Teljes szöveg

A Kúria Gfv.30028/2021/4. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (KÖLCSÖNSZERZŐDÉS érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.] Bírók: Farkas Attila, Gáspár Mónika, Vezekényi Ursula

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

r é s z í t é l e t e

Az ügy száma: Gfv.VI.30.028/2021/4.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Gáspár Mónika előadó bíró

Dr. Vezekényi Ursula bíró

A felperes: felperes1

A felperes képviselője: Bihari Ügyvédi Iroda cím1

Az I. rendű alperes: alperes1

Az I. rendű alperes képviselője: dr. Gergely József Csaba ügyvéd cím2

A II. rendű alperes: alperes2

A II. rendű alperes képviselője: Dr. Simon Ibolya Ügyvédi Iroda cím3

A per tárgya: kölcsönszerződés érvénytelensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf. 20.430/2020/5. számú ítélete

Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma:

Fővárosi Törvényszék 8.G.44.543/2017/54. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet a felperes és az I. rendű alperes között 2004. augusztus 9-én létrejött kölcsönszerződés árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kikötései tisztességtelensége miatti érvénytelenségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása, valamint a 2017. április 10-én kelt felmondás jogellenességének megállapítása iránti keresetet elutasító, valamint az elsőfokú perköltség és a le nem rótt kereseti illeték viselésére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezéseket helybenhagyó részében, a másodfokú perköltség és a le nem rótt fellebbezési illeték viselésére vonatkozó rendelkezésekre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felperes és az I. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségét személyenként 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forintban, a II. rendű alperesét pedig 25.000 (huszonötezer) forintban állapítja meg.

Megállapítja, hogy a felperes által le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték összege 351.300 (háromszázötvenegyezer-háromszáz) forint.

A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2004. augusztus 9-én közjegyzői okiratba foglalt devizaalapú kölcsönszerződést, és azzal egyidejűleg zálogszerződést kötött az I. rendű alperessel. A kölcsönszerződés az 1. pont alatt tartalmazta a finanszírozási igény forintösszegét (4.800.000) és a kölcsön devizában megállapított összegét (30.011 CHF), azzal, hogy az I. rendű alperes a kölcsönt CHF-ben tartja nyilván, a CHF-ben megjelölt kölcsönösszegből legfeljebb a finanszírozási igényként megjelölt forint ellenérték erejéig teljesít folyósítást a folyósítás napján érvényes, a bank által hivatalosan közzétett deviza vételi árfolyam alkalmazásával. Rögzítette a szerződés a kölcsön futamidejét (180 hónap), a szerződéskötés díját (48.000 Ft), a kölcsön ügyleti kamatának induló mértékét (évi 4,40%), a késedelmi kamat mértékét (3,83%), az egyébként változó kezelési költség szerződéskötéskori mértékét (1,00%), az első törlesztés időpontját (2004. szeptember 15.), a lejárat dátumát (2019. augusztus 15.), a törlesztőrészlet várható összegét (274 CHF) és a THM induló mértékét (6,31%). A 3. pont értelmében a kölcsön forintban kerül folyósításra a finanszírozási igény összegében; a bank a kölcsön összegét a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott deviza vételi árfolyamon tartja nyilván. A törlesztésre nézve abban állapodtak meg a felek a 6. pontban, hogy a kölcsön, annak kamata, a felszámított díjak és jutalékok egyaránt devizában kerülnek nyilvántartásra és elszámolásra. A kölcsön devizában meghatározott összege alapján kerülnek meghatározásra devizában az egyes törlesztőrészletek is. Az adós az így meghatározott törlesztőrészleteket (tőke, kamat, kezelési költség), illetve bármilyen más pénzbeli kötelezettséget forintban köteles megfizetni a banknak. A bank az általa közzétett, az egyes törlesztőrészletek esedékessége napján érvényes deviza eladási árfolyamon kiszámított forintösszeggel terheli meg az adós törlesztő számláját az esedékességek napján.

