Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Németország

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: német.

Ez az oldal Németország jogrendszeréről nyújt tájékoztatást.


A Németországi Szövetségi Köztársaság demokratikusan működő, szövetségi felépítésű, szociális jogállam. Az alapvető jogok, valamint a demokratikus működésből, a szövetségi felépítésből és a szociális jogállamiságból eredő elvek a német alkotmány sérthetetlen és lényegi részét képezik, amelyek betartását a Szövetségi Alkotmánybíróság biztosítja.

Jogforrások

Valamennyi jogforrás alapja a német alkotmány, a Németországi Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye (Alaptörvény - Grundgesetz), amely:

  • lefekteti az állam és a legfelsőbb szintű állami A link új ablakot nyit megszervek felépítésének és működésének alapelveit
  • meghatározza a Bundestag (a német szövetségi parlament) tagjainak megválasztására vonatkozó elveket
  • a szabadon választott parlamenti képviselők jogállásának, jogainak alapjául szolgál
  • meghatározza a Bundestag szervezetének és működésének alapjait.

Jogszabály-típusok - leírás

A német belső jog legfontosabb írott forrásai az Alaptörvény, a törvények, a törvényen alapuló egyéb aktusok és a rendelkezések. Rajtuk kívül léteznek íratlan jogforrások is, közéjük tartoznak a nemzetközi jog általános elvei, a szokásjog és az ítélkezési gyakorlat (különösen a Szövetségi Alkotmánybíróság határozatai).

Németország 16 tartományból (Land-ok) álló szövetségi állam. Ennek megfelelően megkülönböztethetők a Szövetség egész területén alkalmazandó szövetségi jogszabályok, és a Land-ok jogszabályai, amelyek csak az érintett tartomány területén hatályosak. Minden Land saját alkotmánnyal rendelkezik, és – az Alaptörvény által felállított jogi kereteken belül – törvények, valamint törvényen alapuló egyéb aktusok és rendelkezések elfogadására is jogosult.

A Szövetség és a Land-ok jogalkotási hatásköreit az Alaptörvény részletesen szabályozza. A 71-74. cikk a Szövetség jogalkotási hatásköreit sorolja fel. Minden egyéb területen a Land-ok rendelkeznek e hatáskörrel.

A Szövetség kizárólagos jogalkotási hatásköre

A Szövetség kizárólagos jogalkotási hatáskörébe tartozó területeken a Land-ok csak akkor fogadhatnak el jogszabályt, ha valamely szövetségi törvény erre kifejezetten felhatalmazza őket (az Alaptörvény 71. cikke).

Az Alaptörvény 73. cikke értelmében a Szövetség (többek között) a következő területeken rendelkezik kizárólagos jogalkotási hatáskörrel: valamennyi külpolitikai ügy, honvédelem (beleértve a polgári lakosság védelmét), állampolgárság, a mozgás szabadsága, útlevelek, lakcímnyilvántartás és személyazonosító igazolványok, bevándorlás, kivándorlás és kiadatás, pénznem és pénz, a vám- és kereskedelmi terület egységessége, légiközlekedés, a Szövetség és a Land-ok közötti bűnüldözési rendőrségi együttműködés és a fegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó jogi szabályozás.

Versengő jogalkotási hatáskörök

A versengő jogalkotási területeken a Land-ok akkor és annyiban jogosultak jogszabályt elfogadni, ha és amennyiben a Szövetség nem gyakorolja az adott területen fennálló jogalkotási hatásköreit (az Alaptörvény 72. cikke). A versengő hatáskörök jogterületei közé tartozik a polgári jog, a büntetőjog és a közúti közlekedés joga, az egyesülési jog, a külföldiek tartózkodására és letelepedésére vonatkozó jog, a gazdasági ügyek joga, a munkajog, valamint a fogyasztóvédelem bizonyos kérdései. A versengő jogalkotási hatáskörök közé tartozó, az Alaptörvény 74. cikkében felsorolt bizonyos kérdések tekintetében a Szövetség csak akkor és annyiban jogosult jogszabályt elfogadni, ha és amennyiben az egész Szövetségre kiterjedően azonos létfeltételek kialakítása vagy a jogi vagy gazdasági egység fenntartása országos érdekből szövetségi szintű szabályozást tesz szükségessé.

