A digitalizációról szóló rendelet – Tagállami értesítések

1. A bíróságokkal vagy más hatóságokkal való kommunikációt szolgáló nemzeti informatikai portálok

Az igazságszolgáltatás nemzeti informatikai portálját „e-igazságügyi portálnak” (Portal e-Sodstvo) hívják.

A portál linkje: https://evlozisce.sodisce.si/esodstvo/index.html

A portál különböző szinteken biztosít hozzáférést a felhasználók számára:

1. Regisztrált felhasználók: bárki jelentkezhet (a regisztrációhoz csak egy e-mail-címre van szükség), és ezen a felhasználói szinten bizonyos nyilvános információk érhetők el (például az ingatlan-nyilvántartás).
2. Minősített felhasználók: a regisztrációhoz szükség van egy szlovén kibocsátó minősített elektronikus tanúsítványára, szlovén állampolgárság azonban nem kell hozzá.

A portál a felhasználó típusától függően különböző célokra használható. A végrehajtási eljárás, az ingatlan-nyilvántartás és a fizetésképtelenségi eljárás esetében a követelések elektronikus úton is benyújthatók. Ezenkívül a követelések a nemperes családjogi eljárásokban is benyújthatók elektronikus úton, de csak a szociális szolgáltató központok és az illetékes bíróságok között.

Az e-igazságügyi portál használatakor a regisztrált felhasználók felhasználónevük (e-mail-cím) és jelszavuk megadásával azonosítják magukat. A regisztrált felhasználóknak nincs szükségük minősített elektronikus tanúsítványra vagy biztonságos elektronikus címre.

A regisztrált felhasználók a következőkre használhatják az e-igazságügyi portált:

• az elektronikus ingatlan-nyilvántartáshoz (e-ZK) kapcsolódó feladatok, azaz nyilvános ingatlan-nyilvántartási kivonatok és hirdetmények. Egyéb feladatok elektronikus elvégzéséhez a felhasználónak minősített felhasználónak kell lennie,
• e-végrehajtási (e-Izvršba) feladatok, azaz a végrehajtás iránti kérelem hiteles okirat alapján történő benyújtása vagy kiegészítése (utóbbira csak akkor van lehetőség, ha a kérelmet elektronikus úton nyújtották be, és annak kiegészítésével kapcsolatban bírósági végzést adtak ki a kérelmezőnek). Egyéb feladatok elektronikus elvégzéséhez a felhasználónak minősített felhasználónak kell lennie.

A külső minősített felhasználóknak két csoportja van: a független külső minősített felhasználók és a független külső felhasználók nevében eljárni jogosult személyek.

A független külső minősített felhasználók kategóriáján belül szakmai felhasználókat, felhasználókat és külső adminisztrátorokat különböztetünk meg.

A felhasználó akkor lehet külső minősített felhasználó, ha rendelkezik minősített tanúsítvánnyal és biztonságos elektronikus címmel. A független felhasználó nevében eljáró felhasználónak (meghatalmazottnak) nem kell biztonságos elektronikus címmel rendelkeznie. Az, hogy egy felhasználó milyen típusú feladatokat végezhet el elektronikus úton egy adott elektronikus eljárásban, attól függ, hogy a felhasználó milyen felhasználói csoporthoz tartozik a biztonsági rendszerben.

A szakmai felhasználók olyan felhasználók, akik a polgári bírósági eljárásokban (hivatásos) képviselőként járnak el, vagy igazságügyi hatáskört gyakorolnak. Közéjük tartoznak a közjegyzők, az ügyvédek, a bírósági végrehajtók, a vagyonfelügyelők, a szlovén Állami Ügyvédi Hivatal, az ügyészek, az ingatlantársaságok és a helyi önkormányzati jogtanácsosok.

A felhasználók a polgári bírósági eljárásokban félként részt vevő személyek. Idetartoznak a jogi személyek, a természetes személyek, a hatóságok és a helyi önkormányzatok.

A külső adminisztrátorok olyan felhasználók, akik a biztonsági rendszeren belül a szakmai felhasználói csoportok felhasználóit kezelik.

