A gyanúsítottak és vádlottak jogai a büntetőeljárásban - Csehország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata cseh nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Csehország alkotmánya értelmében büntetést csak a jognak megfelelően és az irányadó jogszabályokban megállapított módon lehet kiszabni önre. Ezek a jogszabályok a A link új ablakot nyit megbüntető törvénykönyv , A link új ablakot nyit mega fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatásról szóló törvény és a A link új ablakot nyit megbüntetőeljárási törvény, amelyek szabályozzák a büntetőeljárásokat, ideértve az ön jogainak gyakorlására és érvényesítésére vonatkozó speciális feltételeket is.

Ezek az ismertetők arról adnak tájékoztatást, mi történik olyankor, ha valakit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg. Az általában rögzített büntetéssel, például bírsággal sújtott kisebb közúti közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg5. ismertetőben talál.

Amennyiben ön bűncselekmény sértettje, jogairól itt kaphat teljes körű tájékoztatást.


A büntetőeljárás összefoglalása

A következőkben a büntetőeljárás állandó szakaszait foglaljuk össze.

1.             Előkészítő eljárás

Az előkészítő eljárás a bűnügyi eljárás első szakasza. Két részből áll:

  • a bűnügyi eljárásért felelős hatóságoknak a büntetőeljárás kezdete előtti eljárásai, amelyet vizsgálati szakasznak hívnak; és
  • a nyomozati szakasz, a büntetőeljárás kezdetétől a vádemelésig vagy az eljárás más módon történő lezárásáig tartó része (lásd a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőt)A link új ablakot nyit meg#Podstránka_2A link új ablakot nyit meg.

2.             Előzetes egyeztetés a vádról

Az előzetes megbeszélés során a bíróság megvizsgálja, hogy az ügyet az előkészítő eljárás során megfelelően feltárták-e, és hogy a vád megfelelő alapot nyújt-e a további eljárásokhoz. Eldönti azt is, hogy rendelkezik-e a bíróság hatáskörrel és illetékességgel az ügy eldöntéséhez.

3.             A tárgyalási szakasz

Ez a büntetőeljárás legfontosabb része. A tárgyalási szakasz során megvizsgálják a bizonyítékokat és döntést hoznak az ügyben. A büntetőeljárás e szakaszában kikérdezik a terhelt(ek)et, a tanú(ka)t és a sértett(ek)et a bíróságon. A tárgyalás nyilvános, szóbeli és cseh nyelven folyik. Ha ön nem beszél csehül, joga van tolmácsot igénybe venni.

4.             Fellebbezési eljárások

A terhelt, a családja, az ügyvédje, az ügyész és a sértett fél jogosult 8 napon belül fellebbezni. Ha fellebbezést nyújtanak be, a másodfokú bíróság felülvizsgálja az elsőfokú bíróság határozatát.

Az Európai Bizottság szerepe

Vegye figyelembe, hogy az Európai Bizottságnak nincs szerepe a tagállamokbeli büntetőeljárásokban, és panasz esetén nem segíthet önnek. Az alábbi ismertetőkben talál információkat arról, hogy panasz esetén mit kell tennie és kihez fordulhat.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1. Jogi tanácsadás igénybevétele

A link új ablakot nyit meg2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és mielőtt az ügy bírósághoz kerül

  • Vizsgálat
  • Nyomozás
  • Előzetes letartóztatás
  • Döntés az előkészítő eljárásban, vádemelés
  • Rövidített előkészítő eljárás

A link új ablakot nyit meg3. Jogaim a tárgyalási szakasz során

  • Bírósági tárgyalás
  • Büntetések; a sértett jogai

A link új ablakot nyit meg4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után

A link új ablakot nyit meg5. Közlekedési és egyéb kisebb szabályszegések

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megCseh Igazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megCseh Belügyminisztérium

A link új ablakot nyit megCseh Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megEmberi jogi információk

A link új ablakot nyit megJogi információk mindenkinek


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 17/04/2018

1. Jogi tanácsadás igénybevétele

Ez az ismertető arról ad útmutatást, hogy ön milyen körülmények között jogosult arra, hogy ügyvéd képviselje, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tudja ezeket megfizetni, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében.


Ügyvédkeresés

Csak olyan ügyvéd lehet védő egy büntetőügyben, aki szerepel a A link új ablakot nyit megCseh Ügyvédi Kamara által vezetett ügyvédi nyilvántartásban.

Ha védőügyvédre van szüksége, forduljon a A link új ablakot nyit megCseh Ügyvédi Kamarához (A link új ablakot nyit meghttp://www.cak.cz/vagy közvetlenül vegye fel a kapcsolatot a nyilvántartásban szereplő ügyvédek valamelyikével).

Mi történik, ha nem választok ügyvédet?

Ha nem választ ügyvédet, önmagát kell védenie.

Bizonyos esetekben kötelező ügyvédet fogadnia, és ha nem választ ügyvédet a megadott határidőn belül, a bíróság rendel ki önnek védőt. A következő esetekben kötelező védőügyvédet fogadnia:

  • ha előzetes letartóztatásban van, vagy megfigyelés alatt tartják egészségügyi intézményben;
  • ha korlátozott a cselekvőképessége;
  • ha szökésben van;
  • ha 18 évnél fiatalabb;
  • ha testi vagy értelmi fogyatékos és kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy képes megfelelően védeni önmagát;
  • ha több mint 5 évi szabadságvesztésre ítélhetik;
  • ha ön mint fogvatartott ellen egyszerűsített eljárást kell kezdeményezni;
  • olyan eljárások esetén, amelyek során lehetséges, hogy megelőző jellegű orvosi kezelésen kell részt vennie (az alkoholelvonó kezelésen kívül);
  • külföldi vonatkozású eljárások esetén.

Ki fizeti az ügyvédet?

Az ügyvéd szolgáltatásait a gyanúsított fizeti. Ha a bíróság rendel ki ügyvédet önnek, akkor az állam fizeti a védelmet. Akkor is az állam fizet, ha ön ingyenes védelemre jogosult.

Mennyi az ügyvédi díj összege?

A védőügyvéd szolgáltatásainak megtérítéséről az ön és a védőügyvédje közötti szerződés vagy szerződés hiányában az A link új ablakot nyit megügyvédi díjakról szóló törvény rendelkezik.

Mikor jogosult ingyenes védelemre?

Ha nem engedheti meg magának, hogy fedezze a védelmének költségeit, díjkedvezményre vagy ingyenes védelemre jogosult (mindkettőt „ingyenes védelemnek” hívják). A kérelméről a bíró vagy a bíróság elnöke dönt az ön pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján. Kérelmét az előkészítő eljárás során ügyész útján, vagy a bírósági eljárás során kell benyújtania.

Ilyen kérelem hiányában is megítélhetnek önnek ingyenes védelmet, ha ez a bizonyítékok alapján helyénvalónak tűnik.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz ügyvédi díjakról szóló törvény


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 17/04/2018

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és mielőtt az ügy bírósághoz kerül


Milyen szakaszai vannak a bűnügyi nyomozásnak?

Az előkészítő eljárás célja annak vizsgálata, hogy a bűncselekményt elkövették-e, és hogy ki volt a valószínű elkövető (vizsgálati szakasz). Mindezek megállapítása után a további célja a bizonyítékok összegyűjtése és az ügy előkészítése a bíróság számára (nyomozati szakasz).

