Article 12 of the Compensation Directive requires that each EU country sets up a national scheme of compensation to all victims of violent intentional crime. According to this law all victims of violent intentional crime have access to a national compensation scheme from the country on whose territory the crime was committed.

Here you find information about the compensation scheme(s) available in the EU countries.

Some of the countries also provide access to compensation to its own nationals if the crime took place abroad. This aspect is not currently covered by the EU rules.

According to the Compensation Directive you can claim compensation from the EU country in which the crime was committed if you live in this State (national case) or if you live in another EU country (cross border case).

Therefore you are advised to look at the information of the country in which the crime was committed.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

A terrorizmus áldozatai tekintetében kérjük ide kattintva az oldalon lejjebb található részt olvassa el.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A Belgium területén elkövetett szándékos erőszakos cselekmények áldozatai (és az áldozatok közeli hozzátartozói) számára a szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak nyújtott pénzügyi támogatásért felelős bizottság (Commission pour l’aide financière aux victimes d’actes intentionnels de violence, a továbbiakban: bizottság) nyújthat pénzügyi támogatást.

A terrorizmus áldozatai tekintetében kérjük, olvassa el a lejjebb található vonatkozó információkat.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

A bizottság által figyelembe vett sérülések típusa az áldozat kategóriájától függ:

A. Közvetlen áldozatok – azok a személyek, akik szándékos erőszakos cselekmény közvetlen eredményeként fizikai és/vagy mentális sérülést szenvedtek Belgium területén.

A közvetlen áldozatok tekintetében a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• átmeneti, illetve maradandó fogyatékosság;
• nem vagyoni kár;
• keresetkiesés;
• testi torzulás;
• oktatásból kimaradt évek (tanulmányi kudarcok);
• egészségügyi költségek;
• eljárási költségek (ideértve az eljárási költségtérítést) maximum 6 000 EUR-ig;
• vagyoni költségek (maximum: 1 250 EUR).

B. Közvetett áldozatok – a szándékos erőszakos cselekmény következtében életét vesztett áldozat örökösei második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig.

Ezen áldozati kategória tekintetében a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• nem vagyoni kár;
• a közeli hozzátartozók egészségügyi költségei;
• temetési költségek (maximum 6 000 EUR halálesetenként);
• eljárási költségek;
• azon közeli hozzátartozók tartás megszűnéséből eredő veszteségei, akiket halála előtt az áldozat tartott el;
• oktatásból kimaradt évek.

C. Közvetett áldozatok – a szándékos erőszakos cselekmény következtében súlyos sérülést szenvedett áldozat örökösei második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig.

Ezen áldozati kategória tekintetében a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• nem vagyoni kár;
• a közeli hozzátartozók egészségügyi költségei;
• eljárási költségek.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, a szándékos erőszakos cselekmény következtében életét vesztett áldozat közeli hozzátartozói (örökösei) második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig részesülhetnek pénzügyi támogatásban.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, a szándékos erőszakos cselekmény következtében életben maradt, de súlyosan megsérült áldozat közeli hozzátartozói (örökösei) második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig részesülhetnek pénzügyi támogatásban.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen. A bizottság az állampolgárságától, illetve attól függetlenül nyújthat pénzügyi támogatást, hogy Belgiumban jogszerűen/jogellenesen tartózkodik.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, a bizottság csak a Belgiumban elkövetett cselekményekért nyújthat pénzügyi támogatást.

Ez alól egy kivétel van: a belga állampolgárságú vagy Belgiumban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező áldozatokkal szemben külföldön elkövetett terrorista cselekmények (lásd a „terrorizmus áldozatai” részt).

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, a bűncselekményt először be kell jelentenie a rendőrségen. A bizottságot szabályozó 1985. augusztus 1-jei törvény emellett azt is feltételként szabja, hogy kártérítési igényét büntetőeljárásban érvényesítse.

Meg kell várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Az állam által nyújtott fő pénzügyi támogatást kizárólag a bírósági eljárás lezárását követően, a bíróság által hozott jogerős határozat alapján lehet igényelni.

Sürgősségi segély nyújtására bizonyos feltételek mellett azonban a bírósági eljárás lezárását megelőzően is van lehetőség.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Igen. Az áldozatnak a büntetőeljárásban kártérítést kell követelnie az elkövetőtől, ha az elkövető azonosítása megtörtént, mivel a bizottság által nyújtott támogatás a kártérítésnek olyan alternatív módja, amelyet csakis végső eszközként lehet alkalmazni.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Amennyiben a bírósági eljárás lezárásáig nem azonosították az elkövetőt vagy az ügyet az elkövető azonosításának sikertelensége miatt további intézkedés nélkül lezárják, az áldozat pénzügyi támogatást igényelhet a bizottságtól. Ilyen esetben az áldozatnak korábban legalább hivatalosan be kellett jelentenie a bűncselekményt (a rendőrségen vagy az ügyészségi hivatalnál).

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A fő pénzügyi támogatás iránti kérelmet az ügyben hozott jogerős bírósági határozattól számított három éven belül, vagy az elkövető azonosításának sikertelensége miatt az ügy további intézkedés nélküli lezárásáról szóló határozattól számított három éven belül kell benyújtani.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A közvetlen áldozatok tekintetében a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• átmeneti, illetve maradandó fogyatékosság;
• nem vagyoni kár;
• keresetkiesés;
• testi torzulás;
• oktatásból kimaradt évek (tanulmányi kudarcok);
• egészségügyi költségek;
• eljárási költségek (ideértve az eljárási költségtérítést) maximum 6 000 EUR-ig;
• vagyoni költségek (maximum: 1 250 EUR).

A közvetett áldozatok – a szándékos erőszakos cselekmény következtében életét vesztett áldozat örökösei második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig – tekintetében

a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• nem vagyoni kár;
• a közeli hozzátartozók egészségügyi költségei;
• temetési költségek (maximum 6 000 EUR halálesetenként);
• eljárási költségek;
• azon közeli hozzátartozók tartás megszűnéséből eredő veszteségei, akiket halála előtt az áldozat tartott el;
• oktatásból kimaradt évek.

A közvetett áldozatok – a szándékos erőszakos cselekmény következtében súlyos sérülést szenvedett áldozat örökösei második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig – tekintetében

• a bizottság a következőket veheti figyelembe:
• nem vagyoni kár;
• a közeli hozzátartozók egészségügyi költségei;
• eljárási költségek.

A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A bizottság által nyújtott pénzügyi támogatás egy összegben kerül kifizetésre.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A bizottság figyelembe veheti a szándékos erőszakos cselekmény közvetlen áldozatának e cselekmény elkövetésekor tanúsított magatartását és azt, ha az áldozat közreműködött a sérülése elszenvedésében.

A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A pénzügyi helyzetét nem veszik figyelembe.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A bizottság figyelembe veszi az elkövető által fizetett kártérítést és minden, szociális szervezet vagy biztosító által fizetett összeget (a szubszidiaritás elve).

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A közigazgatási bíróságként működő bizottság a méltányosság elve alapján ítéli meg a pénzügyi támogatást.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A minimum összeg: 500 EUR

A alaptámogatás (és teljes támogatás) maximális összege: 125 000 EUR

Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Erre nincsen szükség.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen, a bizottság által nyújtott támogatás a szubszidiaritás elvén alapul. Ennek megfelelően a biztosítók (és az elkövető) által fizetett kártérítést figyelembe kell venni.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Sürgősségi segély nyújtására akkor is lehetőség van, ha az ügyben még nem született bírósági határozat. A bizottság az ítélkezési gyakorlata szerint sürgősségi segélyt kizárólag az áldozat által fizetendő egészségügyi költségek (minimum 500 EUR) fedezésére nyújthat (miután a biztosítók kifizették a kártérítés rájuk eső részét vagy megtagadták az ilyen kifizetést).

A sürgősségi segély maximális összege 30 000 EUR.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

További (pénzügyi) támogatás igénylésére akkor van lehetőség, ha a sérülés az alaptámogatás nyújtásától számított 10 éven belül súlyosbodik, kivéve, ha az áldozat korábban a belga államtól a támogatás maximális összegét (125 000 EUR) megkapta. Az áldozatnak (részletes egészségügyi iratok segítségével) kell bizonyítania, hogy a sérülés súlyosbodott.

Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?

• kérelem formanyomtatványa (fr(39 Kb), nl(35 Kb));
• a rendőrségi jelentés másolata + a cselekmény részletes leírása;
• a büntetőeljárásban benyújtott kártérítési kereset másolata;
• az ügyben hozott határozatok másolata;
• a cselekmény fizikai és/vagy mentális következményeit leíró egészségügyi jelentések másolata; a biztosítás által nem fedezett egészségügyi költségek/anyagi költségek/eljárási költségek bizonyítékainak másolata;
• a keresetkiesés bizonyítékai;
• halál esetén a halotti bizonyítvány másolata;
• az áldozat közeli hozzátartozói számára a nyilvántartó hivatal (Etat civil) által kibocsátott hivatalos igazolás a közös háztartásban élőkről;
• a temetési költségek bizonyítékai (a közvetlen áldozat halála esetén);
• a tanulmányi kudarcok bizonyítékai;
• az elkövető által kifizetett kártérítés vagy az elkövető fizetésképtelenségének igazolása;
• a biztosítók általi kifizetések bizonyítékai.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A Szövetségi Igazságügyi Szolgálat (SPF JUSTICE) részét képező Szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak és az önkéntes mentőknek nyújtott pénzügyi támogatásért felelős bizottság (COMMISSION POUR L’AIDE FINANCIERE AUX VICTIMES D’ACTES INTENTIONNELS DE VIOLENCE ET AUX SAUVETEURS OCCASIONNELS).

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A követeléseket (ideértve a kérelem formanyomtatványát és az igazoló iratokat) két példányban kell megküldeni a következő postai címre:

Commission pour l’aide financière aux victimes d’actes intentionnels de violence
SPF Justice
Boulevard de Waterloo 115
1000 BRUXELLES

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem. Nem kell részt vennie a bizottsági meghallgatásokon, ahol a kérelméről döntenek.

Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Az alaptámogatás tekintetében körülbelül 18 hónapig.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

A bizottság határozatával szemben nem lehet fellebbezni. Kizárólag megsemmisítés iránti kereset benyújtására van lehetőség a belga Államtanácshoz (Conseil d’Etat).

Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?

A bizottság weboldalán vagy telefonon keresztül.

Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Commission pour l’aide financière aux victimes d’actes intentionnels de violence et aux sauveteurs occasionnels

Tel.: +32 2 542 72 07, +32 2 542 72 08, +32 2 542 72 44

E-mail cím: commission.victimes@just.fgov.be

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

A bizottság nem biztosít ilyet.

Jogi segítségnyújtást (bizonyos feltételek mellett) a cselekmény elkövetése szerinti vagy az áldozat lakóhelye szerinti ügyvédi kamarától lehet igényelni.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Működnek olyan áldozatsegítő szolgálatok, amelyek a bizottság általi pénzügyi támogatás igényléséhez segítséget tudnak nyújtani az áldozatok számára.

Az áldozatsegítést a belga települések és régiók látják el.

További információt (különösen a segítségnyújtásra jogosult szolgálatok tekintetében) itt talál:

Vallónia-Brüsszel Szövetség: http://www.victimes.cfwb.be/

Flandria: https://www.slachtofferzorg.be/

-------------------

A terrorizmus áldozatai számára:

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A Belgium területén elkövetett terrorcselekmény áldozatai (és az áldozatok közeli hozzátartozói) számára a Szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak nyújtott pénzügyi támogatásért felelős bizottság (Commission pour l’aide financière aux victimes d’actes intentionnels de violence) nyújthat pénzügyi támogatást. A terrorizmus áldozataira vonatkozó eseteket a bizottság Terrorizmus osztálya kezeli.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

A bizottság által figyelembe vett sérülések típusa az áldozat kategóriájától függ:

A. Közvetlen áldozatok – azok a személyek, akik szándékos erőszakos cselekmény közvetlen eredményeként fizikai és/vagy mentális sérülést szenvedtek Belgium területén.

A közvetlen áldozatok tekintetében a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• átmeneti, illetve maradandó fogyatékosság;
• nem vagyoni kár;
• keresetkiesés;
• testi torzulás;
• oktatásból kimaradt évek (tanulmányi kudarcok);
• egészségügyi költségek;
• eljárási költségek (ideértve az eljárási költségtérítést) maximum 6 000 EUR-ig;
• vagyoni költségek (maximum: 1 250 EUR).

B. Közvetett áldozatok – a szándékos erőszakos cselekmény következtében életét vesztett áldozat örökösei második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig.

Ezen áldozati kategória tekintetében a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• nem vagyoni kár;
• a közeli hozzátartozók egészségügyi költségei;
• temetési költségek (maximum 6 000 EUR halálesetenként);
• eljárási költségek;
• azon közeli hozzátartozók tartás megszűnéséből eredő veszteségei, akiket halála előtt az áldozat tartott el;
• oktatásból kimaradt évek.

C. Közvetett áldozatok – a szándékos erőszakos cselekmény következtében súlyos sérülést szenvedett áldozat örökösei második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig.

Ezen áldozati kategória tekintetében a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• nem vagyoni kár;
• a közeli hozzátartozók egészségügyi költségei;
• eljárási költségek.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, a terrorcselekmény következtében életét vesztett áldozat közeli hozzátartozói (örökösei) második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig pénzügyi támogatásban részesülhetnek.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, a terrorcselekményt túlélt, annak következtében azonban súlyosan megsérült áldozat közeli hozzátartozói (örökösei) második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig pénzügyi támogatásban részesülhetnek.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem uniós tagállam állampolgára vagyok?

Igen. A bizottság az állampolgárságától, illetve attól függetlenül nyújthat pénzügyi támogatást, hogy Belgiumban jogszerűen/jogellenesen tartózkodik.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

A bizottság Terrorizmus Osztálya a külföldön elkövetett terrorcselekmények esetén is nyújthat pénzügyi támogatást, ha az áldozat belga állampolgár vagy szokásos tartózkodási helye Belgium területén található. Az ilyen cselekményeket azonban a belga szövetségi kormánynak királyi rendeletben terrorcselekményként el kell ismernie.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Nem, de az áldozat, illetve közeli hozzátartozói érdekét szolgálja, ha a (terrorcselekmény) áldozataként őket a rendőrség vagy a szövetségi ügyészségi hivatal nyilvántartásba veszi.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Nem.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Igen. A bizottság által a terrorizmus áldozatainak nyújtott pénzügyi támogatás független bármely bírósági eljárástól.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A terrorcselekmény következtében nyújtott pénzügyi támogatás iránti kérelmet a cselekményt terrorcselekményként elismerő királyi rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül kell benyújtani a bizottsághoz.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A közvetlen áldozatok tekintetében a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• átmeneti, illetve maradandó fogyatékosság;
• nem vagyoni kár;
• keresetkiesés;
• testi torzulás;
• oktatásból kimaradt évek (tanulmányi kudarcok);
• egészségügyi költségek;
• eljárási költségek (ideértve az eljárási költségtérítést) maximum 6 000 EUR-ig;
• vagyoni költségek (maximum: 1 250 EUR).

A közvetett áldozatok – a szándékos erőszakos cselekmény következtében életét vesztett áldozat örökösei második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig – tekintetében

a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• nem vagyoni kár;
• a közeli hozzátartozók egészségügyi költségei;
• temetési költségek (maximum 6 000 EUR halálesetenként);
• eljárási költségek;
• azon közeli hozzátartozók tartás megszűnéséből eredő veszteségei, akiket halála előtt az áldozat tartott el;
• oktatásból kimaradt évek.

A közvetett áldozatok – a szándékos erőszakos cselekmény követében súlyos sérülést szenvedett áldozat örökösei második fokig és házassággal szerzett rokonai a második fokig – tekintetében

a bizottság a következőket veheti figyelembe:

• nem vagyoni kár;
• a közeli hozzátartozók egészségügyi költségei;
• eljárási költségek.

Fontos megjegyezni, hogy a terrorizmus áldozatainak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó eljárás 2018 során meg fog változni.

A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A bizottság által nyújtott pénzügyi támogatás egy összegben kerül kifizetésre, az áldozat azonban a pénzügyi alaptámogatás mellett előleget is kaphat.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A bizottság figyelembe veheti a szándékos erőszakos cselekmény közvetlen áldozatának e cselekmény elkövetésekor tanúsított magatartását és azt, ha az áldozat közreműködött a sérülése elszenvedésében.

A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A pénzügyi helyzetét nem veszik figyelembe.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A bizottság figyelembe veszi az elkövető által fizetett kártérítést és minden, szociális szervezet vagy biztosító által fizetett összeget (a szubszidiaritás elve).

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A közigazgatási bíróságként működő bizottság a méltányosság elve alapján ítéli meg a pénzügyi támogatást.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A minimum összeg: 500 EUR
Az előleg maximális összege: 30 000 EUR
Az alaptámogatás (és teljes támogatás) maximális összege: 125 000 EUR

Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Erre nincsen szükség.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen, a bizottság által nyújtott támogatás a szubszidiaritás elvén alapul. Ennek megfelelően a biztosítók (és az elkövető) által fizetett kártérítést figyelembe kell venni.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

A terrorizmus áldozatai számára lehetőség van előleg fizetésére. Sürgősségi segélyt a terrorizmus olyan áldozatai számára lehet nyújtani, akiket kórházban kezeltek, illetve olyan áldozatok közeli hozzátartozói számára, akik a terrorcselekmény következtében életüket vesztették.

A sürgősségi segély maximális összege 30 000 EUR.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

További (pénzügyi) támogatás igénylésére akkor van lehetőség, ha a sérülés az alaptámogatás nyújtásától számított 10 éven belül súlyosbodik, kivéve, ha az áldozat korábban a belga államtól a támogatás maximális összegét (125 000 EUR) megkapta. Az áldozatnak (részletes egészségügyi iratok segítségével) kell bizonyítania, hogy a sérülés súlyosbodott.

Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?

• a terrorizmus áldozataira vonatkozó külön kérelem formanyomtatványa (fr(73 Kb), nl(66 Kb) vagy en(67 Kb));
• a rendőrségi jelentés másolata + a cselekmény részletes leírása;
• a cselekmény fizikai és/vagy mentális következményeit leíró egészségügyi jelentések másolata;
• a biztosító által nem fedezett egészségügyi költségek/anyagi költségek/eljárási költségek bizonyítékainak másolata;
• a keresetkiesés bizonyítékai;
• halál esetén a halotti bizonyítvány másolata;
• az áldozat közeli hozzátartozói számára a nyilvántartó hivatal (Etat civil) által kibocsátott hivatalos igazolás a közös háztartásban élőkről;
• a temetési költségek bizonyítékai (a közvetlen áldozat halála esetén);
• a tanulmányi kudarcok bizonyítékai;
• a biztosítók általi kifizetések bizonyítékai.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A Szándékos erőszakos cselekmények áldozatainak és az önkéntes mentőknek nyújtott pénzügyi támogatásért felelős bizottság – Terrorizmus Osztály (COMMISSION POUR L’AIDE FINANCIERE AUX VICTIMES D’ACTES INTENTIONNELS DE VIOLENCE ET AUX SAUVETEURS OCCASIONNELS – DIVISION TERRORISME).

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A követeléseket (ideértve a kérelem formanyomtatványát és az igazoló iratokat) a következő címre kell megküldeni e-mailben vagy postai úton:

Levelezési cím:
Commission pour l’aide financière aux victimes d’actes intentionnels de violence – Division Terrorisme
SPF Justice
Boulevard de Waterloo 115
1000 BRUXELLES
E-mail cím: terrorvictims@just.fgov.be

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem. Nem kell részt vennie a bizottsági meghallgatásokon, ahol a kérelméről döntenek.

Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Az előleg tekintetében a kérelem benyújtásától számított négy-hat héten belül születik döntés, amennyiben a kérelmet hiánytalanul nyújtották be.

Az alaptámogatás tekintetében a bizottság csak a biztosítók általi kifizetések teljesítését követően vizsgálja meg a kérelmet az áldozatra vonatkozó hosszútávú következmények alapján.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

A bizottság határozatával szemben nem lehet fellebbezni. Kizárólag megsemmisítés iránti kereset benyújtására van lehetőség a belga Államtanácshoz (Conseil d’Etat).

Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?

Commission pour l’aide financière aux victimes d’actes intentionnels de violence – Division Terrorisme
E-mail cím: terrorvictims@just.fgov.be

Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Commission pour l'aide financière aux victimes d'actes intentionnels de violence – Division Terrorisme
E-mail cím: terrorvictims@just.fgov.be
Tel.: +32 471 123 124

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Nem.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Működnek olyan áldozatsegítő szolgálatok, amelyek a bizottság általi pénzügyi támogatás igényléséhez segítséget tudnak nyújtani az áldozatok számára.

Az áldozatsegítést a belga települések és régiók látják el.

További információt (különösen a segítségnyújtásra jogosult szolgálatok tekintetében) itt talál:

Vallónia-Brüsszel Szövetség: http://www.victimes.cfwb.be/

Flandria: https://www.slachtofferzorg.be/

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A Bolgár Köztársaságban az államtól a következő bűncselekmények közvetlen következményeként elszenvedett anyagi károkért részesülhet kártérítésben:

• terrorizmus; emberölés; emberölési kísérlet; szándékos súlyos testi sértés; zaklatás; szexuális erőszak; emberkereskedelem;
• bűnszervezet parancsára vagy döntése alapján elkövetett bűncselekmények;
• egyéb szándékos erőszakos bűncselekmények, amelyek halált vagy súlyos testi sértést okoztak.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Lásd az első kérdésre adott választ.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Amennyiben az áldozat a bűncselekmény következtében életét vesztette, a kártérítési jogosultság átszáll az áldozat örököseire vagy partnerére/élettársára.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Nem, erre nincs lehetőség. Az áldozat örököse vagy partnere/élettársa csak akkor részesülhet kártérítésben, ha az áldozat a bűncselekmény következtében életét vesztette.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem uniós tagállam állampolgára vagyok?

Külföldi állampolgároknak olyan nemzetközi megállapodásokban foglalt esetekben lehet kártérítést nyújtani, amelyeknek a Bolgár Köztársaság is részese.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, erre nincs lehetőség. A kártérítést a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti tagállam illetékes hatósága fizeti ki.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, be kell jelentenie a bűncselekményt. Nem lehet kártérítést fizetni, ha az áldozat nem jelentette be a bűncselekményt az illetékes hatóságnak, kivéve, ha az áldozat erre jogos indokból nem volt képes.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Igen. A bűncselekmények áldozatai akkor jogosultak kártérítésre, ha a büntetőeljárás az igazságügyi hatóság jogerős határozatával lezárult. E határozat lehet:

• büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet, ideértve azt az esetet, ha az ügyet az alperes távollétében tárgyalták meg;
• peren kívüli megállapodás;
• az ügyészi hivatal vagy az illetékes bíróság büntetőeljárást megszüntető határozata, kivéve a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv (Nakazatelno-protsesualen kodeks) 24. cikk (1) bekezdése 1., 7., 8a. és 9. albekezdésének rendelkezései alapján megszüntetett eseteket;
• az ügyészi hivatal vagy az illetékes bíróság által hozott, a büntetőeljárást az elkövető azonosításának hiánya miatt felfüggesztő határozata.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Habár ez nem kötelező, nem nyújtható kártérítés, ha az áldozat egyéb módon kárpótlásra került.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Lásd az alábbi kérdésre adott választ: „Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?”.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kártérítési kérelmeket legkésőbb az igazságügyi hatóság vonatkozó határozatának jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell benyújtani.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kártérítés együttesen és egyetemlegesen fedezi a bűncselekmény közvetlen következtében elszenvedett anyagi károkat, ideérte:

• az egészségügyi ellátás költségeit, kivéve a nemzeti egészségbiztosítási alap költségvetéséből fedezett költségeket;
• keresetkiesést;
• jogi költségeket;
• a megélhetés ellehetetlenülését;
• temetési költségeket;
• egyéb anyagi károkat.

Az áldozatnak az összes megtéríteni kért anyagi kár tekintetében be kell nyújtania a vonatkozó iratokat.

A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A bűncselekmények áldozatai az államtól egy összegben történő kártérítési kifizetésre jogosultak.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

Nem nyújtható kártérítés, ha:

• az áldozatot a kártérítési kérelem benyújtását megelőző öt évben az első kérdésre adott válaszban felsorolt bűncselekmények valamelyike miatt elítélték;
• a bűncselekményt az áldozat olyan jogellenes tevékenysége által kiváltott szélsőséges érzelmi zavar hatása alatt követték el, amely az elkövető vagy az elkövető hozzátartozói számára súlyos következményekkel járt vagy járhatott volna;
• a bűncselekmény elkövetésére a jogos önvédelem határainak túllépésével került sor.
• Amennyiben az áldozat hozzájárult a bűncselekmény eredményéhez, az egyébként fizetendő kártérítés összegét csökkenteni kell.

A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A bűncselekmények áldozatai mind azonos jogokkal rendelkeznek. Az áldozat pénzügyi helyzetének nincsen jelentősége az államtól követelt kártérítés szempontjából.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az állam a 2005. június 30. után elkövetett, az első kérdésre adott válaszban felsorolt bűncselekmények miatt nyújt kártérítést.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Az áldozatnak az összes megtéríteni kért anyagi kár tekintetében be kell nyújtania a vonatkozó iratokat.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Az állam által fizetendő kártérítés maximális összege 10 000 BGN. Amennyiben a kártérítést a bűncselekmény következtében életét vesztett áldozat 18 évnél fiatalabb eltartott leszármazói tartása érdekében kell kifizetni, a kártérítés összege az egyes eltartottok tekintetében legfeljebb 10 000 BGN lehet.

Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen. A kártérítési kérelemben az áldozatnak meg kell jelölnie a követelt kártérítés és az anyagi károk összegét.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, erre nincs lehetőség.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Nem, erre nincs lehetőség.

Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?

• az érintett igazságügyi hatóság határozatának egy példányát, elítélés esetén az indokolással együtt;
• a bíróság nyilvántartásából származó kivonatot, ha a személy nem bolgár állampolgár;
• a személyazonosító okmány másolatát;
• a Bulgáriában kártérítésre jogosult személy aktuális lakóhelyét tanúsító igazolást;
• a jogi képviseletre, gyámságra vagy gondnokságra vonatkozó okiratot;
• az öröklési tanúsítványt, ha a kártérítésre jogosult személy a bűncselekmény következtében életét vesztett áldozat gyermeke, szülője vagy házastársa;
• a költségeket, például az egészségügyi költségeket (kivéve a nemzeti egészségbiztosítási alap által fedezett költségeket), temetési költségeket, stb. bizonyító iratok hiteles másolatait;
• a bűncselekmény időpontját megelőző hat hónapban munkaviszony vagy azzal egyenértékű megállapodás alapján szerzett keresetet igazoló iratot;
• a bírósági eljárás kapcsán felmerült költségekre vonatkozó bírósági nyilatkozatot;
• az egyéb anyagi károkat alátámasztó iratokat;
• az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az áldozat más módon nem részesült kártérítésben a bűncselekménnyel okozott anyagi károkért.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A Bolgár Köztársaság Igazságügyi Minisztériumán belül működő A bűncselekmények áldozatainak nyújtott segítségért és kártérítésért felelős nemzeti tanács.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUMA

A bűncselekmények áldozatainak nyújtott segítségért és kártérítésért felelős nemzeti tanács.

Cím: Slavyanska 1, 1040 Szófia, Bolgár Köztársaság

Weboldal: https://www.compensation.bg.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem, erre nincs szükség.

Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A kártérítési kérelmet legkésőbb annak beérkezésétől számított egy hónapon belül megvizsgálják. Szükség esetén a határidő legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

A bűncselekmények áldozatainak nyújtott segítségért és kártérítésért felelős nemzeti tanács döntéseit nem lehet megtámadni.

Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?

A kártérítési keresetekre vonatkozó általános formanyomtatványt a bűncselekmények áldozatainak nyújtott segítségért és kártérítésért felelős nemzeti tanácstól, a tartományi kormányzóktól, vizsgálóktól és az áldozatsegítő szolgálatoktól szerezheti be. A kártérítési kereset elektronikus verzióját a nemzeti tanács honlapján találja: https://www.compensation.bg.

Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Kérjük látogasson el a bűncselekmények áldozatainak nyújtott segítségért és kártérítésért felelős nemzeti tanács honlapjára: https://www.compensation.bg.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Az áldozatsegítő szolgálatok gyakorlati segítséget nyújtanak a bűncselekmények áldozatainak, ideértve a kártérítési kérelem elkészítését is.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Igen. Az Áldozatsegítő szolgálatok bolgár szövetsége.

Tel. +359 29819300

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni - Csehország

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A Cseh Köztársaság a bűncselekmények egészségkárosodást szenvedett áldozatai és a bűncselekmény következtében életüket vesztett áldozatok túlélő hozzátartozói számára nyújt pénzügyi támogatást. Emellett a pénzügyi támogatásra jogosult személyek körébe tartoznak az emberi méltósággal szemben elkövetett szexuális bűncselekmények áldozatai és a bántalmazott gyermekek.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

A pénzügyi támogatás célja, hogy segítséget nyújtson a bűncselekmény miatt megromlott szociális helyzet megoldásában, nem arra szolgál, hogy helyettesítse az elkövető kötelezettségét az áldozatnak okozott kár megtérítésére.

A túlélők egyösszegű kifizetésben kapják meg a pénzügyi támogatást; az egészségkárosodást szenvedett áldozatok szintén igényelhetnek egyösszegű kifizetést (amelynek összege az okozott következmények súlyosságától függ), illetve kérelmezhetik az ellátás költségeinek vagy a keresetkiesésnek a megtérítését. Az emberi méltósággal szemben elkövetett szexuális bűncselekmények áldozatai és a bántalmazott gyermekek kérelmezhetik az elszenvedett nem vagyoni kár orvoslását szolgáló terápia költségeinek megtérítését.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, a bűncselekmény következtében életét vesztett áldozat túlélő hozzátartozói jogosultak pénzügyi támogatásra, ha a túlélő hozzátartozó az elhunyt személy szülője, házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke vagy testvére és a haláleset idején az elhunyt személlyel egy háztartásban élt, vagy ha a túlélő hozzátartozó olyan személy, akit az elhunyt személy tartott el, illetve akinek eltartására az elhunyt személy volt köteles.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Ebben az esetben nem jogosult pénzügyi támogatásra.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem uniós tagállam állampolgára vagyok?

Igen, amennyiben az állandó lakóhelye vagy jogszerű tartózkodási helye egy másik tagállam területén található és a Cseh Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény áldozatává válik, illetve, ha jogszerűen tartózkodik 90 napot meghaladó időtartamig a Cseh Köztársaság területén és itt elkövetett bűncselekmény áldozatává válik, ha a Cseh Köztársaságtól nemzetközi védelmet kérelmezett vagy ha menedékjogot vagy kiegészítő védelmet élvez, illetve indokolt esetben a nemzetközi egyezményekben meghatározott feltételek fennállása esetén.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Amennyiben Ön a Cseh Köztársaság állampolgára, jogosult a Cseh Köztársaság által biztosított pénzügyi támogatásra, függetlenül attól, hogy a bűncselekményt, amelynek áldozatává vált, melyik országban követték el.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, ez kötelező.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem szükséges megvárni a nyomozás végét; akkor is nyújtható pénzügyi támogatás, ha a bűnüldöző hatóságok folyamatban lévő nyomozása alapján megállapítható, hogy kétséget kizáróan bűncselekményt követtek el és a pénzügyi támogatásra való jogosultság jogi feltételei fennállnak.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem - amennyiben ismert a személye?

Amennyiben nem követel kártérítést az elkövetővel szemben, a pénzügyi támogatás összege csökkenthető, illetve annak nyújtása meg is tagadható.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ebben az esetben különbséget kell tenni a között, hogy az elkövető személye ismeretlen vagy a bűncselekménnyel vádolt személyt annak ellenére felmentették, hogy egyértelműen bűncselekmény valósult meg (vagyis a bűncselekményt elkövették, azonban azt valaki más követhette el). Ebben az esetben jogosult pénzügyi támogatásra. Amennyiben azonban az elkövetőt azért mentik fel, mert a cselekménye nem minősül bűncselekménynek, nem jogosult pénzügyi támogatásra. A követelést elsősorban a bűnüldöző hatóságok által összegyűjtött információk alapján értékelik; az Ön feladata az elszenvedett sérülés és indokolt esetben a figyelembe vehető károk (ellátás költségei és keresetkiesés) mértékének bizonyítása.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A követelést a kárról való tudomásszerzéstől számított két éven belül, legkésőbb azonban a bűncselekmény időpontjától számított 5 éven belül kell benyújtani. Ezen határidők valamelyikének lejárta esetén a támogatásra vonatkozó jogosultság megszűnik.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

a) A bűncselekmények áldozatai számára:

- anyagi (nem pszichés) károk:

• sérülésekhez kapcsolódó egészségügyi költségek (orvosi kezelés költsége - járóbeteg és kórházi ellátás, lábadozás) - IGEN
• a sérülésekből fakadó további szükségletek vagy költségek (pl. ellátás és segítségnyújtás, ideiglenes és tartós ellátás, hosszú távú rehabilitáció, lakásátalakítás, speciális segélyek, stb.)
• az egészség helyreállításával közvetlenül összefüggő költségek esetén igen (speciális segélyek, orvosi ellátás vagy rehabilitáció)
• a tartós következményekkel járó sérülések (pl. mozgásképtelenség és egyéb tartós fogyatékosságok)
  • az egészségügyi ellátás során és azt követően kieső bevétel (ideértve a kieső jövedelmet és a keresőképesség elvesztését vagy a korlátozott megélhetést, stb.) - IGEN
  • elvesztett lehetőség - NEM
  • a szóban forgó kárt okozó eseményre vonatkozó bírósági eljárással kapcsolatos költségek (például jogi költségek, bírósági illetékek) - NEM
  • az ellopott vagy kárt szenvedett személyes tulajdonért nyújtott kártérítés - NEM
  • Egyéb - NEM

- pszichés (erkölcsi) károk:

• az áldozat fájdalma és szenvedése - NEM

b) Az áldozat által feljogosított személyek vagy az áldozat hozzátartozói esetén:

- anyagi (nem pszichés) károk:

• temetési költségek - NEM
• egészségügyi ellátás költségei (pl. családtag terápiája, járóbeteg és kórházi ellátás, rehabilitáció) - NEM
• megélhetés elvesztése vagy elvesztett lehetőség - NEM

- lelki sérülés:

• a hozzátartozók vagy feljogosított személyekfájdalma és szenvedése / az áldozat halála esetén nyújtott kártérítés a túlélők számára - NEM

A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A pénzügyi támogatás egy összegben kerül kifizetésre.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

Az Ön büntetett előélete nem befolyásolja a pénzügyi támogatásra való jogosultságát; amennyiben azonban nem működik együtt a bűnüldöző hatóságokkal a bűncselekmény megoldásában, nem részesülhet pénzügyi támogatásban. Emellett akkor sem részesülhet támogatásban, ha bűntársként részt vett a bűncselekményben.

Amennyiben kellő mértékben nem működik együtt a pénzügyi támogatásra vonatkozó eljárásban, az eljárás megszüntethető és a követelése elutasítható.

A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A pénzügyi támogatás csak akkor tagadható meg, ha egyértelmű, hogy a szociális helyzete nem romlott a bűncselekmény következtében.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Amennyiben bármilyen módon hozzájárult a sérüléshez, a pénzügyi támogatás összege csökkenthető, illetve annak nyújtása megtagadható.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kisebb sérülést szenvedett áldozatok 10 000 CZK egyösszegű támogatásban részesülhetnek.

A súlyos sérülést szenvedett áldozatok 50 000 CZK egyösszegű támogatásban részesülhetnek.

Az egyösszegű támogatás helyett a sérülést szenvedett áldozatok a bizonyított kezelési költségek és/vagy keresetkiesés mértékével megegyező, legfeljebb 200 000 CZK összegű pénzügyi támogatást kérelmezhetnek.

A túlélő hozzátartozók egy összegben kifizetett, 200 000 CZK összegű pénzügyi támogatásra jogosultak, kivéve a testvérek, akik 175 000 CZK összegű támogatásban részesülhetnek.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Bűncselekmény sérülést szenvedett áldozataként vagy túlélő hozzátartozóként Ön legfeljebb 200 000 CZK összegű támogatásban részesülhet; emellett halál esetén az összes túlélő hozzátartozónak nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege nem haladhatja meg a 600 000 CZK-t, és amennyiben az áldozatnak több túlélő hozzátartozója van, a nyújtott támogatást arányosan csökkenteni kell annak érdekében, hogy az ne lépje túl az adható pénzügyi támogatás maximális mértékét.

Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Csak az elkövetőnek az okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettségét fedező biztosítás esetén, amely a cseh jog szerint a gyakorlatban a közlekedési és foglalkozási balesetek során érvényesül.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

A pénzügyi támogatás esetén nem kerül sor előleg megfizetésére.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Igen, a pénzügyi támogatás maximálisan nyújtható összegéig.

Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?

• ügyvédi meghatalmazás, az áldozattal való családi kapcsolat bizonyítéka
• az áldozat halotti bizonyítványa
• a rendőrségi jelentés másolata
• a bírósági határozat másolata
• egészségügyi iratok
• kórházi számlák vagy a kapcsolódó költségek számlái
• az ellátás költségeinek számlái
• átvételi iratok

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

Az Igazságügyi Minisztérium.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

Az Igazságügyi Minisztériumba.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem.

Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A követelésről 3 hónapon belül kell határozni.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

A bírósághoz benyújtott közigazgatási kereset segítségével.

Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján, valamint azokat beszerezheti a bűncselekmények áldozataival foglalkozó nem kormányzati szervezetektől és a Pártfogó felügyeleti és békeközvetítő szolgálattól.

Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Nincs.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Igen, de saját költségén.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A legnagyobb a Bílý kruh bezpečí (Biztonság fehér köre); a Cseh Köztársaság Pártfogó felügyeleti és békeközvetítő szolgálata szintén segítséget nyújt az áldozatok számára.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Az állam kártérítést fizet az igénylő részére a dán büntető törvénykönyv, illetve a tartózkodásról, a tartózkodási tilalomról és a kiutasításról szóló törvény olyan megsértése esetén, amely személyi sérülést vagy halált eredményezett. Ez az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvényből következik. Az olyan különös jogszabályok, mint a közutakról szóló törvény, a katonai büntető törvénykönyv és a rendeletek megsértése az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény alapján nem képezheti kártérítés nyújtásának alapját. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság függetlenül mérlegeli, hogy az adott esemény az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény hatálya alá tartozik-e. A rendőrség értékelése azonban rendszerint iránymutatást jelent a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság értékelése tekintetében. Nem biztosítanak kártérítést abban az esetben, ha a cselekmény nem büntethető, például jogos védelem, végszükség, illetve a sértett hozzájárulása miatt.

Milyen kárért kaphatok kártérítést?

A törvény hatálya elsősorban a személyi sérülésekre terjed ki, mivel a vagyontárgyakat ért károk megtérítése csak korlátozottan biztosított. A személyi sérülés mind a fizikai sérüléseket, mind a pszichés károsodásokat lefedi.

Főszabály szerint kártérítés csak a bűncselekmény által érintett közvetlen károsult részére fizetendő. Lehetséges azonban, hogy valaki annyira közel áll a cselekményhez, hogy akkor is jogosult kártérítésre az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény alapján, ha valójában nem tekinthető károsultnak. Hozzátartozóként lehetőség van továbbá a temetési költségek, a fő kereső kiesése stb. miatti kártérítésre, lásd lent.

Személyi sérülés esetén kártérítés a következők vonatkozásában biztosítható:

• Gyógykezelési kiadások
• Kiesett kereset
• Fájdalom és szenvedés
• Maradandó károsodás
• Keresőképesség elvesztése
• Sérelemdíj
• A súlyos bűncselekmény miatti kártérítés
• Egyéb károk (mint a képzés meghosszabbodása vagy a különleges segítségnyújtás szükségessége)
• Jogi kiadások

Amennyiben a károsult meghal, a következők vonatkozásában van lehetőség kártérítésre:

• Temetési költségek
• A fő kereső kiesése
• Átmeneti összeg a túlélő házastárs/élettárs számára
• Túlélők juttatása

Olyan esetekben, amikor vagyontárgyak is károsodtak, kártérítést fizetnek azon ruhákért és személyes holmikért, amelyeket az áldozat a személyi sérülés időpontjában viselt, illetve magánál tartott, valamint kártérítést fizetnek egyes elkövetők, így az elítéltek által a tulajdonban okozott károkért.

A például csalás eredményeként bekövetkezett pénzügyi veszteségért nem jár kártérítés. Ehhez hasonlóan nem fizetnek kártérítést a valamitől való elesés, a működési veszteségek, az elmaradt haszon és hasonlók után.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét veszítette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen. Amint fent kiemelésre került, a károsult halála esetén kártérítés biztosítható.

A temetési költségek megtérítése a temetést fizető személy részére biztosítható, függetlenül attól, hogy hozzátartozó-e.

A fő kereső kiesése esetén kártérítést a házastárs/élettárs, illetve azon túlélő gyermekek számára biztosítanak, akik vonatkozásában az elhunyt volt a fő kereső.

Amennyiben az elhunytnak nincs házastársa/élettársa, különleges körülmények között átmeneti juttatás biztosítható más túlélő személy számára. Ez lehet olyan testvér, akivel az elhunyt évekig együtt, közös háztartásban élt.

Ezenfelül juttatás biztosítható azon túlélő személyek számára, akikhez az elhunyt különösen közel állt. Kiindulásként e juttatást az elhunyt házastársa, élettársa, kiskorúak, illetve szülei részére biztosítják.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

A hozzátartozók kórházi látogatási költségeit saját sérült gyermekeik meglátogatása esetén lehet megtéríteni.

Gyermekek és serdülők esetében egészségi állapotuk javulása szempontjából rendkívül fontos lehet, hogy édesanyjuk vagy édesapjuk a kórházban legyen, illetve részt vegyen a rehabilitációban. Ilyen különleges esetekben részben vagy egészben az anya vagy apa jövedelemkiesése is megtéríthető.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen. Az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvényben nem szerepel kártérítéssel kapcsolatos állampolgársági, illetve tartózkodási engedéllyel kapcsolatos követelmény, csak az, hogy a bűncselekménynek Dániában kell megvalósulnia. Amennyiben a törvényben rögzített feltételek egyébként teljesülnek, akkor nem számít, hogy a károsult külföldi dániai lakos, csak turista, vagy pedig rövid ideig dán területen tartózkodó személy-e.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Általában nem. Korlátozottan ugyanakkor van lehetőség arra, hogy valaki kártérítést kérjen a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottságtól abban az esetben is, ha a személyi sérülés külföldön elkövetett bűncselekmény eredményeként történt. A kártérítést csak akkor biztosítják, ha annak nyújtása észszerű. Az elképzelés szerint a kártérítés lehetőségének köre szűk, és azt csak olyan különös esetekben alkalmazzák, amikor különleges körülmények indokolják azt.

Különös esetekben kártérítés fizetésére került sor a Dánián kívül elkövetett bűncselekmények által okozott sérülés után, amennyiben a károsult dániai lakos, dán állampolgár, vagy pedig a bűncselekmény időpontjában Dánia képviseletében tartózkodott külföldön. Kártérítést olyan sérülések után fizetnek, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy dán állampolgárságú vagy dániai lakóhellyel rendelkező személy külföldön dán állampolgárságú vagy dániai lakóhellyel rendelkező személyt támad meg. Mindazonáltal csak abban az esetben, ha a sérülésre zárt dán környezetben következik be, például egy iskolai kirándulással összefüggésben. Ha csak véletlen, hogy az áldozat és az elkövető is kapcsolódik Dániához, akkor nem fizetnek kártérítést.

Kártérítés akkor is nyújtható, ha ilyen cselekményt dániai illetőségű, de üzleti ügyben Dánián kívül tartózkodó károsult sérelmére követnek el. Ez alatt kizárólag rövid távú külföldi munkavégzés értendő olyan körülmények között, amikor nem várható el, hogy a károsult vagy a munkáltató magánbiztosítást kössön a kár fedezése érdekében. A sérülésnek munkaidőben kell történnie.

A külföldi tanulmányok és gyakorlatok nem tekintendők kereső tevékenységnek.

A saját vagy szülei kereső tevékenysége miatt külföldön tartózkodó kiskorú kérelmező kaphat kártérítést. Itt elsősorban a szülők körülményeit veszik figyelembe.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, az államtól kapott kártérítés alapvető feltétele, hogy a bűncselekményt 72 órán belül be kell jelenteni a rendőrségnek.

A bejelentés a rendőrség felhívása az ügy kivizsgálására. Súlyosabb esetekben ritkán van szükség a nyomozásra való kifejezett felhívásra, de az a kevésbé súlyos esetekben rendszerint szükséges. Az, hogy a rendőrség megjelent és esetlegesen beszélt is a károsulttal, tehát nem mindig elegendő ahhoz, hogy a bűncselekmény bejelentettnek minősüljön.

Bizonyos körülmények között el lehet tekinteni a bejelentési határidőtől. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság például szinte mindig elfogadja, ha nem tartották be a 72 órán belüli rendőrségi bejelentésre vonatkozó előírást, ha az elkésett bejelentés ellenére sikeresen letartóztatták az elkövetőt és vádat emeltek ellene.

A törvény szerint a megtorlástól való félelem nem érvényes indok a rendőrségi bejelentés 72 órán belüli megtételének elmulasztására.

A 72 órás határidőt megszüntették az erőszakos közösülés, a vérfertőzés, a gyermekek ellen elkövetett súlyos szexuális bűncselekmények, illetve a 18 év alatt személy sérelmére elkövetett egyes szexuális bűncselekmények esetében. A törvénymódosítás csak a 72 órás határidőre vonatkozik, és továbbra is feltételnek tekintendő az, hogy a bűncselekményt bejelentsék a rendőrségnek. A határidőt a 2016. április 1. után elkövetett bűncselekmények által okozott sérülésekre kiterjedő hatállyal szüntették meg.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Közigazgatási eljárás

A kártérítés iránti kérelmet azon rendőri körzet rendőrkapitányságán kell benyújtani, ahol a bűncselekményt bejelentették. A kérelmet a rendőrség továbbítja a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság felé.

Amennyiben a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság még vizsgálja az ügyet, a rendőrség csak az ügy lezárását követően továbbítja a kérelmet a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság felé. Ugyanakkor a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság bizonyos körülmények között foglalkozhat az üggyel azt megelőzően, hogy azt a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság lezárta.

Az utóbbira kizárólag igen ritka esetekben kerül sor, rendszerint csak igen súlyos bűncselekményekkel, általában emberölésekkel kapcsolatban, amennyiben a túlélők érdekében különösen fontos, hogy elbírálják a kártérítési igényt vagy annak egy részét, még abban az esetben is, ha az ügyet a rendőrség vagy a bíróság nem zárta le.

Függetlenül attól, hogy milyen súlyos az ügy, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem foglalkozhat vele mindaddig, amíg az ügyet a rendőrség vagy a bíróság le nem zárta, amennyiben kétséges, hogy történt-e bűncselekmény, hogy fennállnak-e a büntethetőséget kizáró objektív okok, illetve hogy fennállnak-e a kártérítés csökkentésének a károsultnak betudható indokai.

Bírósági eljárás

A kérelmező kártérítés iránti igényét a büntetőeljárás során a bíróság előtt kell előterjeszteni. Ebben az esetben a bíróság dönthet úgy, hogy érdemben megvizsgálja a kérelmet, vagy annak vizsgálatát a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottságra hagyja, illetve polgári útra tereli. Ez attól függhet, hogy az elkövető vitatja-e az igényt vagy nem.

Amennyiben az igényt a büntetőeljárás során a bíróság bírálja el, a kérelmező kérelmét a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság részére is megküldheti.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem biztosít kártérítést abban az esetben, ha a kérelmező kárát az elkövető megtérítette vagy azt biztosítás, illetve más olyan előny fedezi, amely kártalanítás jellegű. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem hozza meg döntését mindaddig, amíg meg nem lehet állapítani, hogy a károkat más forrásból fedezik-e.

Nem feltétel, hogy a károkat először meg próbálják megtéríttetni az elkövetővel, illetve az, hogy az elkövetőt azonosítsák.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el?

Igen. Az állam akkor is biztosíthat kártérítést, ha a büntetőeljárást nem lehet lefolytatni, mivel az elkövető ismeretlen vagy nem található. Ugyanakkor követelmény a többi jogszabályi feltétel teljesülése.

Ezekben az esetekben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság függetlenül értékeli, hogy a személyi sérülést bűncselekmény okozta-e.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem bírálhatja el a bűncselekmény elkövetésétől számított két éven túl előterjesztett kérelmeket, kivéve, ha ennek különleges okai vannak. Amennyiben az ügyben ítéletet hoztak, a határidő a büntető ítélet meghozatalától számítandó. Amennyiben a rendőrség megvizsgálta az ügyet és ezt követően nem került sor büntetőeljárásra, a határidő a nyomozás megszüntetéséről szóló rendőrségi határozat meghozatalától számít.

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem bírálhatja el továbbá a kérelmet, ha már elbírált ugyanazon kérelmezőtől származó, ugyanazon bűncselekmény kapcsán benyújtott kártérítési igényeket, amennyiben az új igényt több mint két évvel azt követően nyújtották be, hogy a kérelmező felismerte vagy fel kellett volna ismernie igénye fennállását, kivéve, ha ennek különleges okai vannak.

A rendőrség köteles iránymutatást nyújtani a károsult részére az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény szerinti kártérítéshez való hozzáférést illetően. Amennyiben a rendőrség e kötelezettségének nem tesz eleget, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság rendszerint figyelmen kívül hagyja a kétéves határidőt.

Amennyiben a kérelmező kiskorú volt a bűncselekmény elkövetésének időpontjában, úgy valószínűbb, hogy a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság figyelmen kívül hagyja a határidőt.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

1. A bűncselekmény áldozata esetében
   • Vagyoni (nem pszichés) károk:
     • a sérülés egészségügyi költségei (egészségügyi ellátás - járóbeteg- és kórházi kezelés, rehabilitáció). IGEN.
     • a sérülésből eredő további szükségletek vagy költségek (így gondozás, időszakos és állandó kezelés, az oktatás meghosszabbodása, fizikoterápia, a háztartás átalakítása, különleges eszközök stb.). IGEN.
     • maradandó károsodás (pl. rokkantság és egyéb állandó fogyatékosságok) IGEN
     • keresetkiesés az orvosi kezelés időtartama alatt és azt követően (beleértve a kiesett keresetet, a keresőképesség elvesztését vagy a lecsökkent tartásdíjat stb.). IGEN.
     • lehetőség elvesztése NEM
     • a károkozó eseményhez kapcsolódó jogi eljárásokhoz kapcsolódó költségek, például eljárási illetékek, bírósági költségek. IGEN, bizonyos esetekben Különleges esetekben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság úgy dönthet, hogy részben vagy egészben a károsult köteles az ügy bizottság általi kezelése kapcsán nála felmerült kiadások viselésére. A károsult soha nem köteles semmilyen bírósági illeték megfizetésére a büntetőeljárással kapcsolatban, mivel azt a rendőrség indította.
     • Az ellopott vagy kárt szenvedett személyes vagyontárgyak utáni kártérítés IGEN Kártérítést azon ruhákért és személyes holmikért fizetnek, amelyeket az áldozat viselt, illetve magánál tartott a személyi sérülés időpontjában.
   • Pszichés (erkölcsi) kár:
     • az áldozat fájdalma és szenvedése IGEN Azon további elemeket, amelyek után kártérítés kérhető, lásd fent.
2. Az áldozat jogutódai és hozzátartozói esetében
   • Vagyoni (nem pszichés) károk:
     • temetési költségek IGEN
     • egészségügyi költségek (pl. egy családtag terápiája, járóbeteg- és kórházi kezelése, rehabilitáció) NEM
     • tartásdíj vagy lehetőség elvesztése IGEN/NEM Kártérítést a fő kereső kiesése után fizetnek. A részleteket lásd fent.
   • Pszichés kár:
     • a hozzátartozók vagy jogutódok fájdalma és szenvedése/az áldozat halála estén kártérítés a túlélőknek NEM/IGEN Nem kerül sor kártérítés fizetésére a hozzátartozók és mások fájdalma és szenvedése után. Átmeneti összeg azonban biztosítható. A részletesebb ismertetést lásd fent.

A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A bizottság által megítélt kártérítést és térítést körülbelül 14 nappal a bizottság határozatát követően folyósítják. A kifizetést azon rendőri körzet rendőrkapitánysága teljesíti, ahol a bűncselekményt bejelentették.

Az egyedi határozat által jóváhagyott igények után a kifizetés egy ősszegben történik.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A dán jog szerinti általános kártérítési szabályok megfelelően alkalmazandók bűncselekmények esetén a kártérítésre és térítésre, beleértve a károsulti közrehatás, illetve kockázatvállalás esetén a kártérítés mérséklésére vagy kizárására vonatkozó szabályokat is. A kockázatvállalás vonatkozik például a rockerek/bandák közötti konfliktusokkal összefüggésben okozott sérülésekre.

Amennyiben a károsult nem segíti elő megfelelően az ügyben folytatott nyomozást, a kártérítéshez való joga elenyészhet. Ez a helyzet például akkor, ha a károsult nem nyújt felvilágosítást a rendőrség vagy a bíróság részére.

A kártérítés akkor is csökkenthető, illetve kizárható, ha a kérelmező nem tesz eleget szokásos kárenyhítési kötelezettségének. Ez azt jelenti, hogy a más személy jogellenes magatartása miatt sérülést elszenvedő személy köteles a lehető legnagyobb mértékben enyhíteni a sérülés eredményeként bekövetkező kárát.

A kérelmező büntetett előélete nem releváns a kérelem feldolgozása során. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság rendszerint nem szerez be adatokat a bűnügyi nyilvántartásból.

Amennyiben a kérelmező nem teljesíti a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság felhívását az igénnyel kapcsolatos iratok benyújtására, ez kihathat a megítélt kártérítésre. A kérelmező feladata igényeinek megfelelő iratokkal való alátámasztása.

A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kérelem elsőbbséggel bírálható el, ha Önt például a végrehajtási bíróság elé idézték, ha ingatlan-árverezéssel kapcsolatos információ áll rendelkezésre, illetve ha Ön a rendszeres kiadások nem fizetése kapcsán banki felszólító levelet kapott.

A kiesett keresettel kapcsolatos kérelmeket illetően a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság tudatában van annak, hogy a kérelmező jövedelmi forrásai csökkennek, így ezeket az ügyeket kiemelten kezelik.

A fentiektől eltérően nem biztosítanak prioritást az ügynek pusztán a kérelmező pénzügyi helyzete alapján.

A kérelmező pénzügyi helyzete egyébként semmilyen módon nem befolyásolja a kártérítés biztosításának lehetőségét, illetve a kártérítés összegét.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítést nem biztosítják abban az esetben, ha a kérelmező kárát az elkövető megtéríti vagy azt biztosítás, illetve más olyan előny fedezi, amely kártalanítás jellegű.

A kérelmező köteles tőle telhetően a szükséges mértékben elősegíteni az ügy rendőrségi nyomozását. Az információk szándékos eltitkolása, illetve a nyomozás elősegítésének hasonló hiánya rendszerint a kártérítés elmaradását eredményezi.

Az állami kártérítésnek az is feltétele, hogy a kérelmező az elkövető elleni esetleges büntetőeljárás során igényelje a kártérítést, illetve ezzel kapcsolatban a bíróság előtt fenntartással éljen.

A kártérítési jog általános szabályainak megfelelően okozati összefüggésnek kell fennállnia az elkövetett bűncselekmény és a kár között.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítést az egyedi igénynek megfelelően, az igényelt összeg alapján számítják ki. Amennyiben a kérelmező igényét iratokkal megfelelően alátámasztotta, a kártérítést az elszenvedett kárnak megfelelően számítják ki. A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság az egyes kártérítési igények vonatkozásában az alkalmazandó szabályoknak megfelelően számítja ki a kárt (például a kiesett keresetet úgy számítják ki, mint a kérelemmel érintett időszak során a várt jövedelem és a tényleges jövedelem közötti különbséget). Ha a károsult csak részben támasztotta alá iratokkal az igényét, a kártérítést csak az iratokkal alátámasztott részre biztosítják. Egyes esetekben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság igényszámítása csak egy becsült összeg. Erre akkor kerül sor, ha a károsult nem tudta maga kiszámítani a kárát.

A kártérítést tételes alapon számítják. Néhány ilyen tételt évente egyszer, január 1-jén kiigazítanak. Így többek között a fájdalom és szenvedés után betegszabadságként kivett naponként 200 DKK összeg jár (2018). A maradandó károsodást a keresőképtelenség foka alapján számítják: 8790 DKK összeget fizetnek az egyes fokok után (2018). A sérelemdíjat és a súlyos bűncselekmény miatti kártérítést az áldozatot érintő cselekmény súlya és jellege alapján számítják ki, arra is figyelemmel, hogy milyen bűncselekmény történt.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A kártérítésként kifizethető összegnek nincs általános korlátja. Dániában jelenleg nincs olyan minimális összeg, amelyet kártérítésként nyújtani lehetne. Ugyanakkor van maximális összeg egyes olyan tételek vonatkozásában, amelyek után kártérítés fizethető. E vonatkozásban lásd az alábbi listát:

• Fájdalom és szenvedés: 76 500 DKK (2018)
• Maradandó károsodás: 879 000 DKK (2018)
• Keresőképesség elvesztése 9 227 500 DKK (2018)
• Átmeneti összeg 165 500 DKK (2018)
• Tulajdont ért kár 132 000 DKK (2018)

A maradandó károsodással kapcsolatos károk kivételes esetben 120 százalékra értékelhetők, aminek megfelelően a maximális összeg 1 054 000 DKK (2018).

Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem elvárható, hogy Ön a teljes összeget ki tudja számítani valamennyi igényt illetően. Az elvárás az, hogy egyes olyan tételeken kívül, amelyek tekintetében kártérítés kérhető, Ön jelölje meg azt az összeget, amelynek vonatkozásában kártérítést kér. Ugyanakkor a kártérítésnek nem feltétele, hogy valamennyi igény ki legyen számítva.

A kiesett kereset számítási módját illetően lásd a kérelem formanyomtatványának borítóját. Kérelmezőként vagy potenciális kérelmezőként bármikor kapcsolatba léphet a bizottsággal a kártérítési igényeinek kiszámítását, illetve iratokkal való alátámasztását illetően. Azzal kapcsolatban is kérhet iránymutatást, hogy milyen tényezőket kell kiemelni azon egyes tételeket illetően, amelyek vonatkozásában kártérítés fizethető.

Nem elvárás, hogy a pszichés károsodással kapcsolatos kártérítés kiszámításra kerüljön, mivel a kártérítést a kár mértékével összefüggésben tételesen számítják ki.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kártérítés összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem fizet kártérítést abban az esetben, ha a kérelmező kárát az elkövető megtéríti vagy azt biztosítás, illetve más olyan előny fedezi, amely kártalanítás jellegű. Elvi síkon tehát nem az kérdéses például, hogy a biztosítási kifizetést levonják-e, amikor a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elbírálja az igényt, hanem inkább az, hogy kinek kell megfizetnie a kártérítést. Ha az nyer megállapítást, hogy a biztosító megtagadta a kártérítés megfizetését, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság megvizsgálhatja az ügyet.

Amennyiben a kérelmező magán-balesetbiztosítást kötött és rokkantsági vagy maradandó keresőképtelenségi kompenzációban részesül, ez nem csökkenti vagy zárja ki a maradandó keresőképtelenség miatti kártérítést, illetve a keresőképesség elvesztése miatti kártérítést. A kártérítést akkor sem csökkentik, ha a károsult a kár alapján állami szociális juttatásban részesül (például nyugdíj, bérkiegészítés vagy hasonló).

Amennyiben a károsult egészségbiztosítónál kötött biztosítást, a gyógykezelési költségeket nem térítik meg a költségek biztosítás által fedezett részében. Ezenkívül nem jár kártérítés az állami egészségbiztosítás vagy más állami szolgáltatás révén ingyen elvégezhető kezelés tekintetében.

A munkahelyi balesetek esetében a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság csak a fájdalom és szenvedés, a kiesett kereset, a különbözeti igények miatti kártérítést, illetve sérelemdíjat és súlyos bűncselekmény miatti kártérítést fizethet, mivel az egyéb tételeket, beleértve a gyógykezelési kiadásokat stb., a munkáltató kötelező munkahelyibaleset-biztosítása révén fedezik.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Az alaphelyzet az, hogy kártérítés nem fizethető előre, hanem csak az igény végleges elbírálását követően.

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság azt az irányvonalat követi, hogy egyes esetekben a maradandó keresőképtelenség miatti előzetes átalány-kártérítést fizet. Az alaphelyzet az, hogy a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság megvárja, amíg a munkaerőpiaci biztosító (Erhvervssikring) megállapítja a kompenzáció mértékét, ha azonban valószínűnek tűnik, hogy a kérelmező jelentős maradandó egészségkárosodást szenvedett kizárólag a kár következtében, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság előzetes átalány-kártérítést fizethet.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Igen. Amennyiben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság határozatát követően az derül ki, hogy az egészségkárosodás romlik és ez további károkat okoz, e károkat a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottságnak kell megvizsgálnia. E vonatkozásban ki kell emelni, hogy kétéves határidő áll rendelkezésre arra, hogy az igényt a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elé terjesszék. A kétéves határidőt attól az időponttól számítják, amikor a károsult megtudta vagy meg kellett volna tudnia, hogy a káresemény további károkat okoz.

A jövőbeli gyógykezelési költségek és a káresemény által okozott egyéb jövőbeli károk miatt tőkeösszeg formájában nyújtanak kártérítést. Amennyiben a kérelmező már részesült kártérítésben a jövőbeli gyógykezelési költségek stb. miatt, később nem hivatkozhat ismét az ügyre kizárólag annak érdekében, hogy további kártérítésben részesüljön a jövőbeli gyógykezelési költségek és egyéb károk címén.

Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?

A kérelmező esetében nem követelmény, hogy az alátámasztó iratokat a kérelemmel együtt nyújtsa be. A kérelmet a rendőrségen keresztül terjesztik a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elé; a rendőrség megküldi a büntetőügy iratait.

Amennyiben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság azt állapítja meg, hogy a kérelem az áldozatoknak biztosított kártérítésről szóló törvény hatálya alá tartozik, tovább vizsgálja az előterjesztett igényeket. Ezek vizsgálata során a bizottságnak gyakran van szüksége különböző iratokra, azon igényektől függően, amelyek vonatkozásában a kérelmező kártérítést kért. Az ügy elbírálását felgyorsíthatja, ha a kérelmező a kérelem formanyomtatványával együtt az előterjesztett igényekkel kapcsolatos iratokat is benyújtja. Az is hasznos a kérelmező számára, ha a kérelemmel együtt benyújtja a biztosító részéről a kártérítés elutasítását.

Az iratok például a dán büntető törvénykönyv megsértésével összefüggésben felmerült kiadásokkal kapcsolatos számlákból állhatnak. Ezenfelül a kár mértékének megállapítására gyakran használják az egészségügyi dokumentációt és az orvosi igazolásokat. A kiesett keresetet és a keresőképesség elvesztését illetően a kérelmezőnek be kell nyújtania a kárt megelőző és az azt követő keresetével kapcsolatos iratokat, fizetési ívek, éves bevallások, illetve adott esetben a munkáltató munkabérrel kapcsolatos nyilatkozata formájában. Bizonyos esetekben az önkormányzati iratokat is felhasználják.

Amennyiben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság úgy véli, hogy az ügy elbírálásához további iratokra van szükség, a bizottság erre felhívja a kérelmező figyelmét és felszólítja az ilyen dokumentumok benyújtására.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem. Az ügy dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság általi vizsgálata ingyenes a kérelmező számára.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

Dániában a bűncselekmények áldozatainak nyújtott kártérítésről az igazságügyi minisztérium által létrehozott bizottság dönt. E hatóság neve dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság.

A dán bíróságok is hozhatnak döntést, akár büntetőügyben, akár polgári ügyben, például ha a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság határozatát bíróság előtt megtámadják.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmet annak a rendőrkapitányságnak kell megküldeni, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. A rendőrkapitányság ezt követően az ügyet a büntetőügy irataival együtt a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság elé terjeszti.

Amennyiben a bizottság már vizsgálja az Ön ügyét, akkor papíralapú kérelmet kell benyújtania a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottsághoz a következő címen: Toldboden 2, 2. sal, DK-8800 Viborg, vagy digitálisan a következő címre: erstatningsnaevnet@erstatningsnaevnet.dk.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Közigazgatási eljárás

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság írásban bírálja el a kérelmeket. A határozat meghozatalára írásban kerül sor, azt a kérelmező részére papíralapú vagy digitális formátumban megküldik. A kérelmezőnek ennélfogva nem kell jelen lennie az eljárás során.

Bírósági eljárás

Amennyiben az igényt büntetőeljárás során vagy később a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság ellen benyújtott kereset alapján bíróság bírálja el, a kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy részt vegyen a tárgyaláson. Ebben az esetben sem kötelező a kérelmező részvétele, amennyiben ügyvéd képviseli és nem hívták fel arra, hogy a bíróság előtt tegyen vallomást.

Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Az ügy dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság általi elbírálásának időtartama esetről esetre eltérő lehet. Ez többek között – az ügy sajátos körülményeitől függően – annak tudható be, hogy esetlegesen további információkat kell beszerezni olyan szervektől, mint a rendőrség, orvosok vagy egyéb hatóságok; ehhez hasonlóan a maradandó károsodással vagy keresőképtelenséggel járó ügyekben előfordulhat, hogy az ügyet a munkaerőpiaci biztosító elé kell terjeszteni – ez meghosszabbíthatja az elbírálás időtartamát.

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottsághoz érkező új ügyek több mint 50%-át 50 napon belül elbírálják, az egyszerű ügyekben alkalmazott rendkívül gyors eljárás szerint. Ezek közé tartoznak azok az ügyek, amelyekben mind a bűnösség kérdését, mind pedig a kártérítés összegét illetően jogerős ítélet született.

Amennyiben az ügy nem intézhető el a rendkívül gyors eljárás szerint, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság rendes elbírálási ideje jelenleg 18 hónapig terjed, attól az időponttól számítva, hogy az új kártérítés iránti kérelem beérkezik a bizottsághoz.

