A digitalizációról szóló rendelet – Tagállami értesítések

A 17. cikk (1) bekezdésének a) pontja – Adott esetben a nemzeti informatikai portálok adatai

a) A nemzeti informatikai portál neve és az arra mutató hivatkozás

2. Nemzeti elektronikus ügynyilvántartás

b) Tájékoztatás arról, hogy csak a Románia területén letelepedett állampolgárok és/vagy lakosok és/vagy jogi személyek férnek-e hozzá a portálhoz, vagy ilyen hozzáférést külföldi állampolgárok és/vagy külföldi illetőségű személyek, valamint egy másik tagállam területén letelepedett jogi személyek is kaphatnak-e, valamint hogy más tagállamok ügyvédei vagy képviselői is hozzáférhetnek-e a nemzeti informatikai portálokhoz

1. Mivel információs portálról van szó, ahhoz bárki hozzáférhet, de meg kell jegyezni, hogy az információk csak román nyelven jelennek meg.

2. Figyelembe véve, hogy a portálhoz való hozzáféréshez a személyi azonosító szám szükséges, a portálhoz csak román állampolgárok, valamint képviselőik (ügyvédeik) férhetnek hozzá, ez utóbbiak abban az esetben, ha erre vonatkozó meghatalmazást nyújtanak be a bírósághoz.

c) Milyen célra használható a portál?

1. A folyamatban lévő ügyekkel (ügyszám, ügy tárgya, felek, tárgyalási időpontok, eljárási szakasz, összefoglalók) kapcsolatos és az egyes bíróságokra vonatkozó adatokról való tájékozódásra.

2. Az iratokba elektronikus formában történő betekintésre, az eljárási iratok közlésére, valamint konkrét ügyekben iratok benyújtására.

d) Milyen módszereket alkalmaznak a felhasználók személyazonosságának megállapítására?

1. A felhasználóknak nem kell bejelentkezniük.

2. A portálon kétlépcsős hitelesítést alkalmaznak, amelyhez a személyi azonosító szám, telefonszám és e-mail-cím szükséges.

e) Milyen különleges követelmények vonatkoznak a portál használatára, ha vannak ilyenek?

1. Nem alkalmazandó.

2. Nincsenek.

A 17. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

a) Tájékoztatás a meghallgatások videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő lebonyolítására alkalmazandó nemzeti jogszabályokról és eljárásokról, beleértve a vonatkozó eljárási jogokat és biztosítékokat

A nemzeti jog nem rendelkezik a meghallgatások videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő lefolytatásáról.

b) Arra vonatkozó információ, hogy a rendelet 5. cikke alapján csak a bíróságok számára engedélyezett-e videokonferencia szervezése, vagy ez a lehetőség más hatóságok számára is fennáll-e. Amennyiben más hatóságok is támaszkodhatnak az 5. cikkre a videokonferencia megszervezésének jogalapjaként, kérjük, sorolja fel ezeket a hatóságokat és az alkalmazandó eljárásokat

A nemzeti jog nem rendelkezik az eljárások videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő lefolytatásáról. A polgári perrendtartás [Codul de procedură civilă] tárgyalások helyszínéről szóló 212. cikke értelmében a tárgyalásra – ettől eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a bíróság helyszínén kerül sor.

c) Tájékoztatás arról, hogy a nemzeti jog lehetővé teszi-e az illetékes bíróság vagy személy számára, hogy hivatalból kitűzze a meghallgatás időpontját

A szóbeli tanúvallomást vagy kihallgatást a bíróság hivatalból elrendelheti, a nemzeti jog azonban nem rendelkezik annak lehetőségéről, hogy az ilyen bizonyításfelvételt videokonferencia vagy más távközlési technológia használatával hajtsák végre.

d) Tájékoztatás a Romániában rendelkezésre álló videokonferencia-technológiával vagy a leggyakrabban használt videokonferencia-platformmal/-megoldással kapcsolatban

A rendelkezésre álló technológiai megoldások az ún. „egyedi, saját fejlesztésű informatikai megoldások” (belső fejlesztésű egyedi informatikai megoldások)/Zoom, Teams stb., amelyek egyetlen csatlakozón keresztül több videokonferencia-platformot integrálnak. A videokonferenciák ütemezéséhez és lebonyolításához a bíróságok olyan informatikai platformot/megoldást használnak, amely egy csatlakozón keresztül több konkrét platformot (Zoom, Teams stb.) integrál.

e) Tájékoztatás arról, hogy milyen eljárási követelményei vannak annak, ha valamely személy véleményt kíván benyújtani a videokonferenciának vagy más távközlési technológiának a meghallgatás lefolytatásához történő használatáról

A nemzeti jog nem rendelkezik a videokonferencia vagy más távközlési technológia használatára vonatkozó vélemény benyújtásának lehetőségéről.

f) Tájékoztatás arról, hogy a nemzeti jog rendelkezik-e a meghallgatás rögzítéséről, és ha igen, tájékoztatás a felvétel tárolásáról és terjesztéséről

A nemzeti jog – a polgári perrendtartás 231. cikkének (4)–(6) bekezdése („A meghallgatásokról készült feljegyzések. Meghallgatások rögzítése”) rendelkezik a hangfelvételek készítéséről, tárolásáról és terjesztéséről, de nem rendelkezik a rögzített videotartalmakról.

Az igazságszolgáltatási rendszerről szóló 304/2022. sz. törvény 15. cikke rendelkezik a hang- vagy videofelvételek készítésének lehetőségéről.

15. cikk

(1) A meghallgatásokat a bíróság video- vagy audiotechnikai eszközök használatával rögzíti.

(2) A meghallgatás során a bírósági titkár feljegyzéseket készít az eljárás lefolytatásáról. A felek kérhetik, hogy a feljegyzéseket az elnöklő bíró elolvassa és jóváhagyja.

(3) A meghallgatás végén az eljárás minden résztvevője kérésre megkapja a bírósági titkár által készített feljegyzések egy példányát.

(4) A meghallgatás során tett szóbeli tanúvallomásokat informatikai eszközök segítségével automatikusan rögzítik, amennyiben a bíróság bevezette ilyen technológia alkalmazását; az ezekről készült átiratokat kérésre – a bírósági titkáron keresztül, a bíróság belső eljárási szabályzatára figyelemmel – át kell adni a feleknek.

(5) A folyamatban lévő ügyek aktáit papíron kell elkészíteni és archiválni.