Az előkészítő eljárást a rendőrség végzi, a rendőrség munkáját pedig az ügyész felügyeli, és ő dönti el, hogy megfelelően folytatták-e le az eljárást.

Bizonyos lépéseket csak az ügyész tehet meg, illetve ezek csak az ő döntése alapján végezhetők el (mint például az előkészítő eljárás megszüntetése), míg más lépésekről a bíró jogosult dönteni (mint például a gyanúsított előzetes letartóztatása, az őrizetbe vétel, a házkutatás és a lehallgatás).

A nyomozás tárgyalást megelőző szakaszaira vonatkozó részletesebb információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A büntetőeljárást megelőző eljárás – vizsgálat (1)

Milyen célt szolgál a vizsgálat?

A rendőrség a következőket teheti a bűncselekmény jellegének és az elkövető kilétének a megállapítása érdekében:

  • vallomások felvétele;
  • szakértői vélemények beszerzése;
  • dokumentumok áttekintése;
  • tárgyak felkutatása és a bűncselekmény helyszínének átkutatása;
  • rendőrségi jegyzőkönyvek felvétele, ujjlenyomatok és testméretek nyilvántartásba vétele, a gyanúsítottak megmotozása;
  • halaszthatatlan lépések megtétele;
  • a gyanúsítottak fogva tartása;
  • adott esetben más nyomozati eljárások alkalmazása.

A vizsgálat az adott személy ellen büntetőeljárást megindító döntéssel, vagy más módon (többek között az eljárás felfüggesztésével, az eljárás ideiglenes felfüggesztésével, vagy az ügy nem büntetőjogi eljárás keretében történő vizsgálatával) ér véget.

Milyen határidők vonatkoznak erre a szakaszra?

A határidő az ügy súlyosságától függően két, három vagy hat hónap lehet. Ha a vizsgálat nem zárható le, az ügyész írásos indokolás alapján megváltoztathatja vagy meghosszabbíthatja a határidőt.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Ebben a szakaszban nem tájékoztatják arról, hogy mi történik, mindaddig, amíg közvetlenül be nem kell vonni önt az eljárásba.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha felkérik arra, hogy bizonyos eseményekre adjon magyarázatot, akkor a rendőrség tolmács segítségét veszi igénybe a meghallgatás során. A tolmács ismerteti önnel az írásos jegyzőkönyv tartalmát, mielőtt felkérik önt az aláírására.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Ügyvédje jelen lehet a meghallgatás során. Ebben a szakaszban ugyanakkor nem kötelező ügyvédnek jelen lennie, és nem is neveznek ki önnek jogi képviselőt, ha nincs saját ügyvédje. Bármiben kérheti az ügyvéd tanácsát, de abban nem, hogy mit válaszoljon a már feltett kérdésekre. Ebben a szakaszban önnek kell tolmácsról gondoskodnia.

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Ebben a szakaszban a rendőrség magyarázatot kérhet öntől az általuk vizsgált tényekre vonatkozóan. Önnek kötelessége az igazat mondani. Megtagadhatja a válaszadást, ha önt (vagy a hozzátartozóját) eljárás alá vonhatják a vallomás alapján. Megtagadhatja a válaszadást akkor is, ha titoktartási kötelezettséget szegne meg.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

A vallomását csak annak eldöntésére használják fel, hogy indítsanak-e büntetőeljárást a gyanúsított ellen a bűncselekmény elkövetése miatt. Ha büntetőeljárás indul, az ön vallomását csak akkor tekintik tanúvallomásnak, ha az ügy egészen korai szakaszában tett vallomást, és azt később nem lehetett volna megismételni. Fontos továbbá, hogy bíró előtt tette-e a vallomást. Amennyiben nem, úgy vallomását meg kell ismételnie a büntetőeljárás egy későbbi szakaszában (főszabály szerint bíróság előtt).

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

Kérésére a rendőrség tájékoztatja az ön egyik rokonát vagy barátját arról, hogy önt fogva tartják, feltéve hogy ez nem hátráltatja a rendőrségi nyomozást és a kapcsolatfelvétel nem jár túlzott nehézségekkel.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

A rendőrség biztosít orvosi vizsgálatot és beszerzi az orvos szakvéleményét arról, hogy ön milyen egészségi állapotban van a kihallgatáson való megjelenésekor vagy az őrizetbe vételekor. Azonnal szabadon kell bocsátani önt, ha az orvos azt írja elő. A rendőrség szükség esetén egészségügyi intézménybe szállítja önt.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország állampolgára vagyok?

Önnek a bűnügyi eljárás bármely szakaszában joga van kapcsolatba lépni országa nagykövetségével és négyszemközt beszélni a nagykövetség képviselőjével.

Más országban élek. Jelen kell lennem a nyomozás során?

A bíró elrendelheti, hogy önt még azelőtt meghallgassák, hogy elhagyja az országot, amennyiben meghallgatása fontos az ügy szempontjából és ilyen módon megakadályozható, hogy bizonyíték tűnjön el. Ön azután is kihallgatható, miután elhagyta az országot, ha a lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz kérelmet nyújtottak be erről.

Visszaküldhetnek a hazámba?

Ebben a szakaszban nem.

Előzetes letartóztatásban tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Ha a jelenléte szükséges, bíróság elé állítják vagy őrizetbe veszik önt. Ha ezt követően az őrizetbe vételtől számított 48 órán belül nem vádolják meg vagy nem állítják bíróság elé, hogy döntsenek az előzetes letartóztatásáról, szabadlábra kell helyezni önt.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Igen.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintát (pl. haj, nyál) vagy egyéb testnedveket?

A személyazonossága megállapításához vagy annak ellenőrzéséhez, hogy találhatók-e a testén a bűncselekményből származó nyomok, illetve ha a bizonyítás érdekében szükséges, vehetnek öntől ujjlenyomatot, DNS-mintát, vért, biológiai anyagokat, valamint nyilvántartásba vehetik testméreteit, esetleg motozásra vagy hasonló eljárásra kerülhet sor.

Ha ön fizikai ellenállást tanúsít, akkor a rendőrség ügyészi döntés alapján kényszerítő intézkedéseket alkalmazhat. Ha ellenáll, akár 50 000 CZK összegű bírsággal is sújtható.

Ha a megszerzett mintákra és információkra már nincs szükség a további nyomozáshoz vagy bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez, akkor megsemmisítik őket.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Ha a beismerő vallomása megbízható, akkor az alapján indítható büntetőeljárás vagy születhet gyorsított eljárásra vonatkozó döntés.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról és az egyéb bizonyítékokról?

Az eljárásnak ebben a szakaszában semmilyen ilyen jellegű információt nem kap.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Igen, a rendőrség beszerzi az ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok másolatát.

A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2)

Milyen célt szolgál ez a szakasz?

A rendőrség az ügy szempontjából fontos bizonyítékokat kutat fel és vizsgál meg a nyomozás során. A rendőrség olyan bizonyítékokat keres, amelyek kedvezőek vagy hátrányosak a gyanúsítottra nézve.

Milyen határidő vonatkozik a nyomozásra?

A határidő az ügy súlyosságától függően két, három vagy hat hónap lehet. Az ügyész a rendőrség által biztosított írásbeli indokolás alapján meghosszabbíthatja a határidőt. Az ügyésznek azonban legalább havonta egyszer ellenőriznie kell az indokokat minden ügy esetében.