A független külső minősített felhasználó képviseletére jogosult személy (meghatalmazott) olyan természetes személy, aki – ha a független külső minősített felhasználó jogi személy vagy bejegyzett ügyvéd – megbízása alapján az érintett felhasználó nevében elektronikus feladatokat láthat el a polgári bírósági eljárásokban, vagy – ha a független minősített felhasználó központi kormányzati vagy helyi önkormányzati szerv – olyan funkciókat vagy feladatokat lát el, amelyek alapján az érintett hatóság nevében elektronikus feladatokat láthat el a polgári bírósági eljárásokban.

A független felhasználó által meghatalmazott személy az általa képviselt független minősített felhasználó nevében elektronikus feladatokat lát el. Egy adott természetes személy egy adott felhasználói csoporton belül csak egy független minősített külső felhasználó tekintetében szerepelhet meghatalmazottként a biztonsági rendszerben.

Az e-végrehajtási (e-Izvršba) alportál

Az e-végrehajtási alportálon a következő minőségben lehet regisztrálni:

• regisztrált felhasználóként, amely esetben hiteles okirat alapján végrehajtás iránti kérelmet, valamint kiegészített végrehajtás iránti kérelmet nyújthat be,
• külső minősített felhasználóként, amely esetben elektronikus kérelmeket készíthet (felhasználói csoportjának megfelelően): kérelmeket, jogorvoslat iránti kérelmeket, a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmeket, kérelmek visszavonását és egyéb kérelmeket.

Az e-ZK (e-ingatlan-nyilvántartási) alportál

Az e-ingatlan-nyilvántartási alportálon a következő minőségben lehet regisztrálni:

• regisztrált felhasználóként, amely esetben betekinthet az ingatlan-nyilvántartásba, és abból kivonatokat szerezhet,
• külső minősített felhasználóként, amely esetben az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés és a kivonatok beszerzése mellett az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos elektronikus kérelmeket, értesítéseket és egyéb elektronikus kérelmeket is benyújthat az e-ingatlan-nyilvántartási eljárások során.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban minden bírósági iratot biztonságos elektronikus címre kézbesítenek.

Az e-INS (e-fizetésképtelenségi) alportál

A fizetésképtelenségi eljárások során az elektronikus feladatokat (eINS feladatok) a minősített felhasználók alábbi csoportjai végezhetik el:

Szakmai felhasználók:

• ügyvédek (a felek képviselőiként),
• vagyonfelügyelők,
• állami ügyvédek (az állam képviselőjeként eljáró Állami Ügyvédi Hivatal),
• ügyészek (Legfőbb Ügyészség).

Felek:

• jogi személyek (a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő félként a saját nevében eljáró jogi személy),
• természetes személyek (a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő félként a saját nevükben eljáró fogyasztók, vállalkozók és magánszemélyek).

Az ügyvédek, az állami ügyvédek és a felek (jogi személyek és természetes személyek) a következő feladatokat látják el az eINS alportálon:

a következő elektronikus kérelmek benyújtása:

• a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló elektronikus kérelem benyújtása,
• elektronikus követelés benyújtása a fizetésképtelenségi eljárásban,
• a fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő felek által benyújtható egyéb elektronikus kérelmek benyújtása (az előzetes fizetésképtelenségi eljárásban és a fizetésképtelenségi főeljárásban benyújtott kérelmek, valamint rendes és rendkívüli jogorvoslati kérelmek),
• iratbetekintés iránti, azaz az elektronikus dokumentumoknak egy adott eINS-eljárás keretében történő megtekintése iránti kérelem benyújtása,
• a benyújtott kérelmek megtekintése.

A vagyonfelügyelők elektronikus kérelmeket nyújthatnak be és információkat kérdezhetnek le, többek között:

• áttekintést készíthetnek minden olyan ügyről, amelyben vagyonfelügyelői feladatokat látnak el, és
• megtekinthetik az elektronikus dokumentumokat egy adott eINS-eljárásban, amelyben vagyonfelügyelői feladatokat látnak el.

Az ügyészek elektronikus kérelmeket és rendkívüli jogorvoslat iránti kérelmeket nyújthatnak be, és az adott eINS-eljárásban megtekinthetik az elektronikus dokumentumokat.

A vagyonfelügyelőknek és az ügyvédeknek a fizetésképtelenségi eljárásokban minden kérelmet elektronikus úton kell benyújtaniuk. Az állami ügyvédek, az ügyészek és a felek (jogi személyek és természetes személyek) a fizetésképtelenségi eljárásokban elektronikus úton is benyújthatják a kérelmeiket, de erre nem kötelesek.