(6) Az (5) bekezdés sérelme nélkül a nemzeti elektronikus ügynyilvántartást az igazságügyi miniszter és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke [Înalta Curte de Casație și Justiție] által kiadott közös határozat által elfogadott, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa [Consiliul Superior al Magistraturii] által jóváhagyott rendeletben meghatározott feltételek mellett be kell vezetni a bíróságokon, ami a jogszabály értelmében lehetővé teszi a felek számára az ügyiratokhoz való online hozzáférést, az eljárási iratok elektronikus kézbesítését, valamint az ügyiratok ugyanezen módon történő benyújtását.

g) Tájékoztatás arról, hogyan biztosítják az ügyvéd és az ügyfél közötti kommunikáció bizalmas jellegét a videokonferencia előtt és alatt

A védővel folytatott bizalmas kommunikáció lehetősége adott.

h) Tájékoztatás a meghallgatás megszervezésének és lebonyolításának gyakorlati vonatkozásairól, beleértve azt is, hogy alkalmaznak-e az élőbeszédet írott szöveggé alakító technológiákat

Az élőbeszédet írott szöveggé alakító technológiák alkalmazásával kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium Informatikai Igazgatóságán [Direcția Tehnologia informației] jelenleg folyamatban van egy, az élőbeszéd írott szöveggé való a szolgáló olyan megoldás kifejlesztésére irányuló projekt végrehajtása, amely a bírósági eljárásokban a tanúk meghallgatása során is alkalmazható.

i) Tájékoztatás a felek és képviselőik – köztük a fogyatékossággal élő személyek – videokonferenciához való hozzáféréséről

A nemzeti jog nem rendelkezik a videokonferenciához való hozzáférés lehetőségéről a felek és képviselőik, köztük a fogyatékossággal élő személyek számára.

j) A felek azonosításának és hitelesítésének módszerei

A 219. cikkel összhangban: a felek személyazonosságának a polgári perrendtartás alapján történő ellenőrzése során a bíróság ellenőrzi a felek személyazonosságát, és – ha a feleket képviselik vagy segítik – ellenőrzi továbbá az őket képviselő vagy segítő személyek meghatalmazását, illetve cselekvőképességét is. Ha a felek nem válaszolnak az idézésre, a bíróság ellenőrzi, hogy az idézési eljárást lefolytatták-e, és a tárgyalást elnapolja vagy felfüggeszti, vagy adott esetben a jogszabályoknak megfelelően lefolytatja.

A polgári perrendtartás 318. cikkének („A tanúk azonosítása”) megfelelően az elnöklő bíró a tanúvallomás meghallgatása előtt felkéri a tanút, hogy adja meg vezetéknevét, utónevét, foglalkozását, lakóhelyét és életkorát; nyilatkozzon arról, hogy rokonságban vagy házasság révén rokoni kapcsolatban áll-e bármelyik féllel, és milyen fokú a közöttük lévő kapcsolat; valamint arról, hogy bármelyik fél szolgálatában áll-e. A bíró ezt követően felhívja a tanú figyelmét az eskütételi kötelezettségére és az eskü jelentőségére.

A nemzeti jog nem rendelkezik a felek azonosításának és hitelesítésének módszereiről azokban az esetekben, ha a meghallgatásra videokonferencia vagy más távközlési technológia használatával kerül sor.

k) Hogyan tehetnek fel kérdéseket a felek, és hogyan vehetnek más módon érdemben részt a meghallgatásban?

A felek általi kérdésfeltevés lehetőségéről a polgári perrendtartás 321. és 352. cikke rendelkezik.

A nemzeti jog nem rendelkezik arról, hogy milyen lehetőségük van a feleknek kérdések feltevésére vagy a meghallgatásban más módon való érdemi részvételre azokban az esetekben, ahol videokonferencia vagy más távközlési technológia használatára kerül sor.

321. cikk – A tanúk meghallgatása

(1) Minden tanút külön kell meghallgatni, és a még meg nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen a többi tanú meghallgatásán.

(2) A tanúk meghallgatásának sorrendjét az elnöklő bíró határozza meg, figyelembe véve a felek kérését is.

(3) A tanúnak először az elnöklő bíró kérdéseire kell válaszolnia, majd ezt követően – a bíró hozzájárulásával – a tanú beidézését indítványozó fél és az ellenérdekű fél által feltett kérdésekre.

(4) Amennyiben a bíróság másként nem határoz, a meghallgatást követően a tanúnak a tárgyalás befejezéséig a tárgyalóteremben kell maradnia.

(5) A meghallgatás során a tanú szabadon tehet vallomást, és nem engedélyezik számára egy előzetesen írásba foglalt válasz felolvasását; az elnöklő bíró hozzájárulásával azonban támaszkodhat feljegyzésekre, de csak számadatok vagy nevek felidézéséhez.

(6) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az adott fél által feltett kérdés nem segíti elő az eljárás megoldását, sértő jellegű, vagy olyan tény bizonyítására irányul, amelynek bizonyítását törvény tiltja, elutasítja a kérdést. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvben feltünteti az adott fél nevét, a feltett kérdést, valamint az elutasítás okát.

(7) Ha a fél továbbra is fenntartja a kérdést, azt a 323. cikk (1) bekezdése alapján a tanúvallomásban szó szerint rögzíteni kell, a kérdést feltevő fél nevével, majd a tanú válaszával együtt.

352. cikk – Természetes személyek kihallgatásának lebonyolítása

(1) A személyes megjelenésre beidézett személyeket az elnöklő bíró minden tényről külön-külön hallgatja meg.

(2) Az elnöklő bíró engedélyével minden bíró, a tárgyaláson való részvétele esetén az ügyész, valamint az ellenérdekű fél közvetlenül tehet fel kérdéseket a meghallgatott személynek.

(3) A fél a válaszadáskor nem olvashat fel előzetesen megírt, írásos választ. Az elnöklő bíró hozzájárulásával azonban támaszkodhat feljegyzésekre, de csak számadatokra vagy nevekre vonatkozóan.

(4) Ha a fél kijelenti, hogy a válaszadáshoz bizonyos feljegyzéseket, adatokat vagy aktákat meg kell vizsgálnia, a kihallgatáshoz új időpont megállapítására kerülhet sor.

(5) Amennyiben mindkét fél jelen van a kihallgatáson, szembesíteni lehet őket.

l) Hogyan gyakorolhatják a felek a tolmácshoz való jogot?

