A digitalizációról szóló rendelet – Tagállami értesítések

1. A bíróságokkal vagy más hatóságokkal való kommunikációt szolgáló nemzeti informatikai portálok

Lengyelország nem rendelkezik olyan nemzeti informatikai portálokkal, amelyek a digitalizációról szóló (EU) 2023/2844 rendelet 4. cikke alapján létrehozott európai elektronikus hozzáférési pont tervezett funkcióival egyenértékű funkciókat biztosítanának.

A rendes bíróságok azonban rendelkeznek egy információs portállal, amely megkönnyíti a törvény által felhatalmazott vagy arra jogosult személyek, különösen az eljárásban részt vevő felek és képviselőik, valamint a bírák és ügyészek számára az ügyük állásáról és az ügyükben hozott intézkedésekről szóló információkhoz való hozzáférést. A portál arra is használható, hogy rajta keresztül az ügyben beadványokat és egyéb dokumentumokat juttassanak el az ügyészhez, a védőként vagy jogi képviselőként eljáró ügyvédekhez vagy jogitanácsosokhoz, illetve a legfőbb ügyészhez az információs portálra történő feltöltéssel.

2. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

Az elnöklő bíró hivatalból vagy olyan személy kérelmére, akinek a tárgyaláson meg kell jelennie, és megadta az e-mail-címét, távtárgyalást rendelhet el, ha ezt a tárgyaláson elvégzendő cselekmények jellege nem zárja ki, és ha a távtárgyalás tartása teljes mértékben biztosítja a felek eljárási jogait, valamint az eljárás megfelelő lefolytatását. A távmeghallgatás a tárgyalásról szóló értesítés vagy a tárgyalásra való idézés kézbesítésétől számított hét napon belül kérhető. A távtárgyalás elrendelésekor az elnöklő bíró előírhatja, hogy azok, akik az ügyet elbíráló bíróság épületének helyiségein kívülről vesznek részt a távtárgyaláson, egy másik bíróság épületében jelenjenek meg.

A távtárgyalásra való idézéskor a résztvevőket tájékoztatják, hogy megjelenhetnek személyesen a tárgyalóteremben, vagy nyilatkozhatnak, hogy távolról kívánnak részt venni a tárgyaláson, illetve hogy szándékukat legkésőbb három munkanappal a tárgyalás kitűzött időpontja előtt be kell jelenteniük, és hogy ez a bejelentés meghatározott módon történhet, azaz távközlő eszközökkel, amennyiben ez biztosítja a résztvevők személyazonosságának megállapítását és tartalmazza az e-mail-címüket. A résztvevők legalább 24 órával a tárgyalás előtt tájékoztatást kapnak a távtárgyalásokra vonatkozó rendelkezések tartalmáról, a távtárgyaláson való részvételhez szükséges technikai szoftver- és hardverkövetelményeket tartalmazó honlap címéről, valamint a távtárgyaláshoz való csatlakozás módjáról.

A tárgyaláson távolról történő részvételre irányuló szándék bejelentésének kötelezettsége nem vonatkozik a szabadságelvonás alatt álló személyre. Az elnöklő bíró elrendelheti, hogy a szabadságelvonás alatt álló személy csak távtárgyalás útján vegyen részt az eljárási cselekményekben. Abban az esetben, amikor az érintett a fogva tartása helyéről vesz részt a távtárgyaláson, a büntetés-végrehajtási intézet vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársa, kirendelés esetén az érintett jogi képviselője, valamint ha idézték, egy tolmács is jelen kell legyen. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a terápiás eljárás alatt álló személyekre is.

Az a személy, aki sikertelenül kérte a távtárgyalást, vagy nem jelezte, hogy távolról kíván részt venni a tárgyaláson, további idézés nélkül köteles megjelenni az ülésen az eljárást lefolytató bíróság épületében.

A távtárgyaláson részt vevő, nem a bíróság helyiségében tartózkodó személynek tájékoztatnia kell a bíróságot a tartózkodási helyéről, és kellő gondossággal kell eljárnia annak biztosítása érdekében, hogy a körülmények a tartózkodási helyén összeegyeztethetők legyenek a bíróság tekintélyével, valamint ne akadályozzák a bíróságot azon eljárási cselekmények lefolytatásában, amelyekben a személy részt vesz. Ha az érintett személy megtagadja a fenti információk közlését, vagy ha magatartása alapos kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy megfelelően végre lehet-e hajtani azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben távolról fog részt venni, a bíróság beidézheti az érintett személyt, hogy jelenjen meg a tárgyalóteremben.

