1. A bíróságokkal vagy más hatóságokkal való kommunikációt szolgáló nemzeti informatikai portálok
Ezek az információk azokra a kormány által vagy annak nevében kifejlesztett nemzeti informatikai portálokra vonatkoznak, amelyek célja, hogy a polgári és a kereskedelmi ügyekben a bírósági eljárásokban történő részvétel céljából biztosítsák a természetes és a jogi személyek, valamint az érintett illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció lehetőségét.
| Szervezet | Az informatikai portál neve | Használhatják-e a portált a nem holland állampolgárok és a külföldön élő személyek? | Mire használható a portál? Vonatkoznak-e speciális követelmények a portál használatára? | Hogyan azonosítják a felhasználókat? |
| Holland Királyi Közjegyzői Szövetség (Koninklijke Notariële Beroepsorganisatie – KNB) | Notarisnet | Igen és nem: az általános információk elérhetők angol nyelven. Egyes alkalmazásokról (a digitális cégalapításról és a digitális ügyfél-azonosításról) részletesebb információk is rendelkezésre állnak. |
A Notaris.nl olyan általános fogyasztói portál, amely jogterületek szerinti bontásban tájékoztatást nyújt a holland közjegyzők szolgáltatásairól. Célja, hogy a 850 közjegyzői iroda weboldalait kiegészítő általános tájékoztatást nyújtson. Olyan elemeket is tartalmaz, mint az összes iroda adatait és különböző elérhetőségeit tartalmazó címjegyzék. A weboldal hamarosan ki fog bővülni a „Saját felület” menüponttal, ahol a fogyasztók zárt környezetben vehetik majd igénybe a közjegyzői szolgáltatásokat, és tekinthetik meg a dokumentumokat. Ha a dokumentumokat digitálisan kell aláírni, minősített elektronikus aláírásra van szükség. |
Ha a fogyasztói szolgáltatások igénybevételéhez meg kell állapítani az adott személy személyazonosságát, azt érvényes fizikai személyazonosító igazolvány, elektronikus személyazonosító igazolvány és/vagy a fizikai személyazonosító igazolvány NFC chipjének a leolvasását magában foglaló további digitális ellenőrzés útján kell megtenni. |
| Holland igazságszolgáltatás (Rechtspraak) | Mijn Rechtspraak (Saját igazságszolgáltatási fiók) | Igen, ha rendelkeznek elismert európai bejelentkezési adatokkal. |
A portál a következő témakörökkel kapcsolatban használható (a Mijn Rechtspraak oldalon további információk érhetők el): Polgárok
Szervezetek
Szakemberek (ügyvédek/jogi szakemberek)
|
Polgárok
Szervezetek
Szakemberek (ügyvédek/jogi szakemberek)
|
| Holland igazságszolgáltatás (Rechtspraak) | Mijn CBM (Saját GYVG-fiók) (gyámság, vagyonkezelés és gondnokság) | Nem, a külföldi felek főszabály szerint nem rendelkeznek DigiD-vel, és nem tudnak bejelentkezni az internetes portálra. |
Jelentések és kérelmek készítése és benyújtása, ideértve az alábbiakat:
A hivatásos gyámok, vagyonkezelők és gondnokok nem férnek hozzá a Mijn CBM-hez. |
|
| Államtanács (Raad van State) | Loket Raad van State (az Államtanács szolgáltatópontja) |
A polgárok digitális úton jogi lépéseket tehetnek a közigazgatási szervek határozatai és a bírósági ítéletek ellen. Az e szolgáltatóponton elérhető formanyomtatványok kizárólag a polgároknak szólnak. Az ügyvédek, a vállalatok, a szervezetek és a közigazgatási szervek a Veilig Mailen (biztonságos e-mail) segítségével nyújthatnak be digitálisan fellebbezéseket és az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat. |
|
|
| Államtanács (Raad van State) | Mijn Zaak (Saját ügyek) | Nem, csak az Advocatenpas igazolvánnyal rendelkező ügyvédek férhetnek hozzá a Mijn Zaak felülethez. |
A Mijn Zaak felületet jelenleg kizárólag a menedékjogi és az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos ügyekkel foglalkozó ügyvédek használják. A Mijn Zaak nem használható a közigazgatási jogról szóló általános törvény (Algemene wet bestuursrecht) 8:29. §-ában említett bizalmas iratok benyújtására. A bizalmas iratok benyújtásának módját az eljárási szabályzat (procesreglement) ismerteti. |
|
| Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad) | Mijn Zaak Hoge Raad (saját legfelsőbb bírósági ügyek) | Nem, a külföldi felek főszabály szerint nem rendelkeznek DigiD-vel, eHerkenning-fiókkal, Advocatenpas igazolvánnyal (ügyvédi igazolvánnyal) vagy Gemachtigdenpas igazolvánnyal (az ügyvédek alkalmazottainak igazolványával), és nem tudnak belépni az internetes portálra. |
A portál a következő témakörökkel kapcsolatban használható (a Mijn Rechtspraak oldalon további információk érhetők el): Büntetőügyek
Adó- és közigazgatási ügyek
|
|
| Központi Igazságügyi Behajtási Ügynökség (Centraal Justitieel Incassobureau – CJIB) |
Digitaal Loket CJIB (a CJIB digitális szolgáltatópontja) Digitaal Loket Verkeer (OM) (digitális közlekedési szolgálat [ügyészség]) |
Igen, ha rendelkeznek elismert európai bejelentkezési adatokkal. |
|
|
| Központi Igazságügyi Behajtási Ügynökség (Centraal Justitieel Incassobureau – CJIB) | CJIB Businessportaal (CJIB céges portál) | Nem, a külföldi felek főszabály szerint nem rendelkeznek eHerkenning-fiókkal, és nem tudnak bejelentkezni az internetes portálra. |
Adósságkezelési tanácsadó vagy vagyonkezelő
Nagy járműflottával rendelkező vállalat
Jogi tanácsadó
Közszektorbeli szervezetek
|
|
2. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok
Ez a szakasz a polgári és a kereskedelmi ügyekben videokonferencia útján tartott meghallgatásokon való részvételre vonatkozó nemzeti jogszabályokról és eljárásokról nyújt tájékoztatást.