Erről nem rendelkezik külön nemzeti jogszabály. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a tolmácsoláshoz való jog biztosítására videokonferencia vagy más távközlési technológiák használata esetén, mint a személyes eljárások során.

m) Hogyan biztosítják a bizonyítékok fizikai vizsgálatának vagy bemutatásának lehetőségét videokonferencia során?

A nemzeti jog nem rendelkezik a bizonyítékok fizikai vizsgálatának vagy bemutatásának lehetőségéről azokban az esetekben, ahol videokonferencia vagy más távközlési technológiák használatára kerül sor.

n) Hogyan előzik meg az érzékeny adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy az ismeretlen szervezetek felé irányuló adatáramlásokat?

A csatlakozáshoz szükséges hivatkozást az idézésben küldik meg az érintett félnek, és a kommunikációs rendszer a bíróság WAN-hálózatára korlátozódik.

A minősített adatok védelméről szóló, 2002. április 12-i 182. sz. törvény rendelkezéseket állapít meg a minősített adatok védelmére vonatkozó nemzeti normákkal, valamint az érzékeny adatokhoz való hozzáférés megakadályozásával kapcsolatban.

Az új büntető törvénykönyv IV. fejezete foglalkozik az informatikai rendszereken és elektronikus fizetési eszközökön keresztül elkövetett csalásokkal.

A 17. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A büntetőügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

a) Tájékoztatás a meghallgatások videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő lebonyolítására alkalmazandó nemzeti jogszabályokról és eljárásokról, beleértve a vonatkozó eljárási jogokat és biztosítékokat

A büntetőeljárás különböző szakaszaiban a videokonferencia útján történő meghallgatásra, valamint a résztvevők különböző kategóriáira (a gyanúsítottakra, a vádlottakra, az őrizetben lévő személyekre, az elítélt személyekre, a tanúkra, a védett tanúkra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő tanúkra, a különböző tevékenységekben érintett résztvevőkre, a kiskorúakra, a kiskorú sértettekre, a betegségben szenvedő sértettekre stb.) vonatkozó releváns rendelkezéseket a büntetőeljárási törvénykönyvnek [Codul de procedură penală] a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló, újból kihirdetett 302/2004. sz. törvény 235. cikkéhez kapcsolódó 106. cikkének (2) bekezdése, 111. cikkének (6) bekezdése és 345. cikke rögzíti.

A büntetőeljárási törvénykönyv

106. cikk – A meghallgatásra vonatkozó különös szabályok

(2) A fogvatartottat kivételes esetekben videokonferencia útján is meg lehet hallgatni a fogvatartási intézmény helyiségeiben, amennyiben az igazságügyi hatóság úgy ítéli meg, hogy ez nem sérti az eljárás megfelelő lefolytatását vagy a felek jogait és érdekeit.

A 110. cikk (3) bekezdése – Az előzetes letartóztatásnak a büntetőeljárás során történő meghosszabbítására vonatkozó eljárás

(3) A vádlott – amennyiben hozzájárulását adja – a fogvatartási intézmény helyiségeiben videokonferencia útján is meghallgatható, az általa választott vagy a bíróság által kirendelt védő, valamint adott esetben tolmács jelenlétében.

111. cikk – A sértett fél meghallgatása

(6) Azon sértett felek esetében, akik tekintetében a törvény különleges védelmi szükségleteket állapított meg, az igazságügyi hatóság az eljárás megfelelő lefolytatásának vagy a felek jogainak és érdekeinek sérelme nélkül az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet rendel el:

a) a sértettek erre a célra tervezett vagy átalakított helyiségekben történő meghallgatása;

b) pszichológus vagy az áldozatok számára nyújtott tanácsadás egyéb szakértője útján vagy jelenlétében történő meghallgatásuk;

c) meghallgatásukat és esetleges ismételt meghallgatásukat ugyanazon személy végezze, amennyiben lehetséges, és ha az igazságszolgáltatási szerv úgy ítéli meg, hogy ez nem sérti sem az eljárás megfelelő lefolytatását, sem a felek jogait és érdekeit;

d) videokonferencia vagy más technikai kommunikációs eszköz útján történő meghallgatásuk azon a helyen, ahol ideiglenesen védett szállást biztosítanak nekik.

(7) A büntető törvénykönyv [Codul penal] 197., 199., 209–216^1., 218., 218^1., 219., 219^1., 221., 222., 223. és 374. cikkében meghatározott bűncselekmények sértettjeinek a bűnügyi nyomozó szervek általi meghallgatását és adott esetben ismételt meghallgatását, valamint egyéb olyan esetekben, amikor a cselekmény elkövetésének körülményei miatt ezt szükségesnek ítélik, a meghallgatást kizárólag a sértettel azonos nemű személy végezheti. Ha ez nem lehetséges, az eljárás megfelelő lefolytatásának, illetve a felek jogainak és érdekeinek sérelme nélkül, az ilyen sértettek meghallgatását és adott esetben az ismételt meghallgatását a sértett féllel nem azonos nemű személy is lefolytathatja az ügyvéd és egy pszichológus vagy az áldozatok számára tanácsadást nyújtó más szakértő hozzájárulásával.

(8) Ha az áldozat kiskorú, meghallgatását minden esetben audio- vagy videotechnikai eszközök használatával rögzíteni kell. Amennyiben videofelvétel készítése nem lehetséges, a felvételt minden esetben audiotechnikai eszközökkel kell elvégezni.

(8^1) A 14 éven aluli sértett felek meghallgatására az egyik szülőjük, a gyámjuk vagy a gyermek nevelésével és oktatásával megbízott személy vagy az ezzel megbízott intézmény képviselője, valamint az igazságügyi hatóság által kiválasztott pszichológus jelenlétében kerül sor. A pszichológus a bírósági eljárás teljes időtartama alatt szakértői tanácsadást nyújt a kiskorúnak.

(8^2) Ha a (8^1) bekezdésben említett személyek nem tudnak jelen lenni, vagy az adott ügyben gyanúsítottnak, vádlottnak, sértettnek, magánfélnek, polgári jogi felelősséggel tartozó személynek vagy tanúnak minősülnek, vagy alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy valószínűsíthetően befolyásolnák a kiskorú vallomását, az érintett kiskorú meghallgatását a gyámhatóság képviselőjének vagy egy teljes cselekvőképességgel rendelkező hozzátartozónak, valamint az igazságügyi hatóság által kirendelt pszichológusnak a jelenlétében kell lefolytatni. A pszichológus a bírósági eljárás teljes időtartama alatt szakértői tanácsadást nyújt a kiskorúnak.