A távtárgyalásokra vonatkozó rendelkezések zárt ülés esetében nem alkalmazandók, kivéve ha az eljárási cselekmények valamennyi résztvevője a bíróság épületében tartózkodik (ez vonatkozik többek között a házasság érvénytelenítésére, a házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítására, a házasság felbontására, valamint az érintett házastársak bármelyikének kérelmére történő különválásra, kivéve ha mindkét fél kéri az ügy nyilvános tárgyalását, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy ez nem sérti a közerkölcsöt). A házasság érvénytelenítésével, a házasság létezésének vagy nem létezésének megállapításával, a házasság felbontásával vagy a különválással kapcsolatos ügyek zárt ülésen történő vizsgálata nem zárja ki a távolról történő bizonyításfelvételt, amennyiben ez jelentősen felgyorsítja az eljárást, vagy jelentős költségmegtakarítást eredményez.

A távmeghallgatásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak a cselekvőképtelenné nyilvánításra irányuló kérelem által érintett személyre, amennyiben meghallgatásra kerül sor, sem pedig a szakértő tanúk ezen eljárásokban való részvételére.

A közvetítő, amennyiben a felek hozzájárulnak, olyan technikai eszközök segítségével is tarthat közvetítői ülést, amelyek lehetővé teszik az ülés távolról történő lebonyolítását.

A távtárgyalásokhoz használt videokonferencia-rendszer a Jitsi (WebRTC) és az Avaya Equinox (H.232, SIP, WebRTC).

A bíróságok honlapjai további tájékoztatást nyújtanak a távolról tartott bírósági tárgyalásokról, többek között a kapcsolat tesztelésének módjáról, a támogató központtal való kapcsolatfelvétel módjáról és a követendő lépésekről.

A távtárgyalásokra is vonatkoznak azok a rendelkezések, amelyek előírják, hogy a bírósági üléseket hangfelvevő vagy hang- és képfelvevő eszközökkel kell rögzíteni. Az ilyen felvételeket és a kapcsolódó metaadatokat olyan IKT-rendszerben tárolják, amely biztosítja azok bizalmas jellegét és integritását, valamint védi őket az elvesztéssel vagy megsemmisítéssel szemben (lásd: a polgári eljárások során lefolytatott nyilvános tárgyalásokról készült hang- vagy videofelvételekről szóló, 2015. március 2-i igazságügyi miniszteri rendeletet; 2023. évi Jogi Közlöny, 309. tétel). A feleknek és az eljárás egyéb résztvevőinek joguk van az ügyiratban tárolt hang- vagy kép- és hangfelvételek kézhezvételéhez.

A távtárgyalás előtt és alatt a fél és képviselője saját kommunikációs csatornáin keresztül is kommunikálhat.

Beszédet szöveggé alakító technológiát nem alkalmaznak a videokonferencia során.

A nemzeti infrastruktúra megfelel a csökkent mozgásképességű, hallássérült vagy látássérült személyekre vonatkozó Web-akadálymentesítési útmutató (WCAG) 2.1-nek. A Jitsi és az Avaya Equinox platform összeegyeztethető a WCAG 2.1.9-cel.

A tárgyalást lefolytató bíróság helyiségein kívül tartózkodó felek és egyéb résztvevők távtárgyalás során végzett eljárási cselekményei hatályosak, kivéve ha azokat jogszabályi előírás alapján írásban kell megtenni. A felek közvetlenül vagy az általuk választott képviselő útján intézhetnek kérdéseket a tanúkhoz. A fél kifogást emelhet a tanúk tárgyalótermen kívüli távmeghallgatása ellen, legkésőbb az ilyen módon történő bizonyításfelvételre irányuló szándékról való tájékoztatást követő hét napon belül. Ha a kifogásnak helyt adnak, a bíróság a tanút személyes megjelenésre idézi.

A külföldi személyek általuk ismert nyelven tesznek tanúvallomást a bíróságnak. Ennek nem feltétlenül kell az anyanyelvüknek lennie. A bíróság tolmácsot vehet igénybe olyan tanú meghallgatására, aki nem rendelkezik elégséges lengyel nyelvtudással. A tolmácsok díját a bíróság által megítélt megtéríthető perköltség tartalmazza. A felek meghallgatását a tanúkra vonatkozó rendelkezések szabályozzák.

