Európai fizetési meghagyás

Magyarország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Létezik az eljárás, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) szabályozza. A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás. A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere használatával, gépi adatfeldolgozással jár el. A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés - kivételekkel - fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.

Csak fizetési meghagyás útján vagy perindítás előtti egyezségi kísérlet útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) pertárgy érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy

a) a feleknek van ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím), és

b) a pénzkövetelés nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered. Ezen meghatározott jogviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. pertárgy érték számítására, meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a harmincmillió forintot meghaladja.

Nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Lásd az 1.1 pontban adott választ.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Igen, 30.000.000,- HUF.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

3.000.000,- HUF alatt kötelező az 1.1 pontban adott válasz szerint, egyéb esetekben szabadon választható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe.

1.2 Illetékes bíróság

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs.

A kérelmet szóban vagy papír alapon előterjesztő kérelmező ügyében az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet előterjesztik, az elektronikus úton előterjesztett kérelmet elintéző közjegyzőt pedig automatizáltan, számítógépes program alkalmazásával jelölik ki.

1.3 Formai követelmények

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített űrlapon vagy szóban kell előterjeszteni.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Mind a papír alapú, mind az elektronikus beadványnál kötelező a formanyomtatvány használata. A MOKK honlapján lehet letölteni és az egyes közjegyzőktől is kérhető.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemben fel kell tüntetni:

- a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a követelésnek és járulékainak összegét;

- a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját;

- a követelés beazonosításához szükséges adatokat.

A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye, azonban a kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. Ez a rendelkezés nem akadályozza a költségkedvezmény, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem alaposságának a közjegyző általi megvizsgálását.

1.4 A kérelem elutasítása

A közjegyző a kérelmet visszautasítja, ha megállapítható, hogy

a) az eljárásra a magyar közjegyző, illetve az eljárás perré alakulása esetén a perre a magyar bíróság joghatósága törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal;

b) a jogosult követelésének érvényesítése kizárólag bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik;

c) a fizetési meghagyás kibocsátásának törvény rendelkezése alapján nincs helye;

d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt fizetési meghagyásos eljárás van folyamatban vagy a perben a perindítás joghatása már beállt, illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták;

e) a félnek nincs perbeli jogképessége;

f) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésekor a jogosultnak nincs, vagy a kérelem előterjesztését követően megszűnik a belföldi kézbesítési címe, vagy ha a jogosult által megjelölt belföldi kézbesítési címen számára az irat nem volt kézbesíthető;

g) a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri;

h) a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - ismételten nem lehet kézbesíteni;

i) a jogosult követelése idő előtti vagy - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető;

j) külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére határidőt állapít meg és azt a jogosult elmulasztotta;

k) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltakat, a meghatalmazásáról szóló nyilatkozatot, vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését;

l) a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy a kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő; kivéve, ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő;

m) a jogosult a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el, vagy a jogosult nem előlegezte meg az ügygondnoki díjat; vagy

n) a jogosult eljárási költségként anyagi jogi követelést érvényesít.

Ha a meghagyást a kötelezettnek - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - nem lehet kézbesíteni, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kötelezett új belföldi idézési címét harminc napon belül jelentse be. Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni, és ha az ismét sikertelen, a kérelmet a h) pont alapján vissza kell utasítani.

Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az m) pont alapján kell visszautasítani.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek pedig meg kell küldeni. A végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító végzéssel szemben a jogosult fellebbezhet. Általában a fellebbezést az eljáró közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék a végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályok szerint nemperes eljárásban bírálja el. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasítják, a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ez esetben a kérelem beadásához fűződő joghatályok fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, illetőleg e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet visszautasító végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az visszautasító végzést.

Egyebekben a fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, amelyek ellen az Fmhtv. vagy a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye.

A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye, a fizetési meghagyás ellen az 1.6. pontban foglaltak szerint ellentmondással élhet a kötelezett.

Mivel a jogerős fizetési meghagyás ítélet hatályú határozat, az ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik - ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna. Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratanyagot a közjegyzőtől papír alapon vagy a MOKK rendszeréből elektronikus úton.

A jogerős fizetési meghagyás ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség. Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek - ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre - az ellentmondásban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, a bíróság a tárgyalást csak erre a követelésre tűzi ki. Fontos hangsúlyozni, hogy nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette; ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át (nem kereste) és ezért azt kézbesítettnek kell tekinteni, a kötelezett a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt ellentmondással élhet. Ennek feltétele, hogy az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizesse és ennek tényét a közjegyzőnél okirattal igazolja.

1.7 Az ellentmondás joghatása

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az ellentmondással érintett részben - perré alakul át.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, ezért a határidő lejártát követően a közjegyző hivatalból a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A határozat jogerős, azonban ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt törvény alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, a kötelezett ellentmondással élhet a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt.

A jogerős fizetési meghagyás ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye az 1.5. pontban foglaltak szerint.

Utolsó frissítés: 15/01/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.