A Land-ok jogszabályai nem lehetnek ellentétesek a szövetségi jogszabályokkal. Az Alaptörvény 31. cikke értelmében „a szövetségi jogszabályok elsőbbséget élveznek a tartományi jogszabályokkal szemben”. Ez az elv az egymással ütköző jogszabályok hierarchiában elfoglalt helyétől függetlenül érvényesül, így például egy törvényen alapuló szövetségi aktus elsőbbséget élvez bármely Land alkotmányával szemben.

Jogszabályi hierarchia

A belföldi normák hierarchiájának csúcsán az Alaptörvény található. Ez a belföldi jog minden más forrása felett áll, és – alkotmányként – az egész német jogrendszer alapját jelenti. A Németországban elfogadott minden jogszabálynak formailag és tartalmilag is összeegyeztethetőnek kell lennie az Alaptörvénnyel. Ennek érdekében az Alaptörvény 20. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a törvényhozó hatalmat az alkotmányos rend, a végrehajtó és a bírói hatalmat pedig a jog és az igazság köti. A törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalmat különösen kötik még az Alaptörvény közvetlenül alkalmazandó 1-19. cikkében meghatározott alapjogok (az 1. cikk (3) bekezdése). Az Alaptörvény elsőbbségét végső soron a Szövetségi Alkotmánybíróság biztosítja.

A 79. cikk (2) bekezdése értelmében az Alaptörvény csak a Bundestag tagjai és a Bundesratban leadott szavazatok kétharmados többségével módosítható; a Land-ok az utóbbi szerven keresztül vesznek részt a szövetségi jogalkotásban és kormányzásban, valamint az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben. Az Alaptörvény bizonyos kulcselemei – vagyis a Szövetség Land-okra történő felosztása, azok főszabály szerinti részvétele a jogalkotási folyamatban, valamint az 1. és 20. cikkben lefektetett elvek – egyáltalán nem módosíthatók (a 79. cik (3) bekezdése).

A nemzetközi jog általános szabályai az alkotmány alatt, de a Szövetség és a Land-ok jogszabályai fölött helyezkednek el. Az Alaptörvény kifejezetten kimondja, hogy ezek az általános szabályok a szövetségi jog szerves részét képezik, azzal szemben elsőbbséget élveznek és a szövetségi terület lakosai számára közvetlenül jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek (25. cikk). A nemzetközi jog ezen általános, az egyének számára joghatással bíró (vagyis nemcsak az államra vonatkozó) szabályai közé tartozik például a külföldieknek nyújtandó megfelelő jogi védelem biztosítása vagy a „specialitás szabálya”, amelynek értelmében a büntetőeljárást a kiadó külföldi állam kiadatási engedélye szerint kell lefolytatni.

A törvények az alkotmány alatt helyezkednek el. A Szövetség tartományokkal kapcsolatos jogalkotási hatásköreit az Alaptörvény részletesen felsorolja (71-74. cikk). A törvényeket a Bundestag a Bundesrattal együttesen fogadja el. A Bundestagban törvényt kezdeményezhet a szövetségi kormány, a Bundesrat, valamint a Bundestag valamely frakciója vagy tagjainak 5%-a. Az Alaptörvény meghatározza azon helyzeteket, amikor egy törvény Bundestag általi végleges jóváhagyásához a Bundesrat beleegyezése szükséges (jelenleg – A link új ablakot nyit mega Bundesrat által saját honlapján közzétett statisztika szerint – az összes törvény kb. 45%-a ilyen). A Bundestag által elfogadott többi törvényt illetően a Bundesrat csak kifogást emelhet a Bundestag által elfogadott javaslattal szemben, a Bundestag ugyanakkor figyelmen kívül hagyhatja e kifogást. Ha a Bundestag és a Bundesrat között véleménykülönbség van, a törvényjavaslatok közös megfontolására közös bizottság (ún. egyeztető bizottság) hívható össze, amely a Bundestag és a Bundesrat azonos számú (jelenleg 16-16) tagjából áll. Az egyeztető bizottság javaslatokat tesz az egyetértés elérése érdekében, bár maga nem hozhat döntéseket a Bundestag és a Bundesrat nevében.