Ha a bizonyítékok jellege ezt nem zárja ki, az eljáró bíróság dönthet úgy, hogy a bizonyításfelvételt távtárgyalás útján folytatja le. A bizonyításfelvétel iránti kérelemben a félnek a bizonyításfelvételt lehetővé tevő módon kell azonosítania a bizonyítékokat, és meg kell határoznia a bizonyítékok által alátámasztandó tényeket. A kérelem azt is tartalmazhatja, hogy a fél kéri-e a bizonyításfelvétel távoli ülés során történő lefolytatását.

Videokonferencia alkalmazása esetén a résztvevők és a bírósági infrastruktúra közötti kommunikációt TLS protokoll segítségével titkosítják. Emellett a csatlakozáshoz minden egyes videokonferenciánál biztonságos linket hoznak létre.

3. A büntetőügyekben folytatott videokonferenciákra vonatkozó nemzeti jogszabályok

A lengyel büntetőeljárásról szóló törvény lehetővé teszi különösen a tanúk és vádlottak távolról történő meghallgatását.

A tanút olyan technikai eszközök útján lehet meghallgatni, amelyek lehetővé teszik a távmeghallgatást a kép és a hang egyidejű, valós időben történő továbbításával. A tárgyalást megelőző szakaszban, ha az ügyész távolról végez eljárási cselekményt, biztosítani kell, hogy a tanú tartózkodási helyén, a tanú társaságában tartózkodjon egy ügyészségi fogalmazó, alügyész vagy ügyészségi tisztviselő, míg a bírósági eljárásban egy bírósági fogalmazó, bírósági tisztviselő, bírósági titkár vagy egy azon bíróság által alkalmazott ügyintéző, amelynek az illetékességi területén a tanú található. Ha a tanú büntetés-végrehajtási intézetben vagy előzetes letartóztatást foganatosító intézményben tartózkodik, kihallgatható a büntetés-végrehajtási intézet vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársa jelenlétében, illetve ha a tanú külföldön lakóhellyel rendelkező lengyel állampolgár, konzuli tisztviselő jelenlétében. Az a tanú, aki betegség, fogyatékosság vagy más leküzdhetetlen akadály miatt nem tud megjelenni az idézésen, meghallgatható ott, ahol tartózkodik. A tanúk távmeghallgatására vonatkozó szabályok a szakértő tanúkra is vonatkoznak.

A tanú a büntetőeljárás bármely szakaszában meghallgatható távolról. A bíróság, az ügyész, illetve az előzetes bírói vizsgálatot lefolytató ügyésztől eltérő bármely hatóság is jogosult a tanú távolról történő meghallgatására. Ilyen esetben a nyomozó hatóság vezetője által felhatalmazott tisztviselő vagy más alkalmazott vesz részt a tanú tartózkodási helyén végzett eljárási cselekményben. A tanúmeghallgatás technikai feltételeit az eljárást lefolytató hatóságnak kell biztosítania. A lengyel büntetőeljárás nem tartalmazza a tanúk távmeghallgatását lehetővé tevő okok felsorolását. Mivel a lengyel jog e tekintetben semmilyen korlátozást nem ír elő, az eljárást lefolytató hatóság hivatalból vagy a felek, illetve a tanú kérelmére is hozhat határozatot a tanú távolról történő meghallgatásáról. Ez a határozat nem támadható meg.