A rendőrségnek a lehető leggyorsabban kell eljárnia az ügyben. Ha önt hátrányosan érinti a késedelem, kérheti az ügyészt, hogy gyorsítsa meg az eljárást. Ha a késedelmet az ügyész okozza, az ügyész felettesét kérheti meg arra, hogy orvosolja a problémát.

A gyanúsított kártérítésre is jogosult az eljárásban bekövetkező késedelmek által okozott nem vagyoni károkért , illetve kérheti a vagyoni kár megtérítését is. A bíróság a büntetés kiszabásakor minden, ezen szakaszban bekövetkező késést figyelembe vesz.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Végzésben tájékoztatják a büntetőeljárás megindításáról. A végzés tartalmazza annak a cselekménynek a leírását, amellyel gyanúsítják önt, valamint a jogalapját és az indokokat is. A végzés ellen három napon belül élhet kifogással, amelyről ezután az ügyész hoz határozatot.

Tájékoztatják önt vagy a védőügyvédjét a nyomozási eljárásokról. Ön a védőügyvédje útján jogosult részt venni ezekben az eljárásokban, azaz kérdéseket feltenni a tanúknak és bizonyítékok figyelembevételét javasolni. Megtilthatják önnek és védőügyvédjének, hogy a nyomozás során hozzáférjenek az ön aktájához, ha a tiltásnak jogszerű okai vannak.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszél csehül, a kihallgatása során biztosítanak önnek az ön által beszélt nyelven vagy az ön anyanyelvén beszélő tolmácsot.

A nyomozási eljárások során is biztosítanak önnek tolmácsot. A rendőrség lehetővé teszi, hogy ön jelen legyen ebben a szakaszban, és kérdéseket tegyen fel, ha szeretne.

Kérésére biztosítják önnek a büntetőeljárás megindításáról szóló végzés, az előzetes letartóztatásra vonatkozó végzés és a büntetőeljárás feltételes felfüggesztéséről szóló végzés fordításának egy példányát.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Erre bármikor sor kerülhet. Az ilyen jellegű beszélgetéseket bizalmasan kell kezelni. A beszélgetéshez az ügyvéd kérésére biztosítanak tolmácsot. Ön jogosult saját ügyvédet választani (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt).

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Joga van véleményt nyilvánítani az ügyről és joga van a hallgatáshoz is.

Emelhetek kifogást a nyomozó rendőr, az ügyész vagy bíró személye ellen?

Abban az esetben emelhet kifogást a rendőr, az ügyész, a jegyzőkönyvvezető, a pártfogó felügyelő, a bírósági titkár, a bírósági szakértő, a tolmács és a bíró személye ellen, ha úgy véli, hogy elfogultak az ügyében, azaz ha úgy gondolja, hogy személyes érdekellentét áll fenn önnel, bármelyik féllel vagy azok képviselőjével kapcsolatban, és így ezek a személyek nem képesek pártatlan döntéseket hozni.

Általában akkor is elfogultnak tekintenek valakit, ha korábban már más eljárási szerepben részt vett az eljárásban. Az a bíró például, aki az előkészítő eljárásban már döntést hozott az ön előzetes letartóztatásba helyezéséről, végzést adott ki a lehallgatásáról stb., nem hozhat ítéletet az ön ügyében, és nem szabhat ki büntetést sem.

Először az a személy dönt az ön által emelt kifogásról, akinek az elfogultsága ellen élt ezzel a lehetőséggel.

Ha nem elégedett a döntéssel, három napon belül panaszt tehet ellene. Ilyen esetben egy felsőbb hatóság hoz határozatot. Elfogult személy által hozott eljárási döntések nem érvényesíthetők a büntetőeljárásban.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Minden, amit mond, felhasználható az ön javára vagy ön ellen. Az eljárás e szakaszában tett vallomása felhasználható bizonyítékként.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

A rendőrség dönti el, hogy a kihallgatás, az őrizetbe vétel és a fogva tartás során kapcsolatba léphet-e a családjával vagy a barátaival. Ha előzetes letartóztatásban van, joga van leveleket írni (ha azért van előzetes letartóztatásban, mert fennáll a veszélye annak, hogy befolyásolja a tanúkat, a leveleket elolvassa a csehországi börtönszolgálat; valamint az ügyész is, aki jogosult a levelek cenzúrázására).

Fogva tartása során kéthetente egyszer fogadhat látogatókat, de ha amiatt van előzetes letartóztatásban, mert fennáll a veszélye annak, hogy befolyásolja a tanúkat, akkor valaki más is jelen lesz a látogatások alkalmával.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Ha előzetes letartóztatásban van, a börtönorvos látja el, aki köteles önt megfelelő egészségügyi ellátásban részesíteni. Ha kihallgatásra állítják elő, vagy őrizetbe veszik, akkor az eljárás szakaszairól A link új ablakot nyit meg#Podstránka_1itt tájékozódhat.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország állampolgára vagyok?

Igen, az eljárás bármely szakaszában kapcsolatba léphet országa nagykövetségével. A konzuli tisztviselővel sorra kerülő találkozások bizalmasak. A bíróság az ön hozzájárulásával tájékoztatja az országának a konzulátusát arról, hogy önt előzetes letartóztatásba helyezték.

Más ország polgára vagyok. Köteles vagyok jelen lenni a nyomozás során?

Jelenléte nem szükséges, ha már sor került a kihallgatására, és nem kíván jelen lenni a nyomozás során. Ha fennáll a szökés veszélye, előzetes letartóztatásba helyezik önt. Ha írásban nyilatkozik arról, hogy idézés esetén megjelenik a megjelölt meghallgatáson, szabadon elmehet.

Visszaküldhetnek a hazámba?

Igen, amennyiben teljesülnek a feltételek a kiadatásához vagy ahhoz, hogy átadják a büntetőeljárás lefolytatása vagy a büntetés más országban való letöltése céljából, és a jog nem zár ki ilyen eljárást.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Igen, de rendelkeznie kell érvényes levelezési címmel, vagy más módon kapcsolatban kell állnia a büntetőeljárásért felelős hatóságokkal. Ha ez nem teljesül, akkor őrizetbe vehetik és előzetes letartóztatásba helyezhetik önt.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintát (például haj, nyál) vagy egyéb testnedveket? Alávethetnek motozásnak?

Igen, ha szükséges. Köteles engedelmeskedni az utasításoknak.

Átkutathatják az otthonomat, gazdasági helyiségeimet, autómat vagy egyéb tulajdonomat?

Igen, bíró által kiadott parancs alapján sor kerülhet házkutatásra. Egyéb helyiségek esetén az ügyész vagy a rendőrség által kiadott parancs alapján végezhetik el az átkutatást.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Igen, a rendőrségi kihallgatás során.

Megváltoztatható a vád a jogi eljárások kezdete előtt?

Nem, csak a vád jogi besorolása változtatható meg. Ahhoz, hogy más cselekménnyel vádolják, először új végzést kell kiadni a büntetőeljárás megindításáról.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Igen. Kivéve azokban az ügyekben, amelyekben felfüggesztették önt, vagy a másik tagállamban folytatott büntetőeljárás ítélettel, jóváhagyással vagy felülvizsgálattal zárult, mert a cselekmény szabályszegés volt, nem bűncselekmény.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról?

