerült számos költségre.
A polgári perrendtartás I. könyvének XVIII. címében szabályozott polgári vagy kereskedelmi eljárásokban a félnél felmerült költségek két csoportba sorolhatók:
- a polgári perrendtartás 695. cikkében kimerítően felsorolt költségek, amelyek megfelelnek az eljárással és annak következményeivel kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségeknek, amelyek összege díjköteles, és amelyet rendelet vagy bírósági végzés állapít meg. Ezeket a költségeket az a fél téríttetheti meg, aki pernyertes lett azzal a féllel szemben, aki a pert elvesztette, vagy akit a bíróság e költségek pénzügyi terhének viselésére kötelezett,
- behajthatatlan költségek, amelyek megfelelnek az eljárás során felmerült egyéb költségeknek, és amelyek olyan átfogó kártérítés iránti kérelem tárgyát képezik, amelyet a bíróság a méltányosság és az elítélt fél gazdasági helyzetének figyelembevételével szabadon értékelhet az elv és összeg alapján (a polgári perrendtartás 700. cikke). E költségek közé tartoznak különösen az ügyvédi díjak.
A polgári és kereskedelmi eljárásokban a feleket terhelő főbb költségek a polgári perrendtartás 695. cikkében szereplő felsorolás szerint határozhatók meg:
1. A bírósági tisztviselők vagy az adóhatóságok által beszedett vámok, adók, díjak és illetékek, kivéve a felek kérelmeinek alátámasztására benyújtott okiratok és közjegyzői okiratok után fizetendő illetékeket, adókat és bírságokat.
A gyakorlatban ezek elsősorban az ügyvédek szakmai kárenyhítési alapja által a fellebbviteli bíróságok előtt a kötelező képviselet melletti fellebbezési eljárásban beszedett díjak (az adózás rendjéről szóló törvénykönyv [Code général des impôts] 1635bis P. cikke), a kereskedelmi bíróságok tisztviselői által az 1980. április 29-i 80-307. sz. rendelet alapján beszedett díjak, vagy a tulajdon lefoglalása esetén az értékesítési feltételek jegyzékére vonatkozó bejegyzési díjak.
2. Iratok fordításának költségei, amennyiben ezt jogszabály vagy nemzetközi megállapodás írja elő
Az I. mellékletben felsorolt egyes európai jogi aktusok, például a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke előírja, hogy az irat továbbítását megelőző fordítási költségeket a kérelmező viseli.
3. A tanúk kompenzációja
Ezek a bíróság által a polgári perrendtartás 204-231. cikke alapján elrendelt nyomozási cselekményekkel kapcsolatban felmerült költségek. Magukban foglalják a felek, a bírósági szakértők, bizonyítékletéteményesek és a tanúk utazási költségeinek felülvizsgálatáról szóló 1920. december 27-i rendelet 9–13. cikkében meghatározott feltételek szerinti jelenléti díjat, útiköltség-térítést és napidíjat.
4. A technikusok díjazása
Ezek a bíróság által a polgári perrendtartás 232-284-1. cikke alapján elrendelt nyomozási cselekményekkel, különösen a szakértői véleményekkel kapcsolatban felmerült költségek. A kinevezésükkor kell rendelkezni a technikusok díjazásáról; a végleges összeget a bíró állapítja meg a feladataik ellátását követően.
5. Díjalapú kifizetések
Ezek azok a költségek, amelyeket az ügyvédek, valamint a köz- és miniszteri tisztviselők ügyfeleik nevében közvetlenül fizetnek harmadik feleknek a jogszabályban előírt szolgáltatással kapcsolatban, mint például az ítéletek, közjegyzői okiratok, jelzálogkivonatok másolásának vagy lakatosszolgáltatások költségei, vagy a bírósági végrehajtók által előírt kötelező eljárási alaki követelményeknek minősülő levelek bélyegzésének költségei.
6. A köztisztviselők vagy miniszteri tisztviselők díjai
Ezek a bírósági végrehajtók részére a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági végrehajtók díjszabásának megállapításáról szóló, 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet, a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági végrehajtói tevékenységért az árverezői díjak megállapításáról szóló, 1985. március 29-i 85-382. sz. rendelet, a bíróság által elrendelt árverezői tevékenységért, illetve a közjegyzők költségeiért a közjegyzői díjak megállapításáról szóló, 1978. március 8-i 78-262. sz. rendelet alapján fizetendő díjak.
