A digitalizációról szóló rendelet – Tagállami értesítések

1. A bíróságokkal vagy más hatóságokkal való kommunikációt szolgáló nemzeti informatikai portálok

• Citius: lehetővé teszi bármely polgár vagy annak jogi képviselője számára, hogy bárhonnan betekintsen az őt érintő ügyekbe, amennyiben rendelkezik internet-hozzáféréssel. A rendelkezésre álló tartalmak többsége szabadon hozzáférhető.
• Tribunais.org.pt: lehetővé teszi bármely polgár vagy annak jogi képviselője számára, hogy bárhonnan betekintsen az őt érintő ügyekbe, amennyiben rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az ügyiratokhoz való hozzáférés hitelesítéssel történik, amelyhez állampolgári kártya vagy digitális mobilkulcs használata szükséges. Ez a portál több funkciót kínál, mint a Citius.
• eTribunal-Mandatarios: lehetővé teszi például értesítések fogadását, dokumentumok megtekintését és hangfelvételek meghallgatását, valamint nagy terjedelmű eljárási iratok küldését. Csak azok az ügyvédek és jogtanácsosok férhetnek hozzá, akik szakmai digitális tanúsítványukkal lépnek be a portálra.

2. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

A polgári perrendtartás (Código de Processo Civil – CPC) lehetőséget biztosít a tanúk, a felek és a szakértők videokonferencia útján történő meghallgatására.

Különösen az 502. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy az igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság helye szerinti településen kívül lakóhellyel rendelkező tanúkat videokonferencia útján hallgassák meg a lakóhelyük szerinti településen vagy községben található igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság helyszínén (amennyiben az adott szerv és az igazságügyi minisztérium között ilyen értelmű megállapodás van érvényben), vagy az adott területen található más középületben.

Ezek a szabályok vonatkoznak azon felek vallomására is, akik az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiók esetében az adott körzeten vagy szigeten kívül rendelkeznek lakóhellyel (a 456. cikk (2) bekezdése), valamint a felek nyilatkozataira azokban az esetekben, amikor a szóban forgó felek a fentiekkel megegyező helyzetben vannak (a 466. cikk (2) bekezdése).

A videokonferencia módszere nem alkalmazható, ha a kihallgatandó tanú Lisszabon vagy Porto nagyvárosi területén lakik, és az eljárás az e területek valamelyikén található igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság előtt van folyamatban, kivéve, ha a meghallgatáson időben való részvétel lehetetlen vagy rendkívüli nehézségbe ütközik (az 502. cikk (6) bekezdése és az 520. cikk). Ilyen helyzetekben a bíró a felek egyetértésével határozhat úgy, hogy az ügy megfelelő megoldásához szükséges bármely információ telefonon vagy a közvetlen kommunikáció más eszközének segítségével is átadható a bíróság és a tanú között, amennyiben a megvizsgálandó vagy tisztázandó tények jellege összeegyeztethető az eljárással. Az ilyen megállapodások egyaránt vonatkoznak a felek által tett vallomásokra (a 457. cikk (2) bekezdése) és nyilatkozatokra (a 466. cikk (2) bekezdése).

A nemzetközi vagy európai jogi eszközök rendelkezéseitől függetlenül a külföldön lakóhellyel rendelkező tanúkat videokonferencia útján hallgatják ki, amennyiben a lakóhelyükön rendelkezésre állnak a szükséges technológiai eszközök (az 502. cikk (6) bekezdése).

A különféle létesítmények, laboratóriumok vagy hatósági szolgálatok szakértőit a munkahelyükről, telekonferencia útján hallgatják meg (a 486. cikk (2) bekezdése).

Az (EU) 2023/2844 rendelet 5. cikke szerinti videokonferenciákat csak a bíróságok tarthatnak.

A portugál eljárásjog (a polgári perrendtartás 151. cikkének (1) és (2) bekezdése) nem teszi lehetővé a bíróság számára, hogy hivatalból meghatározza a meghallgatás napját és időpontját. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ütközések kockázata azon eljárások időpontjai között, amelyeken a képviselőknek részt kell venniük, a bírónak gondoskodnia kell arról, hogy az eljárás napját és időpontját a képviselőkkel való előzetes megállapodás útján határozzák meg. Ha a képviselők öt napon belül úgy nyilatkoznak, hogy a bíró által megjelölt időpontban egy másik, már korábban beütemezett eljárás miatt nem tudnak rendelkezésre állni, tájékoztatniuk kell a bíróságot ezekről a körülményekről (az adott eljárás és a szóban forgó ügy kifejezett megjelölésével), és a többi érintett képviselővel való kapcsolatfelvételt követően alternatív időpontokat kell javasolniuk.