A törvényen alapuló aktusok a törvények alatt helyezkednek el, és azokat a szövetségi kormány, valamely szövetségi miniszter vagy a Land-ok kormányai fogadhatják el. A rendelkezések a törvényen alapuló aktusok alatt helyezkednek el, és a közjog alapján létrejött valamely testület (pl. önkormányzat) fogadhatja el azokat.

Intézményi keretek

A jogszabályok elfogadásáért felelős intézmények

A német törvényeket az ország parlamentje hozza. Ezért a legfontosabb jogalkotó szerv a Bundestag, amely – a Bundesrat részvételét is igénylő jogalkotási folyamat során – dönt a német Szövetség hatáskörébe tartozó valamennyi törvény tárgyában.

A Bundesrat, a szövetségi kormány, valamint a Bundestag tagjai és frakciói törvényjavaslatként új törvényt kezdeményezhetnek vagy módosító javaslatot nyújthatnak be a Bundestagban. E törvényjavaslatokat a parlamentben részletesen szabályozott eljárás során megtárgyalják, megvitatják, és szavaznak róluk.

Németország szövetségi rendszerében a Land-ok jelentős állami jogkörökkel rendelkeznek, ezért a törvények elfogadásában a Bundesrat is részt vesz. Minden törvényt megküldenek szavazásra a Bundesratnak, amely – a javasolt törvény jellegétől függően – bizonyos javaslatok elvetését is elérheti.

További részletekért, kérjük, látogasson a A link új ablakot nyit megBundestag honlapjára.

Döntéshozatali eljárás

A törvényalkotási eljárás

A legtöbb törvényjavaslat és indítvány a szövetségi kormánytól ered. A végrehajtó hatalom központi szintjeként a szövetségi kormány bír a legnagyobb tapasztalattal a törvények végrehajtása terén, és közvetlen ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a gyakorlatban hol van szükség új jogszabályi rendelkezésekre.

Új jogszabályok elfogadása céljából azonban nemcsak a szövetségi kormány, hanem a Bundesrat, valamint a német Bundestag tagjai is jogosultak törvény kezdeményezésére.

A szövetségi kormány vagy a Bundesrat által benyújtott javaslatok

Ha a szövetségi kormány törvényt kíván módosítani vagy újat kíván elfogadni, a szövetségi kancellár a törvényjavaslatot köteles először a Bundesrat elé utalni.

Ezután a Bundesratnak főszabály szerint 6 hét áll rendelkezésére, hogy ismertesse a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját, amelyre a kormány írásban válaszolhat. Ezután a szövetségi kancellár a Bundesrat észrevételeivel együtt továbbítja a törvényjavaslatot a Bundestagnak. Ezen eljárás alól kivételt jelent a költségvetési törvény tervezete, amelyet egyidejűleg küldenek meg a Bundesrat és a Bundestag részére.

Hasonló az eljárás, ha a törvényjavaslatot a Bundesrat kezdeményezi. Ha a Bundesrat tagjainak többsége megszavazza a törvényjavaslatot, az először a szövetségi kormány elé kerül, amely azt – általában 6 héten belül – véleményezi, majd továbbítja a Bundestaghoz.

A Bundestagból kezdeményezett törvényjavaslatok

Törvényt a Bundestag tagjai is kezdeményezhetnek, amihez legalább egy parlamenti frakció vagy a Bundestag tagjai legalább 5%-ának támogatása szükséges.

Az ily módon kezdeményezett törvényjavaslatokat nem kell először a Bundesrathoz benyújtani. A kormány ezért időnként – különösen a sürgős törvényjavaslatok esetében – a Bundestagban működő parlamenti frakciói útján nyújtja be a javaslatot.

A nyomtatott anyagok kiosztása

Mielőtt a Bundestag megvitatná a törvényjavaslatot, elsőként a Bundestag elnöke elé terjesztik azt, majd a Bundestag Hivatala nyilvántartásba veszi és kinyomtatja.

Ezt követően – a Bundestag nyomtatott anyagaiként –kiosztják azokat a Bundestag és a Bundesrat valamennyi tagjának és a szövetségi minisztériumoknak.