Ügyének elbírálását meggyorsíthatja, ha az igényeit alátámasztó bizonyítékot szolgáltat a bizottság részére. Az iratok közé tartozhatnak például a gyógyszervásárlási számlák, a betegség időtartamára vonatkozó orvosi igazolás, illetve a munkáltató nyilatkozata a káresemény eredményeként bekövetkezett jövedelemkiesésről.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság határozatával szemben nem lehet más közigazgatási szervhez fellebbezni. Amennyiben a határozat megváltoztatását kívánja, akkor először a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottsághoz kell fordulnia, kifejtve, hogy miért nem ért egyet a határozattal. A bizottság ezt követően megvizsgálja, hogy van-e alapja az üggyel kapcsolatos vizsgálat újbóli megnyitásának. Ennek rendszerint az a feltétele, hogy a kérelmező olyan új és releváns információt szolgáltasson, amely fontos az ügy kimenetele szempontjából.

Amennyiben a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság fenntartja határozatát, Ön a bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti.

Van lehetőség a parlamenti ombudsman megkeresésére is.

Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?

Az azzal kapcsolatos információk, hogy miként lehet kártérítést kérni, a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság honlapján találhatók.

Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A bűncselekmények áldozatainak járó kártérítéssel kapcsolatos kérdésekkel a károsultak a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottsághoz fordulhatnak, a következő telefonszámon: + 45 33 92 33 34, hétfőtől csütörtökig 10 és 15 óra között, pénteken pedig 10 és 14 óra között.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Igen. A büntetőeljárásban kárt elszenvedő félként bizonyos feltételek között joga van pártfogó ügyvéd kijelöléséhez. A pártfogó ügyvéd feladat az, hogy segítséget nyújtson a kártérítési igények benyújtásához, mind a büntetőeljárás során, mind a dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság felé.

A dán bűncselekmény-jóvátételi bizottság nem jelölhet ki ügyvédet a kérelmező számára. A kijelölést azon bírósági körzet bírósága végzi, amelynek területén a bűncselekményt elkövették.

Ezenkívül Dániában léteznek különböző jogsegély-szervezetek is.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

• Hjælp Voldsofre (Rådhusstræde 7, 1. sal, DK-8900 Randers C, e-mail: voldsofre@voldsofre.dk)
• Offerrådgivningen (Vesterballevej 5, DK-7000 Fredericia, e-mail: info@offerraadgivning.dk)

A sértetteknek járó kártérítésről szóló német törvény

Az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésről szóló törvény

Az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésről szóló törvény angol nyelven

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Az OEG értelmében főszabályként a szándékosan elkövetett jogellenes támadások (pl. fizikai erőszak, szexuális erőszak, terrortámadás, gyilkosság) esetén járhat kártérítés. Kártérítésben részesülhet a sértett vagy a sértett túlélő hozzátartozója.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Kártérítés jár nemcsak az egészségkárosodásért, hanem annak gazdasági következményéért is. A negatív pszichológiai hatásokat szintén egészségkárosodásként ismerik el. Az egészségkárosodásnak azonban hosszútávúnak kell lennie (azaz hat hónapnál tovább fenn kell állnia). Vagyoni kárért és pénzügyi veszteségért nem jár kártérítés. Az OEG értelmében fájdalomért vagy szenvedésért szintén nem jár kártérítés.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Kártérítésben az áldozat túlélő hozzátartozói is részesülhetnek. A túlélő hozzátartozók az áldozat házastársa, bejegyzett élettársa és gyermekei, valamint kivételes esetben a szülei. A „gyermek” kifejezésbe az örökbefogadott, nevelő és mostohagyermekek is beletartoznak.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Az életben lévő áldozat hozzátartozói bizonyos feltételek esetén egészségügyi ellátásban és tartásdíjban részesülhetnek.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Külföldi állampolgárok bizonyos feltételek fennállása esetén kárpótlásban részesülhetnek akkor is, ha nem uniós tagállam állampolgárai. AZ OEG szerint a külföldi állampolgároknak nyújtható kártérítés összege e személyek tartózkodási jogállásától függ. Az uniós tagállamok állampolgárait és azokat a külföldi állampolgárokat, akik legalább három éve jogszerűen tartózkodnak Németország területén ugyanazok az előnyök illetik meg, mint a német állampolgárokat. Az egyéb külföldi állampolgárok számára nyújtható kártérítés összege ennél alacsonyabb.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

AZ OEG 3a. cikke szerint a külföldön elkövetett erőszakos bűncselekmények Németországban lakóhellyel rendelkező áldozatai szintén részesülhetnek kártérítésben a német állam részéről. Ez egyszeri kifizetés formájában történik. Ennek összegébe beszámítják az azon országtól kapott bármely kártérítés összegét, amelynek területén a bűncselekményt elkövették.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Az OEG alapján kártérítési igényt benyújtó személyek kötelesek együttműködni a kártérítési eljárás során. Ez azt jelenti, hogy kötelesek előadni minden olyan körülményt, amely segítséget nyújthat az ügy tényeinek tisztázásában. Ennek értelmében az elkövetővel vagy elkövetőkkel szemben általában rendőrségi feljelentést kell tenni. Bizonyos esetekben a bűncselekmény bejelentésének kötelezettségétől el lehet tekinteni (pl. ha ez észszerűen nem várható el a sértettől).

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, az illetékes hatóságok általában önállóan döntenek az OEG szerint előterjesztett követelésekről. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás eredményeinek megvárására.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Nem.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Igen, a kártérítés attól függetlenül elérhető, hogy az elkövetőt azonosították vagy elítélték-e. A követelése alátámasztása érdekében minden olyan dokumentumot be kell mutatnia, amelyek segítséget nyújthatnak az ügy tényeinek tisztázásában és az okozott károk mértékének megállapításában.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Nem, az OEG értelmében nincs ilyen határidő. Visszamenőleges kártérítési kifizetésekre azonban csak a követelés benyújtását megelőző egy éves időtartam tekintetében van lehetőség.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kártérítés az erőszakos bűncselekményből eredő anyagi és pszichés egészségkárosodásra terjed ki. A sértettnek járó kártérítés havi nyugellátásokból áll. Emellett a gazdasági következmények kompenzálását szolgáló juttatások is léteznek.

A juttatások összegét és időtartamát a szövetségi segítségnyújtási törvény (Bundesversorgungsgesetz) szabályozza.

A juttatások lefedik különösen a következőket:

• orvosi kiadások, ápolási-gondozási szolgáltatások
• orvosi segédeszközök (pl. protézisek, fogászati protézisek, kerekesszékek)
• havi nyugellátás sérült felek és túlélők részére (jövedelemtől függő vagy független)
• temetési költségek
• kiegészítő jóléti juttatások gazdaságilag hátrányos helyzetű személyeknek (pl. gondozási támogatás, kiegészítő megélhetési támogatás)

Fájdalomért és szenvedésért nem jár kártérítés (Schmerzensgeld). Főszabályként vagyoni kárért és pénzügyi veszteségért nem jár kártérítés. Kivételt jelentenek a viselhető segédeszközök, mint a szemüvegek, kontaktlencsék és műfogsorok.

A kártérítést egy összegben vagy havi részletekben folyósítják?

Az áldozatoknak és a túlélő hozzátartozóknak az egészségkárosodás gazdasági és egészséggel kapcsolatos következményeinek kompenzálása érdekében nyújtott havi nyugellátásokat az előírt feltételek fennállásáig kell teljesíteni. Egyéb juttatások kifizetésére szükség esetén kerül sor (pl. temetési költségek, protézisek).

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

Amennyiben a sérülést szenvedett fél maga okozta a sérülést, vagy amennyiben egyéb okból – különösen az áldozat viselkedése miatt – nem lenne tisztességes kártérítést fizetni, el kell utasítani a kártérítési kérelmet. A büntetett előélet fennállása önmagában azonban nem alapozza meg e döntést. A kérelmezők kötelesek a lehető legteljesebb mértékben segítséget nyújtani az ügy tényeinek tisztázásához. Amennyiben e kötelezettséget nem teljesítik, a kártérítés részben vagy egészben elutasítható.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

AZ OEG értelmében a kártérítés megfizetésére a sértett fél jövedelmétől vagy vagyonától függetlenül sor kerül. A sértett fél pénzügyi helyzete kizárólag a gazdasági kár kompenzálása érdekében megítélt kártérítés és az ellátási juttatások összegére lehet hatással.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Nincs.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Az egészséggel kapcsolatos károk következményeinek kompenzálása érdekében nyújtott nyugellátás összegét e következmények mértéke alapján kell kiszámítani.

A gazdasági károk következményeinek kompenzálása érdekében nyújtott juttatások összegét az elszenvedett gazdasági hátrány alapján kell kiszámítani.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Nincs.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem, az igénylőlapon nem szükséges megjelölni konkrét összeget. Az összeget az elszenvedett egészséggel kapcsolatos és gazdasági kár alapján a határozathozatalra illetékes hatóság állapítja meg.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Az egészséggel kapcsolatos károk következményeinek kompenzálása érdekében nyújtott havi kifizetések attól függetlenül kerülnek teljesítésre, hogy Ön más magán- vagy közjogi szervtől részesül-e kifizetésekben. E kifizetések azonban figyelembe vehetőek a gazdasági károk következményeinek kompenzálását szolgáló összeg kiszámítása során.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Az OEG szerint nincs lehetőség előleg kifizetésére. Az egészségügyi ellátás fedezésére szolgáló kifizetések azonban a kártérítési követelésre vonatkozó döntés meghozatalát megelőzően is teljesíthetőek.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Romló egészségi állapot esetén „súlyosbodási követelés” (Verschlimmerungsantrag) benyújtására van lehetőség a kártérítés összegének módosítása érdekében. A jövedelemben beálló változásokat a gazdasági károk következményeinek kompenzálása érdekében nyújtott kártérítés kiszámítása során lehet figyelembe venni.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Minden olyan dokumentumot be kell nyújtania, amelyek segítséget nyújthatnak az ügy tényeinek tisztázásában és az okozott károk mértékének megállapításában.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A határozathozatalra jogosult hatóságok az egyes szövetségi tartományok jóléti hatóságai. Az a szövetségi tartomány illetékes, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. A kártérítést igénylő személynek nem kell utánajárnia, hogy melyik a felelős szerv, hanem megkeresheti a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium központi kapcsolattartó irodáját (Zentrale Kontaktstelle, Bundesministerium für Arbeit und Soziales), amely továbbítja a kártérítési kérelmet a megfelelő hatóság részére.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmet az illetékes jóléti hatósághoz kell küldeni.

A kártérítést igénylő személynek nem kell utánajárnia, hogy melyik a felelős szerv, hanem megkeresheti a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium központi kapcsolattartó irodáját (Zentrale Kontaktstelle, Bundesministerium für Arbeit und Soziales).

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem.

Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Erre a kérdésre nincs pontos válasz. Az eljárás időtartama különösen attól függ, hogy mennyire könnyű vagy bonyolult tisztázni az ügy tényállását, és hogy szükség van-e egészségügyi jelentések beszerzésére.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

A határozattal szemben lehetőség van fellebbezésre. Amennyiben az illetékes hatóság a fellebbezési eljárás során nem hoz eltérő határozatot, panaszt lehet benyújtani a szociális ügyek bíróságához (Sozialgericht).

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Az igénylőlapok és egyéb információk a következő honlapon találhatók:

http://www.bmas.de/opferentschaedigung

https://www.bmas.de/SharedDocs/Downloads/DE/Rundschreiben-SE/application-for-crime-victims-compensation-2024.pdf?_blob=publicationFile&v=2

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Ezzel kapcsolatos információk megtalálhatók itt:

https://www.bmas.de/DE/Soziales/Soziale-Entschaedigung/Soziale-Entschaedigung/soziale-entschaedigung.html

http://www.bmas.de/victimscompensation

Németországi áldozatsegítő szervezetekre vonatkozó információ a https://www.odabs.org/ oldalon található

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Nem. Az ügyvédi költségek nem minősülnek kártérítésnek, ennek megfelelően azok az OEG szerint nem megtéríthetők.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Igen, számos regionális és nemzeti áldozatsegítő szolgálat működik. A legnagyobb országos szervezet a „der WEISSE RING” (Fehér Gyűrű) áldozatsegítő szolgálat.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Kártérítés erőszakos bűncselekmények sértettjeinek és az ilyen sértettek eltartottjainak fizethető. Erőszakos bűncselekmény a büntetőeljárás keretében büntetendő olyan cselekmény, amelyet közvetlenül egy személy élete vagy egészsége ellen követnek el, és amelynek következtében a sérelmet szenvedett személy életét veszti, egészsége súlyosan károsodik, vagy legalább négy hónapig egészségügyi rendellenességben szenved.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Akkor jogosult kártérítésre, ha erőszakos bűncselekmény az egészségében súlyos károsodást vagy legalább négy hónapig tartó rendellenességet okozott.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

448 euró összegű kártérítés fizetendő annak a személynek, aki az erőszakos bűncselekmény sértettjének temetési költségeit viseli. Fontos megjegyezni, hogy a temetés költségeit viselő személynek nem kell a sértett hozzátartozójának vagy eltartottjának lennie.

Az erőszakos bűncselekmény miatt életét vesztett sértett eltartottjai jogosultak a bűncselekmények áldozatainak fizetendő állami kártérítésre.

Az eltartottak közé az alábbi személyek tartoznak:

• a sértett 18 éven aluli gyermekei;
• a sértett 18–24 év közötti, nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermekei;
• a sértett csökkent munkaképességű özvegye;
• a sértett nyugdíjkorhatárt elért özvegye;
• a sértett nyugdíjkorhatárt elért szülője;
• a sértett csökkent munkaképességű szülője;
• a sértett várandós és foglalkoztatásban nem álló özvegye;
• a sértett három éven aluli gyermekének foglalkoztatásban nem álló szülője vagy gyámja.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Akkor jogosult kártérítésre, ha erőszakos bűncselekmény a sértett egészségében súlyos károsodást vagy legalább négy hónapig tartó rendellenességet okozott.

Az alábbi személyek jogosultak kártérítésre:

• a sértett 18 éven aluli gyermekei;
• a sértett 18–24 év közötti, nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermekei;
• a sértett csökkent munkaképességű özvegye;
• a sértett nyugdíjkorhatárt elért özvegye;
• a sértett nyugdíjkorhatárt elért szülője;
• a sértett csökkent munkaképességű szülője;
• a sértett várandós és foglalkoztatásban nem álló özvegye;
• a sértett három éven aluli gyermekének foglalkoztatásban nem álló szülője vagy gyámja.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Észtországban a kártérítésre való jogosultság nem függ az állampolgárságtól.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

A kártérítést azon ország hatáskörrel rendelkező hatósága fizeti meg, amelyben a bűncselekményt elkövették. A kártérítés megfizetésére az érintett ország jogszabályaival összhangban kerül sor.

Kártérítési igényével a következőkhöz fordulhat:

• az érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságához vagy tartózkodási helyének hatáskörrel rendelkező hatóságához;
• Észtországban a hatáskörrel rendelkező hatóság a Társadalombiztosítási Hatóság, amely a másik ország hatáskörrel rendelkező hatóságához továbbítja az Ön kérelmét az azt igazoló dokumentumokkal együtt.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Az erőszakos bűncselekményt az elkövetése napjától számított 15 naptári napon belül kell bejelenteni a rendőrségen.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Kártérítés igényléséhez nem kell megvárnia az eljárás befejeződését; elegendő, ha a rendőrségen bejelentette a bűncselekményt, és a büntetőeljárás megindult. Kártérítést a bűncselekmény elkövetésétől számított három éven belül lehet igényelni.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Nem kötelező először az elkövetőtől követelnie a kártérítést. A kártérítés megítélése esetén az érvényesítés joga átszáll a Társadalombiztosítási Hatóságra, mi pedig visszkereseti igényérvényesítés keretében érvényesítjük a követelést a károkozó személlyel (a bűncselekmény elkövetőjével) szemben.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Akkor is jogosult kártérítésre, ha a károkozó személy ismeretlen, vagy ha a bírósági eljárás még nem fejeződött be.

Ahhoz, hogy a bűncselekmények sértettjeinek fizetendő állami kártérítésben részesüljön, szükség van a nyomozó szerv által kibocsátott, a büntetőeljárás megindítására vonatkozó igazolásra.

A költségekre vonatkozó számlákat be kell nyújtania, amennyiben a gyógykezelés költségeinek megtérítését kéri, vagy haláleseti juttatást igényel.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kártérítés iránti kérelmek a bűncselekmény elkövetésének vagy az arról való tudomásszerzésnek az időpontjától számított három éven belül nyújthatók be.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kártérítés az alábbiakra terjed ki:

- Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás, stb.)
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • az orvosi kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését, stb.)
  • károsodott ruhákért és segédeszközökért járó kártérítés (például kártérítés a szemüvegért, új ruhák költségének megtérítése)

- Anyagi (nem pszichés) kár:

1. temetési költségek
2. megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése

- Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció

A sértett családtagjai pszichológiai tanácsadásban részesülhetnek. Ahhoz, hogy a pszichológiai segítséggel kapcsolatos kártérítésben részesüljön, kapcsolatba kell lépnie egy sértetteket segítő szolgáltatóval, aki ezután előkészíti az aláírandó kérelmet. Ugyancsak szükség van olyan rendőrségi igazolásra, amely tanúsítja, hogy az eljárás megindult, és hogy Ön sértett vagy egy sértett képviselője. A sértetteket segítő szolgáltató segítséget nyújt Önnek a rendőrségi igazolás megszerzéséhez.

10 munkanapon belül tájékoztatják a pszichológiai segítséggel kapcsolatos kártérítés megítéléséről. Ezt követően lehetősége van pszichológushoz fordulni. A kártérítés összege személyenként a havi minimálbérnek (2020-ben 584 euró) felel meg.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

Az eltartottaknak a kártérítést havi részletekben folyósítják. Az áldozatok orvosi és temetési költségeit a költségekre vonatkozó számlák alapján egyösszegű átalányként térítik meg.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

Nincs helye kártérítésnek, ha:

1. a sértett szándékos vagy gondatlan magatartásával maga okozta vagy megkönnyítette a bűncselekmény elkövetését vagy a kár bekövetkezését;
2. a sértett 15 napon belül nem jelenti be a bűncselekményt annak ellenére, hogy arra képes lenne, és a rendőrség nem szerez más módon tudomást a bűncselekményről;
3. a sértettet erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt vagy a büntető törvénykönyv 255. cikkének (1) bekezdése vagy 256. cikkének (1) bekezdése alapján elítélték, és büntetett előélete még nem került törlésre a bűnügyi nyilvántartásból a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján;
4. kártérítés fizetése más okból méltánytalan vagy alaptalan lenne.

A kártérítés emellett megtagadható, ha a kérelmező megtagadta a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködést a bűncselekmény tényállásának megállapítása, az elkövető azonosítása vagy letartóztatása vagy a kár bizonyítása során.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az Ön anyagi helyzete nem befolyásolja a kártérítés megítélését vagy kifizetését.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Minden olyan összeget le kell vonni a kártérítési összeg meghatározásának alapjául szolgáló kárból, amelyet az erőszakos bűncselekményből származó kár alapján a sérelmet szenvedett személy kap vagy jogosult kapni a bűncselekménnyel okozott kárért felelős személyen kívüli forrásból, ideértve a sértettnek fizetett munkaképességi juttatást is. A kártérítés összegének meghatározása során a bűncselekménnyel okozott kárért felelős személy által a kérelmezőnek a kártérítés megítélését megelőzően fizetett minden összeget figyelembe kell venni.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítési összeg kiszámítása részleges vagy teljes munkaképtelenség esetén

A kártérítés összegét az egy naptári napra eső átlagjövedelem alapján kell kiszámítani. A bűncselekmény elkövetését megelőző hat hónap alatt megkeresett, társadalombiztosítási járulékokkal csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni.

Részleges vagy teljes munkaképtelenségből származó kár kiszámítása

Az egy naptári napra eső átlagjövedelmet meg kell szorozni harminccal, és az érintett személynek megítélt munkaképtelenségi járadékot vagy munkaképességi juttatást le kell vonni a szorzás eredményéből. A kártérítés a kiesett jövedelem 80%-át fedezi. Az átlagjövedelemre vonatkozó adatot az Adó- és Vámhatóságtól szerzik be.

A kártérítési összeg kiszámítása az eltartó halála esetén

1. A sértett egy naptári napra eső átlagjövedelmét meg kell szorozni harminccal, és az érintett személynek megítélt túlélő hozzátartozói nyugdíjat le kell vonni a szorzás eredményéből.

2. Az eltartottak száma alapján meg kell határozni az így kapott összeg bizonyos százalékát:

• 75% egy eltartott esetén
• 85% két eltartott esetén
• 100% három vagy több eltartott esetén

A kiszámított összeg 80%-a kerül megtérítésre.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Nincsen minimális összeg; a kártérítést addig folyósítják, amíg a jogosultat megilleti a kártérítés, illetve 9 590 eurós összeghatárig.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem kell megjelölni az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Kártérítési előleget nehéz gazdasági helyzetben lévő személyek igényelhetnek, ha jogosultak kártérítésre, de annak megítélése késik.

Legfeljebb 640 euró előleg fizethető megfelelő kérelem alapján.

Ha az előleg meghaladja a később megítélt kártérítés összegét, a túlfizetett összeget vissza kell téríteni.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Ön jogosult a gyógykezelés költségeire vonatkozó további számlákat benyújtani.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

A nyomozó szerv igazolása

A temetési költségekre vonatkozó számlák

A gyógykezelés költségeire vonatkozó számlák, gyógyszerekre vonatkozó nyugták stb.

A sértett halottvizsgálati bizonyítványa

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

Észt Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmek az alábbi módokon nyújthatók be:

• A digitálisan aláírt kérelmet a beszkennelt igazoló dokumentumokkal együtt e-mailben lehet megküldeni. A kérelem formanyomtatványa megtalálható a Társadalombiztosítási Hatóság honlapján.
  A digitálisan aláírt kérelmet az alábbi címre kell megküldeni: info@sotsiaalkindlustusamet.ee

• A kérelmeket postai úton a Põllu 1A, 50303, Tartu címre is meg lehet küldeni.

• A kérelmeket egy sértetteket segítő szolgáltató útján is be lehet nyújtani. A sértetteket segítő szolgáltatók elérhetőségei megtalálhatók a Társadalombiztosítási Hatóság honlapján;

• A kérelmeket a Társadalombiztosítási Hatóság ügyfélszolgálati irodáiban is be lehet nyújtani.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem kell jelen lennie.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A határozathozatalra az utolsó dokumentum kézhezvételétől számított 30 napon belül kerül sor.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

A határozattal szemben az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtható be kifogás. Alternatív megoldásként a közigazgatási bírósági eljárásról szóló törvénykönyvben szabályozott eljárás keretében panasz nyújtható be egy közigazgatási bírósághoz.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A kérelem formanyomtatványai és a kártérítés kérelmezésével kapcsolatos információk a Társadalombiztosítási Hatóság honlapján találhatók meg.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A sértetteket segítő szolgáltatókkal telefonon is kapcsolatba lehet lépni. Elérhetőségeik megtalálhatók a Társadalombiztosítási Hatóság honlapján.

Részesülhetek-e költségmentességben (ügyvédi segítségben) a kérelmem elkészítéséhez?

Igen.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A sértetteket segítő szolgáltatók a kártérítés igénylésében is segítséget nyújtanak.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésről szóló görög jogszabály az alábbi, Görögországban elkövetett bűncselekményekre vonatkozik:

Szándékos erőszakos bűncselekményekre és a Büntető Törvénykönyv alábbi cikkeiben foglalt bűncselekményekre: 323Α. cikk (emberkereskedelem):

a) rabszolgatartás vagy a rabszolgatartáshoz hasonló munkamódszerek,

b) szolgaság,

c) a sértett munkára vagy koldulásra kényszerítése (munkaerő-kizsákmányolás),

d) a sértett bűncselekmények elkövetésére kényszerítése,

e) a sértett sejtjeinek, szöveteinek vagy szerveinek eltávolítása,

f) a sértett szexuális cselekményben, gyakorlatban, szimulációban, vagy olyan munkában vagy szolgáltatásban való részvételre kényszerítése, amelynek kizárólagos célja az izgalom felkeltése (szexuális kizsákmányolás) vagy

g) kényszerházasság; 336. cikk kiskorú sértett esetén (szexuális szabadság sérelmére vagy szexuális élet pénzügyi kizsákmányolására elkövetett bűncselekmények); 339. cikk (1) és (3) bekezdés (kiskorú gyermekkel vagy kiskorú gyermek sérelmére folytatott szexuális tevékenység); 342. cikk (1) bekezdés (gyermek szexuális zaklatása); 348A. cikk (gyermekpornográfia); 348B. cikk (gyermek igénylése szexuális célokra); 348C. cikk (kiskorú gyermek pornográf ábrázolása); 351A. cikk (ellenérték fejében kiskorú gyermekkel folytatott szexuális cselekmények).

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Minden szándékosan, fizikai erőszakkal vagy fizikai erőszakkal való fenyegetéssel elkövetett olyan bűncselekményért, amely a sértett halálát vagy súlyos fizikai vagy mentális állapotát eredményezte; valamint minden szándékosan, fizikai erőszakkal vagy fizikai erőszakkal való fenyegetéssel elkövetett olyan bűncselekményért, amely hosszabb idejű szabadságvesztéssel büntetendő (kátheirxi).

2010. január 1-je óta a büntetés-végrehajtási intézetek azon munkavállalói, akik olyan szándékos bűncselekmény sértettjei, amely nekik fogyatékosságot vagy súlyos károsodást okozott, és amelyet Görögországban követtek el, mindaddig megszakítás nélkül jogosultak fizetett betegszabadságra, ameddig az érintett orvosi bizottság nem javasolja azt, hogy munkavégzésre alkalmasak.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Kártérítésre jogosultak a sértett családtagjai, azaz a házastársa, heteroszexuális vagy homoszexuális kötelékben, állandóan és folyamatos jelleggel a sértettel együtt élő személy, jegyes, vér szerinti vagy házasság útján szerzett közvetlen rokonok, örökbefogadó szülők és örökbefogadott gyermek, testvérek, testvérek házastársai vagy jegyesei és a sértett eltartott gyermekein és szülein kívüli eltartottak.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Ebben az esetben csak a közvetlen sérülést elszenvedett személy – azaz maga a sértett – jogosult kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

A kártérítést nyújtó görög hatóság (Archí Apozimíosis) abban az esetben nyújt kártérítést a szándékos bűncselekmény sértettjeinek, ha a cselekményt Görögországban követték el, vagy a sértett lakóhelye (katoikía) vagy szokásos tartózkodási helye (siníthi diamoní) Görögországban, másik uniós tagállam területén, illetve a büntető törvénykönyv.323A. cikkében említett ügyekben valamely harmadik országban található. Nem tesznek különbséget uniós és nem uniós polgárok között.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Ha a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el, az olyan sértettek, akiknek a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Görögországban található, csak arra jogosultak, hogy a görög támogató hatósághoz (Archí Syndromís) az érintett uniós tagállam kártérítést nyújtó hatósága által nyújtott észszerű és megfelelő kártérítés iránti kérelmet nyújtsanak be az e tagállam jogszabályaiban meghatározott feltételekkel összhangban.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, az ügyészségen vagy a rendőrségen három hónapon belül, mert egyébként lehetetlen lehet megtalálni az elkövetőt. Amennyiben elháríthatatlan külső ok akadályozta abban, hogy az Ön ellen elkövetett bűncselekményt bejelentse, a három hónapos határidő akkor kezdődik, amikor ez az ok megszűnik.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Igen, mivel az Ön kártérítésre való jogosultsága akkor kezdődik, amikor:

a) az elkövetővel szemben a jogerős ítéletet meghozzák, amennyiben nem rendelkezik erőforrásokkal ahhoz, hogy Önnek megtérítse a kárát;

b) az ügy iratait archiválják az ismeretlen tettesek nyilvántartásában, amennyiben az elkövető kiléte nem ismert; az ügy iratait archiválják az illetékes ügyész utasítására, vagy meghozzák a peres eljárás elutasítására vonatkozó jogerős végzést, vagy megszületik a jogerős felmentés, vagy az ügy bármely egyéb módon jogerősen lezárul, amennyiben az elkövető ellen nem lehet vádat emelni vagy őt elítélni.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Igen, mivel a fenti a) és c) pontban meghatározott esetekben (azaz ha az elkövető nem rendelkezik erőforrásokkal ahhoz, hogy Önnek megtérítse a kárát, vagy ha az elkövető ellen nem lehet vádat emelni vagy őt elítélni) a sértett ilyen típusú kártérítési kérelmet csak akkor nyújthat be, ha ő a jogerős ítélet által meghatározottak szerint bármilyen módon képtelen érvényesíteni az elkövetővel szembeni kártérítési igényét.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Igen, igényelhet kártérítést a kártérítést nyújtó hatóságtól, ha az elkövető személyazonosságát nem sikerült megállapítani, miután az ügyaktát az ismeretlen elkövetők nyilvántartásában archiválták.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kártérítési igényt a jogosultnak vagy képviselőjének az igény keletkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül kell a kártérítést nyújtó hatóság elé terjesztenie.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

a) a bűncselekmény áldozata esetében:

Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – járóbeteg- és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a megélhetés biztosítására való képesség elvesztését vagy csökkenését stb.)

Pszichés (nem vagyoni) kár:

• mentális és pszichológiai támogatás
• környezet- vagy lakcímváltozás (alapvető fogyasztási cikkek eltávolítása és megvásárlása)

b) a jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek
• orvosi ellátás költségei (pl. családtag terápiája, járóbeteg és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése.

A kártérítést egy összegben vagy havi részletekben folyósítják?

Egy összegben.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet, illetve a részemre fizetett összeget?

A kártérítés összegének meghatározása során valamennyi Ön által elkövetett jogsértő cselekményt figyelembe vesznek.

Emellett ha a büntetőeljárás során nem működött együtt a hatóságokkal úgy, hogy megalapozatlanul elmulasztott számukra segítséget nyújtani, különösen ha megtagadta a tanúvallomást, vagy elrejtett vagy elmulasztott bemutatni lényeges bizonyítékot, ezáltal nehezítve az elkövető azonosítását, Ön nem jogosult kártérítésre.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Kártérítésre való jogosultságát vagy a kapott összeget nem befolyásolja az Ön anyagi helyzete.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Ön az alábbi esetekben nem jogosult kártérítésre:

a) ha a cselekmény bűnszervezet, banda vagy terrorista csoport tagjai között történt;

b) ha Ön szándékosan nem jelentette be három hónapon belül az Ön ellen elkövetett bűncselekményt, ezáltal nehezítve az elkövető azonosítását (ha azonban elháríthatatlan külső ok akadályozta abban, hogy az Ön ellen elkövetett bűncselekményt bejelentse, a három hónapos határidő akkor kezdődik, amikor ez az ok megszűnik);

c) ha Ön a büntetőeljárás során nem működött együtt a hatóságokkal úgy, hogy megalapozatlanul elmulasztott számukra segítséget nyújtani, különösen ha megtagadta a tanúvallomást, vagy elrejtett vagy elmulasztott bemutatni anyagi bizonyítékot, ezáltal nehezítve az elkövető azonosítását; továbbá

d) bármilyen más olyan esetben, amelyben a különleges körülményekre figyelemmel az Ön kártérítési igénye joggal való visszaélést valósít meg.

A kártérítés összegének meghatározása során figyelembe vesznek valamennyi Ön által elkövetett jogsértő cselekményt, a görög állam által az Ön kórházi kezeléséért fizetett bármely költséget, és bármilyen olyan összeget, amelyet Ön az elkövetőtől, társadalombiztosítási szolgálatoktól vagy bármely más forrásból kapott.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítés összegét a görög jog alapján, a különös rendelkezésekkel összhangban határozzák meg.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Nincs.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen, a kérelem formanyomtatványa tartalmaz egy külön mezőt, amelyet ki kell tölteni.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen, a kérelem formanyomtatványán Önnek fel kell tüntetnie a kért kártérítés összegét és bármilyen más olyan kompenzációt, amelyet Ön kapott, hogy ily módon figyelembe vehető legyen a görög állam által az Ön kórházi kezeléséért fizetett bármely költség és bármilyen olyan összeg, amelyet Ön az elkövetőtől, társadalombiztosítási szolgálatoktól vagy bármely más forrásból kapott.

Rendelkezésre kell bocsátania az adatokat a károkozásból eredő helyzetet illetően is. Ez azt jelenti, hogy be kell jelentenie és rendelkezésre kell bocsátania valamennyi bizonyítékot az orvosi költségekről, kórházi díjakról vagy temetési költségekről, valamint elmaradt jövedelméről és jövedelmének csökkenéséről, költségeinek növekedéséről, továbbá az állítólagos bűncselekmény által okozott kár eredményeként bekövetkezett, foglalkozás folytatására való képtelenségről.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

A kártérítést nyújtó hatóság kiegészítő vagy további kártérítésre vonatkozóan nem hozott kifejezett rendelkezést. A görög jog azonban rendelkezik ennek lehetőségéről a körülmények változása vagy a sértett egészségének romlása esetén.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Az esettől függően az alábbi igazoló dokumentumokra van szükség:

• Személyi igazolvány vagy útlevél vagy házassági anyakönyvi kivonat
• Tartózkodási engedély vagy a tartózkodási engedély megújítása iránti kérelem átvételi elismervénye
• A temetési költségek és orvosi költségek megfizetésének megfelelő igazolása
• A sértett halottvizsgálati bizonyítványa vagy a kár típusát, a fogyatékosság időtartamát, bármilyen egészségügyi következmény jellegét, valamint bármely maradandó fogyatékosságot és valamennyi ilyen fogyatékosság mértékét megállapító orvosi igazolás
• A kérelem benyújtását megelőző év jövedelme és az eset bekövetkezésének évében szerzett jövedelem (a hatáskörrel rendelkező adóhatóságtól származó adóbevallás, az Ön vagy élettársa, bejegyzett élettársa vagy bármely más állandó jelleggel Önnel élő személy által benyújtott jövedelembevallás)
• Panasz benyújtásáról/bűncselekmény(ek) bejelentéséről szóló igazolás
• A vonatkozó jogerős bírósági ítéletek vagy végzések másolata vagy igazolás arról, hogy az ügyet lezárták
• Más forrásból (munkavállalói biztosítóalapból, magánbiztosítótól) származó, kapcsolódó összegek megfizetéséről vagy meg nem fizetéséről szóló igazolás
• Bármilyen olyan dokumentum, amely releváns, vagy bizonyítja a veszteséget, az Ön bevételeinek csökkenését, költségeinek növekedését vagy a szakma folytatására való képtelenségét

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Igen, mielőtt a kártérítést nyújtó hatóság megvizsgálná az ügyet, 50 eurót kell fizetni, aminek elmulasztása esetén a kérelmet elutasítják.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A kártérítést nyújtó hatóság.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A támogató hatóságnak vagy közvetlenül a kártérítést nyújtó hatóság titkárságának.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem szükségszerűen. Ha szükséges, kérni fogják Öntől, hogy jelenjen meg.

Ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye másik tagállam területén található, a kártérítést nyújtó görög hatóság felkéri az érintett támogató hatóságot, hogy ezen állam jogának megfelelően hívja fel Önt nyilatkozattételre és küldjön neki jelentést. A kártérítést nyújtó görög hatóság a görög joggal összhangban maga folytathat le meghallgatást telefon vagy videokonferencia útján az érintett támogató hatósággal együttműködésben. Ebben az esetben a kártérítést nyújtó görög hatóság nem kötelezheti a kérelmezőt meghallgatásra.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A kártérítést nyújtó hatóságnak az ügyet a kérelem benyújtásának időpontjától számított három hónapon belül kell megvizsgálnia, és a kérelem értékelésének időpontjától számított három hónapon belül kell meghoznia jogerős határozatát.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

A kérelmezőnek és a görög államnak egyaránt joga van jogorvoslatot benyújtani a kártérítést nyújtó hatóság határozata ellen az elsőfokú közigazgatási bírósághoz (Dioikitikó Protodikeío). A határidő négy hónap.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

https://www.ministryofjustice.gr/wp-content/uploads/2019/08/%CE%A0%CE%91%CE%A1%CE%91%CE%A1%CE%A4%CE%97%CE%9C%CE%91.pdf

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Nem létezik a kártérítés igénylésére létrehozott segélyvonal. https://ministryofjustice.gr/

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Határon átnyúló vitákban jogi segítség polgári (vagy kereskedelmi) ügyekben akkor nyújtható, ha az Ön lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye másik uniós tagállamban található. A jogi segítség olyan ügyvéd kijelölésének formáját is öltheti, aki abból a célból nyújt jogi tanácsot, hogy a vitát a bíróság előtti érvényesítés előtt rendezzék. Azok a személyek, akiknek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Görögországban található, azonban másik uniós tagállamban kívánnak tárgyaláshoz vagy eljárási cselekményhez jogi segítséget igénybe venni, ugyancsak jogosultak ügyvédi szolgáltatás igénybevételére a költségmentesség iránti kérelemnek a másik tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága általi történő kézhezvételéig.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Nemek Közötti Egyenlőség Kutatóközpontja (KEThI)

Társadalmi Szolidaritás Nemzeti Központja (EKKA)

A Nemek Közötti Egyenlőség Főtitkársága (Genikí Grammateía Isótitas ton Fýlon):

• http://www.isotita.gr/
• http://www.womensos.gr/
• https://el-gr.facebook.com/WomenSOSgr-242892059153851/

Görög Menekültügyi Tanács (Ellinikó Symvoúlio gia tous Prósfyges)

Amnesty International – görög szekció

Görög Rendőrség – Kiberbűnözés

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A spanyol jogban az elszenvedett kárért és sérülésért járó kártérítés követelésére irányuló rendes eljárás a büntetőeljárás, amelynek keretében a polgári jogi felelősséget a büntetőjogi felelősséggel együtt vizsgálják. Ennek érdekében a helyi büntetőbíróság (Juzgado de Instrucción) felkínálja a sérelmet szenvedett személynek a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségét, hogy e személy nyilatkozhasson arról, hogy a büntetőeljárás során kívánja-e igényét érvényesíteni, vagy pedig fenntartja annak jogát, hogy az elszenvedett sérelem miatt polgári eljárásban érvényesítse igényét.

Ha e személy úgy nyilatkozik, hogy a büntetőeljárásban kívánja igényét érvényesíteni, a sérelmet szenvedett fél választhat, hogy az ügyész indítson-e a nevében polgári keresetet (ez történik akkor is, ha a fél nem jelöli meg preferenciáját), vagy személyen kíván-e eljárni (egy ügyvéd és az ügyész révén).

Ha e személy a büntetőeljáráson kívül kívánja kártérítési igényét érvényesíteni, a sérelmet szenvedett félnek meg kell indítania a polgári eljárást ezen eljárás szabályai szerint.

Határokon átnyúló helyzetekben, például ha a bűncselekményt a sértett lakóhelyétől eltérő tagállamban követték el, a bűncselekmény elkövetőjétől a nemzeti jog alapján az ügyet elbíráló büntetőbíróság előtt lehet kártérítést követelni.

A spanyol jog külön kártérítési rendszereket határoz meg az erőszakos bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények és a terrorista bűncselekmények esetében.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

A Spanyolországban elkövetett és halált okozó erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények, a súlyos testi sérülések vagy a fizikai vagy mentális egészségben okozott sérelmek esetében Spanyolország egy támogatási rendszert működtet az ilyen típusú szándékos és erőszakos bűncselekmények tekintetében. Támogatás jár továbbá a szexuális bűncselekmények sértettjeinek akkor is, ha ezeket a bűncselekményeket erőszak nélkül követik el.

A törvényben előírt pénzügyi támogatás általában akkor nyújtható, ha a bűncselekmény elkövetésének időpontjában:

• a sértett spanyol vagy más uniós tagállam állampolgára;
• bár nem spanyol vagy más uniós tagállam állampolgára, a sértett szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik Spanyolországban;
• a sértett más olyan állam állampolgára, amely a spanyoloknak hasonló támogatást nyújt a saját területén.

Halál esetén a fent említett állampolgársági vagy tartózkodási követelmények a kedvezményezettekre, nem pedig az elhunytra alkalmazandók.

Súlyos testi sérülés vagy a fizikai vagy mentális egészségben okozott súlyos sérelem esetén a közvetlen sértett, vagyis az, aki sérülést vagy sérelmet szenvedett, lesz a kedvezményezett.

Pénzügyi támogatásra jogosító sérülések azok, amelyek a testi épséget vagy a fizikai vagy mentális egészséget károsítják, és amelyek a sértettnek hat hónapot meghaladó átmeneti keresőképtelenséget vagy legalább 33%-os marandó fogyatékosságot okoznak.

A terrorista bűncselekmények esetében többféle állami támogatás áll a terrorizmus áldozatainak rendelkezésére annak érdekében, hogy az ilyen típusú bűncselekmények által okozott kárért kárpótolják őket. Közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia a terrorcselekmény és az elszenvedett kár között.

Az alábbi károk és sérülések teremtenek jogosultságot kártérítésre:

• Testi sérülések – a fizikai és mentális sérüléseket is ideértve –, valamint az orvosi ellátás, a protézisek és a műtéti beavatkozások költségei.
• Ezeket a költségeket csak akkor fizetik meg az érintett személynek, ha azokat nem fedezi részben vagy egészben az érintett személyre kiterjedő állami vagy magán szociális háló.
• Természetes személyek otthonaiban okozott anyagi károk vagy kereskedelmi és ipari létesítményekben, politikai pártok, szakszervezetek és társadalmi szervezetek székhelyeiben bekövetkezett anyagi károk.
• A természetes személyek szokásos tartózkodási helyén végzett helyreállítási munkák ideje alatt az ideiglenes elszállásolással kapcsolatban felmerülő költségek.
• Magánjárművekben okozott károk, valamint az állami tulajdonú járművek kivételével a személyek vagy áruk szárazföldi szállítására használt járművekben okozott károk.

Testi sérülések kivételével a fent említett kárért járó kártérítés másodlagos az azonos körülmények miatt bármely más állami szerv által megállapított vagy a biztosítási szerződésekből eredő kártérítéshez képest. Ezekben az esetekben a kártérítést a fent említett közigazgatási szervek vagy biztosítási ügynökségek által fizetett kártérítés és a hivatalosan kiszámított érték közötti különbözet fogja képezni.

A kártérítés összegét a felmerülő kár (a sérülések súlyossága és az általuk okozott fogyatékosság típusa, halál stb.) alapján határozzák meg.

Egyéb támogatás:

• tanulmányokhoz: amennyiben terrorcselekmény egy diáknak, a szüleinek vagy gyámjainak okoz különösen jelentős személyi sérülést, vagy e sérülések alkalmatlanná teszik őket szokásos foglalkozásuk gyakorlására;
• azonnali pszichológiai és pszichopedagógiai segítség a sértetteknek és hozzátartozóiknak;
• rendkívüli és kivételes segély azon sértettek személyi vagy családi szükséghelyzetének enyhítésére, akikre a rendes támogatás egyáltalán nem vagy kifejezetten elégtelen módon terjed ki.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Olyan erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében, amelyek közvetlenül a sértett halálával járnak, a közvetett sértettek kedvezményezettek lehetnek, ha a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a sértett spanyol vagy bármely másik uniós tagállam állampolgára volt, vagy – ennek hiányában – Spanyolországban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel, vagy más olyan állam állampolgára volt, amely a spanyoloknak hasonló támogatást nyújt a területén.

Közvetett sértettként az alábbiak lehetnek kedvezményezettek:

• Az elhunyt házastára – amennyiben nem váltak külön – vagy az a személy, aki az elhunyttal a halált megelőzően legalább két évig állandó jelleggel élt együtt házassághoz hasonló kapcsolatban, kivéve, ha közös gyermekeik születtek, mely esetben a puszta együttélés elegendő.
• Akit szándékos emberölés bármely formája miatt elítéltek, amennyiben az elhunyt a házastársuk vagy olyan személy volt, akivel hasonló állandó kapcsolatban álltak, nem lehet kezdeményezett.
• Az elhunyt személy olyan gyermeke, aki e személy eltartottja volt és együtt élt vele, vélelmezve, hogy a kiskorú vagy fogyatékossággal élő felnőtt gyermekek eltartottnak minősülnek.
• Az elhunyt személy olyan szülője, akit e személy tartott el, mindaddig, amíg nincs más a fent említett helyzetekben.
• Kiskorú gyermekek olyan szülei, akik bűncselekmény közvetlen következményeként vesztik életüket, a spanyol jog által biztosított pénzügyi támogatás szempontjából ugyancsak közvetett sértettnek tekintendők.

Amennyiben kiskorú gyermek vagy fogyatékossággal élő személy veszti életét bűncselekmény közvetlen következményeként, a kiskorú gyermek vagy a fogyatékossággal elő személy szülei vagy gyámjai csak az általuk ténylegesen megfizetett temetési költségek megtérítésének erejéig jogosultak támogatásra a törvényben meghatározott összeghatárig.

A sértett mentális egészségét károsító szexuális bűncselekmények esetében a támogatás összege a törvényben meghatározott összeghatárig fedezi a sértett által szabadon választott terápiás kezelés költségeit.

Terrorista bűncselekmények esetében, amennyiben ezek a közvetlen sértett halálához vezettek, a következő személyek lehetnek a támogatás kedvezményezettjei:

• az elhunyt házastársa;
• az az élettárs, akivel az elhunyt legalább két évig élt együtt;
• az az élettárs, akitől az elhunytnak gyermekei születtek;
• az elhunyt személy szülei, amennyiben őket e személy tartotta el; szülők hiányában és ebben a sorrendben pedig az elhunyt azon unokái, testvérei és nagyszülei, akiket e személy tartott el;
• amennyiben egyik sincs a fenti személyek közül, az elhunyt azon gyermekei vagy – amennyiben nincsen gyermeke – szülei, akiket nem tartott el az elhunyt.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

A sértettnek komoly súlyos testi sérülést okozó vagy a fizikai vagy mentális egészségét súlyosan károsító erőszakos vagy szexuális bűncselekmények esetében csak a közvetlen sértettek jogosultak kártérítésre, vagyis azok, akik a sérülést vagy károsodást elszenvedték. A közvetlen sértett halála esetén a közvetett sértettek csak törvényben meghatározott esetekben és akkor lehetnek támogatás kedvezményezettjei, ha a törvény által meghatározott feltételek teljesülnek.

Terrorista bűncselekmények esetében a következők tekintendők a jogszabályokban meghatározott jogok és juttatások jogosultjainak:

• az elhunyt vagy azok, akik a terrorcselekmény miatt fizikai és/vagy mentális károsodást szenvedtek el;
• azok a személyek, akik anyagi kárt szenvedtek el, amennyiben nem tekintendők terrorcselekmény áldozatainak, vagy nem jogosultak más okból támogatásra, juttatásokra vagy kártérítésre;
• azok a személyek, akik a sértett halála esetén és törvényben meghatározott feltételek és preferenciasorrend szerint rokonság (családtagok), együttélés vagy az elhunyttal való eltartotti viszony miatt lehetnek jogosultak a támogatásra vagy jogokra;
• azok a személyek, akik bizonyítottan közvetlen és ismétlődő fenyegetésnek vagy kényszerítésnek voltak kitéve egy terrorszervezet részéről;
• azok a sebesült személyek, akik különböző mértékű fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedtek, a vérrokonság második fokáig;
• azok a személyek, akik terrortámadások célpontjai voltak, de nem szenvedtek károsodást, jogosultak kitüntetésekre, vagyoni kártérítésre azonban nem.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Erőszakos vagy szexuális bűncselekmények esetében:

Igen, ha az az állam, amelynek a sértett az állampolgára, hasonló támogatást nyújt a területén a spanyolok számára. Ezen elismerési gyakorlatot, amellyel kapcsolatban a sértett állampolgársága szerinti állam alkalmazandó jogszabályaira hivatkoznak, bizonyítékkal kell alátámasztani, és az részét képezi azoknak a dokumentumoknak, amelyeket például mellékelni kell az átmeneti keresőképtelenség vagy fogyatékosságot okozó sérülések miatt járó végleges támogatás iránti kérelemhez. A spanyol közigazgatás ellenőrzi a tartalmat és a hivatkozott külföldi jog érvényességét, és meghatározza, hogy az alkalmazható-e az egyes konkrét esetekre.

Terrorista bűncselekmények esetében a spanyol jogszabályok által biztosított támogatási rendszer, juttatások és kártérítés alkalmazhatóságához a terrorcselekményeket spanyol területen vagy spanyol joghatóság alatt kell elkövetni, és azoknak 1960. január 1-jét követően kell megtörténniük.

Amennyiben a sértett spanyol területen vagy spanyol joghatóság alatt 1960. január 1-jét követően elkövetett terrorcselekmény következményeit szenvedi el, állampolgárságától függetlenül joga van a törvény által biztosított támogatáshoz.

A spanyol jogszabályok által biztosított támogatási rendszer az alábbi esetekre is alkalmazandó:

azokra a spanyol állampolgárokra, akik olyan csoportok külföldi áldozatai, akik szokásosan Spanyolországban működnek, vagy akik a spanyol állam vagy spanyol érdekek ellen irányuló terrorcselekmények áldozatai;

a nemzeti területen kívül elkövetett terrorcselekmények fenti bekezdésben említettek körébe nem tartozó spanyol áldozataira;

külföldi spanyol kontingensek részét képező béketámogató és biztonsági műveletek terrortámadás célpontját képező résztvevőire.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a spanyol jogszabályok rendelkezései alkalmazandók a törvény által meghatározott bűncselekmények közvetlen és közvetett sértettjeinek nyújtott támogatás elbírálására és odaítélésére vonatkozó ideiglenes és végleges eljárásokra, amennyiben a bűncselekményt Spanyolországban követik el, és a támogatás kérelmezője egy másik uniós tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel.

Ilyen esetekben, ha a spanyol jogszabályok által biztosított állami támogatás iránti kérelmet azon állam támogató hatóságain keresztül nyújtják be, amelyben a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, a határozathozatalra illetékes spanyolországi hatóságnak (azaz a Közigazgatási és Pénzügyminisztérium (Ministerio de Hacienda y Función Pública) Személyzeti és Állami Nyugdíjköltségek Főigazgatóságának (Dirección General de Costes de Personal y Pensiones Publicas) tájékoztatnia kell a kérelmezőt és a támogató hatóságot az alábbiakról:

• az állami támogatás iránti igény kézhezvételéről, az ügyet vizsgáló szervről, az ügy elbírálására meghatározott határidőről és – amennyiben lehetséges – a határozat meghozatalának várható időpontjáról;
• az ügyet lezáró határozatról.

Emellett a döntéshozó szerv – a Személyzeti és Állami Nyugdíjköltségek Főigazgatósága – segítséget kaphat azon állam segítségnyújtó hatóságától, amelyben a támogatás kérelmezője szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, annak érdekében, hogy meghallgassa a kérelmezőt vagy bármely más olyan személyt, akit álláspontja szerint szükséges meghallgatni.

Ebből a célból felkérheti a támogató hatóságot arra, hogy bocsássa rendelkezésre mindazt, amire a vizsgálatot lefolytató szervnek szüksége lehet a meghallgatni kívánt személy közvetlen – különösen telefon vagy videokonferencia útján történő – meghallgatásának lefolytatásához, ha a meghallgatni kívánt személy beleegyezik ebbe.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében, habár lehetséges, hogy a büntetőeljárást a hatáskörrel rendelkező hatóságok már hivatalból megindították anélkül, hogy szükség lenne bejelentést tenni a rendőrségen.

Általános szabályként a támogatás megítélése a büntetőeljárást befejező olyan bírósági határozattól függ, amely ellen nincs helye további jogorvoslatnak. Ameddig a büntetőeljárás folyamatban van, a jogszabály ideiglenes támogatás megítélését teszi lehetővé a bűncselekmény sértettjei vagy kedvezményezettjeik bizonytalan anyagi helyzetének kezelése érdekében. Ideiglenes támogatást akkor lehet kérelmezni, ha a sértett bejelentette az eseményeket a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, vagy ha a hatáskörrel rendelkező szervek anélkül, hogy bejelentésre lenne szükség, megindították a büntetőeljárást.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a pénzügyi támogatás iránti kérelem benyújtásához csatolnia kell a kérelemhez annak a büntetőeljárás befejezéséről szóló bírósági határozatnak a másolatát, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak, függetlenül attól, hogy az ítélet, az érintett távollétében hozott ítélet, a vádlott halála miatt az ügy lezárásáról szóló határozat vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozat-e.

Terrorista bűncselekmények esetében a spanyol jogszabályok által biztosított támogatás és juttatások megítélésének előfeltétele, hogy a sértettnek megítéljék a kártérítéshez való jogot az olyan ítélet erejénél fogva kompenzálható cselekményekért és azok következményeiért fennálló polgári jogi felelősség alapján, amely ellen nincs helye további jogorvoslatnak, vagy – ha ilyen ítélet meghozatalára nem került sor – a megfelelő törvényes vizsgálatot lefolytatták, vagy a bűncselekményekkel kapcsolatos vádeljárás lefolytatására irányuló büntetőeljárás megindult.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a pénzügyi támogatás iránti kérelem benyújtásához csatolnia kell a kérelemhez annak a büntetőeljárás befejezéséről szóló bírósági határozatnak a másolatát, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak, függetlenül attól, hogy az ítélet, az érintett távollétében hozott ítélet, az elkövető halála miatt az ügy lezárásáról szóló határozat vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozat-e.

Ez az előfeltétel azt jelenti, hogy amennyiben pénzügyi támogatást igényel, meg kell indítania a jogi eljárást azon személy ellen, aki állítólag felelős a bűncselekményért.

Terrorista bűncselekmények esetében a spanyol jogszabályok által biztosított támogatás és juttatások megítélésének előfeltétele, hogy a sértettnek megítéljék a kártérítéshez való jogot az olyan ítélet erejénél fogva kompenzálható eseményekért és azok következményeiért fennálló polgári jogi felelősség alapján, amely ellen nincs helye további jogorvoslatnak, vagy – ha ilyen ítélet meghozatalára nem került sor – a megfelelő törvényes vizsgálatot lefolytatták, vagy a bűncselekményekkel kapcsolatos vádeljárás lefolytatására irányuló büntetőeljárás megindult.

Következésképpen a törvény által biztosított támogatás és juttatások igényléséhez szükséges, hogy a büntetőeljárás már meginduljon, vagy legalább a megfelelő bírósági vizsgálat lefolytatásra kerüljön.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében, ha az elkövető ismeretlen, nem igényelhető kártérítés, mivel az előfeltételek egyike az állítólagos elkövetővel szemben hozott, büntetőeljárást lezáró olyan bírósági határozat másolata, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak. Ha a büntetőeljárás még nem zárult le – azaz még nem hozták meg a büntetőeljárást lezáró azon bírósági határozatot, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak –, ideiglenes támogatás igényelhető, feltéve, hogy a sértett vagy kedvezményezettjeinek bizonytalan anyagi helyzetére vonatkozó bizonyítékot bocsátottak rendelkezésre.

Ha az állítólagos elkövető nem jelenik meg a bíróságon, a távollétében hozott ítéletet tartalmaznia kell a támogatás iránti kérelemnek.

Az egyik dokumentum, amelyet az ideiglenes támogatás iránti kérelemmel együtt kell benyújtani, az ügyészségtől származó jelentés, amely jelzi, hogy meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a halált, a sérüléseket vagy a károsodást feltehetően erőszakos és szándékos cselekmény okozta.

Terrorista bűncselekmények esetében a spanyol jogszabályok által biztosított támogatást és juttatásokat akkor lehet igényelni, ha a megfelelő jogi vizsgálatot lefolytatták, vagy ha bűncselekmények elbírálására irányuló büntetőeljárást megindították.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a támogatás igénylésére rendelkezésre álló határidő általában a bűncselekmény elkövetésétől számított egy év.

Terrorista bűncselekmények esetében a személyi sérülés vagy anyagi károk miatti kártérítés iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő általában a károsodás bekövetkeztének időpontjától számított egy év.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

a) a bűncselekmény áldozata esetében

– Anyagi kár

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmény esetében támogatásnak van helye halál, súlyos testi sérülés vagy a fizikai vagy mentális egészségben okozott súlyos károsodás esetén.

Súlyos sérülésnek tekintendő mindaz, ami befolyást gyakorol a testi épségre vagy a fizikai vagy mentális egészségre, és ami ideiglenes vagy tartós keresőképtelenséget okoz az azt elszenvedő személynek.

A testi sérülésnek vagy a fizikai vagy mentális egészségben okozott károsodásnak kellően súlyosnak kell lennie ahhoz, hogy a maradandó fogyatékosság vagy a több mint hat hónapig tartó átmeneti keresőképtelenség esete megállapítható legyen a spanyol társadalombiztosítási jogszabályok alapján. A maradandó fogyatékosságnak legalább 33%-os keresőképtelenséget kell jelentenie.

Terrorista bűncselekmények esetében a rendes támogatás az alábbi esetekre terjed ki:

• Halál: a jogszabályban meghatározott összeghatárig az állam fizeti meg a kedvezményezetteknek a terrortámadás miatt életüket vesztett olyan személyek elszállítási, temetési, elhantolási és/vagy hamvasztási költségeit, akik nem rendelkeztek ezt fedező biztosítási kötvénnyel.

Emellett adott esetben a kedvezményezetteknek joguk van:

• az olyan ítéletben megítélt bármilyen összeg rendkívüli megfizetésére, amellyel szemben az eseményekből eredő fizikai vagy pszichés károkért való polgári jogi felelősséget illetően nincs helye további jogorvoslatnak;
• az anyagi kár megfizetésére;
• orvosi ellátásra, valamint további egészségügyi és pszichoszociális ellátásra szolgáló támogatásra;
• oktatási támogatásra;
• lakhatással kapcsolatos támogatásra;
• szükséghelyzetekre vonatkozó rendkívüli segélyre;
• a Terrorizmus Áldozatai Polgári Elismerésének Királyi Rendje (Real Orden de Reconocimiento Civil a las Víctimas del Terrorismo) által adományozott kitüntetésekre.

• Személyi sérülés:

Azok a személyek, akik testi sérülést szenvedtek el, jogosultak a terrorcselekménnyel kapcsolatban felmerülő orvosi ellátással, protézisekkel és műtéti beavatkozásokkal kapcsolatos költségek megtérítésére, ha ezek szükségessége bizonyított, és azokat nem fedezi az említett személyekre kiterjedő állami vagy magán szociális háló.

Az alábbi helyzeteket kell megkülönböztetni:

• súlyos fogyatékosság;
• bármely foglalkozással kapcsolatos tartós keresőképtelenség;
• valamely személy szokásos foglalkozásával kapcsolatos tartós keresőképtelenség;
• részleges tartós keresőképtelenség: ilyen helyzetekben fix összegű vagyoni kártérítésnek van helye.

Emellett adott esetben a kedvezményezetteknek joguk van:

• az olyan ítéletben megítélt bármilyen összeg rendkívüli megfizetésére, amellyel szemben az eseményekből eredő fizikai vagy pszichés károkért való polgári jogi felelősséget illetően nincs helye további jogorvoslatnak;
• az anyagi kár megfizetésére;
• orvosi ellátásra, valamint további egészségügyi és pszichoszociális ellátásra szolgáló támogatásra; oktatási támogatásra;
• lakhatással kapcsolatos támogatásra;
• szükséghelyzetekre vonatkozó rendkívüli segélyre;
• a Terrorizmus Áldozatai Polgári Elismerésének Királyi Rendje (Real Orden de Reconocimiento Civil a las Víctimas del Terrorismo) által adományozott kitüntetésekre.

• Fogyatékosságot nem okozó maradandó sérülések: ebben az esetben a fedezet a kárnak a közlekedési balesetek áldozataira vonatkozó rendszerrel összhangban és a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés által okozott maradandó sérülés, csonkítás, torzulás és fogyatékosságot nem okozó sérülések esetében járó kártérítés összegére vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásából eredő skála felhasználásával történő értékelése alapján változik.

Ami az utóhatások – ideértve a sérülésből eredő és a gyógyulási folyamatot követően is fennmaradó fizikai, intellektuális, érzékszervi és szervi fogyatékosságokat, valamint kozmetikai károsodásokat is – miatt járó kártérítés értékelését illeti, a közlekedési balesetek áldozataira vonatkozó rendszer kiterjed a jövőbeli egészségügyi ellátás, a protézisek, az otthoni és klinikai rehabilitáció költségeire, valamint többek között a személyi függetlenség elvesztése következtében felmerülő költségekre.

Az említett rendszer kiterjed továbbá arra az átmeneti keresőképtelenségre is, amellyel az áldozat adott esetben az egészségügyi ellátás igénybevétele és a foglalkozásának vagy szokásos tevékenységeinek gyakorlására való képtelenség során szembesül.

Hasonlóképpen, a terrorizmus maradandó, fogyatékosságot nem okozó sérüléssel érintett áldozatai adott esetben jogosultak:

• az olyan ítéletben megítélt bármilyen összeg rendkívüli megfizetésére, amellyel szemben az eseményekből eredő fizikai vagy pszichés károkért való polgári jogi felelősséget illetően nincs helye további jogorvoslatnak;
• az anyagi kár megfizetésére;
• orvosi ellátásra, valamint további egészségügyi és pszichoszociális ellátásra szolgáló támogatásra;
• az egyetemi tandíj alóli mentességre;
• lakhatással kapcsolatos támogatásra;
• szükséghelyzetekre vonatkozó rendkívüli segélyre;
• a Terrorizmus Áldozatai Polgári Elismerésének Királyi Rendje (Real Orden de Reconocimiento Civil a las Víctimas del Terrorismo) által adományozott kitüntetésekre.

• Átmeneti keresőképtelenség: E tekintetben a sértettet átmeneti keresőképtelenség helyzetében lévőnek kell tekinteni az egészségügyi ellátás igénybevételének és a foglalkozásának vagy szokásos tevékenységeinek gyakorlására való képtelenség ideje alatt.

Emellett adott esetben a sértettek további olyan támogatásra is jogosultak, amelyet a maradandó fogyatékossággal vagy maradandó fogyatékosságot nem okozó sérüléssel érintettek kapnak, ide nem értve az oktatási támogatást.

• Emberrablás: az ezzel kapcsolatos kártérítés fix összegű vagyoni kártérítést és az azon személyi sérülés után járó kártérítést foglalja magában, amelyet Önnek adott esetben az emberrablás cselekménye okozott.

Azért a személyi sérülésért, amelyet az emberrablás cselekménye nekik okozott, a kedvezményezettek hasonlóképpen részesülhetnek kártérítésben más típusú támogatásokkal együtt, mint például:

• az olyan ítéletben megítélt bármilyen összeg rendkívüli megfizetésére, amellyel szemben az eseményekből eredő fizikai vagy pszichés károkért való polgári jogi felelősséget illetően nincs helye további jogorvoslatnak;
• az anyagi kár megfizetésére;
• orvosi ellátásra, valamint további egészségügyi és pszichoszociális ellátásra szolgáló támogatásra;
• lakhatással kapcsolatos támogatásra;
• szükséghelyzetekre vonatkozó rendkívüli segélyre;
• a Terrorizmus Áldozatai Polgári Elismerésének Királyi Rendje (Real Orden de Reconocimiento Civil a las Víctimas del Terrorismo) által adományozott kitüntetésekre.

• Anyagi kár: ez a támogatás másodlagos minden más, közigazgatási szerv által nyújtott támogatáshoz vagy biztosítási szerződésből eredő támogatáshoz képest, és azt csökkenteni kell ezek összegével.

Állami tulajdonú vagyontárgyakban okozott kárért nem jár kártérítés.

A kedvezményezettek jogosultak:

A lakókörnyezetükben okozott kár megtérítésére:

• Természetes személyek szokásos tartózkodási helye (ez alatt általában azt az épületet értjük, amely egy személy vagy család tartózkodási helyéül szolgál évente legalább hat hónapig) esetében – bizonyos kivételektől eltekintve – kártérítés járhat a felépítményben, felszerelésben vagy berendezésben bekövetkezett kár után, ha ezek cseréje a lakhatóság korábbi körülményeinek helyreállításához szükséges.
• Nem szokásos tartózkodási hely esetében a kártérítés a kár 50%-a, de legfeljebb a vonatkozó jogszabályok által megállapított, lakhatással kapcsolatos határérték.

Ideiglenes elszállásolásra:

• Ha az érintett személyeknek terrortámadás miatt kell elhagyniuk otthonukat, a helyreállítási munkák ideje alatt a Belügyminisztérium hozzájárulhat az ideiglenes elszállásolás költségeinek fedezéséhez.

A kereskedelmi vagy ipari létesítményekben okozott kár megtérítésére:

• A kártérítés az ilyen létesítményekben végzett tevékenység folytatásához szükséges helyreállítás értékét foglalja magában, ideértve – legfeljebb a vonatkozó jogszabályok által megállapított kártérítési határértékig – a megsérült berendezést és felszerelést is.

A járművekben okozott kár megtérítésére:

• A magánjárművekben okozott károkért, valamint a személyek vagy áruk szárazföldi szállítására használt járművekben okozott károkért adott esetben kártérítés jár.
• Elengedhetetlen, hogy a káresemény időpontjában a jármű rendelkezzen érvényes kötelező biztosítással, amennyiben ilyen biztosítást a vonatkozó jogszabályok előírnak.
• A kártérítés tartalmazza a javításhoz szükséges költségeket, valamint támogatásnak is helye van, ha a jármű megsemmisült.
• Oktatási támogatásra: Tanulmányi támogatás jár – a vonatkozó jogszabályok által előírt feltételeknek megfelelően – abban az esetben, ha terrorcselekmény következtében a diák, annak özvegye, élettársa vagy az elhunyt személy gyermekei, szülei, testvérei vagy gyámja megsérülnek, miáltal képtelenné válnak szokásos foglalkozásuk gyakorlására.

A terrortámadások áldozatainak kártérítéséért felelősséget vállal az állam, amely kivételes esetben a polgári jogi felelősség szabályai szerint fizet kártérítést halálesetért, fizikai vagy pszichés sérülésért az alábbi esetekben: halál, súlyos fogyatékosság, tartós képtelenség bármely foglalkozás gyakorlására, tartós képtelenség a szokásos foglalkozás gyakorlására, részleges tartós keresőképtelenség, maradandó, fogyatékosságot nem okozó sérülések és emberrablás.

– Pszichés kár

A sértett mentális egészségét károsító erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények (pszichés kár) esetében a támogatás összege a törvényben meghatározott összeghatárig fedezi a sértett által szabadon választott terápiás kezelés költségeit.

Terrorista bűncselekmények esetében a pszichés sérülések tekintetében a terrortámadások áldozatai azonnal és térítésmentesen pszichológiai és pszichiátriai segítségben részesülnek szükségleteiknek megfelelően egészen addig, amíg ez klinikai szempontból – leggyorsabb és legeredményesebb felépülésük érdekében – szükségesnek mutatkozik.