Portugáliában valamennyi tárgyalóterem fel van szerelve forgó kamerákkal ellátott, a távoli kommunikációt lehetővé tevő szoftverhez kapcsolódó videokonferencia-berendezéssel. Portugáliában a távoli kommunikáció bármely eszköze használható, de nem áll rendelkezésre információ arról, hogy melyik eszköz használata a leggyakoribb. A világjárvány idején azonban a Webex alkalmazást használták, és még ma is széles körben használják erre a célra. Ez az alkalmazás integrálható a bíróságokon megtalálható videokonferencia-rendszerekkel. A különböző bíróságokon telepített videokonferencia-berendezésekre vonatkozó műszaki követelmények itt találhatók.

A portugál eljárásjog nem teszi lehetővé a felek számára, hogy véleményezzék a videokonferenciának vagy más, a távoli kommunikációt szolgáló technológiának a meghallgatás lefolytatásához történő használatát.

A bírósági eljárások végső tárgyalását, az egyes eljárási eseményeket és a biztosítási intézkedéseket mindig rögzítik. A felvétel video- vagy audiorendszer használatával készül, függetlenül attól, hogy a bíróság rendelkezésére állnak-e egyéb audiovizuális eszközök vagy hasonló technikai eljárások; az ügyben érintett valamennyi személyt tájékoztatni kell arról, hogy felvétel készül róluk. A felvételt az adott intézkedéstől számított két napon belül a felek rendelkezésére kell bocsátani (a 155. cikk (1), (2) és (3) bekezdése).

Fogyatékossággal élő személyek esetében – függetlenül egy megfelelő tolmácsnak a bíró által megfelelőnek ítélt esetekben történő bevonásától – a polgári perrendtartás 135. cikke a következő szabályokat állapítja meg a siket, a néma, valamint a siketnéma személyek tanúvallomásaira vonatkozóan:

• A siketeknek írásban kell megmutatni a kérdéseket, ők pedig szóban válaszolnak azokra.
• A néma személyeknek szóban kell feltenni a kérdéseket, és az ilyen személyek írásban válaszolják meg azokat.
• A siketnéma személyeknek írásban kell megmutatni a kérdéseket, és ők írásban válaszolnak azokra.

A bírónak megfelelő tolmácsot kell kirendelnie azon siket, néma, valamint siketnéma személyek számára, akik nem tudnak írni vagy olvasni.

Ami a személyazonosítást és a hitelesítést illeti, a tanúk személyazonosságát a kihallgatás napján az adott igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság tisztviselője, vagy a tanúvallomás helye szerinti köztisztviselő előtt kell igazolni. Ettől az időponttól kezdve a kihallgatásra az adott ügyben eljáró bíró és a felek képviselői előtt kerül sor olyan technológiai berendezések használatával, amelyek anélkül teszik lehetővé az audiovizuális eszközök útján történő valós idejű kommunikációt, hogy a vallomástétel helye szerinti bírónak be kellene avatkoznia (a polgári perrendtartás 502. cikkének (4) bekezdése).

A polgári perrendtartás 516. cikke értelmében a tanúnak pontos tanúvallomást kell tennie a bizonyíték tárgyáról. Be kell számolnia az általa tett cselekményekről vagy megfigyelt tényekről, meg kell jelölnie azokat a körülményeket, amelyek között a tények felmerültek, valamint azt, hogy a szóban forgó tények hogyan jutottak a tudomására. A kihallgatást a tanút beidéző fél ügyvédje folytatja le; a tanú vallomásában megjelölt tények tekintetében a másik fél ügyvédje a vallomás kiegészítéséhez vagy pontosításához szükséges kérdéseket tehet fel a tanúnak. A bíró pontosítást kérhet, és feltehet bármely olyan kérdést, amelyet az igazság megállapításához helyénvalónak tart. Mielőtt a tanú megválaszolja a neki feltett kérdést, betekinthet az ügyiratba, kérheti bizonyos, az ügyirat részét képező dokumentumok bemutatását, vagy benyújthat a vallomását alátámasztó iratokat.

A polgári perrendtartás 133. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a külföldiek a portugáltól eltérő nyelven is beszélhetnek, ha nem értik a portugál nyelvet; ebben az esetben tolmácsot kell kijelölni a kommunikáció eskü alatt híven történő biztosítására. A tolmácsok bevonását a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni.

A portugál eljárásjog korlátozza a tárgyi bizonyítékok videokonferencia során történő előterjesztését vagy bemutatását. A polgári perrendtartás rögzíti azokat a határidőket és körülményeket, amelyek mellett a meglévő, különböző típusú bizonyítékok előterjeszthetők vagy bemutathatók. A videokonferenciára vonatkozó szabályok különösen minden egyes bizonyítéktípus esetében úgy rendelkeznek, hogy a videokonferencia eszköze a személyesen nyújtott bizonyítékok, például a tanúvallomások és a szakértői bizonyítékok számára van fenntartva.