[2] A szerződés 12. pontja az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések között a következőket rögzítette: Amennyiben a Deviza árfolyam nagymértékű változása miatt a biztosítékul nyújtott ingatlan forintban meghatározott és forintban nyilvántartott fedezeti értéke már nem nyújt a Bank számára megfelelő fedezetet, azaz a fennálló kölcsöntartozás forintra - Deviza eladási árfolyamon - átszámított értéke meghaladja a fedezeti érték 65%-át adott napon, akkor az Adós köteles 30 naptári napon belül a bank számára kielégítő pótfedezetet biztosítani, vagy olyan mértékű előtörlesztést végrehajtani, aminek eredményeként a Kölcsön/fedezeti arány 65% alá csökken. Az előtörlesztés minimális összege kettő havi Devizában meghatározott törlesztőrészlet (12. pont első bekezdés). Amennyiben a fennálló kölcsöntartozás forintra - Deviza eladási árfolyamon - átszámított értéke meghaladja a fedezeti érték 70%-át adott napon, akkor a Bank egyoldalúan jogosult a Devizában nyilvántartott kölcsöntartozást az adott napon érvényes Deviza eladási árfolyam alkalmazásával forintban nyilvántartott kölcsöntartozássá konvertálni. Az Adós tudomásul veszi, hogy az ily módon forintalapú kölcsönné konvertált tartozása vonatkozásában a Bank mindenkori forintalapú üzleti feltételű lakáshitelre vonatkozó Hirdetményben meghatározott kondíciók lesznek érvényesek a konvertálás időpontjától kezdődően (12. pont második bekezdés). Az Adós kifejezetten nyilatkozik, hogy a banki felvilágosítást, mely szerint a jelen Kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázata keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a Kölcsön fedezete pedig nem Deviza forrás, megértette és ezen információ tudatában is igénybe kívánja venni az e szerződésben foglalt Kölcsön összeget, igényli a Deviza nyilvántartást (12. pont harmadik bekezdés).

[3] A szerződés 11. pontjában írtak szerint a nem szabályozott kérdésekben az I. rendű alperes mindenkori Üzletszabályzatának és vonatkozó Hirdetményének rendelkezései az irányadók, melyeket a felek elfogadtak.

[4] A szerződéskötés napján készült kockázatfeltáró nyilatkozat a következő tájékoztatást tartalmazta, amelynek ismeretéről és tudomásulvételéről a felperes nyilatkozott: a devizaalapú ... Üzleti Feltételű lakáshitel konstrukció során felmerül a forint CHF árfolyammozgásokból adódóan a veszteség kockázata; a konstrukció ki van téve a devizaárfolyamok piaci mozgásának. A felperes által kötött szerződés futamideje alatt a forint CHF árfolyam kedvezőtlen (azaz a folyósítás(ok) napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül) változása esetén, a CHF-ben megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentősé mértékben is emelkedhet és ezzel az árfolyamváltozásoknak ki nem tett forintalapú hitelekhez képest a fokozott kockázatot vállal. A CHF-ben fennálló aktuális kölcsöntartozás forintban számított összegének és a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forintban megállapított fedezeti értékének aránya a forint CHF árfolyam kedvezőtlen változása esetén a Bank Konstrukcióra vonatkozó Hirdetményében előírt hitel/fedezet arányt meghaladhatja. Ebben az esetben a Bank további biztosítékokat követelhet, illetve a Kölcsönt forintalapú kölcsönné konvertálhatja a hitel/fedezeti arány további romlásának elkerülése érdekében. A Kockázatfeltáró Nyilatkozat csak figyelemfelkeltő és a Konstrukció jellegéből adódóan nem tartalmazhatja az ügyletkötés során jelentkező valamennyi kockázatot és veszélyforrást.

[5] A 2004. augusztus 19-i folyósítási értesítőben az I. rendű alperes közölte a folyósított kölcsön CHF-ben nyilvántartott összegét, az alkalmazott deviza vételi árfolyam mértékét, és az első, valamint a további törlesztőrészletek összegét.

[6] Az I. rendű alperes a tisztességtelen szerződési feltételekkel összefüggésben külön törvényben előírt elszámolási kötelezettségének eleget tett, amelyet követően a felperes fizetési késedelme miatt a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. Nyilatkozatát 2017. április 10-én közjegyzői okiratba foglaltatta, amely feltüntette egyben a felperes fennálló tartozásának összegét is 3.852.492 Ft-ban.

[7] Az alperesek között 2019. január 15-én adásvételi és engedményezési szerződés jött létre, amelynek értelmében az I. rendű alperes átruházta a II. rendű alperesre a felperessel szemben a kölcsönszerződés alapján fennálló 3.734.413 Ft-ban megjelölt követelését. Az engedményezésről az I. rendű alperes a 2019. január 21-i levelével értesítette a felperest.