a) Tájékoztató a videokonferencia vagy más távközlési technológia segítségével lefolytatott meghallgatásokra alkalmazandó nemzeti jogszabályokról és eljárásokról (ideértve az alkalmazandó eljárási jogokat és garanciákat is)
A polgári és a kereskedelmi jogban egyelőre nem állnak rendelkezésre külön szabályok a videokonferencia bírósági meghallgatások során történő alkalmazására vonatkozóan. A polgári és a kereskedelmi jogban nincs akadálya a videokonferencia alkalmazásának. Ha valamennyi érintett fél hozzájárul, a meghallgatás teljes egészében megtartható az interneten keresztül. A peres felek, az érdekelt felek és a szakemberek is jogosultak digitálisan részt venni a meghallgatáson. A felek érdekeinek és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő figyelembevételével a bíró dönt arról, hogy az egyik fél részt vehet-e digitális úton az egyébként személyes jelenlét mellett megtartott meghallgatáson.
2022 áprilisában a jogvédelmi miniszter tájékoztatta a holland parlament alsóházát arról, hogy egységes jogi szabályozást kíván kidolgozni a videokonferencia polgári és közigazgatási bíróságok előtti meghallgatások során történő használatára vonatkozóan. Ennek célja röviden az, hogy a jogszabályok meghatározzák azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a bírósági meghallgatásokon videokonferencia alkalmazható, valamint hogy rögzítsék az alkalmazandó eljárási és technikai garanciákat. A szabályozás célja az eljárások megkönnyítése lesz, azaz a körzeti bíróság vagy a fellebbviteli bíróság eldöntheti majd, hogy biztosítja-e ezt a lehetőséget. Ezt követően pedig a bíró dönt arról, hogy egy adott esetben alkalmazható-e videokonferencia; a közigazgatási ügyekben és a polgári ügyek bizonyos kategóriáiban a videokonferencia csak akkor alkalmazható, ha azt egy vagy több fél igénybe kívánja venni.
b) Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy kizárólag a bíróságok folytathatnak-e videokonferenciát a digitalizációról szóló rendelet 5. cikke alapján, vagy ez a lehetőség más hatóságok számára is nyitva áll-e. Ha más hatóságok is hivatkozhatnak az 5. cikkre a videokonferencia megszervezésének jogalapjaként, arra vonatkozó tájékoztatás, hogy mely hatóságokról van szó, és hogy milyen eljárások esetében van erre lehetőség
Polgári és kereskedelmi ügyekben csak a bíróságok alkalmazhatnak videokonferenciát online (vagy részben online) meghallgatások megszervezésére.
c) Lehetővé teszi-e a nemzeti jog a bíróság vagy az illetékes hatóság számára, hogy hivatalból kitűzze a meghallgatás időpontját?
A polgári és a kereskedelmi jogban egyelőre nem állnak rendelkezésre külön szabályok a videokonferencia bírósági meghallgatások során történő alkalmazására vonatkozóan. Jelenleg a bíró dönt arról, hogy egy adott ügyben alkalmazzanak-e videokonferenciát, ha azt egy vagy több fél igénybe kívánja venni.
d) Rendelkezésre állnak-e videokonferencia-technológiák Hollandiában, és melyik a legelterjedtebb platform?
A körzeti bíróságok és a fellebbviteli bíróságok három platformhoz férnek hozzá a digitális meghallgatások megszervezése és az egyik fél digitális részvételének lehetővé tétele érdekében; ezek a következők: a Microsoft Teams, a Cisco Meeting Service (CMS) és a holland igazságszolgáltatás többpontos vezérlőegysége (Multipoint Control Unit – MCU). A büntetés-végrehajtási intézmények helyiségei és tárgyalótermei esetében minden esetben a Teams-en kerül sor a meghallgatásokra. Minden más esetben a bíró dönti el, hogy melyik platformot használják.