3. A büntetőügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

A nyomozási szakaszban a büntetőeljárási törvénykönyv (Código de Processo Penal – CPP) lehetővé teszi, hogy bármely olyan személy, akit az eljárás során nem vádoltak meg, és aki az eljárás lefolytatásáért felelős ügyészség helye szerinti településen kívül lakik, másik ügyészségen vagy a rendőri hatóság helyiségeiben videokonferencia útján tegyen nyilatkozatot (a 275a. cikk (1) bekezdése). A meghallgatandó személy lakóhelye szerinti hatóságokat értesítik az eljárásról, és a vallomástételre kijelölt napon a bírósági tisztviselő vagy a bűnügyi rendőrség tisztje tájékoztatja az érintett személyt a vallomástétel helyéről. A nyilatkozatokat a kérelmező szerv és adott esetben a jelen lévő képviselők veszik fel (a 275a. cikk (2) bekezdése).

A tárgyalás során kivételesen lehetőség van arra, hogy az asszisztensek, a magánfelek, a tanúk, a szakértők vagy a szaktanácsadók nyilatkozatait hivatalból vagy kérésre személyes megjelenés nélkül vegyék fel, amennyiben:

1. az adott személy lakóhelye az igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság helye szerinti településen kívül található;
2. nincs ok azt feltételezni, hogy a tárgyaláson való jelenlétük elengedhetetlen az igazság feltárásához; valamint
3. komoly funkcionális vagy személyes nehézségekkel vagy kényelmetlenségekkel nézhetnek szembe, amennyiben kénytelenek utazni.

A vallomásokat a bírósági meghallgatással egy időben veszik fel, audiovizuális eszközök segítségével valós időben történő kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések használatával. A kihallgatás napján az érintett személy a vallomástétel helye szerinti igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság tisztviselője előtt igazolja személyazonosságát, de ettől az időponttól kezdve a tárgyalásra az eljáró bíró és a felek képviselői előtt kerül sor, a fent említett berendezések használatával anélkül, hogy a vallomástétel helye szerinti bírónak be kellene avatkoznia (a büntetőeljárási törvénykönyv 318. cikkének (1), (5) és (6) bekezdése).

A nemzetközi vagy európai jogi eszközök rendelkezéseinek sérelme nélkül a külföldön lakóhellyel rendelkező asszisztenseket, magánfeleket vagy tanúkat olyan technológiai berendezések használatával hallgatják meg, amelyek lehetővé teszik az audiovizuális eszközök útján történő valós idejű kommunikációt, amennyiben a lakóhelyükön rendelkezésre állnak a szükséges technológiai eszközök (a büntetőeljárási törvénykönyv 318. cikkének (8) bekezdése).

Azokban az esetekben, amikor ez technikailag lehetséges, a megfelelő létesítmények, laboratóriumok vagy hatósági szolgálatok szakértőit a munkahelyükről, telekonferencia útján kell meghallgatni (a büntetőeljárási törvénykönyv 317. cikkének (1) bekezdése).

A büntető eljárásjog nem írja elő a videokonferencia vagy más távoli kommunikációs technológia használatához való hozzájárulást, kivéve a vádlottnak vagy gyanúsítottnak a büntetőügyekben hozott európai nyomozási határozatok kibocsátására, továbbítására, elismerésére és végrehajtására vonatkozó, az augusztus 21-i 88/2017. sz. törvénnyel jóváhagyott jogi keret (a 35. cikk (3) bekezdésének a) pontja) alapján történő kihallgatását.

Az igazságszolgáltatás keretrendszerére és szervezetére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. augusztus 26-i 62/2013. sz. törvény 82B. cikkének (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban a fogvatartottak a nyomozás vagy a bírósági eljárás során – függetlenül attól, hogy hol található az ügyben eljáró igazságszolgáltatási fórum vagy bíróság – a fogva tartásuk helye szerinti büntetés-végrehajtási intézetben, audiovizuális eszközök segítségével valós időben történő kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések használatával tehetnek vallomást, kivéve, ha:

1. a szóban forgó eljárásban vádlotti jogállással rendelkeznek; vagy
2. a tárgyalásra a bíróság büntetés-végrehajtási hatáskörébe tartozó eljárás keretében kerül sor.