Ez a támogatás mind a közvetlen áldozatokra, mind azokra kiterjed, akiket a cselekmény fenyegetett, illetve családjaikra vagy a velük egy háztartásban élőkre.

b) A sértettek hozzátartozóinak jogai:

– Anyagi kár

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében az ilyen bűncselekmény miatt életét vesztett kiskorú gyermek szüleit – mint közvetett sértetteket – kedvezményezettnek kell tekinteni.

Ilyen esetben a támogatás a spanyol jogszabályokban meghatározott összeghatárig az elhunyt gyermek szülei vagy gyámjai által ténylegesen megfizetett temetési költségek megtérítésére korlátozódik.

A virrasztáshoz, elszállításhoz, elhantoláshoz vagy hamvasztáshoz kapcsolódó költségek kártérítéssel megtérítendő temetési költségeknek minősülnek.

Terrorista bűncselekmények esetében – az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott összeghatárig – az állam fedezi a terrortámadás miatt életüket vesztett olyan személyek elszállítási, temetési, elhantolási és/vagy hamvasztási költségeit, akik nem rendelkeztek ezt fedező biztosítási kötvénnyel.

– Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció

Terrorista bűncselekmények esetében a terrorcselekmények közvetlen áldozatainak nyújtott pszichológiai és pszichiátriai segítség kiterjed családtagjaikra, valamint a velük egy háztartásban élőkre, akik a terrorcselekmény olyan pszichés hatásainak elszenvedői, amelyek a cselekményt követően jelentkeznek: ezek a személyek az egyedi kezelési szükségleteiknek megfelelő mértékig jogosultak az orvos által előírt pszichológiai kezelésük költségeinek fedezésére.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a támogatás általános mértéke sohasem haladhatja meg a bírósági ítéletben meghatározott kártérítés mértékét.

A támogatás mértékét meghatározott szabályok alkalmazásával kell megállapítani úgy, hogy az a bírósági ítéletben meghatározott összeget ne lépje túl:

• átmeneti keresőképtelenség esetén az első hat hónap elteltével az aktuális napi többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexe (Indicador Público de Renta de Efectos Múltiples [IPREM]) összegének kétszerese jár a keresőképtelenség idejére a vonatkozó havi kifizetésekkel együtt.

Az IPREM egy évente meghatározott index, amelyet bizonyos juttatások összegének vagy bizonyos juttatásokhoz, jogosultságokhoz vagy közszolgáltatásokhoz való hozzáférés küszöbértékének meghatározásához használnak.

• Fogyatékosságot okozó sérülés esetén a megítélhető összeg maximuma az azon időpontban aktuális havi IPREM-hez kapcsolódik, amikor az említett sérülés vagy károsodás a sértett egészségére kihat, mértéke pedig az fogyatékosság mértékétől függ:
  • Részleges tartós keresőképtelenség esetén: 40 havi részlet.
  • Valamely személy szokásos foglalkozásával kapcsolatos tartós keresőképtelenség esetén: 60 havi részlet.
  • Bármely foglalkozással kapcsolatos tartós keresőképtelenség esetén: 90 havi részlet.
  • Súlyos fogyatékosság esetén: 130 havi részlet.
• Halál esetén a támogatás maximális összege a halál napján hatályos IPREM 120 havi részlete.

A temetési költségek esetében a bűncselekmény közvetlen következményeként életét vesztett kiskorú gyermek vagy fogyatékossággal élő felnőtt szülei vagy gyámjai részére nyújtható támogatás összege a ténylegesen megfizetett költséget a halál napján hatályos IPREM legfeljebb 5 havi részletének erejéig fedezi.

A sértett mentális egészségét károsító szexuális bűncselekmények esetében a terápiás kezelésre megítélt támogatások kifizetése a következő kritériumok szerint alakul:

• Ha a támogatást a kezelés megkezdése előtt igényelték, az IPREM egyhavi részletén alapuló összeg kifizetése hagyható jóvá. Ha ez az összeg nem fedezi a kezelés költségeit, a további költségeket az érintett személy kérésére egyszeri kifizetéssel, folytatólagos, a kezelés végéig tartó kifizetésekkel vagy – adott esetben – a meghatározott maximális összeg erejéig lehet fedezni.
• Ha a támogatást a kezelés megkezdése után igényelték, az érintett személy elszámolt költségeit a jövőbeni, azonos célú költségekkel együtt, a kezelés végéig tartó kifizetésekkel vagy – adott esetben – a meghatározott maximális összeg erejéig lehet fedezni.
• Ha a támogatást a kezelés befejezése után igényelték, a támogatást egy összegben kell folyósítani az elszámolt költségek összegének erejéig, legfeljebb az engedélyezett maximális összegben. Ha a kezelést igazoltan folytatni kell, és a maximális támogatást még nem vették igénybe, lehetséges az újonnan felmerülő költségek fedezése.

Ha az Ön mint sértett vagy az Ön kedvezményezettjeinek bizonytalan anyagi helyzete bizonyítást nyer, a büntetőeljárást lezáró olyan bírósági határozat meghozatalát megelőzően, amellyel szemben további jogorvoslatnak nincs helye, ideiglenes támogatás folyósításáról is lehet dönteni. A támogatást egyösszegű vagy rendszeres kifizetés formájában lehet megállapítani.

Terrorista bűncselekmények esetében:

• Halál esetén egyösszegű támogatás jár a jogszabályok által meghatározott összegben.

A jogszabályban meghatározott összeghatárig egyösszegű támogatás jár a terrortámadás miatt életüket vesztett olyan személyek elszállítási, temetési, elhantolási és/vagy hamvasztási költségeire, akik nem rendelkeztek ezt fedező biztosítási kötvénnyel.

• Személyi sérülés esetén: Súlyos fogyatékosság, bármely foglalkozás gyakorlására való tartós képtelenség, a szokásos foglalkozás gyakorlására való tartós képtelenség és részleges tartós keresőképtelenség esetén egyösszegű támogatás jár a jogszabályok által meghatározott összegben.

Maradandó, fogyatékosságot nem okozó sérülések esetén a kártérítés egy összegben vagy havi részletekben kerül kifizetésre a meghatározott mérték alapján.

• Átmeneti keresőképtelenség esetén a kártérítés maximális mértéke 18 havi részlet.
• Emberrablás esetén az egyösszegű támogatáson túl az emberrablással a sértettnek okozott személyi sérülésért járó kártérítésként támogatás fizetendő, amelynek alapja az emberrablás napjainak száma, felső határa pedig a részleges tartós keresőképtelenségre vonatkozó határ.
• Anyagi kár esetén: ez a támogatás másodlagos minden más, közigazgatási szerv által nyújtott támogatáshoz vagy biztosítási szerződésből eredő támogatáshoz képest, és azt csökkenteni kell ezek összegével.

Állami tulajdonú vagyontárgyakban okozott kárért nem jár kártérítés.

Főszabály szerint a támogatást egy összegben kell folyósítani a vonatkozó jogszabályok által meghatározott összegben. Ez alól kivételt képez az ideiglenes elszállásolásra szolgáló támogatás: ezt havonta kell folyósítani azzal, hogy amennyiben a lakhatás hotelben van biztosítva, a támogatást napi bontásban kell kiszámítani, amennyiben pedig bérleményben van biztosítva, a támogatást havi bontásban kell kiszámítani.

A kedvezményezettek jogosultak:

A lakókörnyezetükben okozott kár megtérítésére:

• Természetes személyek szokásos tartózkodási helye (ez alatt általában azt az épületet értjük, amely egy személy vagy család tartózkodási helyéül szolgál évente legalább hat hónapig) esetében – bizonyos kivételektől eltekintve – kártérítés járhat a felépítményben, felszerelésben vagy berendezésben bekövetkezett kár után, ha ezek cseréje a lakhatóság korábbi körülményeinek helyreállításához szükséges.

• Nem szokásos tartózkodási hely esetében a kártérítés a kár 50%-a, de legfeljebb a vonatkozó jogszabályok által megállapított, lakhatással kapcsolatos határérték.

Ideiglenes elszállásolásra:

• Ha az érintett személyeknek terrortámadás miatt kell elhagyniuk otthonukat, a helyreállítási munkák ideje alatt a Belügyminisztérium hozzájárulhat az ideiglenes elszállásolás költségeinek fedezéséhez.

A kereskedelmi vagy ipari létesítményekben okozott kár megtérítésére:

• A kártérítés az ilyen létesítményekben végzett tevékenység folytatásához szükséges helyreállítás értékét foglalja magában, ideértve – legfeljebb a vonatkozó jogszabályok által megállapított kártérítési határértékig – a megsérült berendezést és felszerelést is.

A járművekben okozott kár megtérítésére:

• A magánjárművekben okozott károkért, valamint a személyek vagy áruk szárazföldi szállítására használt járművekben okozott károkért adott esetben kártérítés jár.
• Elengedhetetlen, hogy a káresemény időpontjában a jármű rendelkezzen érvényes kötelező biztosítással, amennyiben ilyen biztosítást a vonatkozó jogszabályok előírnak.
• A kártérítés tartalmazza a javításhoz szükséges költségeket, valamint támogatásnak is helye van, ha a jármű megsemmisült.
• Oktatási támogatásra: Tanulmányi támogatás jár – a vonatkozó jogszabályok által előírt feltételeknek megfelelően – abban az esetben, ha terrorcselekmény következtében a diák, annak özvegye, élettársa vagy az elhunyt személy gyermekei, szülei, testvérei vagy gyámja megsérülnek, miáltal képtelenné válnak szokásos foglalkozásuk gyakorlására.

A részletekben történő fizetés rendszere alkalmazandó a terrortámadások által okozott átmeneti keresőképtelenség és fogyatékosságot okozó sérülések tekintetében a spanyol jogszabályoknak megfelelően.

Azokban az esetekben, amelyekben az elszenvedett sérülések súlyossága miatt észszerűen feltételezhető, hogy később a sértett szokásos foglalkozás gyakorlására való teljes tartós képtelenségét, bármely foglalkozás gyakorlására való tartós képtelenségét vagy súlyos fogyatékosságát fogják megállapítani, részletfizetésnek a jogszabályban megállapított összeghatárig van helye.

Kivételes esetekben a megfelelő kártérítéséért felelősséget vállal az állam, amely a polgári jogi felelősség szabályai szerint fizet kártérítést halál, fizikai vagy pszichés sérülés miatt az alábbi esetekben: halál, súlyos fogyatékosság, tartós képtelenség bármely foglalkozás gyakorlására, tartós képtelenség a szokásos foglalkozás gyakorlására, részleges tartós keresőképtelenség, maradandó, fogyatékosságot nem okozó sérülések és emberrablás. Ez a rendkívüli támogatás általában egyösszegű támogatás formáját ölti, kivéve a fogyatékosságot nem okozó maradandó sérülések és az emberrablás esetét.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében az állami támogatás megtagadható vagy összege csökkenthető, amennyiben annak teljes vagy részleges megítélése méltánytalan vagy a közrenddel ellentétes lenne az ítéletben megállapított alábbi körülmények között:

• ha a kedvezményezett magatartása közvetlenül vagy közvetetten hozzájárult a bűncselekmény elkövetéséhez vagy sérüléseinek súlyosbodásához.
• ha a kedvezményezett kapcsolatban állt az elkövetővel, vagy erőszakos bűncselekménnyel kapcsolatba hozható szervezethez tartozik.

Ha a bűncselekmény következtében olyan személy veszti életét, aki a fenti okok miatt támogatásra nem vagy csak részlegesen lenne jogosult, a kedvezményezettek igényelhetik a támogatást az alapján, hogy közvetett sértettnek minősülnek, amennyiben pénzügyi nehézségeik ezt indokolják.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében az Ön anyagi helyzetét figyelembe veszik a megítélendő támogatás összegének megállapításánál, hiszen az alábbi súlyok kerülnek alkalmazásra:

• bármilyen bevétel éves szinten összegezve, amelyet a kedvezményezett vagy az összes kedvezményezett együttesen szerez (elhalálozást követő támogatás esetén), a vonatkozó mértékben;
• bármilyen bevétel éves szinten összegezve, amelyet a sértett abban az időpontban szerez, amikor a sérülés vagy egyéb sérelem az egészségi állapotát befolyásolta (fogyatékosságot okozó sérülések után járó támogatás), a vonatkozó mértékben.

Az Ön anyagi helyzetét is figyelembe veszik annak megállapítása érdekében, hogy Ön kedvezményezettként anyagilag függő helyzetben van-e, aminek megállapítása esetén a vonatkozó támogatás megítélhető. Amennyiben Önnek bizonytalan az anyagi helyzete, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően ideiglenes támogatás folyósításáról is lehet dönteni a büntetőeljárást lezáró olyan bírósági határozat meghozatalát megelőzően, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak.

Terrorista bűncselekmények esetében a halál esetére járó kártérítésre való jogosultság megállapítása érdekében figyelembe kell venni a kedvezményezettnek a terrorcselekmény következtében elhunyttól a halál pillanatában fennálló pénzügyi függését aszerint, hogy a kedvezményezett milyen éves bevételben részesült az elhunyttól.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Nincs.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a támogatás mértéke sohasem haladhatja meg a bírósági ítéletben meghatározott kártérítés mértékét. A pontos összeget az alábbi szabályok figyelembevételével kell megállapítani:

• Átmeneti keresőképtelenség esetén az első hat hónap elteltével az aktuális napi többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexe (Indicador Público de Renta de Efectos Múltiples [IPREM]) összegének kétszerese jár a keresőképtelenség idejére a vonatkozó havi kifizetésekkel együtt.
• Fogyatékosságot okozó sérülés esetén a megítélhető összeg maximuma az azon időpontban aktuális havi IPREM-hez kapcsolódik, amikor az említett sérülés vagy károsodás a sértett egészségére kihat, mértéke pedig az fogyatékosság mértékétől függ:
  • Részleges tartós keresőképtelenség esetén: 40 havi részlet.
  • A saját szokásos foglalkozással kapcsolatos tartós keresőképtelenség esetén: 60 havi részlet.
  • Bármely foglalkozással kapcsolatos tartós keresőképtelenség esetén: 90 havi részlet.
  • Súlyos fogyatékosság esetén: 130 havi részlet.

Ezekben az esetekben a támogatás összegének megállapításához az alábbi korrekciós tényezőket kell egymás után alkalmazni minden vonatkozó támogatástípus maximumára:

• bármilyen bevétel éves szinten összegezve, amelyet a sértett abban az időpontban szerez, amikor a sérülés vagy egyéb sérelem az egészségi állapotát befolyásolta, a következő skála alapján:
  • jövedelem a hatályos IPREM alatt a vonatkozó időpontban: korrekciós tényező = 1;
  • az említett IPREM 101%-a és 200%-a között: korrekciós tényező = 0,90;
  • az említett IPREM 201%-a és 350%-a között: korrekciós tényező = 0,80;
  • az említett IPREM 350%-a felett: korrekciós tényező = 0,70;

• azon személyek száma alapján, akiket a sértett tartott el a sérülés időpontjában, a vonatkozó jogszabályok szerinti kritériumok szerint – amennyiben a sértettel és a sértett költségén élnek –, és nincs éves szinten a sérülés napján hatályos, éves IPREM 150%-át meghaladó jövedelmük, az alábbi mértékben:
  • 4 vagy több eltartott esetén a korrekciós tényező 1;
  • 3 eltartott esetén a korrekciós tényező 0,95;
  • 2 eltartott esetén a korrekciós tényező 0,90;
  • 1 eltartott esetén a korrekciós tényező 0,85;
  • ha nincs eltartott, a korrekciós tényező 0,80;
  • Halál esetén a támogatás maximális összege a halál bekövetkeztének napján hatályos IPREM 120 havi részlete.

Ebben az esetben a támogatás összegének megállapításához az alábbi korrekciós tényezőket kell egymás után alkalmazni minden vonatkozó támogatástípus maximumára:

• bármilyen éves bevétel, amelyet a kedvezményezett vagy az összes kedvezményezett (ha többen vannak) együttesen a sértett halálának időpontjában szerez, az alábbi mértékben:
  • jövedelem a hatályos IPREM alatt a vonatkozó időpontban: korrekciós tényező = 1;
  • az említett IPREM 101%-a és 200%-a között: korrekciós tényező = 0,90;
  • az említett IPREM 201%-a és 350%-a között: korrekciós tényező = 0,80;
  • az említett IPREM 350%-a felett: korrekciós tényező = 0,70;

• azon személyek száma, akiket a sértett halálának időpontjában a sértett vagy valamelyik kedvezményezett tartott el. A vonatkozó jogszabályok által meghatározottak kedvezményezettnek fognak számítani, amennyiben az alábbi feltételek mindegyikük esetében teljesülnek:
  • a sértett halálának időpontjában a sértettel vagy bármelyik kedvezményezettel és a sértett vagy a kedvezményezettek költségén élnek; és
  • nincs éves szinten a sértett halála napján hatályos, éves IPREM 150%-át meghaladó jövedelmük, az alábbi mértékben:
    • 4 vagy több eltartott esetén a korrekciós tényező 1;
    • 3 eltartott esetén a korrekciós tényező 0,95;
    • 2 eltartott esetén a korrekciós tényező 0,90;
    • 1 eltartott esetén a korrekciós tényező 0,85;

A temetési költségek esetében a bűncselekmény közvetlen következményeként életét vesztett kiskorú gyermek vagy fogyatékossággal élő felnőtt szülei vagy gyámjai részére nyújtható támogatás összege a ténylegesen megfizetett költséget a halál napján hatályos IPREM legfeljebb 5 havi részletének erejéig fedezi.

Abban az esetben, ha szexuális bűncselekmények a sértett mentális egészségét sértik, a támogatás összege a sértett mentális egészségének terápiásan kezelhető sérelmét alátámasztó igazságügyi orvosi jelentés kibocsátásakor hatályos IPREM 5 havi részletének megfelelő összegig fedezi a sértett által szabadon választott terápiás kezelés költségeit.

Ha az Ön mint sértett vagy az Ön kedvezményezettjeinek bizonytalan anyagi helyzete bizonyítást nyer, a büntetőeljárást lezáró olyan bírósági határozat meghozatalát megelőzően, amellyel szemben további jogorvoslatnak nincs helye, ideiglenes támogatás folyósításáról lehet dönteni.

Terrorista bűncselekmények esetében:

• Halál esetén egyösszegű támogatás jár a jogszabályok által meghatározott összegben.

E kártérítés kedvezményezettjei a terrorcselekmény napján hatályos IPREM 20 havi részletének megfelelő összegű fix támogatásemelésre jogosultak minden olyan gyermek vagy kiskorú gyermek után, akit halálának időpontjában a sértett tartott el.

Valamely személy akkor tekintendő az elhunyt személy által eltartottnak, ha részben vagy egészben az elhunyt költségén élt, és nem szerzett semmilyen, az adott időpontban hatályos, éves IPREM 150%-át meghaladó éves alapjövedelmet.

A jogszabályban meghatározott összeghatárig szintén támogatás jár a terrortámadás miatt életüket vesztett olyan személyek elszállítási, temetési, elhantolási és/vagy hamvasztási költségei után, akik nem rendelkeztek ezt fedező biztosítási kötvénnyel. A költségeket a vonatkozó számlák benyújtása után térítik meg. Szükséges ezenfelül benyújtani az e költségeket fedező biztosítási kötvényt vagy egy eskü alatti írásbeli nyilatkozatot ilyen biztosítás hiányáról.

• Személyi sérülés esetén: Súlyos fogyatékosság, bármely foglalkozás gyakorlására való tartós képtelenség, a szokásos foglalkozás gyakorlására való tartós képtelenség és részleges tartós keresőképtelenség esetén egyösszegű támogatás jár a jogszabályok által meghatározott összegben.

Maradandó, fogyatékosságot nem okozó sérülések esetén a kártérítés egy összegben vagy havi részletekben kerül kifizetésre a meghatározott mérték alapján.

A kedvezményezettek jogosultak a támogatásra és az említett támogatásnak a vonatkozó IPREM 20 havi járadéknak megfelelő, fix összegű emelésére minden olyan gyermek vagy kiskorú gyermek után, akit a sérülést okozó terrorcselekmény időpontjában a sértett tartott el.

• Átmeneti keresőképtelenség esetén az átmeneti keresőképtelenséggel érintett időszakra a vonatkozó IPREM kétszeresének megfelelő összegű kártérítés, de legfeljebb 18 havi részlet jár.
• Emberrablás esetén a sértettek a jogszabályban meghatározott mértékben jogosultak kártérítésre. Ezenkívül az emberrablással a sértettnek okozott személyi sérülésért járó kártérítésként a napi IPREM háromszorosának megfelelő összegű támogatás jár az emberrablás minden egyes napjára, amelynek felső határa a részleges tartós keresőképtelenségre vonatkozó kártérítési határ.
• Anyagi kár: ez a támogatás másodlagos minden más, közigazgatási szerv által nyújtott támogatáshoz vagy biztosítási szerződésből eredő támogatáshoz képest, és azt csökkenteni kell ezek összegével.

Ezeket összeadva a kártérítés sohasem haladhatja meg az okozott kár értékét.

Állami tulajdonú vagyontárgyakban okozott kárért nem jár kártérítés.

A kedvezményezettek jogosultak:

a lakókörnyezetükben okozott kár megtérítésére:

• Természetes személyek szokásos tartózkodási helye esetében – bizonyos luxuselemek kivételével – kártérítés járhat a felépítményben, felszerelésben vagy berendezésben bekövetkezett kár után, ha ezek cseréje a lakhatóság korábbi körülményeinek helyreállításához szükséges.
• Nem szokásos tartózkodási hely esetében a kártérítés a kár 50%-a, de legfeljebb a vonatkozó jogszabályok által megállapított, lakhatással kapcsolatos határérték.

ideiglenes elszállásolásra:

• Amennyiben az érintett személyeknek terrortámadás miatt ideiglenesen el kell hagyniuk otthonaikat, a helyreállítási munkák idejére, a Belügyminisztérium hozzájárulhat az ideiglenes elszállásolás költségeinek fedezéséhez; amennyiben a lakhatás hotelben van biztosítva, a támogatást napi bontásban kell kiszámolni, amennyiben pedig bérleményben van biztosítva, a támogatást havi bontásban kell kiszámolni.

a kereskedelmi vagy ipari létesítményekben okozott kár megtérítésére:

• A kártérítés az ilyen létesítményekben végzett tevékenység folytatásához szükséges helyreállítás értékét foglalja magában, ideértve – legfeljebb a vonatkozó jogszabályok által megállapított kártérítési határértékig – a megsérült berendezést és felszerelést is.

a járművekben okozott kár megtérítésére:

• A magánjárművekben okozott károkért, valamint a személyek vagy áruk szárazföldi szállítására használt járművekben okozott károkért adott esetben kártérítés jár.
• Elengedhetetlen, hogy a káresemény időpontjában a jármű rendelkezzen érvényes kötelező biztosítással, amennyiben ilyen biztosítást a vonatkozó jogszabályok előírnak.
• A kártérítés tartalmazza a javításhoz szükséges összeget vagy költségeket.
• Oktatási támogatásra: Tanulmányi támogatás jár – a vonatkozó jogszabályok által előírt feltételeknek megfelelően – abban az esetben, ha terrorcselekmény következtében a diák, annak özvegye, élettársa vagy az elhunyt gyermekei, szülei, testvérei vagy gyámja személyi sérülést szenvednek, miáltal képtelenné válnak szokásos foglalkozásuk gyakorlására.

Ahhoz, hogy a támogatást igénybe vehesse, nem rendelkezhet azzal egyenértékű vagy magasabb végzettséggel, illetve nem teljesítheti e végzettség megszerzésének jogszabályi követelményeit, mint amelyre a támogatást igénybe kívánja venni.

Nyelvoktatásra és érettségire vagy egyenértékű vagy magasabb szintű tanulmányok folytatására a tanulmányi ösztöndíjakra és a tanulmányi támogatásra vonatkozó spanyol jogszabályok által a beiratkozást és az elsajátított képzési tartalmat illetően meghatározott tudományos követelmények alkalmazandók.

A tanulmányi támogatás kedvezményezettjeitől megkívánt minimális tudományos eredmények kiszámításánál a Belügyminisztérium egy 0,6-os korrekciós tényezőt fog alkalmazni azokra a különleges oktatási igényű diákokra, akik testi vagy értelmi károsodásuk miatt a tanterv átalakítását igénylik, vagy akiknek több időre van szükségük tanulmányaik elvégzéséhez.

Kivételes esetekben az állam felelősséget vállal azért, hogy a polgári jogi felelősség szabályai szerint fizet kártérítést halálesetért, fizikai vagy pszichés sérülésért az alábbi esetekben: halál, súlyos fogyatékosság, tartós képtelenség bármely foglalkozás gyakorlására, tartós képtelenség a szokásos foglalkozás gyakorlására, részleges tartós keresőképtelenség, maradandó, fogyatékosságot nem okozó sérülések és emberrablás.

A kártérítés összegét a következőképpen kell megállapítani:

• Ha a polgári jogi felelősség megállapításával a kártérítést – akár halál, testi vagy mentális sérülés miatt a fent említett bármely okból – jogerős bírósági ítélet írja elő, egyösszegű kifizetéssel kell a támogatást folyósítani a jogilag meghatározott összegben.
• Amennyiben a jogerős ítélet nem ítél meg vagy nem engedélyezi a megítélését a testi vagy mentális sérülésért való polgári jogi felelősség alapján járó bármilyen összegnek, a támogatást egy összegben kell fizetni minden esetben az alábbi kivételekkel:
  • Fogyatékosságot nem okozó maradandó sérülések: ebben az esetben a fedezet a kárnak a közlekedési balesetek áldozataira vonatkozó rendszerrel összhangban és a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés által okozott maradandó sérülés, csonkítás, torzulás és fogyatékosságot nem okozó sérülések esetében járó kártérítés összegére vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásából eredő skála felhasználásával történő értékelése alapján változik.
  • Emberrablás: a napi többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexe (IPREM) háromszorosának megfelelő összegű támogatás jár az emberrablás minden egyes napjára, amelynek felső határa a részleges tartós keresőképtelenség esetében meghatározott kártérítés.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a támogatás általános mértéke sohasem haladhatja meg a bírósági ítéletben meghatározott kártérítés mértékét.

A támogatás mértékét meghatározott szabályok alkalmazásával kell megállapítani úgy, hogy az a bírósági ítéletben meghatározott összeget ne lépje túl:

• Átmeneti keresőképtelenség esetén az első hat hónap elteltével az aktuális napi többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexe (IPREM) összegének kétszerese jár a keresőképtelenség idejére a vonatkozó havi kifizetésekkel együtt.
• Fogyatékosságot okozó sérülés esetén a megítélhető összeg maximuma az azon időpontban aktuális havi IPREM-hez kapcsolódik, amikor az említett sérülés vagy károsodás a sértett egészségére kihat, mértéke pedig az fogyatékosság mértékétől függ:
  • Részleges tartós keresőképtelenség esetén: 40 havi részlet.
  • Valamely személy szokásos foglalkozásával kapcsolatos tartós keresőképtelenség esetén: 60 havi részlet.
  • Bármely foglalkozással kapcsolatos tartós keresőképtelenség esetén: 90 havi részlet.
  • Súlyos fogyatékosság esetén: 130 havi részlet.
• Halál esetén a támogatás maximális összege a halál bekövetkeztének napján hatályos IPREM 120 havi részlete.

A temetési költségek esetében a bűncselekmény közvetlen következményeként életét vesztett kiskorú gyermek vagy fogyatékossággal élő felnőtt szülei vagy gyámjai részére nyújtható támogatás összege a ténylegesen megfizetett költséget a halál napján hatályos IPREM legfeljebb 5 havi részletének erejéig fedezi.

A sértett mentális egészségét károsító szexuális bűncselekmények terápiás kezelésére megítélt támogatások kifizetése a következő kritériumok szerint alakul:

• Ha a támogatást a kezelés megkezdése előtt igényelték, az IPREM egyhavi részletén alapuló összeg kifizetése hagyható jóvá. Amennyiben ez az összeg a kezelés költségeit nem fedezi, további költségeket az érintett személy kérésére, egyszeri kifizetéssel vagy folytatólagos, a kezelés tartamáig tartó kifizetéssel, vagy, ha van ilyen összeg, a meghatározott maximális összegig lehet fedezni.
• Ha a támogatást a kezelés megkezdése után igényelték, az érintett személy költségeit a jövőbeni, azonos célú költségekkel együtt, a kezelés végéig tartó kifizetésekkel vagy – adott esetben – a meghatározott maximális összeg erejéig lehet fedezni.
• Ha a támogatást a kezelés befejezése után igényelték, a támogatást egy összegben kell folyósítani az elszámolt költségek összegének erejéig, legfeljebb az engedélyezett maximális összegben. Ha a kezelést folytatni kell, és a maximális támogatást még nem vették igénybe, lehetséges az újonnan felmerülő költségek fedezése.

Ha az Ön mint sértett vagy az Ön kedvezményezettjeinek bizonytalan anyagi helyzete bizonyítást nyer, a büntetőeljárást lezáró olyan bírósági határozat meghozatalát megelőzően, amellyel szemben további jogorvoslatnak nincs helye, ideiglenes támogatás folyósításáról is lehet dönteni. A támogatást egyösszegű vagy rendszeres kifizetés formájában lehet megállapítani.

Terrorista bűncselekmények esetében:

• Halál esetén a kártérítés összege 250 000 euró, amely a terrorcselekmény napján hatályos IPREM 20 havi részletének megfelelő fix összeggel emelkedik minden olyan gyermek vagy kiskorú gyermek után, akit halálának időpontjában a sértett tartott el.

Legfeljebb 6000 euró egyösszegű támogatás jár a terrortámadás miatt elhunyt olyan személyek elszállítási, temetési, elhantolási és/vagy hamvasztási költségeire, akik nem rendelkeztek ezt fedező biztosítási kötvénnyel.

• Személyi sérülés esetén: Súlyos fogyatékosság, bármely foglalkozás gyakorlására való tartós képtelenség, a szokásos foglalkozás gyakorlására való tartós képtelenség és részleges tartós keresőképtelenség esetén egyösszegű támogatás jár a jogszabályok által meghatározott összegben.
  • Súlyos fogyatékosság: 500 000 euró.
  • Bármely foglalkozással kapcsolatos tartós keresőképtelenség: 180 000 euró.
  • Valamely személy szokásos foglalkozásával kapcsolatos tartós keresőképtelenség: 100 000 euró.
  • Részleges tartós keresőképtelenség: 75 000 euró.

• Maradandó, fogyatékosságot nem okozó sérülések esetén a kártérítés egy összegben vagy havi részletekben kerül kifizetésre a meghatározott mérték alapján és a részleges tartós keresőképtelenségre vonatkozó értékhatár (75 000 euró) mellett.
• Átmeneti keresőképtelenség esetén a sértett átmeneti keresőképtelenségének időszakára a vonatkozó IPREM kétszeresének megfelelő összegű kártérítés, de legfeljebb 18 havi részlet jár.
• Emberrablás esetén egy összegben 12 000 euró, valamint a napi IPREM háromszorosának megfelelő összeg jár az emberrablás minden egyes napjára, amelynek felső határa a részleges tartós keresőképtelenségre vonatkozó határ (75 000 euró).
• Anyagi kár esetén: ez a támogatás másodlagos minden más, közigazgatási szerv által nyújtott támogatáshoz vagy biztosítási szerződésből eredő támogatáshoz képest, és azt csökkenteni kell ezek összegével.

Állami tulajdonú vagyontárgyakban okozott kárért nem jár kártérítés.

Főszabály szerint a támogatást egy összegben kell folyósítani a vonatkozó jogszabályok által meghatározott összegben. Ez alól kivételt képez az ideiglenes elszállásolásra szolgáló támogatás: ezt havonta kell folyósítani azzal, hogy amennyiben a lakhatás hotelben van biztosítva, a támogatást napi bontásban kell kiszámítani, amennyiben pedig bérleményben van biztosítva, a támogatást havi bontásban kell kiszámítani.

A kedvezményezettek jogosultak:

A lakókörnyezetükben okozott kár megtérítésére:

• Természetes személyek szokásos tartózkodási helye (ez alatt általában azt az épületet értjük, amely egy személy vagy család tartózkodási helyéül szolgál évente legalább hat hónapig) esetében – bizonyos kivételektől eltekintve – kártérítés járhat a felépítményben, felszerelésben vagy berendezésben bekövetkezett kár után, ha ezek cseréje a lakhatóság korábbi körülményeinek helyreállításához szükséges.
• Nem szokásos tartózkodási hely esetében a kártérítés a kár 50%-a, de legfeljebb a vonatkozó jogszabályok által megállapított, lakhatással kapcsolatos határérték.

Ideiglenes elszállásolásra:

• Ha az érintett személyeknek terrortámadás miatt kell elhagyniuk otthonukat, a helyreállítási munkák ideje alatt a Belügyminisztérium hozzájárulhat az ideiglenes elszállásolás költségeinek fedezéséhez.

A kereskedelmi vagy ipari létesítményekben okozott kár megtérítésére:

• A kártérítés az ilyen létesítményekben végzett tevékenység folytatásához szükséges helyreállítás értékét foglalja magában, ideértve – legfeljebb a vonatkozó jogszabályok által megállapított kártérítési határértékig – a megsérült berendezést és felszerelést is.

A járművekben okozott kár megtérítésére:

• A magánjárművekben okozott károkért, valamint a személyek vagy áruk szárazföldi szállítására használt járművekben okozott károkért adott esetben kártérítés jár.
• Elengedhetetlen, hogy a káresemény időpontjában a jármű rendelkezzen érvényes kötelező biztosítással, amennyiben ilyen biztosítást a vonatkozó jogszabályok előírnak.
• A kártérítés tartalmazza a javításhoz szükséges költségeket, valamint támogatásnak is helye van, ha a jármű megsemmisült.
• Oktatási támogatásra: Tanulmányi támogatás jár – a vonatkozó jogszabályok által előírt feltételeknek megfelelően – abban az esetben, ha terrorcselekmény következtében a diák, annak özvegye, élettársa vagy az elhunyt gyermekei, szülei, testvérei vagy gyámja személyi sérülést szenvednek, miáltal képtelenné válnak szokásos foglalkozásuk gyakorlására.

A részletekben történő fizetés rendszere alkalmazandó a terrortámadások által okozott átmeneti keresőképtelenség és fogyatékosságot okozó sérülések tekintetében a spanyol jogszabályoknak megfelelően.

Azokban az esetekben, amelyekben az elszenvedett sérülések súlyossága miatt észszerűen feltételezhető, hogy később a sértett szokásos foglalkozás gyakorlására való tartós képtelenségét, bármely foglalkozás gyakorlására való tartós képtelenségét vagy súlyos fogyatékosságát fogják megállapítani, részletfizetésnek legfeljebb 18 030,36 euró erejéig van helye.

Kivételes esetekben a megfelelő kártérítéséért felelősséget vállal az állam, amely a polgári jogi felelősség szabályai szerint fizet kártérítést halál, fizikai vagy pszichés sérülés miatt az alábbi esetekben: halál, súlyos fogyatékosság, tartós képtelenség bármely foglalkozás gyakorlására, tartós képtelenség a szokásos foglalkozás gyakorlására, részleges tartós keresőképtelenség, maradandó, fogyatékosságot nem okozó sérülések és emberrablás.

A kártérítés összegét a következőképpen kell megállapítani:

• Ha a polgári jogi felelősség megállapításával a kártérítést – akár halál, testi vagy mentális sérülés miatt a fent említett bármely okból – jogerős bírósági ítélet írja elő, az ítéletben meghatározott összeget az alábbi összeghatárokig kell folyósítani:
  • Halál: 500 000 euró.
  • Súlyos fogyatékosság: 750 000 euró.
  • Bármely foglalkozással kapcsolatos tartós keresőképtelenség: 300 000 euró.
  • Valamely személy szokásos foglalkozásával kapcsolatos tartós keresőképtelenség: 200 000 euró.
  • Részleges tartós keresőképtelenség: 125 000 euró.
  • Fogyatékosságot nem okozó maradandó sérülések: 100 000 euró.
  • Emberrablás: 125 000 euró.

• Amennyiben a jogerős ítélet nem ítél meg vagy nem engedélyezi a megítélését a testi vagy mentális sérülésért való polgári jogi felelősség alapján járó bármilyen összegnek, az alábbi összegeket kell folyósítani:
  • Halál: 250 000 euró.
  • Súlyos fogyatékosság: 500 000 euró.
  • Bármely foglalkozással kapcsolatos tartós keresőképtelenség: 180 000 euró.
  • Valamely személy szokásos foglalkozásával kapcsolatos tartós keresőképtelenség: 100 000 euró.
  • Részleges tartós keresőképtelenség: 75 000 euró.
• Fogyatékosságot nem okozó tartós sérülések: ebben az esetben a fedezet a kárnak a közlekedési balesetek áldozataira vonatkozó rendszerrel összhangban és a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés által okozott maradandó sérülés, csonkítás, torzulás és fogyatékosságot nem okozó sérülések esetében járó kártérítés összegére vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásából eredő skála felhasználásával történő értékelése alapján változik.
• Emberrablás: A napi többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexe (IPREM) háromszorosának megfelelő összegű támogatás jár az emberrablás minden egyes napjára, amelynek felső határa a részleges tartós keresőképtelenség esetében meghatározott kártérítés.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében általánosságban jogszabályban meghatározott támogatásban részesülni nem összeegyeztethető azzal, hogy valaki bírósági ítélettel megállapított bűncselekmény által okozott sérülés vagy kár miatt kártérítést kap.

Lehetséges azonban támogatásban részesülni teljes mértékben vagy részlegesen abban az esetben, ha az elkövetőt fizetésképtelennek nyilvánítják, ugyanakkor a két forrásból származó összeg együttesen nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet a bírósági ítéletben meghatároztak.

Ebből következően a jogszabályok szerint a támogatás összeegyeztethetetlen:

• Olyan pénzbeli kártérítéssel, amelyre a kedvezményezett biztosítás útján jogosult lenne, kivéve, ha a magánbiztosítás összege kisebb, mint az ítélet által meghatározott összeg
• Átmeneti keresőképtelenség esetén a támogatás összeegyeztethetetlen bármilyen ellátással, amelyet az állami társadalombiztosítási rendszer fizetne. Ez az összeegyeztethetetlenség akkor tekintendő fennállónak, ha a jogszabályokban megállapított támogatás és a kártérítés vagy pénzügyi támogatás, amelyre a kedvezményezett magánbiztosítási rendszeren keresztül jogosult, ugyanazokra a kockázatokra és szükséghelyzetekre nyújt fedezetet.

A fentiek kivételével a jogszabályokban megállapított támogatás kifizetése lehetséges lehet egy magánbiztosítás kedvezményezettje részére, amennyiben a biztosításból származó kártérítés kevesebb, mint az ítéletben foglalt összeg, és a fizetendő különbözet nem haladja meg a meghatározott mértéket.

A sértett tartós keresőképtelenségét vagy halálát okozó sérülés vagy károsodás esetén a támogatás összeegyeztethető bármilyen állami nyugdíjjal, amelyre a kedvezményezett jogosult.

Az átmeneti keresőképtelenség miatt kapott támogatás nem egyeztethető össze a tartós keresőképtelenség miatt kapott támogatással.

Terrorista bűncselekmények esetében az ilyen típusú bűncselekmények következményeként a sértettnek okozott anyagi kár miatti kártérítés másodlagos a közigazgatási szervek által nyújtott támogatáshoz vagy biztosítási szerződésből eredő kártérítéshez képest, és azt csökkenteni kell az e forrásokból kapott összegekkel.

A járművekben okozott kár tekintetében fontos, hogy a magántulajdonú járművekben okozott kár megtéríthető azzal a kárral együtt, amelyet a földi személy- vagy áruszállítást végzők szenvedtek el – kivéve a köztulajdonban lévőket –, feltéve, hogy a káresemény időpontjában a jármű rendelkezik érvényes kötelező biztosítással, amennyiben ilyen biztosítást a vonatkozó jogszabályok előírnak. Ez a kártérítés másodlagos minden más, közigazgatási szerv által nyújtott kártérítéshez vagy biztosítási szerződésből eredő kártérítéshez képest, és azt csökkenteni kell az ilyen kártérítések összegével.

A terrortámadás miatt életüket vesztett személyek elszállítási, temetési, elhantolási és/vagy hamvasztási költségeit illetően a spanyol központi kormányzat kifizetést teljesít a jogszabályban meghatározott összeghatárig, feltéve, hogy a kifizetés címzettjei nem rendelkeztek ezt fedező biztosítási kötvénnyel. A vonatkozó számlák mellett szükséges benyújtani az e költségeket fedező biztosítási kötvényt vagy egy eskü alatti írásbeli nyilatkozatot ilyen biztosítás hiányáról.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen.

Ha a sértett vagy kedvezményezettjeinek bizonytalan anyagi helyzete bizonyítást nyer, erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a büntetőeljárást lezáró olyan bírósági határozat meghozatalát megelőzően, amellyel szemben további jogorvoslatnak nincs helye, ideiglenes támogatás folyósításáról lehet dönteni. A sértett vagy kedvezményezettjeinek anyagi helyzete akkor tekinthető bizonytalannak, ha a támogatás igénylésének napján sem a sértett, sem kedvezményezettjei nem szereztek magasabb éves jövedelmet, mint többcélú, költségvetésből származó ellátások jövedelemindexe (IPREM) éves értéke a támogatás igénylésének napján.

Az ideiglenes támogatás megítélésének minden esetben feltétele, hogy bizonyítást nyerjen, hogy a kérelmező megfelel az alkalmazandó jogszabályokban foglalt feltételeknek, hogy a vonatkozó végleges támogatás kedvezményezettje lehessen.

Terrorista bűncselekmények esetében a Belügyminisztérium törvényben meghatározott mértékig előre fizethet egy bizonyos összeget, miközben egy meghatározott támogatás kifizetése függőben van abban az esetben, ha a terrorista bűncselekmények során elszenvedett sérülések alapján észszerű feltételezni, hogy a sértett állandó foglalkozásával kapcsolatos tartós keresőképtelenséget, átmeneti keresőképtelenséget vagy súlyos fogyatékosságot fognak megállapítani.

Hasonlóképpen, fogyatékosságot okozó sérülések vagy átmeneti keresőképtelenség esetén, a munkából kiesett idő fizethető negyedéves alapon is. A keresőképtelenség idejére ezek a fizetési részletek a sérülés napján hatályos IPREM kétszeresének megfelelő összegben kerülnek kifizetésre.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Igen.

Erőszakos bűncselekmények vagy szexuális bűncselekmények esetében akár a gyengülés, keresőképtelenség bizonyos szintje, akár egy nagyobb összeget érdemlő súlyosabb helyzet vagy a sértett halála mint a sérülések vagy károsodás közvetlen következménye indokolja, egy egyszeri támogatás megítélése helyénvaló lehet a hátrányos helyzet súlyosbodásának okán.

Az új támogatás iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló idő a korábbi támogatást megítélő ítélet meghozatalától számított egy év, célja pedig a keresőképtelenség vagy fogyatékosság szintjének felülvizsgálata.

Terrorista bűncselekmények esetében, bár az esetleges igényeket az általános szabályoknak megfelelően, a káreseménytől számított maximum egy éven belül kell benyújtani, amennyiben a terrorcselekmény eredményeként elszenvedett sérülés után a következmények súlyosbodása vagy a sértett halála következik be, új, a korábbival megegyező időtartamú időszak nyílik meg a különbözet érvényesítésére.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében az átmeneti keresőképtelenséget és fogyatékosságot okozó sérülések után járó végleges támogatás megítéléséhez a sértett vagy képviselőjének kérelmét a hivatalos formanyomtatványon kell előterjeszteni, és annak tartalmaznia kell az alábbi adatokat és dokumentumokat:

• A szándékos erőszakos bűncselekmény jellemzőivel bíró cselekmény elkövetése körülményeinek leírása, az esemény időpontjának és helyének megjelölésével.
• Bizonyíték arról, hogy az eseményeket a közigazgatási szervnek bejelentették.
• Nyilatkozat arról, hogy az érintett milyen kártérítést vagy támogatást kapott, vagy milyen kártérítésre vagy támogatásra jogosult a fenti eseményekkel kapcsolatban.
• Annak a büntetőeljárás befejezéséről szóló bírósági határozatnak a másolata, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak (ítélet, az érintett távollétében hozott ítélet, az elkövető halála miatt az ügy lezárásáról szóló határozat vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozat).

Emellett az alábbi dokumentumokat minden esetben csatolni kell:

• ha a sértett spanyol állampolgár, a nemzeti személyi okmány másolata;
• valamely uniós tagállam állampolgára esetében az állampolgárságát igazoló dokumentum;
• az érintett személy társadalombiztosításának a bűncselekmény elkövetésének időpontjában való fennállásáról szóló, a hatáskörrel rendelkező ügynökség vagy irányító szerv által kibocsátott bizonyíték. Amennyiben ezek egyike sem áll rendelkezésre, az érintett személy hozzájárul, hogy a későbbiekben ezt a nyomozó szerv ellenőrizze.

Ha átmeneti keresőképtelenség miatt folyamodik valaki támogatásért, és az érintett személy rendelkezett állami társadalombiztosítással az érintett időszakban, a bemutatott igazolással azt is bizonyítania kell, hogy a biztosítás keresőképtelenség esetére nem tartalmazott juttatáshoz való jogot.

• Amennyiben a fogyatékosságot okozó sérülés után járó támogatásért olyan közvetlen sértett jelentkezik, aki rendelkezik bármilyen állami társadalombiztosítással – kivéve a polgári és katonai közszolgák biztosítását (Régimen especial de los funcionarios públicos civiles y militares) –, a nemzeti társadalombiztosítási intézet (Instituto Nacional de la Seguridad Social) régiós igazgatója dönt ezen sérülések osztályozásáról. Ha ilyen döntést még nem hoztak, a jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a vonatkozó keresőképtelenségi eljárás megindult.

Halállal végződő esetek után járó végleges támogatás megítéléséhez a közvetett sértett vagy képviselője hivatalos formanyomtatványon előterjesztett kérelmének az alábbi adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:

• a halálnak, valamint a kedvezményezetti vagy közvetett sértetti státusznak az okirati bizonyítéka;
• a szándékos erőszakos bűncselekmény jellemzőivel bíró cselekmény elkövetése körülményeinek leírása, az esemény időpontjának és helyének megjelölésével;
• bizonyíték arról, hogy az eseményeket a közigazgatási szervnek bejelentették;
• nyilatkozat arról, hogy az érintett milyen kártérítést vagy támogatást kapott, vagy milyen kártérítésre vagy támogatásra jogosult a fenti eseményekkel kapcsolatban;
• Annak a büntetőeljárás befejezéséről szóló bírósági határozatnak a másolata, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak (ítélet, az érintett távollétében hozott ítélet, az elkövető halála miatt az ügy lezárásáról szóló határozat vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozat).

Emellett az alábbi dokumentumokat minden esetben csatolni kell:

• ha a sértett (a kedvezményezett mint közvetett sértett) spanyol állampolgár, a nemzeti személyi okmány másolata;
• valamely uniós tagállam állampolgára esetében az állampolgárságát igazoló dokumentum;
• a bűncselekmény közvetlen sértettjének halottvizsgálati bizonyítványa, valamint a kedvezményezett elhunythoz fűződő viszonyával kapcsolatban az alábbi dokumentáció:
  • ha az elhunyt házastársa nem élt külön vagy nem vált el: egy, az elhunyt halála után, hivatalos önkormányzati anyakönyvi nyilvántartás által kibocsátott házassági anyakönyvi kivonat;
  • ha a kérelmező az elhunyttal egy háztartásban élt, a vonatkozó törvényeknek megfelelően köteles benyújtani egy azonos címre vonatkozó lakcímigazolást (certificado de convivencia en domicilio común).

A házassággal egyenértékű kapcsolatokban az együttélés bizonyítása érdekében tanácsos bemutatni egy, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők megfelelő nyilvántartása (Registro de parejas de hecho) által kibocsátott igazolást.

• Ha a kérelmező az elhunyttal egy háztartásban élt, a vonatkozó törvényeknek megfelelően köteles benyújtani egy azonos címre vonatkozó lakcímigazolást (certificado de convivencia en domicilio común).
• Az elhunyt gyermekei: a vonatkozó, hivatalos önkormányzati anyakönyvi nyilvántartás által kibocsátott születési anyakönyvi kivonatokat be kell mutatni.

A felmenői viszonyok igazolása érdekében a külön élő házastársak és az elhunyttal egy háztartásban élők gyermekei a vonatkozó törvényekben meghatározott módon kötelesek a hivatalos önkormányzati anyakönyvi nyilvántartás által kibocsátott születési anyakönyvi kivonatokat bemutatni.

Hasonlóképpen bizonyítaniuk kell, hogy felmenőjük (szülőjük) házastársa vagy élettársa volt az elhunytnak, kivéve, ha ezeket a tényeket felmenőjük (szülőjük) kérelmében már igazolták.

Emellett mind az elhunyt gyermekeinek, mind az el nem vált házastárs gyermekeinek, illetve az elhunyttal egy háztartásban élő gyermekeinek a következő dokumentumok segítségével kell igazolniuk, hogy az elhunyt tartott el őket:

• a helyi önkormányzat által kibocsátott igazolás az együttélésről;
• a sértett halálát közvetlenül megelőző 12 hónapban kapott bármilyen jövedelemről szóló igazolás;
• a sértett halálának pénzügyi évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás másolata, ennek hiányában az említett évet közvetlenül megelőző évre vonatkozó adóbevallás másolata. Ennek hiányában a Nemzeti Adóhatóság (Agencia Estatal de la Administración Tributaria [AEAT]) által kibocsátott adómentességi igazolást kell bemutatni.

• Az elhunyt szülei: bizonyítaniuk kell apaságukat, illetve anyaságukat elhunyt fiuk, illetve lányuk születési anyakönyvi kivonatával. Továbbá, annak érdekében, hogy bizonyosan ne legyen más lehetséges kedvezményezett, aki a támogatással kapcsolatban elsőbbséget élvezne, nyilatkozniuk kell a fiuk vagy lányuk polgári jogállásáról a halál időpontjában, mint ahogy arról is, hogy tudnak-e bárki másról, aki a vonatkozó jogszabályok alapján kedvezményezettnek minősülhet.

A temetési költségek fedezésére szolgáló támogatás megítéléséhez a kérelmet a hivatalos formanyomtatványon a kiskorú gyermek vagy cselekvőképtelen felnőtt szüleinek vagy gyámjainak, illetve ezek képviselőinek az alábbi adatokkal és dokumentumokkal együtt kell benyújtaniuk:

• a halálnak, valamint a kedvezményezetti vagy közvetett sértetti státusznak az okirati bizonyítéka;
• a szándékos erőszakos bűncselekmény jellemzőivel bíró cselekmény elkövetése körülményeinek leírása, az esemény időpontjának és helyének megjelölésével;
• bizonyíték arról, hogy az eseményeket a közigazgatási szervnek bejelentették;
• nyilatkozat arról, hogy az érintett milyen kártérítést vagy támogatást kapott, vagy milyen kártérítésre vagy támogatásra jogosult a fenti eseményekkel kapcsolatban;
• Annak a büntetőeljárás befejezéséről szóló bírósági határozatnak a másolata, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak (ítélet, az érintett távollétében hozott ítélet, az elkövető halála miatt az ügy lezárásáról szóló határozat vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozat).

Emellett az alábbi dokumentumokat minden esetben csatolni kell:

• A kiskorú gyermek vagy cselekvőképtelen felnőtt halottvizsgálati bizonyítványa
• Kedvezményezetti státuszuk igazolása érdekében a kiskorú gyermek vagy cselekvőképtelen felnőtt születési anyakönyvi kivonata, ha a kérelmet a szülők adják be, vagy egy hivatalos, gyámságot létesítő irat, ha a kérelmet a gyám adta be.
• Ha az elhunyt egy cselekvőképtelenné nyilvánított felnőtt volt, a cselekvőképesség hiányát kinyilvánító jogi dokumentum, vagy, ahol ilyen alkalmazható, a cselekvőképesség mértékét igazoló dokumentum.
• A szülők vagy gyámok nemzeti személyi okmánya, vagy uniós tagállamok esetében az állampolgárságukat igazoló dokumentum.
• Okirati bizonyíték a virrasztással, elszállítással, temetéssel vagy hamvasztással kapcsolatban.

Szexuális bűncselekmény utáni terápiás kezelés költségeinek fedezésére szóló végleges támogatás megítéléséhez a sértett vagy képviselője hivatalos formanyomtatványon előterjesztett kérelmének az alábbi adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:

• a szándékos erőszakos bűncselekmény jellemzőivel bíró cselekmény elkövetése körülményeinek leírása, az esemény időpontjának és helyének megjelölésével;
• bizonyíték arról, hogy az eseményeket a közigazgatási szervnek bejelentették;
• nyilatkozat arról, hogy az érintett milyen kártérítést vagy támogatást kapott, vagy milyen kártérítésre vagy támogatásra jogosult a fenti eseményekkel kapcsolatban;
• Annak a büntetőeljárás befejezéséről szóló bírósági határozatnak a másolata, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak (ítélet, az érintett távollétében hozott ítélet, az elkövető halála miatt az ügy lezárásáról szóló határozat vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozat).

Emellett az alábbi dokumentumokat minden esetben csatolni kell:

• ha a sértett spanyol állampolgár, a nemzeti személyi okmány másolata;
• valamely uniós tagállam állampolgára esetében az állampolgárságát igazoló dokumentum;
• A sértett nyilatkozata arról, hogy a a terápiás kezelés elkezdődött, és amennyiben lehetséges, a megfizetett költségeket igazoló dokumentumok. Nyilatkozatban jelezni kell, ha a kezelés még nem fejeződött be.

Átmeneti keresőképtelenség és fogyatékosságot okozó sérülések után járó ideiglenes támogatás megítéléséhez a sértett vagy képviselője hivatalos formanyomtatványon előterjesztett kérelmének az alábbi adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:

• a sérülések vagy egészségkárosodás illetékes szerv általi osztályozása, a vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően;
• a szándékos erőszakos bűncselekmény vagy szexuális bűncselekmény jellemzőivel bíró cselekmény elkövetése körülményeinek leírása, az esemény időpontjának és helyének megjelölésével;
• bizonyíték arról, hogy az eseményeket az illetékes hatóságoknak bejelentették, és a büntetőeljárásokat az illetékes hatóságok hivatalból folytatják;
• nyilatkozat arról, hogy a kérelmező milyen kártérítést vagy támogatást kapott, a feldolgozás alatt álló kérelmekről vagy arról, hogy a kérelmező milyen kártérítésre vagy támogatásra jogosult a fenti eseményekkel kapcsolatban;
• az ügyészségtől származó olyan jelentés iránti kérelem, amely jelzi, hogy meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a sérüléseket feltehetően erőszakos és szándékos cselekmény okozta;
• ha a sértett spanyol állampolgár, a nemzeti személyi okmány másolata;
• valamely uniós tagállam állampolgára esetében az állampolgárságát igazoló dokumentum;
• a kérelem benyújtásának időpontját közvetlenül megelőző évben a kérelmező által kapott bármely jövedelemre vonatkozó bevallás, valamint az utolsó pénzügyi évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás másolata vagy ennek hiányában a Nemzeti Adóhatóság (Agencia Estatal de la Administración Tributaria [AEAT]) által kibocsátott adómentességi igazolás.

Halállal végződő esetek után járó ideiglenes támogatás megítéléséhez a sértett vagy képviselője hivatalos formanyomtatványon előterjesztett kérelmének az alábbi adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:

• A halálnak, valamint a kedvezményezett közvetett sértetti státuszának az okirati bizonyítéka. Be kell mutatni a bűncselekmény közvetlen sértettjének halottvizsgálati bizonyítványát, valamint a kedvezményezett elhunythoz fűződő viszonyától függően az alábbi dokumentációt:
  • ha az elhunyt házastársa nem élt külön vagy nem vált el: egy, az elhunyt halála után, hivatalos önkormányzati anyakönyvi nyilvántartás által kibocsátott házassági anyakönyvi kivonat.

Konkrétan az ilyen típusú támogatás esetében a kérelem benyújtásának időpontját közvetlenül megelőző évben a kérelmező által kapott bármely jövedelemre vonatkozó bevallás, valamint az utolsó pénzügyi évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás másolata vagy ennek hiányában a Nemzeti Adóhatóság (Agencia Estatal de la Administración Tributaria [AEAT]) által kibocsátott adómentességi igazolás.

• Ha a kérelmező az elhunyttal egy háztartásban élt, a vonatkozó törvényeknek megfelelően köteles benyújtani egy azonos címre vonatkozó lakcímigazolást.

A házassággal egyenértékű kapcsolatokban az együttélés bizonyítása érdekében tanácsos bemutatni egy, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők megfelelő nyilvántartása (Registro de parejas de hecho) által kibocsátott igazolást.

Konkrétan az ilyen típusú támogatás esetében a kérelem benyújtásának időpontját közvetlenül megelőző évben a kérelmező által kapott bármely jövedelemre vonatkozó bevallás, valamint az utolsó pénzügyi évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás másolata vagy ennek hiányában a Nemzeti Adóhatóság (Agencia Estatal de la Administración Tributaria [AEAT]) által kibocsátott adómentességi igazolás.

• Ha a kérelmező az elhunyttal egy háztartásban élt, a vonatkozó törvényeknek megfelelően köteles benyújtani egy azonos címre vonatkozó lakcímigazolást.
• Az elhunyt gyermekei: a vonatkozó, hivatalos önkormányzati anyakönyvi nyilvántartás által kibocsátott születési anyakönyvi kivonatokat be kell mutatni.

A felmenői viszonyok igazolása érdekében a külön élő házastársak és az elhunyttal egy háztartásban élők gyermekei a vonatkozó törvényekben meghatározott módon kötelesek a hivatalos önkormányzati anyakönyvi nyilvántartás által kibocsátott születési anyakönyvi kivonatokat bemutatni. Hasonlóképpen bizonyítaniuk kell, hogy felmenőjük (szülőjük) házastársa vagy élettársa volt az elhunytnak, kivéve, ha ezeket a tényeket felmenőjük (szülőjük) kérelmében már igazolták.

Emellett mind az elhunyt gyermekeinek, mind az el nem vált házastárs gyermekeinek, illetve az elhunyttal egy háztartásban élő gyermekeinek a következő dokumentumok segítségével kell igazolniuk, hogy az elhunyt tartott el őket:

• a helyi önkormányzat által kibocsátott igazolás az együttélésről;
• a sértett halálát közvetlenül megelőző 12 hónapban kapott bármilyen jövedelemről szóló igazolás;
• a sértett halálának pénzügyi évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás másolata, ennek hiányában az említett évet közvetlenül megelőző évre vonatkozó adóbevallás másolata. Ennek hiányában a Nemzeti Adóhatóság (Agencia Estatal de la Administración Tributaria [AEAT]) által kibocsátott adómentességi igazolást kell bemutatni;
• a szándékos erőszakos bűncselekmény vagy szexuális bűncselekmény jellemzőivel bíró cselekmény elkövetése körülményeinek leírása, az esemény időpontjának és helyének megjelölésével;
• bizonyíték arról, hogy az eseményeket az illetékes hatóságoknak bejelentették, és a büntetőeljárásokat az illetékes hatóságok hivatalból folytatják;
• nyilatkozat arról, hogy a kérelmező milyen kártérítést vagy támogatást kapott, a feldolgozás alatt álló kérelmekről vagy arról, hogy a kérelmező milyen kártérítésre vagy támogatásra jogosult a fenti eseményekkel kapcsolatban;
• az ügyészségtől származó olyan jelentés iránti kérelem, amely jelzi, hogy meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a sérüléseket feltehetően erőszakos és szándékos cselekmény okozta;
• ha a sértett spanyol állampolgár, a nemzeti személyi okmány másolata;
• valamely uniós tagállam állampolgára esetében az állampolgárságát igazoló dokumentum;

Halállal végződő esetek után járó ideiglenes támogatás megítéléséhez a sértett vagy képviselője hivatalos formanyomtatványon előterjesztett kérelmének az alábbi adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:

• a szándékos erőszakos bűncselekmény vagy szexuális bűncselekmény jellemzőivel bíró cselekmény elkövetése körülményeinek leírása, az esemény időpontjának és helyének megjelölésével;
• bizonyíték arról, hogy az eseményeket az illetékes hatóságoknak bejelentették, és a büntetőeljárásokat az illetékes hatóságok hivatalból folytatják;
• nyilatkozat arról, hogy a kérelmező milyen kártérítést vagy támogatást kapott, a feldolgozás alatt álló kérelmekről vagy arról, hogy a kérelmező milyen kártérítésre vagy támogatásra jogosult a fenti eseményekkel kapcsolatban;
• az ügyészségtől származó olyan jelentés iránti kérelem, amely jelzi, hogy meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a sérüléseket feltehetően erőszakos és szándékos cselekmény okozta;
• ha a sértett spanyol állampolgár, a nemzeti személyi okmány másolata;
• valamely uniós tagállam állampolgára esetében az állampolgárságát igazoló dokumentum;
• a kiskorú gyermek vagy cselekvőképtelen felnőtt halottvizsgálati bizonyítványa;
• Kedvezményezetti státuszuk igazolása érdekében a kiskorú gyermek vagy cselekvőképtelen felnőtt születési anyakönyvi kivonata, ha a kérelmet a szülők adják be, vagy egy hivatalos, gyámságot létesítő irat, ha a kérelmet a gyám adta be.
• Ha az elhunyt egy cselekvőképtelenné nyilvánított felnőtt volt, a cselekvőképesség hiányát kinyilvánító jogi dokumentum, vagy, ahol ilyen alkalmazható, a cselekvőképesség mértékét igazoló dokumentum.
• a kérelem benyújtásának időpontját közvetlenül megelőző évben a szülők vagy gyámok által kapott bármely jövedelemre vonatkozó bevallás, valamint az utolsó pénzügyi évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás másolata vagy ennek hiányában a Nemzeti Adóhatóság (Agencia Estatal de la Administración Tributaria [AEAT]) által kibocsátott adómentességi igazolás;
• okirati bizonyíték a virrasztással, elszállítással, temetéssel vagy hamvasztással kapcsolatban.

Szexuális bűncselekmény miatti terápiás kezelés költségeinek fedezésére szóló ideiglenes támogatás megítéléséhez a sértett vagy képviselője hivatalos formanyomtatványon előterjesztett kérelmének az alábbi adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:

• a szándékos erőszakos bűncselekmény vagy szexuális bűncselekmény jellemzőivel bíró cselekmény elkövetése körülményeinek leírása, az esemény időpontjának és helyének megjelölésével;
• bizonyíték arról, hogy az eseményeket az illetékes hatóságoknak bejelentették, és a büntetőeljárásokat az illetékes hatóságok hivatalból folytatják;
• nyilatkozat arról, hogy a kérelmező milyen kártérítést vagy támogatást kapott, a feldolgozás alatt álló kérelmekről vagy arról, hogy a kérelmező milyen kártérítésre vagy támogatásra jogosult a fenti eseményekkel kapcsolatban;
• az ügyészségtől származó olyan jelentés iránti kérelem, amely jelzi, hogy meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a sérüléseket feltehetően erőszakos és szándékos cselekmény okozta;
• ha a sértett spanyol állampolgár, a nemzeti személyi okmány másolata;
• valamely uniós tagállam állampolgára esetében az állampolgárságát igazoló dokumentum;
• A sértett nyilatkozata arról, hogy a a terápiás kezelés elkezdődött, és amennyiben lehetséges, a megfizetett költségeket igazoló dokumentumok. Nyilatkozatban jelezni kell, ha a kezelés még nem fejeződött be;
• a kérelem benyújtásának időpontját közvetlenül megelőző évben az érintett személy által kapott bármely jövedelemre vonatkozó bevallás, valamint az utolsó pénzügyi évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás másolata vagy ennek hiányában a Nemzeti Adóhatóság (Agencia Estatal de la Administración Tributaria [AEAT]) által kibocsátott adómentességi igazolás.

Terrorista bűncselekmények esetében a különböző támogatások megítéléséhez szükséges eljárás megindításához az érintett személy vagy képviselője hivatalos formanyomtatványon előterjesztett kérelméhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

• az érintett személy státuszát vagy adott esetben a sértettel való kapcsolat szintjét igazoló dokumentumok;
  • azon ítélet másolata, amellyel szemben nincs helye további jogorvoslatnak, és amely a spanyol jogszabályok alkalmazási körén belül elismeri a kártérítéshez való jogot az érintett események és sérelem tekintetében;
  • ha az ügyben ítéletet még nem hoztak, de a megfelelő jogi eljárásokat megindították, vagy a megfelelő nyomozati eljárások a vádemelés érdekében megkezdődtek, bármilyen jogi bizonyítóerővel rendelkező dokumentum, amely igazolja a sértett vagy a kedvezményezett státuszát, az elszenvedett kárt és a kárt okozó események természetét;
  • bármilyen korábbi közigazgatási határozat;
  • halottvizsgálati bizonyítvány, ha a sértett életét vesztette;
  • a családi nyilvántartás (Libro de familia) fénymásolata;
  • rendőrségi jelentések vagy nyilatkozatok;
  • klinikai vagy pszichológusi jelentések;
• ha ideiglenes elszállásolás igénylésére került sor:
  • a rendőrség jelentése vagy rendőrségi, esetleg polgárőrségi igazolás, amely igazolja, hogy a feltételezett károkozás terrortámadás eredménye (amennyiben ilyen bizonyíték a kár okáról a nyilvántartásban még nem szerepel);
  • ha a kérelmező tulajdonos: adásvételi szerződés, földhivatali igazolás, tulajdoni lap, a legfrissebb, ingatlanadó (Impuesto de Bienes Inmuebles) megfizetéséről szóló igazolás vagy az ingatlantulajdonosok szövetségének tagsági igazolása;
  • ha a kérelmező bérlő: bérleti szerződés, la egutóbbi bérleti díj megfizetéséről szóló igazolás, víz-, villany- vagy internetszámla;
  • ha a kérelmező nem tulajdonos és nem is bérlő: annak igazolása, hogy jogi helyzete kötelezővé teszi számára a helyreállítást;
  • ha a kérelem otthonát érinti, de lakcíme nem szerepel a kérelmező nemzeti személyi okmányában: lakcím-regisztrációs dokumentum, személyi jövedelemadó-bevallás, amelyből az adóilletőség kitűnik, az ingatlantulajdonosok szövetségének igazolása, miszerint a jelentkező állandó lakója otthonának;

• amennyiben járműben esett kár miatti kártérítéstkérelmeznek:
  • a rendőrség jelentése vagy rendőrségi, esetleg polgárőrségi igazolás, amely igazolja, hogy a feltételezett károkozás terrortámadás eredménye (amennyiben ilyen bizonyíték a kár okáról a nyilvántartásban még nem szerepel);
  • a kérelmező nevére szóló járműregisztrációs igazolás;
  • bizonyíték arról, hogy a támadás idején érvényes szerződéses biztosítással rendelkezett, amely a kérdéses kockázatokat fedezte;
  • amennyiben a javítások megtörténtek, annak bizonyítéka (számlával), hogy a javítási munkákra terrortámadás következtében bekövetkezett kár miatt volt szükség;

• amennyiben tanulmányi támogatás igénylésére kerül sor, a teljesített krediteket és akadémiai teljesítményt igazoló dokumentumokat kell benyújtani.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekményekesetében a kérelem kezelése és az állami támogatás tárgyában történő határozathozatal a Közigazgatási és Pénzügyminisztérium Személyzeti és Állami Nyugdíjköltségek Főigazgatóságának hatáskörébe tartozik.