7. Az ügyvédek díjazása, amennyiben az szabályozott, beleértve a védelemhez való jogot is
A díjaktól eltérően, amelyeket az ügyvéd szabadon, az ügyféllel egyetértésben állapít meg, és amelyek nem számítanak bele a költségekbe, az ügyvédek díjazása az ingatlanok lefoglalása, felosztása, az árverések, a bírósági biztosítékok és a bírósági jelzálogjog területén szabályozott (a kereskedelmi törvénykönyv R.444-71. cikke). Ezenkívül magában foglalja a társadalombiztosítási törvénykönyv [Code de la sécurité sociale] R.652-26. és azt követő cikkei alapján kiszabott meghallgatási díjakat is.
8. Az iratok külföldön történő kézbesítésével kapcsolatban felmerült költségek
Ezek polgári perrendtartás 683-688-8. cikkével összhangban a külföldi iratkézbesítéssel kapcsolatban felmerült költségek, amennyiben az I. mellékletben szereplő eszközök valamelyike előírja az irat (például idézés, határozat stb.) kézbesítését.
9. A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) alapján külföldön lefolytatott vizsgálati cselekmények miatt szükségessé váló tolmácsolási és fordítási költségek
10. A polgári perrendtartás 1072., 1171. és 1221. cikke alapján elrendelt szociális vizsgálatok
Ezek a bíróság által családjogi ügyekben (a polgári perrendtartás 1072. cikke), örökbefogadási ügyekben (a polgári perrendtartás 1171. cikke) vagy a gyámságot felügyelő bíró előtti eljárásban (a polgári perrendtartás 1221. cikke) elrendelt szociális vizsgálatokkal kapcsolatos költségek.
11. A bíró által a kiskorú meghallgatására kijelölt személy díjazása a polgári törvénykönyv 388-1. cikke alapján
Ezek olyan esetek, amelyekben a bíró a polgári törvénykönyv 388-1. cikke alapján kijelölt egy személyt a döntéshozatali jogkörrel rendelkező kiskorú meghallgatására.
12. Az 1210-8. cikkben előírt intézkedésekkel, nyomozásokkal és vizsgálatokkal kapcsolatos javadalmazás és költségek
Ezek olyan esetek, amelyekben az ügyész a polgári perrendtartás 1210-8. cikke alapján intézkedéseket, nyomozást vagy vizsgálatot kért a gyermek nemzetközi jogellenes elvitelével érintett gyermek visszaviteléről szóló határozat végrehajtására vonatkozó szabályok megállapítása érdekében.
Ami a fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos határozatoknak a kereskedelmi és cégjegyzékbe [Registre du commerce et des sociétés] történő bejegyzését illeti, a kereskedelmi törvénykönyv R.123-22. cikkében hivatalból előírt nyilvántartásba vételi eseteken kívül a díjakat a Jogi és Közigazgatási Információs Igazgatóság által nyújtott szolgáltatások ellenértékeként fizetendő díjak összegét megállapító 2017. november 9-i rendelet határozza meg, és azok a 2015. május 20-i (EU) 2015/848 rendelet 28. és 29. cikkében előírt választható nyilvántartásba vételeket érintik.
5. Elektronikus fizetési módok
E rendszerek azonosításához véglegesíteni kell annak elemzését, hogy a rendelet 9. cikkének végrehajtása milyen hatással járna.
6. Értesítés a decentralizált informatikai rendszer korai használatáról
Franciaország részt vesz az Európai Bizottság által e tekintetben szervezett bizottsági eljárásrendben. Folyamatban van a belső irányítás bevezetése az eEDES eszköz megfelelő alkalmazásának és valamennyi érintett igazságügyi tisztviselő általi végrehajtásának biztosítása érdekében. Az első két felhasználási esetet – az iratkézbesítést és a bizonyításfelvételt – az érintett szakmai és műszaki csoportok jelenleg vezetik be.
7. Értesítés a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő korai használatáról
A minisztérium kísérleti munkacsoportot hozott létre a határokon átnyúló eljárásokban a videokonferencia tárgyában a digitalizációról szóló rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben megvizsgálja az 5. cikk technikai, jogi és eljárási vonatkozásait, és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében kell meghozni, hogy rendelkezéseit a meghatározott időpont, azaz 2025. május 1-je> előtt alkalmazzák.
8. Értesítés a videokonferencia bűnügyekben történő korai használatáról
A minisztérium kísérleti munkacsoportot hozott létre a határokon átnyúló eljárásokban a videokonferencia tárgyában a digitalizációról szóló rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben megvizsgálja a 6. cikk technikai, jogi és eljárási vonatkozásait, és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében kell meghozni, hogy rendelkezéseit a meghatározott időpont, azaz 2025. május 1-je előtt alkalmazzák.