A kihallgatás napján a fogvatartott a büntetés-végrehajtási intézet jogi és büntetés-végrehajtási tisztviselője előtt igazolja személyazonosságát. Ettől az időponttól kezdve a kihallgatásra csak az ügyben eljáró bíró vagy az ügyész és a védőügyvédek vagy a védelem jogi tanácsadói előtt kerül sor. A fogvatartottat – saját kérésére – jogi képviselő segítheti a kihallgatás során.

A vádlottakat vagy gyanúsítottakat videokonferencia útján csak a büntetőügyekben hozott európai nyomozási határozatok kibocsátására, továbbítására, elismerésére és végrehajtására vonatkozó, az augusztus 21-i 88/2017. sz. törvénnyel jóváhagyott jogi keret (a 35. cikk (2) bekezdése) alapján lehet kihallgatni.

Fogyatékossággal élő személyek esetében a siket, a néma és a hallássérült személyek vallomástételére vonatkozóan a 93. cikk (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

1. A siket vagy hallássérült személyek mellé olyan megfelelő tolmácsot kell kijelölni, aki az érintett személy helyzetének leginkább megfelelő módon jelnyelven, szájról olvasással vagy írásbeli közlés útján kommunikál.
2. A néma személyeknek szóban kell feltenni a kérdéseket, és – amennyiben tudnak írni – az ilyen személyek írásban válaszolják meg azokat. Ellenkező esetben – és kérésre minden esetben – megfelelő tolmácsot kell kirendelni.

Amennyiben a vádlott kiskorú, eljárási jogai kiterjednek arra, hogy azon eljárás során, amelyben meg kell jelennie, elkísérjék őt a szülői felelősség gyakorlói, jogi képviselője vagy egy tényleges felügyeleti joggal rendelkező személy, vagy ha az említett személyekkel való kapcsolatfelvétel lehetetlen, vagy ha a kiskorú vagy az ügy érdekeinek megfelelően bizonyos különleges körülmények úgy kívánják – és kizárólag e körülmények fennállásának ideje alatt –, a kiskorú által megjelölt és az illetékes igazságügyi hatóság által elfogadott más személy (a büntetőeljárási törvénykönyv 61. cikke (1) bekezdésének i) pontja).

Amennyiben a kiskorú nem jelöl ki más személyt kísérőként, vagy az általa kijelölt személyt az illetékes igazságügyi hatóság nem fogadja el, az illetékes igazságügyi hatóság ugyanerre a célra egy szakembert jelöl ki a kísérői feladatok ellátására (a 61. cikk (4) bekezdése).

A portugál jog úgy rendelkezik, hogy a különböző, eljárás alá vont személyek meghallgatásáról vagy kihallgatásáról a különböző eljárási szakaszokban felvételt kell készíteni. Ez alkalmazandó például a következő helyzetekben:

• A vádlott első bírósági kihallgatása során a kihallgatásról általában hang- vagy audiovizuális felvétel készül, más eszközök használatára pedig csak abban az esetben kerülhet sor, ha hang- vagy audiovizuális felvétel készítése nem lehetséges, amely körülményt bele kell foglalni a jegyzőkönyvbe (a büntetőeljárási törvénykönyv 141. cikkének (7) bekezdése).
• A tanúk vagy sértettek által bizonyos körülmények között vagy bizonyos bűncselekményekkel kapcsolatban tett, a jövőben jegyzőkönyvbe vételre szánt vallomások (a büntetőeljárási törvénykönyv 271. cikkének (6) bekezdése és 364. cikke). Az ilyen vallomásokat azzal a szándékkal teszik, hogy a sértettnek ne kelljen másodszor is szembesülnie a tényekkel, hogy elkerülhetők legyenek az újbóli áldozattá válás lehetséges hatásai, valamint hogy védelmet biztosítsanak a bizonyítékvesztés vagy bizonyítékhamisítás lehetőségével szemben.

Amennyiben valamely eljárási iratról a büntetőeljárási törvénykönyv értelmében hang- vagy videofelvétel készül, annak másolatát 48 órán belül át kell adni az azt kérelmező félnek (a büntetőeljárási törvénykönyv 101. cikkének (4) bekezdése).

Portugáliában valamennyi tárgyalóterem fel van szerelve forgó kamerákkal ellátott, a távoli kommunikációt lehetővé tevő szoftverhez kapcsolódó videokonferencia-berendezéssel. Portugáliában a távoli kommunikáció bármely eszköze használható, de nem áll rendelkezésre információ arról, hogy melyik eszköz használata a leggyakoribb. A világjárvány idején azonban a Webex alkalmazást használták, és még ma is széles körben használják erre a célra. Ez az alkalmazás integrálható a bíróságokon megtalálható videokonferencia-rendszerekkel. A különböző bíróságokon telepített videokonferencia-berendezésekre vonatkozó műszaki követelmények itt találhatók.