Terrorista bűncselekmények esetében a jogszabályban biztosított támogatás megítélése vagy megtagadása tárgyában történő határozathozatal a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekményekesetében a támogatási kérelmeket a hivatalos formanyomtatványokon a Közigazgatási és Pénzügyminisztérium Személyzeti és Állami Nyugdíjköltségek Főigazgatóságának kell megküldeni az alábbi címre:

Avenida del General Perón, 38 (Edificio Master's II) – 28020 Madrid.

A kérelmezők a kérelmek benyújtásával kapcsolatban segítségért fordulhatnak az illetékes bűncselekmények sértettjeit támogató irodához, ahol minden, esetükben releváns pénzbeli támogatással kapcsolatban felvilágosítást kaphatnak.

Ezek az irodák minden autonóm közösségben és csaknem valamennyi tartományi fővárosban és további városokban is megtalálhatók.

Az alábbi linken megtalálhatja a bűncselekmények sértettjeit támogató irodák pontos helyét.

Terrorista bűncselekmények esetében a támogatási kérelmeket a hivatalos formanyomtatványon a Belügyminisztérium Terrorizmus Áldozatait Támogató Főigazgatóságára, az alábbi címre kell megküldeni:

Subdirección General de Apoyo a Víctimas del Terrorismo, C/ Amador de los Ríos 8. 28010 MADRID

A Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodája általános tájékoztatást nyújt arról a pénzügyi támogatásról, amelyre a terrorizmus sértettjei jogosultak lehetnek. Ezen iroda az alábbi címen található:

C/ Goya, 14, 5ª planta, 28071 MADRID.

Kapcsolattartó telefonszám: + 34 91 400 74 02

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében, amikor minden nyomozást lezártak, és mielőtt a támogatás megítéléséről vagy elutasításáról szóló határozattervezetet elkészítenék, a kérelmező részére a hatályos jogi előírásokkal összhangban meghallgatást biztosítanak, hogy a releváns érveket bemutathassák.

Amennyiben a bűncselekményt Spanyolországban követték el, és a kérelmező szokásos tartózkodási helye egy másik uniós tagállam, amikor a kérelem beadása azon másik tagállam segítségnyújtó hatóságán keresztül történik, ahol a kérelmező szokásos tartózkodási helye található, a Közigazgatási és Pénzügyminisztérium Személyzeti és Állami Nyugdíjköltségek Főigazgatósága mint a határozathozatalra illetékes hatóság együttműködhet az illetékes segítségnyújtó hatósággal a kérelmező vagy bármely más személy meghallgatásával kapcsolatos eljárásban, ha ezt szükségesnek tartja.

A meghallgatás lefolytatása érdekében a Közigazgatási és Pénzügyminisztérium Személyzeti és Állami Nyugdíjköltségek Főigazgatósága kérheti a támogatást kérelmező személy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam segítségnyújtó hatóságától, hogy segítse a támogatást megítélő vagy elutasító szerv általi meghallgatás közvetlen, telefon vagy videokonferencia útján történő lefolytatását, ha a kérelmező ehhez hozzájárul. Továbbá, a segítségnyújtó hatóság köteles a Közigazgatási és Pénzügyminisztérium Személyzeti és Állami Nyugdíjköltségek Főigazgatósága részére jelentést küldeni a meghallgatásról.

Terrorista bűncselekmények esetében az erőszakos bűncselekményekre és a szexuális bűncselekményekre vonatkozókkal azonos szabályok alkalmazandók, ha a bűncselekményt Spanyolországban követték el, de a kérelmező szokásos tartózkodási helye egy másik uniós tagállamban van. Amennyiben a támogatási kérelmet azon másik tagállam segítségnyújtó hatóságán keresztül nyújtják be, ahol a kérelmező szokásos tartózkodási helye található, a Terrorizmus Áldozatai Támogatásának Főigazgatóságán keresztül a határozathozatalra illetékes hatóságként a Belügyminisztérium végzi el a meghallgatással kapcsolatban fent ismertetett cselekményt.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a támogatás igénylésére rendelkezésre álló határidő általában a bűncselekmény elkövetésétől számított egy év.

A támogatás ideiglenes vagy végleges megítélésére vagy elutasítására rendelkezésre álló határidők a következők:

• fogyatékosságot okozó sérülések, súlyosbodó sérülések vagy halál esetén: 6 hónap;
• átmeneti keresőképtelenség esetén: 4 hónap;
• szexuális bűncselekményeket követő terápiás kezelés költségei és a temetési költségek esetében: 2 hónap.

A kérelmeket elutasítottnak kell tekinteni, amennyiben azokról nem hoznak kifejezett határozatot a kifejezett határozathozatalra rendelkezésre álló határidőn belül.

Terrorista bűncselekmények esetében a kérelmeket általában a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül kell benyújtani, vagy a következmény és a terrorcselekmény közötti okozati összefüggés felismerésétől számított egy éven belül. Tanulmányi támogatás esetén a határidő a tanulmányok megkezdésétől számított három hónap.

A releváns határozat meghozatalára és közlésére rendelkezésre álló idő 12 hónap, a tanulmányi támogatással kapcsolatos határozat kivételével, amelynek esetében a határidő 6 hónap azzal, hogy a határidő kifejezett határozathozatal nélküli eltelte a kérelem befogadását és jóváhagyását eredményezi.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a határozat közlését követő egy hónapon belül a kérelmezők fellebbezhetnek a Pénzügyi és Közigazgatási Minisztérium jogszabályban meghatározott támogatással kapcsolatos határozata ellen. Amennyiben a határozat ellen nem élnek fellebbezéssel a fenti határidőn belül, az egyetlen jogorvoslati lehetőség a megfelelő minisztériumnál rendkívüli felülvizsgálati eljárás megindítása.

Ez megindítható a Pénzügyi és Közigazgatási Minisztériumnál vagy az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek támogatására és segítésére felállított nemzeti bizottságnál (Comisión Nacional de Ayuda y Asistencia a las Víctimas de Delitos Violentos).

A Nemzeti Bizottság az illetékes szerv a Pénzügyi és Közigazgatási Minisztériumnak az alkalmazandó jogszabályok által biztosított támogatásokat érintő határozataival szemben indított felülvizsgálati eljárás tekintetében.

Amennyiben három hónap telik el anélkül, hogy a Nemzeti Bizottság egyetértésre jutna, a felülvizsgálati kérelmet elutasítottnak kell tekinteni, és az ellen közigazgatási pert lehet indítani.

Terrorista bűncselekmények esetében a Belügyminisztérium által közigazgatási eljárásban hozott, támogatásokkal kapcsolatos határozatokat fellebbezéssel lehet megtámadni, vagy pedig közvetlenül a közigazgatási bírósági rendszeren keresztül.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a kérelmezők a kérelmek benyújtásával kapcsolatban segítségért fordulhatnak az illetékes bűncselekmények sértettjeit támogató irodához, ahol minden, esetükben releváns pénzbeli támogatással és az azok kérelmezésére vonatkozó különböző eljárásokkal kapcsolatban felvilágosítást kaphatnak.

Ezek az irodák minden autonóm közösségben és csaknem valamennyi tartományi fővárosban és további városokban is megtalálhatók.

Az alábbi linken megtalálhatja a bűncselekmények sértettjeit támogató irodák pontos helyét.

A támogatásra irányuló meghatározott formanyomtatványok elérhetők az alábbi linken.

Terrorista bűncselekmények esetében a támogatás iránti kérelmeket a hivatalos formanyomtatványon a Belügyminisztérium Terrorizmus Áldozatait Támogató Főigazgatóságára, az alábbi címre kell megküldeni:

Subdirección General de Apoyo a Víctimas del Terrorismo, C/ Amador de los Ríos 8. 28010 MADRID

A támogatásra irányuló meghatározott formanyomtatványok elérhetők az alábbi linken.

A Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodája általános tájékoztatást nyújt arról a pénzügyi támogatásról, amelyre a terrorizmus sértettjei jogosultak lehetnek. Ezen iroda az alábbi címen található:

C/ Goya, 14, 5ª planta, 28071 MADRID.

Kapcsolattartó telefonszám: + 34 91 400 74 02

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a különböző típusú támogatásokra vonatkozó formanyomtatványok és minták a következő linken érhetők el.

Ön az alábbi linken ellenőrizheti azon bűncselekmények sértettjeit támogató irodák székhelyét, amelyek tájékoztatást nyújtanak Önnek az Önre alkalmazandó pénzügyi támogatásra és azon különböző eljárásokra vonatkozóan, amelyeket le kell folytatni az igénylés érdekében.

Terrorista bűncselekmények esetében az elérhető támogatással kapcsolatos információ érdekében a Belügyminisztérium honlapján tájékozódhat.

A Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodája általános tájékoztatást nyújt arról a pénzügyi támogatásról, amely a terrorizmus áldozatainak járhat.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a sértettek ingyenes jogi segítség iránti kérelmet adhatnak be a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott követelményekkel és eljárással összhangban.

A spanyol jogszabályok alapján különösen a nemi alapú erőszak sértettjei azonnali és ingyenes jogi tanácsadásra jogosultak, mielőtt panaszt tesznek, és megilleti őket az ingyenes védelem és egy ügyvéd és képviselő általi képviselet joga is minden, az elszenvedett erőszak miatt közvetlenül vagy közvetve induló bírósági és közigazgatási eljárásban.

Ezekben a helyzetekben egyetlen jogi csapat foglalkozik a sértett védelmével, amely így megfelelően garantálja a sértett védelemhez való jogát. Ez a jog megilleti az örökösöket is a sértett halála után, amennyiben a cselekményeknek nem voltak részesei.

Terrorista bűncselekmények esetében a terrorizmus spanyol törvényhozás által elismert áldozatai anyagi lehetőségeiktől függetlenül az ingyenes jogi segítségről szóló hatályos spanyol jogszabályok alapján jogi segítségre jogosultak minden olyan bírósági és közigazgatási eljárásban, amely a terrorcselekménnyel kapcsolatos, és amely sértetti státuszukat eredményezte.

A terrorizmus minden áldozata minden esetben azonnali, ingyenes jogi segítségre jogosult. A jogi segítséghez való jog elenyészik, amennyiben a sértetti státusz megváltozik, az ügyben jogerős felmentő ítéletet hoznak, vagy ha az ügyben további eljárási cselekményt nem foganatosítanak. Az addig ingyenesen igénybe vett ellátásokat ezután sem kell visszafizetni.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Erőszakos bűncselekmények és szexuális bűncselekmények esetében a kérelmezők a kérelmek benyújtásával kapcsolatban segítségért fordulhatnak az illetékes bűncselekmények sértettjeit támogató irodához, ahol minden, esetükben releváns pénzbeli támogatással kapcsolatban felvilágosítást kaphatnak.

Ezek az irodák minden autonóm közösségben és csaknem valamennyi tartományi fővárosban és további városokban is megtalálhatók.

Az alábbi linken megtalálhatja a bűncselekmények sértettjeit támogató irodák pontos címét.

A Nemzeti Legfelsőbb Bíróság terrorizmus áldozatainak információs és támogató irodája általános tájékoztatást nyújt arról a pénzügyi támogatásról, amelyre a terrorizmus sértettjei jogosultak lehetnek. Ezen iroda az alábbi címen található:

C/ Goya, 14, 5ª planta, 28071 MADRID.

Kapcsolattartó telefonszám: + 34 91 400 74 02

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Az igénylőnek azt kell bizonyítania, hogy az elszenvedett kár olyan szándékos vagy nem szándékos cselekmény eredménye, amely vagyon vagy személy elleni bűncselekménynek minősíthető. A szándékos cselekmények, illetve a tudatos vagy hanyag gondatlanság ennélfogva kártérítésre jogosít, függetlenül attól, hogy az elkövetőt azonosították-e vagy nem.

Vagyon elleni bűncselekmény esetén a cselekményt lopásnak, csalásnak, bizalommal való visszaélésnek, zsarolásnak, illetve rongálásnak kell minősíteni.

Ezenfelül sajátos kártérítési mechanizmusok léteznek a terrorcselekményekből következő károkat, a Franciaország területén történt közlekedési baleseteket, a vadászbaleseteket, az azbesztnek való kitettséget, illetve a jármű tűz következtében történő megsemmisülését illetően.

Milyen kárért kaphatok kártérítést?

A személy elleni súlyos bűncselekményből eredő kárát teljes mértékben megtérítik, amennyiben:

• olyan bűncselekmény áldozata volt, amely állandó vagy teljes, illetve egy hónapot meghaladó keresőképtelenséget eredményezett, illetve nemi erőszak, szexuális támadás, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális támadás, emberkereskedelem, rabszolgatartás vagy kényszermunka áldozata volt
• vagy egy közeli hozzátartozója meghalt a fent említett bűncselekmények eredményeként.

Bizonyos feltételek mellett, felső határ korlátai között részesülhet kártérítésben abban az esetben, ha személy elleni kisebb súlyú bűncselekmény vagy vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett:

• olyan személyi sérülés esetén, amely egy hónapnál rövidebb ideig tartó teljes keresőképtelenséget eredményezett;
• lopásnak, csalásnak, bizalommal való visszaélésnek, zsarolásnak, illetve rongálásnak minősített cselekményekből következő anyagi kár esetén.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét veszítette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, részesülhet kártérítésben abban az esetben, ha a sértett közeli hozzátartozója és a bűncselekmény eredményeként személyi sérülést szenvedett.

A kártérítés a felmenőknek (szülők, nagyszülők), a lemenőknek (gyermekek, unokák), a házastársnak, illetve oldalági rokonoknak (testvérek), valamint minden olyan személynek biztosítható, aki bizonyítani tudja, hogy a sértettel személyes kapcsolatban állt.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, részesülhet kártérítésben abban az esetben, ha a sértett közeli hozzátartozója és a bűncselekmény eredményeként személyi sérülést szenvedett.

A kártérítés a felmenőknek (szülők, nagyszülők), a lemenőknek (gyermekek, unokák), a házastársnak, illetve oldalági rokonoknak (testvérek), valamint minden olyan személynek biztosítható, aki bizonyítani tudja, hogy a sértettel személyes kapcsolatban állt.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen, részesülhet kártérítésben, ha nem uniós tagállam állampolgára, amennyiben a bűncselekmény Franciaország területén történt.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen, a szokásos feltételek szerint részesülhet kártérítésben, ha francia állampolgár, de a bűncselekményt külföldön követték el.

Másrészt francia kártérítési szerv nem biztosíthat kártérítést Önnek, ha Ön külföldi állampolgár és a bűncselekmény külföldön történt.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Nem, nincs olyan követelmény, hogy a kártérítési igény benyújtását megelőzően feljelentést kell tenni a rendőrségen.

A kérelemnek azonban tartalmaznia kell az igény elbírálásához szükséges információkat. Csatolni kell hozzá az azt alátámasztó iratokat, amelyekből kitűnik különösen a bűncselekmény időpontja, helye, illetve annak körülményei (a feljelentés benyújtásáról kiállított elismervény, a büntetőeljárás bármely irata stb.).

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, igénye előterjesztésével nem kell megvárnia az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem — amennyiben ismert a személye?

Személy elleni súlyos bűncselekmény esetén nem kell először az azonosított elkövetőtől kártérítést követelnie (lásd az 1.2. pontot).

Személy elleni kisebb súlyú bűncselekmény, illetve vagyon elleni bűncselekmény (lásd az 1.2. pontot) esetén bizonyítani kell, hogy az azonosított elkövető fizetésképtelen vagy nem képes a kár teljes megtérítésére. Szélesebb körben bizonyítani kell, hogy Ön nem részesülhet hatékony és elégséges kártérítésben valamely biztosítótársaság vagy egyéb olyan jogalany részéről, amelynek felelőssége fennállhat.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Akkor is részesülhet kártérítésben, ha az elkövetőt nem azonosították, illetve nem ítélték el, amennyiben bűncselekmény történt.

A kérelemnek azonban tartalmaznia kell az igény elbírálásához szükséges információkat. Csatolni kell hozzá az azt alátámasztó iratokat, amelyekből kitűnik különösen a bűncselekmény időpontja, helye, illetve annak körülményei (a feljelentés benyújtásáról kiállított elismervény, a büntetőeljárás bármely irata stb.).

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A határidő a bűncselekmény elkövetésének időpontjától számított három év. A határidő az utolsó büntetőítélet meghozatalának időpontjától egy évvel meghosszabbodik.

Amennyiben az elkövetőt kártérítés fizetésére kötelezték, a határidő akkor kezdődik, amikor a büntetőbíróság erről értesíti a sértettet. Amennyiben az elkövetőt kártérítés fizetésére kötelezték, a határidő a bíróság értesítésével kezdődik.

A határidő lejárát követően a sértett vagy a jogosultak által előadott jogszerű indok figyelembe vehető.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

Kiterjed-e például a kártérítés a következőkre:

a) A bűncselekmény áldozata esetében

- Vagyoni (nem pszichés) károk:

• a sérülés egészségügyi költségei (egészségügyi ellátás — járóbeteg- és kórházi kezelés, rehabilitáció)
  A személyi sérülés közvetlen áldozata esetében valamennyi kórházi, orvosi, paramedicinális és gyógyszerköltség (ápolók, fizikoterápia, orthoptika, beszédterápia stb.) megtéríthető, mivel e kiadások többségét rendszerint fedezik a szociális szervezetek.
  Figyelembe kell venni a sértett állapotának stabilizálódását követően az egészségi állapota által szükségessé tett orvosilag előrelátható jövőbeli orvosi kezelést is.

• a sérülésből eredő további szükségletek vagy költségek (így gondozás, időszakos és állandó kezelés, az oktatás meghosszabbodása, fizikoterápia, a háztartás átalakítása, különleges eszközök stb.)
  . A háztartás és a járművek átalakítási költségei, valamint a harmadik személytől kapott állandó segítség költségei megtéríthetők.
  A személyi sérülés következményeivel kapcsolatos különböző költségek is megtéríthetők: a gyermekgondozás, a háztartásvezetés, a szállítás stb. költségei.

• maradandó sérülés (pl. rokkantság vagy egyéb maradandó fogyatékosság)
  A maradandó funkcionális károsodás a kár azon következményei vonatkozásában kompenzálható, amelyek megmaradnak az egészségi állapot stabilizálódását követően: a pszichológiai funkciók károsodása, az állandó fájdalom, az életminőség elvesztése, az önállóság elvesztése stb. Miután a károsodás azonosításra került, besorolható a funkcionális károsodás skáláján.
  • keresetkiesés az orvosi kezelés időtartama alatt és azt követően (beleértve a kiesett keresetet, a keresőképesség elvesztését vagy a lecsökkent tartásdíjat stb.)
    Kártérítés biztosítható a bizonyított kiesett jövedelem, a jövőbeli elvesztett jövedelem, illetve az érintett karrierjére gyakorolt hatás után: csökkent munkavállalási kilátások, a munkalehetőségek elvesztése, a munka nehezebbé válása, az állásváltoztatás szükségessége stb. Az iskolai vagy egyetemi tanulmányokra, illetve a képzésre gyakorolt hatás is értékelhető.
  • lehetőség elvesztése
  • a károkozó eseményhez kapcsolódó jogi eljárásokhoz kapcsolódó költségek, például eljárási illetékek, bírósági költségek.
  • az ellopott vagy kárt szenvedett személyes vagyontárgyak utáni kártérítés
  • egyéb

A munkalehetőségek elvesztése kapcsán a karrierkilátások tekintetében nyújtható kártérítés (lásd az előző pontot).

A bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás során felmerült kiadásokra maga a kártérítés nem terjed ki. A korlátozott forrásokkal rendelkező személyek ugyanakkor költségmentességben részesülhetnek, ilyenkor a tárgyalás során felmerült eljárási illetékeket és bírósági költségeket részben vagy egészben az állam viseli. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében a költségmentesség a források vizsgálata nélkül jár (lásd: az 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény 9-2. cikkében található listát [Loi n° 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l’aide juridique]).

Főszabály szerint a vagyoni kárt nem térítik meg személy elleni bűncselekmények esetén. A fent hivatkozott bűncselekmények esetén (lásd az 1.2. pontot) a vagyoni kár megtérítése bizonyos körülmények között 4575 EUR-ra korlátozódik (2018. január 16-tól alkalmazandó felső határ).

- Pszichés (erkölcsi) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése

Az átélt szenvedés magában foglal minden fizikai és pszichés szenvedést, továbbá a kapcsolódó problémákat a bűncselekmény elkövetésének időpontjától az egészségi állapot stabilizálódásáig. Az egészségi állapot stabilizálódását követően a fennmaradó szenvedést a kártérítés szempontjából maradandó funkcionális károsodásnak kell tekinteni.

A személyes lehetőségek elvesztését a személyes életkilátások elvesztésének (perte d’établissement)címén lehet figyelembe venni, ami a családi életre vonatkozó terv megvalósítása reményének vagy lehetőségének elvesztésére vonatkozik.

Az esztétikai kár figyelembe veszi a fizikai megjelenés megváltozásának személyes következményeit.

Az öröm elvesztését (préjudice d’agrément), amely az áldozat sport- vagy szabadidős tevékenységre való képtelenségének kompenzálását célozza, ugyancsak figyelembe lehet venni.

b) Az áldozat jogutódai és hozzátartozói esetében

- Vagyoni (nem pszichés) károk:

• temetési költségek

A temetési és temetkezési költségekre kiterjed a kártérítés.

• egészségügyi költségek (pl. valamely családtag terápiája, járóbeteg- és kórházi kezelése, rehabilitáció)

Az egészségügyi költségek többségét, a közeli hozzátartozókat érintő költségeket is beleértve, rendszerint fedezik a társadalombiztosítási szervek. A patológiai kihatásokat egyébként a közeli hozzátartozók érzelmi szenvedése címén kezelik (lásd fent).

• tartásdíj vagy lehetőség elvesztése

Kártérítés biztosítható az áldozat közeli hozzátartozóit érintő, az áldozat halálának vagy fogyatékosságának tulajdonítható jövedelemkiesés vagy jövedelemcsökkenés után, különösen ha a hozzátartozóknak folyamatosan az áldozattal kell lenniük, ideiglenesen feladva munkájukat.

Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogutódok fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén kártérítés a túlélőknek

Érzelmi szenvedés (préjudice d’affection) miatt kártérítés ítélhető meg az áldozat halálát követően a közeli hozzátartozók által elszenvedett nem vagyoni kár, illetve a súlyosan fogyatékos közvetlen áldozat szenvedése után.

A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

Az összeget egy részletben vagy járadék formájában folyósíthatják. A végleges kártérítést megelőző eljárás során előzetes kifizetésekre is sor kerülhet.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

Az áldozat felróható magatartása igazolhatja a kártérítés kizárását vagy csökkentését, például abban az esetben, ha sértések hangzottak el, vagy ha összeszólalkozásban vagy bűncselekményben való részvételre került sor. A felróható magatartásra az elhunyt jogutódaival szemben is lehet hivatkozni.

Az azonban nem releváns, hogy az áldozat büntetett előéletű.

A kártérítési eljárás során igényének tartalmaznia kell az igény értékeléséhez előírt információkat, valamint be kell nyújtani a szükséges alátámasztó iratokat. Ne feledje, hogy később további dokumentumok benyújtása is kérhető és lehetséges, hogy együtt kell működni független szakértőkkel szakértői véleményük elkészítése során.

A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

• Személy elleni súlyos bűncselekmények (lásd az 1.2. pontot)

Pénzügyi helyzetét nem veszik figyelembe és teljes kártérítésben részesülhet a személye elleni bűncselekményekből következő károk után.

A társadalombiztosítási szervek, kölcsönös egészségbiztosító társaságok és biztosítótársaságok által fizetett juttatásokat azonban figyelembe veszik.

• Személy elleni kisebb súlyú bűncselekmények, illetve vagyon elleni bűncselekmények (lásd az 1.2. pontot)

Pénzügyi helyzetét figyelembe veszik, három kritérium alapján: Ön

• kevesebb mint 18 300 EUR éves jövedelemmel rendelkezik (2017-es adat) – az eltartottak (lemenők, felmenő rokonok) esetében további összegek engedélyezettek;
• nem részesülhet hatékony és elégséges kártérítésben valamely biztosítótársaság vagy egyéb olyan jogalany részéről, amelynek felelőssége fennállhat;
• bizonyítja, hogy a bűncselekmény eredményeként súlyos anyagi vagy pszichés helyzetben van.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Nem.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A személy elleni súlyos bűncselekmények esetében a teljes kártérítés az alapelv. A kártérítést valamennyi kártérítési igény figyelembe vételével számítják ki.

A számításra eseti alapon, az adott áldozat személyes helyzete és a benyújtott alátámasztó iratok alapján kerül sor; bizonyos kártérítési igények kapcsán irányadó skálákat használnak.

A maradandó funkcionális károsodás után fizetendő kártérítés számításánál például egy az orvos által megállapított károsodáson és az áldozat életkorán alapuló irányadó skálát használnak.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Nincs minimális összeg.

Nincs maximális összeg a személy elleni súlyos bűncselekmények (lásd az 1.2. pontot) esetében.

A személy elleni kisebb súlyú bűncselekmények, illetve vagyon elleni bűncselekmények (lásd az 1.2. pontot) esetében a kártérítésre 4575 EUR összegű felső határ vonatkozik (2018. január 16-tól alkalmazandó felső határ).

Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen, a kártérítési igénylőlapon szerepel a kért összeg. Ez azonban a teljes összeg. Ügyvéd vagy áldozatsegítő szervezet segítséget nyújthat annak meghatározásához.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

A társadalombiztosítási szervek, kölcsönös egészségbiztosító társaságok és biztosítótársaságok stb. által fizetett juttatásokat figyelembe veszik.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen, az eljárás során bármikor kérhet előleget (a provision) a kártérítési összegre.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Igen, benyújthat további kártérítési igényt, ha kára súlyosbodik, illetve bármely olyan jogszerű indokkal, amelyet alá tud támasztani.

Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?

Az igénylő kérelmének, amelyet a megfelelő regionális bíróság (tribunal de grande instance) bűncselekmény-jóvátételi bizottságának (Commission d’indemnisation des victimes d’infractions — CIVI) kell megküldeni, tartalmaznia kell az igény elbírálásához szükséges információkat. a kérelemhez alátámasztó iratokat kell csatolni, amelyek rögzítik különösen a következőket:

• az igénylő családi neve, utónevei, születési ideje és helye, foglalkozása, állampolgársága és lakcíme (csatolni kell a nemzeti személyi igazolvány, tartózkodási engedély, útlevél stb. másolatát);
• az áldozattal fennálló családi kapcsolat (csatolja az anyakönyvi kivonat (livret de famille), közjegyző által hitelesített okiratot stb. másolatát);
• a bűncselekmény időpontja, helye, illetve annak körülményei (csatolja a feljelentés benyújtásáról kiállított elismervényt, a büntetőeljárás bármely iratát stb.).
• az ügyet tárgyaló bíróság, ha van ilyen (csatolja az ítélet másolatát);
• a sérülések jellege, a munkából való távollét időtartam és következményei (csatolja az orvosi igazolásokat, a munkából való távollét és az orvosi vizsgálatok iratait);
• azon állami és magán szociális biztosítási szervek, amelyeknek az igénylő tagja és amelyek valószínűleg érintettek (csatolja a társadalombiztosítási kártya másolatát);
• benyújtott bíróságon kívüli kérelmek és a már kezdeményezett perek, valamint az igénylő részére már kifizetett összegek (csatolja az elkövető, a biztosító stb. által fizetett napi járadékokra, nyugdíjakra, járadékokra és kifizetésekre vonatkozó alátámasztó iratokat);
• a CIVI-től kért kártérítés összege;
• az igénylő bankszámláját igazoló irat;
• a konkrét igényre vonatkozó egyéb alátámasztó iratok.

Amennyiben az igény személy elleni kisebb súlyú bűncselekmény miatti, illetve lopásból, csalásból, bizalommal való visszaélésből, zsarolásból, illetve rongálásból eredő vagyoni kár megtérítésére irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a következőket:

• az igénylő vagyonkimutatása (csatolja a bűncselekményt megelőző év és a kérelem benyújtását megelőző év adómegállapítási igazolását avis d’imposition;
• a hatékony és egyébként elégséges kártérítésben részesülés lehetetlenségének bizonyítékát;
• a bűncselekményből következő súlyos anyagi és pszichés helyzet ismertetése.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nincsenek költségek. Az ügyvédi segítség vagy képviselet igénybevétele nem kötelező. Az ügyvédi díjak az Ön felelősségi körébe tartoznak, kivéve, ha automatikusan vagy bizonyos feltételek mellett költségmentességben részesült. A CIVI előtt eljárás során felmerült költségek bírósági költségeknek tekintendők és azokat az állam viseli.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A CIVI-k feladata az áldozatoknak járó kártérítéssel kapcsolatos döntés. A CIVI által megállapított kártérítést ténylegesen a Terrorcselekmények és Egyéb Bűncselekmények Áldozatainak Garanciaalapja (Fonds de garantie des actes de terrorisme et d’autres infractions — FGTI) fizeti meg.

Terrorcselekmények esetében az FGTI közvetlenül nyújt kártérítést a kérelmet benyújtóknak, a regionális bíróság felügyelete mellett, amely elé bármely jogvita beterjeszthető.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

Minden regionális bíróságon egy CIVI dönt a bűncselekmények áldozatai vagy jogutódaik által benyújtott kártérítési igényekről.

Az illetékes CIVI az Ön lakóhelyének vagy a büntetőügyben eljáró bíróság székhelyének megfelelő CIVI, ha van ilyen (Lista). Egyéb esetben a Párizsi Regionális Bíróság mellett működő CIVI az illetékes, amennyiben Ön külföldön tartózkodó francia állampolgár és a bűncselekmény külföldön történt.

Tribunal de Grande Instance de Paris
4 Boulevard du Palais
75055 PARIS CEDEX 01 — France

Terrorcselekmények esetében a kérelmeket közvetlenül az FGTI részére kell megküldeni:

64, Rue Defrance
94682 Vincennes Cedex — France

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem kell jelen lennie az eljárás során, illetve a tárgyaláson.

Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A kérelmet a CIVI hivatala haladéktalanul továbbítja az FGTI felé.

Az FGTI a CIVI hivatala által továbbított teljes iratanyag kézhezvételétől számított két hónapon belül ajánlatot tesz az áldozat számára.

Amennyiben az áldozat elfogadja az ajánlatot, a rögzített megállapodást jóváhagyás céljából megküldik a CIVI elnökének. Jóváhagyást követően a megállapodás végrehajtható. A határozatról értesítik az áldozatot, valamint a FGTI-t, amely teljesíti a kifizetést.

Az FGTI indokolt elutasítása esetén, illetve ha az áldozat elutasítja az ajánlatot vagy két hónapon belül nem válaszolt az FGTI ajánlatára, a CIVI bírósági eljárás keretében megvizsgálja az ügyet: ebben az esetben egy bíró vizsgálja meg a kérelmet, illetve ellenőrzi a megtett nyilatkozatokat és a benyújtott iratokat.

Az ügyész és az FGTI legkésőbb 15 nappal a tárgyalást megelőzően benyújtják észrevételeiket. Az igénylőt és az FGTI-t legalább két hónappal előre idézni kell.

A zárt ülésen lefolytatott eljárást követően a CIVI kártérítést megítélő vagy megtagadó döntését kézbesítik a kérelmező, illetve az FGTI részére, amely a kézbesítést követő hónapban köteles kifizetni a kártérítést.

Terrorcselekmények esetében a FGTI a teljes iratanyag kézhezvételét követő hónapban kifizet egy összeget, amennyiben fennáll a jogosultság. Az FGTI három hónapon belül tesz ajánlatot kártérítésre az áldozat (amennyiben állapota stabilizálódott), illetve az elhunyt áldozatok családtagjai felé.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

Amennyiben nincs megelégedve a CIVI határozatával, akkor felülvizsgálatot kérhet azon fellebbviteli bíróságtól (Cour d’appel), amelynek területén a CIVI működik.

Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?

Az információk és formanyomtatványok az alábbi weboldalakon találhatók:

• Service-Public.fr (terrorcselekményen kívüli igény formanyomtatványa és magyarázatok, terrorcselekményen kívüli információk, terrorcselekménnyel kapcsolatos információk)
• FGTI (terrorcselekmények esetében, áldozati igények formanyomtatványa FR vagy EN)
• Útmutató áldozatok számára terrorcselekmények esetén.

Az áldozatvédelmi szervezetek segítséget nyújthatnak a folyamat során, valamint biztosíthatják a szükséges információkat.

Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Az 116006 telefonos szolgáltatás ingyenes pszichológiai segítséget kínál, továbbá a jogaival kapcsolatos tájékoztatást biztosít és általános támogatást nyújt a folyamat során, heti hét napon 09:00 és 21:00 között, helyi tarifa mellett a következő számon:

01 41 83 42 08

Franciaországon belül, illetve

+33 1 41 83 42 08 külföldről.

E-mail: 08victimes@france-victimes.fr

A következő weboldalak állnak rendelkezésre:

• Service-Public.fr (formanyomtatvány, terrorcselekményen kívüli információk, terrorcselekménnyel kapcsolatos információk)
• FGTI
• Útmutató áldozatok számára terrorcselekmények esetén.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

A korlátozott forrásokkal rendelkező személyek költségmentességben részesülhetnek, ilyenkor a tárgyalás során felmerült eljárási illetékeket és bírósági költségeket részben vagy egészben az állam viseli. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében a költségmentesség a források vizsgálata nélkül jár (lásd: az 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény 9-2. cikkében található listát [loi n^o 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l'aide juridique.]).

Egyes jogérvényesítést biztosító szervezetek, mint a jogi központok (maisons de la justice et du droit) vagy a jogi tájékoztató pontok (points d’accès au droit) ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak és állampolgárságától függetlenül segítséget nyújthatnak az Ön számára a jogai gyakorlásával kapcsolatos alaki követelmények teljesítésében, valamint támogatást biztosíthatnak a bíróságon kívüli eljárások során.

Ugyanez érvényes az áldozatsegítő szervezetekre, amelyek többek között ingyenes jogi segítséget kínálnak.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Az áldozatsegítő szervezetek, amelyekkel a bírósági áldozatsegítő irodákban, illetve saját helyiségeikben lehet kapcsolatba lépni, ingyenes segítséget nyújthatnak kártérítési igénye előkészítésében.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Ön akkor igényelhet kártérítést, ha olyan szándékos, erőszakos, Horvátország területén elkövetett bűncselekmény sértettje, amely súlyos testi sérülést, súlyos egészségkárosodást vagy halált okozott.

Erőszakos bűncselekmény:

1. Valamennyi szándékos bűncselekmény, amelyet erőszakkal, vagy más személy szexuális integritásának sérelmével követnek el
2. Valamennyi, életet vagy tulajdont általánosan veszélyesnek tekintett cselekménnyel veszélyeztető, illetve egy vagy több személy halálát, súlyos testi sérülését, súlyos egészségkárosodását okozó eszköz használatával elkövetett bűncselekmény, amely a büntető törvénykönyv értelmében szándékos bűncselekmény minősített esete.

Milyen sérülés miatt kaphatok kártérítést?

• Általában a sérülésekért nem jár kártérítés. A kártérítésre való jogosultság megállapításához az erőszakos bűncselekménynek súlyos testi sérülést, súlyos egészségkárosodást vagy halált kellett okoznia.
• A közvetlen sértettek 35 000 horvát kuna erejéig jogosultak bevételkiesésért járó kártérítésre, ha súlyos testi sérülést, súlyos egészségkárosodást vagy halált okozó erőszakos bűncselekmény elkövetésére került sor, és ha – a Törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesülése mellett – bebizonyosodott, hogy ez bevételkiesést eredményezett.
• A közvetlen sértettek jogosultak az orvosi költségek megtérítésére, ha súlyos testi sérülést, súlyos egészségkárosodást vagy halált okozó erőszakos bűncselekmény elkövetésére került sor, és ha – a Törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesülése mellett – bebizonyosodott, hogy ez olyan orvosi költségeket eredményezett, amelyeket a sértettnek magának kellett viselnie. Ezeket az orvosi költségeket a Horvát Köztársaság kötelező egészségbiztosításáról szóló jogszabályokban meghatározott egészségügyi ellátási küszöbérték erejéig lehet igényelni azzal, hogy ezeket a költségeket csak akkor ismerik el, ha a közvetlen sértett nem jogosult egészségbiztosítás alapján a költségeinek a megtérítésére.
• Közvetett sértettek akkor jogosultak törvényes tartás elvesztése miatt kártérítésre, ha a közvetlen sértett az erőszakos bűncselekmény következtében életét vesztette, és ha – feltéve, hogy a Törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesül – bizonyítható, hogy a közvetett sértett elesett ettől a törvényes tartástól. Amennyiben a közvetett sértett a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerből jogosult juttatásokra, úgy nem jogosult a törvényes tartás elvesztése miatt kártérítésre. A törvényes tartás elvesztése miatt kártérítés összesen 70 000 horvát kuna erejéig ítélhető meg valamennyi közvetett sértett számára.
• Azok a személyek, akik szándékos erőszakos bűncselekmény miatt közvetlen sértettként életét vesztett személy temetésének költségeit fizették, jogosultak a temetési költségek megtérítésére – feltéve, hogy a Törvényben meghatározott valamennyi feltétel teljesül –, ha bizonyítható, hogy ők viselték a temetési költségeket. A temetési költségeket 5 000 horvát kuna erejéig ismerik el.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

• IGEN, a bűncselekmény életüket vesztett sértettjeinek hozzátartozói vagy eltartottjai kártérítést kaphatnak a törvényes tartás elvesztése és a szokásos temetési költségek megtérítése miatt.
• A törvény ezeket a hozzátartozókat vagy családtagokat „közvetett sértetteknek” nevezi. A hozzátartozók vagy családtagok (azaz a törvény szerinti közvetett sértettek) a következők: házastársak, élettársak, gyermekek, szülők, örökbefogadottak, örökbefogadók, mostohaanyák, mostohaapák, mostohagyermekek, azonos nemű partnerek, akikkel a közvetlen sértett együtt élt; nagyszülők és unokák, amennyiben maguk is közvetlen sértettek, ha állandó jelleggel együtt éltek, és a nagyszülők a közvetlen sértett szüleinek helyére léptek.
• A házasságnak nem minősülő, és az azonos nemű partnerek közötti kapcsolatokat a Horvát Köztársaság jogának megfelelően kell értékelni.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

• NEM, a hozzátartozók vagy eltartott családtagok nem kaphatnak kártérítést, ha a sértett túlélte a támadást.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

• Kártérítésre csak olyan sértettek jogosultak, akik horvát állampolgárok, vagy akik a Horvát Köztársaság területén élnek, például ha egy uniós tagállam állampolgárai, vagy huzamos tartózkodási joggal rendelkeznek az EU területén.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

NEM, a sértett nem igényelhet kártérítést a Horvát Köztársaságtól, ha a bűncselekmény egy másik állam területén történt. A Horvát Köztársaság csak akkor fizet kártérítést, ha a Törvényben meghatározott feltételek és követelmények teljesülnek, és csak ha az erőszakos bűncselekményt a területén követték el (e tekintetben a Horvát Köztársaság nem fizet kártérítést más ország területén elkövetett bűncselekményekért).

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

• IGEN, ahhoz, hogy kártérítésben részesüljön, a bűncselekményt be kell jelenteni vagy bűncselekményként nyilvántartásba kell venni a rendőrségen vagy az ügyészségen.
• A bűncselekmény bejelentésére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó rendőrségi igazolást a kártérítési kérelemmel együtt kell benyújtani.
• A sértett kérelmére a rendőrség köteles olyan igazolást kiállítani, amely igazolja, hogy a kérdéses eseményt bejelentették vagy bűncselekményként nyilvántartásba vették.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

• NEM, nem kell megvárnia az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését.
• A kártérítési igény attól a ténytől függetlenül érvényesíthető, hogy az elkövető ismert-e, és hogy a büntetőeljárás megindult-e.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

• NEM, nem kell először az elkövetőtől kártérítést követelnie.
• A kérelemnek a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény (Zakon o novčanoj naknadi žrtvama kaznenih djela, a továbbiakban: Törvény) alapján történő benyújtása nem zárja ki a sértett azon jogát, hogy az elkövetőtől kártérítésben részesüljön;
• Amennyiben a sértett a kérelmet a Törvény alapján nyújtotta be, és a kártérítéshez való jogát közvetlenül az elkövetővel szemben gyakorolta, ezt a kártérítést beszámítják a sértett által a Törvény alapján igényelt kártérítésbe;
• Ha az elkövetőtől kapott kártérítés teljes mértékben kielégíti az igényt, a Törvény alapján benyújtott kérelmet elutasítják. Ha az e kérelem tárgyában lefolytatott eljárás már lezárult, de a kifizetést még nem teljesítették, a bíróság határozatban állapítja meg, hogy a kártérítést nem kell megfizetni;
• Ha az állam már teljesítette a kifizetést a sértettnek a Törvény alapján, és a sértett teljes vagy részleges kártérítést kap az elkövetőtől, az államnak visszatéríttetési joga keletkezik a sértettel szemben a közvetlenül az elkövetőtől kapott tőkeösszeg erejéig, de legfeljebb a sértett részére kifizetett összeg erejéig.
• Amennyiben a sértett a Törvény alapján kifizetésben részesül az államtól, többé nem jogosult arra, hogy az elkövetőtől kártérítést követeljen, mivel ezzel az államnak visszatérítési joga keletkezik az elkövetővel szemben.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy ha nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

• IGEN, a kérelmezőnek valamennyi általában szükséges dokumentumot csatolnia kell a kártérítési követelésének alátámasztáshoz, amelyeket a kérelem benyújtására szolgáló hivatalos igénylőlap felsorol, és amelyet attól a ténytől függetlenül kell előterjeszteni, hogy az elkövetőt azonosították illetve elítélték-e, vagy a büntetőeljárás megindult-e.
• A kérelmet általában az alábbiak támasztják alá: rendőrségi igazolás a cselekmény bűncselekményként történt nyilvántartásba vételéről vagy bejelentéséről, állampolgársági bizonyítvány, lakcímigazolás, a sértett halottvizsgálati bizonyítványa, a kérelmező hitelesített nyilatkozata arról, hogy nem gyakorolta eltérő jogalappal a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény szerinti kártérítéshez való jogát, a sértett orvosi dokumentumai, amelyek alapján a kártérítést igénylik (kórházi felvételi lap, orvosi megállapítások és jelentések, kórházi zárójelentés, betegszabadság-jelentés, egészségügyi nyugták), szokásos temetési költségek nyugtái, más vonatkozó igazolások vagy dokumentumok, amelyek lényegesek lehetnek a kártérítés elbírálásánál.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

• IGEN, az igényt legkésőbb a kérelemben meghatározott bűncselekmény elkövetésének napjától számított hat hónapon belül kell előterjeszteni.
• Amennyiben a sértett igazoltan nem volt képes az igénynek a megadott időn belüli előterjesztésére, az igényt legkésőbb az azon naptól számított 3 hónapon belül kell előterjeszteni, amikor az igazolt ok megszűnt, és legkésőbb a bűncselekmény elkövetésének napjától számított 3 éven belül. (A sértettnek meg kell jelölnie és bizonyítania kell az igazolt okokat)
• Ha a sértett kiskorú gyermek vagy cselekvőképtelen személy, és a törvényes képviselőjük a bűncselekmény elkövetésének napjától számított 6 hónapon belül nem terjeszti elő az igényt, a 6 hónapos határidő azon a napon kezdődik, amelyen az érintett személy betölti a 18. életévét, vagy azon a napon, amelyen a büntetőeljárás a sértett felnőtté válását követően megindult, vagy azon a napon, amelyen a cselekvőképtelen személy visszanyerte a cselekvőképességét.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – járóbeteg-szakellátás és kórházi kezelés, rehabilitáció)
  • A közvetlen sértettnek joga van az egészségügyi ellátási költségeknek a Horvát Köztársaság kötelező egészségbiztosításáról szóló jogszabályokban meghatározott egészségügyi ellátási küszöbérték erejéig terjedő megtérítéséhez. Ezeket a költségeket csak akkor ismerik el, ha a közvetlen sértett egészségbiztosítás alapján nem jogosult a költségek megtérítésére.
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás stb.)
  • Lásd az első pontra adott választ (jog az egészségügyi ellátási költségeknek a Horvát Köztársaság kötelező egészségbiztosításáról szóló jogszabályokban meghatározott egészségügyi ellátási küszöbérték erejéig terjedő megtérítéséhez).
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését stb.).
• A közvetlen sértettek a bevételkiesés miatt kártérítésre jogosultak, amelyet legfeljebb 35 000 horvát kuna erejéig, egy összegben fizetnek meg.
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei (például ügyvédi vagy bírósági költségek)
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés
  • Egyéb.

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

• NEM
  • az áldozat fájdalma és szenvedése
• NEM

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek

• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, járóbeteg-szakellátás és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése

Erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt közvetlen sértett által eltartott közvetett sértetteknek a törvényes tartás elvesztése miatt joguk van kártérítéshez. Ezt a kártérítést egy összegben nyújtják a nyugdíjbiztosításról szóló törvény (Zakon o mirovinskom osiguranju) szerinti legalacsonyabb családi nyugdíjtól kezdődő biztosításmatematikai számítások alapján, 5 éves szolgálati idő és a közvetett sértett tartásának várt időtartama alapján számítva. Kártérítésnek csak akkor van helye, ha a közvetett sértett a törvényes nyugdíjbiztosításból nem jogosult juttatásokra. A kártérítést legfeljebb 70 000 horvát kuna erejéig ítélhetik meg valamennyi közvetett sértett számára.

– Pszichés kár:

• NEM
  • a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció
• NEM

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

• A kompenzációt egy összegben folyósítják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

• A kártérítéshez való jog elbírálásánál figyelembe veszik a közvetlen sértettnek a bűncselekmény elkövetése előtt, alatt és után kifejtett cselekményeit; a közvetlen sértettnek a kár bekövetkezésével és mértékével kapcsolatos szerepét; azt, hogy a közvetlen sértett bejelentette-e a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a bűncselekményt, és mennyi időn belül, kivéve, ha igazolt ok miatt volt ebben akadályozott; a közvetlen sértett együttműködését a rendőrséggel és a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal az elkövető felelősségre vonásában; az a közvetlen sértett, aki hozzájárult a kár bekövetkezéséhez, vagy aki növelte a kár mértékét, csak arányosan csökkentett kártérítésre jogosult.
• A kártérítési kérelmet elutasítják, ha megállapítást nyer, hogy a sértett szervezett bűncselekményben vett részt, vagy bűnszervezettel hozható összefüggésbe;
• A kártérítést elutasítják vagy csökkentik, ha a teljes kártérítés megítélése ellentétben állna a méltányosság elvével, a jóerkölccsel vagy a közrenddel;
• A közvetlen sértett magatartását figyelembe veszik a közvetett sértett kártérítéshez való jogának elbírálása során.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

• NEM
• A kérelmező anyagi, azaz létfenntartási körülményei főszabály szerint nem befolyásolják a kérelemmel kapcsolatos döntést, azonban az elvesztett törvényes tartásért járó kártérítésről való határozathozatal során az anyagi körülmények kihatással lehetnek a kártérítési esélyekre.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

• IGEN
• A kártérítéshez való jog elbírálásánál figyelembe veszik a közvetlen sértettnek a bűncselekmény elkövetése előtt, alatt és után kifejtett cselekményeit; a közvetlen sértettnek a kár bekövetkezésével és mértékével kapcsolatos szerepét; azt, hogy a közvetlen sértett bejelentette-e a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a bűncselekményt, és mennyi időn belül, kivéve, ha igazolt ok miatt volt ebben akadályozott; a közvetlen sértett együttműködését a rendőrséggel és a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal az elkövető felelősségre vonásában; az a közvetlen sértett, aki hozzájárult a kár bekövetkezéséhez, vagy aki növelte a kár mértékét, csak arányosan csökkentett kártérítésre jogosult.
• A kártérítési kérelmet elutasítják, ha megállapítást nyer, hogy a sértett szervezett bűncselekményben vett részt, vagy bűnszervezettel hozható összefüggésbe;
• A kártérítést elutasítják vagy csökkentik, ha a teljes kártérítés megítélése ellentétben állna a méltányosság elvével, a jóerkölccsel vagy a közrenddel.
• A közvetlen sértett magatartását figyelembe veszik a közvetett sértett kártérítéshez való jogának elbírálása során.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

• A pénzbeli kártérítést minden eset egyedi körülményeinek figyelembevételével számítják ki, a kérelmezőnek bizonyítania kell a törvényes követelményeknek való megfelelést és azt, hogy meghatározott költségek vagy veszteségek, azaz károk merültek fel.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

• A törvény nem rendelkezik a megítélhető minimális összegről (azonban törvény szabályozza a megítélhető maximális összeget).

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

• IGEN, a kérelmezőknek meg kell jelölniük az általuk igényelt összeget.
• Nem nyújtanak az összeg kiszámítására vonatkozó útmutatást (a kérelmezőnek kell igazolnia az érvényesített költségeket vagy veszteségeket).

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

• Bizonyos esetekben IGEN, más esetekben NEM, ami a kapott kompenzáció forrásától függ.
• Az egészség-, nyugdíj- vagy más biztosítás és egyéb forrás alapján kapott kompenzációt beszámítják a megfelelő kártérítési alapba, ezáltal a sértettnek megítélt kártérítés abból a különbözetből áll, amire a sértett a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) alapján teljes kártérítésként jogosult, és amit a sértett egy vagy több jogalapon kap.
• A kártérítési összeg nem tartalmazza a közvetlen vagy közvetett sértettnek fizetett önkéntes biztosítást.
• Ha a sértett közvetlenül az elkövetőtől kap kártérítést, azt belefoglalják a Horvát Köztársaságtól igényelt kártérítésbe; Ha az elkövetőtől kapott kártérítés teljes mértékben kielégíti az igényt, a kérelmet elutasítják; Ha az elkövetőtől kapott kártérítés teljes mértékben kielégíti az igényt, és ha az e kérelem tárgyában lefolytatott eljárás már lezárult, de a kifizetést még nem teljesítették, a bíróság határozatban állapítja meg, hogy a kártérítést nem kell megfizetni;
• Ha az állam már teljesítette a kifizetést a sértettnek a Törvény alapján, és a sértett teljes vagy részleges kártérítést kap az elkövetőtől, az államnak visszatéríttetési joga keletkezik a sértettel szemben a közvetlenül az elkövetőtől kapott tőkeösszeg erejéig, de legfeljebb a sértett részére kifizetett összeg erejéig.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

• NEM

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

• A bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény nem rendelkezik kiegészítő vagy további kártérítésről.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

• A kérelemhez csatolandó igazoló dokumentumokat a hivatalos igénylőlap sorolja fel. A kérelmet az alábbiak támasztják alá: állampolgársági bizonyítvány, lakcímigazolás, a sértett halottvizsgálati bizonyítványa, rendőrségi igazolás a cselekmény bűncselekményként történt nyilvántartásba vételéről vagy bejelentéséről, a kérelmező hitelesített nyilatkozata arról, hogy nem gyakorolta eltérő jogalapon a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény szerinti kártérítéshez való jogát, a sértett orvosi dokumentumai, amelyek alapján a kártérítést igénylik (kórházi felvételi lap, orvosi megállapítások és jelentések, kórházi zárójelentés, betegszabadság-jelentés, egészségügyi nyugták), szokásos temetési költségek nyugtái, más vonatkozó igazolások vagy dokumentumok, amelyek jelentősek lehetnek a kártérítés elbírálásánál.
• A fent említett dokumentumokat eredetiben vagy hiteles másolatként kell benyújtani.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

• A bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény alapján nem kapcsolódnak adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelmezési folyamathoz.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

• A „bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság” (Odbor za novčanu naknadu žrtvama kaznenih djela) a bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény alapján a kártérítés iránti kérelmek elbírálására jogosult hatóság, amennyiben a kártérítést a nemzeti költségvetésből fedezik.
• Amennyiben a sértett az elkövetővel szemben érvényesít kártérítést, a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet a sértett a büntetőeljárás során a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendelkező büntetőbíróság előtt terjesztheti elő.
• A sértett azonban úgy is dönthet, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt perben követel kártérítést az elkövetőtől.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

• A bűncselekmények áldozatainak kártérítéséről szóló törvény alapján a bűncselekmények sértettjei a kártérítés iránti kérelmet a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottsághoz, azaz az igazságügyért felelős minisztériumhoz nyújtják be.

Horvát Köztársaság
Igazságügyi Minisztérium (Ministarstvo pravosuđa)
Ulica grada Vukovara 49
10000 ZÁGRÁB (ZAGREB)

• Amennyiben az elkövetővel szemben büntetőeljárás során érvényesítenek keresettel kártérítést, a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő elbírálása iránti kérelmet azon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt kell benyújtani, amely előtt az elkövető elleni büntetőeljárás folyamatban van.
• A sértett úgy is dönthet, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt perben követel kártérítést az elkövetőtől.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

• Főszabály szerint a bűncselekmény sértettjeinek kártérítési eljárása esetében a válasz NEM, azonban az ügytől függően a hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a „Bizottság” ettől eltérően megkövetelheti, hogy amennyiben ez a határozathozatalhoz szükséges, a felek, a tanúk vagy a bíróság által kirendelt szakértők a bíróság előtt terjesszenek elő bizonyítékot.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

• A hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelemről 60 napon belül határoz, ha a kérelem hiánytalan és szabályszerű (ha a határozathozatalhoz szükséges valamennyi dokumentumot, információt és bizonyítékot beszerezték és benyújtották). Ha azonban a kérelem hiányos, a határozat meghozatalához szükséges idő hosszabb lehet.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

• A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a kérelmező közigazgatási jogorvoslattal élhet oly módon, hogy a határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül közigazgatási panaszt nyújt be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási bírósághoz.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

• A formanyomtatvány és az információk valamennyi rendőrkapitányságon, ügyészségen, városi és megyei bíróságon rendelkezésre állnak, elektronikus formában pedig az Igazságügyi Minisztérium (Ministarstvo pravosuđa), a Belügyminisztérium (Ministarstvo unutarnjih poslova), a Horvát Köztársaság Államügyészségének (Državno odvjetništvo RH), valamint a városi és megyei bíróságok hivatalos honlapján érhetők el.
• Információk szerezhetők a bűncselekmények és szabálysértések sértettjeinek nemzeti telefonos ügyfélszolgálati központja (Nacionalni pozivni centar za žrtve kaznenih djela i prekršaja) 116-006-os forróvonalának hívásával.
• A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok kötelesek a kártérítéshez való jogról és arról a szervről, amelyhez a fél e jogok gyakorlása érdekében fordulhat, tájékoztatást nyújtani mindazon személyeknek, akik a bűncselekmények áldozatairól szóló törvény alapján jogosultak a Horvát Köztársaságtól kártérítést igényelni.
• A rendőrség, az ügyészség, és az igazságügyért felelős minisztérium köteles rendelkezésre bocsátani a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványokat azon személyek részére, akik a Törvény alapján jogosultak kártérítésre, illetve kérésre általános útmutatást és tájékoztatást kell adniuk arról, hogy kell kitölteni a kérelmet, és milyen igazoló dokumentumokat kell a kérelemhez csatolni.
• Az Igazságügyi Minisztérium kiadott egy horvátul és angolul elérhető tájékoztatót, amely minden információt tartalmaz a kártérítéshez való jogról, a követelményekről és e jog gyakorlásának módjáról. A tájékoztatókat és a kérelmezésre szolgáló igénylőlapokat az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium honlapján horvátul és angolul is közzétették.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

• IGEN (a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának honlapja) https://pravosudje.gov.hr/o-ministarstvu/djelokrug-6366/iz-pravosudnog-sustava-6372/podrska-zrtvama-i-svjedocima/6156
• Információk szerezhetők a bűncselekmények és szabálysértések sértettjeinek nemzeti telefonos ügyfélszolgálati központja (Nacionalni pozivni centar za žrtve kaznenih djela i prekršaja) 116-006-os forróvonalának hívásával.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

• Ha a kérelem hiányos, érthetetlen, olvashatatlan, ezen az alapon nem lehet elutasítani, hanem a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogyan javítsa ki vagy egészítse ki azt. Ezt úgy kell tekinteni, mint a kérelmezőnek nyújtott támogatást/segítséget.
• A kérelmező a kérelem elkészítésekor vagy az eljárásban való képviseletéhez (saját költségén) erre jogosult személyt vagy ügyvédet bízhat meg.
• A sértetti kártérítés kérelmezésére szolgáló igénylőlap kitöltéséhez szükséges segítség és tájékoztatás minden rendőrkapitányságon, ügyészségen, városi és megyei bíróságon rendelkezésre áll, valamint az elérhető a bűncselekmények és szabálysértések sértettjeinek nemzeti telefonos ügyfélszolgálati központja 116-006-os ingyenes segélyvonalának hívásával is.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

• IGEN

https://pravosudje.gov.hr/o-ministarstvu/djelokrug-6366/iz-pravosudnog-sustava-6372/podrska-zrtvama-i-svjedocima/6156

Milyen szerepe van a segítséget nyújtó hatóságnak?

• A segítségnyújtó hatóság a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma, és a kérelmező a kérelmét ezekben az esetekben ehhez a hatósághoz nyújthatja be
• (amelyeket a horvát jogban határokon átnyúló ügyeknek [prekogranični slučajevi] neveznek)
• E segítségnyújtó hatóság a lehető leggyorsabban továbbítja a kérelmet és annak mellékleteit azon ország hatáskörrel rendelkező hatóságának, amelyben a kérelmező kártérítést kíván érvényesíteni, ezen ország hivatalos nyelvén vagy más olyan nyelven, amelyet az érintett ország elfogadhatónak tart.
• A fent említett kérelmet az Európai Bizottság által előírt formanyomtatvány használatával kell előterjeszteni.
• Ha az érintett országban a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező hatóság a Horvát Köztársaságban idézi meghallgatásra a kérelmezőt, tanúkat, bíróság által kirendelt szakértőket vagy más személyeket, a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság jár el, amely ezután továbbítja a meghallgatásról készített jelentést a másik ország kérelem elbírálására jogosult hatóságának.
• Amennyiben a másik ország kérelem elbírálására jogosult hatósága azt kéri, hogy a meghallgatás technikai eszközök felhasználásával kerüljön lefolytatásra, a meghallgatást a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériumával együttműködésben folytatják le, ha a meghallgatni kívánt személy az eljáráshoz hozzájárul.

Lefordítja-e ez a hatóság az igazoló dokumentumokat, ha a kérelem külföldre küldéséhez ez szükséges? Ha igen, ki viseli ennek költségeit?

A Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma mint segítségnyújtó hatóság lefordítja a kérelmet azon ország nyelvére, amelytől a kártérítést igénylik, vagy pedig olyan más nyelvre, amelyet az érintett ország a kapcsolattartás nyelveként megjelölt.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem külföldre küldéséhez?

• Nem kapcsolódnak adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem külföldre küldéséhez.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmet határokon átnyúló ügyben?

https://pravosudje.gov.hr/o-ministarstvu/djelokrug-6366/iz-pravosudnog-sustava-6372/podrska-zrtvama-i-svjedocima/6156

Fordulhatok-e a kártérítés iránti igényemmel közvetlenül e tagállamnak a határozathozatalra hatáskörrel rendelkező hatóságához (anélkül, hogy először a saját országomban a segítségnyújtó hatósághoz kellene fordulnom)?

Igen, a kérelmet közvetlenül vagy ajánlott küldeményként nyújthatja be a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériumánál.

Milyen nyelven vagy nyelveken fogadják el a kártérítést nyújtó hatóságok:

• a kérelmet?
• az igazoló dokumentumokat?
• A kérelmet és az igazoló dokumentumokat horvát nyelven kell benyújtani. Ha a kérelem és az igazoló dokumentumok idegen nyelven készültek, azokat engedéllyel rendelkező bírósági fordító hiteles fordításával együtt kell benyújtani.

Ha a kártérítést nyújtó hatóság lefordítja a más EU tagállamból érkező kérelmet/igazoló dokumentumokat, ki viseli ennek költségeit?

• A határozathozatalra hatáskörrel rendelkező hatóság nem fordítja le a kérelmet és az igazoló dokumentumokat, és nem viseli a fordítás költségeit.

Ebben az országban kell-e adminisztratív vagy egyéb díjakat fizetni a (másik EU tagállamból érkező kérelmem) feldolgozásáért? Amennyiben igen, hogyan tudom ezeket befizetni?

Nem kell adminisztratív vagy egyéb díjakat fizetni az ilyen kérelemmel kapcsolatos eljárásban.

Ha az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor jelen kell lennem, igényelhetem-e az utazási költségeim megtérítését? Hogyan? Kihez kell fordulnom?

• Amennyiben a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság úgy dönt, hogy a kérelmezőt meghallgatásra vagy az eljárásban való személyes részvételre idézni, a kérelmező utazási költségeit megtérítik.
• Főszabály szerint az eljárás során és a határozathozatalkor a kérelmezőnek nem kell jelen lennie, és ha a kérelmező, tanúk, bíróság által kirendelt szakértők vagy más személyek meghallgatása szükséges, a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság mint a határozathozatalra hatáskörrel rendelkező hatóság kérheti azon másik uniós tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságától e cselekmények lefolytatását, amelyben a kártérítési kérelmet benyújtották.
• Emellett az ilyen eljárással kért meghallgatás lefolytatására sor kerülhet technikai eszközök felhasználásával, ami magában foglalja a számítástechnikai technológiát, elektronikus hírközlő hálózatokat és más kép- és hangátviteli eszközöket. Ebben az esetben a meghallgatást a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság, azaz a határozathozatalra hatáskörrel rendelkező hatóság folytatja le.

Biztosítanak-e tolmácsot abban az esetben, ha meg kell jelennem személyesen?

• Igen

Elfogadják vagy elismerik-e a saját országomban kiállított orvosi dokumentációt – vagy saját orvosszakértőik is meg kell hogy vizsgálják az egészségi állapotomat/sérülésemet?

• A külföldi orvosi dokumentumokat elfogadják, azonban a bűncselekmények áldozatainak kártérítésével foglalkozó bizottság határozathozatalra hatáskörrel rendelkező hatóságként az orvosi dokumentumokat ellenőrzi és értékeli, és szükség esetén elrendelheti orvosszakértői vélemény beszerzését.

Amennyiben ebben az országban orvosi vizsgálatnak kell alávetnem magam, megtérítésre kerülnek-e az utazási költségeim?

• Nem

Hozzávetőlegesen mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól/szervtől megkapom a kártérítés tárgyában hozott határozatot?

• A hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelemről hozzávetőleg 60 napon belül határoz, ha a kérelem hiánytalan és szabályszerű (ha a határozathozatalhoz szükséges valamennyi dokumentumot, információt és bizonyítékot beszerezték és benyújtották). Ha azonban a kérelem hiányos, a határozat meghozatalához szükséges idő hosszabb lehet.

Milyen nyelvű lesz a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozat?

• A kérelem tárgyában hozott határozat horvát nyelvű lesz.

Ha nem vagyok megelégedve a határozattal, hogyan tudok fellépni ellene?

• A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a fél közigazgatási jogorvoslattal élhet oly módon, hogy a határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül közigazgatási panaszt nyújt be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási bírósághoz.

A másik ország jogszabályai értelmében kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget?

• Nem

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet ebben az országban, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében határokon átnyúló ügyben?

• Igen

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Állami kártérítés nyújtható a szándékosan elkövetett, személy elleni erőszakos bűncselekmények esetében, valamint a büntető törvénykönyv 603-bis cikkében meghatározott jogellenes közvetítés és munkaerő-kizsákmányolás valamennyi esetében, ide nem értve a büntető törvénykönyv 581., illetve 582. cikkében meghatározott személy elleni erőszakot (percosse) és testi sértést (lesioni), kivéve, ha az 583. cikkben rögzített súlyosító körülmények fennállnak (azaz ha a bűncselekmények a felsorolt rendkívül súlyos következményekhez vezetnek).

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Kizárólag az orvosi és a segítségnyújtási költségek fedezésére igényelhető kártérítés, kivéve a szexuális erőszak, az emberölés, a rendkívül súlyos személyi sérülések és az arc maradandó sérüléséből eredő eltorzulás esetét, mivel ilyen esetekben miniszteri rendeletben meghatározott, rögzített összegű kártérítést fizetnek az áldozatoknak, akkor is, ha nem merültek fel orvosi és segítségnyújtási költségek.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Kártérítésre jogosult a sértett (az áldozat), vagy ha a sértett meghalt, a túlélő házastársa és a gyermekei; ha a sértettnek nem volt házastársa vagy gyermeke, a kártérítés a szüleinek, szülők hiányában pedig a sértett azon testvéreinek jár, akik a bűncselekmény elkövetésekor együtt éltek a sértettel, és a sértett eltartottjai voltak. Az azonos nemű személyek közötti bejegyzett élettársi kapcsolatban élő felet a házastársakkal azonos módon kell kezelni. Ha a sértett nem volt házas, vagy nem élt bejegyzett élettársi kapcsolatban, a házastárssal azonos módon kell kezelni azt az élettársat, akinek a sértettel közös gyermekei vannak, vagy aki a bűncselekmény elkövetését megelőző három évben a sértettel együtt élt. Ha több jogosult van, a kártérítés az öröklési jogaiknak megfelelő arányban kerül felosztásra.