A Teams és a CMS esetében az Igazságszolgáltatási Tanács (Raad voor de Rechtspraak) honlapján érhetők el az útmutatók. Az MCU esetében a körzeti vagy a fellebbviteli bíróság a meghallgatás előtt megosztja a résztvevőkkel a felhasználói információkat.
e) Tájékoztató azzal kapcsolatban, hogy milyen eljárási követelmények vonatkoznak azokra a felekre, akik véleményt kívánnak nyilvánítani a videokonferencia vagy a meghallgatásokon való távoli részvételre szolgáló egyéb technológia alkalmazásáról
A meghallgatás résztvevői kérelmezhetik a körzeti vagy a fellebbviteli bíróságtól, hogy engedélyezze számukra, hogy digitális eszközök segítségével vegyenek részt a meghallgatáson, vagy hogy a teljes meghallgatásra digitális úton kerüljön sor. A bíró dönt arról, hogy lehetséges-e a digitális részvétel vagy a teljes meghallgatás digitális úton történő megtartása.
f) Hogyan biztosítják a videokonferenciához való hozzáférést a felek és képviselőik számára, ideértve a fogyatékossággal élő személyeket is?
Kérelemre a felek az MCU (Multipoint Control Unit) segítségével aktívan részt vehetnek a digitális meghallgatáson. Az MCU közvetlen és biztonságos videókapcsolatot biztosít a résztvevők és a tárgyalóteremben fizikailag jelen lévő személyek között. Ezenkívül lehetővé teszi a digitális és a fizikai résztvevők közötti közvetlen kommunikációt.
Ha a felek jelezték, hogy a meghallgatás során nem kívánatos az aktív digitális részvétel, az ülés a Teams-en is megtartható, a digitális résztvevőkre vonatkozó korlátozások alkalmazásával. Ilyen esetekben megoldható, hogy a Teams-en keresztül csak a tárgyalóteremből lehessen videó- és hangjeleket fogadni.
Szükség esetén a felek és jogi képviselőik számára a meghallgatás előtt kellő időben el lehet végezni az MCU-terem tesztelését annak érdekében, hogy a meghallgatás időpontjában ne legyenek problémák a programmal és a csatlakozással kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban írásbeli útmutatók is rendelkezésre állnak. Ezenkívül a meghallgatás elején a tárgyalóteremben mindig rendelkezésre állnak az informatikai munkatársak, akik támogatást nyújtanak, és biztosítják a digitális meghallgatás zökkenőmentes lebonyolítását.
Jelenleg a holland igazságszolgáltatási szervek nem rendelkeznek speciális integrált eszközökkel a fogyatékossággal élő résztvevők számára. Az akadálymentesség szerepel egy, az online meghallgatásokkal kapcsolatos új megoldásokra irányuló, folyamatban lévő közbeszerzési eljárás követelményei között.
g) Lehetővé teszi-e a nemzeti jog a meghallgatások rögzítését?
Hollandia nem rendelkezik külön jogszabályokkal a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő alkalmazására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályok nem rendelkeznek az online meghallgatások rögzítéséről, és a felvételek tárolására és terjesztésére vonatkozóan sincsenek rendelkezések.
A bíró engedélye nélkül nem készíthető felvétel (videó- és/vagy hangfelvétel). Ezenkívül a bíróság épületében is tilos videó- és/vagy hangfelvételt készíteni. Ez a recepcióra, a tárgyalótermekre és a várótermekre is vonatkozik.
h) Hogyan biztosítja a nemzeti jog a felvételek biztonságos elkészítését és tárolását, valamint azt, hogy azok ne legyenek nyilvánosan hozzáférhetők?
Hollandia nem rendelkezik külön jogszabályokkal a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő alkalmazására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályok nem rendelkeznek az online meghallgatások rögzítéséről, és a felvételek tárolására és terjesztésére vonatkozóan sincsenek rendelkezések.
i) Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az ügyvédek és az ügyfeleik hogyan tudnak bizalmasan kommunikálni az online meghallgatások előtt és alatt
A videokonferencia online meghallgatások céljából történő alkalmazásának egyik feltétele annak biztosítása, hogy az ügyvéd és az ügyfél képes legyen bizalmasan beszélni egymással olyan módon, hogy a beszélgetésükbe mások ne hallgathassanak bele. A technológia jelenleg nem támogatja, hogy az online meghallgatáson belül külön biztonságos csatornát biztosítsanak a bizalmas megbeszélésekhez. Azonban fejlesztés alatt áll ennek lehetősége. Amíg nem biztosítanak technikai megoldást arra, hogy ugyanazon a videókapcsolaton belül biztonságos csatornát lehessen létrehozni, a felek telefonon vagy egy külön helyiségben konzultálhatnak egymással.
j) Hogyan történik a felek azonosítása és hitelesítése?
Általában a bíróság hivatalvezetője a meghallgatás előtt érdeklődik a jogi képviselőknél annak megállapítása érdekében, hogy kik fognak digitálisan részt venni a többpontos vezérlőegységen (MCU) keresztül. Az MCU egy digitális eszköz, amely videokonferenciák szervezésére szolgál. A bíróság hivatalvezetője a nyilvántartásba vett személyeknek elküldi az online meghallgatáshoz való hozzáféréshez szükséges linket, és megkéri a címzetteket, hogy azt ne adják tovább. A meghallgatás kezdetekor az online meghallgatáson jelen lévő valamennyi személyt felkérik, hogy jelentkezzen, és ellenőrzik, hogy azok a személyek vannak-e jelen, akiknek a nevét korábban megadták. A jogosulatlan feleket eltávolítják az online meghallgatásról.