Az előzetes letartóztatásra vonatkozó eljárásokban a gyanúsított bíróság elé állítására vonatkozó egyébként kötelező követelménytől el lehet tekinteni, ha a gyanúsított meghallgatáson való részvétele, különösen a vallomástétel, biztosítható olyan technikai eszközök útján, amelyek lehetővé teszik a meghallgatás távolról, a kép és a hang egyidejű, valós időben történő továbbításával való lefolytatását. Ha a gyanúsított büntetés-végrehajtási intézetben vagy előzetes letartóztatást foganatosító intézményben tartózkodik, a bírósági tisztviselőnek, a bírósági titkárnak vagy a büntetés-végrehajtási intézet vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársának jelen kell lennie a gyanúsított meghallgatásának helyszínén. A védő a terhelt tartózkodási helyén csatlakozik az ilyen távmeghallgatáshoz, kivéve ha a bíróságon megjelenve csatlakozik a meghallgatáshoz, vagy ha a bíróság arra kötelezi őket, hogy legyenek jelen a bíróság épületében tartott tárgyaláson annak elkerülése érdekében, hogy ne hozzanak határozatot az előzetes letartóztatás alkalmazásáról a terhelt őrizetben tartására vonatkozó határidő lejárta előtt. Amennyiben a védő a terhelttől eltérő helyen jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság a terhelt vagy a védő kérelmére meghatározott időtartamú szünetet rendelhet el, és lehetővé teheti a védő és a terhelt számára, hogy telefonon tanácskozzanak, kivéve ha a kérelemnek való helyt adás akadályozhatja a tárgyalás megfelelő lefolytatását, vagy azzal a veszéllyel jár, hogy nem születik határozat az előzetes letartóztatás alkalmazásáról a terhelt őrizetben tartására vonatkozó határidő lejárta előtt. A terhelt távtárgyaláson való részvételére vonatkozó rendelkezés nem alkalmazandó a siket, beszédképtelen vagy vak terheltre. A tolmács szintén csatlakozhat a terhelt tartózkodási helyről a távtárgyaláshoz.

Ha a terhelt, a pótmagánvádló vagy a magánvádló szabadságelvonás alatt áll, az elnöklő bíró eltekinthet a személyes jelenlét kötelezettségétől, amennyiben olyan technikai eszközök útján is meg tudnak jelenni a tárgyaláson, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kép és hang egyidejű, valós időben történő közvetítésével vegyenek részt a távtárgyaláson. Ilyen esetben a fél a tartózkodási helyén jelen kell lennie egy azon bíróság által alkalmazott bírósági tisztviselőnek vagy bírósági titkárnak, amelynek az illetékességi területén a fél található, vagy adott esetben azon büntetés-végrehajtási intézet vagy előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársának, ahol a felet fogva tartják. A terhelt védője részt vehet a tárgyaláson a terhelt tartózkodási helyéről, vagy megjelenhet személyesen a bíróság előtt (azon tárgyalások esetében, amelyeken a védő a terhelttől eltérő helyről vesz részt, a bíróság a terhelt vagy a védő kérelmére meghatározott időtartamú, a tárgyalás ugyanazon a napon történő folytatását lehetővé tevő szünetet rendelhet el annak érdekében, hogy a védő és a terhelt telefonon tanácskozhasson, kivéve, ha a kérelem a védelemhez való joggal való nyilvánvaló visszaélés, különösen, ha a tárgyalás megzavarására vagy indokolatlan elhúzására irányul). Ha tolmácsra van szükség a távtárgyalás során, amelyet olyan technikai eszközökkel folytatnak le, amelyek kép és hang egyidejű, valós időben történő közvetítésével lehetővé teszik, hogy a bírósági cselekményeket távolról folytassák le, a tolmács a terhelt tartózkodási helyéről csatlakozik a terhelthez, kivéve, ha az elnöklő bíró másként határoz.

Kivételes esetekben, amikor fennáll a veszélye, hogy a terhelt jelenléte megfélemlítő hatással lehet a másik terhelt nyilatkozataira, vagy a tanú, illetve a szakértő tanú tanúvallomására, az elnöklő bíró dönthet úgy is, hogy a meghallgatást olyan technikai eszközök segítségével tartják meg, amelyek lehetővé teszik a meghallgatás távolról, kép és hang egyidejű, valós időben történő továbbításával való lefolytatását. Egy bírósági tisztviselőnek, bírósági asszisztensnek vagy bírósági titkárnak jelen kell lennie a vallomástétel helyszínén.

Szándékos élet, egészség vagy szabadság elleni bűncselekmény esetében, illetve olyan erőszakos vagy jogellenes fenyegetéssel járó bűncselekmény esetében, amelynél a büntetési tétel felső határa legalább nyolc év szabadságvesztés, amennyiben attól tartanak, hogy a vádlott jelenléte megfélemlítő hatással lehet az áldozatra, az eljáró bíró a sértett kérelmére elrendeli, hogy a terhelt hagyja el a tárgyalótermet a sértett meghallgatásának időtartamára (kivéve, ha ez a tények pontos megállapításának szükségessége miatt nem célszerű). Feltéve, hogy ezt technikai vagy szervezési megfontolások nem zárják ki, amikor a terheltet a tárgyalóterem elhagyására utasítják, az elnöklő bíró engedélyezi a tárgyaláson való részvételt olyan eszközökön keresztül, amelyek kép és hang egyidejű, valós időben történő továbbításával lehetővé teszik a távoli részvételt, ebben az esetben egy bírósági tisztviselőnek, bírósági asszisztensnek vagy bírósági titkárnak jelen kell lennie a terhelt tartózkodási helyén.