Ha a törvényjavaslatot a plenáris ülés napirendjére tűzik, annak a parlamenten keresztül vezető útjának első lépése már meg is történt: ezután hivatalosan a Bundestag fóruma elé lehet terjeszteni.

Három olvasat a plenáris ülésen

A törvényjavaslatokat főszabály szerint háromszor vitatják meg a Bundestag plenáris ülésén – ezeket a vitákat nevezik olvasatoknak.

Az első olvasat során csak akkor tartanak vitát, ha ebben a házbizottság [Ältestenrat – „vének tanácsa”] (vagyis a Bundestag különleges végrehajtó szerve) megállapodott, vagy ha ezt valamelyik parlamenti frakció kérte. Erre legtöbbször akkor kerül sor, ha a törvényalkotás tárgya különösen vitatott, vagy ha a törvény elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

Az első olvasat fő célja, hogy egy vagy több bizottságot kijelöljenek a törvényjavaslat megvitatására és a második olvasat előkészítésére. Ez a házbizottság ajánlásai alapján történik.

Ha több bizottságot jelölnek ki, az egyik bizottság általánosan felelős a tervezet megvitatásáért és a törvényjavaslat parlament általi elfogadásáért. A többi bizottságot a törvényjavaslat véleményezésére kérik fel.

A bizottságokban folyó jogalkotási munka

A részletes törvényalkotási munka az állandó bizottságokban folyik, amelyek munkájában az összes parlamenti frakció tagjai részt vesznek. A bizottsági tagok tanulmányozzák az anyagot, és üléseiken megvitatják azt. Nyilvános üléseikre szakértőkön kívül az érdekcsoportok képviselőit is meghívhatják.

A bizottságok által végzett munkával párhuzamosan a parlamenti frakciók munkacsoportokat hoznak létre, amelyekben megvizsgálják a szóban forgó kérdéseket, és kialakítják saját álláspontjukat.

Nem ritka, hogy a különböző parlamenti frakciók között a bizottságokban egyetértés alakul ki. A legtöbb törvényjavaslat felülvizsgálata általában a kormánypárti és ellenzéki parlamenti frakciók közötti együttműködés eredménye.

A vita befejezését követően a törvényjavaslatért általánosan felelős bizottság jelentést terjeszt a plenáris ülés elé a vitákról és azok eredményéről. Az általa javasolt határozat képezi a második olvasat alapját, amely immár a plenáris ülésen zajlik.

Vita a második olvasat során

A második olvasat előtt minden képviselő kinyomtatva megkapja a közzétett határozati javaslatot, a vitára tehát jól felkészültek. Belső tanácskozásaikon a parlamenti frakciók is újból egyeztetik álláspontjukat e vita előtt, annak érdekében, hogy a nyilvános második olvasatban együttes álláspontot tudjanak képviselni.

Az általános vitát követően a törvényjavaslatban szereplő valamennyi rendelkezés egyenként megvitatható. Főszabály szerint azonban a plenáris ülés közvetlenül, egészében szavaz a törvényjavaslatról.

A Bundestag bármely tagja módosító indítványt nyújthat be, amelyeket aztán közvetlenül a plenáris ülésen vitatnak meg. Ha a plenáris ülés módosításokat fogad el, a törvényjavaslat új változatát először ki kell nyomtatni és ki kell osztani. Ez az eljárás azonban a jelenlévő képviselők kétharmadának beleegyezésével lerövidíthető. Ekkor a harmadik olvasat azonnal megkezdhető.

Szavazás a harmadik olvasatban

A harmadik olvasat során csak akkor tartanak újabb vitát, ha ezt valamely parlamenti frakció vagy a Bundestag tagjainak legalább 5%-a kéri.

Ebben a szakaszban az egyes képviselők már nem nyújthatnak be módosító indítványt, hanem csak valamely parlamenti frakció vagy a Bundestag tagjainak legalább 5%-a. Indítványok továbbá csak a második olvasat során elfogadott módosításokra vonatkozóan nyújthatók be.

A zárószavazásra a harmadik olvasat végén kerül sor. Amikor a Bundestag elnöke felkéri a képviselőket a törvényjavaslatot támogató, azt ellenző és azzal kapcsolatban tartózkodó szavazatok leadására, a képviselők a helyükről felállva szavaznak.