(8^3) Ha a kiskorú sértett meghallgatása annak az intézménynek a tevékenységét érinti, amelyet a sértett nevelésével és oktatásával megbíztak, az adott intézmény képviselőjét a gyámhatóság képviselőjével vagy a kiskorú teljes cselekvőképességgel rendelkező hozzátartozójával, valamint az igazságügyi hatóság által kirendelt pszichológussal kell helyettesíteni. A pszichológusnak a bírósági eljárás teljes időtartama alatt szakértői tanácsadást kell nyújtania a kiskorú számára.

A 364. cikk (1) és (4) bekezdése – A vádlott részvétele a tárgyaláson és a vádlott jogai

(1) Az ügyet a vádlott jelenlétében kell lefolytatni. Az őrizetben lévő vádlottat el kell szállítani a bíróságra. A fogva tartott vádlottat megjelentnek kell tekinteni, ha hozzájárulásával, az általa választott vagy a bíróság által kirendelt védő, valamint adott esetben tolmács jelenlétében a fogvatartási intézmény helyiségeiben videokonferencia útján vesz részt a tárgyaláson. […]

(4) A tárgyalás során a vádlott – beleértve a fogva tartás esetét is – írásban kérelmezheti, hogy ügyét távollétében tárgyalják, melynek során az általa választott vagy a bíróság által kirendelt védő képviselje. Amennyiben a fogva tartott vádlott a tárgyalás távollétében történő lefolytatását kérelmezte, a bíróság kérésre vagy hivatalból elrendelheti, hogy az érintett vádlott a viták során következtetéseket terjesszen elő, és engedélyt kapjon arra, hogy videokonferencia útján az általa választott vagy a bíróság által kirendelt jogi képviselő jelenlétében felszólaljon.

A büntetőeljárási törvénykönyv 597. cikkének (2^1) bekezdése

A végrehajtó bíróság eljárása

(2^1) A fogva tartott vagy javító-nevelő intézetben (oktatási központban) elhelyezett elítélt az e cikkben szabályozott kérdések rendezése céljából – hozzájárulása mellett – videokonferencia útján is részt vehet a tárgyaláson a fogva tartása helyszínéről, az általa választott vagy a bíróság által kirendelt jogi képviselő, valamint adott esetben a tolmács jelenlétében.

A büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló, újból kihirdetett 302/2004. sz. törvény

235. cikk – Meghallgatás videokonferencia útján

(1) Amennyiben egy Románia területén tartózkodó személyt egy külföldi állam igazságügyi hatóságai tanúként vagy szakértőként kell, hogy meghallgassanak, és e személy számára időben alkalmatlan vagy lehetetlen lenne személyesen jelen lenni az adott állam területén, a külföldi állam kérheti, hogy a meghallgatásra videokonferencia útján kerüljön sor, a következő bekezdésekkel összhangban.

(2) Az ilyen kérelemnek a román állam abban az esetben adhat helyt, ha az nem ellentétes alapvető jogelveivel, és feltéve, hogy rendelkezik a videokonferencia útján történő meghallgatáshoz szükséges technikai eszközökkel.

(3) A videokonferencia útján történő meghallgatás iránti kérelemben a 229. cikkben említett információkon kívül fel kell tüntetni azt az okot, ami miatt a tanú vagy szakértő számára időben alkalmatlan vagy lehetetlen lenne személyesen jelen lenni a meghallgatáson, továbbá fel kell tüntetni az adott igazságügyi hatóság és a meghallgatást lefolytató személyek nevét.

(4) A tanút vagy szakértőt a román jogszabályoknak megfelelően kell beidézni.

(5) A más államok hatóságai által benyújtott kérelmek a büntetőeljárás során azon ügyészségek, a tárgyalás során pedig azon bíróságok hatáskörébe tartoznak, amelyek a román jog szerint az ügy tárgya vagy a személyes jogképesség tekintetében illetékességgel rendelkeznek. A területi illetékességet a videokonferencia útján meghallgatandó személy lakóhelye vagy tartózkodási helye alapján kell meghatározni.

(5^1) A szervezett bűnözés és a terrorista cselekmények kivizsgálásával foglalkozó igazgatóság [Direcția de Investigare a Infracțiunilor de Criminalitate Organizată și Terorism] vagy a román jog szerint a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság [Direcția Națională Anticorupție] hatáskörébe tartozó cselekményekkel kapcsolatos megkereséseket az említett hatóságok kezelik.

(6) A videokonferencia útján történő meghallgatásra a következő szabályok szerint kerül sor:

a) a meghallgatásra az esettől függően az illetékes román bíró vagy ügyész jelenlétében kerül sor, akit adott esetben tolmács segít; ők ellenőrzik a meghallgatott személy személyazonosságát, és biztosítják a román jog alapelveinek tiszteletben tartását. Amennyiben a bíró vagy az ügyész azt állapítja meg, hogy megsértették a román jog alapelveit, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a meghallgatásra a román joggal összhangban kerüljön sor.

b) Tájékoztatás arról, hogy milyen eljárási követelmények vonatkoznak a videokonferenciának vagy más távközlési technológiának a meghallgatás lefolytatásához történő használatához való hozzájárulás megadására

A büntetőeljárási törvénykönyv 235. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a meghallgatáshoz hozzájárulást kell adni, de nem határozza meg a meghallgatáshoz használandó technikai eszközöket. A rendelkezéseket a büntetőeljárási törvénykönyv 106. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések egészítik ki.

c) Tájékoztatás arról, hogy miként biztosítják a szükséges videokonferencia-infrastruktúrához való hozzáférést a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy az (EU) 2018/1805 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott érintett személy számára, többek között a fogyatékossággal élő személyek tekintetében

A nemzeti jog nem rendelkezik kifejezetten a fent említett személyeknek a szükséges videokonferencia-infrastruktúrához való hozzáféréséről.