Gyorsított eljárásban a terheltet is meg lehet hallgatni távolról. Az elkövető bíróság elé állítására vonatkozó egyébként kötelező követelménytől el lehet tekinteni, feltéve, hogy az elkövető részvétele biztosított minden olyan bírósági intézkedésben, amelyben jogában áll részt venni – különösen, hogy meg tudja tenni nyilatkozatait olyan technikai eszközök segítségével, amelyek lehetővé teszik e cselekmények távolról, kép és hang egyidejű, valós időben történő közvetítésével történő lefolytatását. Ilyen esetben minden olyan bírósági intézkedés során, amelyet olyan technikai eszközökkel hajtanak végre, amelyek lehetővé teszik az eljárás távolról történő lefolytatását, az elkövető tartózkodási helyén jelen kell lennie egy azon bíróság által alkalmazott bírósági tisztviselőnek vagy bírósági titkárnak, amelynek az illetékességi területén az elkövető tartózkodik. A kirendelt védő olyan technikai eszközökkel vesz részt a bírósági eljárásban, amelyek lehetővé teszik e tevékenység távolról történő végrehajtását úgy, hogy csatlakozik az elkövetőhöz annak tartózkodási helyén. Amennyiben tolmácsra van szükség, a tolmács olyan technikai eszközök segítségével vesz részt a bírósági eljárásokban, amelyek lehetővé teszik, hogy távolról, az elkövető tartózkodási helyéről végezze el a cselekményeket. Azon bírósági intézkedések során, amelyekben a terhelt olyan technikai eszközökön keresztül vesz részt, amelyek lehetővé teszik a cselekmények távolról történő elvégzését, az eljárás résztvevői dönthetnek úgy, hogy jegyzőkönyvezés céljából csak szóban nyújtanak be kérelmeket, tesznek egyéb nyilatkozatokat, illetve végeznek eljárási cselekményeket. A bíróságnak tájékoztatnia kell a terheltet és védőjét az azután beérkezett és az ügy irataihoz csatolt valamennyi eljárási irat tartalmáról, hogy az ügyet vizsgálat céljából a bíróság elé terjesztették. A terhelt vagy a védő kérelmére a bíróságnak fel kell olvasnia ezen iratok tartalmát. A terhelt és védője a tárgyalás során bármely eljárási iratát felolvashatja azok kivételével, amelyeket nem lehetett benyújtani a bírósághoz. Amint felolvassák az iratokat, azok szóbeli aktusként eljárási joghatást váltanak ki.

A végrehajtási eljárásokban is tartható távtárgyalás. Ha a bírósági eljárás szabadságelvonás alatt álló elítéltet érint, a bírósági tárgyalás olyan technikai eszközökkel is megtartható, amelyek lehetővé teszik a cselekmény távolról, kép és hang egyidejű, valós időben történő közvetítésével való végrehajtását. Ebben az eljárásban való részvétel során az elítélttel a tartózkodási helyén jelen kell legyen a büntetés-végrehajtási intézet vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársa, a védő, amennyiben az elítélt megbízta vagy a bíróság kirendelte, valamint adott esetben a tolmács.

Amennyiben gyermeket hallgatnak meg tanúként, az idézést a szülőnek vagy gyámnak kell címezni. Ha a meghallgatott személy 18 éven aluli, az őt érintő cselekményeket lehetőség szerint a törvényes gyám, a tényleges gondviselő vagy a meghallgatott személy által kijelölt nagykorú személy jelenlétében kell végrehajtani, kivéve, ha ez kedvezőtlenül befolyásolná az eljárást, vagy a meghallgatott személy ellenzi azt.

A gyakorlatban az eljárásban részt vevő felek írásban vagy e-mailben és telefonon egyeztetnek a bírósággal. Ahhoz, hogy az első beadvány alakilag megfelelő legyen, tartalmaznia kell a telefonszámot, a faxszámot és az e-mail-címet, vagy egy nyilatkozatot arról, hogy az érintett fél nem rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal és e-mail-címmel. Ez a levélváltás során ellenőrizhetővé teszti az ilyen információkat.