A felperes keresete és az alperesek ellenkérelme

[8] A felperes módosított keresetében kérte egyrészt a közte és az I. rendű alperes között létrejött kölcsönszerződés részleges érvénytelenségének megállapítását, a kölcsönszerződés 1. pontjába foglalt egyes szerződési feltételek tisztességtelensége miatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. § (1) és (4) bekezdése, a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 1. § (1) bekezdés a), b), i) és j) pontjai alapján. A megjelölt szerződési feltételből a következő kikötések tisztességtelenségére hivatkozott: "A finanszírozási igény összege 4.800.000 forint, a kölcsön összege 30.011 CHF, amely összegből legfeljebb a finanszírozási igény összegénél megjelölt forint ellenérték erejéig történik folyósítás, a kölcsönfolyósítás napján érvényes, a bank által hivatkozott közzétett devizavételi árfolyam alkalmazásával"; "A kölcsön kezelési költsége változó, jelenlegi mértéke évi: 1,00%." "A várható törlesztőrészlet összege: 274 CHF." További kereseti kérelme a kölcsönszerződés 12. pontjába foglalt, az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megismerését nyugtázó szerződéses feltétel adott szövegrésze semmisségének megállapítására irányult, elsődlegesen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 203. § (6) és (7) bekezdése, másodlagosan az rPtk. 209. § (1) és (4) bekezdése alapján. Harmadik kereseti kérelmében elsődlegesen a felmondás érvénytelenségének megállapítását kérte az rPtk. 199. §-a, 200. § (2) bekezdése és a 321. §-a alapján, másodlagosan a felmondás jogszerűtlensége, illetve hatálytalansága megállapítását kérte az rPtk. 302. § b) pontja, 303. § (3) bekezdése alapján. Negyedik kérelme elsődlegesen jóerkölcsbe ütköző jellege miatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:96. §-a, 6:108. § (1) bekezdése alapján az alperesek közti engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítására, másodlagosan a felperessel szembeni hatálytalanságának megállapítására irányult a Ptk. 6:194. § (1) bekezdése, 6:119. § (1) bekezdése, 6:88. § (1) és (3) bekezdése alapján.

[9] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az első- és a másodfokú határozat

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokolással - helybenhagyta.

[12] A jogerős ítélet indokolása elsőként azt tartalmazta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 213. §-át, a felperes ugyanis keresetét abban a részében, ami az ÁSZF 10.1 pontjának érvénytelenségére irányult annak tisztességtelensége miatt, a 2018. május 29-i bejelentése szerint nem tartotta fenn.

[13] Fenntartott keresete első kereseti kérelmét tekintve, amely a kölcsönszerződés I. pontjában írt feltételek tisztességtelenségén alapult, megállapította az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítélet tévesen foglalt állást a kereseti kérelemre irányadó megtámadási határidőről és annak elmulasztásáról. Magyarországnak az Európai Unióhoz történt 2004. május 1-jei csatlakozásával a szerződéskötés 2004. augusztus 9-i időpontjában már az uniós jogszabályok voltak irányadók az azokkal ellentétes nemzeti joggal szemben. A 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban. fogyasztói irányelv) 6. cikkében megfogalmazott követelménynek, vagyis hogy a tisztességtelen feltételek ne jelentsenek kötele¬zettséget a fogyasztó számára, az érvénytelenség rPtk.-ban alkalmazott fajtái közül nem a megtámadhatóság, hanem a semmisség felel meg, amelyre az rPtk. 234. § (1) bekezdése alapján határidő nélkül lehet hivatkozni.

[14] Kifejtette ezt követően, hogy az rPtk. 209/A. §-a ugyan nem tartalmaz e vonatkozásban korlátozást, a 209/B. § (1) bekezdése mégsem hagy kétséget afelől, hogy a tisztességtelenség kérdése kizárólag az általános, illetve az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tekintetében vizsgálható. A perbeli kölcsönszerződés 1. pontjában foglalt kikötéseket - amelyek a finanszírozási igény megjelölésére, annak CHF ellenértéke meghatározására, valamint a várható havi törlesztőrészlet összegére vonatkoztak - az I. rendű alperes nyilvánvalóan nem határozhatta meg egyoldalúan, a felperes közreműködése nélkül. Kizárta ezért az adott szerződéses feltétel tisztességtelenségének vizsgálatát, hogy a felek azt egyedileg megtárgyalták. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a tisztességtelenségük vizsgálatával kapcsolatos okfejtést mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából.