A büntetőeljárásban rendőrségi őrizetbe vett vagy bebörtönzött személyek esetében csak akkor lehetséges a videokonferencia útján történő meghallgatás, ha hozzájárultak ahhoz.

d) Tájékoztatás arról, hogyan biztosítják az ügyvéd és az ügyfél közötti kommunikáció bizalmas jellegét a videokonferencia útján történő meghallgatás előtt és alatt

A védővel folytatott bizalmas kommunikáció lehetősége adott.

e) Tájékoztatás arról, hogy a szülői felelősség gyakorlóit vagy más felnőtteket hogyan tájékoztatják a gyermek videokonferencia vagy más távközlési technológiák útján történő meghallgatásáról – hogyan veszik figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekét

A büntetőeljárási törvénykönyv 111. cikke

(8^1) A 14 éven aluli sértett felek meghallgatására az egyik szülőjük, a gyámjuk vagy a gyermek nevelésével és oktatásával megbízott személy vagy az ezzel megbízott intézmény képviselője, valamint az igazságügyi hatóság által kiválasztott pszichológus jelenlétében kerül sor. A pszichológusnak a bírósági eljárás teljes időtartama alatt szakértői tanácsadást kell nyújtania a kiskorú számára.

f) Tájékoztatás arról, hogy a nemzeti jog rendelkezik-e a meghallgatás rögzítéséről; amennyiben igen, tájékoztatás a felvételek tárolásáról és terjesztéséről; tájékoztatás arról, hogy alkalmaznak-e az élőbeszédet írott szöveggé alakító technológiákat

Az igazságszolgáltatási rendszerről szóló 304/2022. sz. törvény 15. cikke rendelkezik a hang- vagy videofelvételek készítésének lehetőségéről.

15. cikk

(1) A meghallgatásokat a bíróság video- vagy audiotechnikai eszközök használatával rögzíti.

(2) A meghallgatás során a bírósági titkár feljegyzéseket készít az eljárás lefolytatásáról. A felek kérhetik, hogy a feljegyzéseket az elnöklő bíró elolvassa és jóváhagyja.

(3) A meghallgatás végén az eljárás minden résztvevője kérésre megkapja a bírósági titkár által készített feljegyzések egy példányát.

(5) A folyamatban lévő ügyek aktáit papíron kell elkészíteni és archiválni.

(6) Az (5) bekezdés sérelme nélkül a Nemzeti elektronikus ügynyilvántartást az igazságügyi miniszter és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke által kiadott közös határozat által elfogadott, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa által jóváhagyott rendeletben meghatározott feltételek mellett be kell vezetni a bíróságokon; ez a jogszabály értelmében lehetővé teszi a felek számára az ügyiratokhoz való online hozzáférést, az eljárási iratok elektronikus kézbesítését, valamint az ügyiratok ugyanezen módon történő benyújtását.

A következő különös büntetőeljárási szabályok kerültek megállapításra:

A büntetőeljárási törvénykönyv 110. cikkének (5) bekezdése

Vallomások rögzítése

(5) A büntetőeljárás során a gyanúsított vagy vádlott meghallgatását video- vagy audiotechnikai berendezések segítségével kell rögzíteni. Amennyiben a rögzítés nem lehetséges, ezt dokumentálni kell a gyanúsított vagy vádlott vallomásában, kifejezetten megjelölve a felvétel meghiúsulásának okát.

Jelenleg kidolgozás alatt áll egy, az élőbeszéd írott szöveggé alakítására szolgáló eszköz.

g) Tájékoztatás arról, hogy a nemzeti jog alapján milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy az érintett személy részére a rendelet 6. cikkében meghatározott követelmények vagy garanciák megsértése esetén

A büntetőeljárási törvénykönyv 342. cikke („A tárgyalást megelőző eljárás tárgya”)

A tárgyalást megelőző eljárás tárgya a joghatóságnak és a bíróság elé utalás jogszerűségének a vádemelést követően történő felülvizsgálatát, valamint a bizonyítékok kezelése és az eljárások ügyészi szervek általi lefolytatása jogszerűségének a felülvizsgálatát foglalja magában.

Amennyiben a büntetőeljárás során felvett bizonyítékokat a büntetőeljárásról szóló törvény 374. cikke alapján megtámadják, a bíróság köteles legalább a vitatott bizonyítékokat újból felvenni.

h) Tájékoztatás a Romániában rendelkezésre álló videokonferencia-technológiával vagy a leggyakrabban használt videokonferencia-platformmal/-megoldással kapcsolatban

i) Tájékoztatás a meghallgatás megszervezésének és lebonyolításának gyakorlati vonatkozásairól. Konkrétan melyik hatósággal kell felvenni a kapcsolatot? Vannak-e érvényben különleges követelmények az adott hatósággal való kapcsolatfelvételhez (pl. milyen információkat szükséges megadni)?

A meghallgatás megszervezésére és lebonyolítására irányuló megkereséseknek tartalmazniuk kell a csatlakozáshoz szükséges hivatkozás és a megkereső hatóság által használt berendezés technikai részleteit, valamint a meghallgatás kitűzött időpontjára vonatkozó információkat (dátum és greenwichi középidő szerinti időpont), amelyeket közölni kell a megkeresett hatóságokkal. Ezenkívül a megkeresésnek tartalmaznia kell a megkereső bíróság által az eszközök tesztelésére javasolt dátumot és időpontot, amely főszabály szerint a tárgyalás kitűzött időpontja előtti két-három nap stb.

j) Alkalmaznak-e az élőbeszédet írott szöveggé alakító technológiákat a meghallgatások keretében?

Jelenleg kidolgozás alatt áll egy, az élőbeszéd írott szöveggé alakítására szolgáló eszköz.

k) Hogyan történik a gyanúsított, vádlott, elítélt vagy érintett személy azonosítása és hitelesítése?

A büntetőeljárási törvénykönyv 107. cikke („Kifejezetten a gyanúsítottat vagy vádlottat érintő kérdések”)

(1) Az első meghallgatás kezdetekor az igazságügyi hatóság képviselője kérdéseket tesz fel a gyanúsítottnak vagy vádlottnak a vezetéknevére, utónevére, becenevére, születési idejére és helyére, személyi azonosító számára, szülei vezetéknevére és utónevére, állampolgárságára, családi állapotára, katonai szolgálattal kapcsolatos helyzetére, tanulmányaira, szakmájára vagy foglalkozására, munkahelyére, lakóhelyére és tényleges tartózkodási helyére, valamint arra vonatkozóan, hogy az eljárási iratok kézbesítését mely címre kéri, az esetleges büntetett előéletével kapcsolatos adatokra vagy arra vonatkozóan, hogy jelenleg folyik-e eljárás ellene valamely büntetőügyben, kér-e tolmácsot abban az esetben, ha nem érti vagy nem beszéli megfelelően a román nyelvet, illetve nem tudja pontosan kifejezni magát román nyelven, valamint a személyes jogállása megállapításához szükséges bármely más adatra vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérdéseket a későbbi meghallgatásokon csak akkor kell megismételni, ha azt az igazságügyi hatóság szükségesnek ítéli.

l) Hogyan tehet fel kérdéseket a gyanúsított, vádlott, elítélt vagy érintett személy, és ennek hiányában hogyan vehet részt érdemben az eljárásban?