Ami a tárgyalás megszervezésének gyakorlati vonatkozásait illeti, fel kell venni a kapcsolatot azzal az eljáró bírósággal, ahol a tárgyalásra sor fog kerülni. A kapcsolatfelvételre vonatkozóan nincsenek konkrét szabályok.

A hitelesítés tekintetében és a fogvatartottakra vonatkozóan hivatkozás történik a 62/2013. sz. törvény fent említett 82B. cikkének (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésére. A gyanúsítottak és vádlottak tekintetében a fentiekre történik hivatkozás: videokonferencia útján történő kihallgatásuk nem megengedett, kivéve a 2017. augusztus 21-i 88/2017. sz. törvény 35. cikkének (2) bekezdése szerinti esetekben.

A videokonferenciában való érdemi részvétel tekintetében és a fogvatartottakra vonatkozóan a 62/2013. sz. törvény 82B. cikkének – fent hivatkozott – (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésére történik hivatkozás, és az ilyen részvétel biztosítására nincsenek konkrét szabályok. A gyanúsítottak és vádlottak tekintetében a fentiekre történik hivatkozás: videokonferencia útján történő kihallgatásuk nem megengedett, kivéve az augusztus 21-i 88/2017. sz. törvény 35. cikkének (2) bekezdése szerinti esetekben. Ilyen esetekben a 36. cikkben megállapított szabályok alkalmazandók, amelyek egyébként a 2014/41/EU irányelv 24. cikkének (5) bekezdésében megállapított szabályokat követik.

A büntetőeljárási törvénykönyv értelmében a vádemeléshez – lehetőség szerint a tényleges eljárás során, vagy indokolatlan késedelem nélkül – be kell nyújtani az ügyet, és amennyiben védő kirendelésére került sor, a védelem képviselőjét azonosító, annak eljárási jogait és kötelezettségeit meghatározó iratot (az 58. cikk (5) bekezdése). A 61. cikkben felsorolt jogok és kötelezettségek közé tartozik a fordításhoz és a tolmácsoláshoz való jog. Amennyiben a vádlott nem tud portugálul, vagy nem folyékonyan beszéli a nyelvet, és ez az irat nem érhető el egy, az általa értett nyelven, az abban foglalt információt szóban, szükség esetén tolmács bevonásával közlik vele, függetlenül attól, hogy a vádlottnak később – indokolatlan késedelem nélkül – meg kell kapnia az általa értett nyelven készült írásos dokumentumot (az 58. cikk (6) bekezdése).

Azt is meg kell jegyezni, hogy egy olyan személy részvétele az eljárásban, aki nem tud portugálul vagy nem beszéli folyékonyan a nyelvet, megfelelő tolmács kirendelését teszi szükségessé, még akkor is, ha az eljárást vezető személy vagy az eljárás bármely más résztvevője jól ismeri a használt nyelvet. A tolmács kirendelése miatt a szóban forgó személyt nem terheli semmilyen költség (a 92. cikk (1) bekezdése).

Az eljárási iratért felelős jogalany észszerű határidőn belül eljuttatja azon vádlottak számára, akik nem tudnak portugálul vagy nem beszélik folyékonyan a nyelvet, a váddal, a nyomozási határozattal, a védelemmel, a tárgyalás kitűzött időpontjával, az ítélettel, a kényszerítő intézkedések alkalmazásával, a vagyoni biztosítékkal és a polgári jogi kártérítési igény benyújtásával kapcsolatos értesítések írásbeli fordítását, valamint azon egyéb iratokat, amelyeket az adott jogalany a védelem gyakorlásához elengedhetetlennek ítél meg (a 92. cikk (3) bekezdése).

A tolmácsra az igazságszolgáltatási titokvédelem kötelezettsége vonatkozik, és nem fedheti fel a vádlott és védője közötti megbeszélések tartalmát, függetlenül attól, hogy azokra az eljárás mely szakaszában kerül sor. Bármely ilyen információ felfedése a szakmai titoktartási kötelezettség megszegésének minősül (a 92. cikk (8) bekezdése).

A büntetőügyekben hozott európai nyomozási határozatok kibocsátására, továbbítására, elismerésére és végrehajtására vonatkozó jogi keret szerinti, videokonferencia útján történő kihallgatással összefüggésben a 88/2017. sz. törvény úgy rendelkezik, hogy a végrehajtó államban kihallgatandó személyt szükség esetén tolmács segítségével kell kihallgatni (a 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja). A tolmácsoláshoz való jogot az európai elfogatóparancsról szóló jogszabály is biztosítja (a 2003. augusztus 23-i 65/2003. sz. törvény 17. cikkének (3) bekezdése).