[15] Egyetértett ugyanakkor az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontjával a kezelési költségre vonatkozó feltétel megítélésében, amely azon alapult, hogy az rHpt. 206. § (1) bekezdéséből, 131. § (1) és (2) bekezdéséből, 13. § (1) bekezdés a) pontjából következően a kezelési költség megállapíthatóan a kölcsön nyilvántartásával felmerülő adminisztrációs költség, az I. rendű alperes nyilvántartási, elszámolási kötelezettségével áll összefüggésben, ami kizárta a tisztességtelenségét.

[16] A második kereseti kérelmet illetően rögzítette, hogy az elsőfokú ítélet helytálló indokai szerint, mivel a szerződés megkötésekor még nem volt hatályban, ezért nem volt alkalmazható a kereset elbírálására az rHpt. 203. § (6)-(7) bekezdése. A felperes kérte ugyanakkor az rPtk. 209. § (1) és (4) bekezdésére alapítottan is a kölcsönszerződés 12. pontjában foglalt feltétel érvénytelenségének megállapítását, annak tisztességtelensége miatt. Amellett, hogy az elsőfokú ítélet indokaitól eltérően, a keresetre az előzőekben részletezettek szerint ez esetben sem volt irányadó a megtámadási határidő, az ítélőtábla arra jutott, hogy a vizsgált szerződéses feltétel támadott része - miszerint "az adós kifejezetten nyilatkozik, hogy a banki felvilágosítás szerint a jelen kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázata keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, ... megértette..." - nem volt a kikötés tisztességtelensége miatt támadható szerződési feltételként értelmezhető. Az rPtk. 209/B. § (1) bekezdéséből következően ugyanis annak az általános szerződési feltételnek, illetve a fogyasztói szerződés azon kikötésének a tisztességtelensége állapítható meg, amely a fogyasztó jogait, kötelezettségeit meghatározza. A támadott rendelkezés nem volt ilyennek tekinthető, mivel az kizárólag a felperes nyilatkozatát tartalmazza az árfolyamkockázattal kapcsolatban részére adott banki felvilágosítás megértéséről. Jogosultságokat és kötelezettségeket meghatározó tartalma nélkül a kikötés tisztességtelensége nem volt vizsgálható. Hangsúlyozta az ítélőtábla, hogy az árfolyamkockázattal összefüggésben adott tájékoztatásnak akkor van jelentősége, amikor a bíróság - erre irányuló kereseti kérelem esetén - az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító szerződéses rendelkezést vizsgálja. A felperes módosított keresete ilyen rendelkezést nem támadott, az általa előterjesztett kereset nem volt alkalmas a kívánt joghatás elérésére.

[17] A felperes harmadik és negyedik kereseti kérelmét a másodfokú bíróság a megállapítási kereseti eljárásjogi feltételei hiányában (rPp. 123. §) találta megalapozatlannak. Megállapította, hogy amellett, hogy a felperes maga sem adott elő a megállapítással elérhető jogmegóvás szükségességére érveket, harmadik kereseti kérelme szerint önmagában a felmondás érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának megállapítása megállapíthatóan nem szolgálja a felperes jogvédelmét. Arra a felperesnek egyéb, így a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 211. § (2) bekezdésében meghatározott jogvédelmi eszköz áll rendelkezésére (Gfv.VII.30.054/2019/6. Gfv.VII.30.158/2019/4.). A negyedik kereseti kérelmet tekintve nem állapítható meg a felperes érdeke az alperesek közti engedményezési szerződés érvénytelenségének, illetve vele szembeni hatálytalanságának megállapításában, mivel számára közömbös, hogy a szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségének melyik alperessel szemben kell eleget tegyen. A felperes hivatkozásától eltérően nem egyedül az I. rendű alperes, de a II. rendű alperes is részesítheti fizetési könnyítésben. A megállapítási kereset konjunktív eljárási feltételei hiányában az ítélőtábla nem vizsgálta a felperesnek a harmadik és a negyedik kereseti kérelem körében kifejtett érveit, az elsőfokú ítélet vonatkozó indokait pedig mellőzte.

Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem

[18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének helytadó döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.

[19] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rHpt. 213. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiba, az rPtk. 198. §-ába, 321. §-ába, 329. § (3) bekezdésébe, 303. § (3) bekezdésébe, 205. § (3) bekezdésébe, 205/C. §-ába, 209. § (1) és (4) bekezdésébe, az rPp. 213. §-ába, 164. § (1) bekezdésébe, a fogyasztói irányelvbe, a Ptk. 6:194. §-ába, 6:196. §-ába, 6:88. § (1)-(3) bekezdéseibe, az Alaptörvény R cikk (2) bekezdésébe és XXVIII. cikk (1) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Sérti a Kúria 2/2014. PJE jogegységi határozatát, továbbá az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-51/17., C-537/12., C-116/13. számú ügyben hozott ítéleteit.

[20] Előadta, hogy az ügyben másodfokon eljárt bíróság az rPp. 213. §-ába ütközően zárta a kereset érdemi vizsgálatát az ügyben, idetartozóan a kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelenségének értékelését is, amelyre egyebekben az rPtk. 198. §-a és a 209/B. §-a egyaránt irányadó volt. Hangsúlyozta a fogyasztói irányelvvel összefüggésben, hogy a fogyasztó a neki írásba foglalt, az adatait rögzítő, konkrétan rá vonatkozó szerződésből meg kell tudja ismerje az általa kötött ügylet költségekkel összefüggő valamennyi lényeges, a fizetési kötelezettségét befolyásoló elemét. A Kúria gyakorlata szerint az egyoldalúan aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelensége vizsgálható, azt a bíróságnak az rPtk. 209. § (1), (4) bekezdései, a Kormányrendelet 1. § a), b), i) és j) pontjai alapján vizsgálni kellett volna. Állította továbbá, hogy keresete kiterjedt az ÁSZF 10.1. pontjának érvénytelenségére is, amelyet a bíróságok nem bíráltak el. Téves a jogerős ítélet álláspontja a felmondással és az engedményezési szerződéssel összefüggésben előterjesztett keresettel kapcsolatban is. Álláspontja szerint e kereseti kérelmei nem minősültek megállapítási keresetnek, azokra nem az rPp. 123. §-a, hanem az rPtk. 239/A. §-a volt irányadó. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben is elsőbbséget élvez a fogyasztói irányelv 6. és 7. cikke. Jogvédelmi érdekét alátámasztja ugyanakkor az ahhoz fűződő érdeke, hogy vele szemben senki ne tehesse lejárttá a tartozását.

[21] A felmondás érvénytelenségét, jogszerűtlenségét illetően érdemben is kifejtette álláspontját, egyúttal megjegyezte, hogy keresete a kölcsönszerződés 9. pontjának tisztességtelenségére is irányult, amely a felmondás okát az rPtk. 525. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően rögzítette. Kiemelte, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a fogyasztóval megkötött kölcsönszerződést nem lehet lejárttá tenni a fogyasztó bármely kötelezettségének megszegése miatt. A törvényszék nem pótolhatta a felmondó okirat jognyilatkozati hibáját. Az alperes a perben nem igazolta, hogy a felmondást megelőzően megfelelő fizetési felszólítást küldött volna a felperesnek, ami szintén a felmondás érvénytelenségéhez vezet. Az engedményezési szerződéssel kapcsolatban hivatkozott a Ptk. 6:119. § (1), 6:96. §, 6:108. § (1) bekezdésének rendelkezésére is, és állította, hogy jóerkölcsbe ütközés miatt semmis, illetve, hogy hatálytalan a felperessel szemben. Az engedményezési szerződés érvénytelenségét állította az adatvédelemről szóló 2011. évi CXII. törvény 60. § (1) bekezdésének sérelme miatt is. A II. rendű alperes ugyanis nem volt jogosult megismerni sem a felperes személyes adatait, sem a banktitoknak minősülő adatokat. Az engedményezési szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye, hogy az I. rendű alperessel szemben áll fenn a felperes hatályos vagy lejárt szerződése.

[22] Rámutatott végül, hogy az ügyben jogszabályba ütközően történt a bizonyítási teher megfordítása, illetve hogy a kezelési költséggel kapcsolatos keresetét az ügyben eljárt bíróságok egyike sem vizsgálta.