A tanúk személyazonosságáról és a vallomásuk tartalmáról az ügyiratok tartalmából tájékozódhat, illetve ha ön vagy a védőügyvédje jelen van a kihallgatásukon. A titkos tanúk személyazonosságát nem fedik fel ön előtt.

Kapok tájékoztatást az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

Igen, amint ön és védőügyvédje jogosulttá válik az ügyiratok áttekintésére.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Igen.

Előzetes letartóztatás (3)

Előzetes letartóztatásban tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Csak azt helyezhetik előzetes letartóztatásba, akit megvádoltak.

Ha az őrizetbe vételétől számított 48 órán belül vagy az elfogásától számított 24 órán belül átadják önt a bíróságnak azzal a kéréssel, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba, a bíróság döntést hoz arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezik-e.

Az előzetes letartóztatás okai a következők lehetnek:

  • lehetséges, hogy ön megpróbálja elkerülni a büntetőeljárást vagy a büntetést (szökés miatt elrendelt letartóztatás);
  • lehetséges, hogy – például a tanúk befolyásolásával – akadályozza a nyomozást (összejátszás miatt elrendelt letartóztatás);
  • esetleg lehetséges, hogy befejezi a megkezdett bűncselekményt vagy új bűncselekményt követ el (megelőzés céljából elrendelt letartóztatás).

Ha az előzetes letartóztatás okai nem állnak fenn vagy már megszűntek, az ügyész határozata alapján szabadlábra helyezik önt.

Abban az esetben is szabadon kell bocsátani önt, ha lejár a jog szerinti határidő. Összejátszás miatt elrendelt letartóztatás esetén a határidő 3 hónap. Szökés miatt és megelőzés céljából elrendelt letartóztatás esetén a határidő egy év az akár 5 éves büntetéssel sújtható ügyekben, két év az ennél súlyosabb büntetéssel sújtható ügyekben, három év különösen súlyos bűncselekmények esetében, és négy év ha rendkívüli büntetés szabható ki a bűncselekményért.

Ezeknek a határidőknek azonban csak az egyharmada fordítható az előkészítő eljárásra, kétharmadukat a bírósági eljárásra tartják fenn.

Az ön előzetes letartóztatásban tartásának az okait folyamatosan vizsgálják. Az ügyésznek új határozatot kell hoznia azt követően, hogy ön három hónapot töltött előzetes letartóztatásban, a vád benyújtása után 30 nappal, valamint az előző határozat jogerőre emelkedését követően háromhavonta.

Milyen feltételekkel szüntetik meg az előzetes letartóztatásomat?

Az előzetes letartóztatást elrendelő utolsó határozat jogerőre emelkedését követően 14 nappal joga van kérni, hogy helyezzék szabadlábra. Ha azonban tud más okokra hivatkozni a kérelmében, bármikor kérheti, hogy bocsássák szabadon.

Joga van javasolni, hogy a szökés miatt vagy megelőzés céljából elrendelt letartóztatást a következőkkel váltsák fel:

  • az ön írásbeli biztosítékával arról, hogy törvénytisztelő életvitelt folytat és megjelenik a bíróságon a megjelölt időpontban;
  • a bíróság által megállapított pénzbeli biztosíték (óvadék) megfizetésével;
  • pártfogó felügyelő általi felügyelettel;
  • érdekelt polgári egyesület vagy más megbízható személy általi biztosítékkal.

Megelőzés céljából elrendelt letartóztatás esetén bizonyos, a jogszabályban meghatározott bűncselekmények esetében nem fogadható el pénzügyi biztosíték. Pénzügyi biztosítékot nemcsak ön, hanem más személy is nyújthat ön helyett.

Döntés az előkészítő eljárásban – vádemelés (4)

Milyen célt szolgál ez a szakasz?

Ezzel a szakasszal ér véget a bűnügyi nyomozati szakasz, és az ügyész a következő döntést hozhatja az eljárásról:

  • átadja az ügyet egy másik hatóságnak;
  • megszünteti a büntetőeljárást;
  • feltételesen megszünteti a büntetőeljárást;
  • egyezséget hagy jóvá;
  • vagy vádat emel ön ellen a bíróságon.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Kézbesítik önnek az ügyész határozatát vagy a vádiratot. Jogosult kifogással élni az alábbiak ellen:

  • a vádirat benyújtása;
  • a büntetőeljárás felfüggesztése;
  • a büntetőeljárás feltételes felfüggesztése;
  • és az egyezség ellen.

A döntés elleni kifogásáról a felettes ügyész dönt.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélek csehül?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Lásd A link új ablakot nyit meg#Podstránka_2A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Fogva tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Ha az előzetes letartóztatás indokai továbbra is fennállnak, és még nem teltek le az alkalmazandó jogi határidők, a vádirat benyújtása nem befolyásolja az őrizetben tartás időtartamát.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás előtt?

A vádnak, valamint az ügyész ebben a szakaszban hozott határozatának a vád alapjául szolgáló tényeken kell alapulnia. A jogi minősítés azonban az ügyész döntése értelmében megváltoztatható.

Elítélhetnek és kiszabhatják a büntetést tárgyalás nélkül is?

Kevésbé súlyos ügyekben a bíró tárgyalás nélkül küldhet büntetőparancsot önnek, amely tartalmazza az bűnösségére és büntetésére vonatkozó határozatot.

A büntetőparancs a következő büntetésekről rendelkezhet:

  • 1 év felfüggesztett szabadságvesztés vagy házi őrizet;
  • közmunka;
  • 5 évig bizonyos tevékenységektől való eltiltás;
  • pénzbüntetés;
  • akár 5 évig tartó, lakóhely-létesítési tilalom;
  • akár 5 éves időtartamra szóló kiutasítás;
  • vagy hasonló büntetés.

Ha a kézhezvételtől számított 8 napon belül nem él kifogással a rendelkezés ellen, akkor hatályba lép és végrehajtható. Ha a határidőn belül emel kifogást, vagy ha a büntetőparancs nem kézbesíthető, tárgyalásra kerül sor. Lásd a A link új ablakot nyit meg3. ismertetőt.

Kapok tájékoztatást az ellenem szóló bizonyítékokról?

A vádirat tartalmazza azokat a bizonyítékokat, amelyeket az ügyész bemutat a tárgyaláson. További bizonyítékok az ügyiratokban találhatók, illetve felmerülhetnek az ügy tárgyalása során is.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Ez már az ügyirat részét képezi.

Rövidített előkészítő eljárás (5)

A szakasz célja

Ha a gyanúsítottat olyan bűncselekmény elkövetése során veszik őrizetbe, amelyért 3 évnél rövidebb szabadságvesztésre ítélhetik, illetve ha valószínű, hogy 2 héten belül sor kerül a tárgyalásra, rövidített eljárásra kerülhet sor.

Ilyen esetben a rendőrség – anélkül, hogy büntetőeljárást indítana – értesíti a gyanúsítottat arról, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Ha a rövidített előkészítő eljárás két héten belül lezárul, az ügyész kérelmet nyújthat be a bírósághoz az elkövető elítélését kérve.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Legkésőbb a kihallgatása megkezdésekor tájékoztatják önt a bűncselekmény részleteiről és a jogairól.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Igen, a kihallgatása során jelen lesz az ön által beszélt nyelven vagy az ön anyanyelvén beszélő tolmács. A büntetés iránti írásbeli kérelmet lefordítják az adott nyelvre.