A büntetőeljárási törvénykönyv 122. cikke („A tanú meghallgatása”) a következőkről rendelkezik a tárgyalási szakasz esetében:

(1) Minden tanút külön kell meghallgatni, és a meghallgatáson más tanú nem lehet jelen.

(2) A tanú számára lehetővé kell tenni, hogy nyilatkozzon minden olyan tényről vagy ténybeli körülményről, amelynek alátámasztására beidézték, majd ezt követően kérdéseket lehet feltenni neki.

(3) A tanúnak nem lehet feltenni politikai, ideológiai vagy vallási nézetekkel, illetve egyéb személyes vagy családi körülményekkel kapcsolatos kérdéseket, kivéve, ha azok a szóban forgó ügyben az igazság felderítéséhez vagy a tanú szavahihetőségének ellenőrzéséhez feltétlenül szükségesek.

m) Hogyan gyakorolhatja a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy az érintett személy a tolmácshoz való jogot?

A büntetőeljárási törvénykönyv 12. cikke („Hivatalos nyelv és tolmácshoz való jog”)

(1) A büntetőeljárás hivatalos nyelve a román.

(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak joguk van arra, hogy a bíróságok előtt az anyanyelvükön fejezzék ki magukat, az eljárási iratokat azonban román nyelven kell elkészíteni.

(3) Azon felek vagy peres felek számára, akik nem értik vagy nem beszélik megfelelően a román nyelvet, illetve nem tudják pontosan kifejezni magukat román nyelven, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – térítésmentesen – tolmácsot vegyenek igénybe ahhoz, hogy megismerhessék az ügy iratait, felszólalhassanak, és következtetéseket terjeszthessenek a bíróság elé. Azokban az esetekben, amikor a jogi segítségnyújtás kötelező, a gyanúsított vagy vádlott számára térítésmentesen biztosítani kell tolmács igénybevételének a lehetőségét, hogy kommunikálni tudjon az ügyvéddel a meghallgatásra való felkészülés, jogorvoslati kérelem benyújtása vagy az ügy kimenetelével kapcsolatos bármely más kérelem benyújtása céljából.

(4) A bírósági eljárások során a jogszabályoknak megfelelően erre felhatalmazott tolmácsokat kell igénybe venni. E személyek a jogszabály szerint felhatalmazott tolmácsok és fordítók kategóriájába tartoznak.

n) Hogyan előzik meg az érzékeny adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy az ismeretlen szervezetek felé irányuló adatáramlásokat?

Az új büntető törvénykönyv IV. fejezete foglalkozik az informatikai rendszereken és elektronikus fizetési eszközökön keresztül elkövetett csalásokkal.

A csatlakozáshoz szükséges hivatkozást az idézésben küldik meg az érintett félnek, és a kommunikációs rendszer a bíróság WAN-hálózatára korlátozódik.

A 17. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó eljárási díjak

a) Az 1896/2006/EK, a 861/2007/EK, a 655/2014/EU és a 805/2004/EK rendelet szerinti eljárások

1896/2006/EK rendelet:

európai fizetési meghagyás iránti kérelmek – 200 RON; európai fizetési meghagyással szemben benyújtott felszólalási nyilatkozat – 100 RON; lásd a bírósági bélyegilletékről szóló, 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 6. cikkének (2) és (2^1) bekezdését.

861/2007/EK rendelet:

50 RON összegű illeték, amennyiben a követelés értéke nem haladja meg a 2000 RON-t, vagy amennyiben az euróban kifejezett érték nem haladja meg a 2000 RON-nak megfelelő összeget, valamint 200 RON összeg azon követelések esetében, amelyek értéke meghaladja a 2000 RON-t, vagy amelyek euróban kifejezett értéke meghaladja a 2000 RON-nak megfelelő összeget;

lásd a bírósági bélyegilletékről szóló, 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 6. cikkének (1) bekezdését.

655/2014/EU rendelet

100 RON összegű illeték alkalmazandó. Lásd a bírósági bélyegilletékről szóló, 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontját.

805/2004/EK rendelet

20 RON összegű illeték alkalmazandó. Lásd a bírósági bélyegilletékről szóló, 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 27. cikkét.

b) A 650/2012/EU, az 1215/2012/EU és a 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 4/2009/EK, az (EU) 2016/1103, az (EU) 2016/1104 és az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet szerinti, elismerés, végrehajthatóvá nyilvánítás vagy elismerés megtagadása iránti eljárások

A 650/2012/EU, az 1215/2012/EU és a 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 4/2009/EK és az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet szerinti, elismerés, végrehajthatóvá nyilvánítás vagy elismerés megtagadása iránti eljárások

20 RON összegű illeték alkalmazandó. Lásd a bírósági bélyegilletékről szóló, 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 27. cikkét.

(EU) 2016/1103 rendelet – Romániában nem alkalmazandó

(EU) 2016/1104 rendelet – Romániában nem alkalmazandó

c) A 4/2009/EK rendelet szerinti kivonatok, az európai öröklési bizonyítvány és a 650/2012/EU rendelet szerinti tanúsítványok, az 1215/2012/EU rendelet szerinti tanúsítványok, a 606/2013/EU rendelet szerinti tanúsítványok, az (EU) 2016/1103 rendelet szerinti tanúsítványok, az (EU) 2016/1104 rendelet szerinti tanúsítványok és az (EU) 2019/1111 rendelet szerinti tanúsítványok kiállítására, helyesbítésére és visszavonására irányuló eljárások

A kivonatok kiállításával, helyesbítésével és visszavonásával kapcsolatos, a 4/2009/EK rendelet szerinti eljárások – illetékmentesek

Lásd a tartási kötelezettségek terén az Európai Unió Tanácsa egyes rendeleteinek és határozatainak, valamint a nemzetközi magánjog eszközeinek alkalmazásához szükséges bizonyos intézkedésekről szóló 36/2012. sz. törvény 22. cikkét.