A fizetésképtelenségi eljárás során a dokumentumokat elektronikus úton kézbesítik a vagyonfelügyelők és az ügyvédek biztonságos elektronikus címére. Más felhasználói csoportok esetében a dokumentumokat postai úton is kézbesítik, ha a felhasználók nem rendelkeznek az igazságügyi biztonsági rendszerben regisztrált biztonságos elektronikus címmel.

Alportál az e-vloga (e-kérelem) polgári eljárásokban történő alkalmazásához

Az e-kérelmek polgári eljárásokban történő alkalmazása céljából létrehozott alportál a kérelmeknek a családi kapcsolatok és a személyes helyzetek rendezésére irányuló, a körzeti bíróságok (okrožna sodišča) előtt folyó eljárásokban és a helyi bíróságok (okrajna sodišča) előtt lefolytatott hagyatéki eljárásokban történő elektronikus benyújtására, valamint a polgári perrendtartás (Zakon o pravdnem postopku) rendelkezéseinek megfelelően a fellebbezés engedélyezése iránti elektronikus kérelem benyújtására szolgál.

2. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

A polgári perrendtartásról szóló törvény (Uradni list RS [UL RS; a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye], 26/99. sz., módosított változat) 114a. cikke úgy rendelkezik, hogy a bíróság a felek hozzájárulása alapján engedélyezheti a felek és képviselőik számára, hogy a meghallgatás során más helyszínen tartózkodjanak, és hogy az eljárási cselekményeket ezen a helyszínen végezzék el, ha a meghallgatás helyszíne és azon helyszín(ek) között, ahol a felek és/vagy képviselők tartózkodnak, mindkét irányban biztosított az audio- és videojelek átvitele (videokonferencia). A bíróság úgy határozhat, hogy ugyanezen feltételek mellett bizonyítást folytat le szemle, az iratok megvizsgálása, a felek és a tanúk meghallgatása, valamint a szakértő tanúk által szolgáltatott bizonyítékok útján. A bíróság ezzel kapcsolatos határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

A meghallgatásokról felvétel készíthető. Ennek jogalapja a polgári perrendtartás 125a. cikke, amely úgy rendelkezik, hogy a tanács elnöke a meghallgatás egésze vagy egy része tekintetében elrendelheti a hangfelvétel vagy audiovizuális felvétel készítését. Erről a meghallgatáson értesítik a feleket és a többi résztvevőt. A felvételnek a következő információkat kell tartalmaznia: a bíróság címe és összetétele, a meghallgatás helye, napja és időpontja, az ügy tárgyát képező jogvita valamint a felek és más jelen lévő személyek és azok jogi képviselőinek vagy meghatalmazottjainak neve. A felvételnek tartalmaznia kell továbbá azon szereplő nyilatkozattevő azonosítására szolgáló információkat, valamint azt, hogy az említett személy milyen minőségben tesz nyilatkozatot. Ha több személy nyilatkozatát is rögzítik, a felvételen egyértelműen meg kell jelölni, hogy ki tette az adott nyilatkozatot. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a meghallgatást hang- vagy audiovizuális felvétel rögzítésére szolgáló eszközzel rögzítették, meg kell jelölni, hogy ki adott utasítást a felvétel elkészítésére, jelezni kell, hogy a meghallgatáson tájékoztatták a feleket és a többi résztvevőt arról, hogy felvétel készül, valamint közölni kell, hogy a felvételt hol fogják tárolni, és hogy ahhoz hogy lehet hozzáférni. A hangfelvételről készült leiratot a felvétel rögzítését követő öt napon belül el kell készíteni. A felek megtekinthetik a felvételt, és a másolat átvételétől számított öt napon belül kifogást emelhetnek a leiratban szereplő pontatlanságok miatt. A kifogásról a tanács elnöke meghallgatás tartása nélkül dönt. A felvételt automatikusan naplózzák, és a kapcsolódó iratokkal azonos ideig tárolják az információs rendszerben.