Melyik szakaszban beszélhetek ügyvéddel?

Bármikor, ha rendelkezik védőügyvéddel. Ha a kihallgatását követően nem helyezik szabadlábra, a bíróság kijelöl önnek egy ügyvédet, ha még nem rendelkezik védőügyvéddel.

Kérnek tőlem információkat? Szolgáltassak információkat?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Ronthat a helyzetén, és bűnösnek nyilváníthatják.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal? Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország állampolgára vagyok?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Más ország polgára vagyok. Jelen kell lennem a nyomozás során?

Ha szabadlábra helyezik, nem szükséges jelen lennie. Tanácsos azonban kapcsolatban maradnia a bűnügyi eljárásért felelős hatóságokkal, és megadnia egy érvényes levelezési címet, hogy a távolléte ne minősüljön szökésnek, amelyért büntetés szabható ki.

Visszaküldhetnek a hazámba?

Igen, ha a bíróság kiutasítást szab ki büntetésként.

Előzetes letartóztatásban tartanak vagy szabadlábra helyeznek?

Ha van ok az előzetes letartóztatására, akkor előzetes letartóztatásba helyezik. Lásd az Előzetes letartóztatás (3) című szakaszt.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintát (például haj vagy nyál) vagy egyéb testnedveket? Megmotozhatnak? Átkutathatják az otthonomat, üzleti helyiségeimet, autómat és egyéb tulajdonomat?

Lásd #Podstránka_2A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Igen, az első kihallgatás során, vagy amikor a bíróság rövidített eljárásban tárgyalja az ügyét.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás előtt?

A vád nem egészíthető ki új tényekkel. A jogalap azonban megváltoztatható.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel már megvádoltak egy másik tagállamban?

Lásd A büntetőeljárás megkezdése – nyomozás (2) című szakaszt.#No2

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról? Kapok tájékoztatást az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

Igen, amikor hozzáférést kap az ügyirathoz (általában a rövidített jogi eljárások kezdetén), vagy a kihallgatási eljárások során, ha jelen van.

Kérnek adatokat a bűnügyi előéletemről?

Igen.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megJogi információk mindenkinek

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit meg273/2008. törvény a Cseh Köztársaság rendőrségéről

A link új ablakot nyit megA konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i bécsi egyezmény

A link új ablakot nyit meg101/2000. törvény a személyes adatok védelméről


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 17/04/2018

3. Jogaim a tárgyalási szakasz során

Ez az ismertető a tárgyalási szakasz során önt megillető jogokról nyújt tájékoztatást.


Alapvető jogok

A büntetőeljárás során ön a következőkre jogosult:

  • Elvárhatja, hogy a büntetőeljárásért felelős hatóságok a lehető leggyorsabban járjanak el az ügyben, és teljes mértékben tartsák tiszteletben az ön jogait és alapvető szabadságait.
  • Követelheti, hogy a büntetőeljárásért felelős hatóságok úgy járjanak el, hogy a megfelelő döntés meghozatala szempontjából lényeges tényeket illetően ne merülhessenek fel ésszerű kétségek. Egyforma gondossággal kell értékelniük az ön mellett és az ön ellen szóló bizonyítékokat.
  • Arra, hogy a büntetőeljárásért felelős hatóságok felvilágosítsák a jogairól, valamint arra, hogy lehetősége legyen ezeket a jogokat teljes mértékben érvényesíteni.
  • Véleményt nyilváníthat az ön ellen felhozott vádakról és az azokat alátámasztó bizonyítékokról.
  • Megtagadhatja a vallomástételt.
  • Áttekintheti az ügyiratokat, kivonatot kérhet és jegyzeteket készíthet belőlük, valamint saját költségére másolatokat készíthet róluk.
  • Részt vehet az ügy megvitatásában a tárgyalási szakaszban és a fellebbezés során tartott nyilvános üléseken.
  • Az utolsó szó jogán felszólalhat a tárgyaláson és a fellebbezés során tartott nyilvános ülésen, valamint záró kérelmet adhat be.
  • Körülményeket ismertethet és bizonyítékokat mutathat be a saját védelmében.
  • Indítványokat (bizonyítékok vizsgálatára és a döntéshozatal módjára vonatkozóan) és kérelmeket nyújthat be.
  • Jogorvoslatot kérhet (kérhet rendes jogorvoslatot, azaz panaszt tehet; fellebbezhet, tiltakozhat, rendkívüli jogorvoslatként kérhet perújítást); jogsértés miatt kezdeményezhet panaszt ; fellebbezhet.
  • Választhat védőügyvédet (ha nem választ védőügyvédet magának, választhat egy családtag vagy más részt vevő személy is) akinek a tanácsát kérheti még olyan cselekmények közben is, amelyeket egyedül a büntetőeljárásért felelős hatóság folytat le.
  • Négyszemközt beszélhet a védőügyvédjével, ha előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztését tölti.
  • Követelheti, hogy a védőügyvédje jelenlétében kérdezzék ki, valamint hogy a védőügyvéd részt vegyen az előkészítő eljárás más részeiben is.
  • Jogában áll az anyanyelvét vagy egy másik, ön által beszélt nyelvet használni a büntetőeljárásért felelős hatóság előtt, amennyiben nyilatkozik arról, hogy nem beszél csehül.

Bírósági tárgyalás

Előzetes egyeztetés a vádról

A vádat az eljáró bíró vizsgálja meg, aki fontolóra veszi, hogy szükség van-e előzetes megbeszélésre, vagy a tárgyalás elrendelhető.

A vád előzetes megbeszélésének kimenetelétől függően a bíróság a következőkről hozhat határozatot:

  • az ügy benyújtása a hatáskör elbírálására;
  • az ügy átadása egy másik hatóságnak (ha nem bűncselekményről, de például szabálysértésről stb. van szó);
  • a büntetőeljárás megszüntetése;
  • a büntetőeljárás felfüggesztése;
  • az ügy visszaküldése az ügyésznek további nyomozás céljából;
  • a büntetőeljárás feltételes felfüggesztése vagy egyezség jóváhagyása.

Hol kerül sor a tárgyalásra?

A bűncselekmény súlyosságától függően az elsőfokú tárgyalást a bűncselekmény elkövetésének helye, a gyanúsított lakóhelye vagy a bűncselekmény felfedezésének helye szerint illetékes körzeti vagy regionális bíróság előtt tartják.

Nyilvános a tárgyalás?

Igen, a tárgyalás nyilvános. Egyes esetekben azonban kizárható a nyilvánosság.

Ki dönt az ügyben?

Az ügyben bírói tanács vagy egyetlen bíró dönt.

Élhetek kifogással a bíró személye ellen?

Igen, lásd a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőt.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

A tárgyalás célja, hogy a vádiratban ismertetett cselekményről hozzanak döntést. Ha nyilvánvalóvá válik azonban, hogy ön más cselekményeket is elkövetett, a vád előzetes megbeszélése során vagy a tárgyalás végén dönthetnek úgy, hogy az ügyet visszaküldik az ügyésznek további nyomozás céljából.

A felülvizsgált vádirat tartalmazza az új vádakat is. A bíróság dönthet úgy, hogy az ügyészi döntésnél enyhébbnek vagy súlyosabbnak minősíti a cselekményt, amely miatt eljárás folyik ön ellen.