A kártérítésre való jogosultság bizonyos esetekben korlátozott:

• ha a sértett (vagy más jogosult) szándékosan vagy gondatlanságból hozzájárult a bűncselekmény vagy az azzal összefüggő egyéb bűncselekmények elkövetéséhez a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 12. cikke értelmében;
• ha a sértettet jogerősen elítélik a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 407. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott bűncselekmények miatt vagy a személyijövedelemadó- és héakikerülés megelőzése érdekében elfogadott jogszabályok megsértésével elkövetett bűncselekmények miatt, vagy a kérelem benyújtásakor e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban vele szemben.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Ha a sértett túlélte a bűncselekményt, a sértett családtagjai közvetlenül az elkövetőtől jogosultak követelni (a polgári törvénykönyv 2043 és 2059. cikke) azt a közvetett (nem vagyoni) kárt, amelyet a hozzátartozójuk által elszenvedett sérülés okozott számukra; ebben az esetben azonban a hatályos törvény szerint nem követelhető kárenyhítés az államtól (a 167/2017. sz. törvény által módosított 122/2016. sz. törvény). Az erőszakos bűncselekmények sértettjeiről szóló jogszabály szerint csak akkor nyújtható ellátás e személyek számára, ha túlélik az elhunyt elsődleges sértettet.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Kárenyhítés mind az Olaszországban, mind a más uniós tagállamban tartózkodási hellyel rendelkező kérelmezők számára nyújtható.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

A sértett akkor nyújthat be kártérítési igényt Olaszországban az olasz döntéshozó hatóságokhoz, ha a bűncselekményt Olaszországban követték el.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Nem, de a bűncselekmény ismeretlen személy vagy személyek általi elkövetését megállapító végzés (decisione che ha definito il giudizio per essere ignoto l'autore del reato) meghozatalát, a sikertelen végrehajtási eljárás utolsó intézkedését vagy a büntető ügyben hozott ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül be kell nyújtani a kérelmet.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Lásd fentebb:

A kérelmet a bűncselekmény ismeretlen személy vagy személyek általi elkövetését megállapító végzés meghozatalát, a sikertelen végrehajtási eljárás utolsó intézkedését vagy a bűnösséget megállapító ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kell benyújtani.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

A fentiekben ismertettek szerint a kárenyhítés iránti kérelemhez csatolni kell az azt igazoló dokumentumot, hogy sikertelen volt az elkövetőtől szemben a kártérítés iránt indított eljárás; a végrehajtási eljárás utolsó intézkedése sikertelen volt, vagy a büntető ügyben hozott ítélet jogerőre emelkedett.

Ez a feltétel nem vonatkozik arra az esetre, ha az elkövető ismeretlen, ha az elkövető a kérelme alapján állami költségmentességben részesült abban a büntető- vagy polgári eljárásban, amelyben megállapították a felelősségét, vagy ha az elkövető szándékos emberölést követett el a házastársával szemben – akkor is, ha különváltak vagy elváltak –, a bejegyzett élettársával szemben – akkor is, ha az élettársi kapcsolat már megszűnt –, illetve olyan személy ellen, akivel tartós jelleggel együtt élt.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A kárenyhítés iránti kérelemhez csatolni kell a törvényben meghatározott bűncselekmények valamelyikét megállapító ítélet másolatát vagy a bűncselekmény ismeretlen személy vagy személyek általi elkövetését megállapító végzés másolatát.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kérelmet a fentieknek megfelelően a bűncselekmény ismeretlen személy vagy személyek általi elkövetését megállapító végzés meghozatalát, a sikertelen végrehajtási eljárás utolsó intézkedését vagy a bűnösséget megállapító ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kell benyújtani.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

Fedezi-e például az alábbiakat?

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

- Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)

• a sérülésből eredő egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, átmeneti vagy tartós kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segédeszközök stb.)
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését stb.)
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, (például ügyvédi és bírósági költségek)
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés
  • egyéb

- Pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

- Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek
• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése

- Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció

A kártérítés – az egyes bűncselekményekre vonatkozóan egyéb jogszabályi rendelkezések által bevezetett kedvezőbb intézkedésekre is figyelemmel – az orvosi és a segítségnyújtási költségek fedezésére nyújtható, kivéve a szexuális erőszak, az emberölés, a rendkívül súlyos személyi sérülések és az arc maradandó sérüléséből eredő eltorzulás esetét, mivel ilyen esetekben rögzített összegű kártérítést fizetnek az áldozatoknak, akkor is, ha nem merültek fel orvosi és segítségnyújtási költségek.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kárenyhítést általában egy összegben fizetik ki a Belügyminisztérium által fenntartott, a maffiajellegű, zsarolás, kizsákmányolás és szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatainak támogatására szolgáló feltöltődő alapból (Fondo di rotazione per la solidarieta' alle vittime dei reati di tipo mafioso, delle richieste estorsive, dell'usura e dei reati intenzionali violenti), de a kifizetett összegek nem haladhatják meg az adott évben rendelkezésre álló pénzösszeget.

Ha az adott évben nem áll rendelkezésre elegendő összeg, a kárenyhítésre jogosultak az adott évben a kárenyhítés egy részét, majd a következő években a kárenyhítés további részét további díj, kamat vagy újraértékelés nélkül kapják meg az Alapból.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

Kárenyhítés akkor nyújtható, ha a sértett szándékosan vagy gondatlanságból nem járult hozzá a bűncselekmény vagy az azzal összefüggő egyéb bűncselekmények elkövetéséhez; ha a sértettet jogerősen nem ítélték el a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 407. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott bűncselekmények (önkényes rombolás, fosztogatás és tömeggyilkosság, polgárháborúban való részvétel, maffiajellegű bűnszervezet, közbiztonság veszélyeztetése, emberölés, rablás, zsarolás, emberrablás, terrorizmus, pusztító összeesküvés, fegyveres összeesküvés, robbanóanyagok birtoklása, védelmi zsarolás, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, rabszolgaságra kényszerítés, gyermekprostitúció és pornográfia, emberkereskedelem, rabszolgaság, szexuális erőszak, kiskorúakkal való szexuális cselekmények, csoportosan elkövetett szexuális erőszak) miatt vagy a személyijövedelemadó- és héakikerülés megelőzése érdekében elfogadott jogszabályok megsértésével elkövetett bűncselekmények miatt; a kérelem benyújtásakor a sértettel szemben a fenti bűncselekmények bármelyike miatt nincs folyamatban büntetőeljárás.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A sértett jövedelme nem befolyásolja a kárenyhítésre való jogosultságot.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Kártérítés kifizetésére akkor kerül sor, ha a sértett az adott bűncselekménnyel kapcsolatban semmilyen állami vagy magánforrásból nem részesült a 2016. évi 122. törvény 11. cikke alapján járó összeget elérő vagy azt meghaladó kifizetésben. Ha a sértett ebben a minőségében, a bűncselekmény közvetlen következményeként már kapott állami vagy magánforrásokból származó, a 2016. évi 122. törvény 11. cikke alapján járó összeget meg nem haladó kifizetéseket, a kártérítés kizárólag a különbözetre vonatkozik.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kárenyhítés a felmerült költségekkel egyezik meg a vonatkozó törvényben megállapított korlátok és az e törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben rögzített összegek figyelembevételével.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium által a Gazdasági és Pénzügyminisztériummal egyeztetve kiadott 2019. november 22-i rendelet (a 2016. július 7-i 122. sz. törvény 11. cikkének (3) bekezdése szerint) a következőképpen rendelkezik:

1. A 2016. július 7-i 122. sz. törvény 11. cikke alapján fizetendő kárenyhítés összegét a következőképpen kell meghatározni:

a) emberölés esetén a rögzített összeg 50 000 euró;

b) ha az emberölést a sértett – adott esetben különélő vagy elvált – házastársa vagy a sértettel személyes kapcsolatban álló személy követte el, a rögzített összeg 60 000 euró, amely kizárólag a sértett gyermekeinek fizethető ki;

c) szexuális erőszak bűncselekménye esetén a rögzített összeg 25 000 euró, kivéve, ha a büntető törvénykönyv 609-bis cikkének harmadik bekezdésében meghatározott enyhítő körülmények alapján a bűncselekmény kisebb súlyú;

d) a büntető törvénykönyv 583. cikkének (2) bekezdésében meghatározott rendkívül súlyos személyi sérülés, valamint az arc maradandó sérüléséből eredő eltorzulás okozásának a büntető törvénykönyv 583‑quinquies cikkében meghatározott bűncselekménye esetén a rögzített összeg 25 000 euró.

2. Az 1. pontban említett bűncselekmények esetén a kártérítés rögzített összegét az igazolt orvosi és ápolási költségeknek megfelelő összeggel, de legfeljebb 10 000 euró összeggel kell növelni.

3. Az 1. pontban nem említett bűncselekmények esetén csak az igazolt orvosi és ápolási költségek fedezése céljából fizethető kártérítés, legfeljebb 15 000 euró összegig.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Valamennyi felmerült orvosi és segítségnyújtási költséget meg kell jelölni és igazolni kell.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Kártérítés kifizetésére akkor kerül sor, ha a sértett az adott bűncselekménnyel kapcsolatban semmilyen állami vagy magánforrásból és semmilyen jogalapon nem részesült a 2016. évi 122. törvény 11. cikkében foglalt rendelkezések alapján járó összeget meghaladó kifizetésben. Ha a sértett ebben a minőségében, a bűncselekmény közvetlen következményeként már kapott állami vagy magánforrásokból származó, a 2016. évi 122. törvény 11. cikke alapján járó összeget meg nem haladó kifizetéseket, a kártérítés kizárólag a különbözetre vonatkozik.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Nem, bár további orvosi költségek felmerülése esetén további kérelmet lehet benyújtani; a döntéshozó hatóságnak meg kell vizsgálni ezt a kérelmet.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

A kárenyhítés iránti kérelmet az érdekelt félnek vagy más jogosultnak kell benyújtani, ha a bűncselekmény sértettje elhunyt, és azt személyesen vagy különleges meghatalmazással kell benyújtani (a mezzo di procuratore speciale); annak érdekében, hogy a kérelem elfogadható legyen, az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

a) a 11. cikkben felsorolt bűncselekmények valamelyikére vonatkozó, bűnösséget megállapító ítélet másolata vagy a bűncselekmény ismeretlen személy vagy személyek általi elkövetését megállapító végzés másolata;

b) az azt igazoló dokumentum, hogy sikertelen volt az elkövetőtől szemben a kártérítés iránt indított végrehajtási eljárás; ez nem szükséges, ha az elkövető ismeretlen, vagy az elkövető az állam által fizetett jogi segítségnyújtást kért és kapott abban a büntető- vagy polgári eljárásban, amelyben az elkövető felelősségét megállapították;

c) bizonyító erejű okiratként szolgáló nyilatkozat (dichiarazione sostitutiva dell'atto di notorietà) az akadályok hiányáról és a kedvezményezett jogállásáról;

d) az egészségügyi szolgáltatások költségeit tartalmazó orvosi igazolás vagy a bűncselekmény áldozatának halotti anyakönyvi kivonata.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A Belügyminisztérium.

Hová kell elküldeni a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

Ahhoz a prefektúrához (helyi önkormányzathoz), amelynek a területén található annak az igazságügyi hatóságnak a székhelye, amely bűnösséget megállapító ítéletet hozott a 2016. évi 122. törvény 11. cikkében említett bűncselekmények valamelyike tekintetében; az érdekelt fél vagy más jogosultak tartózkodási helye, amennyiben a bűncselekmény sértettje meghalt; vagy az egyedi meghatalmazással rendelkező jogi képviselő tartózkodási helye, amennyiben a sértett vagy más jogosult Olaszországon kívül élő olasz vagy uniós állampolgár.

Az érintett prefektúrák listája a következő weboldalon érhető el:

http://www.prefettura.it/portale/multidip/index.htm

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A kérelem benyújtását követően az olasz döntéshozó hatóság „haladéktalanul” határozatot hoz.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Nincs külön eljárás; mivel közigazgatási határozatról van szó, az ugyanazon hatóság által hozott nemzeti közigazgatási intézkedésekre vonatkozó általános szabályok szerint támadható meg.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A támogató hatóság minden szükséges információt megad; Olaszországban a kérelmező tartózkodási helye szerint illetékes bíróság székhelyén működő ügyészség (Procura della Repubblica) a támogató hatóság. A formanyomtatványokat a 2007. november 9-i 204 sz. törvényerejű rendelet 7. cikke alapján a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2008. december 23-i 222. sz. miniszteri rendelet melléklete tartalmazza (Decreto 23 dicembre 2008, n. 222 „Regolamento ai sensi dell'articolo 7 del decreto legislativo 9 novembre 2007, n. 204, recante attuazione della direttiva 2004/80/CE relativa all'indennizzo delle vittime di reato”).

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Nem

Részesülhetek-e költségmentességben (ügyvédi segítségben) a kérelmem elkészítéséhez?

Nem, ezt a feladatkört a támogató hatóság látja el.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A jelen tájékoztatást készítő hatóság tudomása szerint nincs ilyen szervezet.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A Ciprusi Köztársaság által ellenőrzött területen elkövetett és a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyes szándékos bűncselekmények (pl. súlyos testi sértés, előre kitervelt emberölés) esetén kárenyhítés nyújtható.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Az olyan súlyos testi sérülésekért vagy egészségügyi problémákért nyújtható kárenyhítés, amelyek orvosi vélemény alapján legalább 8 nap kórházi kezelést és keresőképtelenséget tesznek szükségessé.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, kárenyhítésben részesülhet, ha Ön a bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltartottja, vagyis a sértett házastársa és/vagy gyermeke.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Nem jár kártérítés az Ön számára, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja, aki a bűncselekményt túlélte.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen, kárenyhítésben részesülhet, ha nem uniós állampolgár, feltéve, hogy az Európa Tanács valamely tagállamának állampolgára, és rendelkezik állandó lakóhellyel a Ciprusi Köztársaságban, vagy az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló európai egyezmény részes államának állampolgára.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, nem igényelhet kárenyhítést ettől az országtól, ha itt lakik, vagy itt van a tartózkodási helye, vagy ennek az országnak az állampolgára, ha a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el. Kárenyhítés csak a Ciprusi Köztársaság által ellenőrzött területen elkövetett bűncselekményekért nyújtható.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, a bűncselekményt a bűncselekmény elkövetésétől számított öt napon belül be kell jelentenie a rendőrségen, vagy ha ez észszerűen nem megvalósítható e határidőn belül, akkor attól az időponttól számított öt napon belül, amikor ez észszerűen megvalósítható volt.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, a kárenyhítés iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított két éven belül kell előterjeszteni, függetlenül attól, hogy a rendőrségi nyomozás és/vagy a bírósági eljárás folyamatban van.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Igen, mielőtt kárenyhítést igényelne az államtól, először kártérítést kell követelnie az elkövetőtől, ha ismert a személye. A kárenyhítés iránti kérelmet azonban a bűncselekmény elkövetésétől számított két éven belül kell előterjeszteni, függetlenül attól, hogy az elkövetővel szemben az eljárás folyamatban van.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Igen, akkor is jogosult kárenyhítésre, ha az elkövető ismeretlen vagy nem ítélték el. Be kell nyújtania az adott ügyben készült rendőrségi jelentést, amely azt tartalmazza, hogy az elkövető ismeretlen.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Igen, a kárenyhítés iránti kérelem benyújtására vonatkozó határidő a bűncselekmény elkövetésétől számított két év.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)

Az ingyenes egészségügyi ellátást az állami egészségügyi intézmények és szolgálatok által nyújtott ingyenes egészségügyi ellátás maximális összege 1 709 EUR.

• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás, stb.)

A fenti összeg tartalmazza.

• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)

Tartós munkaképtelenség esetén rokkantsági nyugdíj kerül megállapításra. Az összeg a munkaképesség-csökkenés százalékban meghatározott mértékének, valamint a társadalombiztosítási törvény alapján nyújtott teljes alapnyugdíjnak a szorzata.

• a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy csökkenését, stb.)

Ideiglenes munkaképtelenség esetén pénzbeli egészségügyi támogatást nyújtanak legfeljebb hat hónapig. Ennek összege megegyezik a társadalombiztosítási törvény alapján nyújtott teljes táppénz mértékével.

• a foglalkoztatási esélyek elvesztése

Nem alkalmazandó.

• a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, (például ügyvédi vagy bírósági költségek)

Nem alkalmazandó.

• eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés

Nem alkalmazandó.

• egyéb

Nem alkalmazandó.

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése

Nem alkalmazandó.

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek

Temetési segélyt biztosítanak. Az összeg megegyezik a társadalombiztosítási törvény alapján nyújtott temetési segély mértékével.

• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, járóbeteg ellátás vagy kórházi kezelés, rehabilitáció)

Nem alkalmazandó.

• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése

A túlélő részére hozzátartozói nyugdíjat vagy árvasági ellátást nyújtanak. Az összeg megegyezik a társadalombiztosítási törvény alapján nyújtott teljes alapnyugdíj vagy ellátás mértékével.

– Pszichés trauma:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció

Nem alkalmazandó.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kárenyhítést egy összegben fizetik ki, de a rokkantsági nyugdíjat, a túlélő részére járó nyugdíjat és az árvasági ellátást havonta folyósítják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A kárenyhítés nem kerül kifizetésre, ha a saját maga által elkövetett bűncselekmény áldozata lesz, részt vesz szervezett bűnözésben, vagy erőszakos bűncselekményeket elkövető szervezet tagja, abban az esetben is, ha az erőszakos bűncselekmény, amelynek sértettje, nem súlyos, vagy nem vett részt az elkövetésében.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az anyagi helyzete nem befolyásolja a kárenyhítési esélyeit.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Ha nem sikerül teljes mértékben együttműködnie a rendőrséggel vagy más illetékes hatósággal, vagy elutasítja a együttműködést.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kárenyhítést a fenti kérdésben említett módon számítják ki: „Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?”

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A kárenyhítésnek nincs minimális összege. A kárenyhítés maximális összegét a fenti kérdésre adott válasz tartalmazza: „Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?”

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem, nem szükséges.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen, levonják az egyéb forrásokból származó kompenzációt.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, nem kaphat.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Nem, nem kaphat.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

A kárenyhítés iránti kérelemmel együtt be kell nyújtania a rendőrségi jelentést és az orvosi igazolást. Kérhetik, hogy nyújtsa be az alábbi dokumentumok bármelyikét vagy mindegyikét:

• meghatalmazás/jogosultság vagy a sértettel való kapcsolat igazolása
• a sértett halotti anyakönyvi kivonata
• a rendőrségi jelentés másolata
• az ítélet/bírósági határozat másolata
• orvosi jelentések és igazolások
• kórházi számlák
• számlák egyéb kiadásokról (gondozás, temetés)
• jövedelem (munkabér, szociális juttatások/segélyek)
• az egyéb forrásokból (munkaadói biztosításból, magánbiztosításból) kapott nagyobb készpénzösszegben való részesülés vagy ennek hiányának megerősítése
• bűnügyi nyilvántartás
• az üggyel kapcsolatos egyéb alátámasztó dokumentum

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?

A Társadalombiztosítási Hatóság igazgatója.

Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmet személyesen vagy postai úton nyújthatja be a következő címen: Társadalombiztosítási Hatóság, 7 Lord Byron Ave., 1465, Nicosia, Ciprus.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem, nem szükséges.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kárenyhítés iránti kérelmem tárgyában hozott határozatot?

6 hónap attól az időponttól számítva, amikor az összes információ rendelkezésre áll a döntés meghozatalához.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

A határozatot a meghozatalától számított 75 napon belül a közigazgatási bíróság előtt megtámadhatja.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A kárenyhítési formanyomtatványt és a kártérítésre vonatkozó információkat görög és angol nyelven a Társadalombiztosítási Hatóság irodáiban vagy a Társadalombiztosítási Hatóság honlapján találja.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A kárenyhítéssel kapcsolatban nem működik segélyvonal vagy weboldal. Közvetlenül a Társadalombiztosítási Hatóságtól kaphat tájékoztatást.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Az üggyel kapcsolatban jogi segítséget kérhet. A hatóságnak benyújtott kárenyhítés iránti kérelmek elkészítéséhez nem nyújtanak jogi segítséget.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Közvetlenül a Társadalombiztosítási Hatóságtól kaphat tájékoztatást, ahol a kérelmet is benyújthatja.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni - Lettország

Milyen jellegű bűncselekményekért kaphatnak az áldozatok kártérítést?

Az áldozat akkor jogosult kártérítésre az államtól, ha egy szándékosan elkövetett bűncselekmény valamely személy halálát okozza, az áldozat közepesen súlyos vagy súlyos sérülést szenvedett, az áldozaton szexuális zaklatást vagy szexuális erőszakot követtek el, emberkereskedelem áldozata, vagy az áldozat HIV, hepatitis B vagy C vírussal fertőződött meg.

Milyen sérülésért jár részemre kártérítés?

Önnek állami kártérítésre a szándékos bűncselekményből eredő erkölcsi károkért, fizikai szenvedésért és vagyoni károkért jár.

Jár-e kártérítés számomra olyan áldozat hozzátartozójaként vagy eltartottjaként, aki bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozóknak vagy eltartottaknak jár kártérítés?

Ha az áldozat a bűncselekmény következtében elhunyt, a büntetőeljárásban sértettként részt vehet az elhunyt hozzátartozója (jegyes, házastárs, szülők, nagyszülők, gyermekek, unokák, testvérek, valamint az a személy, akivel az érintett természetes személy közös, azaz azonos háztartásban együtt élt).

Ha egy bűncselekmény valamely személy halálát okozza, vagy az áldozat úgy halt meg, hogy nem kért állami kártérítés, vagy kért állami kártérítést, de nem kapott, Ön jogosult állami kártérítésre. Ugyanakkor kérnie kell az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól) a büntetőeljárásban sértettkénti elismerését.

Jár-e kártérítés számomra, ha a bűncselekményt túlélő áldozat hozzátartozója vagy eltartottja vagyok? Ebben az esetben mely hozzátartozóknak vagy eltartottaknak jár kártérítés?

Az áldozat hozzátartozója vagy eltartottja nem jogosult kártérítésre az államtól, ha az áldozat túlélte a bűncselekményt. Ebben az esetben a sértett jogosult kárenyhítésre az államtól.

Jár-e kártérítés, ha nem vagyok uniós állampolgár?

Az állami kártérítés jár akkor is, ha nem uniós állampolgár.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételek mellett?

Ha a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el, kárenyhítést kérhet a bűncselekmény helye szerinti uniós tagállamtól közvetlenül vagy a Jogi Segítségnyújtási Hivatalon Juridiskās palīdzības administrācija) keresztül.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

A bűncselekményt először jelentenie kell a rendőrségen.

Az állami kártérítés igényléséhez büntetőeljárást kell indítani, amelyben az eljáró hatóság (a rendőrség, az ügyészség, a bíróság) döntésével Önt áldozatként el kell ismernie.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Az állami kártérítés igényléséhez nem kell bevárnia az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) jogerős döntését.

A Jogi Segítségnyújtási Hivatal állami kártérítés kifizetéséről vagy elutasításáról történő döntéséhez az eljáró hatóságnak (rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak) a következő információkat kell megadnia:

1. a bűncselekmény elkövetésének időpontja és helye;
2. a bűncselekmény fajtája, az elkövető bűnösségének formája a tájékoztatás időpontjában, a büntetőeljárás megindításának időpontja és a büntetőügy száma;
3. a büntetőeljárásban sértettként elismert személy adatai;
4. a büntetőeljárásban az áldozat képviselőjeként elismert személy adatai, ha az áldozat a jogait képviselőn keresztül érvényesíti;
5. a bűncselekmény következtében okozott kár jellege (halál, a sérülés súlyossága, szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak, emberkereskedelemre utaló körülmények fennállása vagy HIV-, hepatitis B vagy C vírussal való fertőzés megállapítása);
6. a szakértői vélemény kelte, a dokumentum száma és a szakértői vizsgálatot végző személy;
7. valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban áldozatként elismert személyek száma és adatai.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem, amennyiben ismert a személye?

Nem köteles először az elkövetőtől követelni kártérítést. Az állami kártérítés nem zárja ki az áldozat azon jogát, hogy a büntetőeljárás során kártérítést követeljen a büntetőeljárás bármely szakaszában a sérülés miatti kártérítési kérelem benyújtásával, az ügy elsőfokú bíróság általi tárgyalásának kezdetéig, valamint polgári peres eljárásban, kereset benyújtásával, ha megítélése szerint teljes kárát nem térítették meg.

Abban az esetben is járhat kártérítés, ha az elkövető ismeretlen vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Jogosult az államtól kárenyhítésre, ha az elkövető vagy bűntársai ismeretlenek, vagy ha nem állapítják meg a büntetőjogi felelősségüket.

Az állami kártérítés iránt kérelmet kell benyújtania, az eljáró hatóságnak (rendőrségnek) a szükséges információkat tartalmazó tájékoztatásának csatolása mellett.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Az állami kártérítés iránti kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalnál kell benyújtani, az azt követő egy éven belül, hogy áldozatként elismerték vagy az elismerésre jogosító tények a tudomására jutottak.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

Az állami kártérítés kiterjed a bűncselekményből származó lelki sérülésre, testi szenvedésre vagy vagyoni kárra, az állami kártérítés tárgyát képező kár típusának megkülönböztetése nélkül. Az állami kártérítés összegét a bűncselekmény következményei alapján az áldozatok kárának állam általi megtérítéséről szóló törvény (Likums par valsts kompensāciju cietušajiem) határozza meg.

A kártérítés kifizetése egy összegben vagy havi részletekben történik?

Az állami kártérítés egy összegben kerül kifizetésre, amely az állami kártérítési igényben megjelölt hitelintézet számlájára kerül átutalásra.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a büntetett előéletre vonatkozó saját adataim, vagy a kártérítési eljárás során együttműködésem hiánya miként befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet, illetve a részemre fizetett összeget?

A bűncselekmény körülményei befolyásolhatják az állami kártérítés összegét, például ha a bűncselekményt erős felindulásban követik el, a jogos védelem korlátain túlterjeszkednek vagy sérülnek a fogva tartás feltételei. Ebben az esetben a bűncselekmény következményeinek megfelelő állami kárenyhítés összegét 50%-kal csökkentik.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az anyagi helyzete nem befolyásolhatja a kárenyhítési esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét.

Ha a bűncselekmény által okozott kárért kártérítést kapott az elkövetőtől vagy helyette egy másik személytől, az állami kárenyhítés összegét a már kapott kártérítés összegével csökkentik.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az áldozatok kárának állam általi megtérítéséről szóló törvény további feltételeket határoz meg, amelyek befolyásolhatják a kártérítési esélyeit és/vagy a kártérítés összegét. Például:

• ha egy bűncselekmény következtében egyidejűleg több következmény áll fenn, az állami kárenyhítést a bűncselekmény legsúlyosabb következményének megfelelően kell kifizetni;
• ha bűncselekmény következtében több személy hunyt el, és több személyt is elismertek áldozatként a büntetőeljárás során, az áldozatok számuk arányában kapnak állami kártérítést;
• ha a kártérítés kifizetése után az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban egy másik személyt is elismer áldozatként, részére az egy vagy több áldozatnak fizetett összeggel egyező állami kártérítést kell nyújtani.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A bűncselekmény egy áldozatának fizetendő állami kártérítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszöröse. A fizetendő állami kártérítés összegét az áldozatként történő elismeréskor érvényben lévő havi minimálbér mértékét figyelembe véve számítják ki.

A kifizetett kártérítés az alábbi mértékű:

• 100% valamely személy halála esetén;
• 90% a súlyos testi sértés áldozatának, vagy ha a bűncselekmény minősítése nemi erőszak vagy szexuális erőszak, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak, vagy az egyén emberkereskedelem áldozata;
• 70%, amennyiben kiskorú sérelmére közepesen súlyos testi sértést követtek el, vagy HIV, hepatitis B vagy C fertőzés érte.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Az állami kárenyhítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszerese, minimális összege pedig a maximális összeg 50%-a. A havi minimálbér változásával az állami kárenyhítés összege is változik.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelem formanyomtatványán? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Az állami kártérítés iránti kérelem formanyomtatványán nem kell megjelölnie az összeget, mivel az áldozatok kárának állam általi megtérítéséről szóló törvény határozza meg az állami kártérítés összegét.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Az egyéb forrásokból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítótól) kapott kompenzáció nem kerül levonásra az állami kárenyhítés összegéből.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem kaphat előleget az állami kárenyhítésre.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Ha állami kárenyhítést kapott, és a jogerős határozat megállapítja, hogy bűncselekmény következtében súlyosabb következményeket szenvedett el, akkor megkaphatja a kifizetett és a kifizethető állami kárenyhítés közötti különbséget.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Ha az állami kártérítés igénylésekor a büntetőeljárás még nem zárult le jogerősen, az állami kártérítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) tájékoztatását, amely az alábbiakat tartalmazza:

1. a bűncselekmény elkövetésének időpontja és helye;
2. a bűncselekmény fajtája, az elkövető bűnösségének formája a tájékoztatás időpontjában, a büntetőeljárás megindításának időpontja és a büntetőügy száma;
3. a büntetőeljárásban sértettként elismert személy adatai;
4. a büntetőeljárásban a sértett képviselőjének adatai;
5. a bűncselekmény következtében okozott kár jellege (halál, a sérülés súlyossága, szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak, emberkereskedelemre utaló körülmények fennállása vagy HIV-, hepatitis B vagy C vírussal való fertőzés megállapítása);
6. a szakértői vélemény kelte, a dokumentum száma és a szakértői vizsgálatot végző személy;
7. valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban sértettként elismert személyek száma és adatai.

Ha az állami kártérítés igénylésekor a büntetőeljárás befejeződött, az állami kártérítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljáró hatóság jogerős határozatát és a végrehajtást elrendelő végzést, ha a jogerős határozatban megállapított kártérítést nem vagy csak részben fizették ki.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Az állami kártérítés iránti kérelmek elbírálása díjmentes.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket?

A Jogi Segítségnyújtási Hivatal dönt az állami kártérítés kifizetéséről vagy elutasításáról.

Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?

Az állami kártérítés igényléséhez az állami kártérítés iránti kérelmet a Jogi Segítségnyújtási Hivatalhoz kell eljuttatni az alábbi címre: Pils laukums 4, Riga, LV-1050.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem kell jelen lennie sem az állami kártérítés iránti kérelem elbírálása során, sem az állami kártérítés kifizetéséről vagy elutasításáról szóló döntés meghozatalakor.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A Jogsegélyszolgálat az állami kártérítés iránti igény beérkezésétől számított egy hónapon belül hoz határozatot az állami kártalanítás kifizetéséről vagy meg nem fizetéséről, és a határozatot megküldi az állami kártérítési igényben megjelölt címre.

Ha a Jogi Segítségnyújtási Hivatal további információkat kér Öntől vagy az eljáró hatóságtól (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól), az eljárási határidők nyugszanak, amíg a Hivatal az összes kért információt meg nem kapja.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

A Jogi Segítségnyújtási Hivatalnak az állami kártérítés kifizetésére vagy elutasítására vonatkozó határozatával szemben a hatálybalépésétől számított egy hónapon belül a Jogi Segítségnyújtási Hivatalnál fellebbezést nyújthat be, amelyet a Hivatal továbbít az Igazságügyi Minisztériumnak.

Hol találom az igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Az állami kártérítés iránti kérelem formanyomtatványa és a kitöltési útmutató elérhető az alábbi címen:

• a http://www.latvija.lv/ portálon
• a Jogi Segítségnyújtási Hivatal weboldalán (http://www.jpa.gov.lv/), a „Szolgáltatások” lehetőségre kattintva;
• a Jogi Segítségnyújtási Hivatal helyiségeiben (Pils laukums 4, Riga) (csak előzetes időpont-egyeztetés alapján);
• az eljáró hatóságnál (rendőrség, ügyészség, bíróság);
• a 800001801 ingyenes információs vonal hívásával (hivatali időben).

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Mindennap 12:00 és 22:00 óra között hívható a 116006-os ingyenes segélyvonal („Segélyvonal bűncselekmények áldozatai részére”), amely az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• a bűncselekmények sértettjeinek érzelmi és pszichológiai támogatása;
• tájékoztatás a sértettek eljárási jogairól (például a büntetőeljárásban megillető jogokról, a kártérítés iránti jogról, az állami kárenyhítésről stb.), a rendelkezésre álló szolgáltatásokról és a sértettek számára nyújtható támogató szolgáltatásokról.

Tájékozódhat a http://www.cietusajiem.lv/ weboldalon is.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Az állami kártérítés igényléséhez nincs szüksége költségmentességre. A Jogi Segítségnyújtási Hivatal biztosítja az állami kárenyhítés igényléséhez szükséges segítséget.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A „Skalbes” szövetség mindennap 12:00 és 22:00 óra között ingyenes segélyvonalat működtet a 116006-os számon („Segélyvonal bűncselekmények áldozatai részére”), amelyen keresztül érzelmi és pszichológiai támogatást nyújt a bűncselekmények áldozatainak, tájékoztatást ad az áldozatok eljárási jogairól (például a büntetőeljárásban őket megillető jogokról, a kártérítéshez való jogról, az állami kártérítésről stb.), az elérhető szolgáltatásokról és áldozatoknak szóló, működő támogató szolgáltatásokról.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Kártérítés az alábbi bűncselekmények esetén nyújtható:

• szándékos emberölés;
• súlyos vagy nem súlyos sérülés;
• az emberi szabadság, a szexuális önrendelkezés szabadsága vagy az emberi méltóság elleni kevésbé súlyos, súlyos vagy nagyon súlyos bűncselekmény.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Súlyos vagy nem súlyos sérülés esetén kaphat kártérítést.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Ha a sértett erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt, az a személy jogosult kárenyhítésre, akinek a bíróság az erőszakos bűncselekmény következtében felmerült károkért vagyoni és/vagy nem vagyoni kártérítést állapított meg.

Ha kárenyhítési előleget nyújtanak, azaz a büntetőeljárás befejezése előtt kerül sor kifizetésre, a kárenyhítéshez való jog az elhunyt házastársát, gyermekét, örökbefogadott gyermekét, szüleit, örökbefogadó szüleit és eltartottjait illeti meg.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Nem. Ha az erőszakos bűncselekmény sértettje túlélte a bűncselekményt, egyedül ő jogosult kárenyhítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen, a következő két esetben:

• a Litván Köztársaságban vagy más uniós tagállamban jogszerűen tartózkodik, és szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik;
• ez a lehetőség a Litván Köztársaság által kötött nemzetközi szerződésekben szerepel.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, kárenyhítés csak a Litván Köztársaságban elkövetett erőszakos bűncselekményekért nyújtható.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen. A kárenyhítés iránti kérelem benyújtásához folyamatban kell lennie bűnügyi nyomozásnak.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, kárenyhítési előleg iránti kérelem benyújtható a bűnügyi nyomozás során.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Igen. Ha a kárenyhítést rendes eljárásban igénylik, a vagyoni és/vagy nem vagyoni kár megtérítését a bíróságnak kell megállapítani. Ha kárenyhítési előleget igényel, akkor be kell nyújtania a magánféli jogállását igazoló határozatot.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Igen. Ebben az esetben a következő dokumentumokat kell benyújtani:

• személyazonosító okmánya másolata;
• a magánféli jogállását igazoló határozat;
• adott esetben a vagyoni kár összegét igazoló dokumentumok;
• a házasság, a hozzátartozói kapcsolat vagy az eltartotti viszony tényét igazoló dokumentumok, ha a kárenyhítést az elhunyt hozzátartozói igénylik.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kárenyhítés iránti kérelmet legkésőbb az erőszakos bűncselekmény következtében keletkezett kár megtérítésének megfizetését elrendelő bírósági ítélet meghozatalát követő 10 éven belül kell benyújtani. Ha ezt a határidőt kényszerítő okok miatt elmulasztják, a határidő meghosszabbítható.

A kárenyhítési előleg kifizetése iránti kérelmek benyújtására nincs határidő.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

Kiterjed-e a kártérítés például az alábbiakra:

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) Igen
  
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás, stb.) Igen
  
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését, stb.) Igen
    
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése Nem
    
  • A kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, (például ügyvédi vagy bírósági költségek) Igen
    
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés Nem
    
  • egyéb Egyéb vagyoni kártérítés, amelyet a bíróság állapított meg az erőszakos bűncselekménnyel kapcsolatban

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése Igen
  

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek Igen
  
• orvosi költségek (pl. családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) Igen, de csak akkor, ha az erőszakos bűncselekmény következtében a sértett elhunyt
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése Igen, de csak akkor, ha az erőszakos bűncselekmény következtében a sértett elhunyt

– Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/a sértett halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció Igen, de csak akkor, ha az erőszakos bűncselekmény következtében a sértett elhunyt
  

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kárenyhítés teljes összegét általában egy összegben fizetik ki. Kivételes esetekben részletekben, de legkésőbb az erőszakos bűncselekmény következtében keletkezett kár megtérítésének megfizetését elrendelő határozat meghozatalát követő egy éven belül fizethető ki a kárenyhítés.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A fent említett körülmények csak akkor bírnak jelentőséggel, ha kárenyhítési előlegről van szó. A kárenyhítés elutasításra kerül, ha:

• a szóban forgó erőszakos bűncselekmény elkövetésének időpontjában erőszakos bűncselekmény miatt büntetőeljárás van Önnel szemben folyamatban, vagy erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt büntetett előéletű vagy nem részesült kegyelemben;
• a Litván Köztársaságnak a szervezett bűnözés megelőzéséről szóló törvényével (Lietuvos Respublikos organizuoto nusikalstamumo užkardymo įstatymas) összhangban bírósági végzés hatálya alatt áll;
• visszaélés az erőszakos bűncselekmény következtében keletkezett károk miatti kárenyhítési előleghez való joggal.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Nincs hatással a kárenyhítésre.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Nem.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A bíróság állapítja meg a kárenyhítés összegét, amely azonban nem haladhatja meg az alábbiakban meghatározott maximális összegeket.

Az Ön által a vagyoni kár alátámasztására benyújtott dokumentumok alapján számítják ki a kárenyhítési előleget.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Emberölés esetén a vagyoni kárenyhítés maximális összege nem haladhatja meg a 3 800 EUR-t, a nem vagyoni kárenyhítés maximális összege pedig nem haladhatja meg a 4 560 EUR-t.

Súlyos egészségkárosodás esetén a vagyoni kárenyhítés maximális összege nem haladhatja meg a 3 040 EUR-t, a nem vagyoni kárenyhítés maximális összege pedig nem haladhatja meg a 3 800 EUR-t.

Egyéb erőszakos bűncselekmény esetén a vagyoni kárenyhítés maximális összege nem haladhatja meg a 2 280 EUR-t, a nem vagyoni kárenyhítés maximális összege pedig nem haladhatja meg a 3 040 EUR-t.

Ha az erőszakos bűncselekmény miatt bekövetkezett károk miatt kárenyhítési előleget nyújtanak, annak maximális összege nem haladhatja meg a fentebb említett összegek felét.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen, meg kell jelölnie a kért összeget, amelyet a bírósági határozatban vagy a polgári jogi igény érvényesítésére előterjesztett keresetlevélben szereplő összeg alapján kell kiszámítani.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen. A kárenyhítés összegéből levonják az egyéb forrásokból származó kompenzációként kapott összegeket.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen, az erőszakos bűncselekmények következtében keletkezett kár esetén kárenyhítési előleg fizethető, ha:

• az erőszakos bűncselekménnyel kapcsolatban büntetőeljárás van folyamatban, és az érintettet magánfélként ismerik el;
• bírósági határozat megállapítja, hogy erőszakos bűncselekményt követtek el, de a bűncselekmény következtében keletkezett károk megtérítése iránt nem terjesztettek elő igényt, vagy az igényt még nem bírálták el;
• az erőszakos bűncselekményt olyan személy követte el, akit életkora vagy nemzetközi jogi mentessége miatt nem lehet bíróság elé állítani, vagy a bűncselekmény elkövetője már nem él.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Nem, nincs ilyen lehetőség.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Rendes eljárásban a kárenyhítés iránti kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

• személyazonosító okmánya másolata;
• az erőszakos bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni és/vagy nem vagyoni kártérítést megállapító jogerős bírósági ítélet másolata;
• a bírósági végrehajtó nyilatkozata arról, hogy a kártérítés nem hajtható be a bűncselekmény elkövetőjétől, kivéve, ha a kárért felelős személy már nem él.

A kárenyhítési előleg iránti kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

• személyazonosító okmánya másolata;
• a vagyoni kár összegét igazoló dokumentumok;
• a magánféli jogállását igazoló határozat, erőszakos bűncselekmény elkövetését megállapító bírósági határozat, vagy azt megállapító határozat, hogy a büntetőeljárás nem folytatható le az elkövető életkora, nemzetközi jogi mentessége vagy halála miatt;
• a házasság, a hozzátartozói kapcsolat vagy az eltartotti viszony tényét igazoló dokumentumok, ha a kárenyhítést az elhunyt közeli hozzátartozói vagy eltartottjai igénylik.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem, a kérelem befogadása és elbírálása díjmentes.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?

A kárenyhítés iránti kérelmekről a Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma (Lietuvos Respublikos teisingumo ministerija) dönt.

Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmet a Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának (Gedimino pr. 30, LT-01104 Vilnius, Litvánia) kell megküldeni; e-mail rastine@tm.lt).

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a kérelem és az összes szükséges dokumentum benyújtásától számított egy hónapon belül hozza meg döntését.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

A Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által hozott határozattal szemben a határozat közlésétől számított egy hónapon belül nyújtható be jogorvoslat a Litván Közigazgatási Panaszbizottsághoz (Lietuvos administracinių ginčų komisija) vagy a Vilniusi Regionális Közigazgatási Bírósághoz (Vilniaus apygardos administracinis teismas).

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériumánál vagy az Állami Jogi Segítségnyújtási Szolgálatnál (Valstybės garantuojamos teisinės pagalbos tarnyba) vagy az interneten (lásd lentebb).

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

https://vgtpt.lrv.lt/en

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Igen, elsődleges jogi segítségnyújtást kérhet a bejelentett lakóhelye szerinti önkormányzat végrehajtó hatóságától vagy az Állami Jogi Segítségnyújtási Szolgálattól.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Litván Egyesület a Bűncselekmények Áldozatainak Támogatásásra (Lietuvos nusikaltimų aukų rėmimo asociacija) (Valakupių g. 5, LT-10101 Vilnius, Litvánia);

Caritas Litvánia (Lietuvos Caritas, https://www.caritas.lt, Papilio g. 5, LT-44275 Kaunas, Litvánia).

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Kárenyhítés minden olyan bűncselekmény esetén nyújtható, amely valamely bűncselekmény objektív tényállási elemeit kimerítő vagy a büntető törvénykönyv 372–376. cikkében meghatározott szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak tényállását kimerítő szándékos cselekmény eredményeként testi vagy lelki sérülést okozott.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

- testi sérülés/vagyoni kár;

- nem vagyoni kár.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

A bűncselekmény tényállását kimerítő és a sértett halálához vezető testi sérülést okozó szándékos cselekmény következtében elhunyt sértett hozzátartozója vagy eltartottja, akinek a sértett halála súlyosan befolyásolja az életszínvonalát (a szeretett személy elvesztése miatti lelki szenvedést okoz), kárenyhítés iránti kérelmet nyújthat be az igazságügyi miniszterhez, amennyiben nem kapott tényleges és megfelelő kártérítést. Hozzátartozók, házastárs, élettárs vagy a sértetthez különösen közel álló személyek kaphatnak kártérítést, feltéve, hogy megtéríthető kárt szenvedtek. Főszabályként a kapcsolat foka nem számít, kizárólag a közvetlen sértettel megosztott érzelmi és anyagi élet vehető figyelembe. A gyakorlatban csak a hozzátartozók, különösen a szűk család tagjai tekinthetők közvetett sértettnek. A szűk család két – házas vagy nem házas – felnőttből áll, gyermekekkel vagy anélkül.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

A bűncselekmény tényállását kimerítő és a sértettnek egy hónapot meghaladó maradandó fogyatékosságot vagy teljes munkaképtelenséget eredményező testi sérülést okozó szándékos cselekmény esetén a sértett hozzátartozója vagy eltartottja, akinek a cselekmény súlyosan befolyásolja az életszínvonalát, kárenyhítés iránti kérelmet nyújthat be az igazságügyi miniszterhez, amennyiben nem kapott tényleges és megfelelő kártérítést.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Kizárólag olyan személyek jogosultak kárenyhítésre, akik jogszerűen tartózkodnak Luxemburgban, vagy az Európai Unió vagy az Európa Tanács valamely tagállamának állampolgárai, és akik a bűncselekmény idején jogszerűen tartózkodtak Luxemburgban vagy emberkereskedelem áldozatai. Ellenkező esetben nem nyújtható kárenyhítés.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Aki jogszerűen tartózkodik Luxemburgban, és a szokásos tartózkodási helye Luxemburgban van, és az Európai Unió másik tagállamában erőszakos szándékos bűncselekmény sértettje, kárenyhítésre jogosult a luxemburgi államtól, ha a másik állam nem biztosít kárenyhítést a számára.

A testi sérülés egyes áldozatainak kárenyhítéséről szóló 1984. március 12-i törvénynek megfelelően a következő feltételeknek kell teljesülnie:

• A sértett jogszerűen tartózkodik Luxemburgban, és a szokásos tartózkodási helye Luxemburgban van, vagy az Európai Unió vagy az Európa Tanács valamely tagállamának állampolgára. Emellett a bűncselekmény idején a sértett jogszerűen tartózkodik Luxemburgban vagy a büntető törvénykönyv 382-1. cikkében meghatározott bűncselekmény sértettje.
• A sérülést a bűncselekmény tényállását kimerítő szándékos cselekmény okozta.
• Testi sérülésnek kell fennállnia, nem elegendő a vagyoni kár (ami kizárja a kárenyhítést például a lopás alapesete esetén).
• A sérülésnek súlyosan befolyásolnia kell az életszínvonalát, amely lehet jövedelemkiesés vagy -csökkenés, a költségek megnövekedése vagy rendkívüli kiadás, munkaképtelenség, tanulmányok megszakadása, testi vagy lelki sérülés, nem vagyoni kár vagy esztétikai sérülés, testi vagy lelki szenvedés. Ha a büntető törvénykönyv 372-376. cikkében említett bűncselekmény sértettje, akkor nem kell bizonyítania testi vagy lelki sérülést, mivel azt vélelmezik.
• Az állam csak akkor nyújt kártérítést, ha más módon nem kaphat tényleges és megfelelő kártérítést.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljön, nem kell először bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, a kárenyhítés megítéléséről az igazságügyi miniszter a büntetőeljárás befejeződését megelőzően határozhat.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Ha a bűncselekmény elkövetőjének személye ismert, és magánfélként kártérítési igényt terjesztett elő vele szemben a büntetőeljárásban, meg kell várnia a követelésről való döntést. Ha az elkövető fizetésképtelen, akkor kárenyhítés iránti kérelmet terjeszthet elő az igazságügyi miniszternél.

Az igazságügyi miniszter elrendelheti a kárenyhítés vagy a kárenyhítési előleg teljes vagy részleges visszatérítését, amelyet később Ön tényleges kártérítésként vagy a sérüléssel okozott károk megtérítéseként kapott.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ismeretlen elkövető

Ha az elkövető ismeretlen, akkor kárenyhítés iránti kérelmet terjeszthet elő az igazságügyi miniszternél. A kérelmet írásban, francia, német vagy luxemburgi nyelven kell benyújtani, és fel kell tüntetni azon cselekmények időpontját, helyét és pontos jellegét, amelyeknek sértettje volt. A kérelemhez csatolni kell az Ön által elszenvedett cselekményeket és sérüléseket alátámasztó dokumentumokat. Ezenkívül meg kell felelnie a bűncselekmény által okozott testi sérülés egyes áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 1984. március 12-i törvény 1. cikkében foglalt feltételeknek is.

Az elkövetőt nem ítélték el

A kárenyhítés iránti jogosultság érdekében a jogerős ítéletnek meg kell állapítani az elkövető bűnösségét. Az igazságügyi miniszter az áldozatsegítő bizottság (Commission victime) által adott vélemény alapján elrendelheti a kárenyhítés vagy az előleg teljes vagy részleges visszafizetését. A miniszter ugyanígy dönthet, ha előleget kapott, és ezt követően megállapítják, hogy a kárenyhítés nem indokolt.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kérelmet a cselekmény időpontjától számított két éven belül kell benyújtani. Ha az elkövetővel szemben büntetőeljárás indul, a határidő meghosszabbodik és a büntetőügyet tárgyaló bíróság jogerős döntésétől számított két év elteltével jár le. Ha a büntetőeljárásban hozott jogerős határozat meghozatalát követően döntenek a polgári jogi kártérítési keresetéről, ez a határidő meghosszabbodik és a kártérítési keresetről hozott bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével jár le. Kiskorú sértett esetén az elévülési idő a nagykorúvá válással kezdődik, ha a cselekmények büntetőjogi szankciókkal büntethetők vagy a büntető törvénykönyv 372., 373., 375., 382-1., 382‑2., 400., 401bis, 402., 403. vagy 405. cikke szerinti büntethető cselekmények.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kárenyhítés például a következőkre terjed ki:

a) a bűncselekmény áldozata esetében:

testi (nem pszichés) sérülés:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció);
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális eszközök, stb.);
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság);
• a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy az ellátások csökkenését stb.);
• a foglalkoztatási esélyek elvesztése;
• a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, például ügyvédi vagy egyéb költségek;
• eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés;

pszichés (lelki) sérülés:

• a sértett fájdalma és szenvedése;

b) a jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

testi (nem pszichés) sérülés:

• temetési költségek;
• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, járóbeteg ellátás és kórházi kezelés, rehabilitáció);
• ellátások vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése;

pszichés sérülés:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/a sértett halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kárenyhítést átalányként és nem járadék formájában nyújtják. Kellően indokolt esetben azonban az igazságügyi miniszter előleget nyújthat a kérelmezőnek a kérelem elbírálásáig. Ezenkívül, ha a sértett kárenyhítésben részesült, és a sérülés ezt követően súlyosbodik, a sértett további kárenyhítést követelhet az elsődleges kárenyhítés kifizetésétől számított öt éven belül.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A kárenyhítés elutasítható vagy csökkenthető a sértettnek a cselekmény időpontjában tanúsított magatartása miatt.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A sérülést szenvedett és a testi sérülés egyes áldozatainak kárenyhítéséről szóló 1984. március 12-i törvény 1. cikkében foglalt feltételeknek megfelelő sértett – az anyagi helyzetétől függetlenül – kárenyhítést igényelhet az államtól, feltéve, hogy tényleges és megfelelő kompenzációban vagy kártérítésben nem részesült.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kárenyhítés elutasítható vagy csökkenthető az Ön és az elkövető között fennálló kapcsolatra tekintettel.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Az áldozatsegítő bizottság véleményében megállapítja, hogy indokolt-e a kérelem, és javaslatot tesz a kárenyhítés összegére, ami különösen azon alapul, hogy milyen súlyosan érintette a cselekmény a kérelmező életminőségét. Az igazságügyi miniszter ezt követően dönt, hogy megítéli-e kárenyhítést, és meghatározza az összeget.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Az igazságügyi miniszter által odaítélhető kárenyhítés maximális összege nem haladhatja meg a nagyhercegi rendeletben évente meghatározott felső határt. 2017-ben a maximális összeg 63 000 EUR volt.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Luxemburgban a kérelmezőknek nem kell kitölteni külön formanyomtatványt. Csak egy levelet kell írnia, amelyben feltünteti a cselekmények időpontját, helyét és pontos jellegét, valamint csatolni kell a kérelmet alátámasztó dokumentumokat.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Az állam csak akkor nyújt kárenyhítést, ha a sértett más módon, például az elkövetőtől, a társadalombiztosítástól vagy a magánbiztosítótól nem kaphat tényleges és megfelelő kártérítést. Az áldozatsegítő bizottság figyelembe veheti a veszteségeiért egyéb forrásokból nyújtott kártérítést.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Kellően indokolt esetben az igazságügyi miniszter előleget nyújthat a kérelem elbírálásáig.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Ha a sértett kárenyhítésben részesült, és a sérülés ezt követően súlyosbodik, további kárenyhítés igényelhető. A kérelmet az elsődleges kárenyhítés kifizetésétől számított öt éven belül kell benyújtani.

Ez a további kárenyhítés a korábban nyújtott kárenyhítés összegével együttesen nem haladhatja meg a 63 000 EUR-t.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

A kérelemhez csatolni kell az Ön által elszenvedett cselekményeket és sérüléseket alátámasztó dokumentumokat.

Ezek a dokumentumok különösen az alábbiak:

• a panasz (rendőrségi jegyzőkönyv) másolata vagy a büntetőeljárásban magánfélként benyújtott kártérítés iránti kérelem bizonyítéka;
• a büntetőeljárásban hozott ítélet másolata;
• a polgári jogi kártérítési igényről hozott döntés;
• a sérülés igazolása: orvosi igazolás, amely tartalmazza a sérülések jellegét, a munkaképtelenség időtartamát és adott esetben az utóhatások jellegét és a maradandó fogyatékosságot;
• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – kórházi és ambuláns kezelés, rehabilitáció) igazolása;
• társadalombiztosítási szervezetben való tagság igazolása;
• a társadalombiztosítástól kapott kártérítés összegének igazolása;
• a biztosítási kötvény másolata;
• a biztosítótól kapott kártérítés összegének igazolása;
• a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett jövedelemkiesés igazolása.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?

Luxemburg Igazságügyi Minisztérium
13, rue Erasme
L-2934 Luxembourg

Tel.: (+352) 247 84527 / (+352) 247 84517
Fax: (+352) 26 68 48 61 / (+352) 22 52 96

E-mail: info@mj.public.lu
Honlap: http://www.mj.public.lu/

Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?

Luxemburg Igazságügyi Minisztérium
13, rue Erasme
L-2934 Luxembourg

Tel.: (+352) 247 84527 / (+352) 247 84517
Fax: (+352) 26 68 48 61 / (+352) 22 52 96

E-mail: info@mj.public.lu
Honlap: http://www.mj.public.lu/

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Az áldozatsegítő bizottság meghívja a sértettet a meghallgatásra. Ha a sértett részt vesz a meghallgatáson, a bizottság meghallgatja az elszenvedett cselekménnyel és kárral kapcsolatban. Ez a meghallgatás nem nyilvános, és a sértett ügyvédje jelen lehet.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Az igazságügyi miniszter a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül dönt.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Ha a sértett nem ért egyet az igazságügyi miniszter döntésével az elvet vagy a megítélt összeget illetően, keresetet nyújthat be az igazságügyi miniszter által képviselt állam ellen. A keresetet a kérelmező választása szerint a luxemburgi vagy a diekirchi kerületi bíróságon (tribunal d’arrondissement) kell előterjeszteni.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A kérelem benyújtásával kapcsolatos információk a következő helyről szerezhetők be:

Igazságügyi Minisztérium
13, rue Erasme
L-2934 Luxembourg

Tel.: (+352) 247 84527 / (+352) 247 84517
Fax: (+352) 26 68 48 61 / (+352) 22 52 96

E-mail: info@mj.public.lu
Honlap: http://www.mj.public.lu/

Ezenkívül a Központi Szociális Segélyszolgálat (Service central d’assistance sociale) Jogi Befogadási és Tájékoztatási Szolgálata (Service d’Accueil et d’Information juridique) és Áldozatsegítő Szolgálata (Service d’aide aux victimes) segítséget és tanácsot nyújt a kérelem benyújtásával kapcsolatban.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Honlap:

http://www.mj.public.lu/services_citoyens/indemnisation/index.html

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Bárki, aki igazolni tudja, hogy nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, ingyenes jogi segítségnyújtásban részesülhet a törvényben megállapított feltételek szerint. Ügyvédet rendelhetnek ki, hogy jogi tanácsadást nyújtson Önnek, vagy képviselje Önt a bíróságon, és a költségeket az állam viseli. Bárki konzultálhat a jogi tájékoztatást és tanácsadást vagy mediációt nyújtó szervekkel. A Jogi Befogadási és Tájékoztatási Szolgálattól ingyenesen kaphat jogi tájékoztatást.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

- Service d’aide aux victimes (Áldozatsegítő Szolgálat), Service central d’assistance sociale (Központi Szociális Segélyszolgálat)
Bâtiment Plaza Liberty, Entrée A
12-18, rue Joseph Junck
L-1839 Luxembourg

Tel.: (+352) 47 58 21-627 / 628
Mobil: (+352) 621 32 65 95

E-mail: scas-sav@justice.etat.lu

- Service d’Accueil et d’Information juridique (Jogi Befogadási és Tájékoztatási Szolgálat):

Luxemburg,
Cité judiciaire – Bâtiment BC,
L-2080 Luxembourg

Tel.: (+352) 22 18 46

Diekirch,
Justice de Paix,
L-9211 Diekirch

Tel.: (+352) 80 23 15

Esch-sur-Alzette,
Justice de Paix,
L-4239 Esch-sur-Alzette

Tel.: (+352) 54 15 52

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok állami kárenyhítést?

Szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény esetén.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

8 napon túl gyógyuló sérülés esetén (testi, lelki)

Jár-e kárenyhítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kárenyhítést?

Igen. Kárenyhítésben részesülhet a sértetten túl, a sértett egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, ha a bűncselekmény elkövetésekor egy háztartásban élt a sértettel, továbbá a sértett eltartottja is jogosult lehet. Ezen felül kárenyhítésben részesülhet az is, aki az elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott.

Jár-e kárenyhítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, nem feltétele a sértett halála a hozzátartozó vagy az egyéb jogosulti kör kárenyhítésének.

Jár-e kárenyhítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen, ha jogszerűen tartózkodik az EU területén, valamint, ha emberkereskedelem áldozataként azonosított személy.

Igényelhetek-e kárenyhítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Magyar állami kárenyhítés, csak Magyarország területén elkövetett bűncselekmények esetén igényelhető, azonban ha másik tagállamban történt a bűncselekmény, beadhatja a kárenyhítés iránti kérelmet Magyarországon is. Ebben az esetben a magyar hatóság fogja továbbítani a kérelmet a bűncselekmény elkövetése helye szerinti tagállamba.

Ahhoz, hogy kárenyhítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, a kárenyhítés feltétele, hogy büntetőeljárás induljon az elkövetett cselekménnyel összefüggésben.

Meg kell-e várnom a kárenyhítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, a büntetőeljárás megindítását követően azonnal is igényelhető.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Nem feltétele az állami kárenyhítés igénylésének az elkövetővel szembeni igényérvényesítés

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kárenyhítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Igen, abban az esetben is elterjeszthető kárenyhítés iránti kérelem, ha az elkövető ismeretlen, vagy még nem ítélték el. Ebben az esetben is a kár mértékét, a kár és a cselekmény közti ok-okozati összefüggést igazoló iratok (pl. számla, nyugta, előzetes árajánlat vagy egyéb dokumentum) benyújtására van szükség.

Van-e határideje a kárenyhítési igényem előterjesztésének?

Főszabályként a bűncselekmény elkövetését követő 1 éven belül lehet igényelni a kárenyhítést.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kárenyhítés?

Kiterjed a kárenyhítés például az alábbiakra:

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

• Anyagi (nem pszichés) kár:
  • a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
  • a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás stb.)
  • maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését stb.)
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése
  • A kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, például ügyvédi vagy bírósági költségek)
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés
  • egyéb
• Pszichés (nem vagyoni) kár:
  • az áldozat lelki fájdalma és szenvedése

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

• Anyagi (nem pszichés) kár:
  • temetési költségek
  • orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
  • megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése
• Pszichés kár:
  • a hozzátartozók vagy jogosultak lelki megterhelése és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kárenyhítés kérhető egy összegben vagy havi járadék formájában is.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kárenyhítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kárenyhítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

Nem jár az állami kárenyhítés, ha az áldozat magatartása közrehatott a bűncselekmény elkövetésében vagy annak kiváltó oka volt, felróható magatartása okozta a kárt vagy közrehatott a kár bekövetkeztében, és ezek valamelyikét jogerős bírósági határozat megállapította. További kizáró okok a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban a tanúvallomás megtagadása, közreműködési kötelezettség megtagadása, magánindítvány hiánya. Emellett nem kaphat kárenyhítést az áldozat, ha a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, hatósági eljárás akadályozása, illetve kényszerítés hatósági eljárásban, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, zártörés, az elkövető, illetve az elkövető hozzátartozója sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapította.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kárenyhítés összegét?

Az állami kárenyhítésnek nem feltétele a szociális rászorultság.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kárenyhítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A magyar szabályozás meghatároz olyan eseteket, amikor az áldozat kizárt a kárenyhítésből (pl. a kért támogatást az ügyben korábban már megkapta vagy a korábban igénybe vett, e törvény szerinti, pénzben nyújtott támogatást - bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak).

Hogyan történik a kárenyhítési összeg kiszámítása?

Egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti. Az egyösszegű kárenyhítés mértéke legfeljebb az alapösszeg (2021-ben:158.168 forint) tizenötszöröse.

A sértett a bűncselekmény miatt bekövetkezett keresőképtelensége esetén - ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja - járadék formájú kárenyhítésként a rendszeres jövedelmében bekövetkezett csökkenés részbeni enyhítését igényelheti.

A járadék típusú kárenyhítés mértéke: az igazolt jövedelemcsökkenés 75 százaléka, ha az áldozat 18 év alatti személy vagy mások gondozására szorul, az igazolt jövedelemcsökkenés 50 százaléka, ha az áldozat mások gondozására nem szorul.

Van-e a kifizethető kárenyhítésnek minimális/maximális összege?

Minimális összeg nincs. A kárenyhítés összege legfeljebb az alapösszeg (2021-ben:158.168 Forint) tizenötszöröse, mely 2021-ben 2.372.520 Forint A járadék formájában igényelhető kárenyhítés havi maximális összege az alapösszeg, mely 2021-ben 158.168 Forint

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

A kérelemben a kár összegét kell megjelölni. A kárenyhítés összegéből le kell vonni azt az összeget, amely más forrásból megtérült.

Kaphatok-e előleget a kárenyhítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Az állam az igazolt kár összegét megtéríti akkor is, ha az más forrásból megtérülhet. Ha a kár később más forrásból megtérült, a támogatásként kifizetett összeget a megtérülés mértékéig vissza kell fizetni. . Ebben az esetben az állam a kárenyhítést előlegként adta.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Nem. Kárenyhítés megállapítására egyszer van lehetőség.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

• Amennyiben rendelkezésre áll, az igazolást a büntetőeljárás megindulásáról. (rendőrség, bíróság, ügyészség)
• a bűncselekmény következtében elszenvedett kár összegét és az okozati összefüggést igazoló iratokat (pl. számla, nyugta, előzetes árajánlat vagy egyéb dokumentum)

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem, a kérelem benyújtása illeték- és díjmentes.

Melyik hatóság bírálja el a kárenyhítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?

Az állami kárenyhítéssel kapcsolatban döntő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?

A kérelem benyújtható bármelyik megyei kormányhivatal áldozatsegítő szolgálatához (támogató hatóságok), de közvetlenül a döntő hatósághoz is (Budapest Főváros Kormányhivatala)

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kárenyhítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Az ügyintézés határideje maximum 60 nap.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Az elsőfokú határozattal szemben közigazgatási per kezdeményezhető a bíróságon.

Hol találom a kárenyhítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/aldozatsegito-szolgalat

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Éjjel-nappal hívható Áldozatsegítő Vonal: 06-80-225-225 magyar és angol nyelven, illetve a http://www.vansegitseg.hu/ weboldal

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Igen, a kérelem kitöltéséhez mind a területi áldozatsegítő szolgálatok kollégái, mint az Áldozatsegítő Központok munkatársai segítséget nyújtanak, akik egyszerű megítélésű ügyekben jogi tanácsot is adnak. Egyebekben jogi segítségre a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény alapján van lehetőség.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kárenyhítés igénylésében?

Az áldozatsegítő szolgálat bármely szervezetei egységénél, vagyis a megyei és a fővárosi kormányhivatalokban, valamint az Áldozatsegítő Központokban igénybe vehető az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás, melynek keretében az áldozatsegítő munkatársak gyakorlati segítséget (pl.: kérelmek kitöltésében közreműködés) és tájékoztatást adnak az érdeklődők részére. Ezen kívül civil szervezetekhez is fordulhatnak az áldozatok (pl.: Fehérgyűrű, Baptista Szeretetszolgálat stb.)

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A következő bűncselekménytípusok esetében kaphat kártérítést: szexuális erőszak, kiskorúak prostitúcióra való felbujtása, szándékos emberölés, súlyos testi sértés vagy emberéletet veszélyeztető gyújtogatás.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

A fent említett szándékos erőszakos bűncselekmények miatt elszenvedett bármely sérelemért kártérítésben részesülhet.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

A bűncselekmény következtében életét vesztett sértett hozzátartozójaként vagy eltartottjaként Ön kártérítésre jogosult.  „Eltartottnak” az a személy minősül, akiről az elhunyt gondoskodott, illetve aki az elhunyt gondoskodására törvényesen jogosult volt.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

A túlélő sértett hozzátartozójaként vagy eltartottjaként Ön nem jogosult kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Nem jár Önnek kártérítés, ha nem uniós tagállam állampolgára.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Ilyen esetben az igényléshez szükséges és észszerűen elvárható valamennyi segítség, illetve tájékoztatás megadásával igényelhet kártérítést.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, ahhoz, hogy kártérítésben részesüljön, először be kell jelentenie a bűncselekményt a rendőrségen.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem feltétlenül kell megvárnia a kártérítési igénye előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Először az elkövetőtől kell kártérítést követelnie – amennyiben ismert a személye.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Kártérítésre akkor is jogosult lehet, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el.  Bizonyítékként a rendőrségi jelentést kell benyújtania.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kártérítési igényét a bűncselekmény elkövetésétől számított egy éven belül terjesztheti elő.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kártérítés az alábbiakra terjed ki:

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• a sérülésből eredő egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, átmeneti vagy tartós kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segédeszközök stb.)
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését stb.)
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, (például ügyvédi vagy bírósági költségek)
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés
  • egyéb – a kártérítési ügyintézőt e tekintetben teljes körű mérlegelési jogkör illeti meg

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése – a kártérítési ügyintézőt e tekintetben teljes körű mérlegelési jogkör illeti meg

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek
• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése

A kártérítési ügyintézőt e tekintetben teljes körű mérlegelési jogkör illeti meg.
– Pszichés sérülés:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció

A kártérítési ügyintézőt e tekintetben teljes körű mérlegelési jogkör illeti meg.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kompenzációt időszakos nyugdíjkifizetések helyett egyösszegű kifizetés formájában teljesítik.  A kártérítési tisztviselő ugyanakkor a sérülés végleges orvosi értékelésének késedelme esetén intézkedhet köztes kifizetésről, a kompenzáció odaítéléséről szóló végső döntéshozatalt pedig elhalaszthatja.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A kártérítési tisztviselő visszatarthatja a kártérítést, illetve csökkentheti annak összegét, amennyiben úgy ítéli meg, hogy:

1. A kérelmező nem tett meg azonnal minden észszerű lépést annak érdekében, hogy a szóban forgó célból a rendőrséget vagy a kártérítési tisztviselő által e szempontból megfelelőnek tekintett egyéb szervet vagy személyt tájékoztassa a bűncselekmény körülményeiről; vagy
2. a kérelmező nem működött együtt a rendőrséggel vagy más hatósággal az elkövető felelősségre vonása érdekében; vagy
3. a kérelmező a kártérítési tisztviselő, illetve más szerv vagy személy számára a kérelemmel összefüggésben nem nyújtotta az észszerűen elvárható segítséget; vagy
4. a kérelmező a kártérítés alapjául szolgáló esemény előtt, alatt, illetve után tanúsított magatartása miatt nem jogosult kártérítésre, illetve nem jogosult teljes kártérítésre; vagy
5. a kérelmező személye az őt elmarasztaló büntetőítéletek vagy a kártérítési tisztviselő rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem indokolja a teljes kártérítést vagy bármely más összeg teljes körű odaítélését; vagy
6. a sértett közreműködött az elszenvedett sérülés okozásában, vagy részben felelős annak elszenvedéséért; vagy
7. az a sértett viselkedése, személye vagy életvitele miatt indokolt.