A tolmács igénybevételét a bűncselekmények sértettjeinek jogairól szóló, a 2015. szeptember 4-i 130/2015. sz. törvénnyel (12. cikk) jóváhagyott alapszabály is biztosítja, amely egyúttal létrehozza a feljelentés írásbeli megerősítésének fordításához való jogot is abban az esetben, ha a sértett nem érti a portugál nyelvet (a 11. cikk (3) bekezdése), valamint azokban a helyzetekben is, amikor videokonferenciára vagy telekonferenciára kerül sor (23. cikk).

4. A polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó eljárási díjak

Először is, a 2008. február 26-i 34/2008. sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott, az eljárási költségekről szóló rendelet 5. cikke kimondja, hogy a bírósági illetékeket elszámolási egységekben (UC) kell kifejezni; 1 UC jelenleg 102 eurónak felel meg. A bírósági illeték összegét az ügy értékétől vagy bonyolultságától függően állapítják meg.

Az 1896/2006/EK rendelet szerinti eljárások

Az eljárási költségekről szóló rendelet 7. cikkének (4) bekezdése és IIA. táblázata alapján az alábbi összegű fizetési meghagyás iránti kérelmek esetében a következő bírósági illetékeket kell megfizetni:

• 5000 euróig: 102 euro (1 UC),
• 5000 eurótól 15 000 euróig: 204 euro (2 UC),
• 15 000,01 eurótól: 306 euro (3 UC).

Magasabb összegű illeték felszámítására kerülhet sor a következő esetekben:

1. Ha az ügy különösen összetettnek bizonyul, a bíróság végső soron az eljárási költségekről szóló rendelet II. táblázatában meghatározott határértékeken belül magasabb összegű illetéket is megállapíthat (az eljárási költségekről szóló rendelet 7. cikkének (7) bekezdése). A polgári perrendtartás 530. cikkének (7) bekezdésében foglalt feltételek értelmében a bírósági illeték megfizetése szempontjából az ügyek és a biztosítási intézkedések abban az esetben minősülnek különösen összetettnek, ha:
   1. különösen hosszadalmas beadványokat vagy állításokat tartalmaznak;
   2. rendkívül sajátos jogkérdésekkel vagy kifejezetten műszaki szakkérdésekkel kapcsolatosak, vagy rendkívül eltérő összefüggésekből eredő jogkérdések együttes elemzését igénylik; vagy
   3. nagyszámú tanú meghallgatását, összetett bizonyítékok elemzését vagy hosszadalmas, több lépésből álló bizonyítási eljárást tesznek szükségessé.
2. Ha a bírósági illeték megfizetésére kötelezett jogalany olyan kereskedelmi vállalkozás (az eljárási költségekről szóló rendelet 13. cikkének (3) bekezdése), amely a tárgyévet megelőző évben legalább 200 biztosítási intézkedés, kereset, eljárás vagy végrehajtás iránti kérelmet nyújtott be valamely bírósághoz, hivatalhoz vagy kapcsolattartó ponthoz, az adott vállalat által benyújtott, fizetési meghagyás iránti európai kérelmekben szereplő bírósági illetéket a szóban forgó összeg és a IIB. táblázat szerint kell megfizetni:
   • 5000 euróig: 153 euro (1,5 UC);
   • 5000 eurótól 15 000 euróig: 306 euro (3 UC),
   • 15 000,01 eurótól: 459 euro (4,5 UC) összegben.

Ha az alperes az 1896/2006/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerint felszólalási nyilatkozatot nyújt be, és az eljárás folytatódik, az európai fizetési meghagyásos eljárás bírósági illetékének összegét a felperes esetében levonják a folytatódó eljárás alapján fizetendő összegből (az eljárási költségekről szóló rendelet 7. cikkének (6) bekezdése).

A 861/2007/EK rendelet szerinti eljárások

Az eljárási költségekről szóló rendelet 6. cikkének (1) és (5) bekezdése, valamint IA. és IC. táblázata szerint a bírósági illeték összege:

• a 2000 eurót meg nem haladó értékű ügyekben, 102 euro (1 UC),
• a 2000 eurónál nagyobb, de legfeljebb 5000 euro értékű ügyekben: 204 euro (2 UC).

Ha az ügy különösen összetettnek bizonyul, az illeték összege:

• a 2000 eurót meg nem haladó értékű ügyekben: 153 euro (1,5 UC),
• a 2000 eurónál nagyobb, de legfeljebb 5000 euro értékű ügyekben: 306 euro (3 UC).

Ha a 861/2007/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése alapján a viszontkereset értéke meghaladja az 5000 eurót, a keresetet és a viszontkeresetet a nemzeti eljárásjognak megfelelően kell elbírálni.