[23] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival.

[24] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult.

A Kúria döntése és annak jogi indokai

[25] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okból az alábbiak szerint - az árfolyamkockázat fogyasztó általi korlátlan viselésére vonatkozó kikötések tisztességtelensége miatt a felek közti szerződés érvénytelenségének, valamint a felmondás jogszerűtlenségének megállapítására irányuló keresetek elbírálása körében - jogszabálysértőnek találta.

[26] Előrebocsátja, hogy az rPp. 272. § (1) és (2) bekezdései értelmében - miként azokat az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény értelmezte - a jogerős ítélet több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet - vonatkozó részében - a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló hatvannapos határidőn belül kell rendelkeznie. Az rPp. 272. §-át 2012. szeptember 1-jei hatállyal módosító, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 9. §-a és 17. §-a eredményeként a 2012. október 31-e után jogerőre emelkedett határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek kötelező tartalmi eleme - egyebek mellett - a megsértett jogszabályhely megjelölése, amelyet - az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontjához fűzött indokolásból kitűnően - konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell meghatározni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának.

[27] Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel, tartalmi hiányosságánál fogva - a sérült jogszabályhelynek megfelelő jogszabálysértés szöveges körülírásának elmaradása miatt - nem vizsgálta érdemben a Kúria a felülvizsgálati kérelem hivatkozását az rHpt. 213. § (1) bekezdés a) és e) pontjának sérelmére. E jogszabálysértésekre a felperes anélkül hivatkozott, hogy előadott volna az adott jogszabályi rendelkezések tartalmának megfeleltethető - egyben a jogerős ítélet indokaival szemben megfogalmazott, azok cáfolatára vonatkozó - indokolást a perorvoslati kérelmében, ami kizárta a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát a vonatkozó részében.

[28] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása körében rögzíti a Kúria, hogy a felperes álláspontjától eltérően nem csorbult a jogerős ítélet eredményeként a határozat teljességével szemben megfogalmazott elvárás a kezelési költségre vonatkozó szerződéses kikötés, illetve az ÁSZF 10.1. pontja érvénytelenségének megítélésében [rPp. 213. § (1) bekezdés]. Az elsőfokú bíróság irataiból kétséget kizáróan megállapítható - ahogy arra a felülvizsgált ítélet helyesen utalt -, hogy a felperes a keresetét abban a részében, ami az ÁSZF 10.1 pontjának érvénytelenségére irányult, a 2018. május 29-i tárgyaláson tett bejelentése értelmében nem tartotta fenn (8.G.44.543/2017/8. számú tárgyalási jegyzőkönyv 1. oldal). A kezelési költség kikötésének érvényességét tekintve pedig egyértelműen kitűnik az első- és a másodfokú bíróság ítéleteinek indokolásából, hogy az adott kérdés nem maradt elbírálás nélkül: az elsőfokú ítélet a kezelési költségre vonatkozó feltétellel kapcsolatban azon alapult, hogy az rHpt. 206. § (1) bekezdéséből, 131. § (1) és (2) bekezdéséből, 13. § (1) bekezdés a) pontjából következően a kezelési költség a kölcsön nyilvántartásával felmerülő adminisztrációs költség, az I. rendű alperes nyilvántartási, elszámolási kötelezettségével áll összefüggésben, ami kizárta a tisztességtelenségét; a jogerős ítélet indokolásából kitűnően pedig a másodfokú bíróság osztotta e körben az elsőfokú bíróság álláspontját. A másodfokon eljárt bíróságnak ez esetben elegendő volt pusztán utalnia határozatában azokra az elsőfokú határozatban rögzített indokokra, amelyekkel egyetért, miáltal az elsőfokú ítélet indokolása a vonatkozó részében lényegében részévé vált e körben a másodfokon meghozott határozat indokolásának is [rPp. 254. § (3) bekezdés, 221. § (1) bekezdés].

[29] Tévedett ugyanakkor az ügyben másodfokon eljárt bíróság akkor, amikor nem bírálta el érdemben sem a perbeli kölcsönszerződés 12. pontjával kapcsolatos keresetet a vizsgált kikötésnek tulajdonítható, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses tartalom hiányára hivatkozással, sem pedig a felmondás jogszerűtlenségének megállapítására irányuló keresetet, a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei értékelésével.