Nem fizetnek kártérítést abban az esetben, ha:

1. a bűncselekménnyel okozott sérülést 2006. január 1-jét megelőzően szenvedték el;
2. a kártérítési ügyintéző úgy véli, hogy az elkövető nem rászoruló, vagy igazolják, hogy a kártérítésre irányuló eljárás kedvezőtlen eredménnyel zárult;
3. a kártérítési tisztviselő megítélése szerint a kérelmező nem nyújtotta a vonatkozó szabályozás által előírt és észszerűen elvárható segítséget és tájékoztatást;
4. a kérelmező az általa elkövetett provokáció vagy egyéb cselekedet révén felelős a bűncselekménnyel okozott sérülés elszenvedéséért.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az anyagi helyzete befolyásolhatja a megítélt összeget.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési lehetőségeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A feljebb említett feltételeken kívül nincsenek egyéb feltételek.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítés összegét mérlegelés alapján számítják ki.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Az egyes kérelmezőknek kifizethető összeg nem haladhatja meg a huszonháromezer-háromszáz eurót (23 300 EUR), és ez az összeg akkor sem léphető túl, ha azonos bűncselekmény miatt egynél több követelést terjesztettek elő.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen, a kért összeget meg kell jelölnie az igénylőlapon, az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan azonban kaphat útmutatást.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Az Önt ért veszteségért bármely más forrásból kapott kompenzáció összege a hatóság által fizetett kártérítésből levonásra kerülhet.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

A kártérítési tisztviselő a saját belátása szerint jogosult intézkedni a kártérítésként odaítélendő összeg kifizetése tekintetében.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Az érdemi határozat meghozatalát követően nem kaphat kiegészítő vagy további kártérítést.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

A dokumentumok a következők:

• meghatalmazás/jogosultságot vagy az áldozattal fennálló kapcsolatot igazoló okirat;
• az áldozat halotti anyakönyvi kivonata;
• a rendőrségi jelentés egy példánya;
• az ítélet/bírósági határozat egy példánya;
• orvosi jelentések és igazolások;
• kórházi számlák;
• egyéb költségeket (ápolás, temetés) igazoló számlák;
• jövedelemkimutatás (fizetés, szociális ellátások/támogatások);
• a más forrásból (munkáltatói vagy magánbiztosításból) származó hozzájárulás (vagy az ilyen hozzájárulás hiányának) igazolása;
• a kérelmezőre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok;
• a kérelmező eskü alatt tett nyilatkozata arról, hogy semmilyen más szervtől vagy hatóságtól nem kapott kártérítést; a körülményektől függően bármely egyéb releváns dokumentum.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Ilyen ügyekben nem számítanak fel adminisztratív vagy egyéb díjakat.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?

Az eljáró hatóság a főügyészi hivatal kártérítési tisztviselője.

Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmeket a következő címre kell küldeni: Assisting Officer, Department of Justice, 14-16-18 Triq is-Suq, Floriana, Málta.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem kell jelen lennie.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A körülményektől függően egytől két hónapig.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Nincs lehetőség fellépni a határozat ellen.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Ezeket az Igazságügyi Hivataltól vagy pedig az alábbi honlapon szerezheti be: https://eforms.gov.mt/pdfforms.aspx?fid=pjd010e

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

http://vso.org.mt/

Részesülhetek-e költségmentességben (ügyvédi segítségben) a kérelmem elkészítéséhez?

Igen, kaphat jogi segítséget.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

http://vso.org.mt/

Milyen típusú bűncselekmények esetén kaphatok kártérítést az erőszakos bűncselekmények kompenzálására szolgáló kártérítési alapból (Schadefonds Geweldsmisdrijven)?

A szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények, azaz a személy elleni erőszak, az erőszakkal való fenyegetés és/vagy a fegyverrel történő fenyegetés, a szándékos emberölés, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erőszakos rablás és az erőszakos szexuális bűncselekmények (szemérem elleni erőszak és szexuális kényszerítés) esetén. A gondatlanságból elkövetett emberölés áldozatának túlélő hozzátartozói szintén részesülhetnek kártérítésben.

Milyen sérülések esetén kaphatok kártérítést az Alapból?

A kártérítésként kifizetett összeg az Önt ért fájdalom és szenvedés (nem vagyoni kár), valamint az abból eredő pénzügyi veszteségek, így például a bűncselekmény során elszenvedett sérülés kezelésével kapcsolatos orvosi költségek, illetve a bűncselekményből eredő keresőképtelenség miatt jelentkező jövedelemkiesés megtérítésére szolgál. A kártérítésnek nem célja a teljes veszteség fedezése, hanem egy meghatározott átalányösszeg egyszeri kifizetésére irányul, amely az Önt ért kár költségeinek a fedezéséhez hivatott hozzájárulni.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, kártérítésben részesülhet, ha az elhunyt áldozat házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa, szülője, gyermeke vagy testvére. Az Ön által túlélő hozzátartozóként átélt szenvedésért, a temetési költségekért, valamint az elhunyt jövedelmének kiesése miatt elmaradó tartásért lehet jogosult kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, az Alap kártérítést nyújthat azon áldozatok hozzátartozóinak, akik erőszakos bűncselekmény következtében súlyos és maradandó sérüléseket szenvedtek. Az elhunyt házastársa, (bejegyzett) élettársa, szülője, gyermeke és testvére minősül hozzátartozónak.

Kaphatok-e kártérítést, ha bűncselekmény szemtanúja voltam?

Igen, az Alap kártérítést nyújthat azoknak a személyeknek, akik szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény szemtanújaként vagy ilyen bűncselekmény következményeivel való közvetlen szembesülés következtében pszichés sérelmet szenvedtek (ez nem vonatkozik a gondatlanságból elkövetett emberölésre). A kártérítésre való jogosultsághoz bizonyítani kell, hogy az érintett személy súlyos pszichés sérelmet szenvedett a bűncselekmény következtében. Ehhez szakember által felállított diagnózisra van szükség.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen, feltéve, hogy az Ön sérelmére elkövetett bűncselekményt Hollandia területén követték el. Az áldozat állampolgársága nem releváns.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, az Alapból kizárólag a Hollandia területén elkövetett erőszakos bűncselekmények miatt fizethető kártérítés.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Nem, a bűncselekmény rendőrségen történő bejelentése nem előfeltétele annak, hogy a kérelmét az Alap megvizsgálja. A gyakorlatban azonban a bűncselekmény bejelentése és az azt követő bűnügyi nyomozás fontos szerepet játszanak annak megállapítása során, hogy a kérelem megalapozott-e. Ha a bűncselekményt nem jelentették be, fontos, hogy a kérelem megalapozottságát egyéb objektív nyilatkozatok alapján meg lehessen állapítani. Az „objektív” kitétel itt azt jelenti, hogy az információk megbízható, elfogulatlan forrásból származnak.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem. Bizonyos esetekben azonban az Alap a kérelem megalapozottságának megállapítása érdekében szükségesnek tarthatja, hogy megvárja a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás kimenetelét.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Nem.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Igen. A megalapozottság megállapítása tekintetében ezekre a kérelmekre ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint azokra az esetekre, amelyekben az elkövető ismert.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Igen. A kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított 10 éven belül kell benyújtani az Alaphoz. Túlélő hozzátartozó esetén ezt a határidőt a sértett halálától kell számítani.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

Az Alapból teljesített kifizetések nem kapcsolódnak konkrét veszteségekhez. A kifizetett összeg az Önt ért fájdalom és szenvedés (nem vagyoni kár), valamint az abból eredő pénzügyi veszteségek, így például a bűncselekmény során elszenvedett sérülés kezelésével kapcsolatos orvosi költségek, illetve a bűncselekményből eredő keresőképtelenség miatt jelentkező jövedelemkiesés megtérítésére szolgáló egyszeri, rögzített átalányösszeg.

A túlélő hozzátartozók esetében a kártérítésként kapott összeg szintén a fájdalom és a szenvedés (a hozzátartozó halála miatti fájdalom), az orvosi költségek – például a hozzátartozó halála miatti pszichés problémák kezelésének a költségei –, illetve a keresőképtelenség miatt jelentkező jövedelemkiesés megtérítésére szolgál. Külön kifizetésre kerülhet sor a temetési költségek, valamint az elhunyt jövedelmének kiesése miatt elmaradó tartás kompenzálására.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

Egy összegben.

Hogyan befolyásolhatja a kártérítésre való esélyemet, illetve a részemre kifizetett összeget a bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom és a bűnügyi nyilvántartásban rám vonatkozóan szereplő adatok, vagy az, ha a kérelmezési eljárás során nem működök együtt?

Ahhoz, hogy jogosult legyen az Alapból történő kifizetésre, fontos, hogy ne legyen bűnös a bűncselekmény elkövetésében. Azaz nem lehet Ön az elkövető, és nem játszhatott szerepet a bűncselekményben. Ha részt vett a bűncselekmény elkövetésében, az Alap elutasíthatja a kérelmét, vagy csökkentheti a kártérítésként kifizetett összeget.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A pénzügyi helyzete nem befolyásolja az Önt ért kár megtérítésére való jogosultságát.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

• A bűncselekmény következtében Ön által elszenvedett sérelemnek súlyosnak kell lennie. Súlyos sérülésnek minősül minden olyan fizikai sérülés és pszichés sérelem, amelynek súlyos hosszú távú vagy maradandó egészségügyi következményei vannak.
• Az Alap kizárólag akkor nyújt kártérítést, ha az Ön által elszenvedett sérelmet semmilyen más módon nem kompenzálták – például az elkövető vagy valamely biztosító által fizetett kártérítés útján –, és erre a jövőben sem fog sor kerülni. Azonban akkor is benyújthatja a kérelmét az Alaphoz, ha ezt megelőzően nem követelt kártérítést az elkövetőtől vagy a biztosítótól. A különböző eljárások párhuzamosan is folyhatnak.
• Ezenkívül nem nyújtható be kérelem az 1973. január 1. előtt elkövetett bűncselekmények tekintetében.

Hogyan határozzák meg a kártérítés összegét?

A kifizetett összeget az Ön által elszenvedett sérelem súlyossága vagy a bűncselekmény körülményei alapján határozzák meg.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Az Alap a sérelmek tekintetében hat kategóriát állapított meg, amely kategóriákhoz meghatározott kártérítési összeg tartozik. Az áldozat az 1. kategória esetében 1000 euró, a 6. kategória esetében pedig 35 000 euró kifizetésére jogosult.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelemnyomtatványon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen, ha a kártérítés nem vagyoni kárra, orvosi költségekre és jövedelemkiesésre vonatkozik.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen, az Alap ideiglenes kifizetés formájában előleget fizethet Önnek a kártérítés összegéből. Ehhez az szükséges, hogy a kérelem megfeleljen a jogi elvárásoknak (vagyis a kártérítési jogosultsága kétséget kizáróan megállapítást nyert), valamint hogy az alap rövid időn belül ne tudjon érdemi határozatot hozni. Az előleg iránti kérelmet csak abban az esetben bírálják el, ha azt írásban terjeszti elő és megjelöli, hogy az előleg kifizetése miért indokolt és sürgős, például hogy nem rendelkezik elegendő anyagi forrással az elszenvedett sérülés miatt szükséges kezelés igénybevételére. Azonban önmagában az a tény, hogy Ön nehéz pénzügyi helyzetben van, nem elegendő indok az előlegfizetéshez.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Ha a kártérítést megállapító határozat kézhezvételét követően kiderül, hogy a sérülése lényegesen súlyosabb annál, mint amely alapján az első kérelmét elbíráló határozat született, további kérelmet nyújthat be. A túlélő hozzátartozó szintén további kérelmet terjeszthet elő a temetési költségekre és az elmaradó tartásra tekintettel.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

• A kitöltött kérelemnyomtatványt
• A személyazonosító okmány másolatát
• Ha rendelkezésre áll: a rendőrségi jelentést és az ítéletet
• A sérüléssel kapcsolatos orvosi információkat
• Adott esetben a formanyomtatványban előírt egyéb dokumentumokat

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?

Az erőszakos bűncselekmények kompenzálására szolgáló kártérítési alap.

Hová kell elküldeni a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

Az erőszakos bűncselekmények kompenzálására szolgáló kártérítési alaphoz.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A határidő 26 hét, de általában hamarabb sor kerül a határozathozatalra.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

6 héten belül írásbeli kifogást nyújthat be az Alaphoz. Ha nem ért egyet a kifogás tárgyában hozott határozattal, fellebbezést nyújthat be a holland közigazgatási bírósághoz.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Valamennyi formanyomtatvány és információ megtalálható az Alap weboldalán.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Látogasson el az erőszakos bűncselekmények kompenzálására szolgáló kártérítési alap weboldalára.

Az Alap telefonszáma: 070-4142000

Részesülhetek-e költségmentességben (ügyvédi segítségben) a kérelmem elkészítéséhez?

Az áldozatok nem részesülhetnek költségmentességben a kérelem Alaphoz történő benyújtásához igénybe vett ügyvédi segítség tekintetében. Azonban ha segítségre van szüksége a kérelem benyújtásához, a holland áldozatsegítő szolgálat (Slachtofferhulp Nederland) ingyenesen támogatást nyújt.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A holland áldozatsegítő szolgálat ingyenesen támogatást nyújt, ha segítségre van szüksége a kártérítés iránti kérelem benyújtásához.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A bűncselekmények sértettjeiről szóló törvény (Verbrechensopfergesetz, VOG), BGBI. (Bundesgesetzblatt [Szövetségi Közlöny]) Nr. 288/1972., szerint kártérítést abban az esetben fizetnek az egyes magánszemélyeknek, ha valószínűsíthető, hogy hat hónapot meghaladó szabadságvesztéssel járó jogellenes és szándékos cselekmény következtében testi sérülést vagy egészségkárosodást szenvedtek el.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

A hat hónapot meghaladó szabadságvesztéssel járó, testi sérülést vagy egészségkárosodást okozó jogellenes és szándékos cselekményekért.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen. Azon családtagok jogosultak kártérítésre, akik a polgári jog szerint az elhunyt személy eltartottjainak minősültek (gyermekek, házastárs).

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, ha a sértett súlyos sérülést szenvedett el. További feltétel, hogy a bűncselekmény miatt a családtagot (gyermeket, szülőt, házastársat, testvért) olyan sokk kellett hogy érje, amely klinikailag kimutatható pszichés problémákat okozott.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen. Ennek feltétele, hogy a bűncselekményt 2005. június 30-át követően Ausztriában követték el. A kérelmező szokásos tartózkodási helye a bűncselekmény elkövetésekor Ausztriában kellett hogy legyen.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

A bűncselekmények sértettjeiről szóló törvény szerint Ausztria és az Unió állampolgárai (ha a szokásos tartózkodási helyük a bűncselekményt megelőzően Ausztriában volt) főszabály szerint a külföldön bekövetkezett sérülések után is jogosultak kártérítésre.

A 2004/80/EK tanácsi irányelv 2. cikke alapján a kárenyhítést azon tagállam illetékes hatósága fizeti ki, amelynek területén a bűncselekményt elkövették.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

A sértett és a túlélő eltartottak kötelesek segíteni a bűncselekményre és az elkövető kézre kerítésére irányuló nyomozást, ellenkező esetben a kártérítés iránti kérelem elutasításra kerülhet.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem - amennyiben ismert a személye?

Nem.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Nem szükséges, hogy az elkövető személye ismert legyen vagy hogy az elkövetőt elítéljék. Elegendő, ha valószínűsíthető, hogy bűncselekményt követtek el.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A legtöbb esetben a kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított három éven belül kell benyújtania ahhoz, hogy visszamenőleges támogatásban részesülhessen. Amennyiben a kérelmet a fenti határidőn túl terjeszti elő, támogatást a kérelem előterjesztését követő hónappal kezdődően fizetnek.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A következő támogatásokra van lehetőség:

1. Bevételkiesés vagy megélhetési forrás elvesztése miatti kompenzáció;

2. Terápiás kezelés
a) orvosi ellátás,
b) gyógyszeres kezelés,
c) gyógyászati segédeszközök,
d) intézményi gondozás,
e) fogászati kezelés,
f) egészségjavító intézkedések (a társadalombiztosítás általános szabályairól szóló törvény [Allgemeines Sozialversicherungsgesetz] 155. szakasza, BGBI. Nr. 189/1955);

2a. A klinikai és egészségügyi pszichológusok és pszichoterapeuták beavatkozásának költségei válsághelyzet esetén;

3. Ortopédiai ellátás
a) protézisek, ortopédiai és egyéb eszközök készítése, ezek javítása és cseréje,
b) mindennapi használati tárgyak módosításával és a fürdőszoba akadálymentesítésével kapcsolatos költségek megtérítése,
c) a két nyomvonalas jármű fogyatékkal élő sofőr számára való alkalmassá tétele költségeinek fedezésére szolgáló juttatás,
d) két nyomvonalas jármű beszerzésére irányuló támogatás,
e) bármely felmerült utazási és szállítási költség;

4. Orvosi rehabilitáció
a) elhelyezés elsődlegesen rehabilitációval foglalkozó egészségügyi intézményekben,
b) orvosi ellátás, gyógyszeres kezelés és gyógyászati segédeszközök, amennyiben ezek az a) pontban foglalt ellátással összefüggésben vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódva szükségesek,
c) bármely felmerült utazási és szállítási költség;

5. Foglalkozási rehabilitáció
a) foglalkoztatást elősegítő képzés a munkára való alkalmasság visszanyerése vagy javítása érdekében,
b) új szakma elsajátítására irányuló képzés,
c) támogatások vagy hitelek (a társadalombiztosítás általános szabályairól szóló törvény [Allgemeines Sozialversicherungsgesetz, a továbbiakban: 1955. évi ASVG] 198. szakaszának (3) bekezdése);

6. Szociális rehabilitáció
a) a vezetői engedély megszerzése költségeinek fedezésére szolgáló támogatás, amennyiben az adott személytől a fogyatékosságára tekintettel észszerűen nem várható el, hogy tömegközlekedést használjon,
b) átmeneti ellátás (az 1955. évi ASVG 306. szakasza);

7. Ápolási díj, vak személyeknek nyújtott támogatás;

8. Temetési költségek megtérítése;

9. Rászorultsági alapon nyújtott további ellátások;

10. Egyösszegű kártérítés a nem vagyoni kárért (fájdalom és szenvedés).

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

Ez változó.

Vannak havi kifizetések (bevételkiesés/tartás elvesztése miatti kártérítés; rászorultsági alapon nyújtott további ellátások; ápolási díj, vak személyeknek nyújtott támogatás) és egyszeri kifizetések (mint például a temetési költségek megtérítése, egyösszegű kártérítés a nem vagyoni kárért [fájdalom és szenvedés]).

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A bűncselekmények sértettjeiről szóló törvény határozza meg, hogy milyen alapon tagadható meg a kártérítés (például súlyosan gondatlan magatartás, verekedésben való részvétel esetében).

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A legtöbb támogatási forma szempontjából az anyagi helyzetének nincsen jelentősége. A bevételkiesést és a tartás elvesztését polgári jogi szempontok szerint vizsgálják, nem pedig rászorultsági alapon.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Nem.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítés összegét eseti alapon számítják ki. A bevételkiesés és a tartás elvesztése után járó folyamatban lévő kártérítés összegét polgári jogi szempontok alapján számítják ki.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A kártérítésnek nincsen minimális összege.

Egyes támogatási formák esetében jövedelemhatárt vagy rögzített összeget határoznak meg.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem. A kártérítés összegét az érintett hatóság határozza meg; a sértett ugyanakkor köteles együttműködni az eljárás során és biztosítani a szükséges információkat.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Az állami juttatásokat (mint amilyen a munkanélküli-járadék) és a szociális ellátásokat (rokkantsági nyugdíj stb.) a bűncselekmények sértettjeiről szóló törvénnyel összhangban figyelembe veszik és levonják a bevételkiesés után járó kártérítésből.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen. Amennyiben sürgősen szüksége van pénzügyi segítségre. Ehhez valószínűsíteni kell, hogy a kérelem megalapozott.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Igen.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Általában az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni a támogatás iránti kérelmekhez:

• meghatalmazás/jogosultságot vagy a sértettel fennálló kapcsolatot igazoló okirat
• az áldozat halottvizsgálati bizonyítványa
• a rendőrségi jelentés egy példánya
• az ítélet/bírósági határozat egy példánya
• orvosi jelentések és igazolások
• kórházi számlák
• egyéb költségekről kiállított számlák (ápolás, temetés)
• jövedelemigazolás (kereset, szociális jóléti juttatások/kifizetések, ellátások)
• az egyéb forrásokból (társadalombiztosítás, magánbiztosító) származó hozzájárulás (vagy az ilyen hozzájárulás hiányának) igazolása
• a kérelmező erkölcsi bizonyítványának aktuális kivonata

Maga a hatóság is kér be dokumentumokat.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?

A szociális kérdésekkel és a fogyatékkal élőkkel foglalkozó szövetségi hivatal, szociális ügyekért felelős minisztérium (Bundesamt für Soziales und Behindertenwesen - Sozialministeriumservice).
Babenbergerstraße 5, A-1010 Vienna

Tel.: 0043 158831
FAX: 0043(0)10599882516

e-mail: post.wien@sozialministeriumservice.at

Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?

A szociális kérdésekkel és a fogyatékkal élőkkel foglalkozó szövetségi hivatal, szociális ügyekért felelős minisztérium (Bundesamt für Soziales und Behindertenwesen - Sozialministeriumservice).
Babenbergerstraße 5, A-1010 Bécs

Tel.: 0043 158831
FAX: 0043(0)10599882516

e-mail: post.wien@sozialministeriumservice.at

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Az eljárás során megkérhetik rá, hogy abban vegyen részt (szakértői értékelés, kérdések megválaszolása stb. érdekében), egyébként azonban jellemzően nem szükséges jelen lennie.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Ez a kérelmezett kártérítés típusától függ. A határozatot általában pár hónapon belül meghozzák.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

A szociális ügyekért felelős minisztérium határozatával szemben fellebbezés nyújtható be a szövetségi közigazgatási bírósághoz (Bundesverwaltungsgericht), (fellebbezés az alkotmánybíróság [Verfassungsgerichtshof] és a legfelsőbb közigazgatási bíróság [Verwaltungsgerichtshof] előtt is előterjeszthető).

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A kártérítési igény benyújtásához nem szükséges igénylőlapot kitöltenie. Ezzel kapcsolatban a szociális ügyekért felelős minisztérium nyújt tájékoztatást, amely megtalálható a honlapjukon (a vonatkozó formanyomtatványokkal együtt).

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Sozial Ministerium - Sozialentschädigung (a szociális ügyekért felelős minisztérium - szociális kártérítés)

Sozial Ministerium - Sozialentschädigung (a szociális ügyekért felelős minisztérium - a bűncselekmények sértettjei)

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

A szociális ügyekért felelős minisztérium nyújt jogi tájékoztatást. Ügyvédet azonban sem biztosítani, sem fizetni nem tudnak Önnek.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Igen, például a Weisser Ring nevű szervezet.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni - Lengyelország

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Kártérítést abban az esetben kaphat, ha Önnel szemben 7 napon túl gyógyuló súlyos testi sérülést okozó, valamely szerv működését hátrányosan befolyásoló vagy egészségkárosodást okozó bűncselekményt követtek el. Annak nincsen jelentősége, hogy a bűncselekmény szándékos volt-e vagy gondatlan, illetve erőszakos volt-e vagy sem. Jelentősége annak van, hogy a fent körülírt hatással járt-e.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Kártérítés akkor jár Önnek, ha a bűncselekmény következtében életét vesztett sértett az Ön:

• házastársa vagy élettársa,
• szülője, nagyszülője vagy dédszülője,
• gyermeke, ideértve az örökbefogadott gyermeket, unokája vagy dédunokája volt.

Annak nincsen jelentősége, hogy Ön a sértett eltartottja volt-e.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Ilyen esetben csak a bűncselekmény sértettje jogosult kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

A kártérítési jogosultsága nem az állampolgárságán, hanem az állandó lakóhelyén múlik. Kártérítést akkor kaphat, ha az állandó lakóhelye Lengyelországban vagy más uniós tagállamban található.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

A lengyel döntéshozó hatóságtól csak akkor kérhet kártérítést, ha a bűncselekményt Lengyelország területén követték el. Amennyiben a bűncselekményt másik uniós tagállamban követték el, kártérítést csak abban a tagállamban igényelhet. Segítségért az állandó lakóhelye szerint illetékes regionális ügyészséghez fordulhat (Prokurator Okręgowy).

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

A bűncselekményt be kell jelenteni a rendőrségen vagy az ügyészi hivatalnál, mivel a kártérítési kérelemhez csatolni kell a bejelentés másolatát. Ezt nem szükséges személyesen megtennie. Az előkészületi eljárást lefolytató ügyész segíteni fog Önnek a kártérítés igénylésében. Kérjük, legyen rá figyelemmel, hogy az olyan esetekben, ahol az elkövető személye ismeretlen, a bűncselekmény bejelentése hitelesebbé teszi a kérelmét.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

A kártérítési igényét az ügyészi hivatal (rendőrség) vagy a bíróság által folytatott eljárás lezárása előtt is előterjesztheti. A kártérítés tárgyában a büntetőeljárás befejeződését megelőzően is hozható határozat.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Az elkövetővel szemben csak akkor van értelme kártérítést követelni, ha reális esélye van annak, hogy az elkövetőtől kártérítéshez fog jutni. Amennyiben az elkövető nem tud kártérítést fizetni, Ön a kártérítési igényét anélkül előterjesztheti, hogy előtte az elkövetővel szemben keresetet kellene előterjesztenie. Ilyen esetben igazolnia kell, hogy az elkövetőtől nem fog kártérítésben részesülni. Ilyen helyzet állhat elő, ha például az elkövető semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, vagy pedig évekig börtönben lesz és nem fog dolgozni.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Kártérítésre attól függetlenül jogosult, hogy az elkövető ismert-e, illetve az elkövetőt elítélték-e. Ilyen esetben a kártérítési eljárás során azt szükséges bizonyítania, hogy az esemény, amely után kártérítést követel, bűncselekménynek minősül.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kártérítési igényével összefüggésben kérjük, legyen rá figyelemmel, hogy a kérelmét a bűncselekmény elkövetésétől számított öt éven belül kell előterjesztenie. A fenti határidő leteltét követően benyújtott kérelmeket nem bírálják el.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

Kiterjed-e a kártérítés például az alábbiakra:

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) igen
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás stb.) igen
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését stb.) igen
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése nem
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, (például ügyvédi vagy bírósági költségek) nem
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés nem
  • egyéb

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése nem

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek, az orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) igen
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése igen

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció nem

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kompenzációt egy összegben folyósítják. A megítélt összeget az arról szól határozatot meghozó bíróság folyósítja a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

Amennyiben a magatartásával hozzájárult a bűncselekmény elkövetéséhez, a kártérítés összegét ezzel arányosan csökkentik.

Nem részesül kártérítésben, ha részt vett a bűncselekmény elkövetésében, vagy beleegyezett a bűncselekmény következményeinek viselésébe.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az anyagi helyzetének a kártérítés szempontjából nincsen jelentősége. A kérelme elbírálása során elsődlegesen azt vizsgálják, hogy részesülhet-e kompenzációban az elkövetőtől, szociális segítségnyújtó intézménytől vagy biztosítási kötvény alapján. Kártérítést akkor kaphat, ha a bíróság megállapítása szerint egyik fenti forrásból sem fog kompenzációt kapni.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítés megítélésének egyetlen feltétele, hogy teljesen kizárt, hogy az elkövetőtől, szociális segítségnyújtó intézménytől vagy biztosítási kötvény alapján kompenzációban részesülhet.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Ezzel kapcsolatban meg kell jelölnie a bűncselekménnyel összefüggésben Önnél felmerült költségeket. Amennyiben elmaradt jövedelem megtérítését kéri, a jövedelme igazolására szolgáló okiratot kell benyújtania. A kezelésekkel és rehabilitációval kapcsolatos költségeket, valamint a temetési költségeket a legjobban számlák bemutatásával lehet igazolni. Amennyiben nem rendelkezik számlákkal, kérheti tanúk meghallgatását vagy szakértők kijelölését.

Ha a bíróság megítélése szerint az ügyében nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy jogosult megkapni az Ön által kérelmezett összeget, a bíróság a kártérítés összegét az eset összes körülményének mérlegelését követően az általa megfelelőnek ítélt összegben határozza meg.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A kártérítés összege nem haladhatja meg a 25 000 PLN-t, vagy a 60 000 PLN-t, ha a sértett életét vesztette. A kártérítés minimális összegére nem vonatkozik szabályozás.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen, meg kell jelölnie az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon. Erre nem vonatkoznak különleges utasítások, a „Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?” szakasz azonban nyújt némi útmutatást.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Amennyiben az elkövetőtől, szociális segítségnyújtó intézménytől vagy biztosítási kötvény alapján a temetési költségek, elmaradt jövedelmek vagy egyéb megélhetési eszközök (például tartásdíj) elvesztésének, vagy a kezeléssel és rehabilitációval összefüggő költségek fedezésére kifizetésben részesült, a bíróság ezt le fogja vonni a kártérítésből.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

A kérelem megvizsgálását megelőzően a kezelésekkel és rehabilitációval kapcsolatos költségek vagy a temetési költségek fedezése céljából igényelhet egy konkrét összeget (biztosítékot). Az erre vonatkozó kérelmét a kártérítési igénye benyújtása előtt vagy azzal együtt is előterjesztheti.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Kártérítést, főszabály szerint, egyszeri alkalommal ítélnek meg.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

A kártérítési kérelméhez az alábbi dokumentumokat kell csatolnia: másolatot a bűncselekmény bejelentéséről, egy-egy példányt a büntetőeljárás során hozott határozatokból (például a büntetőeljárás megszüntetéséről hozott határozatból), az egészségkárosodásra vonatkozó orvosi igazolások vagy szakértői vélemények másolatát, számlákat és egyéb dokumentumokat.

Amennyiben legközelebbi hozzátartozója halála miatt kér kártérítést, e személy halottvizsgálati bizonyítványát, valamint az Ön és az életét vesztett személy között fennálló kapcsolatot igazoló dokumentumokat (például a születési vagy a házassági anyakönyvi kivonatot) kell csatolnia. Ha e személy az élettársa volt, büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy együtt éltek.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

A kártérítés igénylése során teljes mentességet élvez a bírósági költségek alól. Ez azt jelenti, hogy nem kell viselnie a kérelem benyújtásával, illetve annak elbírálásával kapcsolatos költségeket (például a szakértői vélemények költségeit).

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?

Belföldi ügy esetén a kártérítés iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes kerületi bíróság (sąd rejonowy) bírálja el. Ez általában a településén található vagy a településéhez legközelebb eső kerületi bíróságot jelenti.

Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?

Belföldi ügy esetén a kérelmet annak a bíróságnak a címére kell küldenie, amelyik az ügyében el fog járni.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

A kérelmet elbíráló bíróság dönt arról, hogy az ülésén jelen kell-e Önnek lennie. A bíróság a kérelem vizsgálatára kitűzött időpontról való tájékoztatásával egyidejűleg arról is tájékoztatni fogja Önt, hogy kötelező-e megjelennie.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A kártérítési kérelem elbírálásának nincsen határideje. A határozathozatalhoz szükséges idő nem csupán az ügy bonyolultságától és attól függ, hogy a döntéshozó hatóságnak milyen bizonyítást kell lefolytatnia, hanem azt a döntéshozó hatóság előtt éppen folyamatban lévő ügyek száma is befolyásolja.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Amennyiben nincs megelégedve a bíróság határozatával, a regionális bírósághoz (sąd okręgowy) fellebbezést nyújthat be. Ha a bíróság előtt a képviseletében nem jár el ügyvéd, a fellebbezés előterjesztésének módjáról tájékoztatásban fog részesülni.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A kártérítési igénye alapjául szolgáló bűncselekménnyel kapcsolatos előkészületi eljárást folytató ügyész biztosítja Önnek a kártérítésre vonatkozó szükséges információkat, a kérelmezésre szolgáló formanyomtatványt, valamint elmagyarázza, hogy azt miként kell kitöltenie.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A kártérítéssel kapcsolatos alapvető információk és a kérelmezésre szolgáló formanyomtatvány az igazságügyi minisztérium. honlapján érhetők el.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Jogi segítséget azon személyeknek biztosítanak, akik igazolják, hogy nem engedhetnek meg maguknak ügyvédet. Kérjük, ne feledje: kártérítés igénylése esetén számíthat a kártérítési igénye alapjául szolgáló bűncselekménnyel kapcsolatos előkészületi eljárást folytató ügyész segítségére.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Lengyelországban áldozatsegítő és büntetés-végrehajtást követő segítségnyújtási alap (Fundusz Pomocy Pokrzywdzonym oraz Pomocy Postpenitencjarnej) működik, amely többek között a sértettek és a legközelebbi hozzátartozóik megsegítésére szánt pénzeszközöket gyűjti. Az alapot az igazságügyi miniszter kezeli. A támogatást úgy osztják szét, hogy az alap kezelője nyílt pályázati eljárás keretében kiválasztja azokat a szervezeteket, amelyek pályázatát a legjobbnak ítéli, és e szervezetek számára a bűncselekmények sértettjeinek érdekeit szolgáló intézkedésekre felhasználható támogatást biztosít. Főszabály szerint minden egyes tartományban legalább egy sértetteket segítő szervezet működik.

A pénzeszközöket jogi, pszichés és anyagi támogatás nyújtására használják fel. A jogi segítség a kártérítés igénylésével kapcsolatos segítségnyújtást is magában foglalhatja.

Amennyiben ilyen segítségben kíván részesülni, vegye fel a kapcsolatot olyan nem kormányzati szervvel, amely e célból támogatásban részesült az igazságügyi minisztertől, és igazolja feléjük, hogy bűncselekmény sértettjének minősül. Az ilyen szervezetek listája, valamint az elérhetőségi adataik megtalálhatók az igazságügyi minisztérium honlapján, a bűncselekmények sértettjei számára elérhető intézkedésekkel / segítségnyújtással / a bűncselekmények sértettjei és a legközelebbi hozzátartozóik számára elérhető segítségnyújtással foglalkozó szekcióban (kattintson ide: działalność / pomoc pokrzywdzonym przestępstwem / pomoc pokrzywdzonym przestępstwem oraz osobom im najbliższym – lista podmiotów i organizacji).

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Az „erőszakos bűncselekmények” képezik azokat a bűncselekménytípusokat, amelyek esetében kártérítés kérhető. Olyan bűncselekmények, amelyek rokkantsághoz, legalább 30 napig tartó átmeneti és teljes keresőképtelenséghez vagy halálhoz vezettek; ha a bűncselekmény jelentős romlást idézett elő az áldozat vagy az áldozat halála esetén az áldozat által eltartott vagy az áldozat felelőssége alá tartozó személyek (közeli hozzátartozók) életszínvonalában és életminőségében, és nem kaptak jóvátételt az elkövetőtől.

Például: Emberölés, súlyos testi sértés, nemi erőszak, kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélés, családon belüli erőszak vagy rablás bűncselekményből eredő súlyos fizikai sérülés.

Milyen kárért kaphatok kártérítést?

• Vagyoni kár/tárgyi sérülés: beleértve a bűncselekmény által okozott veszteségeket (például a kórházi kezelés, konzultációk, gyógyszerek költségei stb.), valamint azokat az előnyöket, amelyeket az áldozat már nem szerezhet meg (például a keresőképtelenség miatt elmaradt bér). A közvetlen vagy közvetett sértett által elszenvedett veszteségekért is kérhető kártérítés.
• A pszichés vagy érzelmi sérülés: noha ezek értéke gazdaságilag nem mérhető, pénzügyileg azonban kompenzálható (például az a kár, amely a jólétet, emberi méltóságot, jó hírnevet érinti, és amely a fizikai fájdalmat, a mentális zavart vagy az érzelmi szorongást foglalja magában). Az elszenvedett pszichés vagy érzelmi sérülés miatt csak a közvetlen sértett jogosult kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét veszítette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, azon közeli hozzátartozók kaphatnak pénzügyi segítséget, akik az erőszakos bűncselekmény azon közvetlen áldozatának eltartottjai vagy felelőssége alá tartozó személyek, aki a szándékosan elkövetett erőszakkal közvetlen összefüggésben hunyt el.

Az áldozat halálát megelőzően az előbbi által eltartásra jogosult hozzátartozók kérhetnek kártérítést: például a házastárs vagy a korábbi házastárs, szülők, gyermekek, testvérek, nagynénik, nagybácsik, mostohaapa/mostohaanya bizonyos körülmények között, és azon azonos nemű élettársak, akik az áldozattal több, mint két évig éltek a házastársakéhoz hasonló körülmények között.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Az erőszakos bűncselekmények közvetett sértettje (közeli hozzátartozók) csak az áldozat halála esetén jogosultak kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Azok a belföldi vagy külföldi sértettek, akik Portugália területén vagy portugál lobogó alá tartozó hajón vagy repülőn elkövetett erőszakos bűncselekmény következtében közvetlenül komoly veszteséget szenvedtek el, kártérítést kérhetnek , feltéve, hogy bizonyos jogi feltételek teljesülnek.

Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Kártérítés iránti kérelem:

a) A Portugália területén kívül portugál állampolgárokkal vagy Portugáliában szokásos tartózkodási hellyel rendelkező európai uniós polgárokkal szemben elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai:

A nemzeti területen kívül elkövetett erőszakos bűncselekmények, beleértve a családon belüli erőszakot is, Portugália területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező áldozatai pénzbeli kártérítést kérhetnek a portugál államtól, feltéve, hogy a kár bekövetkezésének helye szerinti államban nem lennének jogosultak a kártérítésre. Ebben az esetben a bűncselekmények áldozatainak védelmével foglalkozó bizottság (Comissão de Proteção às Vítimas de Crimes, CPVC) felelős annak megállapításáért, hogy a kérelmező jogosult‑e kártérítésre a kár bekövetkezésének helye szerinti államban.

b) A valamely másik európai uniós tagállamban elkövetett bűncselekményeknek az ezen másik tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező és a portugál államtól a kártérítés megelőlegezését igénylő áldozatai:

Ha a kártérítést igénylő azon személy, akinek szokásos tartózkodási helye egy másik európai uniós tagállamban található, a tartózkodási helye szerinti állam illetékes hatóságához a kártérítés portugál állam általi megelőlegezése iránti kérelmet nyújtott be, a CPVC kapja meg a kérelmező szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatósága által továbbított kérelmet, és dönt a kártérítésről, majd értesíti e tényről az illetékes hatóságot.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Nem kötelező a bűncselekménynek a bűnüldöző szerveknél történő bejelentése. Mindazonáltal a hatóságok csak úgy szerezhetnek tudomást a bűncselekmény elkövetéséről, és indíthatnak nyomozást, ha panaszt vagy feljelentést tettek.

Ha az áldozat 16 éven aluli személy, nem nyújthat be önállóan panaszt. Törvényes képviselője nyújthatja be a panaszt.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem kell megvárni a kártérítés iránti igény előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejezését. A bűncselekmény elkövetésétől számított egy éven belül kell a CPVC‑hez fordulni.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem — amennyiben ismert a személye?

Nem kell először az elkövetőtől követelni a kártérítést.

Még ha – a kérelmezőnek felróható okból (például nem nyújtott be kártérítési igényt a bírósághoz vagy visszavonta azt) – sem a büntetőeljárásban, sem ezen eljáráson kívül nem is terjesztettek elő polgári jogi kártérítés iránti keresetet, fennállhat a kártérítésre való jogosultság, azonban annak összege az állam által a CPVC útján nyújtott előleg maximális összegének felével csökken.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Még ha az erőszakos bűncselekmény elkövetőjének személye nem is ismert, vagy vele szemben nem lehet vádat emelni és elmarasztaló ítéletet hozni, az áldozat jogosult az állam által a CPVC útján nyújtott kártérítési előlegre.

A CPVC részére benyújtandó, kártérítési előleg iránti kérelemhez csatolni kell a hivatkozott tényeket igazoló iratokat, nevezetesen az elszenvedett sérülések leírását, a keresőképtelenség igazolását, az orvosi dokumentumokat stb.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Igen. A kártérítés iránti kérelmet főszabályként a büntetőeljárás során kell benyújtani. Az áldozatnak a nyomozás végén – például a nyilatkozattétel során – tájékoztatnia kell a nyomozóhatóságot vagy az ügyészt arról, hogy kártérítési igénnyel kíván‑e élni. A vádlottal szemben benyújtott vádirat kézbesítését követően 20 nap áll rendelkezésére a kérelem benyújtására.

Az áldozat a kártérítés vagy az annak megelőlegezése iránti igényt a bűncselekmény elkövetésétől számított egy éven belül terjesztheti a CPVC elé. Ha az áldozat kiskorú volt a bűncselekmény elkövetésekor, a nagykorúság elérését vagy a nagykorúvá válást követő egy évig kérhet kártérítési előleget az államtól.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kártérítés többek között az alábbiakra terjed ki:

a) a bűncselekmény áldozata esetében:

– anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérüléssel összefüggő orvosi költségek (orvosi kezelés – ambuláns és kórházi ellátás, rehabilitáció),
• a sérülésből eredő egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, különös támogatások stb.),
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság):
  • az orvosi kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését stb.),
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése,
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei (például ügyvédi díjak vagy a bírósági eljárás költségei),
  • az ellopott vagy megrongált személyes vagyontárgyakra tekintettel járó kártérítés,

– pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése;

a) a jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek,
• az orvosi ellátás költségei (például a családtag gyógykezelése, ambuláns és kórházi ellátás, rehabilitáció),
• a megélhetési források vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése.

A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A családon belül erőszak áldozatainak járó kártérítési előleget főszabályként havi részletek formájában folyósítják hat hónapon keresztül, amely ugyanennyi idővel meghosszabbítható. A különleges szükség és a megélhetési források hiányának kivételes és kellően indokolt eseteiben egy összegben is nyújtható.

Erőszakos bűncselekmény esetén a bűncselekmény áldozatainak járó kártérítési előleget egy összegben teljesítik, amely éves kifizetés formájában valósulhat meg.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A bizottság csökkentheti a kártérítés megítélhető összegét, vagy megtagadhatja a kártérítést az áldozatnak az elkövetés előtt, során vagy után tanúsított magatartására, az elkövetővel vagy annak környezetével fennálló kapcsolatára tekintettel, vagy ha az áldozat magatartása ellentétes az igazságérzettel vagy a közrenddel.

Az áldozat vagy a kérelmező magatartása ugyanakkor nem releváns a kártérítés összegének csökkentése vagy annak elutasítása szempontjából, ha a károkat szárazföldi gépjármű okozta, vagy bizonyos esetekben a munkahelyi vagy szolgálati balesetekre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén.

A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítési előleg megítélésére és a kártérítés összegének megállapítására vonatkozó határozathozatal során a következőket kell figyelembe venni:

• erőszakos bűncselekmények esetén az életszínvonal vagy az életminőség jelentős romlása,
• családon belüli erőszak esetén az áldozat súlyos pénzügyi nehézsége.

Erőszakos bűncselekmények esetén figyelembe kell venni az áldozat által más forrásokból, így az elkövetőtől vagy a társadalombiztosítástól kapott összeget; a magán életbiztosításból vagy az egyéni balesetbiztosításból származó pénzeszközök főszabályként nem tartoznak e körbe.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítésre vonatkozó határozat meghozatalakor figyelembe kell venni azt is, ha az elkövetővel szemben indított büntetőeljárás során nem került sor kártérítés megítélésére, vagy valószínűsíthető, hogy az elkövető nem téríti meg a kárt, és a kártérítésnek nincs más hatékony vagy megfelelő formája.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Erőszakos bűncselekmény áldozatai esetében a kártérítés összegét a méltányosság elvével összhangban és a más forrásokból (így az elkövetőtől vagy a társadalombiztosításból) kapott összegek figyelembevételével kell kiszámítani.

Az elmaradt jövedelem (már nem megszerezhető összegek) megtérítése iránti kérelem esetén a CPVC figyelembe veszi az áldozatnak a bűncselekmény elkövetését megelőző 3 évre vonatkozó jövedelemadóbevallását is. Az áldozat halála esetén a kérelmező (közeli családtag) adóbevallása alkalmazható a számítás alapjaként, vagy ennek hiányában a kártérítés összegét a garantált havi minimálbért meg nem haladó összegű bevétel alapján kell kiszámítani.

A családon belüli erőszak esetén a CPVC különösen a méltányosság elvével összhangban állapítja meg a kártérítés összegét. A családon belüli erőszak áldozatai részére járó kártérítési előleg esetén a bűncselekményből eredően elszenvedett súlyos pénzügyi nehézség képezi az egyik jogosultsági feltételt. Ehhez be kell jelentenie a pénzügyi vagy családi körülményekben bekövetkezett valamennyi változást.

Az áldozat által magán életbiztosításból vagy egyéni balesetbiztosításból kapott összegek csak akkor vehetők figyelembe, ha a kártérítés összegét méltányossági alapon határozzák meg.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Ha az áldozat a CPVC-től kártérítési előleg fizetését kéri, többek között meg kell jelölnie a kért kártérítés összegét.

Erőszakos bűncselekmény áldozatai esetében halál vagy súlyos sérülés esetén az áldozatok személyenként legfeljebb 34 680 euró összegű kártérítést kaphatnak.

Több személy ugyanazon bűncselekmény következtében bekövetkezett halála vagy súlyos sérülése esetén a kártérítési előleg személyenként legfeljebb 30 600 euró lehet, és összességében nem haladhatja meg a 91 800 eurót.

Az éves kifizetés formájában teljesítendő előleg esetén a maximális összeg 4080 euró. Ha ugyanazon bűncselekménynek több áldozata van, a teljes összeg nem haladhatja meg a 12 240 eurót.

Családon belüli erőszak esetén a megítélhető összeg nem haladhatja meg a vonatkozó garantált havi minimálbérnek megfelelő havi összeget 6 hónapos időszakra (amely ugyanennyi idővel meghosszabbítható). Különös pénzügyi nehézség esetén az előleg kifizetése akár a különös körülményekre vonatkozó vizsgálat (instrução) befejezése előtt is kérhető, ha a megítélendő összeg tekintenében változást nem jeleztek.

*2019. évi értékek

Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen, ezt az információt meg kell jelölni a formanyomtatványon.

Egy másik európai uniós tagállam általi kártérítés esetén, ha e tagállam kártérítés iránti kérelmet továbbított a CPVC-hez, és a kérelmező szokásos tartózkodási helye Portugáliában található, a CPVC tájékoztatja a kérelmezőt a kártérítés iránti kérelem és a szükséges igazoló dokumentumok benyújtásának módjáról.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Ha az áldozat az előleg vagy a kártérítés megfizetése után bármilyen módon eredményes jogorvoslattal él, vagy kártérítési követelést érvényesít, a CPVC a kapott összegek teljes vagy részleges visszatérítését írja elő.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Előleg a következő feltételek teljesülése esetén nyújtható:

a) erőszakos bűncselekmény áldozatai esetében:

• a bűncselekményt Portugália területén követték el, vagy Portugália területén kívül portugál vagy európai uniós állampolgár ellen követték el, és a sértett nem jogosult kártérítésre abban az államban, amelyben a bűncselekményt elkövették,
• a bűncselekmény legalább 30 napig tartó átmeneti és teljes munkaképtelenséget idézett elő, vagy az áldozat halálát okozta,
• a bűncselekmény miatt súlyosan romlott az áldozat életszínvonala és jelentősen romlott életminősége (e két követelménynek együttesen kell fennállnia),
• nem került sor az elszenvedett károk más forrásból – az elkövetőtől vagy saját biztosításból – való megtérítésére,
• a törvény által előírt kivételek nem alkalmazandók az áldozat esetében, és különösen az áldozatnak a bűncselekmény előtt, során és után tanúsított magatartása nem volt ellentétes a közrenddel és az igazságérzettel;

b) családon belüli erőszak áldozatai esetében:

• ha ismétlődően vagy egyszeri alkalommal fizikai vagy pszichés bántalmazás történt, beleértve a testi fenyítést, a szabadságmegvonást és a szexuális bűncselekményeket is,
• ha a bűncselekményt kiskorú ellen, kiskorú jelenlétében, a közös lakóhelyen vagy az áldozat lakóhelyén követték el, vagy
• ha az interneten vagy más széles körű nyilvános közvetítés útján – akár az áldozatok beleegyezésével, akár anélkül – az áldozatok egyikének magánéletével kapcsolatos személyes adatokat tettek közzé, beleértve a kép- vagy hangfelvétel közzétételét is, és
• ha az áldozat súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd a bűncselekmény eredményeként, és
• a bűncselekményt Portugália területén követték el, vagy Portugália területén kívül portugál vagy európai uniós állampolgár ellen követték el, és a sértett nem jogosult kártérítésre abban az államban, amelyben a bűncselekményt elkövették (ennek ellenőrzése a CPVC feladata),
• a törvény által előírt kivételek nem alkalmazandók az áldozat esetében, és különösen az áldozatnak a bűncselekmény előtt, során és után tanúsított magatartása nem volt ellentétes a közrenddel és az igazságérzettel.

Függetlenül attól, hogy erőszakos bűncselekményről vagy családon belüli erőszakról van‑e szó, nyilvánvaló pénzügyi nehézség esetén haladéktalanul sor kerülhet a később megállapítandó kártérítésből történő előlegfizetésre, már azt megelőzően is, hogy a CPVC lezárná a kártérítés megítélésének előzetes értékelésére vonatkozó eljárást.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

A CPVC mérlegelési jogkörrel rendelkezik olyan esetek elbírálásakor, amelyek a korábban elbírált esetekhez képest új elemeket vagy a körülmények jellege alapján megállapított kártérítési összegekről szóló iránymutatásoktól (amelyeket korábban maga a CPVC állapított meg) eltérő különös körülményeket tartalmaznak.

Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?

a) Az erőszakos bűncselekmények áldozatainak járó állami kártérítés (Indemnização pelo Estado a Vítimas de Crimes Violentos – formanyomtatvány)

A kért iratok:

• a teljes körűen meghatározott követelés,
• a kért kártérítés összegének megjelölése,
• az áldozat (vagy kérelmező, amennyiben nem a bűncselekmény közvetlen áldozata) bevételét igazoló jövedelemadó-bevallás a bűncselekmény elkövetését megelőző évre, a bűncselekmény elkövetésének évére, valamint a bűncselekmény elkövetését követő évre vonatkozóan,
• a büntetőeljárás iratanyagának kivonata az ítélet másolatával és annak jogerőre emelkedésének napjával,
• meghatalmazás, amennyiben a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be,
• hivatalból történő kijelölés esetén az ügyvédet kijelölő határozat.

b) A családon belüli erőszak áldozatainak járó állami kártérítés (Indemnização pelo Estado a Vítimas de Crimes de Violência Doméstica – formanyomtatvány)

A kért iratok:

• a teljes körűen meghatározott követelés,
• a kért kártérítés összegének megjelölése,
• az áldozat jogállás vagy a különösen sérülékeny áldozat jogállás,
• a rendőrségi jegyzőkönyv vagy panasz másolata,
• pénzügyi, szociális és a családról készített jelentés, ha az áldozat védelmet kapott.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem. A kérelem benyújtása során az áldozat mentesül a költségek vagy kiadások megfizetése alól, és az e kérelemhez szükséges dokumentumok és igazolások is ingyenesen igényelhetők.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A CPVC (Comissão de Proteção às Vítimas de Crimes – a bűncselekmények áldozatainak védelmével foglalkozó bizottság) az igazságügyi minisztérium azon szerve, amelynek feladata az erőszakos bűncselekmények és a családon belüli erőszak áldozatai által a nemzeti eljárás keretében benyújtott állami kártérítési igények elbírálása.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A bűncselekmények áldozatainak védelmével foglalkozó bizottsághoz (lásd az előző választ).

Hely és elérhetőség:

Comissão de Proteção às Vítimas de Crimes

• Cím: Avenida Fontes Pereira de Melo, nº 7 – Piso 7º Dto., 1050-115 Lisszabon

• Tel.: (+351) 21 322 24 90

• Fax: (+351) 21 322 24 91

• E-mail: correio.cpvc@sg.mj.pt

Félfogadás:

• Hétfő–péntek: 9:30–12:30, 14:00–16.30

További információ: https://cpvc.mj.pt/

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem kell jelen lennie a döntéshozatali eljárás során, kivéve ha a CPVC szükségesnek ítéli a jelenlétet.

Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A kártérítési kérelem beérkezését követően a CPVC‑nek egy hónap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a kérelmet, és megtegye a szükséges lépéseket; az egy hónapos időszak leteltét követően a CPVC haladéktalanul meghozza határozatát a követelés megítélhetősége és a fizetendő összeg tárgyában.

Fel tudok lépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

Igen. Ha a kérelmező úgy véli, hogy a CPVC határozata hibás, 15 napja van arra, hogy a bizottsághoz panaszt nyújtson be. A kérelemben a kérelmezőnek meg kell jelölnie a követelése alapját, az azokat álláspontja szerint megfelelően alátámasztó bizonyítékkal együtt.

A CPVC-nek 30 nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a panaszt, és döntsön arról, a megtámadott határozat helybenhagyásával, visszavonásával, megsemmisítésével, módosításával vagy felváltásával.

Ha a kérelmező nem ért egyet a panasz tárgyában hozott határozattal, megtámadhatja a határozatot a közigazgatási bíróságok előtt.

Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?

A bűncselekmények áldozatainak védelmével foglalkozó bizottság honlapján: https://cpvc.mj.pt/?page_id=31

Két különböző formanyomtatvány van: egy az erőszakos bűncselekmények áldozatainak és egy a családon belüli erőszak áldozatainak.

Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A bűncselekmények áldozatainak védelmével foglalkozó bizottság (Comissão de Proteção às Vítimas de Crimes – CPVC): https://cpvc.mj.pt/.

Portugál Áldozatsegítő Szervezet (Associação Portuguesa de Apoio à Vítima – APAV): http://www.apav.pt/.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Az állam biztosítja, hogy az erőszakos bűncselekmények és a családon belüli erőszak esetén az áldozatok ingyenesen jogi tanácsot kérhessenek, és ha szükséges, ezt követően költségmentességben részesüljenek.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A bűncselekmények áldozatainak védelmével foglalkozó bizottság (Comissão de Proteção às Vítimas de Crimes – CPVC):

• Személyesen: Av. Fontes Pereira de Melo, nº 7, 7.º dto., 1050-115 Lisszabon, hétfő–péntek: 9:30–12:30 és 14:00–16:30
• Postán a bizottság honlapján elérhető formanyomtatvány felhasználásával
• E-mailben: correio.cpvc@sg.mj.pt
• Online az erőszakos bűncselekmények áldozatainak szóló formanyomtatvány (Indemnização pelo Estado a Vítimas de Crimes Violentos) vagy a családon belüli erőszak áldozatainak szóló formanyomtatvány (Indemnização pelo Estado a Vítimas de Crimes de Violência Doméstica) kitöltésével (https://cpvc.mj.pt/)
• Telefonon: (+351) 213 222 490, a vezetékes szám hívásdíjával, 9:30–12:30 és 14:00–16:30

Portugál Áldozatsegítő Szervezet (Associação Portuguesa de Apoio à Vítima – APAV):

• Áldozatsegítő telefonos szolgálat: (+351) 116 006 (munkanapokon 9 és 21 óra között)
• Online, az APAV honlapján: http://www.apav.pt/ (elérhető portugál, angol, orosz és kínai nyelven), vagy a http://infovitimas.pt/pt/app/ internetcímen
• Videós jelnyelvi tolmácsszolgálat / SERV IIN - videóhívás útján (+351 12 472), munkanapokon 10 és 18 óra között

Az állampolgárok és a nemek közötti esélyegyenlőség bizottsága (Comissão para a Cidadania e Igualdade de Género – GIG):

• A családon belüli erőszak áldozatainak információs szolgálata (Serviço de Informação às Vítimas de Violência Doméstica – tájékoztatás az áldozatok jogairól, az ország területén igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről, valamint arról, hogy hogy hol vehető igénybe pszichológiai és szociális támogatás, illetve jogi tájékoztatás) – Telefon: (+351) 800 202 148 (ingyenes, név nélküli, bizalmas 24 órás szolgálat a hét minden napján)

Milyen típusú bűncselekmény esetén kérhető kárenyhítés?

Pénzbeli kárenyhítésre jogosultak azok az áldozatok, akik ellen a következő bűncselekményeket követték el: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete a büntető törvénykönyv 188. és 189. cikke alapján, testi sértés a büntető törvénykönyv 194. cikke alapján, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg a büntető törvénykönyv 218–220. cikke alapján, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem a büntető törvénykönyv 210. és 211. cikke alapján, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény.

Milyen típusú sérülés esetén kérhető kárenyhítés?

Pénzbeli kárenyhítésre jogosultak

• az áldozatok a következők tekintetében: az áldozatnál felmerülő kórházi és másfajta orvosi költségek; az áldozat vagyonának megsemmisítéséből, elértéktelenedéséből vagy használhatatlanná tételéből vagy az áldozatnak a bűncselekmény elkövetésével történő kifosztásából származó anyagi károk; azon haszon, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot,
• a házastárs, a gyermekek és az elhunyt személy által eltartott személyek a következők tekintetében: temetkezési költségek; azon tartás, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot.

Jogosult-e kárenyhítésre a bűncselekmény következtében elhunyt sértett hozzátartozója vagy eltartottja? Mely hozzátartozók vagy eltartottak jogosultak kárenyhítésre?

Kérelem alapján e fejezet szerint az áldozatok következő kategóriái jogosultak kárenyhítésre:

1. azok a személyek, akik ellen a következő bűncselekményeket követték el: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete a büntető törvénykönyv 188. és 189. cikke alapján, testi sértés a büntető törvénykönyv 194. cikke alapján, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg a büntető törvénykönyv 218–220. cikke alapján, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem a büntető törvénykönyv 210. és 211. cikke alapján, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény;
2. a házastárs, a gyermekek és a fent említett bűncselekmények következtében elhunyt személy által eltartott személyek.

Kérhet‑e kárenyhítést a bűncselekményt túlélő áldozat hozzátartozója vagy eltartottja? Mely hozzátartozók vagy eltartottak jogosultak kárenyhítésre ebben az esetben?

Igen, azon áldozat közvetlen családtagjai (örökösei), egészen a másodfokú rokonokig és házastársának másodfokú rokonáig, aki nem halt meg, de súlyos sérülést szenvedett el szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény közvetlen következményeként, pénzügyi támogatást kaphatnak.

Kérelem alapján az áldozatok következő kategóriái jogosultak kárenyhítésre:

1. azok a személyek, akik ellen a következő bűncselekményeket követték el: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete a büntető törvénykönyv 188. és 189. cikke alapján, testi sértés a büntető törvénykönyv 194. cikke alapján, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg a büntető törvénykönyv 218–220. cikke alapján, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem a büntető törvénykönyv 210. és 211. cikke alapján, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény;
2. a házastárs, a gyermekek és a fent említett bűncselekmények következtében elhunyt személy által eltartott személyek.

A fent említett áldozatok akkor jogosultak pénzbeli kárenyhítésre, ha a bűncselekményt Románia területén követték el, és az áldozat:

1. román állampolgár;
2. Romániában jogszerűen élő külföldi állampolgár vagy hontalan személy;
3. valamely uniós tagállamnak a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Románia területén jogszerűen tartózkodó állampolgára; vagy
4. valamely uniós tagállam területén élő és a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Románia területén jogszerűen tartózkodó külföldi állampolgár vagy hontalan személy.

A személyek fenti kategóriáiba nem tartozó áldozatok azon nemzetközi megállapodások alapján jogosultak a pénzbeli kárenyhítésre, amelyeknek Románia részes fele.

Jogosult‑e kárenyhítésre az a személy, aki nem uniós tagállam állampolgára?

Igen. Az áldozatok akkor jogosultak kárenyhítésre, ha a bűncselekményt Románia területén követték el, és az áldozat:

1. román állampolgár;
2. Romániában jogszerűen élő külföldi állampolgár vagy hontalan személy;
3. valamely uniós tagállamnak a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Románia területén jogszerűen tartózkodó állampolgára; vagy
4. a valamely uniós tagállam területén élő és a bűncselekmény elkövetésének időpontjában Románia területén jogszerűen tartózkodó külföldi állampolgár vagy hontalan személy.

Az a személy, aki ebben az országban él (a szokásos tartózkodási helye ebben az országban található) vagy innen származik (ennek az országnak az állampolgára), kérhet‑e kárenyhítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el? Megteheti-e ezt ahelyett, hogy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti országban igényelne kárenyhítést? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem. Az áldozatok akkor jogosultak kárenyhítésre, ha a bűncselekményt Románia területén követték el.

A kárenyhítés igényléséhez először be kell jelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen. Az áldozat csak abban az esetben jogosult pénzbeli kárenyhítésre, ha a bűncselekmény elkövetésétől számított 60 napon belül feljelentést tett az ügyészségnél vagy a bíróságon, illetve a házastárs, a gyermekek és az elhunyt személy által eltartott személyek esetében azon naptól számított 60 napon belül, amikor az áldozat tudomást szerzett a bűncselekmény elkövetéséről.

Ha az áldozat fizikai vagy szellemi állapota miatt nem tudott feljelentést tenni az ügyészségnél, a 60 napos határidőt ezen állapot megszűnésének napjától kell számítani.

A 18. életévet be nem töltő és azon áldozatok, akikkel szemben tiltó végzést hoztak, nem kötelesek a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban feljelentést tenni az ügyészségen. A kiskorú vagy a tiltó végzés hatálya alatt álló személy törvényes képviselője a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban az ügyészséghez fordulhat.

Meg kell-e várni a kárenyhítés iránti igény előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejezését?

Nem. Az áldozatok a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottsághoz (Comisiei pentru acordarea de compensații financiare victimelor infracțiunilor) fordulhatnak annak érdekében, hogy előleget kapjanak a pénzbeli kárenyhítés összegéből, amely az áldozat előleg iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összegig terjedhet.

Az előleg a pénzügyi kárenyhítés iránti keresetben vagy külön kérelem keretében kérhető, amely bármikor benyújtható az ügyészséghez vagy a bírósághoz fordulás után, de legkésőbb a kárenyhítési igény benyújtásának napjától számított 30 napon belül. Ha az előleget külön kérelemben kérik, abban a bírósági eljárás szakaszát is meg kell jelölni.

Az előleget akkor fizetik ki, ha az áldozat bizonytalan pénzügyi helyzetben van.

Az áldozatnak a pénzbeli kárenyhítés összegéből igényelhető előleg iránti kérelmét a kereset benyújtásának napjától számított 30 napon belül bírálja el a bűncselekmények áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság két bírája.

A pénzbeli kárenyhítés iránti kereset elutasítása esetén az áldozat köteles visszatéríteni az előleget, kivéve ha a pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet csak azzal az indokkal utasították el, hogy az elkövető nem fizetésképtelen, vagy nem tűnt el.

Az az áldozat, aki a pénzbeli kárenyhítésből igényelhető előleget kapott, köteles azt visszatéríteni, ha az előírt határidőn belül nem nyújtotta be a pénzbeli kárenyhítés iránti keresetét.

Először az elkövetőtől kell kárenyhítést követelni, ha ismert a személye?

Igen. Ha az elkövető személye ismert, az áldozat akkor jogosult a pénzbeli kárenyhítésre, ha keresetet nyújt be; az áldozat a büntetőeljárás keretében polgári jogi igényt nyújtott be; az elkövető fizetésképtelen vagy eltűnt; az áldozat a biztosítótársaságtól nem kapott teljes körű térítést az elszenvedett károkért.

Abban az esetben is kérhető kárenyhítés, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy őt nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztani a követelést?

Igen. Ha az elkövető személye ismeretlen, az áldozat pénzbeli kárenyhítés iránti keresetet nyújthat be, ha a biztosítótársaságtól nem kapott teljes körű térítést az elszenvedett károkért.

Van-e határideje a kárenyhítési igény előterjesztésének?

Ha az elkövető személye ismert, az áldozat akkor jogosult a pénzbeli kárenyhítésre, ha a következő követelmények teljesülnek:

• az áldozat pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet nyújtott be – adott esetben – attól a naptól számított egy éven belül:
  1. hogy azon ítélet jogerőre emelkedett, amelyben a büntetőbíróság elítélésről vagy felmentésről határozott, és helyt adott a polgári jogi kárigénynek, vagy amelyben felmentésről vagy a büntetőeljárás lezárásáról határozott;
  2. hogy az ügyész elrendelte a büntetőeljárás megszüntetését egyes személyek tekintetében, vagy lezárta a büntetőeljárást;
  3. hogy határozatot hoztak arról, hogy nem indítanak büntetőeljárást,
• az áldozat a büntetőeljárás keretében polgári jogi igényt nyújtott be,
• az elkövető fizetésképtelen vagy eltűnt,
• az áldozat a biztosítótársaságtól nem kapott teljes körű térítést az elszenvedett károkért.

Ha az elkövető személye ismeretlen, az áldozat a bűncselekmény elkövetésétől számított három éven belül pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet nyújthat be.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kárenyhítés?