Így a nemzeti szabályok szerint a viszontkereset benyújtása csak akkor vonja maga után bírósági illeték megfizetését, ha az eltér az eredeti követeléstől. A polgári perrendtartás nem tekinti a viszontkeresetet eltérőnek abban az esetben, ha az adott fél a felperes által elérni kívánt joghatással azonos joghatást kíván elérni, vagy ha csak ellentételezési jóváírást kíván szerezni (az 530. cikk (3) bekezdése). Amennyiben a két követelés eltér, a bírósági illeték kiszámítása céljából értéküket össze kell adni (a polgári perrendtartás 299. cikkének (2) bekezdése), és a következő összegű bírósági illetéket kell megfizetni (IA. táblázat):

• 2000,01 eurótól 8000 euróig: 102 euro,
• 8000,01 eurótól 16 000 euróig: 153 euro,
• 16 000,01 eurótól 24 000 euróig: 204 euro,
• 24 000,01 eurótól 30 000 euróig: 255 euro,
• 30 000,01 eurótól 40 000 euróig: 306 euro,
• 40 000,01 eurótól 60 000 euróig: 357 euro,
• 60 000,01 eurótól 80 000 euróig: 408 euro,
• 80 000,01 eurótól 100 000 euróig: 459 euro,
• 100 000,01 eurótól 150 000 euróig: 510 euro,
• 150 000,01 eurótól 200 000 euróig: 612 euro,
• 200 000,01 eurótól 250 000 euróig: 714 euro,
• 250 000,01 eurótól 275 000 euróig: 816 euro.

A 655/2014/EU rendelet szerinti eljárások

Az eljárási költségekről szóló rendelet 7. cikkének (1), (4) és (7) bekezdésével és II. táblázatával összhangban az alábbiakban feltüntetett értékű biztosítási intézkedésekkel összefüggésben a következő összegű bírósági illetéket kell megfizetni:

• legfeljebb 300 000 euro értékig: 306 euro (3 UC),
• legalább 300 000,01 euro érték esetén: 816 euro (8 UC).

A különösen összetett biztosítási intézkedések esetében (a besorolás ismertetését lásd feljebb, az 1896/2006/EK rendelettel kapcsolatban) a bírósági illeték 9 UC (918 euro) és 20 UC (2040 euro) között kerül megállapításra.

A fent említett értékeknél magasabb is megállapítható, ha az előterjesztett intézkedések értéke meghalad egy adott éves küszöbértéket (lásd a fenti 2. pontban az 1896/2006/EK rendeletre vonatkozó információt). Ilyen körülmények között az adott helyzet függvényében 3,5 UC (357 euro), 9 UC (918 euro), vagy 10 UC (1020 euro) és 22 UC (2244 euro) összeg közötti illeték fizetendő az egyes esetekben.

A 805/2004/EK rendelet szerinti eljárások

A tanúsítvány rendeletben előírt formanyomtatványon alapuló kiállítását jogszabály írja elő, ezért az nem díjköteles. A határozatról kiállított tanúsítvány költségét elszámolási egységek (UC) alapján kell kiszámítani. Ennek megfelelően a papíralapú tanúsítványok kiállításának díjai a következők:

1. 50 oldalig a teljes csomagért 1 UC ⅕ része (azaz 20,40 euro) fizetendő;
2. 50 oldal felett az a) pontban említett összeg minden további 25 oldal vagy annak töredéke után 1 UC ⅒ részével (azaz 10,20 euro összeggel) emelkedik.

A 650/2012/EU, az 1215/2012/EU, a 606/2013/EU, a 4/2009/EK, az (EU) 2016/1103, az (EU) 2016/1104 és az (EU) 2019/1111 rendelet szerinti elismerés, végrehajthatóvá nyilvánítás vagy elismerés megtagadása iránti eljárások

Az eljárási költségekről szóló rendelet nem rendelkezik az ezen eljárásokhoz kapcsolódó összegek beszedéséről. Az elismerésről szóló határozat meghozatala nem díjköteles.

Az említett eljárásokban hozott ítélet elleni fellebbezés esetén a bírósági illetéket az ügy értéke és az IB. táblázat (az eljárási költségekről szóló rendelet 6. cikke és 7. cikkének (2) bekezdése) alapján kell megfizetni, a következő összegekben:

• legfeljebb 2000 euro értékig: 51 euro,
• 2000,01 eurótól 8000 euróig: 102 euro,
• 8000,01 eurótól 16 000 euróig: 153 euro,
• 16 000,01 eurótól 24 000 euróig: 204 euro,
• 24 000,01 eurótól 30 000 euróig: 255 euro,
• 30 000,01 eurótól 40 000 euróig: 306 euro,
• 40 000,01 eurótól 60 000 euróig: 357 euro,
• 60 000,01 eurótól 80 000 euróig: 408 euro,
• 80 000,01 eurótól 100 000 euróig: 459 euro,
• 100 000,01 eurótól 150 000 euróig: 510 euro,
• 150 000,01 eurótól 200 000 euróig: 612 euro,
• 200 000,01 eurótól 250 000 euróig: 714 euro,
• 250 000,01 eurótól 275 000 euróig: 816 euro.