Mi történik, ha a tárgyalás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

Ha bűnösnek vallja magát, a bíróság akkor is megvizsgálja és értékeli az ön védelmében vallomást tevő személyek által szolgáltatott bizonyítékokat.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Lásd az ismertető elején található A link új ablakot nyit megAlapvető jogok című szakaszt. Vannak további speciális, egyedi eljárási helyzetekre vonatkozó jogok is.

Jelen kell lennem a tárgyaláson? Megtartható a távollétemben?

A tárgyalás az ön távollétében is megtartható, kivéve ha:

  • Ön őrizetben van.
  • Ön letöltendő szabadságvesztését tölti.
  • Az ügy olyan bűncselekményt érint, amelyért önt 5 évnél hosszabb szabadságvesztésre ítélhetik. Még ilyen típusú ügyben sem kell azonban jelen lennie a tárgyaláson, amennyiben kéri a bíróságtól, hogy a tárgyalást a távollétében tartsák meg.

Azokban az ügyekben, ahol kötelező védelmet biztosítani (lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt) a tárgyalás nem tartható meg védőügyvéd jelenléte nélkül.

Ha más tagállamban élek, részt vehetek videokonferencia útján is a tárgyaláson?

A tárgyaláson nem lehet ilyen módon részt venni.

A teljes tárgyalási szakaszban jelen kell lennem?

Igen, a mindvégig jelen kell lennie a tárgyalási szakaszban. Nem kell azonban jelen lennie a tárgyaláson kívül megtartott eljárásokon. Ha mégis szeretne részt venni, akkor ön vagy a védőügyvédje jogosult arra, hogy részt vegyen ezeken a tárgyalásokon.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem értem, mi történik a tárgyaláson?

Igen. Lásd az ismertető elején található A link új ablakot nyit megAlapvető jogok című szakaszt.

Kötelező ügyvédet fogadnom? Biztosítanak nekem ügyvédet? Lecserélhetem az ügyvédemet?

A büntetőeljárási törvény meghatározza az olyan eseteket, amelyekben kötelező védelmet biztosítani az ön számára. Lásd az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőt.

Beszélhetek a tárgyaláson, illetve kötelező beszélnem?

A tárgyalás során ön jogosult védelemre: védelmét önmaga, illetve védőügyvédje is elláthatja. A bíróság a teljes tárgyalási szakaszban lehetővé teszi önnek vagy a védőügyvédjének, hogy kifejtse a véleményét a sorra kerülő eljárási lépésekről. Nem kötelező élnie az önmaga védelmére vonatkozó jogával, és megtagadhatja a vallomástételt is.

Milyen következménye van annak, ha nem mondok igazat a tárgyaláson?

Mint gyanúsított, ön nem köteles igazat mondani a bíróság előtt. Azonban amennyiben szándékosan elferdít tényeket annak érdekében, hogy valaki mást büntetőeljárás alá vonjanak, később becsületsértéssel vádolhatják.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Jogosult arra, hogy véleményt nyilvánítson a bizonyítékokkal kapcsolatban és további bizonyítékokat javasoljon, vagy az ön védelmét támogató bizonyítékokra tegyen javaslatot.

Miután minden egyes bizonyítékot megvizsgáltak, önnek az utolsó szó jogán lehetősége nyílik véleményt nyilvánítani a bizonyítékokról.

Milyen fajta bizonyítékokat terjeszthetek elő a saját védelmemben? Milyen feltételekkel tehetem meg ezt?

A saját vallomásán kívül olyan bizonyítékokat javasolhat, amelyek megcáfolhatják vagy enyhíthetik a bűnösségét, ideértve például a tanúk meghallgatását, a bizonyítékok megtámadását, a tanúk azonosítását, a tetthelyen végzett rekonstrukciót, a szakértők meghallgatását, az okirati bizonyítékokat, az átkutatást stb.

 

Jogosult arra, hogy javasolja a bíróságnak az ilyen bizonyítékok megvizsgálását. A bíróság dönti el, hogy megvizsgálja-e a bizonyítékokat. Azt követően, hogy az eljáró bíró lezártnak tekinti a bizonyítást, további bizonyítékok nem mutathatóak be a tárgyalási szakaszban.

Igénybe vehetek magánnyomozót bizonyítékszerzés céljából?

Igen, igénybe veheti magánnyomozó szolgáltatásait. A nyomozónak azonban a jogszabályokkal összhangban kell eljárnia ahhoz, hogy a megszerzett bizonyítékot fel lehessen használni a tárgyaláson. A magánnyomozó nem befolyásolhatja a tanúkat.

Megkérhetem a tanúkat, hogy mellettem tanúskodjanak?

Javasolhatja egy bizonyos személy kihallgatását, ha úgy véli, hogy a vallomása előnyös lesz önre nézve. A tanúkat azonban nem befolyásolhatja.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatokat?

A büntetés kiszabása során figyelembe vehetik a büntetett előéletét, amennyiben az elmarasztaló ítélet még nem évült el.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

A tárgyalási szakasz a következőképpen végződhet:

  • Az ügyet visszaküldhetik az ügyésznek további nyomozás céljából.
  • Ha a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabályszegés, az ügy áthelyezhető, és a büntetőeljárás megszüntethető.
  • A büntetőeljárás megszüntethető feltételesen, vagy egyezséget hagyhatnak jóvá.
  • A bíróság dönthet büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletről vagy felmentésről is.

Büntetések; a sértett jogai

Milyen büntetést kaphatok?

Ha bűncselekményt követ el, a büntető törvénykönyv szerint a következő büntetéseket kaphatja:

  • Ha a jogszabály kifejezetten másként nem rendelkezik letöltendő, felfüggesztett vagy felügyelet mellett felfüggesztett szabadságvesztést szabhatnak ki önre. Rendkívüli büntetés is kiszabható. Ez legalább 20–30 évnyi vagy életfogytig tartó szabadságvesztés lehet.
  • Házi őrizetbe kerülhet.
  • Közmunkára ítélhetik.
  • Elkobozhatják a vagyonát.
  • Pénzbüntetést szabnak ki önre.
  • Vagyontárgyat kobozhatnak el öntől.
  • Eltilthatják bizonyos tevékenységektől.
  • Eltilthatják a lakóhely-létesítéstől.
  • Eltilthatják sport-, kulturális és egyéb társadalmi események látogatásától.
  • Megfoszthatják tiszteletbeli címektől vagy díjaktól.
  • Megfoszthatják katonai rendfokozatától.
  • Kiutasíthatják az országból.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A sértett, azaz bűncselekmény miatt megsérült, vagy vagyoni, személyi vagy egyéb kárt elszenvedett személy a következőkre jogosult:

  • Képviselő általi képviseletre. Ha bizonyítja, hogy nem tudja megfizetni a költségeket, akkor költségmentesen vehet igénybe ügyvédi segítséget.
  • További bizonyításra vonatkozó indítványt nyújthat be.
  • Megtekintheti az iratokat.
  • Részt vehet a tárgyaláson és a fellebbezés során tartott nyilvános ülésen.
  • A tárgyalási szakasz végét megelőzően véleményt nyilváníthat az ügyről.
  • Ha a sértett a jog szerint kártérítésre jogosult, és bűnösnek nyilvánítják a vádlottat, a sértett kérheti a bíróságtól, hogy írja elő a vádlott számára, hogy térítse meg a kárt. A kérelmet legkésőbb azelőtt kell benyújtani, mielőtt a tárgyaláson megkezdik a bizonyítékok bemutatását.
  • Ha a vádlott vagy elítélt szabadlábra helyezése veszélyes lehet a sértettre nézve, a sértett jogosult időben értesítést kapni a vádlott szabadlábra helyezéséről, szökéséről vagy egyéb hasonló körülményekről.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megA büntetőjogról közérthetően

A link új ablakot nyit megSegítségnyújtás bűncselekmények sértettjei számára


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 17/04/2018

4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után


Fellebbezhetek?