Pénzbeli kárenyhítésre jogosultak

• az áldozatok a következők tekintetében: az áldozatnál felmerülő kórházi és másfajta orvosi költségek, az áldozat vagyonának megsemmisítéséből, elértéktelenedéséből vagy használhatatlanná tételéből vagy az áldozatnak a bűncselekmény elkövetésével történő kifosztásából származó anyagi károk; azon haszon, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot,
• a házastárs, a gyermekek és az elhunyt személy által eltartott személyek a következők tekintetében: temetkezési költségek; azon tartás, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot.

A kárenyhítést egy összegben vagy havi részletekben folyósítják?

A támogatást egyszeri összegben nyújtják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartás, a saját bűnügyi nyilvántartás vagy az együttműködés kárenyhítési eljárás során történő elmulasztása hogyan befolyásolhatja a kárenyhítési kérelem elbírálásának esélyeit és/vagy a kifizetendő összeget?

Nem nyújtható pénzbeli kárenyhítés, ha:

• megállapítást nyer, hogy hiányzik a cselekmény, vagy a büntetőtörvény nem rendelkezik arról, vagy a cselekményt az áldozat elleni támadással szembeni jogos önvédelemben követték el,
• az áldozatot jogerős ítéletben elítélték szervezett bűnözői csoportban való részvétel miatt,
• az áldozatot jogerős ítéletben elítélték szándékos vagy gondatlan emberölés és előre kitervelt emberölés, súlyos testi sértés, olyan szándékos bűncselekmények miatt, amelyek az áldozat súlyos testi bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szemérem elleni erőszakban nyilvánulnak meg,
• a bíróság az elkövető érdekében enyhítő körülményként veszi figyelembe, ha az áldozat elleni támadással szembeni jogos önvédelem korlátját túllépték, valamint az erős felindulás enyhítő körülményét.

A pénzügyi helyzet hogyan befolyásolhatja a kárenyhítési kérelem elbírálásának esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét?

A pénzügyi helyzetet nem kell figyelembe venni.

Van-e más olyan szempont, amely befolyásolhatja a kárenyhítési kérelem elbírálásának esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét?

Az elkövető által polgári jogi igény címén megfizetett összeget és az áldozat által a biztosítótársaságtól az elkövetett bűncselekmény által okozott károk ellenében megszerzett térítés összegét levonják az állam által az áldozat részére nyújtott pénzbeli kárenyhítés összegéből.

Hogyan kell kiszámítani a kárenyhítés összegét?

Az áldozat pénzbeli kárenyhítésre jogosult az elkövetett bűncselekmény következtében általa elszenvedett károk következő kategóriái tekintetében:

1. azon áldozatok esetében, akik ellen a következő bűncselekményeket követték el: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete, testi sértés, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény:
   1. az áldozatnál felmerülő kórházi és másfajta orvosi költségek,
   2. az áldozat vagyonának megsemmisítéséből, elértéktelenedéséből vagy használhatatlanná tételéből vagy az áldozatnak a bűncselekmény elkövetésével történő kifosztásából származó anyagi károk;
   3. azon haszon, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot,
2. azon áldozatok esetében, mint a házastárs, a gyermekek és a fent említett bűncselekmények következtében elhunyt személy által eltartott személyek:
   1. temetkezési költségek;
   2. azon tartás, amelytől az elkövetett bűncselekmény eredményeként megfosztották az áldozatot.

A 2. pont a) alpontjában említett anyagi károk esetében nyújtott pénzbeli kárenyhítés az áldozat pénzbeli kárenyhítés iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összegig terjedhet.

Az elkövető által polgári jogi igény címén megfizetett összeget és az áldozat által a biztosítótársaságtól az elkövetett bűncselekmény által okozott károk ellenében megszerzett térítés összegét levonják az állam által az áldozat részére nyújtott pénzbeli kárenyhítés összegéből.

A megítélhető kárenyhítésnek van minimális vagy maximális összege?

Az anyagi károk esetében nyújtott pénzbeli kárenyhítés az áldozat pénzbeli kárenyhítés iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összegig terjedhet.

Meg kell jelölni az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapható-e valamilyen útmutatás az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen. A pénzbeli kárenyhítés iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. az áldozat vezetékneve, keresztneve, állampolgársága, születési helye és ideje, az áldozat lakóhelye vagy tartózkodási helye;
2. a károkozó bűncselekmény elkövetésének ideje, helye és körülményei;
3. a 27. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó bűncselekmények elkövetése következtében elszenvedett károk egyes kategóriái;
4. adott esetben a megkeresett ügyészség vagy a bíróság megnevezése és a megkeresés időpontja;
5. adott esetben az ítélet vagy ügyészségi határozat száma és meghozatalának napja a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján;
6. a házastárs, a gyermekek vagy az elhunyt személy által eltartott személyek e jogállása a 21. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint;
7. a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok;
8. az elkövető által kártérítéseként megfizetett összeg, vagy az áldozat által a biztosítótársaságtól a bűncselekmény elkövetésével okozott károk ellenében megszerzett térítés;
9. a pénzbeli kárenyhítés címén kért összeg.

A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli kárenyhítési kérelemben szereplő adatokra vonatkozó igazoló dokumentumok másolatait, valamint az áldozat birtokában lévő egyéb olyan dokumentumokat, amelyek segítséget nyújtanak a követelés elbírálásához.

Lehetőség van iránymutatás kérésére, amelyet nem a bíróság, hanem a bűncselekmények áldozatainak segítséget nyújtó (a bűncselekmények áldozatainak tájékoztatásával, támogatásával és védelmével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 211/2004. sz. törvény alapján a szociális ellátásért és gyermekgondozásért felelős főigazgatóság keretében létrehozott) szolgálatok adnak a törvény alapján az áldozatok segítségnyújtásra vonatkozó szükségleteinek meghatározására irányuló értékelést követően.

Létrejön egy, a bűncselekmények áldozatait támogató osztály, amelynek feladata a bűncselekmények áldozatainak támogatására és védelmére irányuló szolgáltatások nyújtása az egyes főigazgatóságok szervezetén belül, ahol legalább három szakember dolgozik, azaz: szociális segítő, pszichológus, jogi tanácsadó.

A bűncselekmények áldozatainak tájékoztatására, támogatására és védelmére irányuló folyamat a következő szakaszokból áll:

1. azonosítás: a bűncselekmény áldozata jogállás megállapítása e törvény alkalmazásában;
2. áttétel – az áldozat átirányítása a bűncselekmények áldozatait segítő szolgálathoz, valamint a 3^1. cikkben felsorolt, szociális szolgáltatási osztályokhoz és szolgáltatókhoz;
3. kezdeti tájékoztatás – általános információk nyújtása az áldozatok részére a jogaikra és az általuk igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozóan;
4. az áldozatok helyzetének a bűncselekmények áldozatait segítő szolgálat, valamint a 3^1. cikkben felsorolt, szociális szolgáltatási osztályok és szolgáltatók által történő értékelése a támogatásra és védelemre irányuló esetleges intézkedések meghatározása érdekében;
5. a támogatásra és védelemre irányuló szolgáltatások nyújtása;
6. a támogatásra és védelemre irányuló szolgáltatások nyomon követése és értékelése.

A főigazgatóságok ingyenesen nyújtják a támogatásra és védelemre irányuló szolgáltatásokat a bűncselekmények áldozatai vagy azok családtagjai részére az áldozat vagy annak családtagjainak kérelmére, valamint mind az önkormányzatokhoz, városokhoz és községekhez kapcsolódó állami szociális szolgáltatók, mind a magán szociális szolgáltatók is nyújthatnak ilyen szolgáltatásokat.

A segítségnyújtásra és védelemre irányuló szolgáltatások iránti kérelmet a főigazgatóság részére kell címezni, de az a magán- vagy állami szociális szolgáltatókhoz is benyújtható, ebben az esetben a szolgáltatónak írásban értesítenie kell erről azon főigazgatóságot, amelynek illetékességi területén a vonatkozó szolgáltatás kedvezményezettjének lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

Az áldozatok - a beazonosított igényeik függvényében - átirányíthatók a közeli szociális, oktatási, egészségügyi ellátást vagy egyéb, a törvénynek megfelelően nyújtott általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóhoz.

A bűncselekmények áldozatainak és családtagjaiknak nyújtott, támogatásra és védelemre irányuló szolgáltatások a következők lehetnek:

1. az áldozatot megillető jogokról való tájékoztatás;
2. pszichológiai tanácsadás, a másodlagos és ismételt áldozattá válással, illetve a megfélemlítéssel és bosszúval kapcsolatos kockázatatokkal összefüggő tanácsadás;
3. tanácsadás a bűncselekmény következtében felmerülő pénzügyi és gyakorlati kérdésekben;
4. társadalmi beilleszkedést/visszailleszkedést elősegítő szolgáltatások;
5. érzelmi és szociális támogatás a társadalmi beilleszkedés céljából;
6. tájékoztatás és tanácsadás az áldozat büntetőeljárásokban betöltött szerepéről, ideértve az eljárásban való részvételre való felkészülést is. Ezek a tájékoztatással és tanácsadással összefüggő szolgáltatások nem tartalmazzák a bűncselekmények áldozatainak tájékoztatásával, támogatásával és védelmével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 211/2004. sz. törvény 14–20. cikke szerinti bűncselekmények áldozatainak járó ingyenes jogi segítségnyújtást, valamint a büntetőperrendtartásról szóló, később módosított és kiegészített 135/2010. sz. törvénykönyv alapján a sértett személynek nyújtott jogi segítséget;
7. az áldozat más szakosított szolgáltatóhoz, adott esetben: szociális, egészségügyi, foglalkoztatási, oktatási vagy a törvény alapján egyéb általános érdekű szolgáltatást nyújtó szolgáltatóhoz történő irányítása.

Le kell‑e vonni a hatóság vagy szerv által fizetendő kárenyhítés összegéből a veszteségek más forrásokból (például a munkáltatótól vagy magánbiztosításból) való megtérítésének összegét?

Igen. Az elkövető által polgári jogi igény címén megfizetett összeget és az áldozat által a biztosítótársaságtól az elkövetett bűncselekmény által okozott károk ellenében megszerzett térítés összegét levonják az állam által az áldozat részére nyújtott pénzbeli kárenyhítés összegéből.

Kaphatok-e kárenyhítési előleget? Ha igen, milyen feltételekkel?

Az áldozatok a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottsághoz (Comisiei pentru acordarea de compensații financiare victimelor infracțiunilor) fordulhatnak annak érdekében, hogy előleget kapjanak a pénzbeli kárenyhítés összegéből, amely az áldozat előleg iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összegig terjedhet.

Az előleg a pénzügyi kárenyhítés iránti keresetben vagy külön kérelem keretében kérhető, amely bármikor benyújtható az ügyészséghez vagy a bírósághoz fordulás után, de legkésőbb a kárenyhítési igény benyújtásának napjától számított 30 napon belül.

Az előleget akkor fizetik ki, ha az áldozat bizonytalan pénzügyi helyzetben van.

A pénzbeli kárenyhítés iránti kereset elutasítása esetén az áldozat köteles visszatéríteni az előleget, kivéve ha a pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet csak azzal az indokkal utasították el, hogy az elkövető nem fizetésképtelen, vagy nem tűnt el.

Az az áldozat, aki a pénzbeli kárenyhítésből igényelhető előleget kapott, köteles azt visszatéríteni, ha az előírt határidőn belül nem nyújtotta be a pénzbeli kárenyhítés iránti keresetét.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kérhető kiegészítő vagy további kárenyhítés (például a körülményekben bekövetkezett változás vagy az egészségi állapot romlása, stb. miatt)?

A bűncselekmények áldozatainak tájékoztatásával, támogatásával és védelmével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 211/2004. sz. törvény nem ír elő egyéb korlátozást a 27. cikkének (2) bekezdésében meghatározott korlátozás mellett, amely korlátozás az áldozat előleg iránti kérelme benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér tízszeresének megfelelő összeg.

Ha a kárérték megemelkedett, új pénzbeli kárenyhítés iránti igény nyújtható be.

Milyen igazoló dokumentumokat kell a kérelemhez csatolni?

A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli kárenyhítési kérelemben szereplő adatokra vonatkozó igazoló dokumentumok másolatait, valamint az áldozat birtokában lévő egyéb olyan dokumentumokat, amelyek segítséget nyújtanak a követelés elbírálásához (pl. ítéletek, bizonylatok, számlák vagy fizetést igazoló iratok, orvosi dokumentumok, szakértői jelentések).

A pénzbeli kárenyhítés iránti kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia, vagy adott esetben ahhoz a következő információkat tartalmazó igazoló dokumentumokat kell csatolni:

1. az áldozat vezetékneve, keresztneve, állampolgársága, születési helye és ideje, az áldozat lakóhelye vagy tartózkodási helye;
2. a károkozó bűncselekmény elkövetésének ideje, helye és körülményei;
3. a következő bűncselekmények elkövetése következtében elszenvedett kár egyes kategóriái; szándékos és gondatlan emberölés kísérlete, testi sértés, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény;
4. adott esetben a megkeresett ügyészség vagy bíróság megnevezése és a megkeresés időpontja;
5. adott esetben az ítélet vagy ügyészségi határozat száma és meghozatalának napja, amennyiben az elkövető személye ismert, az áldozatnak attól a naptól számított egy éven belül kell benyújtania kérelmét, hogy azon ítélet jogerőre emelkedett, amelyben a büntetőbíróság elítélésről vagy felmentésről határozott, és helyt adott a polgári jogi kárigénynek, vagy amelyben a büntetőeljárás megszüntetéséről határozott; vagy hogy az ügyész elrendelte az ügy lezárását;
6. a házastárs, a gyermek vagy az elhunyt személy által eltartott személyek e jogállása olyan áldozatok esetében, akik a következő bűncselekmények következtében elhunyt személy házastársa, gyermeke vagy által eltartott személyek: szándékos és gondatlan emberölés kísérlete, testi sértés, olyan szándékos bűncselekmény, amely az áldozat fizikai bántalmazásában, nemi erőszakban, kiskorúval létesített szexuális kapcsolatban és szexuális erőszakban nyilvánul meg, az emberkereskedelem és a kiskorúakkal folytatott kereskedelem, terrorizmus és minden egyéb szándékos erőszakos cselekmény:
7. a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok;
8. az elkövető által kártérítés címén megfizetett összeg, vagy az áldozat által a biztosítótársaságtól a bűncselekmény elkövetésével okozott károk ellenében megszerzett térítés.

Kapcsolódnak-e igazgatási vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és elbírálásához?

Nem. A pénzbeli kárenyhítés iránti kereset és a pénzbeli kárenyhítésből nyújtott előleg iránti kérelem esetén a kérelmező mentesül az illeték megfizetése alól.

Melyik hatóság bírálja el a kárenyhítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A belföldi ügyekben a pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet azon kerületi bíróság részére kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az áldozat lakóhelye található, és a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó, minden egyes kerületben felállított bizottság két bírája bírálja el.

A határokon átnyúló ügyekben a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt román döntéshozó hatóság a bukaresti kerületi bíróság - a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság:

Bulevardul UNIRII, nr. 37, Sector 3, Bukarest, 030823
Telefon: +40 214083600, +40 214083700
Fax: +40 213187731
E-mail:  tribunalul.bucuresti@just.ro

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A belföldi ügyekben a pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet azon kerületi bíróság részére kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az áldozat lakóhelye található, és a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó, minden egyes kerületben felállított bizottság két bírája bírálja el.

A határokon átnyúló esetekben, ha a bűncselekményt Románia területén követték el, és az áldozat valamely uniós tagállam állampolgára, aki a bűncselekmény elkövetésének napján jogszerűen tartózkodik Románia területén, vagy valamely uniós tagállam területén élő külföldi vagy hontalan személy, aki a bűncselekmény elkövetésének napján jogszerűen tartózkodik Románia területén, a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt román döntéshozó hatóság a bukaresti kerületi bíróság – a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság:

Bulevardul UNIRII, nr. 37, Sector 3, Bukarest, 030823
Telefon: +40 214083600, +40 214083700
Fax: +40 213187731
E-mail:  tribunalul.bucuresti@just.ro

Szükséges‑e az áldozat jelenléte az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem. A pénzbeli kárenyhítés iránti keresetről és a pénzbeli kárenyhítésből nyújtott előleg iránti kérelemről a bíróság zárt ülésen határoz, amelyről a kérelmezőt értesítik. Az ügyész részvétele kötelező.

A bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó, két bíróból álló bizottság meghallgathat személyeket, dokumentumokat kérhet be, és bármilyen egyéb bizonyítékot megszerezhet, amelyet hasznosnak ítél a követelés elbírálásának szempontjából,

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg az áldozat a hatóságtól megkapja a kárenyhítés iránti kérelem tárgyában hozott határozatot?

Egy vagy két év.

Ha az áldozat nem ért egyet a hatóság határozatával, élhet‑e jogorvoslattal ellene?

A bizottság határozatában a következő döntések egyikét fogadhatja el:

1. helyt ad a keresetnek, és meghatározza a pénzbeli kárenyhítés vagy – adott esetben – az abból nyújtott előleg összegét;
2. elutasítja a keresetet, ha a pénzbeli kárenyhítés vagy – adott esetben – az abból nyújtott előleg megítélésének törvény szerinti követelményei nem teljesülnek.

A bíróság kézbesíti az áldozat részére a pénzbeli kárenyhítés vagy – adott esetben – az abból nyújtott előleg iránti igényt elbíráló ítéletet. Az ítélettel szemben az értesítéstől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a fellebbviteli bírósághoz.

Hol találhatók a kárenyhítés iránti kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványok és egyéb információk?

A határon átnyúló ügyekben a pénzbeli kárenyhítés iránti igényre vonatkozó formanyomtatványt a 2008. május 13‑i 1319/C/13. sz. igazságügyi miniszteri utasításhoz csatolt melléklet (15 Kb) tartalmazza.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal?

Később megerősítendő.

Igényelhető-e jogi (ügyvédi) segítség a kérelem előkészítéséhez?

Az áldozat kérelem alapján ingyenes jogi segítséget kaphat.

Az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelmet azon kerületi bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az áldozat lakóhelye található, és azt a bűncselekmény áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság két bírája bírálja el a benyújtástól számított 15 napon belül.

Az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelemben szereplő adatokra vonatkozó igazoló dokumentumok másolatait, valamint az áldozat birtokában lévő egyéb olyan dokumentumokat, amelyek segítséget nyújtanak a kérelem elbírálásához.

Az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelemről a bíróság zárt ülésen határoz, amelyről az áldozatot értesítik.

Ha az áldozat nem választott védőügyvédet, az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelmet elbíráló határozatnak tartalmaznia kell az ügyvédi hivatás megszervezéséről és gyakorlásáról szóló, a később módosításokkal és kiegészítésekkel ismételten kihirdetett 51/1995. sz. törvény és az ügyvédi szakmai szabályzat alapján hivatalból kirendelt védőügyvéd megnevezését.

Az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelmet elbíráló határozatot kézbesítik az áldozat részére.

Az áldozat az értesítéstől számított 15 napon belül az ingyenes jogi segítség nyújtása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálatát kérheti attól a kerületi bíróságtól, amelyhez a bűncselekmények áldozatainak járó pénzbeli kárenyhítés nyújtásával foglalkozó bizottság tartozik. Két bíróból álló tanács folytatja le a felülvizsgálatot.

Költségmentességet nyújtanak az áldozatok részére az eljárás során az ingyenes jogi segítség iránti kérelem benyújtásának évére vonatkozóan megállapított nemzeti bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összegig. A költségmentességhez szükséges pénzeszközöket az állami költségvetésben az Igazságügyi Minisztérium költségvetésében biztosítják.

A fent említett rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bűncselekmény áldozatai polgári kárigényének helyt adó ítélet végrehajtásához szükséges összegek odaítélésére is.

Emellett az Igazságügyi Minisztérium mint a 2004/80/EK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt román támogató hatóság megadja a kérelmező részére a szükséges információkat a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti államtól igényelhető pénzbeli kárenyhítésre, az igényléshez szükséges formanyomtatványokra, valamint a formanyomtatvány és a szükséges igazoló dokumentumok kitöltésével kapcsolatos információkra és jelzésekre vonatkozóan.

Lásd a 2008. május 13‑i 1319/C. sz. igazságügyi miniszteri utasítást. Ezen utasítás 2. cikkével összhangban az Igazságügyi Minisztérium látja el a támogató hatóság feladatait a nemzetközi joggal és szerződésekkel foglalkozó igazgatóságon keresztül, amely együttműködhet az Igazságügyi Minisztérium más, megfelelő feladatokat ellátó szervezeti egységeivel. Az Igazságügyi Minisztérium mint támogató hatóság feladatai abban az esetben, amikor a kérelmező pénzbeli kárenyhítés iránti kérelmet nyújt be egy másik tagállamban, elsősorban a következők: a kérelmező igényének átvétele és annak visszaigazolása; a kereset vizsgálata és adott esetben a kérelmező tájékoztatása a kereset elutasításának okairól; abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a követelmények teljesültek, az igényléshez szükséges formanyomtatványnak a kérelmező részére való megküldése és útmutatás nyújtása a formanyomtatvány kitöltéséhez; a kérelmező felhívása a kérelem kitöltéséhez szükséges információk megadására és/vagy a szükséges dokumentumok benyújtására; annak elősegítése, hogy hivatalos fordító lefordítsa az azon állam döntéshozó hatósága által hozott ítéletet, amelytől a pénzbeli kárenyhítést igénylik, és hogy mihamarabb küldjék el azt a kérelmező részére, stb.

Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítséget nyújt a kárenyhítés iránti kérelem benyújtásához?

A költségmentesség iránti kérelmet és a bűncselekmény áldozatai polgári kárigényének helyt adó ítélet végrehajtásához szükséges összegek megítélése iránti kérelmet olyan nem kormányzati szervezetek is benyújthatnak, amelyek tevékenysége az áldozatok védelmére irányul, ha azokat az áldozat aláírja, tartalmazzák a törvény által előírt adatokat, és csatolják azokhoz a szükséges igazoló dokumentumokat.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Kártérítésben kizárólag a szándékos erőszakos bűncselekmények sértettjei részesülhetnek. Ezek olyan bűncselekmények, amelyeket az elkövető szándékosan követett el, és amelyek erőszak alkalmazásával az élet és testi épség ellen irányuló közvetlen támadásnak minősülnek (élet és testi épség elleni bűncselekmények, mint például szándékos emberölés, gondatlanságból elkövetett emberölés, testi sértés) vagy szexuális erőszak (szexuális bűncselekmények).

További feltétel, hogy e bűncselekmények a büntető törvénykönyv alapján egy vagy több év szabadságvesztés büntetéssel büntethetők. Másként mondva nem ítélhető meg kártérítés a vagyoni (pénzügyi) természetű bűncselekmények után.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Nem jogosult kártérítésre a könnyű sérülések (például zúzódások, horzsolások, hámsérülések) után, vagy olyan egyéb fizikai sérülések esetén, amelyek csupán átmeneti külsérelmi nyomokkal járnak, vagy átmenetileg és kisebb mértékben befolyásolják a sértett egészségi állapotát.

Kártérítés olyan esetekben ítélhető meg, ahol a fizikai sérülés legalább könnyű sérülésnek minősül (például lágyszöveti seb, amelyet össze kell varrni, egyszerű törés, egyszerű ficam és rándulás, egyszerű dobhártya-szakadás, nagyon rövid eszméletvesztéssel járó agyrázkódás, egy vagy két fog elvesztése, egy ujjperc elvesztése).

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Kártérítésben a túlélők is részesülhetnek, akiknek a szerettük elvesztése lelki szenvedést okozott; vagyis azon személyek, akiket a néhai sértett támogatott, vagy akik jogosultak voltak a néhai sértett támogatására (különösen a kiskorú gyermekek és azon 26 év alatti gyermekek, akik nappali tagozatos oktatásban vesznek részt; a házastárs vagy élettárs, akinek nem biztosított a megélhetése és önhibáján kívüli okból munkanélküli; a szülők, ha a megélhetésük nem biztosított, és a megélhetésükről nem tudnak megfelelően gondoskodni).

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Nem.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Nem. A kártérítés megítélésének hivatalos feltétele, hogy a kérelmező a Szlovén Köztársaság vagy más uniós tagállam állampolgára legyen.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem. A kártérítési jogosultság feltétele, hogy a bűncselekményt a Szlovén Köztársaság területén, vagy pedig szlovén hajó vagy szlovén légi jármű fedélzetén követték el, függetlenül attól, hogy az a bűncselekmény elkövetésekor hol tartózkodott.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, a cselekményt az illetékes hatóság (rendőrség, ügyészség) nyilvántartásba kellett hogy vegye, illetve a cselekményt az illetékes hatóságnak be kellett hogy jelentsék, továbbá azt bűncselekményként kell kezeljék (nem pedig vétségként például), és fenn kell állnia a megalapozott gyanúnak, hogy bűncselekményt követtek el (büntető feljelentést nyújtottak be a vádhatósághoz).

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, fenn kell azonban állnia a megalapozott gyanúnak, hogy bűncselekményt követtek el, vagyis főszabályként legalább egy büntető feljelentést be kell nyújtani, amelyet a rendőrség a nyomozás befejeződését követően továbbít az ügyészségnek.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Az ilyen ügyekben nyújtandó kártérítés alapjául főszabályként az a jogerős és végrehajtható ítélet szolgál, amelyben a sértettnek megítélték a kártérítést, és amelyet akár már a büntetőeljárás során (polgári jogi igény tárgyában a büntetőeljárás során hozott határozat) vagy polgári eljárás keretében (a kereset tárgyában hozott határozat) meghozhattak. További feltétel, hogy az ítélet alapján folytatott végrehajtás (az összeg behajtása) nem járt sikerrel, vagy pedig egyáltalán nem lehetséges (az elkövetőnek nincsen vagyona, vagy az nem fellelhető).

Vannak azonban kivételek, amikor nem kell először az elkövetőtől kártérítést követelni:

– amikor a bűncselekmény sértettje különösen védett csoportba tartozik – gyermekek, családon belüli erőszak sértettjei, fogyatékossággal élő személyek, más uniós tagállam állampolgárai (határokon átnyúló ügyekben);

– amikor az elkövető továbbra is ismeretlen (a bűncselekmény nyilvántartásba vételét vagy bejelentését követő három hónap elteltével is, és őt a bizottság határozatát megelőzően nem sikerül azonosítani), vagy az elkövető nem vonható büntetőeljárás alá (például az elkövető meghalt, vagy 14 év alatti és büntetőjogilag nem vonható felelősségre).

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A sértett akkor is igényelhet kártérítést, ha az elkövető személye nem válik ismertté (a bűncselekmény felfedezését vagy bejelentését követő három hónap elteltével sem, és a bizottság határozatát megelőzően sem sikerül őt azonosítani).

A kártérítés főszabályként az elkövető elítéléséhez kapcsolódik, amennyiben a kártérítést végrehajtható okirat alapján követelik – (büntetőeljárás vagy polgári eljárás során hozott) ítélet, amelyben a sértettnek kártérítést ítéltek meg, azt azonban a sértett az elkövetőtől nem tudja behajtani (a végrehajtás sikertelen vagy nem lehetséges).

Az olyan esetekben, ahol a sértett különleges jogállással rendelkezik (gyermek, fogyatékossággal élő személy, családon belüli erőszak sértettje, határokon átnyúló ügy sértettje – más uniós tagállam állampolgára) a kártérítés igénylésének nem feltétele, hogy az elkövetőt elítéljék.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Igen, a kártérítési igény előterjesztésére két határidő vonatkozik.

Az olyan esetekben, ahol az elkövető ismeretlen vagy a sértett speciális csoportba tartozik (gyermek, családon belüli erőszak sértettje, fogyatékossággal élő személy, más uniós tagállam állampolgára) a kártérítési igényt a bűncselekmény elkövetésétől számított 6 hónapon belül kell előterjeszteni.

Más esetekben, ahol kártérítést először az elkövetőtől kell követelni, az igény előterjesztésére nyitva álló határidő a határozat kézhezvételétől vagy a sikertelen végrehajtásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 hónap; amennyiben végrehajtást nem kezdeményeztek, a határidő az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított három hónap, hogy a végrehajtás nem lehetséges.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

Kiterjed-e a kártérítés például az alábbiakra:

a) a bűncselekmény áldozata esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) – IGEN, de csak abban az esetben, ha az adott személy nem jogosult megfelelő ellátásra a nyugdíjbiztosítás és fogyatékossági biztosítás alapján; a Szlovén Köztársaság jogszabályaiban meghatározott kötelező egészségbiztosítás által fedezett egészségügyi szolgáltatások költségeinek mértékéig, amely összeg nem haladhatja meg a 20 000 EUR-t.
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás, stb.) – NEM
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését, stb.) – NEM
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése – NEM
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, (például ügyvédi vagy bírósági költségek) – NEM
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés – NEM
  • egyéb

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

• a sértett fájdalma és szenvedése – IGEN, testi és lelki fájdalom elszenvedése miatt (életminőség-romlás, maradandó fogyatékosság, korlátozott mozgásszabadság, méltóság és egyéb személyiségi jogok megsértése); a félelemérzet nem alapoz meg kártérítési jogosultságot.

b) a jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek – NEM, ez ugyanis már szociális jog, és más jogszabály alapján érvényesítik;
• orvosi költségek (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) – IGEN (csak áldozatok részére), a Szlovén Köztársaság jogszabályaiban meghatározott kötelező egészségbiztosítás által fedezett egészségügyi szolgáltatások költségeinek megfelelő mértékben, és kizárólag akkor, ha az adott személy nem rendelkezik kötelező vagy önkéntes egészségbiztosítással.
• megélhetési forrás elvesztése – IGEN, az elhunyt személy gyermekei számára, akiknek bár teljesítik a túlélői hozzátartozói nyugdíjra való jogosultsági feltételeket (15 éves korukig, vagy 26 éves korukig, ha nappali tagozatos oktatásban vesznek részt) a nyugdíjat (az elhunyt személy oldalán felmerült okból) nem ítélték meg;
• a foglalkoztatási esélyek elvesztése – NEM

– Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése / az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció – IGEN, a túlélőket kompenzálják a szerettük elvesztése miatti lelki szenvedésért;

a) a bűncselekmény áldozata esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás, stb.)
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését, stb.)
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, (például ügyvédi vagy bírósági költségek)
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés
  • egyéb

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése

b) a jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek
• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése

– Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése / az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kompenzációt főszabályként egy összegben folyósítják, kivéve, ha bizonyos időtartamok tekintetében meg kell határozni a kompenzáció kifizetésének jövőbeni feltételeit (például a gyermek nappali tagozatos tanulmányai céljából).

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A kártérítés összegének megállapítása során figyelemmel vannak a kérelmező magatartására, amelyet a bűncselekmény elkövetése során és azt követően tanúsított, valamint arra, hogy hozzájárult-e a kár bekövetkeztéhez és annak mértékéhez, amelyre tekintettel a kártérítés összege megfelelően csökkenthető, illetve a kérelem elutasításra kerülhet.

A kérelmező bűnügyi előéletét nem ellenőrzik, ugyanakkor a kártérítési eljárás során az együttműködés megtagadása azzal járhat, hogy egyes, a kártérítési jogosultság megállapítása szempontjából jelentőséggel bíró körülményeket nem sikerül tisztázni, és ennek eredményeképpen esetleg nem teljesülnek a kártérítési jogosultság feltételei. Amennyiben a kérelmező nem válaszol a hatóságnak a kártérítési kérelem kiegészítésére irányuló felhívására, a hiányos kérelem elutasításra kerülhet.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A sértett anyagi helyzetét nem ellenőrzik, és ezért az sem a kártérítési jogosultság elismerését, sem a kártérítés összegét nem befolyásolja.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Igen, a kártérítés összegét csökkentik a kérelmezőnek folyósított olyan egyéb kompenzáció, térítés vagy más kifizetés összegével, amelyet azonos sérelem után bármely más jogcímen kapott.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A testi és lelki fájdalom esetében figyelembe veszik az egyes elszenvedett kártípusok után fizethető, törvényben meghatározott legmagasabb kártérítési összegeket, és a kártérítés összegét e korlátokra tekintettel, valamint a sérülés súlyosságára és az elszenvedett kár típusára figyelemmel állapítják meg.

A testi fájdalom vonatkozásában a sérülések kategóriáit különös szabályok állapítják meg, és a jogszabályok e kategóriák tekintetében meghatározzák a legalacsonyabb és legmagasabb összegeket – könnyű sérülés esetén 50–500 EUR, közepesen súlyos sérülés esetén 100–1 000 EUR, súlyos sérülés esetén 250–2 500 EUR, nagyon súlyos sérülés esetén 500–5 000 EUR, rendkívül súlyos sérülés esetén pedig 1 000–10 000 EUR.

Más típusú károk esetében a jog egyéb szabályozás alkalmazását írja elő. A kezelési költségek megtérítése során a kötelező egészségbiztosítás alapján járó azon egészségügyi szolgáltatások költségeinek összegét veszik figyelembe, amelyre a biztosított személy a Szlovén Köztársaság jogszabályai alapján az adott körülményekre figyelemmel jogosult lenne. A megélhetési forrás elvesztése miatt a pénzeszközök kompenzációjára szolgáló kártérítést a Szlovén Köztársaság nyugdíjbiztosításra és fogyatékossági biztosításra vonatkozó jogszabályaiban a túlélő hozzátartozói nyugdíj tekintetében meghatározott mértékben folyósítják az elhunyt áldozat túlélő hozzátartozóinak.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

Igen, testi fájdalom után legkevesebb 50 EUR és legfeljebb 10 000 EUR, lelki fájdalom után pedig legfeljebb 10 000 EUR fizethető ki.

Az elhunyt személy hozzátartozóinak legfeljebb 10 000 EUR összegű kártérítés ítélhető meg a szerettük elvesztése miatti lelki fájdalomért.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem. A kérelmezésre szolgáló igénylőlapon megjelölheti a kártérítési összeget, ez azonban a jogszabályok alapján nem kötelező.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen. A jogszabályok alapján az egyes kártípusok tekintetében meghatározott kártérítési összegeket csökkentik a kérelmezőnek folyósított olyan egyéb kompenzáció, térítés vagy más kifizetés összegével, amelyet azonos sérelem után bármely más jogcímen kapott.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

A jogszabályok nem tartalmaznak ilyen, a körülményekben beállt változásra vonatkozó rendelkezést.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

A jogszabályok alapján az alábbi igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:

• ügyvédi meghatalmazás
• a rendőrségi jelentés (vagy más, a büntetőeljárást megelőző eljárás vagy a büntetőeljárás során eljáró szervtől származó dokumentumok) másolata
• releváns orvosi jelentések és igazolások
• a kérelmező nyilatkozata arról, hogy milyen más forrásokból igényelt kártérítést.

Amennyiben a kérelmező azt követően nyújt be kártérítés iránti kérelmet, hogy a kártérítési igényét az elkövetővel szemben nem tudta érvényesíteni, az alábbiakat szintén csatolni kell:

• az ítélet másolatát (amelyben a kártérítést megítélték)
• a végrehajtható okirat másolatát, valamint annak igazolását, hogy a végrehajtás nem járt sikerrel vagy az nem lehetséges.

A hatóság további bizonyítékot kérhet a kártérítési jogosultság feltételeinek megállapítása érdekében.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem. A jelen törvény alapján a kártérítési eljárásban nem számítanak fel díjat a kérelmek, keresetek és határozatok után.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A bűncselekmények sértettjeinek nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottság (Komisija Vlade Republike Slovenije za odločanje o odškodnini žrtvam kaznivih dejanj; a továbbiakban: bizottság).

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

Az Igazságügyi Minisztérium részére (Ministrstvo za pravosodje), Župančičeva 3, 1000 Ljubljana.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A határozatot a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított, jogszabályban meghatározott 3 hónapos határidőn belül kell meghozni. A tényleges eljárás főszabály szerint kevesebb mint fél évig tart az ügy egyedi körülményeitől függően.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

A bizottság határozata a Szlovén Köztársaság közigazgatási bíróságához benyújtott keresettel, közigazgatási eljárás során támadható meg.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján:

https://e-uprava.gov.si/podrocja/drzava-druzba/kazniva-dejanja/odskodnine-zrtvam-kaznivih-dejanj.html

A honlap angol nyelvű változata:

https://www.gov.si/en/topics/compensation-for-victims-of-crimes/

Tájékoztatás írásban és telefonon is kérhető:

Ministrstvo za pravosodje
Direktorat za kaznovalno pravo in človekove pravice
Sektor za popravo krivic in podporo žrtvam kaznivih dejanj
Župančičeva 3, 1000 Ljubljana

Telefon: +386 1 369 5442

E-mail: gp.mp@gov.si

A jogszabályok alapján a rendőrség köteles alapvető tájékoztatást nyújtani arról, hogy az egyes személyek miként tudják érvényesíteni a jogaikat. Az áldozatokkal foglalkozó állami szervek jellemzően szintén tisztában vannak az ilyen jogokkal és megadják a fenti tájékoztatást (szociális ellátó központok, áldozatsegítő nem kormányzati szervezetek).

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Lásd fent.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

Ezekben az ügyekben nincsen lehetőség ingyenes jogi segítségre.

Ugyanakkor az általános közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályozás szerint a hivatalos minőségben eljáró személynek tiszteletben kell tartania a kérelmező jogainak védelmére vonatkozó elvet, amely alapján a hivatalos személynek a kérelmező számára lehetővé kell tennie a jogai gyakorlását, köteles őt erre figyelmeztetni, valamint felhívni a kérelem hiányosságainak pótlására és az indokai előadására, mindeközben arról is gondoskodnia kell, hogy a kérelmező figyelmetlensége vagy tudatlansága ne járjon a jogai sérelmével.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Igen, egyes nem kormányzati szervek segítenek érvényesíteni a sértettek jogait (például az erőszakmentes kommunikációért társaság (Društvo za nenasilno komunikacijo)).

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A jogszabályok szerint a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények következtében testi sérülést elszenvedő személyek egyszeri pénzbeli kártérítésben részesülhetnek; más bűncselekmények miatt nem jár kártérítés. A testi sértésért járó kártérítés különösen a szándékos emberölés és a testi sértés bűncselekményéhez kapcsolódik. A jogszabályok az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális bántalmazás, a szexuális erőszak, a kapcsolati erőszak és az erőszakos eltüntetés bűncselekményét külön bűncselekményi kategóriába sorolják, amelyek esetében a nem vagyoni károkért is jár kártérítés.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Az erőszakos bűncselekmények sértettjei csak az elszenvedett sérülés mértékének megfelelően részesülnek kártérítésben (a fájdalom, valamint a társadalmi boldogulási esélyek csökkenése után járó kártérítésben). Az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális bántalmazás, a szexuális erőszak, a kapcsolati erőszak és az erőszakos eltüntetés bűncselekménye esetében a jogszabályok nem vagyoni kártérítésről is rendelkeznek.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Ha valaki erőszakos bűncselekmény következtében életét veszti, a jog a következő személyek számára is lehetővé teszi a kártérítés igénylését: az elhunyt hozzátartozói, azaz túlélő házastársa és gyermekei számára; gyermekek hiányában az elhunyt személy túlélő szülei számára; minden olyan személy számára, aki az elhunyttal annak halálát megelőzően legalább egy évig közös háztartásban élt, és az elhunyttal közös háztartást vezetett, valamint minden olyan személy számára, aki az elhunyt eltartottja volt.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Nem, ilyen esetekben a jogszabályok nem biztosítanak kártérítést a bűncselekmény sértettjének hozzátartozói számára.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Az erőszakos bűncselekmény sértettje kártérítést igényelhet, ha a Szlovák Köztársaság vagy egy másik tagállam állampolgára, ha a Szlovák Köztársaságban vagy egy másik tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező hontalan, illetve ha külföldi állampolgár – a jogszabályokban előírt módon ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződésben foglalt feltételek szerint és az abban meghatározott mértékben –, feltéve, hogy a sérelem a Szlovák Köztársaságban következett be. Az erőszakos bűncselekmény azon sértettje is kártérítést igényelhet, aki a Szlovák Köztársaságban menekült jogállással rendelkezik, kiegészítő védelemben vagy ideiglenes menedékben részesül, illetve tartózkodásra jogosító engedéllyel vagy kivételes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy a sérelem a Szlovák Köztársaságban következett be.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, a szlovák jog ilyen eljárásról nem rendelkezik. Kártérítés csak abban az esetben igényelhető, ha a sérülés a Szlovák Köztársaság területén következett be.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Akkor igényelhető kártérítés, ha a büntetőeljárás már megindult, és a bűnüldöző hatóságok által az adott időpontig lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás eredményei alapján nem merült fel megalapozott kétség azzal kapcsolatban, hogy az erőszakos bűncselekmény áldozata valamely bűncselekménynek minősülő cselekmény következtében testi sérülést szenvedett-e. Ez azt jelenti, hogy már a büntetőeljárás megindítása után is nyújtható kártérítés, függetlenül attól, hogy a büntetőeljárás a sértett feljelentése alapján vagy egyéb módon indult-e.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, a kérelmet a büntetőeljárás megindítását követően azonnal be lehet nyújtani a minisztériumhoz, feltéve, hogy a büntetőeljárás már megindult, és a bűnüldöző hatóságok által az adott időpontig lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás eredményei alapján nem merült fel megalapozott kétség azzal kapcsolatban, hogy az erőszakos bűncselekmény áldozata valamely bűncselekménynek minősülő cselekmény következtében testi sérülést szenvedett-e.

A kártérítési igényt azonban legkésőbb egy évvel azt követően kell benyújtani a minisztériumhoz, hogy olyan jogerős ítéletet vagy büntetővégzést hoztak, amely az elkövetőt bűnösnek nyilvánította a sértettnek testi sérülést okozó bűncselekmény elkövetésében, vagy felmentő ítéletet hoztak azért, mert a vádlott kóros elmeállapota vagy kiskorúsága miatt nem volt büntetőjogilag felelősségre vonható; ezenkívül további feltétel, hogy a sértett a testi sértéssel kapcsolatban nem részesülhetett egyéb kártérítésben. Ha a büntetőeljárást a 301/2005. sz. törvény (a büntető törvénykönyv) vonatkozó rendelkezései szerint felfüggesztik vagy megszüntetik (vagy elhalasztják), a sértett az illetékes hatóság fent részletezett tényeket megállapító határozata alapján kártérítést igényelhet. Ilyen esetekben azonban a bűnüldöző hatóságok által lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás eredményei alapján nem merülhet fel megalapozott kétség azzal kapcsolatban, hogy a sértettnek testi sérülést okozó bűncselekmény megtörtént-e.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Ha az erőszakos bűncselekmény sértettje csak a büntetőeljárás lezárása után követel kártérítést, csak akkor lehet jogosult a kártérítésre, ha a büntetőeljárás során, a nyomozás vagy a gyorsított nyomozás lezárása előtt az elkövető kártérítési igényt nyújtott be. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha a testi sértés emberkereskedelem, szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, szexuális bántalmazás, az elkövető közeli hozzátartozójának vagy a gondjaira bízott személynek a bántalmazása, illetve erőszakos eltüntetés bűncselekményéből ered.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ha a sértettnek sérülést okozó bűncselekmény elkövetőjének a személyazonossága nem ismert, illetve ha az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik, vagy büntetőjogi felelősségre vonásának jogszerű akadálya van, és a sértett az általa elszenvedett sérülésért nem részesült más módon kártérítésben, a sértett csak abban az esetben igényelhet kártérítést, ha a bűnüldöző hatóságok által lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás alapján nem merült fel megalapozott kétség azzal kapcsolatban, hogy a sértettnek testi sérülést okozó bűncselekmény megtörtént-e. A fent részletezett tények bizonyítása érdekében a kárigényt alá kell támasztani azon bűnüldöző hatóság vagy bíróság jogerős határozatával, amely utoljára vizsgálta az ügyet.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Az igényt a büntetőeljárás megindítását követően lehet benyújtani a minisztériumhoz. A kártérítési igényt legkésőbb az elkövető bűnösségét megállapító ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell benyújtani. Ha az elkövető személyazonossága nem ismert, vagy ha az elkövető büntetőjogi felelősségre vonása jogszerű akadályba ütközik, az igényt az ügyben utoljára eljáró bűnüldöző hatóság határozatának a jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell előterjeszteni. Ezen időszak elteltével az e törvény szerinti kártérítéshez való jog megszűnik.

Ha a büntetőeljárás során a bíróság az erőszakos bűncselekmény sértettjét és a sérülésből eredő kártérítési igényt polgári peres eljárásra vagy valamely más testület előtt lefolytatandó eljárásra utalja, a kérelmet a sértett polgári peres vagy más eljáráshoz való jogára vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell benyújtani. Ezen időszak elteltével az e törvény szerinti kártérítéshez való jog megszűnik.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kártérítés például az alábbiakra terjed ki:

Kártérítést kizárólag az elszenvedett testi sérülés tekintetében fizetnek (fájdalom és csökkent társadalmi boldogulás után járó kártérítés), a jogszabályban meghatározott esetekben pedig a nem vagyoni kár tekintetében. A kártérítés más veszteségekre vagy kiadásokra nem terjed ki.

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

– Testi (nem pszichés) sérülések:

• az orvosi ellátás (orvosi kezelés: járóbeteg-ellátás és kórházi kezelés, lábadozás) költségei;
• a sérülésből eredő egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó vizsgálati idő, fizioterápia, az otthoni környezet átalakítása, speciális segédeszközök stb.);
• a sérülés maradandó következményei (például fogyaték vagy más maradandó hátrány);
  • az orvosi kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a csökkent munkaképességet stb.);
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése;
  • a sérülést előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, például ügyvédi munkadíjak vagy a bírósági eljárás költségei;
  • ellopott vagy megrongált személyes tulajdon után járó kártérítés;
  • egyéb.

– nem alkalmazandó

– Pszichés (nem vagyoni) sérülés:

• az áldozat által elszenvedett pszichés sérelem – az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális bántalmazás, a szexuális erőszak, a kapcsolati erőszak és az erőszakos eltüntetés bűncselekménye esetén járó nem vagyoni kártérítés.

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Testi (nem pszichés) sérülések:

• temetési költségek;
• orvosi ellátás költségei (pl. családtag terápiája, járóbeteg és kórházi kezelés, lábadozás);
• munkaképesség vagy munkalehetőségek elvesztése.

– nem alkalmazandó

– Pszichés (nem vagyoni) sérülések:

• a hozzátartozók és a jogosultak pszichés sérelme/az elhunyt áldozat túlélő hozzátartozóinak fizetett kártérítés – az erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt áldozat túlélő hozzátartozói a törvény értelmében a bűncselekmény elkövetésekor irányadó minimálbér huszonötszöröséig terjedő kártérítésben részesülhetnek. Ha a bűncselekmény halált okozott, és az erőszakos bűncselekménynek csak egy túlélő áldozata van, aki az elhunyt személy eltartottja volt, az áldozat a bűncselekmény elkövetésének naptári évében érvényes havi minimálbér ötvenszeresének megfelelő összegű kártérítésre jogosult. A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kártérítést egy összegben folyósítják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A büntetett előéletnek nincs hatása a Szlovák Köztársaság által folyósított kártérítésre. A határozathozatalra illetékes hatóság mérsékelheti a kártérítés összegét, illetve úgy határozhat, hogy nem fizetendő kártérítés, ha a sértett maga is felelős volt a sérülés elszenvedéséért, vagy nem gyakorolta azt a jogát, amely alapján a testi sértéshez vezető bűncselekmény elkövetőjétől kártérítésben részesülhetett volna.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A sértett anyagi helyzete nincs hatással a kártérítés tárgyában hozott döntésre.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítés összegét befolyásolhatja, hogy a sértett milyen mértékben volt felelős a testi sértés elszenvedéséért, valamint az is, ha a sértett nem élt azon jogával, hogy közvetlenül a bűncselekmény elkövetőjétől részesüljön kártérítésben.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Ha a testi sértést bírósági ítélet állapította meg, a kártérítés összegét az ítéletben részletesen ismertetett sérülés mértéke alapján számítják ki; a testi sértés egyéb eseteiben az elszenvedett fájdalom és a társadalmi boldogulási esélyek csökkenése után járó kártérítésre vonatkozó különös jogszabályi rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális bántalmazás, a szexuális erőszak, a kapcsolati erőszak és az erőszakos eltüntetés bűncselekménye esetén járó nem vagyoni kártérítés összege (a sérelem bekövetkeztekor irányadó) minimálbér tízszerese, ha pedig a bűncselekmény a sértett halálát okozta, a hozzátartozóknak járó nem vagyoni kártérítés a (sérelem bekövetkeztekor irányadó) minimálbér huszonötszöröse.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A jogszabályok nem írnak elő minimális kártérítési összeget. A kártérítés maximális összegét a bűncselekmény elkövetésekor érvényes minimálbér összegének ötvenszeresében határozták meg (megjegyzés: ez jelenleg 31 150 euró).

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Ha a testi sértésért járó kártérítést jogerős bírósági ítélet vagy büntetővégzés állapította meg büntetőeljárás során, a sérülésért járó kártérítés összegét a sérülés ítéletben vagy büntetővégzésben megjelölt mértékének megfelelően számítják ki és ítélik meg. Ha a sértettet és az általa büntetőeljárásban benyújtott kártérítési igényt polgári peres eljárásra utalják, a testi sértésért járó kártérítés összegét a sérülés polgári bírósági határozatban megállapított mértékének megfelelően számítják ki és ítélik meg. Egyéb esetben a kártérítés konkrét összegének meghatározásához szükséges információkat tartalmazó szakértői vagy orvosi véleményt kell benyújtani az összeg kiszámítása érdekében. A kártérítési összeg meghatározásának szabályai a testi sértés értékelésére vonatkozó rendelkezéseket megállapító jogszabályokban találhatók, amelyek nemcsak az erőszakos bűncselekmények áldozatainak nyújtott kártérítés esetében alkalmazandók, hanem általános érvényűek.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen, csak akkor jár kártérítés, ha a sérelmet más módon nem kompenzálták (például magánbiztosítás útján vagy közvetlenül az erőszakos bűncselekmény elkövetője által).

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

A kártérítési összegre nem vehető igénybe előleg.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Erre van lehetőség; a sértett többször is igényelhet kártérítést (például ha a helyzetében változás áll be, vagy ha romlik az egészségi állapota), azonban a kérelmet ugyanazon határidőn belül kell benyújtani (azaz az elkövető bűnösségét megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított egy éven belül, illetve – ha az elkövető személyazonossága nem ismert, vagy büntetőjogi felelősségre vonása jogszerű akadályba ütközik – az ügyben utoljára eljáró bűnüldöző hatóság által hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül). A teljes kártérítési összeg azonban ugyanabban az ügyben nem haladhatja meg a minimálbér ötvenszeresét.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

• az ügyben utoljára eljáró bűnüldöző hatóság jogerős ítéletét vagy határozatát; ha az áldozat nem tud ilyen határozatot csatolni, akkor meg kell jelölni azt a bűnüldöző hatóságot vagy bíróságot, amely utoljára járt el a bűncselekmény ügyében;
• az erőszakos bűncselekmény következtében az áldozat által elszenvedett testi sérülésre vonatkozó bizonyítékot; ha az érintett dokumentum valamely nyomozati vagy bírósági irat részét képezi, a dokumentum benyújtása helyett az is elegendő, ha az erőszakos bűncselekmény áldozata megnevezi a dokumentumot, és az azt tartalmazó iratot; részletes tájékoztatást arról, hogy milyen lépéseket tett az áldozat annak érdekében, hogy a testi sértést okozó bűncselekmény elkövetőjétől vagy az emberkereskedelem, a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak vagy a szexuális bántalmazás elkövetőjétől kártérítésben részesüljön;
• olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy az igényt benyújtó személy erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és – amennyiben a bűncselekmény halált okozott – az elhunyttal annak halálakor közös háztartásban élt.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

A kártérítési eljárás nem díjköteles.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma dönt a kártérítési igények felől.

Hová kell elküldeni a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmet az alábbi címre kell küldeni: Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky [A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma], Račianska ul. 71, 813 11 Bratislava

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

A sértett jelenléte nem kötelező.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a kártérítési igényt 4 hónapon belül köteles elbírálni. Ez az időtartam meghosszabbodik azzal az idővel, amelyre az illetékes bűnüldöző hatóságoknak, bíróságoknak, más kormányzati hatóságoknak, magasabb szintű területi egységeknek, önkormányzatoknak vagy egyéb személyeknek szüksége van a határozathozatal érdekében kért együttműködés teljesítéséhez vagy a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásához.

Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?

Ha a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztériuma nem fogadja el a kártérítési igényt vagy annak csak részben ad helyt, az erőszakos bűncselekmény sértettje jogosult alanyi jogainak védelmét kérni a 162/2015. sz. törvény (a közigazgatási bírósági eljárásokról szóló törvénykönyv) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően benyújtott közigazgatási panasz útján.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának weboldalán. A büntetőeljárás során a sértettek tájékoztatást kapnak a nyomozó hatóságoktól a Szlovák Köztársaság által nyújtott kártérítés igénylésének lehetőségeiről és feltételeiről.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A bűncselekmények áldozatainak járó kártérítésre vonatkozó információkat az Igazságügyi Minisztérium weboldalán teszik közzé. A büntetőeljárásban meghallgatott sértett továbbá tájékoztatást kap a sértetteknek segítséget és támogatást nyújtó szervezetekről (beleértve elérhetőségeiket).

Részesülhetek-e költségmentességben (ügyvédi segítségben) a kérelmem elkészítéséhez?

Kifejezetten a kártérítési igény előterjesztéséhez nem áll rendelkezésre jogi segítség. A jogi segítségnyújtó központtól azonban lehetőség van az állam által biztosított általános jogi segítséget igénybe venni. Továbbá az Igazságügyi Minisztérium maga is szolgál alapvető iránymutatással a kártérítés igényléséhez.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Igen, léteznek az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek segítséget és támogatást nyújtó szervezetek, ezek azonban jelenleg az államtól függetlenül működnek.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Amennyiben Ön (vagy közeli hozzátartozója) Finnországban bűncselekmény áldozatává válik, a bűncselekménnyel okozott sérelemért az állami költségvetésből kártérítésben részesülhet. A kártérítési jogosultságot a bűncselekmény jellege nem korlátozza.

Ha a bűncselekménnyel összefüggésben a kárt forgalomban használt motorgépjármű használatával okozták, a kártérítést elsődlegesen a károkozó gépjárműn fennálló biztosításból fogják kifizetni a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (liikennevakuutuslaki) alapján.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Kártérítés a bűncselekménnyel okozott személyi sérülésre és szenvedésre tekintettel fizethető.

A „személyi sérülés” az érintett személy egészségi állapotában bekövetkező olyan zavar, amely orvosi eszközökkel igazolható. Az ilyen zavar fizikai vagy pszichés lehet.

A „szenvedés” a kérdéses esemény által okozott lelki fájdalmat jelent, amelyhez nem szükséges, hogy az érintett személy egészségi állapotában orvosilag igazolható zavar következzen be.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Ön jogosult lehet kártérítésre, ha a bűncselekmény következtében közeli hozzátartozója életét vesztette. „Közeli hozzátartozó” az elhunyt személy szülője, gyermeke vagy házastársa, vagy más, az elhunyt személyhez különösen közelálló személy.

Amennyiben a bűncselekmény következtében életét vesztett személy eltemettetése iránt Ön intézkedett, a temetéssel összefüggésben felmerült indokolt költségek után kártérítésre jogosult.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Amennyiben valamely Önhöz különösen közelálló személy bűncselekmény sértettjévé vált, az e személy ápolásával összefüggésben felmerült indokolt és alapvető költségek, valamint a bevételkiesés után kártérítésben részesülhet. „Közeli hozzátartozó” a személyi sérülést elszenvedett személy szülője, gyermeke vagy házastársa, vagy más, hasonlóan közelálló személy.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Amennyiben Finnországban bűncselekmény áldozatává vált, általában az állampolgárságától vagy a lakóhelyétől függetlenül jogosult lesz kártérítésre. A kártérítést megtagadhatják azonban, ha a bűncselekmény elkövetésekor vagy a kárigény benyújtásakor Ön nem uniós tagállamban rendelkezett lakóhellyel, és az elszenvedett sérelem és Finnország közötti kapcsolat egyébként elenyésző.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Amennyiben Finnországban lakóhellyel rendelkezik, bizonyos körülmények között a külföldön elkövetett bűncselekménnyel okozott személyi sérülés és szenvedés után is részesülhet kártérítésben.

Kártérítés fizethető, ha munkavégzés, tanulmányok folytatása vagy más hasonló okból tartózkodott külföldön. Mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján kártérítés más esetekben is fizethető a külföldön elszenvedett sérelem után. Ilyen esetekben a figyelembe veendő tényezők közé tartozik, hogy milyen kapcsolat van a bűncselekmény és Finnország között, mennyire szoros az elkövető és a bűncselekmény sértettje közötti kapcsolat, a sérelem jellege, valamint, hogy Önnek milyen lehetőségei vannak arra, hogy máshonnan részesüljön kártérítésben.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

A bűncselekményt be kell jelentenie a rendőrségen. Ha a bűncselekményt nem jelentették be, vagy a rendőrség a bűncselekményről egyébként nem értesült, kártérítés csak speciális okból fizethető ki.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Kártérítés iránti kérelmet az előzetes nyomozás befejeződését vagy a bírósági eljárás lezárását megelőzően is előterjeszthet. A kérelmét azonban csak az előzetes nyomozás befejeződését követően fogják elbírálni. Ha vádemelésre kerül sor, az ügyben jellemzően csak azt követően születik döntés, hogy a büntetőügy és a kárigények tekintetében a bíróság határozatot hozott.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Ha a büntetőügyet bíróság vizsgálja, érdemes arra törekednie, hogy a kártérítési jogosultságát ítélet állapítsa meg. Ennek érdekében a bírósági eljárás során kártérítési követelést kell benyújtania az elkövetővel szemben. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása esetén jellemzően nem fizetnek kártérítést a bűncselekménnyel okozott kár után.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Kártérítést abban az esetben is igényelhet, ha az elkövető ismeretlen. A kártérítési kérelméhez csatolnia kell az előzetes nyomozás során keletkezett rendőrségi jelentés másolatát, vagy az eseményeket tanúsító egyéb megbízható bizonyítékot.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kártérítési igényt onnantól számított három éven belül kell előterjesztenie, hogy a kártérítési ügyet érintően jogi kötőerővel bíró ítélet született. Amennyiben az ügyet bíróság nem vizsgálta, a kártérítési igényt a bűncselekmény elkövetésétől számított tíz éven belül kell benyújtani. E határidőktől csak speciális körülmények esetén lehet eltérni.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

Például kiterjed-e a következőkre?

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) –az orvosi költségekre kiterjed.
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás, stb.) –más alapvető költségekre kiterjed.
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését, stb.) – a bevételkiesésre legfeljebb napi 150 EUR-ig terjed ki.
  • foglalkoztatási esélyek elvesztése – a kártérítés meghatározásakor, speciális körülmények fennállása esetén, szintén figyelembe lehet venni a kérelmező jövedelmében bekövetkező lehetséges pozitív változásokat (például fiatalon megsérült személy esetében).
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, (például ügyvédi vagy bírósági költségek) – észszerű mértékben kártérítés fizethető a jogi költségek után, ha a kártérítési ügyet bíróság bírálta el, Ön pedig egyéb kárt is elszenvedett, amely után kártérítés fizetendő.
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés – a személyi sérüléssel összefüggésben megrongált szokásos személyes tárgyakra (például szemüvegre, karórára és mobiltelefonra) kiterjed.
  • • más esetekben a megrongált tárgyak és egyéb tulajdonra tekintettel csak speciális feltételek mellett fizetnek kártérítést.

– Pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése – kiterjed rá.
  • átmeneti pszichés problémák
  • lelki szenvedés, ha sérelmet okoztak
    • szexuális bűncselekmény esetén
    • egyéb, szabadság elleni bűncselekmények esetén
    • olyan bűncselekmény, amely a sértett személyi sérthetetlenségének különösen súlyos sérelmével járt

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek – az olyan temetési költségekre, mint amelyek például a koporsó, a temetési hely és a sírkő beszerzésével, valamint a megemlékezés megszervezésével összefüggésben merülnek fel, kiterjed. Az elhunythoz különösen közelálló személyként a temetésen való részvétellel összefüggésben felmerült költségekre tekintettel is részesülhet kártérítésben (a temetésre való odautazás, a koszorú és gyászruha költségei).
• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) – ha valamely közeli hozzátartozója halála Önnek személyi sérülést okozott, az e sérülésre visszavezethető orvosi költségek után, valamint az egyéb alapvető költségekre és a bevételkiesésre tekintettel kártérítésben részesülhet. A kártérítési összeg felső határát (2018-ban) 6 000 EUR-ban maximálták.
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése – amennyiben Ön az elhunyt személy eltartottja volt, a megélhetési forrás elvesztése miatt kártérítésben részesülhet.

– Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció – a bűncselekmény áldozatának közeli hozzátartozói részére átmeneti problémák vagy lelki fájdalom miatt nem fizetnek kártérítést.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kompenzációt általában egy összegben folyósítják, kivéve a bevételkiesés és a megélhetési forrás elvesztése miatti folyamatos kompenzációt. Az ilyen típusú kompenzációt leggyakrabban ismétlődő, havi részletekben folyósítják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A fizetendő kártérítési összeg csökkenthető, ha Ön a saját magatartásával hozzájárult a sérülés elszenvedéséhez. Például csökkenthető az összeg, ha Ön kezdeményezte azt a verekedést, amelynek eredményeképpen megsérült. Másfelől az esetleges bűnügyi előélete nem befolyásolja a kártérítési esélyeit vagy az Önnek fizetett összeget.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesülhessen, a kért dokumentumokat meg kell küldenie az államkincstár (Valtiokonttori) részére, hogy ott a bűncselekménnyel okozott sérülésének ügyét elbírálhassák. A kártérítési kérelme elutasításra kerülhet, ha nem csatolja a szükséges bizonyítékokat.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Főszabály szerint az anyagi helyzete nem befolyásolja, hogy kap-e kártérítést, illetve hogy mekkora kártérítési összeget fizetnek ki Önnek.

A kártérítési határozat meghozatalakor csak abban az esetben veszik figyelembe az anyagi helyzetét, ha tárgyakat vagy a pénzügyeit érintő jelentős károkozás miatt igényelt kártérítést arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkezését nem tudta elhárítani.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Amennyiben a kártérítési ügyet bíróság bírálja el, kártérítést jellemzően a bírósági határozattal összhangban folyósítanak. Ha az államkincstár eltér a kártérítési ügyben hozott bírósági határozatban foglaltaktól, a határozatában meg fogja jelölni Önnek az eltérés indokait.

Az elkövető köteles megfizetni Önnek a bíróság által elrendelt kártérítést. Az elkövetővel szembeni kártérítési jogosultság azonban annyiban átszáll az államra, amennyiben az államkincstár kártérítést ítélt meg Önnek.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

Az orvosi költségek és egyéb költségek után akkor jár kártérítés, ha azok alapvetőek és az okozott kárral vagy sérüléssel ok-okozati összefüggésben állnak.

A sajgások, fájdalmak és egyéb átmeneti problémák után fizetendő kártérítési összeg meghatározásakor figyelembe veszik az Önnek okozott kár vagy sérülés jellegét és súlyosságát, valamint az alkalmazott kártérítési gyakorlatot. A fizetendő kártérítési összeg nem haladhatja meg a jogszabályban megállapított felső határt.

„Szenvedés” alatt a jogellenes cselekménnyel Önnek okozott személyes gyötrelem érzetét kell érteni. A fizetendő kártérítést a kérdéses cselekmény jellegére tekintettel állapítják meg. A fizetendő kártérítési összegre szintén irányadó a jogszabályban meghatározott felső határ.

A bevételkiesés meghatározása során kiindulási pontként becslést készítenek arról, hogy a bűncselekmény hiányában milyen bevételre tett volna szert. Ebből az összegből minden olyan jövedelmet és ellátást levonnak, amelyben Ön az elszenvedett kártól vagy sérüléstől függetlenül részesült vagy részesülhetett volna. A fizetendő kártérítési összeg nem haladhatja meg a jogszabályban megállapított maximális napi összeget.

A problémák és szenvedés után fizetendő teljes kártérítési összegből egy egyszeri levonásra kerül sor. Az egyszeri levonás összege egy 2018-ban elkövetett bűncselekmény esetében 220 EUR.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A kifizethető kártérítésnek nincsen minimális összege.

A bűncselekménnyel okozott kár vagy sérülés után Önnek fizethető teljes kártérítési összeg maximuma 61 500 EUR. Továbbá:

• a sajgások, fájdalmak és egyéb átmeneti problémák után fizetendő kártérítés összege nem haladhatja meg a 12 000 EUR-t;
• a szenvedésre tekintettel járó kártérítés maximális összege 3 600 EUR; mindazonáltal a szexuális bűncselekmény áldozatának szenvedésére tekintettel fizetendő kártérítés maximális összege 9 500 EUR, illetve 16 200 EUR, ha az áldozat a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötte be a tizennyolcadik életévét;
• az elhunyt személy közeli hozzátartozójának fizetendő kártérítés maximális összege általában 6 000 EUR;
• a bevételkiesés után fizetendő kártérítés összege nem haladhatja meg a napi 150 EUR-t.

Az egyes sérülések vagy károk után járó kártérítési összeg maximuma nem vonatkozik a bevételkiesés vagy a megélhetési forrás elvesztése miatti kártérítésre, ha az ilyen kártérítést folyamatos jelleggel folyósítják.

A megrongált tulajdonra és pénzügyi kárra tekintettel járó kártérítés maximális összege 31 000 EUR.

A bűncselekmények sértettjeinek fizetendő maximális kártérítési összegeket és az egyszeri levonás összegét hároméves időközönként felülvizsgálják. A szóban forgó összegeket legközelebb 2021 elején fogják megvizsgálni.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

A megítélt kártérítési összeg nem haladhatja meg az Ön által kérelmezett összeget. Szükség esetén indokolt mértékű kártérítést igényelhet. Szintén hivatkozhat a kártérítési kérelme alapjául szolgáló bírósági határozatban jóváhagyott összegekre.