A Teams-en nem ellenőrzik aktívan a résztvevőket, mivel nincs lehetőségük arra, hogy videót és hangot osszanak meg.
k) Hogyan tehetnek fel a felek kérdéseket, és hogyan vehetnek részt érdemben a meghallgatáson?
A többpontos vezérlőegység (MCU) lehetővé teszi a digitális csatornán keresztül részt vevő és a tárgyalóteremben fizikailag jelen lévő személyek közötti közvetlen kapcsolat létrehozását. A tárgyalóteremben elhelyezett kamerák és monitorok segítségével a bírák és az ügyvédek közvetlenül kommunikálhatnak a digitális résztvevőkkel. A Teams-en keresztül történő csatlakozás esetében csak a tárgyalóteremből lehet videót és hangot fogadni. A Teams esetében nincs lehetőség aktív részvételre.
l) Hogyan vehetik igénybe a felek a tolmácsoláshoz való jogot?
Az online meghallgatások során kétféle módon kerülhet sor tolmácsolásra:
- A tolmácsok csak digitális úton vesznek részt.
- A tolmácsok fizikailag jelen vannak a tárgyalóteremben.
Mindkét esetben javasoljuk, hogy a felek hozzanak létre külön értekezletet a tolmácsolás érdekében, amelyen mind a fizikai résztvevők, mind a tolmácsok részt vesznek. A bíróság nem felel a felek által a tolmácsolás céljából létrehozott digitális értekezletért. A bíróság által létrehozott kapcsolatot használó digitális résztvevők elnémítják az audiocsatornájukat, amikor a külön értekezleten tolmácsolás folyik.
m) Hogyan biztosítják a tárgyi bizonyítékok online meghallgatáson történő megtekintését és bemutatását?
A biztonságos többpontos vezérlőegység (MCU) lehetővé teszi a felek számára, hogy mind videó-, mind audiocsatornán keresztül elektronikus bizonyítékokat mutassanak be a digitális résztvevőknek.
n) Hogyan akadályozzák meg a különleges adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést és az ismeretlen jogalanyok felé történő adatáramlást?
A feleket utasítják, hogy ne adják tovább a többpontos vezérlőegységhez (MCU) való csatlakozásra szolgáló linket, mivel az nem megengedett. A felvételek készítése és megosztása sem megengedett. Ezenkívül a jogosulatlan felek esetében megszüntetik az MCU-val fennálló kapcsolatot. Azonban nincs mód annak ellenőrzésére, hogy az MCU-n vagy a Teams-en keresztül történő kapcsolódás során készültek-e felvételek, ezért ezt nem lehet megakadályozni.
A kereskedelmi ügyeket főszabály szerint nyilvánosan tárgyalják.
o) Az online meghallgatások megszervezésének és lebonyolításának gyakorlati részleteire vonatkozó információk, ideértve azt is, hogy alkalmaznak-e a szöveget beszéddé átalakító technológiát
Ha a bíró úgy dönt, hogy egy vagy több fél hozzájárulásával digitális meghallgatást tart, a gyakorlati információkat a meghallgatás előtt megosztják a digitális úton részt vevő féllel vagy felekkel. A d) pontban említett útmutató segít a feleknek abban, hogy a Teams-en vagy a CMS-en keresztül kapcsolatot létesítsenek, és bemutatja a meghallgatás során rendelkezésre álló digitális eszközöket.
A polgári és a kereskedelmi ügyekben folytatott digitális meghallgatások során nem alkalmaznak a szöveget beszéddé átalakító technológiát.
3. A büntetőügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok
Ez a szakasz tájékoztatást nyújt a videokonferencián részt vevő gyanúsítottak, vádlottak és elítéltek, illetve az (EU) 2018/1805 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott érintett személyek számára a nemzeti jogban meghatározott azon eljárási követelményekről, amelyek a távmeghallgatáson való részvételüket szabályozzák, és amelyek nem tartoznak az e-igazságügyi rendelet ((EU) 2023/2844) hatálya alá.
a) Tájékoztatás a meghallgatások és a kihallgatások videokonferencia vagy más technológia útján történő megszervezésére vonatkozó nemzeti jogról és eljárásokról (ideértve az eljárási jogokat és garanciákat is)
A videokonferenciáknak a büntetőügyek digitális tárgyalása során történő alkalmazására, valamint a gyanúsítottak és a tanúk digitális meghallgatására vagy kihallgatására vonatkozó szabályokat a büntető törvénykönyv (Wetboek van Strafrecht), a büntetőeljárási törvénykönyv (Wetboek van Strafvordering) és a videokonferenciáról szóló rendelet (Besluit videoconferentie) (wetten.overheid.nl/BWBR0019836/2022-11-25/0) tartalmazza. A videokonferenciáról szóló rendelet rögzíti, hogy milyen körülményeknek és garanciáknak kell teljesülniük a videokonferencia büntetőügyekben, valamint szabadságelvonással járó intézkedésekkel szembeni fellebbezési eljárásokban történő alkalmazásához, a külföldiekről szóló 2000. évi törvény (Vreemdelingenwet 2000) 94. és 96. §-ában említettek szerint. A videokonferencia nem alkalmazható például akkor, ha a meghallgatandó személynek olyan halláskárosodása vagy látássérülése van, amely miatt a videokonferencia hátrányosan érintené a büntetőeljárásban való közreműködését vagy az abban betöltött szerepét. A videokonferenciáról szóló rendelet technikai követelményeket is meghatároz a meghallgatás vagy a kihallgatás digitális megszervezéséhez használt rendszerre vonatkozóan.