A bíróság a jelenlévő személyek személyes adatait a személyazonosító igazolványuk vagy a személyazonosságukat igazoló egyéb okmány alapján is ellenőrizheti. A távülés során a résztvevők személyazonosító okmányukat kamerán keresztül mutatják be. Ha valamely személy nem veti alá magát a személyazonosság-ellenőrzésnek, vagy személyazonossága nem ellenőrizhető, az elnöklő bíró elrendelheti, hogy az érintett személy hagyja el a helyet, ahol a bírósági eljárás folyik. Ezenkívül az a személy, aki olyan technikai eszközök segítségével tartott tárgyaláson vesz részt, amelyek lehetővé teszik a tárgyalás távközlő eszközök útján, a bíróság helyiségein kívül történő megtartását, az elnöklő bíró kérésére köteles tájékoztatást nyújtani a tartózkodási helyéről és vele jelenlévő személyekről.

A távtárgyalásokhoz használt videokonferencia-rendszer a Jitsi (WebRTC) és az Avaya Equinox (H.232, SIP, WebRTC). A bíróságok honlapjai további tájékoztatást nyújtanak a videokonferencia útján tartott bírósági tárgyalásokról, többek között a kapcsolat tesztelésének módjáról, a támogató központtal való kapcsolatfelvétel módjáról és a követendő lépésekről.

Beszédet szöveggé alakító technológiát nem alkalmaznak a videokonferencia során.

Az alábbiak kerülnek rögzítésre kép- és hangfelvevő eszközzel:

a tanú vagy a szakértő tanú meghallgatása, amennyiben attól tartanak, hogy az adott személytől történő bizonyításfelvétel a későbbi eljárásokban nem lesz lehetséges, és ha a meghallgatást egy másik bíróság tartja jogi segítségnyújtási eljárás keretében,
olyan sértett meghallgatása erőszakos vagy jogellenes fenyegetéssel járó bűncselekmények esetén, személyi szabadság, szexuális szabadság és szemérem elleni bűncselekmények esetén, valamint család és gyámság elleni bűncselekmények esetén, aki a tárgyalás időpontjában 15. életévét nem töltötte be,
a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezeteiben foglaltak szerint olyan tanú meghallgatása erőszakos vagy jogellenes fenyegetéssel járó bűncselekmények esetén, személyi szabadság, szexuális szabadság és szemérem elleni bűncselekmények esetén, valamint család és gyámság elleni bűncselekmények esetén, aki a tárgyalás időpontjában 15. életévét nem töltötte be,
a sértett meghallgatása szexuális erőszak és szexuális kényszerítés bűncselekménye esetén, védekezésre képtelen állapotot vagy elmezavart kihasználó szexuális kizsákmányolás esetén, függőségi viszonyt vagy kiszolgáltatott élethelyzetet kihasználó szexuális kizsákmányolás esetén,
mentális zavarban vagy fejlődési rendellenességben szenvedő, észlelésre vagy észleléseinek visszaadására korlátozottan képes tanú meghallgatása esetén (amennyiben megalapozott az a félelem, hogy az érintett személy meghallgatása – pszichológus részvételével történő bírósági tárgyalástól eltérő körülmények között – hatással lehet mentális állapotára, vagy jelentősen rontaná azt).

Ilyen esetekben a meghallgatásról készült kép- és hangfelvételt lejátsszák, illetve a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet felolvassák a fő tárgyaláson.

Egyéb esetekben a bíróság kép- és hangfelvevő eszközökkel rögzítheti a tárgyalást, amennyiben ez a bíróság rendelkezésére álló technológiával megvalósítható.

Az elnöklő bíró által a fő tárgyaláson hozott végzésekkel szemben az ítélkező testülethez lehet fellebbezni, kivéve, ha az ügyet egyesbíró tárgyalja. Az eljárási cselekmények lefolytatásának hiányosságai, beleértve a távtárgyalásokat is, szintén alapot adhatnak a fellebbezésre, amennyiben ezek a hiányosságok valószínűsíthetően hátrányosan befolyásolták az ítéletet.