A 650/2012/EU rendelet szerinti európai öröklési bizonyítvány és tanúsítványok kivonatainak kiállításával, helyesbítésével és visszavonásával kapcsolatos eljárások

A közjegyzők által nyújtott szolgáltatások minimális díját megállapító szabályok jóváhagyásáról szóló, 2024. január 19-i 177/C/2024. sz. igazságügyi miniszteri rendelet 23. cikke értelmében:

„23. cikk (1) Az öröklési eljárásban az öröklési bizonyítvány kiállításának illetékét öröklési bizonyítványonként kell megállapítani, függetlenül az örökösök számától, figyelembe véve a küszöbértékeket, a szolgáltatások és eljárások kategóriáit, valamint az örökösök elhunyttal fennálló rokoni kapcsolatának fokát.

(2) Az így megállapított illetékek csak az elhunyt törvényes örökösei esetében alkalmazhatók.

(3) Az elhunyt házastársán és leszármazottain kívüli végrendeleti örökösök esetében az illeték mértéke 25%-kal emelkedik.

(4) Egymást követő öröklés esetén az illetéket hagyatékonként kell megállapítani.

(5) Minden további öröklési bizonyítvány kiállításáért a fizetendő illetéket az (1) és (4) bekezdésnek, valamint a 3. mellékletben felsorolt küszöbértékeknek megfelelően kell kiszámítani, hivatkozással a hagyaték körébe tartozó, figyelembe veendő értéktárgyakra.

(6) Az európai öröklési bizonyítvány kiállításáért fizetendő illetéket a vonatkozó öröklési bizonyítvány kiállításáért megállapított illeték 20%-ának, de legalább a 3. melléklet a) pontjában szereplő minimális összegnek az alkalmazásával kell megállapítani.”

A szabályok 3. MELLÉKLETE

ÖRÖKLÉSI ELJÁRÁS

melynek esetében az illetékek megállapítása sávos küszöbértékenként, százalékban kifejezve történik

Azon hagyaték értéke, amelyre vonatkozóan az illeték minimális összegét megállapították	Minimumösszeg)*
a) 20 000 RON-ig	2,7%, de legalább 240 RON/hagyatéki dosszié
b) 20 001 RON-tól 35 000 RON-ig	540 RON + 1,9% a 20 001 RON-t meghaladó összegek után
c) 35 001 RON-tól 65 000 RON-ig	725 RON + 1,6% a 35 001 RON-t meghaladó összegek után
d) 65 001 RON felett	1205 RON + 0,85% a 65 001 RON-t meghaladó összegek után

Az 1215/2012/EU rendelet szerinti tanúsítványok, a 606/2013/EU rendelet szerinti tanúsítványok és az (EU) 2019/1111 rendelet szerinti tanúsítványok kiállításával kapcsolatos eljárások

20 RON összegű illeték alkalmazandó. Lásd a bírósági bélyegilletékről szóló, 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 27. cikkét.

Az (EU) 2016/1103 rendelet szerinti kivonatok és az (EU) 2016/1104 rendelet szerinti tanúsítványok kiállításával, helyesbítésével és visszavonásával kapcsolatos eljárások – a két rendeletet Romániában nem alkalmazzák.

d) Fizetésképtelenségi eljárásban külföldi hitelező által az (EU) 2015/848 rendelet 53. cikke szerint előterjesztett követelés alapján indult eljárás

200 RON összegű illeték alkalmazandó. Lásd a bírósági bélyegilletékről szóló, 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 14. cikkének (1) bekezdését.

e) Természetes vagy jogi személyek, illetve képviselőik és a központi hatóságok közötti kommunikáció a 4/2009/EK rendelet és az (EU) 2019/1111 rendelet alapján, vagy az illetékes hatóságokkal való kommunikációjuk a 2003/8/EK irányelv IV. fejezete alapján

Illetékmentes

A 17. cikk (1) bekezdésének d) pontja – A határokon átnyúló ügyekben fizetendő illetékek esetében az elektronikus fizetési módok részletei

Bírósági bélyegilleték

A bírósági bélyegilletékről szóló, 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 40. cikke

(1) A bírósági bélyegilletéket az illetékfizetésre kötelezett személynek készpénzben, banki átutalással vagy online kell megfizetnie a természetes személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve adott esetben a jogi személy bejegyzett székhelye szerinti közigazgatási-területi egység „Bírósági bélyegilleték és egyéb bélyegilletékek” elnevezésű, elkülönített helyi költségvetési bevételi számlájára. A bírósági bélyegilletékként fizetendő összegek átutalásának költségeit az illetékfizetésre kötelezett viseli.

(2) Ha az illetékfizetésre kötelezett nem Romániában rendelkezik lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy bejegyzett székhellyel, a bírósági bélyegilletéket a bíróság azon közigazgatási-területi egységének a helyi költségvetési számlájára kell befizetni, ahol a keresetet vagy a kérelmet benyújtották.

Az egyes bírósági joghatóságok bélyegilleték befizetésére szolgáló kincstári számláinak jegyzéke (külföldi illetékességű személyek) – 1. melléklet (1880 Kb)

A bírósági bélyegilletékről szóló, 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet– 2. melléklet (40 Kb)

Bélyegilleték-kalkulátor – 3. melléklet (43 Kb)

Az Államkincstár közvetlen résztvevője Romániában az elektronikus fizetési rendszernek, amely kizárólag Románia területén és csak RON-ban történő beszedést és befizetést tesz lehetővé.

A romániai elektronikus fizetési rendszer közvetlen résztvevőjeként az Államkincstár azon fizetési megbízások alapján számolja el a befizetéseket, amelyekkel a közintézmények és a gazdasági szereplők az ezen intézményeknél nyitott számlákról a fizetéseket elrendelik. Emellett beszedi a kifizetők által a következő rendszerekben nyilvántartott szervezeteken keresztül átutalt összegeket:

ReGIS (nagy értékű fizetési megbízások kiegyenlítésére szolgáló, a Román Nemzeti Bank [Banca Naţională a României] által kezelt rendszer, amely a https://www.bnr.ro/ weboldalról indítható el) – 4. melléklet – ReGIS-lista (431 Kb), továbbá
SENT (kis értékű fizetési megbízások kiegyenlítésére szolgáló, a TRANSFOND által kezelt rendszer, amely a https://www.transfond.ro/ weboldalról indítható el – 5. melléklet – Transfond-lista (15 Kb).