A videokonferencia-szoftverek az egyének meghallgatására, kihallgatására vagy kikérdezésére vehetők igénybe. A videokonferencia alkalmazásáról a bíróság elnöke, a bíró, a megbízott bíró vagy a meghallgatásért felelős tisztviselő dönt.
Jelenleg folyamatban van az új büntetőeljárási törvénykönyv kidolgozása, amely várhatóan 2029. április 1-jén lép majd hatályba. Ennek keretében a videokonferenciára vonatkozó szabályok több területen is kiterjesztésre kerülnek. A szabályok egyik ilyen kiegészítése szerint amellett, hogy az érintett személyek videokonferencia útján rész vehetnek a saját meghallgatásukon, kihallgatásukon és kikérdezésükön, lehetővé válik a más személyek meghallgatásán vagy kihallgatásán való részvétel is. Ez azt jelenti, hogy a meghallgatásokon és a kihallgatásokon megfigyelőként is részt lehet venni, vagyis akkor is, ha nem az adott személyt kérdezik ki vagy hallgatják meg. A gyanúsított hozzájárulásának beszerzésére vonatkozó követelménnyel kapcsolatban rögzítették, hogy az nemcsak a három bíróból álló tanács előtti tárgyalásra vonatkozik, hanem a tárgyalások minden formájára, tehát az egyesbíró előtti eljárásra is. Végül pedig kibővült az eljárás azon résztvevőinek csoportja, akiket a bíró felkér arra, hogy nyilvánítsanak véleményt a videokonferencia alkalmazásáról.
b) Tájékoztató a videokonferencia vagy a részvételt digitális eszközök útján lehetővé tevő egyéb technológia használatához való hozzájárulás megadására vonatkozó eljárási követelményekről
A kiindulópont az – és ez a jövőben is így lesz –, hogy a videokonferencia alkalmazásáról a meghallgatást lefolytató tisztviselő vagy bíró mondja ki a végső szót, és hogy főszabály szerint a videokonferencia minden olyan helyzetben alkalmazható, amikor a büntetőeljárás keretében meghallgatásra, kihallgatásra vagy kikérdezésre kerül sor. A következő két esetben a videokonferencia csak a gyanúsított hozzájárulásával alkalmazható: ha a gyanúsítottnak az előzetes letartóztatás iránti kérelem elbírálása céljából kell megjelennie a megbízott bíró előtt, illetve ha az ügy érdemi részét háromtagú tanács tárgyalja a bíróságon. Ettől függetlenül azonban a videokonferencia minden olyan esetben alkalmazható, amikor a bíró úgy véli, hogy – a meghallgatás biztonságának vagy a gyanúsított meghallgatásra való biztonságos odaszállításának és onnan való biztonságos elszállításának biztosításához fűződő különös érdek miatt – a gyanúsítottnak videokonferencia-technológia segítségével sürgősen meg kell jelennie a megbízott bíró előtt, vagy rész kell vennie a meghallgatáson.
c) Hogyan biztosítják a szükséges videokonferencia-infrastruktúrához való hozzáférést a gyanúsítottak, a vádlottak, az elítéltek és az érintett személyek, köztük a fogyatékossággal élő személyek számára?
A videokonferencia-infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása érdekében Hollandiában szinte minden bíróság rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az online meghallgatásokat, a büntetés-végrehajtási intézetekben pedig számos helyiségben és tárgyalóteremben rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a meghallgatásokon és/vagy a kihallgatásokon való, digitális úton történő részvételt.
Az online meghallgatásokat és kihallgatásokat a Microsoft Teams vagy a Cisco Meeting Server (CMS) segítségével lehet megszervezni. A bíróság határozza meg, hogy melyik videokonferencia-szoftvert kell használni, és a Teams és a CMS használatára vonatkozó útmutatók elérhetők az Igazságszolgáltatási Tanács (Raad voor de Rechtspraak) honlapján.
Jelenleg a holland igazságszolgáltatási szervek nem rendelkeznek speciális integrált eszközökkel a fogyatékossággal élő résztvevők számára. Az akadálymentesség szerepel egy, az online meghallgatásokkal kapcsolatos új megoldásokra irányuló, folyamatban lévő közbeszerzési eljárás követelményrendszerében.
d) Hogyan biztosítják a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy az érintett személy és ügyvédje közötti kommunikáció titkosságát a meghallgatás előtt és alatt?