A polgári perrendtartás úgy rendelkezik, hogy a meghallgatásokról készült felvételeket biztonságosan kell tárolni, és biztosítani kell, hogy azok a nyilvánosság számára ne legyenek hozzáférhetők. A 125a. cikk szerint a meghallgatásról készült felvételt automatikusan naplózni kell, és azt a kapcsolódó iratokkal azonos ideig kell tárolni a bíróság információs rendszerében. Ez azt jelenti, hogy a meghallgatásokról készült felvételeket olyan módon tárolják, amely biztosítja azok biztonságát, és korlátozza az azokhoz való hozzáférést, ezáltal megakadályozva, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váljanak. A 332c. cikk szabályozza a minősített adatokat tartalmazó kérelmek, bizonyítékok és határozatok kezelését, és úgy rendelkezik, hogy a bíróságnak olyan módon kell tárolnia az említett adatokat, amely biztosítja azok biztonságát, és hogy az azokhoz való hozzáférés csak a bíróság olyan helyiségeiben engedélyezhető, amelyek megfelelnek a biztonsági követelményeknek. Ez azt is megerősíti, hogy a meghallgatásokról készült azon felvételeket, amelyek különleges vagy minősített adatokat tartalmazhatnak, olyan módon tárolják, amely biztosítja azok biztonságát, és korlátozza a nyilvánosság számára való hozzáférhetőségüket.

A bíróságok Polycom videokonferencia-rendszert használnak, a Pexip rendszer bővítményére vonatkozó további felhasználási engedélyekkel. A rendszert a nemzeti hatóságok hálózatán belüli nemzeti infrastruktúrán keresztül használják.

A videokonferencia-rendszerhez a Pexip-rendszeren keresztül is hozzá lehet férni, amely a résztvevők mobileszközein is lehetővé teszi a hozzáférést, és nem igényel speciális (külön) hardvert a videokonferencián való részvételhez.

A videokonferencia technikai megvalósítására vonatkozó információkat az érintett bírósági eljárás keretében osztják meg az eljárásban részt vevő felekkel. A videokonferencia hatékony megvalósításáért (szükség esetén ideértve az előzetes teszteket is) az eljáró bíróság felel.

A polgári perrendtartás a következő oldalon érhető el: https://pisrs.si/pregledPredpisa?id=ZAKO1212

A jogszabályok angol nyelvű fordításainak linkje: https://pisrs.si/aktualno/zakonodaja-v-anglescini

3. A büntetőügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

A büntetőeljárásról szóló törvény (Zakon o kazenskem postopku) (UL RS 63/94. sz., módosított változat) szabályozza és bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi, hogy az előkészítő tárgyalásokra, a főtárgyalásokra, a tanúvallomásokra, a meghallgatásokra és más eljárási cselekményekre videokonferencia útján kerüljön sor. Videokonferencia akkor alkalmazható, ha az eljárásban részt vevő felek így állapodnak meg, vagy ha szükséges annak biztosításához, hogy a büntetőeljárást az ügy körülményeire tekintettel megfelelően folytassák le. A bíróság indokolással ellátott határozatban dönt a videokonferencia alkalmazásáról. A határozatot a meghallgatásra való idézéssel együtt kézbesítik a feleknek és a többi résztvevőnek, és az idézés tartalmazza a videokonferencia-rendszer használatára vonatkozó utasításokat, valamint a résztvevők személyazonosságának igazolására szolgáló módszert. A határozat ellen nincs lehetőség külön fellebbezésre.

A meghallgatás a védett vagy névtelen tanúkat érintő ügyekben is megtartható videokonferencia útján, ha a tanúk meghallgatást lefolytató szerv előtti megjelenése súlyos veszélyt jelentene az életükre vagy a testi épségükre nézve, vagy ha az illetékes hatóság egy másik országban található. Megfelelő azonosítása érdekében a meghallgatandó személyt a meghallgatást végző szervhez tartozó valamely illetékes személynek vagy más meghatalmazott személynek kell kísérnie. Bizonyos feltételek esetén videokonferencia alkalmazható a szakértő tanúk vallomástétele során is.

A videokonferencia büntetőeljárásban történő alkalmazásának jogalapját a büntetőeljárásról szóló törvény 244., 304a. és 84a. cikke biztosítja, amelyek meghatározzák a szóban forgó meghallgatások lefolytatására vonatkozó feltételeket és eljárásokat, ideértve a résztvevők személyazonosságának igazolására és a biztonságos kommunikáció biztosítására szolgáló módszert. A videokonferencia alkalmazása hozzájárul a bírósági eljárások gyors lefolytatásához, csökkenti a költségeket, és növeli a tanúk biztonságát.

A büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései biztosítják, hogy a gyanúsítottak a meghallgatások videokonferencia útján történő lebonyolítása céljából hozzáférjenek a videokonferencia-infrastruktúrához. A kép és a hang egyidejű átvitele révén interaktív kommunikációt lehetővé tevő videokonferencia-berendezések a tárgyalóterem felszerelésének részét képezhetik, vagy hordozható videokonferencia-berendezés formájában is rendelkezésre bocsáthatók. Az a helyszín, amelyhez a bíróság vagy a bíró kapcsolódik, lehet egy másik tárgyalóterem, biztonságos helyiség, börtön, külföldi helyszín stb. A vádlottak, a tanúk és (bizonyos feltételek mellett) a szakértők is meghallgathatók videokonferencia útján, továbbá a videokonferencia nagyobb biztonságérzetet nyújt a tanúknak azáltal, hogy elkerülhetővé teszi a vádlottal való közvetlen kapcsolatot.

A videokonferencia útján történő meghallgatás előtt és alatt a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései biztosítják a gyanúsított, a vádlott, az elítélt vagy az érintett személy és ügyvédje közötti kommunikáció titkosságát. A büntetőeljárásról szóló törvény 74. cikke úgy rendelkezik, hogy ha a vádlott őrizetben van, a védője írásban és szóban is szabadon, felügyelet nélkül kommunikálhat vele. Ez azt jelenti, hogy a vádlott és a védője közötti kommunikáció titkosságát garantálni kell, többek között a videokonferencia útján történő kommunikáció során is. A 244a. cikk úgy rendelkezik továbbá, hogy bizonyos feltételek esetén a vádlott vagy tanú meghallgatása videokonferencia útján is lefolytatható, feltéve, hogy a meghallgatandó személyt megfelelően azonosították. Ha a vádlott, a tanú vagy a szakértő videokonferencia útján történő meghallgatására egy másik ország területén folytatott nemzeti büntetőeljárás keretében kerül sor, az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy személyazonosságának megállapítása érdekében a vádlottat, a tanút vagy a szakértőt az adott ország illetékes hatóságához tartozó illetékes személy kísérje. A meghallgatáson a védő is jelen lehet, ami hozzájárul a vádlott és a védője közötti kommunikáció titkosságának biztosításához. Ez a megoldás biztosítja a vádlott és a védője közötti kommunikáció védelmét és bizalmas jellegét, akkor is, ha arra videokonferencia útján kerül sor.

A videokonferencia technikai megvalósítására vonatkozó információkat az érintett bírósági eljárás keretében osztják meg az eljárásban részt vevő felekkel. A videokonferencia hatékony megvalósításáért (szükség esetén ideértve az előzetes teszteket is) az eljáró bíróság felel.

A szülőket indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell gyermekük videokonferencia vagy más távoli kommunikációs technológia útján történő meghallgatásáról, közvetlenül azt követően, hogy a gyermeket tájékoztatták a jogairól. Az illetékes hatóság köteles haladéktalanul értesíteni a szülőket vagy a gyámot a gyermek jogairól, ideértve az eljárás során a szüleik vagy a gyámjuk általi kísérethez való jogukat is. Az értesítést érthető módon, szóban és írásban kell megtenni, és azt a gyermeknek aláírásával meg kell erősítenie. Ha a gyermekről audiovizuális eszközökkel felvételt készítenek – amennyiben az az eset körülményeivel arányos –, figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét. Ha a gyermek szülője vagy gyámja valamilyen okból nem tud a gyermek kísérőjeként megjelenni a büntetőeljárás során, a gyermek választhat egy másik olyan felnőttet, akiben megbízik, vagy az illetékes hatóság vagy szociális szolgáltató központ a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelelő figyelembevételével haladéktalanul kijelölhet egy másik felnőttet. Ennek jogalapja a büntetőeljárásról szóló törvény, pontosabban annak 452c., 84a., 304a. és 452c. cikke.