Igen, fellebbezhet az ügyében hozott ítélet ellen, ha hibákat vétettek a közvetlenül önre vonatkozó megállapításokban. Fellebbezhet a bűnössé nyilvánítása, a büntetés és/vagy a megítélt kártérítés ellen, illetve az elsőfokú bíróság valamennyi megállapítása ellen. A fellebbezést a következőképpen kell benyújtania:

  • írásban;
  • az ítéletet meghozó bírósághoz;
  • az ítélet kézbesítésétől számított nyolc napon belül (ha ön és a védőügyvédje is kap egy-egy példányt, a határidőt a két kézbesítési időpont közül a későbbitől kezdve számítják).

A fellebbezésben egyértelműen meg kell határoznia, hogy az ítélet mely részei ellen fellebbez, valamint ki kell térnie az ítélet és/vagy az ítélethozatal előtti eljárások konkrét hibáira is. Konkrét indokok nélkül olyan módon nyújthat be fellebbezést, hogy kérelmében felkéri az elsőfokú bíróságon eljáró bírót arra, hogy hosszabbítsa meg a konkrét indokok benyújtására vonatkozó határidőt.

Mi a fellebbezés alapja?

Fellebbezést az ítélet valamennyi, közvetlenül önre vonatkozó megállapításának hibái alapján, vagy amiatt nyújthat be, hogy egy adott megállapítást nem foglaltak bele az ítéletbe. Fellebbezése alapulhat új tényeken és bizonyítékokon is.

Mi történik, ha fellebbezek?

Amíg a másodfokú bíróság döntést nem hoz, az ítélet nem lép hatályba és/vagy nem válik végrehajthatóvá. Ha ön őrizetben van, nem helyezik automatikusan szabadlábra csupán azért, mert fellebbezést nyújtott be.

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson?

Az elsőfokú bíróság megvizsgálja, hogy az ön fellebbezése tartalmaz-e minden szükséges információt. Ha nem, a bíróság megkéri önt és a védőügyvédjét, hogy öt napon belül pótolják ezeket a hiányosságokat (ha nincs védőügyvédje, és az eljáró bíró közvetlenül önnek ad utasításokat, akkor nyolc napon belül kell pótolnia a hiányosságokat).

A fellebbezést és a fellebbezés alapjául szolgáló indokok másolatát elküldik az ügyben érintett többi félnek, a teljes ügyiratot pedig bemutatják a másodfokú bíróságnak.

A körzeti bíróság ítélete elleni fellebbezésről a felsőbb szintű regionális bíróság, a regionális bíróság ítélete elleni fellebbezésről pedig a Legfelsőbb Bíróság dönt.

A vitatott ítéletet a másodfokú bíróság eljárásának megindítását követően ismertetik, és benyújtják az ügyről szóló beszámolót.

Ez után a szakasz után ön bemutatja a fellebbezését és annak indokait. Ha sem ön, sem a védőügyvédje nincs jelen, ezt az eljáró bíró teszi meg.

Ezt követően az ügyész és a másodfokú bíróság döntésével közvetlenül érintett személyek ismertetik az érveiket.

A kérelmek bemutatása után a másodfokú bíróság megvizsgálja a fellebbezésről való döntéshez szükséges bizonyítékokat, kivéve ha a bizonyítékok áttekintése olyan hosszadalmas lenne, hogy azzal tulajdonképpen megismételnék az elsőfokú bíróság munkáját.

A másodfokú bíróság a következőket teheti:

  • elutasítja a fellebbezést (ha az nem ésszerű, késve adták be, ha arra nem jogosult személy nyújtotta be vagy más hasonló okokból), de ezt mindig nyilvános tárgyaláson teszi;
  • elutasítja a fellebbezést (ha a tartalma nem felel meg a fellebbezésre vonatkozó követelményeknek);
  • megszakítja a büntetőeljárást;
  • hatályon kívül helyezi a vitatott ítéletet vagy annak egy részét;
  • úgy dönt, hogy az ügyet benyújtja a bíróság hatáskörének megállapítására;
  • más hatósághoz teszi át az ügyet;
  • megszünteti a büntetőeljárást (ha ezt már az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna tennie);
  • megszakítja a büntetőeljárást (ha ezt már az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna tennie).

A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezheti a vitatott ítéletet az eljárás alapvető hibái miatt is:

  • ha az ítélethozatal során hibák merültek fel (kétértelműség, hiányos megállapítások az ügyben);
  • a megállapítások pontosságát illetően kétségek merültek fel, vagy meg kell ismételni a bizonyítást;
  • megsértették a büntető törvénykönyv rendelkezéseit;
  • nem megfelelő büntetést szabtak ki;
  • helytelen döntés született a sértett jogosultságáról.

A hatályon kívül helyezést követően a másodfokú bíróság a következőket teheti:

  • visszaküldi az ügyet az elsőfokú bíróságra;
  • nyilvános tárgyalás keretében ítéletet hoz az ügyben;
  • megszünteti a büntetőeljárást.

Mi történik, ha a fellebbezés sikertelen?

Ha az ügyész nem fellebbezett az ítélet ellen, a másodfokú bíróság nem hozhat olyan határozatot, amely ront az ön helyzetén.

Mikor jogerős az elmarasztaló ítélet?

Ha a másodfokú bíróság nem küldi vissza az ügyet az elsőfokú bíróságra, akkor a határozatával lezárja az ügyet, amely a kihirdetése pillanatában jogerőre emelkedik. Az elsőfokú bíróság ítélete is jogerőre emelkedik, kivéve ha azonnal fellebbezést nyújtanak be ellene.

Miután az ítélet jogerőre emelkedett, ön a következőket teheti:

  • rendkívüli fellebbezést nyújthat be;
  • indítványt nyújthat be az igazságügy-miniszternek, hogy jogszabálysértés miatt nyújtson be panaszt a legfelsőbb bírósághoz;
  • illetve perújítási engedély iránti kérelmet nyújthat be.

Ha az első határozatot hatályon kívül helyezik, jogosult vagyok kártérítésre?

A link új ablakot nyit megA hatóságok által okozott károkról szóló törvény alapján kérelmet nyújthat be az Igazságügyi Minisztériumhoz.

Ha sikeres a fellebbezésem, nyilvántartják az elmarasztaló ítéletet?

Az elmarasztaló ítéletet csak az ítélet jogerőre emelkedése után veszik nyilvántartásba. Az adatot csak a bűnösséget megállapító ítélet jogerőre emelkedése után rögzítik a bűnügyi nyilvántartásban. Ha a rendkívüli jogorvoslat sikeres, akkor ezt az adatot később törlik.

Más tagállam polgára vagyok. Visszaküldhetnek a hazámba a tárgyalás után?