4. A polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó eljárási díjak

Az 1896/2006/EU rendelet:

Európai fizetési meghagyás iránti kérelem:

30 PLN – 500 PLN követelt összegig,
100 PLN – 500 PLN-t meghaladó követelt összegtől 1500 PLN követelt összegig,
200 PLN – 1500 PLN-t meghaladó követelt összegtől 4000 PLN követelt összegig,
400 PLN – 4000 PLN-t meghaladó követelt összegtől 7500 PLN követelt összegig,
500 PLN – 7500 PLN-t meghaladó követelt összegtől 10 000 PLN követelt összegig,
750 PLN – 10 000 PLN-t meghaladó követelt összegtől 15 000 PLN követelt összegig,
1000 PLN – 15 000 PLN-t meghaladó követelt összegtől 20 000 PLN követelt összegig,
az európai fizetési meghagyás elleni ellentmondás esetén a fenti díjak felét kell megfizetni,
300 PLN – európai fizetési meghagyás végrehajtásának megtagadása iránti kérelem.

A 861/2007/EU rendelet:

100 PLN – kis értékű követelések európai eljárása keretében benyújtott kérelem,
300 PLN – kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet végrehajtásának megtagadása iránti kérelem.

A 655/2014/EU rendelet:

100 PLN – ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátására, módosítására, visszavonására, megszüntetésére, végrehajtásának módosítására, végrehajtásának korlátozására vagy a végrehajtás megszüntetésére irányuló kérelem,
100 PLN – a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott pénzügyi információk beszerzésére irányuló kérelem.

A 805/2004/EU rendelet:

50 PLN – európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kiállítása vagy visszavonása, illetve az európai végrehajtható okiratként hitelesített európai végrehajtható okirat végrehajthatóságának hiányáról vagy korlátozásáról szóló tanúsítvány kiállítása iránti kérelem,
300 PLN – európai végrehajtható okiratként hitelesített ítélet végrehajtásának megtagadása iránti kérelem.

Az 1215/2012/EU rendelet:

300 PLN – határozat végrehajtásának megtagadása iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján,
300 PLN – határozat elismerésének megtagadása iránti kérelem, vagy nyilatkozat iránti kérelem, hogy nincs alap a határozat elismerésének megtagadására a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján,
20 PLN a kibocsátott dokumentum minden megkezdett 10 oldala után – polgári vagy kereskedelmi ügyekben hozott ítélethez kapcsolódó tanúsítvány iránti kérelem esetében.

A 606/2013/EU rendelet:

300 PLN – végrehajtás megtagadása iránti kérelem a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján,
300 PLN – elismerés megtagadása iránti kérelem a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján,
20 PLN a kibocsátott dokumentum minden megkezdett 10 oldala után – polgári ügyekben hozott védelmi intézkedésekkel kapcsolatos tanúsítvány iránti kérelem esetében.

A 4/2009/EU rendelet:

300 PLN – végrehajtás megtagadása iránti kérelem a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján,
20 PLN a kibocsátott dokumentum minden megkezdett 10 oldala után – házasság felbontásával, a különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos határozatról szóló tanúsítvány iránti kérelem esetében.

Általános szabályként a tartásra jogosult mentesül a bírósági költségek alól, a költségeket a kötelezett viseli a 4/2009/EK rendelet, az 1964. november 17-i polgári perrendtartás, illetve a polgári ügyekben a bírósági költségekről szóló, 2005. július 28-i törvény értelmében.

Az (EU) 2016/1103 rendelet:

300 PLN – másik tagállamban hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása iránti kérelem,
300 PLN – annak megállapítása, hogy külföldi bíróság vagy más külföldi hatóság határozatát el kell-e ismerni vagy sem.

Az (EU) 2019/1111 rendelet:

300 PLN – annak megállapítása iránti kérelem, hogy külföldi bíróság vagy más külföldi hatóság határozatát el kell-e ismerni vagy sem,
300 PLN – külföldi bíróság határozata vagy más külföldi hatóság határozata, illetve külföldi bíróság vagy hatóság előtt kötött, vagy e bíróság vagy hatóság által jóváhagyott egyezség végrehajthatóvá nyilvánítása iránti kérelem,
300 PLN – végrehajtás megtagadása iránti kérelem a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet alapján,
300 PLN – elismerésének megtagadása iránti kérelem, vagy nyilatkozat iránti kérelem, hogy nincs alap az elismerés megtagadására a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet alapján,
600 PLN – házasság felbontása és különválás iránti kérelem,
100 PLN – a házasság felbontásáról vagy a különválásról szóló ítélet szülői felelősségre vonatkozó részének módosítása iránti kérelem,
100 PLN – a számlazárolási végzés elrendelése, módosítása vagy visszavonása iránti kérelem.