A gyermekek büntetőeljárás alatti védelméről és gyermekotthonokban történő átfogó ellátásáról szóló törvény (Zakon o zaščiti otrok v kazenskem postopku in njihovi celostni obravnavi v hiši za otroke) (UL RS 54/21. sz., ZZOKPOHO) értelmében a szülőket vagy más megfelelő felnőtteket a gyermek videokonferencia vagy más távoli kommunikációs technológia útján történő meghallgatásáról olyan módon értesítik, amely biztosítja a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembevételét. A ZZOKPOHO 24. cikke értelmében a bíróság engedélyezheti, hogy a meghallgatáson a gyermeken és a meghallgatás lefolytatásában közreműködő szakértőn kívül a gyermek jogi képviselője, a kiskorú sértett ügyvédje, a szociális szolgáltató központ szakmai személyzetének tagja, a gyermek pszichológusa, az intézmény technikai személyzete és más olyan személyek is jelen legyenek, akiknek a részvételét a bíróság engedélyezte. E személyek jelenlétét olyan audio- és videoberendezés útján kapcsolódó külön helyiségekben kell biztosítani, amely lehetővé teszi a szülők vagy más megfelelő felnőttek számára, hogy tájékoztatást kapjanak, és hogy figyelemmel kísérjék a meghallgatást anélkül, hogy ez káros hatással lenne a gyermekre. Ha valamely személy jelenléte ellentétes a büntetőeljárást előkészítő eljárás vagy a büntetőeljárás érdekeivel, illetve ha azt a gyermek mindenek felett álló érdekének a meghallgatás során történő folyamatos figyelembevétele megkívánja, a bíróság a helyiség ideiglenes elhagyására utasíthatja az érintett személyt.

A meghallgatások büntetőeljárás során történő rögzítésének jogalapját a büntetőeljárásról szóló törvény 314. cikke biztosítja, amely szerint a bírói tanács elnöke elrendelheti, hogy a tárgyalást megfelelő hang- vagy audiovizuális eszközök segítségével részben vagy egészben rögzíteni kell. A felvételt a büntetőeljárásról szóló törvény 84. cikkének rendelkezései szerint kell elkészíteni. A felek a lehető legrövidebb időn belül – amint az technikailag lehetségessé válik – visszajátszhatják a felvételt, és megkaphatják annak másolatát az e-igazságügyi (e-Sodstvo) információs rendszerből. A meghallgatásokról készült jegyzőkönyvek a felek kérelmére vagy a bíró határozata alapján részben vagy egészben sokszorosíthatók.

A büntetőeljárásról szóló törvény a következő oldalon érhető el: https://pisrs.si/pregledPredpisa?id=ZAKO362

A gyermekek büntetőeljárás alatti védelméről és gyermekotthonokban történő átfogó ellátásáról szóló törvény a következő oldalon érhető el: https://pisrs.si/pregledPredpisa?id=ZAKO8216

A jogszabályok angol nyelvű fordításainak linkje: https://pisrs.si/aktualno/zakonodaja-v-anglescini

4. A polgári és a kereskedelmi ügyekben folytatott eljárások díjai

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó bírósági illetékeket a bírósági illetékekről szóló törvény (Zakon o sodnih taksah) (UL RS 37/08. sz., módosított változat, ZST-1) határozza meg, amely a bírósági illetékekre vonatkozó alapvető törvény.

A teljes európai fizetési meghagyásos eljárásért egy egységes eljárási illetéket számítanak fel. A kifizetést a kérelem bírósághoz történő benyújtásakor kell teljesíteni.

Az, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásban a jogosultnak milyen összegű bírósági illetéket kell megfizetnie a kérelem bírósághoz történő benyújtásakor, a követelés értékétől függ. Az illetéket a ZST-1 16. cikkében szereplő táblázat alapján kell kiszámítani. A bírósági illeték 300 EUR értékhatárig 18 EUR, majd a követelés értékének megfelelően emelkedik. Az emelkedés összegét a ZST-1 16. cikke határozza meg, amely a következő linken érhető el: https://pisrs.si/pregledPredpisa?id=ZAKO4729 .

A külföldi bírósági határozat elismerése iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásért, az Európai Unió valamely másik tagállamában hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásért, az Európai Unió valamely másik tagállamában hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánításáról szóló határozat elleni kifogással kapcsolatos eljárásért, az európai végrehajtható okirat iránti kérelemmel, valamint a végrehajthatatlanságról vagy a végrehajthatóság korlátozásáról szóló tanúsítvány kiadásával kapcsolatos eljárásért, vagy az európai végrehajtható okirat kijavítása vagy visszavonása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásért 16 EUR összegű illetéket kell fizetni.