Ha a fizető fél külföldi hitelintézetnél nyitott saját számlájáról teljesíti a fizetést, a szóban forgó hitelintézetnek rendelkeznie kell Romániában egy levelezőbankkal, amelyen keresztül az adott összegek kiegyenlítésére sor kerül. A romániai hitelintézetnél nyitott számlákról teljesített fizetésekhez hasonlóan fel kell tüntetni a fizetés kedvezményezettjére vonatkozó információkat – különösen azon számla IBAN-kódját, amelyre a fizetést teljesítik –, valamint a kedvezményezett adóazonosító számát.

Szakértői vélemények és biztosítéki letétek

A szakértői vélemények díját készpénzben, RON pénznemben kell elhelyezni a megyei fiókok/Bukarest városi fiókok szintjén a területi igazságszolgáltatási fórumok vagy a Bukaresti Törvényszék mellett működő helyi szakértői irodák [Birouri Locale de Expertiză] nevében nyitott beszedési számlákon. A bíróság által szakértői vélemény díjaként meghatározott összegeket a CEC Bank S.A. irodáiban, munkanapokon, a szokásos munkaidőben szedik be. A beszedés ezen módjáról a beszedési számlákról szóló, a 2014. július 9-i 441. sz. és a 2015. november 5-i 838. sz. kiegészítéssel meghosszabbított, 2006. augusztus 17-i RU15 sz. (MJ 78627) megállapodás rendelkezik. A CEC Bank S.A. szakértői vélemények díjának befizetésére szolgáló számláinak jegyzéke – 6. melléklet (390 Kb)

A bíróságok nevében benyújtott és a rendelkezésükre bocsátott biztosítéki letétek a bank pénztárában vagy banki átutalás útján is teljesíthetők, a fizetési megbízásban egyértelműen feltüntetve a bíróság (mint az összeg kedvezményezettje) azonosításához szükséges valamennyi adatot, valamint azt a bírósági ügyet, amellyel kapcsolatban a letétet elhelyezik. A CEC Bank S.A. biztosítéki letétek elhelyezésére szolgáló számláinak jegyzéke – 7. melléklet (568 Kb)

A polgári perrendtartás 671. cikke értelmében bármely pénzösszegnek a végrehajtási eljárásban a törvénynek megfelelően történő részvétel vagy a végrehajtás felfüggesztése, különleges célú letétbe helyezése, valamint a lefoglalt vagyontárgyakból származó jövedelem vagy az ilyen vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel befizetése vagy letétbe helyezése céljából történő befizetését vagy letétbe helyezését a CEC Bank S.A.-nál, az Államkincstárnál vagy bármely egyéb, a végrehajtó bíróság vagy a végrehajtó rendelkezésére álló letéti műveletek végrehajtására felhatalmazott hitelintézetnél kell teljesíteni.

Ezen összegek befizetése vagy letétbe helyezése átvételi elismervénnyel vagy bármely más, jogszabály által elfogadott irattal igazolható.

Ezen összegek csak a végrehajtó vagy adott esetben a végrehajtó bíróság által kibocsátott végzés alapján szabadíthatók fel a jogosultak vagy képviselőik részére.

Az 1057. és azt követő cikkek letéti biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseit ennek megfelelően kell alkalmazni.

Továbbá ugyanezen jogalkotási aktus 1057. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben a törvény letéti biztosítékról rendelkezik, az érintett fél által fizetendő összeget a bíróság az adott törvény alapján állapítja meg; az összeget az Államkincstárnál, a CEC Bank S.A.-nál vagy ilyen műveleteket végrehajtó bármely egyéb hitelintézetnél kell – az érintett fél nevében – letétbe helyezni, és azt a bíróság vagy adott esetben a bírósági végrehajtó rendelkezésére bocsátani.

Kalkulátor letéti biztosíték összegének kiszámításához – 8. melléklet (47 Kb)

A szakértői vélemények díjának befizetésére az egyes megyei fiókok és Bukarest városának szintjén a CEC BANK S.A.-nál külön számlát jelöltek ki. A számlát a helyi szakértői iroda nevén vezetik (amely ahhoz a területi igazságszolgáltatási fórumhoz tartozik, amely mellett működik), és egyúttal a letéti biztosítékként szolgáló összegek letéti számlájaként is szolgál.

Az állam által előzetesen kifizetett jogi költségek, valamint a jogi, büntetőjogi vagy közigazgatási eljárások keretében kiszabott bírságok

Az állam által az Igazságügyi Minisztérium és az ügyészség által a büntetőeljárások lefolytatására jóváhagyott költségvetésekből előzetesen kifizetett, a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a felek vagy a büntetőeljárás egyéb résztvevői által viselendő jogi költségekből, valamint a bíróságok által kiszabott bírságokból beszedett összegeket az állami költségvetés bevételeként állapítják meg, és külön bevételi számlára utalják át.

Ezen összegeket az adótartozások behajtásáról szóló törvénynek megfelelően a Nemzeti Adóigazgatási Hivatal azon irodáiban lehet befizetni, amelyhez az adós az adóügyi illetékessége révén tartozik.

A jogi költségek állam részére történő megfizetésének kötelezettsége adótartozásnak minősül. Az ítélet rendelkező része, amely az állami költségvetésből kifizetett összegeknek az állam részére történő visszafizetése kötelezettségét tartalmazza, végrehajtási jogcímnek minősül, és azt haladéktalanul közlik az illetékes szervekkel.

Az adózás rendjéről szóló 207/2015. sz. törvény 31. cikke értelmében:

„(1) A központi adóhatóság által kezelt adótartozások esetében az adóügyi illetőség a következőket jelenti:

a) természetes személyek esetében az a cím, ahol a törvény szerint lakóhellyel rendelkeznek, vagy tényleges tartózkodási helyük, amennyiben az eltér a lakóhelytől;

b) az önálló vállalkozóként gazdasági tevékenységet folytató vagy szabad foglalkozású természetes személyek esetében a vállalkozás székhelye vagy a főtevékenység végzésének tényleges helye;

c) jogi személyek esetében a bejegyzett székhely vagy a tényleges ügyvitel és ügyvezetés helye, amennyiben azokat nem a bejelentés szerinti bejegyzett székhelyen végzik;

d) jogi személyiséggel nem rendelkező egyesületek és egyéb szervezetek esetében azok központja vagy főtevékenységének tényleges helye.”

A rendelet 17. cikke (1) bekezdésének e) pontjában hivatkozott tájékoztatás

Nem alkalmazandó.

Last update: 13/05/2026