A távmeghallgatás feltétele, hogy az eljárásban részt vevő felek a meghallgatás alatt képesek legyenek bizalmasan kommunikálni az ügyvédjükkel vagy a meghatalmazott képviselőjükkel. Jelenleg folyamatban van egy olyan videokonferencia-platform kifejlesztése, amely lehetővé teszi majd az ügyvéd és a meghallgatandó személy számára, hogy bizalmasan tanácskozzanak egy külön digitális teremben. Az új szoftver elkészüléséig gyakorlati intézkedéseket alkalmaznak, például az érintett személyek külön fizikai helyiségben és/vagy telefonon kommunikálnak egymással.
e) Milyen jogorvoslati lehetőségeket vehet igénybe a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy az érintett személy a nemzeti jog alapján abban az esetben, ha megsértik az (EU) 2023/2844 rendelet 6. cikkében rögzített követelményeket vagy garanciákat?
A videokonferencia alkalmazásával kapcsolatban az e-igazságügyi rendelet hat uniós jogi aktusra hivatkozik, amelyeket különböző jogi aktusokban hajtottak végre, és amelyek különböző eljárásokat foglalnak magukban. Szükség esetén az e-igazságügyi rendelet 6. cikkében rögzített garanciák betartásának az elmulasztása a bíró tudomására hozható, ha a bírónak is szerepe van az eljárásban. Ha nem rendelkeztek bíró bevonásáról, vagy ha a jogi eljárás nem tartalmaz megfelelő garanciákat, Hollandiában mindig lehetőség van arra, hogy az ügyet a polgári bíróságok elé terjesszék (az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárás keretében vagy egyéb módon), amelyek értékelhetik, hogy sor került-e valamilyen jogellenes cselekményre a 6. cikk be nem tartása miatt.
f) Hogyan tájékoztatják a törvényes képviselőt a kiskorú online meghallgatásáról vagy kihallgatásáról? Hogyan veszik figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekét?
A büntetőeljárási törvénykönyv kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a fiatalkorúakra vonatkozóan (lásd a 486. és azt követő cikkeket).
g) Megengedi-e a nemzeti jog, hogy az online meghallgatásról vagy kihallgatásról felvétel készüljön?
Az új büntetőeljárási törvénykönyv és a büntetőeljárás megújításáról szóló törvény (Innovatiewet Strafvordering) szabályokat tartalmaz a meghallgatások rögzítésére vonatkozóan. Nemrég fejeződtek be az e rendelkezések tesztelésére irányuló kísérleti projektek, amelyek során rögzítették a meghallgatásokat, és azokról összefoglaló jegyzőkönyveket készítettek. A gyakorlatban ez semmilyen javulást nem eredményezett a büntetőeljárásban. Ezért azt javasolják, hogy a büntetőeljárás megújításáról szóló törvényben mellőzzék ezt a lehetőséget. Továbbra is lehetőség lesz azonban a meghallgatások rendes jegyzőkönyvek elkészítése mellett történő rögzítésére.
h) Milyen gyakorlati intézkedésekre kerül sor az online meghallgatásokkal vagy kihallgatásokkal kapcsolatban? Melyik hatósághoz lehet fordulni? Vannak-e különleges követelmények?
A bíróság dönti el, hogy engedélyezi-e a távmeghallgatást vagy a meghallgatáson digitális úton történő részvételt, de bizonyos esetekben a gyanúsítottnak vagy ügyvédjének ehhez hozzá kell járulnia (lásd a b) pontot). A hozzájáruláshoz való jog alól csak azokban az esetekben lehet kivételt tenni, amikor azt sürgős esetben mellőzni kell a meghallgatás vagy a kihallgatás biztonságához, illetve az érintett személy meghallgatásra való odaszállításának vagy onnan való elszállításának biztonságához fűződő különös érdek miatt. A meghallgatandó személynek elküldött írásbeli idézés tartalmazza, hogy fognak-e videokonferenciát alkalmazni. Az idézés tájékoztatást nyújt arról, hogy a meghallgatandó személy hogyan és meddig jelezheti, hogy nem járul hozzá a videokonferencia alkalmazásához. Adott esetben előfordulhat, hogy az ügyészt is megkérdezik, hogy hozzájárul-e a videokonferencia alkalmazásához.
Az erre vonatkozó határozatot legkésőbb 24 órával a távmeghallgatás vagy a meghallgatáson való digitális részvétel előtt meg kell hozni, és közölni kell a meghallgatandó személlyel vagy annak ügyvédjével.
4. A polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó eljárási díjak
Hollandiában a bírósági eljárások lefolytatása költségekkel jár, például az ügy bíróság előtti elbírálásából eredő költségekkel, azaz bírósági illetékekkel. Az ügyvédek, a meghatalmazott képviselők és más jogi szakemberek szintén díjat számíthatnak fel. A különböző jogi szakemberek és szervezetek díjai eltérőek lehetnek. A díjakkal kapcsolatban érdemes az érintett szervezetnél érdeklődni. Az ezen az oldalon szereplő díjak a bírósági illetékekre és a bírósági végrehajtók díjaira vonatkoznak.