A nemzeti fizetésképtelenségi eljárásokra jogszabályban rögzített, két külön kategóriába sorolt bírósági illetékek vonatkoznak: a vállalkozások és a jogi személyek elleni eljárások illetékei, valamint a fogyasztókkal szembeni eljárások illetékei:

1. Jogi személy elleni csődeljárás, kényszeregyezségi eljárás és kényszertörlési eljárás:

• a csődeljárás megindítására irányuló kérelemmel kapcsolatos eljárás: 246 EUR,
• a kényszeregyezségi eljárás megindítására irányuló kérelemmel kapcsolatos eljárás: 164 EUR,
• a kényszertörlési eljárás megindítására irányuló kérelemmel kapcsolatos eljárás: 82 EUR,
• a kényszeregyezségi eljárással szembeni kifogás: 50 EUR,
• a vagyon felosztásáról hozott első határozattal szembeni fellebbezési eljárás: 410 EUR,
• más határozat elleni fellebbezési eljárás: 82 EUR.

A csődeljárás megindítása iránti kérelem illetékét nem kell megfizetni, ha a kérelmet a munkavállalók nyújtják be olyan munkáltatóval szemben, amely több mint két hónapos késedelembe esett a minimálbért meg nem haladó munkabér kifizetésével, vagy azon adók és járulékok befizetésével, amelyeket a kifizető a munkavállalóknak történő bérfizetéssel egyidejűleg köteles kiszámítani vagy megfizetni, és ez a helyzet a csődeljárás megindítása iránti kérelem benyújtását megelőző napon továbbra is fennáll.

2. Magáncsődeljárás és a hagyatékkal szembeni csődeljárás:

Magáncsőd esetén a kötelezettségek alóli mentesítéssel szembeni kifogással kapcsolatos eljárás: 20 EUR.

A magáncsődeljárásban és a hagyatékkal szembeni csődeljárásban a jogi személlyel szembeni csődeljárás, a kényszeregyezségi eljárás és a kényszertörlési eljárás esetében fizetendő illeték egynegyedének megfelelő illetéket kell fizetni (lásd fenti 1. pontot).

A csődeljárás megindítása iránti kérelem illetékét nem kell megfizetni, ha a kérelmet az elhunyt adósa vagy örököse nyújtja be. Az 5201. sz. alatt szereplő illetéket nem kell megfizetni, ha a vagyonfelügyelő nyújt be kifogást.

A ZST-1 nem ír elő bírósági illetéket a természetes vagy jogi személyek, illetve azok képviselői és a 4/2009/EK tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet szerinti központi hatóságok, illetve a 2003/8/EK tanácsi irányelv IV. fejezete szerinti illetékes hatóságok közötti kommunikációért.

A bírósági illetékekről szóló törvény a következő oldalon érhető el: https://pisrs.si/pregledPredpisa?id=ZAKO4729

A jogszabályok angol nyelvű fordításainak linkje: https://pisrs.si/aktualno/zakonodaja-v-anglescini

5. Elektronikus fizetési módok

A bírósági illetékekről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a bírósági illetéket készpénzben, elektronikus pénzben vagy más érvényes fizetési eszközzel kell megfizetni.

A bírósági illeték átutalás (SEPA) formájában történő elektronikus megfizetése általában minden bírósági eljárásban lehetséges. Ennek teljesítésére az adott eljárásban kibocsátott fizetési felszólítás alapján vagy az illetékes bíróság online közzétett folyószámlájára való befizetés útján kerül sor.

A bírósági illetékek elektronikus úton, online banki szolgáltatásokon (online bankon), azaz közvetlenül a pénzforgalmi szolgáltatókon (például: Petrol, Pošta Slovenije) keresztül, valamint a bíróság pénztáránál bankkártyával is megfizethetők.

6. Értesítés a decentralizált informatikai rendszer korai használatáról

Nem alkalmazandó

7. Értesítés a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő korai használatáról

Nem alkalmazandó

8. Értesítés a videokonferencia bűnügyekben történő korai használatáról

Nem alkalmazandó