A 275 000 eurót meghaladó összegek esetében a bírósági illeték összege minden további 25 000,00 euro vagy annak töredéke után 1,5 UC-val (azaz 153 euro összeggel) emelkedik.

A 4/2009/EK rendeletben előírt kivonatok, az európai öröklési bizonyítvány és a 650/2012/EU rendeletben előírt bizonyítványok, az 1215/2012/EU rendeletben előírt tanúsítványok, a 606/2013/EU rendeletben előírt tanúsítványok, az (EU) 2016/1103 rendeletben előírt tanúsítványok, az (EU) 2016/1104 rendeletben előírt tanúsítványok és az (EU) 2019/1111 rendeletben előírt tanúsítványok kiállítására, helyesbítésére és visszavonására irányuló eljárások

Az adott tanúsítvány/bizonyítvány fenti rendeletekben előírt formanyomtatványon történő kiállítása jogszabályi követelmény, ami azt jelenti, hogy a tanúsítvány/bizonyítvány kiállítása nem díjköteles, amennyiben azt bíróság előtt kérelmezik.

A bíróság által hozott határozatról kiállított tanúsítvány költségét elszámolási egységek (UC) alapján kell kiszámítani. Ennek megfelelően – az eljárási költségekről szóló rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban – a papíralapú tanúsítványok kiállításának díjai a következők:

1. 50 oldalig a teljes csomagért 1 UC ⅕ része (azaz 20,40 euro) fizetendő;
2. 50 oldal felett az a) pontban említett összeg minden további 25 oldal vagy annak töredéke után 1 UC ⅒ részével (azaz 10,20 euro összeggel) emelkedik.

Külföldi hitelező követelésének előterjesztése fizetésképtelenségi eljárásban az (EU) 2015/848 rendelet 53. cikke alapján

A követelés előterjesztése nem díjköteles.

Természetes vagy jogi személyek, illetve képviselőik és a központi hatóságok közötti kommunikáció a 4/2009/EK rendelet és az (EU) 2019/1111 rendelet alapján, vagy az illetékes hatóságokkal való kommunikációjuk a 2003/8/EK irányelv IV. fejezete alapján

------

5. Elektronikus fizetési módok

Az európai fizetési meghagyással kapcsolatos bírósági illeték megfizetését banki átutalással kell teljesíteni. Javasoljuk, hogy a kifizetés teljesítése előtt várja meg a bíróság által küldött értesítést. E célból nyomatékosan ajánlott, hogy a felperes vagy képviselője megadja az e-mail-címét. A bírósági hivatal küld egy hivatkozási számot (amely 12 számjegyet tartalmaz, és 70-nel kezdődik), amelyet az eljárás ügyszámával együtt be kell írni a banki átutalás megjegyzés rovatába annak érdekében, hogy a befizetést hozzá lehessen rendelni az adott ügyhöz. Az átutalásról igazolást kell benyújtania a bíróságnak.

Ha a felperes úgy dönt, hogy a bírósági eljárás megkezdése előtt, azaz a bíróságtól érkező fizetési felszólítás megvárása nélkül teljesíti a befizetést, akkor a befizetés részletei a következők (és az átutalásról igazolást kell benyújtania a bíróságnak):

Jogosult: Igazságügyi Pénz- és Eszközgazdálkodási Intézet (Instituto de Gestão Financeira e Equipamentos da Justiça, I.P.)

Adóazonosító szám (NIF): 510 361 242
Bankszámlaszám: 1120014160
Bankazonosító szám (NIB): 078101120112001416052
IBAN: PT50078101120112001416052
A bank megnevezése: Agência de Gestão da Tesouraria e da Dívida Pública - IGCP, E.P.E. 
BIC SWIFT (BIC-kód): IGCPPTPL

6. Értesítés a decentralizált informatikai rendszer korai használatáról

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a decentralizált informatikai rendszer meg tudja-e kezdeni működését a rendeletben előírtnál korábban.

7. Értesítés a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő korai használatáról

Igen, az 5. cikk alkalmazására a rendeletben előírtnál korábban is sor kerülhet.

8. Értesítés a videokonferencia bűnügyekben történő korai használatáról

Igen, a 6. cikk alkalmazására a rendeletben előírtnál korábban is sor kerülhet.