A házasság felbontása, különválás vagy házasság érvénytelenítése esetén, ha a házastársnak tartást ítélnek meg az adott fokon zajló eljárást lezáró határozatban, a megítélt követelésért felelős házastárstól arányos díjat kell beszedni, illetve abban az esetben, ha az egyik házastárs kilakoltatására vagy a házastársak közös vagyonának felosztására vonatkozó végzést bocsátanak ki, a kereset vagy kérelem alapján fizetendő összeggel megegyező díjat kell fizetni.

A 650/2012/EU rendelet:

300 PLN – annak megállapítása iránti kérelem, hogy külföldi bíróság vagy más külföldi hatóság határozatát el kell-e ismerni vagy sem,
PLN 300– európai öröklési bizonyítvány iránti kérelem,
20 PLN a kibocsátott dokumentum minden megkezdett 10 oldala után – a 650/2012/EU rendeletben előírt tanúsítványok iránti kérelem esetében,
300 PLN – külföldi bíróság határozatának végrehajthatóvá nyilvánítása iránti kérelem.

Az (EU) 2015/848 rendelet:

a fizetésképtelenségi eljárásban a követelések külföldi hitelező általi előterjesztése díjmentes, ha arra a fizetésképtelenség megállapításától számított 30 napon belül kerül sor,
a fizetésképtelenség megállapítását követő 30 napos időszak lejártát követően a külföldi hitelező által fizetésképtelenségi eljárásban benyújtott követelésért a vállalkozási szektor nyereségből kifizetett teljesítménybónuszok nélkül számított, előző év harmadik negyedéves havi átlagbére 15%-ának megfelelő díjat számítanak fel (2024-ben ez 1119,34 PLN).

Nem számítanak fel díjat a természetes vagy jogi személyek, illetve képviselőjük központi hatóságokkal való kommunikációjáért a 4/2009/EK rendelet és az (EU) 2019/1111 rendelet alapján, vagy az illetékes hatóságokkal való kommunikációjukért a 2003/8/EK irányelv IV. fejezete alapján.

További információk a polgári és kereskedelmi ügyekben fizetendő díjakról:

100 PLN – az ítélet vagy az ügy érdemében hozott, indokolással ellátott határozat kézbesítése iránti kérelem, amennyiben azt a határozat közzétételétől vagy kézbesítésétől számított egy héten belül nyújtják be,
30 PLN – a fent említett határozattól eltérő határozat vagy indokolt végzés kézbesítése iránti kérelem, amennyiben a kérelmet a határozat vagy végzés kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított egy héten belül nyújtják be,
20 PLN a kibocsátott dokumentum minden megkezdett 10 oldala után – a következők kibocsátása iránti kérelem az ügyirat alapján: hiteles másolat, kivonat vagy részlet, a határozat másolata a véglegességéről szóló tanúsítvánnyal, a határozat másolata végrehajthatósági tanúsítvánnyal, tanúsítvány,
20 PLN a kibocsátott másolat minden megkezdett 20 oldala után – az ügyiratban szereplő egyik dokumentum másolata iránti kérelem esetében,
20 PLN minden kibocsátott számítógépes tárolóeszköz után – egy ülés hang- vagy video- és hangfelvételének kibocsátása iránti kérelem alapján.

5. Elektronikus fizetési módok

A bírósági illetékeket – akár határokon átnyúló, akár belföldi ügyekben – vagy nem készpénzben fizetik meg az illetékes bíróság bankszámlájára, vagy készpénzben a bírósági pénztárnál. A bírósági bírságok, valamint a szakértők vagy tanúk költségeinek előlegezése ugyanilyen módon fizethető. A vonatkozó bankszámlaszámokat az egyes bíróságok honlapján teszik közzé.

6. Értesítés a decentralizált informatikai rendszer korai használatáról

Lengyelország a decentralizált informatikai rendszert az (EU) 2023/2844 rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 26. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott alkalmazás kezdőnapjától fogja használni.

7. Értesítés a videokonferencia polgári és kereskedelmi ügyekben történő korai használatáról

8. Értesítés a videokonferencia bűnügyekben történő korai használatáról

Last update: 13/04/2026