Ha valamely törvényjavaslat a Bundestag plenáris ülésén megszerezte a szükséges többséget, azt törvényként a Bundesrathoz továbbítják.

A Bundesrat hozzájárulása

A Land-ok a Bundesraton keresztül vesznek részt az egyes törvények kialakításában. E tekintetben a Bundesrat törvényalkotási eljárásban való részvételhez kapcsolódó jogai pontosan meghatározottak.

A Bundesrat nem módosíthatja a Bundestag által elfogadott törvényt. Ha azonban nem hagyja jóvá a törvényt, egyeztető bizottság összehívását kérheti. Az egyeztető bizottság a Bundestag és a Bundesrat azonos számú képviselőjéből áll.

Bizonyos törvényjavaslatok esetében a Bundesrat hozzájárulása kötelező. Ezek közé tartoznak például a Land-ok pénzügyeit és igazgatási hatásköreit érintő törvények.

Azon törvényjavaslatok esetében, amelyekkel szemben a Bundesrat kifogást emelhet, a Bundestag akkor is hatályba léptetheti a törvényt, ha az egyeztető bizottságban nem született megállapodás. Ehhez azonban újabb szavazás szükséges, amelynek során a Bundestag abszolút többséggel fogadhatja csak el a törvényjavaslatot.

Hatályba lépés

Ha a törvényjavaslatot a Bundestag és a Bundesrat is jóváhagyta, annak számos további lépésen kell keresztülmennie, mielőtt hatályba lépne.

Az elfogadott törvényt először kinyomtatják és megküldik a szövetségi kancellárnak és az illetékes szövetségi miniszternek, akik ellenjegyzik azt.

Ezután a törvényt aláírásra megküldik a szövetségi elnöknek. Ő megvizsgálja, hogy a törvényt az alkotmánynak megfelelően fogadták-e el, és hogy nem sérti-e nyilvánvalóan az Alaptörvényt. E vizsgálat elvégzése után a szövetségi elnök aláírja a törvényt, és elrendeli a szövetségi közlönyben (Bundesgesetzblatt) való közzétételét.

Ez jelenti a törvény kihirdetését. Ha a törvény külön nem jelöli meg hatálybalépésének időpontját, akkor arra a szóban forgó törvényt tartalmazó szövetségi közlöny megjelenését követő 14. napon kerül sor.

További részletekért, kérjük, látogasson a német parlament (A link új ablakot nyit megBundestag) honlapjára.

Jogi adatbázisok

A A link új ablakot nyit megJURIS nevű német jogi adatbázisban a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium egyebek mellett közzéteszi a szövetségi jog hatályos változatát. A korábbi változatok teljes gyűjteménye mellett a már közzétett, de hatályba még nem lépett törvények is elérhetők.

Az adatbázis tartalmazza továbbá az Egyesülési szerződést és az egykori NDK azon jogszabályait, amelyek a Németországi Szövetségi Köztársaságban is hatályban maradtak.

A szövetségi államok (Land-ok) jogának teljes és hatályos változata is elérhető.

Bizonyos törvények angol nyelven is elérhetők, így például:

Az adatbázishoz való hozzáférés nem ingyenes.

Két jogi adatbázis, amelyek csaknem az összes hatályos szövetségi jogszabályt tartalmazzák (a törvényen alapuló aktusokat is beleértve), ingyenesen elérhető az érdeklődő állampolgárok számára a A link új ablakot nyit megGesetze im Internet oldalról és A link új ablakot nyit mega Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapjáról. A két adatbázist a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium a Juris GmbH-val együttesen működteti.

Ezenkívül a Szövetségi Belügyminisztérium – a Juris GmbH-val együttműködve – létrehozta A link új ablakot nyit mega szövetségi rendeletek közzétételének adatbázisát.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megNémet szövetségi kormány

A link új ablakot nyit megSzövetségi rendeletek közzététele

A link új ablakot nyit megA Polgári törvénykönyv bevezetéséről szóló törvény

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit megPolgári törvénykönyv

A link új ablakot nyit megBundestag

A link új ablakot nyit megSzervek


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 20/02/2013