A bírósági végrehajtók díjai
Polgári ügyekben az eljárás kérelem alapján is kezdeményezhető, azonban gyakran idézés útján indul. Ennek díja a nem héaköteles hitelezők esetében 112,37 EUR, a természetes személy hitelezők esetében pedig 135,97 EUR. E díjakon felül kiegészítések is alkalmazhatók. Ez a házasság felbontásával kapcsolatos ügyekre, a kézbesítési költségekre és a lefoglalás költségeire vonatkozik. A bírósági végrehajtók által végzett hivatalos cselekményekre vonatkozó egyéb díjtételek a bírósági végrehajtók díjairól szóló rendeletben (Besluit tarieven ambtshandelingen gerechtsdeurwaarders) találhatók.
Bírósági illetékek
Az alkalmazandó díjakat az alábbi táblázat tartalmazza. Ezeket a díjakat évente indexálják, és azokat a polgári ügyekben fizetendő bírósági illetékekről szóló törvény (Wet griffierechten burgerlijke zaken) melléklete tartalmazza.
| A követelés vagy kérelem jellege/összege | A bírósági illeték összege nem természetes személyek esetében | A bírósági illeték összege természetes személyek esetében | A bírósági illeték összege korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkező személyek esetében |
| Bírósági illetékek a bíróság által kezelt alkörzeti ügyekben | |||
|
Azok az ügyek, amelyekben a követelés vagy a kérelem összege:
|
130 EUR | 87 EUR | 87 EUR |
| 500 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 1500 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 328 EUR | 218 EUR | 87 EUR |
| 1500 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 2500 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 372 EUR | 248 EUR | 87 EUR |
| 2500 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 5000 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 496 EUR | 248 EUR | 87 EUR |
| 5000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 12 500 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 524 EUR | 248 EUR | 87 EUR |
| 12 500 EUR-t meghaladó összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 1 409 EUR | 706 EUR | 87 EUR |
| Bírósági illetékek a bíróság által kezelt egyéb, nem alkörzeti ügyekben | |||
| A polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering – Rv) 32a. cikke (1) bekezdésének első mondatában említett ügyek | 18 287 EUR | 18 287 EUR | n/a |
|
A polgári perrendtartás 32a. cikkének (3) bekezdésében említett ügyek: . |
9 143 EUR | 9 143 EUR | n/a |
| Meghatározatlan összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 688 EUR | 320 EUR | 87 EUR |
| Legfeljebb 100 000 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 2 889 EUR | 1 325 EUR | 87 EUR |
| 100 000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 1 000 000 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 6 617 EUR | 2 626 EUR | 87 EUR |
| 1 000 000 EUR-t meghaladó összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 9 825 EUR | 2 626 EUR | 87 EUR |
| A fellebbviteli bíróságok eljárási illetéke | |||
| A polgári perrendtartás 32a. cikke (1) bekezdésének első mondatában és 1064a. cikke (1) bekezdésének második mondatában említett ügyek | 24 382 EUR | 24 382 EUR | n/a |
|
A polgári perrendtartás 32a. cikkének (3) bekezdésében említett ügyek: . |
12 191 EUR | 12 191 EUR | n/a |
|
Azok az ügyek, amelyekben a követelés vagy a kérelem összege:
|
798 EUR | 349 EUR | 349 EUR |
| 12 500 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 100 000 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 2 175 EUR | 798 EUR | 349 EUR |
| 100 000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 1 000 000 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 6 561 EUR | 2 053 EUR | 349 EUR |
| 1 000 000 EUR-t meghaladó összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 13 124 EUR | 2 053 EUR | 349 EUR |
| A Legfelsőbb Bíróság eljárási illetéke | |||
|
Azok az ügyek, amelyekben a követelés vagy a kérelem összege:
|
873 EUR | 361 EUR | 361 EUR |
| 12 500 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 100 000 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 2 897 EUR | 873 EUR | 361 EUR |
| 100 000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 1 000 000 EUR összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 8 206 EUR | 2 463 EUR | 361 EUR |
| 1 000 000 EUR-t meghaladó összegű követeléssel vagy kérelemmel kapcsolatos ügyek | 16 410 EUR | 2 463 EUR | 361 EUR |
A bírósági illetékek alkalmazási köre
A bírósági illetékek minden polgári eljárás esetében azonosak, ezért az e-igazságügyi rendelet részét képező polgári jogi eszközökre, azaz az alábbiakra is vonatkoznak:
| Az alábbiakkal kapcsolatos eljárások: | ||
| Európai fizetési meghagyás | 1896/2006/EK | |
| Kis értékű követelések | 861/2007/EK | |
| Megőrzésre kötelező európai határozat | 655/2014/EU | |
| Nem vitatott követelésekre vonatkozó végrehajtható okirat | 805/2004/EK | |
| Elismerésre, végrehajthatóvá nyilvánításra vagy az elismerés megtagadására irányuló eljárások: | ||