[30] A felperesnek a kölcsönszerződés 12. pont harmadik bekezdésében foglalt kikötést érintő keresete egyértelműen azon alapult, hogy az árfolyamkockázat korlátlan viselését a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel nem átlátható, megfogalmazása nem világos és nem érthető, ami a szerződés érvénytelenségét eredményezi.

[31] Az árfolyamkockázat a kirovó és a lerovó pénznem eltéréséből adódó, szükségképpeni és automatikus következmény, a devizaalapú kölcsönszerződések jellegéből következik [6/2013. PJE jogegységi határozat III/2. a) pontjához tartozó indokolás; EUB C-51/17. számú ítélet]. A kölcsönszerződés részét képező általános szerződési feltételeknek az árfolyamkockázat viselését szabályozó kikötései a szerződés főszolgáltatására vonatkoznak, ezért adott esetben nem világos, nem érthető jellegük miatt idézhetik elő a szerződés - egészének - érvénytelenségét, a kikötések tisztességtelenségén keresztül [1/2014. PJE jogegységi határozat 1. pontjához tartozó indokolása].

[32] Leszögezi a Kúria, hogy az, hogy a fogyasztóval kötött kölcsönszerződés, jellemzően a fogyasztóval szerződő fél által előre megfogalmazott szerződéses feltételeken keresztül milyen formában ragadja és fogalmazza meg az árfolyamkockázat viselését - adott esetben akár úgy, hogy az a fogyasztó kockázatviselést tudomásul vevő nyilatkozataként jelent meg a szerződésben, mint ahogy a perbeli szerződésben is (12. pont harmadik bekezdés) -, nem jelenti, hogy az árfolyamkockázat viselésére így vonatkozó külön kikötésnek nincs a fogyasztóra kötelezettséget telepítő tartalma, ebből következően nem zárható ki az adott kikötés tisztességtelenségének érdemi vizsgálata, ahogy azt az ügyben eljárt ítélőtábla tette az rPtk. 209/B. § (1) bekezdésének alkalmazásával.

[33] Megállapítható a keresettel támadott szerződéses pont értékelésével és annak a szerződés további rendelkezéseivel történt összevetésével, hogy a perbeli szerződésben a vizsgált kikötés az, ami az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselését közvetlenül kifejezi és egyértelművé teszi. A vizsgált szerződéses feltétel - függetlenül a megfogalmazás módjától - valójában tényleges szerződéses tartalmat hordoz: az egyik szerződő fél, a fogyasztó felperes fizetési kötelezettségét fejezi ki az árfolyamkockázat viselésével összefüggésben. Ebből következően tévesen hárította el az ítélőtábla a vonatkozó kereset érdemi elbírálását az rPtk. 209/B. § (1) bekezdésének alkalmazásával, az adott kikötésnek tulajdonítható, a fogyasztó kötelezettségeire vonatkoztatható tartalom hiánya miatt.

[34] Tévedett az ítélőtábla a felmondás jogellenessége vizsgálatát kizáró eljárásjogi feltételek megítélésében is (rPp. 123. §). A felülvizsgált ítéletben ezzel kapcsolatban megjelölt - a másodfokú bíróság által döntése alapjául figyelembe vett - eseti döntésekben (Gfv.VII.30.054/2019/6., Gfv.VII.30.158/2019/4.) a Kúria nem kölcsönszerződés felmondása jogszerűtlenségének, hanem felmondásról készült közjegyzői okirat közokirati jellege hiányának megállapítására irányuló keresetekkel összefüggésben mondta ki az adósok perben elérhető jogvédelmének, ezáltal a megállapítási kereset adott eljárásjogi feltételének hiányát a kért megállapítással. A támadott közjegyzői okirat e jellegének vitatásával - az erre vonatkozóan kért megállapítással - az adott per felperese a felmondással esedékessé tett követelés közvetlen végrehajthatóságának törvényi feltételét teszi ugyanis vitássá, amellyel a közokirat alapján vele szemben megnyíló közvetlen végrehajtás lehetőségét és elrendelését kívánja elkerülni. Az adós azonban a közvetlen végrehajtás törvényben meghatározott feltételeinek hiányára hivatkozással jogait külön jogorvoslati eszközökkel megvédheti: a végrehajtás elrendelésének jogkövetkezményei kiküszöbölhetők a végrehajtási eljárás keretében a végrehajtási záradék törlésével [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 211. § (2) bekezdés], peres eljárásban pedig a végrehajtás megszüntetése iránti per indításával [rPp. 369. §, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 528. § (2) bekezdés; BH2019.301.].