Amennyiben szükséges, a bűncselekménnyel okozott sérülése ügyében tanácsot kérhet az ügyfélszolgálatunktól, illetve a kártérítési kérelmével foglalkozó személytől.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

A költségvetésből fizetendő kártérítés másodlagos. Ez azt jelenti, hogy először máshonnan kell kártérítést igényelnie, például az egészségbiztosításából és a saját biztosítójától. Ezt a kompenzációt levonják az Önnek fizetendő kártérítésből.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Szükség esetén írásbeli kérelmet nyújthat be kártérítési előleg kifizetése iránt. A kártérítési összegre abban az esetben fizethetnek előleget, ha a kártérítési ügyének feldolgozása az Ön ellenőrzésén kívül eső okokból késedelmet szenved, és Ön jelentős kártérítési összegre jogosult.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Az államkincstár újból megvizsgálja az ügyet, ha új bizonyíték merül fel. Az új bizonyíték alapján kifizethetik Önnek a korábban megtagadott kártérítést, illetve nagyobb kártérítési összegben részesülhet.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Például:

• Érvényes képviseleti meghatalmazást, ha a képviselő nem jogtanácsos vagy ügyvéd. Szintén szükség van egy személyesen tett jognyilatkozatra, ha azt szeretné, hogy az Önnek mint kérelmezőnek járó kártérítést más személy részére folyósítsák;
• Az igényelt temetési költségeket igazoló bizonyítékokat, és szükség esetén a hagyatéki leltárt és a képviseleti meghatalmazást;
• A bíróság által meghozott határozat másolatát, vagy az előzetes nyomozás során készült rendőrségi jelentés másolatát, ha határozat nem született;
• Orvosi véleményt vagy orvosi jelentést;
• Az összes követelt költséget igazoló bizonyítékokat, ha az ügy nem került bíróság elé;
• Bevételkiesés miatti kárigény esetén a munkaképtelenségét alátámasztó orvosi véleményt, a betegbiztosítási ellátás folyósításáról hozott határozat másolatát, valamint a munkáltatója által folyósított illetményt és az elmaradt jövedelmek összegét igazoló bizonyítékokat;
• Minden arra vonatkozó határozatot vagy bizonyítékot, hogy egészségbiztosítás terhére, biztosító társaságtól vagy máshonnan kártérítésben részesült;
• Jogi kiadások igénylése esetén az ügyvédi munkadíj kiszámítását, és bármely, a biztosító társaság által hozott határozatot;
• A kérelmezéssel összefüggésben felmerült költségek igénylése esetén az ügyvéd által kiállított számlát, valamint a megítélt jogi segítségre vagy a kijelölt jogi tanácsadóra vonatkozó bizonyítékot;
• Pénzügyi kár és megrongált tulajdon miatti követelés esetén, amelyek után mérlegelés alapján fizethető kártérítés, a kár következtében kialakult betegséget, elszenvedett sérülést vagy egyéb képességcsökkenést, valamint pénzügyi körülményeket alátámasztó bizonyítékokat.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

A kártérítési ügyének feldolgozásával összefüggésben nem számítanak fel Önnek díjat.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A kártérítési kérelmét az államkincstár dolgozza fel.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A kérelmét megküldheti elektronikusan a rikosvahingot@valtiokonttori.fi e-mail címre, vagy pedig a formanyomtatványt kinyomtatva postázhatja az államkincstár alábbi címére:

State Treasury (államkincstár)

P.O. Box 50

00054 State Treasury, Finnország

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Az ügyet az államkincstár írásban bírálja el. Személyes megjelenésre az eljárás semelyik szakaszában nem fogják kérni.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Az átlagos ügyintézési idő megközelítőleg hét hónap. Az államkincstár honlapján naprakész becslést találhat a várható ügyintézési időkről.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be írásban a biztosítási ügyekkel foglalkozó bírósághoz (Vakuutusoikeus) a kártérítés tárgyában hozott és Önnek kézbesített határozattal szemben onnantól számított 30 napon belül, hogy a határozatról tudomást szerzett. Az államkincstár határozatához a jogorvoslat benyújtására vonatkozó iránymutatást mellékelnek.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A kártérítés igénylésére szolgáló formanyomtatványt megtalálhatja az államkincstár alábbi honlapján: https://www.valtiokonttori.fi/en/frontpage/ A +358 295 50 2736 telefonszámon vagy a rikosvahingot@valtiokonttori.fi e-mail címen az ügyfélszolgálatunkkal is felveheti a kapcsolatot.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A bűncselekménnyel okozott kárra tekintettel járó kártérítésről további információt kaphat az alábbi honlapon: https://www.valtiokonttori.fi/en/frontpage/ Szükség esetén az államkincstárnak is telefonálhat. Segítségért hívja a +358 295 50 2736 számot.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

A kártérítés igénylése során, amennyiben szeretne, ügyvéddel is eljárhat. A kérelem benyújtásával összefüggésben felmerült költségek után azonban csak akkor fizethető Önnek kártérítés, ha:

• Önnek jogi segítséget ítéltek meg vagy jogi tanácsadót jelöltek ki a bíróság előtti eljárásra; vagy
• az ügyben nem járt el bíróság, Ön azonban teljesíti a jogi segítség igénybevételére vonatkozó pénzügyi feltételeket.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Tanácsokat és segítségnyújtást például a finn áldozatsegítő szolgálattól kaphat (Rikosuhripäivystys) (RIKU). E szervezet elérhetőségi adatait megtalálhatja az alábbi címen elérhető honlapján: https://www.riku.fi/en/home/

Jellemzően három különböző módon lehet kártérítésben részesülni a bűncselekménnyel okozott sérülés után. Ezek a következők:

• az elkövető által fizetendő kártérítés;
• magán-, kollektív vagy közbiztosítás alapján fizetendő kompenzáció;
• állami kompenzáció a bűncselekménnyel okozott sérelemért.

A különböző típusú kártérítésekre eltérő szabályok vonatkoznak. Az alábbi tájékoztatás kizárólag a bűncselekménnyel okozott sérelemért járó állami kompenzációra vonatkozik.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Főszabályként a bűncselekménnyel okozott sérelemért valamennyi bűncselekménytípus esetében megítélhető kártérítés, a kártérítési feltételek azonban a sérelem vagy sérülés típusától függően eltérnek.

Személyi sérülésért kártérítés mindenféle bűncselekmény miatt megítélhető, ha a sérülés a bűncselekmény természetes következménye.

Akkor is nyújtható kártérítés, ha valaki súlyos sérelmet okoz egy másik személynek azzal, hogy bűncselekménynek minősülő támadást intéz annak személye ellen (például személy elleni erőszak vagy szexuális kényszerítés formájában), szabadsága ellen (például szabadsága jogellenes elvonásával) vagy nyugalma ellen (például jogellenes fenyegetéssel), vagy súlyos rágalmazást valósít meg vele szemben.

Anyagi kár (például eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdon) vagy tisztán pénzügyi kár (például csalás) miatt csak bizonyos esetekben ítélhető meg kártérítés.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Kártérítés személyi sérülésért és sérelemért adható, valamint olyan gyermek számára ítélhető meg, aki közeli hozzátartozók között elkövetett bűncselekmény szemtanúja volt. Kivételes esetekben kártérítés anyagi kár vagy tisztán pénzügyi kár után is megítélhető.

Személyi sérülés esetén kártérítés az alábbiak tekintetében adható:

• a megsérült személy orvosi és egyéb költségei, valamint, észszerű mértékig, a megsérült személy közeli hozzátartozójának ilyen költségei;
• megrongálódott ruházat, szemüveg és hasonló, a megsérült személy által a sérülés elszenvedésekor viselt tárgyakat ért kár;
• bevételkiesés;
• átmeneti testi és lelki szenvedés (fájdalom és szenvedés);
• tartós testi és lelki szenvedés (testi elváltozás vagy egyéb maradandó sérülés).

Amennyiben a személyi sérülés halállal járt, kártérítés az alábbiak tekintetében is adható:

• temetési költségek, valamint, indokolt mértékben, egyéb, a halálesettel kapcsolatos költségek;
• megélhetési forrás elvesztése (bizonyos feltételek mellett);
• az elhunyt személy közeli hozzátartozója által a haláleset következtében elszenvedett személyi sérülés.

A bevételkiesés és a megélhetési forrás elvesztése miatti kártérítés összegének meghatározása során levonják azokat az egyéb ellátásokat (például jóléti ellátások, nyugdíj vagy a munkáltató által fizetett kártérítés), amelyekre a megsérült személy jogosult.

Ha a bűncselekmény a sértett személye, szabadsága vagy nyugalma ellen irányult, illetve ha súlyos rágalmazásra került sor, akkor nyújtható kártérítés, ha a bűncselekmény az áldozat személyi sérthetetlenségének súlyos sérelméhez vezetett.

Anyagi kár, például eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdon után csak kivételes esetekben ítélnek meg kártérítést. Ilyen kártérítést abban az esetben ítélnek meg, ha a bűncselekményt kikényszerített társadalmi elzárás hatálya alatt álló személy követte el, például fogoly valamely börtönből, illetve fogda vagy fogva tartó intézet fogvatartottja (úgynevezett szökevény ügyek). Kártérítés olyan különösen aggasztó esetekben is adható, ahol a sérülést szenvedett fél megélhetési lehetőségei a sérülés következtében súlyosan megromlottak, vagy ha a kártérítés folyósítása egyéb okból különösen fontosnak tűnik.

Nagyon kevés esetben ítélnek meg kártérítést tisztán pénzügyi kár után, például csalással vagy sikkasztással összefüggésben. A szökevényeket érintő ügyekben a kártérítés lehetősége csak speciális okokból merülhet fel, vagy olyan különösen aggasztó esetekben, ahol a sérülést szenvedett fél megélhetési lehetőségei a sérülés következtében súlyosan megromlottak, vagy ha a kártérítés folyósítása egyéb okból különösen fontosnak tűnik.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, kártérítés a fent előadottak szerint adható. Az elhunyt személy közeli hozzátartozója által elszenvedett sérülés esetén általában egységes kártérítést fizetnek a fájdalom és szenvedés után.

A sérülés miatt kártérítésre jogosult személyek közé jellemzően az elhunyt személy partnere, szülei és gyermekei tartoznak, valamint az elhunyttal együtt lakó testvérek. A felnőtt korú testvérek, akik nem laktak együtt az elhunyttal, általában nem jogosultak kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Amennyiben a sérülés nem okozott halált, kártérítés egyes speciális esetekben ítélhető meg a megsérült féllel különösen közeli kapcsolatban álló személy által elszenvedett közvetett sérelem után. Az ilyen kártérítés lehetősége olyan esetekben merülhet fel, ahol a megsérült fél súlyos sérüléseket szenvedett el és jelentős ideig életveszélyes állapotban volt, vagy ha a kérdéses hozzátartozó szemtanúja volt annak az eseménynek, amelynek során a sérülést elszenvedték, és ez a szóban forgó hozzátartozónak lelki sérülést okozott.

A kártérítésben részesíthető személyek köre megegyezik azon személyekkel, akik a bűncselekmény következtében életét vesztett sértett esetében jogosultak lehetnek a kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Ha a bűncselekményt Svédországban követték el, kártérítés a sérülést szenvedett fél állampolgárságától vagy a lakóhelye szerinti országtól függetlenül adható. Nem fizetnek azonban kártérítést, amennyiben a bűncselekmény és a sérelmet szenvedett fél közötti kapcsolat olyan gyenge, hogy a svéd állam részéről a sérülés miatt nem indokolt kártérítés megállapítása. Ezt a kivételt megszorítóan alkalmazzák. E kivétel szintén nem alkalmazandó más uniós tagállam olyan állampolgárával szemben, aki Svédországban szándékos, erőszakos bűncselekménynek volt kitéve.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen. Amennyiben Svédországban él, a kártérítést abban az esetben is igényelheti Svédországban, ha a bűncselekményt más országban, akár az Unió területén belül vagy kívül, követték el.

Főszabály szerint a bűncselekménnyel okozott kárt először abban az országban kell kompenzálni, ahol a bűncselekményt elkövették. Amennyiben a kárt egyáltalán nem lehet, vagy csak részben lehet kompenzálni a szóban forgó országban, a Svédországban élő sérülést szenvedett fél ehelyett a svéd államtól igényelhet kártérítést a bűncselekménnyel okozott kár miatt.

Ha a bűncselekményt más uniós országban követték el, és a szóban forgó bűncselekmény miatt abban az országban kártérítés fizethető, a bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóság (Brottsoffermyndigheten) segítséget tud nyújtani a kártérítést Svédországban igénylő személynek abban, hogy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti országhoz forduljon. Bizonyos feltételek mellett svéd kompenzáció azt megelőzően folyósítható, hogy a kártérítési jogosultságot a másik uniós országban megvizsgálták volna.

Amennyiben a másik uniós országban nem fizethető kártérítés, a kártérítési jogosultságot a svéd jogszabályok alapján vizsgálják meg.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen. A bűncselekményt be kell jelenteni a rendőrségen, továbbá a károsultnak együtt kell működnie a rendőrséggel a vizsgálataik során.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Igen. A rendőrségi nyomozás vagy a bírósági eljárás befejeződését megelőzően csak nagyon ritkán ítélhető meg kártérítés.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem, amennyiben ismert a személye?

Főszabály szerint, amennyiben ismert az elkövető személye, az állami kártérítés kifizetéséhez az szükséges, hogy az elkövetőt a bűncselekmény miatt elítéljék. Továbbá a kárt okozó személynek kell elsődlegesen kártérítést nyújtania, ami ezt jelenti, hogy főszabály szerint a kártérítési keresetet először az elkövetővel szemben kell benyújtani. Amennyiben azonban a nyomozás során egyértelműen kiderül, hogy az elkövető nem képes kártérítést fizetni, a kártérítés anélkül folyósítható, hogy azt a károsultnak először az elkövetőtől kellene követelnie.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Igen. Ön abban az esetben is jogosult lehet kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, és emiatt a rendőrségi nyomozást lezárták. Ilyen esetekben a bűncselekményt és a kártérítési jogosultságot nagyrészt a rendőrségi jelentés tartalma alapján fogják értékelni. Ezenfelül a károsultnak bizonyítékokkal kell alátámasztania a bűncselekmény miatt bekövetkezett kárt vagy sérülést.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

Igen. A kérelem benyújtására vonatkozó határidő 3 év, amelyet az alábbiak szerint számolnak:

Ha a bűncselekménnyel összefüggésben ítéletet hoztak, a kártérítési kérelmet az attól számított 3 éven belül kell benyújtani, hogy az ítélet jogerőre emelkedett (vagyis már nem lehet ellene fellebbezést benyújtani).

Ha a rendőrségi nyomozást megszüntették, a kérelmet a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalától számított 3 éven belül kell benyújtani.

Ha nem indult rendőrségi nyomozás, a kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 éven belül kell előterjeszteni.

Azok a gyermekek, akik a 18. életévük betöltését megelőzően váltak bűncselekmény sértettjévé, a 21. születésnapjukig jogosultak kártérítést igényelni.

Amennyiben rendkívüli körülmények indokolják, figyelembe vehető a késedelmesen benyújtott kérelem is. Ilyen rendkívüli körülmény lehet például, hogy a kérelmező súlyos betegség miatt nem tudta kellő időben benyújtani a bűncselekménnyel okozott sérelmekért járó kártérítési kérelmét.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A kártérítés kiterjed például az alábbiakra:

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

- Anyagi (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás – ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)

Igen, feltéve, hogy más forrásból nem ítélnek meg kártérítést.

• a sérülésből eredő egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, átmeneti vagy tartós kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segédeszközök stb.)

Igen, feltéve, hogy más forrásból nem ítélnek meg kártérítést.

• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • a kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését stb.)

  Igen, feltéve, hogy más forrásból nem ítélnek meg kártérítést.

  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése

  Nem, a bevételkiesés vagy jövőbeni bevételkiesést meghaladóan (járadék) nem jár kártérítés.

  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei, (például ügyvédi vagy bírósági költségek)

  Nem.

  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés

Kártérítés fizethető a megrongálódott vagy megsemmisült ruházat, szemüveg és hasonló, a károsult által a sérülés elszenvedésekor viselt tárgyakat ért kár után.

Más esetekben a megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítésre nagyon kevés a lehetőség. Lásd a fenti 1.2. szakaszt.

• egyéb

- Pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése;

Igen. A fájdalomra és szenvedésre tekintettel járó kártérítésen felül olyan erőszakos cselekmény miatt is megítélhető kártérítés, ahol az áldozat személye, szabadsága és nyugalma ellen irányuló bűncselekmény a károsult személyi sérthetetlenségének súlyos sérelmét valósíthatta meg.

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

- Anyagi (nem pszichés) kár:

• temetési költségek

Igen, feltéve, hogy más forrásból nem ítélnek meg kártérítést.

• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)

Igen. Kártérítés fizethető, ha a bűncselekmény halált okozott és az elhunythoz különösen közel álló személy által elszenvedett személyi sérüléssel járt, feltéve, hogy más forrásból nem ítélnek meg kártérítést. Lásd még az 1.3. és 1.4. szakaszt.

• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése

A megélhetési forrás elvesztése miatt csak bizonyos feltételek mellett fizethető kártérítés.

- Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció

Igen. Lásd a fenti 1.3. szakaszt.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kompenzációt általában egy összegben folyósítják. A maradandó sérülésre tekintettel járó kártérítést sok esetben egy későbbi időpontban ki kell igazítani, amennyiben egyértelművé válik, hogy a sérülés maradandó. A hosszú távú bevételkiesést általában évente egyszer, utólag igazítják ki. Amennyiben a sérülés a károsultnak olyan fogyatékosságot okozott, amely a munkaképességét tartósan csökkentette, a károsult bizonyos feltételek mellett járadék formájában a jövőbeni bevételkiesés miatt kártérítésre lehet jogosult, amelyet havi részletekben folyósítanak.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A kártérítés csökkenthető vagy teljesen megtagadható, ha a sérülés kockázatát növelte a károsult magatartása, amelyet akár a bűncselekménnyel kapcsolatban, akár egyébként, szándékosan vagy gondatlanságból tanúsított. A kártérítés összegét általában ilyen módon kiigazítják, ha a bűncselekmény a károsult saját bűnözői tevékenysége miatt következett be vagy kábítószerrel kapcsolatos, vagy ha a károsult a bűncselekménnyel összefüggésben provokatívan viselkedett.

További elvárás a károsult irányába, hogy a rendőrségi nyomozás során észszerű mértékben együttműködött. A károsult szintén köteles együttműködni a bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóság kártérítési eljárása során, ennek keretében köteles megadni és benyújtani az értékeléshez szükséges tájékoztatást és dokumentumokat. Nem ítélhető meg kártérítés, ha a kérelmező nem működött együtt a rendőrségi nyomozás során. Ugyanez érvényesül, ha a kérelmező nem működött közre a kártérítési ügyben.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A személyi sérülések és erőszakos cselekmények miatti kártérítés esetében a károsult anyagi helyzete nem befolyásolja a kártérítési jogosultságot vagy a megítélt kártérítés összegét. Megrongált személyes tulajdon és tisztán pénzügyi kár esetén a károsult anyagi helyzete kihatással lehet a kártérítési jogosultságra és a bűncselekménnyel okozott kár miatt megítélt kártérítés összegére.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A bűncselekménnyel okozott sérelemért járó állami kompenzáció csupán kiegészítő jellegű bármely más kártérítéshez képest, amelyre a károsult az okozott kár vagy sérülés miatt jogosult lehet. Ez azt jelenti, hogy bármely egyéb kártérítési összeget le kell vonni a bűncselekménnyel okozott kárra tekintettel járó kártérítésből. Ez vonatkozik például a kifizetett vagy kifizetendő kártérítési összegekre, illetve bármely a károsultat megillető, biztosítás alapján járó kártérítésre.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítés összegét a bűncselekménnyel okozott sérelmekért járó kártérítésről szóló törvényben (brottsskadelag) és a jogellenes károkozásért fennálló felelősségről szóló törvényben (skadeståndslag) lefektetett szabályokkal összhangban számítják ki. A bűncselekménnyel okozott kár miatti kártérítési jogosultság bizonyos szempontból korlátozottabb, mint a jogellenes károkozásra tekintettel fennálló kártérítési jogosultság. Főszabály szerint a kártérítésnek egyfajta kárpótlást kell megvalósítania, és a károsultat, amennyire lehetséges, ugyanolyan anyagi helyzetbe kell hoznia, mint ha a kár vagy sérülés nem következett volna be.

Ennek valamennyi lényeges és indokolt költséget, valamint a kár vagy sérülés miatt bekövetkezett bármely bevételkiesést fedeznie kell. A kártérítésnek van felső határa; lásd az 1.18. szakaszt.

A fájdalomra és a szenvedésre tekintettel járó kártérítést meghatározott táblázatok alapján fizetik ki – a betegszabadság alatt járó szokásos összeg körülbelül havi 2700 SEK (2022), ennél azonban magasabb összegű kártérítés is megítélhető, például intenzív osztályon történő kezelés esetén. Bizonyos bűncselekmények esetében – ha a sérülés halált okozott (hozzátartozóknak járó kártérítés), valamint szexuális erőszak esetén – vélelmezik, hogy személyi sérülés is történt, vagyis ezt nem szükséges külön bizonyítani. Az ilyen esetekben meghatározott sablonokat alkalmaznak a fájdalom és szenvedés miatt járó kártérítésre. Ezek a következők: 60 000 SEK jár, ha a halált szándékosan okozták; 30 000 SEK, ha a halált nem szándékosan okozták; szexuális erőszak esetén pedig 15 000 SEK fizetendő.

A maradandó fogyatékosságot okozó sérülések után járó kártérítést táblázatok segítségével, valamint a fogyatékosság mértékére vonatkozó orvosi vélemény és a kérelmező életkora alapján határozzák meg.

A maradandó testi elváltozás után járó kártérítést táblázatok segítségével, valamint az alapján határozzák meg, hogy a szóban forgó testi elváltozás mennyire látható, hol található, illetve hogy a sértett hány éves.

A szexuális erőszak miatti kártérítést a bűncselekmény objektív körülményei alapján határozzák meg, függetlenül a sértett szubjektív tapasztalatától. A gyakorlatban például a következő lehet a kártérítés összege: jogellenes fenyegetés esetén 5000–20 000 SEK; személy elleni erőszak esetén 5000–100 000 SEK, szexuális kényszerítés esetén 100 000 SEK; emberölés kísérlete esetén pedig 100 000–150 000 SEK.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A megítélhető legalacsonyabb kártérítési összeg (az egyszeri levonást követően) 100 SEK.

A személyi sérülés után megítélhető legmagasabb kártérítési összeg – a fájdalomra és a szenvedésre tekintettel járó összeget is beleértve – 966 000 SEK (2022. évi adat). Bizonyos feltételek mellett kártérítés járadékra tekintettel is megítélhető.

A vagyoni kár és a tisztán pénzügyi kár után megítélhető legmagasabb kártérítési összeg 482 000 SEK (2022. évi adat).

A szexuális erőszakkal kapcsolatos kártérítésnek nincsen felső határa.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Igen. Pénzügyi veszteség, mint például orvosi költségek vagy bevételkiesés esetén a sértett köteles megjelölni az összeget, vagy pedig az elszenvedett kár mértékét egyértelműen igazoló bizonyítékokat kell csatolnia.

Nem vagyoni kártérítés esetében (fájdalom és szenvedés, szexuális erőszak, maradandó sérülés, valamint a gyermekeknek nyújtandó kártérítés, akik bűncselekmény szemtanúi voltak) nem kell összeget megjelölni.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

Igen. A bűncselekménnyel okozott sérelemért járó állami kompenzációt csak a sértettet megillető másféle kártérítések által nem fedezett kár mértékéig ítélik meg.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, nincsen lehetőség előleget kapni a kártérítési összegre.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Igen, feltéve, hogy az igény nem évült el, ami általában a határozat meghozatalától számított 10 év elteltével következik be.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Amennyiben a kérelmező jogi képviselőt vesz igénybe, be kell csatolni az ügyvédi meghatalmazás eredeti példányát. A költségeket általában az eredeti számlákkal kell igazolni. Szintén előnyös, ha a kérelmező általános jelleggel becsatolja a kérdéses kár vagy sérülés szempontjából releváns, fent felsorolt anyagokat.

A bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóság beszerzi a kártérítési jogosultság és a kártérítési összeg megállapításához szükséges dokumentumokat, amennyiben azokat nem csatolták. Erre a kérelmező által a hatóságnak a kérelem benyújtásával adott felhatalmazás alapján kerül sor. Ha maga a hatóság nem tudja beszerezni a szükséges adatokat és dokumentumokat, a kérelmező lehetőséget kap arra, hogy azokat ő bocsássa a hatóság rendelkezésére.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket? (belföldi ügyek esetén)?

A bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóság

Hová kell elküldeni a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóság, P.O. Box 470, 901 09 UMEÅ, Svédország.

Kérjük, legyen rá figyelemmel, hogy a kérelmet speciális formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványok elérhetők a bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóság honlapján a https://www.brottsoffermyndigheten.se/ linken.

A kérelem elektronikusan is előterjeszthető, ha a kérelmező rendelkezik svéd elektronikus banki azonosítóval. Kérelmet ilyen módon a https://www.brottsoffermyndigheten.se/ weboldalon keresztül lehet benyújtani.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A feldolgozási idő a hatóság aktuális leterheltségétől függően eltérő. A szükséges idő az ügy bonyolultságától függően is eltérő lehet. Az átlagos feldolgozási idő jelenleg (2022) 3 hónap körül van.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

A bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóság határozatát nem lehet megtámadni, a hatóság azonban kérelemre vagy hivatalból megváltoztathatja a döntését, ha új körülmények merülnek fel, vagy az más okból indokolt. A határozatot a kérelmező hátrányára nem lehet módosítani.

Az a kérelmező, aki a határozattal nincsen megelégedve, írásbeli kérelemmel fordulhat a hatósághoz, amelyben kérheti az ügy újbóli vizsgálatát. A kérelemben meg kell jelölni a kívánt módosítást és annak indokait. A kiegészítő anyagokat a kérelemmel együtt kell benyújtani.

A kérelmező minden esetben jogosult arra, hogy a határozatot felülvizsgáltassa a Bűncselekménnyel Okozott Sérülések Kártalanításával Foglalkozó Tanáccsal (Nämnden för brottsskadeersättning).

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Tájékoztatás és kérelmezésre szolgáló formanyomtatványok a bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóság honlapján találhatók a https://www.brottsoffermyndigheten.se/ linken. A kártérítésre és az igény benyújtására vonatkozó tájékoztatás számos nyelven elérhető, a kérelmezésre szolgáló formanyomtatványok pedig angolul állnak rendelkezésre.

A +46 90 70 82 00 számon a bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóságot is hívhatja, amely hétköznapokon 09:00 és 15:00 óra között van nyitva. A segélyvonalon svéd és angol nyelven tudnak tanáccsal szolgálni.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Lásd fent.

A 18 év alatti gyermeknek szánt, életkoruknak megfelelő tájékoztatás elérhető a https://www.jagvillveta.se/ weboldalon. Itt számos nyelven találhat információkat.

Részesülhetek-e költségmentességben (ügyvédi segítségben) a kérelmem elkészítéséhez?

A kártérítési kérelmet könnyű kitölteni, és bármely felmerülő probléma esetén megkeresheti a bűncselekmények sértettjeinek nyújtandó kártérítéssel és támogatással foglalkozó svéd hatóságot. A jogi képviselő költségei után csak különösen indokolt esetben ítélnek meg kártérítést.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A sértetteket segítő helyi központ a segítségére lehet a kártérítés igénylésében. A sértetteket segítő helyi központot fellelheti a svéd áldozatsegítő szolgálat (Brottsofferjouren) honlapján a http://www.brottsofferjouren.se/ weboldalon, vagy segítségért hívja a +46 (0)200-21 20 19 számot.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Ön kártérítés iránti kérelmet terjeszthet elő, amennyiben erőszakos bűncselekmény vétlen sértettje, vagy a szerette erőszakos bűncselekmény következtében életét vesztette. A kártérítési program B. melléklete felsorolja, hogy e program szempontjából mely bűncselekmények minősülnek erőszakos bűncselekménynek, és melyek nem. Kártérítés jár annak a személynek is, aki annak során sérült meg, hogy valamely bűncselekmény megelőzése vagy mérséklése érdekében – ideértve a feltételezett elkövető feltartóztatását is – kivételes jellegű és indokolt kockázatot vállalt.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Kártérítés iránti kérelmet terjeszthet elő:

• lelki vagy testi sérülés;
• nemi erőszak vagy testi sértés után
• haláleset után járó kifizetés iránt

Nem minden kártérítési kérelmet bírálnak el kedvezően; Önnek a kártérítési program szabályai alapján jogosultnak kell lennie kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Amennyiben Ön olyan személy közeli hozzátartozója, aki a sérülései következtében életét vesztette, kártérítés iránti kérelmet terjeszthet elő. Az ilyen kifizetésre való jogosultsághoz az szükséges, hogy a kártérítési program értelmében Ön „jogosult hozzátartozó” legyen.

Jogosult hozzátartozónak az a személy minősül, aki az elhunyt személy halálakor:

• az elhunyt házastársa vagy bejegyzett élettársa volt, és közös háztartásban élt az elhunyt személlyel;
• az elhunyt élettársa (azonban nem a házastársa vagy bejegyzett élettársa) volt, és közvetlenül a halál bekövetkeztének időpontját megelőzően legalább két évig folyamatosan közös háztartásban élt az elhunyt személlyel;
• megfelel a fenti pontok valamelyikének, nem élt azonban együtt az elhunyt személlyel egyikőjük rossz egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt;
• az elhunyt házastársa vagy bejegyzett élettársa, vagy korábbi házastársa vagy bejegyzett élettársa volt, akit az elhunyt személy pénzügyi szempontból eltartott;
• az elhunyt személy szülője; vagy
• az elhunyt személy gyermeke.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Jogosult lehet rá, hogy lelki sérülésre hivatkozással kérelmet terjesszen elő, amennyiben szemtanúja volt és jelen volt annál az eseménynél, amelynek során valamely szerette erőszakos bűncselekmény következtében sérülést szenvedett. A jogosultságát szintén megalapozhatja, ha részese volt a szerette sérüléséért felelős esemény azonnali következményeinek.

Amennyiben azért kér kártérítést, mert szemtanúja vagy részese volt a szerettét ért sérülés azonnali következményeinek, a jogosultságához az is szükséges, hogy ennek eredményeképpen lelki sérülést szenvedjen el. Ennek megerősítéséhez pszichiátertől vagy klinikai pszichológustól származó orvosi bizonyítékra lesz szükségünk.

A várhatóan jogosult hozzátartozók listája fent található.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Ön csak abban az esetben jogosult az e kártérítési program szerinti kifizetésre, ha megfelel a tartózkodáshoz, illetve állampolgársághoz kötött, vagy egyéb, a 10. szakasz szerinti feltételnek. Ez azt jelenti, hogy az esemény időpontjában a szokásos tartózkodási helye az Egyesült Királyságban található, vagy teljesül a kártérítési program 11. vagy 13. szakaszában foglalt valamelyik feltétel.

Szintén jogosult kártérítésre, ha Ön az Európai Unió (EU) vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamának, vagy az Európa Tanácsnak az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló egyezményében részes valamely tagállamnak az állampolgára. Speciális rendelkezések vonatkoznak az emberkereskedelem lehetséges sértettjeire és azokra a személyekre, akik menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. A feltételek a kártérítési program 10. szakaszában teljeskörűen megtalálhatók.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

A kártérítési program alapján a Nagy-Britanniában (Skóciában, Angliában és Walesben) bekövetkezett események után fizethető kártérítés.

Amennyiben a tartózkodási helye az Egyesült Királyságban (UK) található és az Európai Unióhoz (EU) tartozó valamely másik országban erőszakos bűncselekmény következtében sérülést szenvedett, segíteni tudunk Önnek abban, hogy miként nyújtson be kártérítés iránti kérelmet abban az országban. Kérjük, hívja uniós segítségnyújtási csoportunkat (EU Assistance Team) a 0300 003 3061 számon vagy lépjen velük kapcsolatba az eucat@cica.gsi.gov.uk e-mail-címen.

Amennyiben az Unió területén kívül szenvedett sérülést, Önnek lehetősége lehet rá, hogy az érintett ország által működtetett hasonló kártérítési program keretében terjesszen elő kérelmet. Kérjük, további információért vegye fel a kapcsolatot a Külügyek és Nemzetközösségi Ügyek Minisztériumával (Foreign and Commonwealth Office). Részletekért látogasson el a https://www.gov.uk weboldalra.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen. Nem tudunk kifizetést teljesíteni, amennyiben a bűncselekményt, amely után kártérítést igényel, nem jelentették be a rendőrségen. A kártérítési program feltételként írja elő, hogy minden olyan eseményt, amely miatt kártérítési igénnyel élnek, be kell jelenteni a rendőrségen.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejezését?

Nem. A kártérítési igénye előterjesztésével nem szükséges megvárnia az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejezését.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

A kártérítési program végső eszközként szolgál. Amennyiben lehetősége van rá, hogy máshonnan igényeljen kártérítést, Önnek így kell tennie. Azt várjuk, hogy megtegyen minden észszerű lépést annak érdekében, hogy megkapjon bármely olyan szociális ellátást, biztosítási összeget, kártérítést vagy kompenzációt, amelyre a sérülései következtében jogosult.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ön a kártérítési program alapján abban az esetben is jogosult lehet kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el. Azt várjuk Öntől, hogy teljes mértékben működjön együtt a rendőrségi nyomozással. A kártérítési program szerinti határozatokat az úgynevezett valószínűségek súlyozásán (balance of probabilities) alapuló bizonyítási mérce alapján hozzák meg.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kérelmét az észszerű megvalósítható legkorábbi időpontban be kell nyújtania. Amennyiben az esemény bekövetkezésekor felnőttkorú volt, a kérelmét általában legkésőbb az esemény bekövetkeztétől számított két éven belül be kell nyújtania. E határidőt csak abban az esetben tudjuk meghosszabbítani, ha:

• rendkívüli körülmények miatt a kérelmet korábban nem lehetett előterjeszteni; és
• a kérelem alátámasztására benyújtott bizonyítékok alapján a kérelmet a kártérítési tisztviselő további széleskörű vizsgálat szükségessége nélkül is el tudja bírálni.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

- Vagyoni (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás — ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) - Nem, az azonnali orvosi költségekre nem terjed ki a program.
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás, stb.) - E költségek a körülmények függvényében megtéríthetők. Ön csak abban az esetben kérheti tőlünk e speciális költségek mérlegelését, ha az előterjesztése értelmében 28 hetet meghaladóan munkaképtelen, vagy hasonló mértékben cselekvőképtelen volt.
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság) - Igen
  • az orvosi kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését, stb.) - Kizárólag, amennyiben a bűncselekményre visszavezethető sérülés közvetlen következményeként 28 hetet meghaladóan munkaképtelen vagy csak korlátozottan munkaképes;
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése - Igen, a jogosultsági feltételek függvényében
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei (például ügyvédi vagy bírósági költségek) - Nem
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés - Nem
  • egyéb - A jogosultsági feltételek tekintetében lásd a kártérítési programot

- Pszichés (nem vagyoni) kár:

• az áldozat fájdalma és szenvedése - Igen, a jogosultsági feltételek függvényében

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Vagyoni (nem pszichés) kár:

• temetési költségek - Igen
• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) - Nem
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése - Igen, amennyiben a sértett életét vesztette, a jogosultsági feltételek függvényében

- Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció - Jogosult lehet rá, hogy lelki sérülésre hivatkozással kérelmet terjesszen elő, amennyiben szemtanúja volt és jelen volt annál az eseménynél, amelynek során valamely szerette erőszakos bűncselekmény következtében sérülést szenvedett. A jogosultságát szintén megalapozhatja, ha részese volt a szerette sérüléséért felelős esemény azonnali következményeinek. Amennyiben azért kér kártérítést, mert szemtanúja vagy részese volt a szerettét ért sérülés azonnali következményeinek, a jogosultságához az is szükséges, hogy ennek eredményeképpen lelki sérülést szenvedjen el. Ennek megerősítéséhez pszichiátertől vagy klinikai pszichológustól származó orvosi bizonyítékra lesz szükségünk.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kártérítési igényeket lehetőség szerint egyösszegű kifizetéssel rendezzük.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A kérelmére kihatással lehet, ha:

• nem működött teljes mértékben együtt a rendőrséggel és a büntető igazságszolgáltatási rendszerrel
• bűnösséget megállapító ítélet alapján letöltetlen szabadságvesztés-büntetése vagy fennálló közérdekű munka büntetése van.
• a magatartásával hozzájárult az esemény bekövetkezéséhez;
• az Önt elmarasztaló büntetőítélet vagy egyéb bizonyítékok tanúsága szerint a személye alapján kártérítés megítélése nem lenne helyénvaló; vagy nem működik teljeskörűen együtt a bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésért felelős hatósággal (Criminal Injuries Compensation Authority, a továbbiakban: CICA).

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítési program nem rászorultsági alapon működik.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az alábbi esetekben nem tudunk kártérítést fizetni:

• 1964. augusztus 1-je előtt szenvedett sérülést.
• a sérülés Nagy-Britannia területén kívül következett be.
• azonos bűncselekmény következtében elszenvedett azonos sérelem után már nyújtott be kérelmet a CICA-hoz.
• a kártérítés megítélése az elkövető előnyére szolgálhat.
• a sérülés 1979. október 1-je előtt következett be, és Ön ugyanannak a családnak a tagjaként együtt élt az elkövetővel.

A kártérítést szintén megtagadják vagy csökkentik, ha azonos sérülés után bizonyos egyéb forrásokból már részesült kártérítésben, ideértve a polgári perben megítélt kártérítést is.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítési program szabályait és a megítélt kártérítési összegek mértékét a parlament határozza meg, az összeget pedig a sérülésekre vonatkozó díjszabás alapján számítják ki. A megítélt összeg nagysága a sérülés súlyosságától függően változik.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A kifizethető kártérítés minimális összege 1 000 font, a maximális összege pedig 500 000 font.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésre szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

A kifizethető kártérítési összeg kiszámítását mi végezzük el.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

A kifizethető kártérítés összegét csökkenteni fogjuk, amennyiben azonos sérülés miatt valamely alábbi okból már kifizetésben részesült vagy kifizetésre jogosult:

• bármely egyéb, bűncselekmény következtében elszenvedett sérülés után megítélt kártérítés vagy hasonló kifizetés;
• polgári bíróság által végzésben elrendelt kártérítés fizetési kötelezettség;
• kártérítési igény rendezése; vagy
• bármely, a büntetőeljárás során hozott kártérítésre kötelező végzés, vagy a büntetőeljárás során tett kártérítés fizetésére vonatkozó ajánlat.

Speciális költségek megtérítése esetén csökkenteni fogjuk az Önnek járó kifizetés összegét annak érdekében, hogy az tekintettel legyen az azonos sérülés után járó szociális ellátásokra és a kifizetett biztosítási összegre, függetlenül attól, hogy a biztosítási díjat ki fizette, amennyiben olyan tételek miatt nyújt be igényt, mint például az otthona átalakítása vagy személyes gondozás.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Időközi kifizetésre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a kártérítési jogosultságát már megállapítottuk, ugyanakkor végső határozatot még nem tudunk hozni. Annak, ha még nem tudunk végső határozatot hozni, valószínűleg az az oka, hogy még várjuk, hogy kiderüljenek a sérülése hosszú távú következményei.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

A kártérítési igény az utolsó kifizetést követően abban az esetben képezheti újból vizsgálat tárgyát, ha:

• a kártérítési kifizetésben részesült személy a kifizetés alapjául szolgáló bűncselekménnyel okozott sérülés következtében később életét vesztette; vagy
• olyan lényeges változás következett be a kérelmező egészségi állapotában, hogy az eredetileg megállapított kártérítés változatlanul hagyása igazságtalan lenne a kérelmezőre nézve.

Általában csak a végleges határozattól számított két éven belül nyitunk meg újra egy kártérítési ügyet. Amennyiben a határozat meghozatalától számított két éven túl kezdeményezi valamely ügy újbóli megnyitását, erre vonatkozó kérelmét kizárólag abban az esetben fogjuk mérlegelni, ha elegendő bizonyítékot terjeszt elő, amely alapján az ügyben további széleskörű vizsgálat szükségessége nélkül határozatot lehet hozni.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

A benyújtott kérelmétől függ, hogy milyen információkra lesz szükségünk Öntől. A kérelmezési eljárás során ki fog derülni, hogy adott időpontban milyen információra van szükség. Szükség szerint írni fogunk Önnek további tájékoztatásért.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

A kártérítés iránti kérelem benyújtása nem jár költségekkel. Indokolt esetben kérni fogjuk, hogy nyújtson be orvosi igazolást. Amennyiben az orvosi igazolás beszerzése költségvonzattal jár, előfordulhat, hogy azt Önnek kell viselnie. Az orvosi igazolás beszerzésének költségei eltérőek lehetnek, az Ön által fizetendő összes költség azonban várhatóan nem haladja meg az 50 fontot.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésért felelős hatóság (Criminal Injuries Compensation Authority).

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

Criminal Injuries Compensation Authority (CICA)
Alexander Bain House
Atlantic Quay
15 York Street
Glasgow
G2 8JQ

Tel.: Egyesült Királyság: +44 (0)300 003 3601; (Egyesült Királyságon kívülről): +44(0)203 684 2517

Honlap: https://www.gov.uk/

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem, levélben fogjuk tartani Önnel a kapcsolatot.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A kártérítési kérelme elbírálásához szükséges idő hosszúsága az igény bonyolultságától függ. Például a bevételkieséssel kapcsolatos igények elbírálása hosszabb időt vesz igénybe, mint azok, amelyek alapján csak a sérülésekre vonatkozó díjszabás alapján kerül sor kifizetésre. A CICA mindaddig nem véglegesíti az igényét, amíg Ön meg nem erősíti, hogy a lehetőségekhez képest felgyógyult a sérüléseiből. Arra törekszünk, hogy az egyszerű megítélésű ügyeket a beérkezésüktől számított 12 hónapon belül rendezzük.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Amennyiben nem ért egyet az eredeti határozattal, és szeretné, hogy azt felülvizsgáljuk, a felülvizsgálat iránti írásbeli kérelmét az eredeti határozat időpontjától számított 56 napon belül kell előterjesztenie. Minden olyan további bizonyítékot csatolnia szükséges, amelyet szeretne, hogy mérlegeljünk az igénye alátámasztásául.

Ha beérkezik a felülvizsgálat iránti kérelme az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékokkal együtt, a kérelmét megvizsgálja egy kártérítési tisztviselő, aki nem lehet azonos az eredeti határozatot meghozó kártérítési tisztviselővel. A felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozat az eredeti határozathoz képest kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lehet, illetve az eredeti határozat változatlan is maradhat.

Amennyiben nem ért egyet a felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozattal, a bírósági eljárási szabályokkal összhangban jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be az elsőfokú bíróságnak (First-tier Tribunal) (Criminal Injuries Compensation, bűncselekménnyel okozott sérülés után járó kártérítés). E szabályokat megtalálja az elsőfokú bíróság honlapján.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Kártérítési kérelmét előterjesztheti a weboldalunkon keresztül, amely a kártérítési programról is hasznos információkkal szolgál.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A weboldal linkje fent található, az ügyfélszolgálati központ tanácsadói pedig a +44(0)300 003 3601 telefonszámon nyújtanak segítséget. Kérjük, legyen rá figyelemmel, hogy az ügyfélszolgálat tanácsadói csak angolul értekeznek.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

A kártérítési kérelem előterjesztése során nem szükséges díjazás ellenében eljáró képviselő, például „solicitor” (ügyvéd) vagy kártérítési igények kezelésével foglalkozó társaság útján eljárnia. Amennyiben úgy dönt, hogy díjazás ellenében eljáró képviselő útján kíván eljárni, ennek költségét nem tudjuk megtéríteni, ezért azt Önnek kell viselnie.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A kérelme benyújtásával kapcsolatos segítségért az áldozatokat segítő információs szolgálathoz fordulhat.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A bűncselekménnyel okozott sérülések megtérítésére szolgáló észak-írországi kártérítési program rendeltetése, hogy kártérítést nyújtson az erőszakos bűncselekmények vétlen sértettjeinek Észak-Írországban. A bűncselekménnyel okozott károk megtérítésére szolgáló program a vagyoni kár kompenzálására szolgál.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Kártérítés ítélhető meg az erőszakos bűncselekmény következtében elszenvedett lelki vagy testi sérülés, illetve a nemi erőszak vagy testi sértés után.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, jár kártérítés az olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja részére, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette.

Jogosult hozzátartozónak minősül az elhunyt személy házastársa vagy bejegyzett élettársa, az elhunyt személy szülője és az elhunyt személy gyermeke.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Igen, a sértett hozzátartozója lelki sérülés után kártérítésben részesülhet abban az esetben is, ha a sértett túlélte az erőszakos bűncselekményt.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen, a kártérítés bármilyen állampolgárságú személy számára elérhető.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Csak az Észak-Írországban történt bűncselekmény miatt előterjesztett kártérítési igényt tudjuk elbírálni.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kellett volna jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

A kártérítési program előírja, hogy valamennyi kérelmezőnek haladéktalanul be kell jelentenie a bűncselekményt a rendőrségen, amint ez észszerűen megvalósítható.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?

Nem, a kártérítési kérelmet azonban az esemény időpontjától számított 2 éven belül elő kell terjeszteni.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

Nem.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Igen, kártérítésre akkor is jogosult lehet, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el. A kérelmezőnek azonban a bűncselekmény valamennyi releváns körülményét be kell jelentenie a rendőrségnek és a nyomozás során együtt kell működnie.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kártérítési kérelmet az esemény időpontjától számított 2 éven belül elő kell terjeszteni.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

- Vagyoni (nem pszichés) kár:

• a sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás — ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• a sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás, stb.)
• maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
• az orvosi kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését, stb.)
• a foglalkoztatási esélyek elvesztése
• a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei (például ügyvédi vagy bírósági költségek)
• eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés
• egyéb

A kártérítési szolgálat mérlegeli kártérítés megítélését a vagyoni kár (elveszett vagy megrongált tulajdon), vagy a sérülés kezelésével összefüggő eszközköltségek, ápolási költségek, speciális felszerelés, a kérelmező lakókörnyezetének átalakítása, a Court of Protection (gondnokság alá helyezéssel foglalkozó bíróság) eljárásával kapcsolatos illetékek, a beszámítási képességgel nem rendelkező kérelmező ügyeinek intézésével kapcsolatos költségek után. Bevételkiesés vagy a keresőképesség elvesztése.

- Pszichés (erkölcsi) kár:

Lelki sérülés.

• az áldozat fájdalma és szenvedése

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

– Vagyoni (nem pszichés) kár:

• temetési költségek
• orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció)
• megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése

A kártérítési szolgálat megtéríti a temetéssel kapcsolatos indokolt költségeket. A jogosult hozzátartozó haláleset után járó kártérítésre is jogosult lehet.

- Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció

A jogosult hozzátartozó mentális betegség után járó kártérítésre is jogosult lehet.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kompenzációt általában egy összegben folyósítják.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A kártérítés összege csökkenthető vagy nem ítélnek meg kártérítést, ha a kérelmező magatartása hozzájárult az eseményhez, szerepel a bűnügyi nyilvántartásban és marasztaló büntetőítélettel megállapított letöltetlen büntetése van, és nem működik együtt a rendőrséggel vagy a kártérítési szolgálattal.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Ennek nincsen jelentősége.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítés megítélését befolyásolhatja, ha az az elkövetőnek is kedvezne.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítési összeget a sérülésekre vonatkozó díjszabás alapján számítják ki, amely a program részét képezi.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A sérülések után kifizethető kártérítés minimális összege £1 000, maximális összege pedig £250 000. A megítélhető kártérítés teljes összegének nincsen felső határa.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésre szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

Nem, a kérelmezőtől nem az összeg megjelölését, hanem az elszenvedett sérülések körülírását várják el.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

A magánbiztosítás nem befolyásolja a kifizetett kártérítési összeget. A bíróság által megítélt kártérítést és a magánjogi kártérítést azonban levonják a kártérítési összegből.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Sor kerülhet időközi kifizetésre, feltéve hogy nem merülnek fel felelősségi kérdések.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Igen, valamely ügy újból megnyitható, amennyiben olyan lényeges változás állt be a sértett egészségi állapotában, hogy igazságtalan lenne az eredeti értékelés fenntartása.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

A kérelemre vonatkozó kitöltött formanyomtatványt. A kártérítési szolgálat megkeresi a kérelmezőt, ha további információkra, például a foglalkoztatással vagy jövedelemmel kapcsolatos adatokra van szükség.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nincsenek ilyen díjak vagy illetékek.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A bűncselekménnyel okozott sérülések megtérítésére szolgáló észak-írországi kártérítési program.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

Compensation Services (kártérítési szolgálat), 6th Floor, Millennium House, 25 Great Victoria Street, Belfast, BT2 7AQ.

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

Az első határozat meghozatalához szükséges átlagos ügyintézési idő 11 hónap, a felülvizsgálati határozathoz szükséges átlagos ügyintézési idő pedig 6 hónap.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

A kérelmezőt felülvizsgálati és fellebbezési jog illeti meg.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Honlapunkon: http://www.nidirect.gov.uk/index/do-it-online/crime-justice-and-the-law-online/make-a-claim-in-cases-of-criminal-damage.htm

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Honlapunk címe: http://www.nidirect.gov.uk/index/do-it-online/crime-justice-and-the-law-online/make-a-claim-in-cases-of-criminal-damage.htm

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

A bűncselekménnyel okozott sérülések megtérítésére szolgáló program keretében nem érhető el jogi segítség. Megbízhat egy „solicitor”-t (ügyvédet), hogy segítsen Önnek a bűncselekménnyel okozott kárral kapcsolatos kérelme tekintetében.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

Az észak-írországi áldozatsegítő szolgálat (Victim Support NI) segíteni tud a kérelmezőnek a kártérítési eljárással kapcsolatban.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Ön kártérítés iránti kérelmet terjeszthet elő, amennyiben erőszakos bűncselekmény vétlen sértettje, vagy a szerette erőszakos bűncselekmény következtében életét vesztette. A kártérítési program B. melléklete felsorolja, hogy e program szempontjából mely bűncselekmények minősülnek erőszakos bűncselekménynek, és melyek nem. Kártérítés jár annak a személynek is, aki annak során sérült meg, hogy valamely bűncselekmény megelőzése vagy mérséklése érdekében – ideértve a feltételezett elkövető feltartóztatását is – kivételes jellegű és indokolt kockázatot vállalt.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Kártérítés iránti kérelmet terjeszthet elő:

• lelki vagy testi sérülés;
• nemi erőszak vagy testi sértés után
• haláleset után járó kifizetés iránt

Nem minden kártérítési kérelmet bírálnak el kedvezően; Önnek a kártérítési program szabályai alapján jogosultnak kell lennie kártérítésre.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Amennyiben Ön olyan személy közeli hozzátartozója, aki a sérülései következtében életét vesztette, kártérítés iránti kérelmet terjeszthet elő. Az ilyen kifizetésre való jogosultsághoz az szükséges, hogy a kártérítési program értelmében Ön „jogosult hozzátartozó” legyen.

Jogosult hozzátartozónak az a személy minősül, aki az elhunyt személy halálakor:

• az elhunyt házastársa vagy bejegyzett élettársa volt, és közös háztartásban élt az elhunyt személlyel;
• az elhunyt élettársa (azonban nem a házastársa vagy bejegyzett élettársa) volt, és közvetlenül a halál bekövetkeztének időpontját megelőzően legalább két évig folyamatosan közös háztartásban élt az elhunyt személlyel;
• megfelel a fenti pontok valamelyikének, nem élt azonban együtt az elhunyt személlyel egyikőjük rossz egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt;
• az elhunyt házastársa vagy bejegyzett élettársa, vagy korábbi házastársa vagy bejegyzett élettársa volt, akit az elhunyt személy pénzügyi szempontból eltartott;
• az elhunyt személy szülője; vagy
• az elhunyt személy gyermeke.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Jogosult lehet rá, hogy lelki sérülésre hivatkozással kérelmet terjesszen elő, amennyiben szemtanúja volt és jelen volt annál az eseménynél, amelynek során valamely szerette erőszakos bűncselekmény következtében sérülést szenvedett. A jogosultságát szintén megalapozhatja, ha részese volt a szerette sérüléséért felelős esemény azonnali következményeinek.

Amennyiben azért kér kártérítést, mert szemtanúja vagy részese volt a szerettét ért sérülés azonnali következményeinek, a jogosultságához az is szükséges, hogy ennek eredményeképpen lelki sérülést szenvedjen el. Ennek megerősítéséhez pszichiátertől vagy klinikai pszichológustól származó orvosi bizonyítékra lesz szükségünk.

A várhatóan jogosult hozzátartozók listája fent található.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Ön csak abban az esetben jogosult az e kártérítési program szerinti kifizetésre, ha megfelel a tartózkodáshoz, illetve állampolgársághoz kötött, vagy egyéb, a 10. szakasz szerinti feltételnek. Ez azt jelenti, hogy az esemény időpontjában a szokásos tartózkodási helye az Egyesült Királyságban található, vagy teljesül a kártérítési program 11. vagy 13. szakaszában foglalt valamelyik feltétel.

Szintén jogosult kártérítésre, ha Ön az Európai Unió (EU) vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamának, vagy az Európa Tanácsnak az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló egyezményében részes valamely tagállamnak az állampolgára. Speciális rendelkezések vonatkoznak az emberkereskedelem lehetséges sértettjeire és azokra a személyekre, akik menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be.

A feltételek a kártérítési program 10. szakaszában teljeskörűen megtalálhatók.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

A kártérítési program alapján a Nagy-Britanniában (Skóciában, Angliában és Walesben) bekövetkezett események után fizethető kártérítés.

Amennyiben a tartózkodási helye az Egyesült Királyságban (UK) található és az Európai Unióhoz (EU) tartozó valamely másik országban erőszakos bűncselekmény következtében sérülést szenvedett, segíteni tudunk Önnek abban, hogy miként nyújtson be kártérítés iránti kérelmet abban az országban. Kérjük, hívja uniós segítségnyújtási csoportunkat (EU Assistance Team) a 0300 003 3061 számon vagy lépjen velük kapcsolatba az eucat@cica.gov.uk e-mail-címen

Amennyiben az Unió területén kívül szenvedett sérülést, Önnek lehetősége lehet rá, hogy az érintett ország által működtetett hasonló kártérítési program keretében terjesszen elő kérelmet. Kérjük, további információért vegye fel a kapcsolatot a Külügyek és Nemzetközösségi Ügyek Minisztériumával (Foreign and Commonwealth Office). Részletekért látogasson el a https://www.gov.uk weboldalra.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen. Nem tudunk kifizetést teljesíteni, amennyiben a bűncselekményt, amely után kártérítést igényel, nem jelentették be a rendőrségen. A kártérítési program feltételként írja elő, hogy minden olyan eseményt, amely miatt kártérítési igénnyel élnek, be kell jelenteni a rendőrségen.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejezését?

Nem. A kártérítési igénye előterjesztésével nem szükséges megvárnia az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejezését.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

A kártérítési program végső eszközként szolgál. Amennyiben lehetősége van rá, hogy máshonnan igényeljen kártérítést, Önnek így kell tennie. Azt várjuk, hogy megtegyen minden észszerű lépést annak érdekében, hogy megkapja azt a szociális ellátást, biztosítási összeget, kártérítést vagy kompenzációt, amelyre a sérülései következtében jogosult.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ön a kártérítési program alapján abban az esetben is jogosult lehet kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el. Azt várjuk Öntől, hogy teljes mértékben működjön együtt a rendőrségi nyomozással. A kártérítési program szerinti határozatokat az úgynevezett valószínűségek súlyozásán (balance of probabilities) alapuló bizonyítási mérce alapján hozzák meg.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A kérelmét az észszerű megvalósítható legkorábbi időpontban be kell nyújtania. Amennyiben az esemény bekövetkezésekor felnőttkorú volt, a kérelmét általában legkésőbb az esemény bekövetkeztétől számított két éven belül be kell nyújtania. E határidőt csak abban az esetben tudjuk meghosszabbítani, ha:

• Rendkívüli körülmények miatt a kérelmet korábban nem lehetett előterjeszteni; és
• A kérelem alátámasztására benyújtott bizonyítékok alapján a kérelmet a kártérítési tisztviselő további széleskörű vizsgálat szükségessége nélkül is el tudja bírálni.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

a) A bűncselekmény áldozata esetében:

- Vagyoni (nem pszichés) kár:

• A sérülésre visszavezethető orvosi költségek (orvosi ellátás — ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) - Nem, az azonnali orvosi költségekre nem terjed ki a program.
• A sérülésre visszavezethető egyéb szükségletek vagy költségek (például ápolás és gondozás, eseti vagy állandó kezelés, elhúzódó fizioterápia, a lakókörnyezet átalakítása, speciális segítségnyújtás stb.) – E költségek a körülmények függvényében megtéríthetők. Ön csak abban az esetben kérheti tőlünk e speciális költségek mérlegelését, ha az előterjesztése értelmében 28 hetet meghaladóan munkaképtelen, vagy hasonló mértékben cselekvőképtelen volt.
• Maradandó sérülés (például rokkantság és más maradandó fogyatékosság)
  • az orvosi kezelés alatt és azt követően bekövetkezett bevételkiesés (ideértve az elmaradt jövedelmeket, a keresőképesség elvesztését vagy a megélhetési források csökkenését, stb.) Kizárólag, amennyiben a bűncselekményre visszavezethető sérülés közvetlen következményeként 28 hetet meghaladóan munkaképtelen vagy csak korlátozottan munkaképes.
  • a foglalkoztatási esélyek elvesztése Igen, a jogosultsági feltételek függvényében.
  • a kárt előidéző eseménnyel kapcsolatos jogi eljárások költségei (például ügyvédi vagy bírósági költségek) Nem
  • eltulajdonított vagy megrongált személyes tulajdonra tekintettel járó kártérítés Nem
  • egyéb A jogosultsági feltételek tekintetében lásd a kártérítési programot

- Pszichés (erkölcsi) kár:

• Az áldozat fájdalma és szenvedése Igen, a jogosultsági feltételek függvényében

b) A jogosultak vagy az áldozat hozzátartozói esetében:

- Vagyoni (nem pszichés) kár:

• Temetési költségek Igen
• Orvosi ellátás költségei (például családtag terápiája, ambuláns és kórházi kezelés, rehabilitáció) Nem
• Megélhetési forrás vagy foglalkoztatási esélyek elvesztése Igen, amennyiben a sértett életét vesztette, a jogosultsági feltételek függvényében.

- Pszichés kár:

• a hozzátartozók vagy jogosultak fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén a túlélőknek járó kompenzáció Jogosult lehet rá, hogy lelki sérülésre hivatkozással kérelmet terjesszen elő, amennyiben szemtanúja volt és jelen volt annál az eseménynél, amelynek során valamely szerette erőszakos bűncselekmény következtében sérülést szenvedett. A jogosultságát szintén megalapozhatja, ha részese volt a szerette sérüléséért felelős esemény azonnali következményeinek. Amennyiben azért kér kártérítést, mert szemtanúja vagy részese volt a szerettét ért sérülés azonnali következményeinek, a jogosultságához az is szükséges, hogy ennek eredményeképpen lelki sérülést szenvedjen el. Ennek megerősítéséhez pszichiátertől vagy klinikai pszichológustól származó orvosi bizonyítékra lesz szükségünk.

A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?

A kártérítési igényeket lehetőség szerint egyösszegű kifizetéssel rendezzük.

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?

A kérelmére kihatással lehet, ha:

• nem működött teljes mértékben együtt a rendőrséggel és a büntető igazságszolgáltatási rendszerrel;
• bűnösséget megállapító ítélet alapján letöltetlen szabadságvesztés-büntetése vagy fennálló közérdekű munka büntetése van;
• a magatartásával hozzájárult az esemény bekövetkezéséhez;
• az Önt elmarasztaló büntetőítélet vagy egyéb bizonyítékok tanúsága szerint a személye alapján kártérítés megítélése nem lenne helyénvaló; vagy
• nem működik teljeskörűen együtt a bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésért felelős hatósággal (Criminal Injuries Compensation Authority, a továbbiakban: CICA).

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A kártérítési program nem rászorultsági alapon működik.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az alábbi esetekben nem tudunk kártérítést fizetni:

• 1964. augusztus 1-je előtt szenvedett sérülést;
• a sérülés Nagy-Britannia területén kívül következett be;
• azonos bűncselekmény következtében elszenvedett azonos sérelem után már nyújtott be kérelmet a CICA-hoz;
• a kártérítés megítélése az elkövető előnyére szolgálhat;
• a sérülés 1979. október 1-je előtt következett be, és Ön ugyanannak a családnak a tagjaként együtt élt az elkövetővel.

A kártérítést szintén megtagadják vagy csökkentik, ha azonos sérülés után bizonyos egyéb forrásokból már részesült kártérítésben, ideértve a polgári perben megítélt kártérítést is.

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kártérítési program szabályait és a megítélt kártérítési összegek mértékét a parlament határozza meg, az összeget pedig a sérülésekre vonatkozó díjszabás alapján számítják ki. A megítélt összeg nagysága a sérülés súlyosságától függően változik.

Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A kifizethető kártérítés minimális összege £1 000, a maximális összege pedig £500 000.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésre szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

A kifizethető kártérítési összeg kiszámítását mi végezzük el.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

A kifizethető kártérítés összegét csökkenteni fogjuk, amennyiben azonos sérülés miatt valamely alábbi okból már kifizetésben részesült vagy kifizetésre jogosult:

• bármely egyéb, bűncselekmény következtében elszenvedett sérülés után megítélt kártérítés vagy hasonló kifizetés;
• polgári bíróság által végzésben elrendelt kártérítés fizetési kötelezettség;
• kártérítési igény rendezése; vagy
• bármely, a büntetőeljárás során hozott kártérítésre kötelező végzés, vagy a büntetőeljárás során tett kártérítés fizetésére vonatkozó ajánlat.

Speciális költségek megtérítése esetén csökkenteni fogjuk az Önnek járó kifizetés összegét annak érdekében, hogy az tekintettel legyen az azonos sérülés után járó szociális ellátásokra és a kifizetett biztosítási összegre, függetlenül attól, hogy a biztosítási díjat ki fizette, amennyiben olyan tételek miatt nyújt be igényt, mint például az otthona átalakítása vagy személyes gondozás.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Időközi kifizetésre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a kártérítési jogosultságát már megállapítottuk, ugyanakkor végső határozatot még nem tudunk hozni. Annak, ha még nem tudunk végső határozatot hozni, valószínűleg az az oka, hogy még várjuk, hogy kiderüljenek a sérülése hosszú távú következményei.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

A kártérítési igény az utolsó kifizetést követően abban az esetben képezheti újból vizsgálat tárgyát, ha:

• a kártérítési kifizetésben részesült személy a kifizetés alapjául szolgáló bűncselekménnyel okozott sérülés következtében később életét vesztette; vagy
• olyan lényeges változás következett be a kérelmező egészségi állapotában, hogy az eredetileg megállapított kártérítés változatlanul hagyása igazságtalan lenne a kérelmezőre nézve.

Általában csak a végleges határozattól számított két éven belül nyitunk meg újra egy kártérítési ügyet. Amennyiben a határozat meghozatalától számított két éven túl kezdeményezi valamely ügy újbóli megnyitását, erre vonatkozó kérelmét kizárólag abban az esetben fogjuk mérlegelni, ha elegendő bizonyítékot terjeszt elő, amely alapján az ügyben további széleskörű vizsgálat szükségessége nélkül határozatot lehet hozni.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

A kártérítés iránti kérelem benyújtása nem jár költségekkel. Indokolt esetben kérni fogjuk, hogy nyújtson be orvosi igazolást. Amennyiben az orvosi igazolás beszerzése költségvonzattal jár, előfordulhat, hogy azt Önnek kell viselnie. Az orvosi igazolás beszerzésének költségei eltérőek lehetnek, az Ön által fizetendő összes költség azonban várhatóan nem haladja meg az £50 összeget.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésért felelős hatóság (Criminal Injuries Compensation Authority).

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

Criminal Injuries Compensation Authority (CICA)
Alexander Bain House
Atlantic Quay
15 York Street
Glasgow
G2 8JQ

Tel: (Egyesült Királyság) +44 (0)300 003 3601;
(az Egyesült Királyságon kívülről): +44(0)203 684 2517

Honlap: https://www.gov.uk

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

Nem, levélben fogjuk tartani Önnel a kapcsolatot.

(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?

A kártérítési kérelme elbírálásához szükséges idő hosszúsága az igény bonyolultságától függ. Például a bevételkieséssel kapcsolatos igények elbírálása hosszabb időt vesz igénybe, mint azok, amelyek alapján csak a sérülésekre vonatkozó díjszabás alapján kerül sor kifizetésre. A CICA mindaddig nem véglegesíti az igényét, amíg Ön meg nem erősíti, hogy a lehetőségekhez képest felgyógyult a sérüléseiből. Arra törekszünk, hogy az egyszerű megítélésű ügyeket a beérkezésüktől számított 12 hónapon belül rendezzük.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Amennyiben nem ért egyet az eredeti határozattal, és szeretné, hogy azt felülvizsgáljuk, a felülvizsgálat iránti írásbeli kérelmét az eredeti határozat időpontjától számított 56 napon belül kell előterjesztenie. Minden olyan további bizonyítékot csatolnia szükséges, amelyet szeretne, hogy mérlegeljünk az igénye alátámasztásául.

Ha beérkezik a felülvizsgálat iránti kérelme az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékokkal együtt, a kérelmét megvizsgálja egy kártérítési tisztviselő, aki nem lehet azonos az eredeti határozatot meghozó kártérítési tisztviselővel. A felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozat az eredeti határozathoz képest kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lehet, illetve az eredeti határozat változatlan is maradhat.

Amennyiben nem ért egyet a felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozattal, a bírósági eljárási szabályokkal összhangban jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be az elsőfokú bíróságnak (First-tier Tribunal) (Criminal Injuries Compensation, bűncselekménnyel okozott sérülés után járó kártérítés). E szabályokat megtalálja az elsőfokú bíróság honlapján.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

Kártérítési kérelmét előterjesztheti a weboldalunkon keresztül, amely a kártérítési programról is hasznos információkkal szolgál.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

A weboldal linkje fent található, az ügyfélszolgálati központ tanácsadói pedig a +44(0)300 003 3601 telefonszámon nyújtanak segítséget. Kérjük, legyen rá figyelemmel, hogy az ügyfélszolgálat tanácsadói csak angolul értekeznek.

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

A kártérítési kérelem előterjesztése során nem szükséges díjazás ellenében eljáró képviselő, például „solicitor” (ügyvéd) vagy kártérítési igények kezelésével foglalkozó társaság útján eljárnia. Amennyiben úgy dönt, hogy díjazás ellenében eljáró képviselő útján kíván eljárni, ennek költségét nem tudjuk megtéríteni, ezért azt Önnek kell viselnie.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A kérelme benyújtásával kapcsolatos segítségért az áldozatokat segítő információs szolgálathoz fordulhat.