| Európai öröklési rendelet | 650/2012/EU | |
| Brüsszel I. | 1215/2012/EU | |
| Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések | 606/2013/EU | |
| Tartási kötelezettségek | 4/2009/EK | |
| Házassági vagyonjogi rendszerek | (EU) 2016/1103 | |
| A bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásai | (EU) 2016/1104 | |
| Gyermekek jogellenes külföldre vitele | (EU) 2019/1111 | |
| A következők kiadására, helyesbítésére és visszavonására vonatkozó eljárások: | ||
| Tartási kötelezettségek | 4/2009/EK | Kivonatok |
| Európai öröklési rendelet | 650/2012/EU | Európai öröklési bizonyítvány és tanúsítványok |
| Brüsszel I. | 1215/2012/EU | Tanúsítványok |
| Polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések | 606/2013/EU | Tanúsítványok |
| Házassági vagyonjogi rendszerek | (EU) 2016/1103 | Tanúsítványok |
| A bejegyzett élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatásai | (EU) 2016/1104 | Tanúsítványok |
| Gyermekek jogellenes külföldre vitele | (EU) 2019/1111 | Tanúsítványok |
| Külföldi hitelező követelésének előterjesztése az 53. cikk szerinti fizetésképtelenségi eljárásban | ||
| Fizetésképtelenségi eljárás | (EU) 2015/848 | |
| A természetes vagy jogi személyek, illetve azok képviselői és a központi hatóságok közötti kommunikáció: | ||
| Tartási kötelezettségek | 4/2009/EK | |
| Gyermekek jogellenes külföldre vitele | (EU) 2019/1111 | |
| A költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok | 2002/8/EK irányelv | |
5. Elektronikus fizetési módok
Az alábbi táblázat csak a rendelkezésre álló elektronikus fizetési módokat mutatja minden olyan, a polgári jog terén aktív szakmai szereplő esetében, aki, illetve amely szerepet játszik az e-igazságügyi rendelet részét képező valamely jogi eszközben. Ha a táblázatban nem szerepel elektronikus fizetési mód, akkor nem lehet ilyen módon fizetni. Számos szervezet készpénzes fizetést is elfogad. Ha további információra van szüksége a nem elektronikus fizetési módokról, vagy ha bármilyen kérdése van az elektronikus fizetési módokkal kapcsolatban, forduljon közvetlenül az adott szervezethez!
| Szervezet | Elektronikus fizetési mód |
| Közjegyzők | Az elektronikus fizetési módok közjegyzőnként eltérőek lehetnek. További információért forduljon az adott közjegyzőhöz! |
| Bírósági végrehajtók | Az elektronikus fizetési módok bírósági végrehajtónként eltérőek lehetnek. További információért forduljon az adott bírósági végrehajtóhoz! |
| A holland bíróságok |
|
| Államtanács | A fizetési lehetőségek a fellebbezés kézhezvételéről szóló visszaigazolásban szerepelnek. |
| Legfelsőbb Bíróság | Online átutalás; a Legfelsőbb Bíróság számláin mindig szerepel a megfelelő bankszámlaszám. A számla számát fel kell tüntetni. A számlákat minden esetben postai úton küldik el. |
| Központi Igazságügyi Behajtási Ügynökség |
|
| Költségmentességi Tanács (Raad voor Rechtsbijstand) |
|
| Ügyvédek | Az elektronikus fizetési módok ügyvédenként eltérőek lehetnek. További információért forduljon az ügyvédjéhez! |
| Vagyonkezelés, gyámság és gondnokság | Az elektronikus fizetési módok az egyes vagyonkezelők, gyámok és gondnokok esetében eltérőek lehetnek. További információért forduljon az adott vagyonkezelőhöz, gyámhoz vagy gondnokhoz! |
6. Értesítés a decentralizált informatikai rendszer korai használatáról
Az e-igazságügyi rendelet (az (EU) 2023/2844 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése és 26. cikkének (3) bekezdése) a decentralizált informatikai rendszer egyes részeinek használatbavételére vonatkozóan a következő időpontokat határozza meg:
- az 1. rész használatbavételének határideje: 2028. január 17.;
- a 2. rész használatbavételének határideje: 2029. január 17.;
- a 3. rész használatbavételének határideje: 2030. január 17.;
- a 4. rész használatbavételének határideje: 2031. január 17.
A decentralizált informatikai rendszer használata az e-igazságügyi rendelet ((EU) 2023/2844) 10. cikkének (3) bekezdésében szereplő négy rész közül egyik tekintetében sem fog hamarabb megkezdődni, mint a rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időpont. Ha mégis lehetségesnek bizonyul a korai használatbavétel, Hollandia minden egyes jogi eszköz és szervezet esetében jelezni fogja, hogy az mikor valósulhat meg.
7. Értesítés a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő korai használatáról
2025. május 1. előtt nincs lehetőség a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő használatára azon jogi eszközök tekintetében, amelyek az e-igazságügyi rendelet ((EU) 2023/2844 rendelet) 5. cikke szerint a rendelet részét képezik.
8. Értesítés a videokonferencia bűnügyekben történő korai használatáról
2025. május 1. előtt nincs lehetőség a videokonferencia büntetőügyekben történő használatára azon jogi eszközök tekintetében, amelyek az e-igazságügyi rendelet ((EU) 2023/2844 rendelet) 6. cikke szerint a rendelet részét képezik.