[35] Az előzőtől különböző eset - amelyet a Kúria ítélkezési gyakorlatában következetesen ekként kezel (Gfv.VII.30.356/2016/7.) -, ha a kereset a felmondás jogszerűtlenségének megállapítására irányul. A jogellenesnek állított felmondás jogkövetkezményeinek elhárításához fűződő érdek esetén fennáll a jogvédelem szükségessége a kért megállapítással, mivel a felmondás valamennyi joghatásának elhárítására és a felperes sérült jogainak orvoslására a végrehajtási eljárásban biztosított jogorvoslatok, vagy a végrehajtás megszüntetésére irányuló per nem alkalmasak. A felmondás alapvető joghatása, hogy a szerződést megszünteti [rPtk. 321. § (1) bekezdés], amelynek elhárítására a végrehajtási eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslatok nem képesek. E joghatás kiküszöbölését az adós a felmondás jogszerűtlenségére hivatkozással sem perben az rPp. 369. §-a, illetve 2018. január 1-jét követően indított eljárásban a Pp. 528. §-a alapján, sem a végrehajtási eljárás keretében a Vht. 55-56/A. §-ai szerint nem követelheti. A felmondás jogellenességének megállapítása iránti keresetet ezért érdemben el kellett volna bírálni.

[36] Rögzíti végül a Kúria, hogy megalapozatlanul állította a felülvizsgálati kérelem az alperesek közti engedményezési szerződéssel szemben előterjesztett kereset érdemi elbírálásra való alkalmasságát és annak jogsértő elmaradását a jogerős ítélet eredményeként. Abból ugyanis, hogy a kötelezett nem alanya az engedményezési szerződésnek, és szabályszerű értesítése az engedményezésről kizárja, hogy a régi jogosult kezéhez a kötelmet megszüntető hatállyal teljesíthessen, következik, hogy az engedményezési szerződés esetleges érvénytelensége az engedményezési szerződés alanyainak jogviszonyára hat ki - az érvénytelenség jogkövetkezményeit a közöttük fennálló jogviszonyban kell levonni -, az érvénytelenség a kötelezett fizetési kötelezettségét nem befolyásolja. Az adóst, ha az engedményezőtől kapott szabályszerű értesítés alapján joghatályosan teljesített, arra hivatkozással, hogy az engedményezés érvénytelen, nem lehet ismételten kötelezetti pozícióba helyezni [rPtk. 328. § (1), (3) és (4) bekezdés, 329. § (1) bekezdés; EBH2005. 1222., EBH2003. 868., EBH2002. 647.]. Mindezek figyelembevételével a bírósági gyakorlat nem ismeri el a kötelezett kereshetőségi jogát az engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapításában.

[37] A felülvizsgálati kérelem további hivatkozásai az előzőekben részletezettek szerint a jogerős ítélettel érdemben el nem bírált keresetek érdemére tartoztak, ennélfogva a felülvizsgálati eljárás kereteit meghaladták.

[38] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az említett körben az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyben másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, egyebekben pedig a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

[39] A megismételt másodfokú eljárásban az érintett keresetek tárgyában az előzőek figyelembevételével kell döntenie a bíróságnak a felperes fellebbezéséről és az elsőfokú ítélet felülbírálatáról, a fellebbezésnek az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kikötés tisztességtelenségét és a felmondás jogszerűtlenségét érintő részei érdemi vizsgálatával.

Záró rész

[40] A felülvizsgálati eljárásban a felek jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (5) és (6) bekezdései, 4/A. § (1) bekezdése alkalmazásával a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével és a díj eszerint történt differenciálásával, a felperes és az I. rendű alperes esetében áfával növelt összegben, míg a II. rendű alperes tekintetében áfa felszámítása nélkül megállapított ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a Kúria az rPp. 275. § (5) bekezdése szerint csak megállapította, viselésükről a megismételt eljárásban kell döntenie a bíróságnak.

[41] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el.

Budapest, 2021. szeptember 21.

Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Vezekényi Ursula s.k. bíró