Igen, kiadhatják önt a büntetés letöltése céljából, amennyiben a fennmaradó letöltendő idő legalább 4 hónap.

Az érintett ország illetékes hatóságának kell kérnie a kiadatást, a kiadatásnak pedig meg kell felelnie az alkotmányos szabályoknak és kötelezettségeknek, valamint az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló nemzetközi egyezményeknek.

A bíróság a bűnösséget megállapító ítélet részeként is elrendelheti az ön kiadatását.

Fellebbezhetek az ellen a döntés ellen, amelyben visszaküldenek a hazámba?

Igen, a büntetés letöltésére vonatkozó értesítés kézhezvétele után. Jogában áll fellebbezni a kiadatást kimondó ítélet ellen.

Ha elítélnek, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Nem, és más tagállamokban sem, kivéve ha engedélyt adnak a perújításra.

Bekerülnek a vádra és/vagy az elmarasztaló ítéletre vonatkozó információk a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok közé?

Igen, a bűnügyi nyilvántartás tartalmazza az elmarasztaló ítéletek adatait. A bíróságok szolgáltatják ezeket az információkat. Az adatokat az ön 100. életévéig őrzik meg.

Ha az elmarasztaló ítéletet törlik, az adatok nem jelennek meg a bűnügyi nyilvántartásban. Kérésére kaphat kivonatot a nyilvántartásból. Az ítélet súlyosságától függően az elmarasztaló ítélet törölhető a törvény által megállapított határidőkön belül. Ez a büntetés letöltésétől számított egy évtől tizenöt évig terjedhet.

Az információkat az ön hozzájárulása nélkül is megőrzik.

Tiltakozhatok az információk megőrzése ellen?

Közigazgatási pert indíthat a prágai Fővárosi Bíróságon.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőjog a nyilvánosság számára

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 17/04/2018

5. Közlekedési és egyéb kisebb szabályszegések


A A link új ablakot nyit megszabályszegési törvény szerint a szabályszegés olyan magatartás, amely sérti vagy veszélyezteti a társadalom érdekeit, és amelyet törvény vagy más jogszabály kifejezetten annak minősít.

A fenti meghatározások szerepelnek a szabályszegési törvényben és a A link új ablakot nyit megközigazgatási eljárási törvényben, és ezeket használják a szabályszegési eljárásokban is.

Hogyan járnak el a gyorshajtási és parkolási szabályszegések és az egyéb hasonló szabályszegések esetében?

A közlekedési szabályszegések az önkormányzat (városi hatóság) hatáskörébe tartoznak.

Egyes szabályszegések és az önkormányzati hatóság által kiszabható büntetések (a teljesség igénye nélkül):

  • A gyorshajtási szabálysértésekért kiszabható bírság a szabályszegés súlyosságától függően rendszerint 1000 CZK-tól 10 000 CZK összegig terjed. A szabályszegő legkevesebb egy hónapra, de akár egy évre is eltiltható a járművezetéstől.
  • Más közlekedési szabályszegésekért a súlyosságuktól függően 1500 CZK és 10 000 CZK közötti bírság szabható ki. A szabályszegő akár egy évre is eltiltható a járművezetéstől.
  • Ha a szabályszegő a A link új ablakot nyit megközúti közlekedési törvény megszegésével személyi sérüléshez vagy halálhoz vezető balesetet okoz, akkor 25 000 CZK és 50 000 CZK közötti pénzbírsággal büntethető, és egytől két évig terjedő időszakra eltiltható a járművezetéstől.

Milyen eljárást indítanak a szabályszegések esetében?

Bírságcédulás (csekkes) eljárás

Erre olyan enyhébb szabályszegés esetén kerül sor, amely minden kétséget kizáróan bizonyítható, és amelyért megrovás nem elegendő. Ha ön hajlandó kisebb összegű bírságot megfizetni, a szabályszegést a közlekedésfelügyeleti hatóság (vagy a rendőrség is) is elintézheti úgy, hogy a helyszínen bírságcédulát (csekket) állít ki a bírság összegéről.

Szokásos szabályszegési eljárás

A szabályszegéseket hivatalos eljárások alapján bírálják el. Az ilyen eljárások kiindulópontja a szabályszegésről szóló feljelentés, amelyet állami hatóság, rendőrség, önkormányzati hatóság, jogi személy vagy állampolgár tesz meg.

Az önkormányzati hatóság az eljárás kezdete előtt átadhatja az ügyet egy másik hatóságnak. Ha a tények arra utalnak, hogy az ügy bűncselekményt is érint, az ügyet az ügyésznek adják át.

Vádlotti minőségében ön az eljárásban részes félnek minősül. A sértett is részes fél, amennyiben meg kell tárgyalni a szabályszegéssel okozott károk megtérítését is, valamint a lefoglalt vagy lefoglalható tárgyak vagy dolgok tulajdonosa is (például egy jármű tulajdonosa) annak minősül.

Ön a szabályszegés vádlottjává válik, amint az első eljárási lépésre sor kerül önnel szemben.

Ön a következőkre jogosult:

  • Kifejtheti a véleményét minden olyan cselekménnyel kapcsolatban, amellyel vádolják, és elmondhatja a véleményét a vádakat alátámasztó bizonyítékokról is.
  • Megtagadhatja a vallomástételt.
  • Kétségbe vonhat tényeket és a védelmét szolgáló bizonyítékokat javasolhat.
  • Kérelmeket nyújthat be.
  • Jogorvoslatot kérhet.

Szóbeli meghallgatásokat tartanak, az önkormányzati hatóság pedig jegyzőkönyvet vesz fel. A meghallgatás során kérdéseket tesznek fel önnek, és ön érvényesítheti jogait (a fentiek szerint). A jegyzőkönyv az ügyiratok részét képezi. Mielőtt meghozza döntését, az önkormányzati hatóság megkéri önt, hogy tekintse át az ügyiratok részét képező dokumentumokat. Önnek joga van ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson ezekről a dokumentumokról.

A szabályszegési eljárás a következő esetekben ér véget:

  • ha a A link új ablakot nyit megszabályszegési törvényben szereplő okból megszüntetik az eljárást (például ha a cselekmény nem szabályszegés, ön nem követte el a szabályszegést, illetve a szankció jelentéktelen lenne ahhoz a büntetéshez képest, amelyet egy másik bűncselekményért, hasonló okokból szabnak ki önre); vagy
  • amikor meghozzák az önt a szabályszegésben bűnösnek nyilvánító és a büntetést kiszabó határozatot.

Más tagállamok állampolgárai is eljárás alá vonhatók az ilyen szabályszegésekért?

Más tagállamok állampolgárait ugyanúgy eljárás alá vonhatják, mint a cseh állampolgárokat.

Fellebbezhetek?

Ön jogosult fellebbezést benyújtani. Nem lehet azonban fellebbezni a bírságcédulás (csekkes) eljárásban kiszabott bírságok ellen.

A fellebbezéssel megtámadott határozatot nem lehet végrehajtani addig, amíg egy felsőbb hatóság döntést nem hoz a fellebbezés ügyében.

A fellebbezést a közigazgatási hatósághoz (általában az önkormányzati hatósághoz) kell benyújtani, a határozat közlésének napjától számított tizenöt napon belül.

Megjelennek ezek a szabályszegések a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

Nem.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megKözlekedési szabályszegések


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 17/04/2018