Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

„Fizetési meghagyásos” eljárások - Lettország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lett nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Lettországban a következő két lehetőség van: a közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés (saistību bezstrīdus piespiedu izpildīšana, a polgári perrendtartásról szóló törvény 50. fejezetének 400–406. szakasza) és a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés (saistību piespiedu izpildīšana brīdinājuma kārtībā, a polgári perrendtartásról szóló törvény 50.1 fejezetének 406.1–406.10 szakasza).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés igénybe vehető:

  1. jelzáloggal vagy kereskedelmi zálogjoggal biztosított követelésekhez kapcsolódó megállapodások alapján;
  2. pénzfizetésről vagy ingóság visszaszolgáltatásáról szóló, közjegyző által hitelesített vagy azonos joghatású, határozott idejű megállapodások alapján;
  3. olyan, ingatlan bérletéről vagy haszonbérletéről szóló, közjegyző által hitelesített vagy az ingatlan-nyilvántartásába bejegyzett megállapodások alapján, amelyek értelmében a bérlő vagy haszonbérlő köteles a megállapodás időtartamának lejártával elhagyni vagy visszaszolgáltatni a bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlant (lakás kivételével), és bérleti vagy haszonbérleti díjat fizetni;
  4. óvatolt váltó alapján.

A fenti követelések az alábbi esetekben nem vonhatók közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés alá:

  1. a követelésérvényesítés állami tulajdonra irányulna;
  2. a követelés elévült, és ez egyértelműen megállapítható magából az okiratból.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés olyan fizetési kötelezettségek esetében vehető igénybe, amelyeket okirat támaszt alá, és amelyek érvényesítése esedékes, valamint olyan visszterhes követeléseknél, amelyek áruértékesítési, áruvásárlási vagy szolgáltatási szerződés értelmében állnak fenn, amennyiben e követeléseket okirat támasztja alá, és az érvényesítésre nyitva álló határidőt nem határozták meg.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés nem vehető igénybe:

  1. teljesítetlen kötelezettséget illetően elvárt fizetés esetén;
  2. ha a kötelezett bejelentett vagy tényleges lakóhelye nem ismert;
  3. ha a kötelezett bejelentett vagy tényleges lakóhelye vagy székhelye nem Lettországban van;
  4. ha a követelt kötbér összege meghaladja a főkövetelés összegét;
  5. ha a követelt kamat összege meghaladja a főkövetelés összegét;
  6. olyan fizetési kötelezettségek esetében, amelyeknél a követelés összege meghaladja a 15 000 EUR-t.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárást nem kötelező alkalmazni.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés nem vehető igénybe, ha a kötelezett bejelentett vagy tényleges lakóhelye vagy székhelye nem Lettországban van.

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés abban az esetben lehetséges, ha az ez irányú kérelmet ingatlan megterheléséről szóló okirat, illetve ha bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlan elhagyása vagy visszaszolgáltatása iránti követelés alapján nyújtják be, amennyiben az ingatlan Lettország területén található. A hajójelzálog-követelésen alapuló, közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelem akkor nyújtható be Lettországban, ha a jelzálogot Lettországban jegyezték be.

1.2 Illetékes bíróság

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelmet azon kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa) ingatlan-nyilvántartási hivatalának kell benyújtani, amely:

  1. a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye szerint illetékes, ha a kérelem pénzfizetési vagy ingóság visszaszolgáltatása iránti, illetve kereskedelmi zálogjoggal biztosított szerződésben előírt követeléssel kapcsolatos;
  2. az ingatlan helye szerint illetékes, ha a kérelmet ingatlan megterheléséről szóló okirat, illetve ha bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlan elhagyása vagy visszaszolgáltatása iránti követelés alapján nyújtják be. Ha a követelés biztosítékául több ingatlan szolgál, és a kérelmek különböző kerületi vagy városi bíróságok ingatlan-nyilvántartási hivatalainak illetékességébe tartoznának, a kérelmet az egyik ingatlan helye szerint illetékes, a kérelmező által szabadon választott kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatalának kell elbírálnia;
  3. a hajójelzálog-követelés bejegyzésének helye szerint illetékes, ha a kérelem hajójelzálog-követelésen alapul.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatalához kell benyújtani.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéshez használandó nyomtatványokról szóló, 2009. július 21-i 792. sz. kormányrendelet 1. mellékletének megfelelően kell elkészíteni.

A www.tiesas.lv címen elérhető lett bírósági portál E-Pakalpojumi („E-szolgáltatások”) menüpontjának E-veidlapas („E-nyomtatványok”) alpontjában található a közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelem nyomtatványa (pieteikums par strīdu bezstrīdus piespiedu izpildīšanu). A nyomtatvány letölthető, kitölthető és kinyomtatva benyújtható.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, nem kötelező. A képviseletre vonatkozó általános szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvény 12. fejezete tartalmazza.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelmet nem szükséges részletesen indokolni.

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a követelést és az okiratot, amelynek a jogosult az érvényesítését kéri, a főkövetelés összegét az esetleges kötbérrel és kamattal együtt, valamint váltó esetében az óvatolás költségeit és a jogszabályban meghatározott kártérítést. A következőket kell csatolni a kérelemhez: az érvényesítendő okiratot és annak hiteles másolatát vagy váltó esetében az óvatoló okiratot, az illeték (valsts nodeva) megfizetését igazoló okiratot, valamint a felszólítás megtörténtét alátámasztó bizonyítékot, kivéve, ha a jogszabályok értelmében nincs szükség felszólításra.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelem benyújtásához formanyomtatványt kell kitölteni, amelyen fel kell tüntetni a kérelmező és a kötelezett adatait, a fizetési kötelezettséget, a követelést és a követelés teljesítésére nyitva álló határidőt alátámasztó okiratokat, a követelt összeget és az összeg kiszámításának módját, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a követelés nem függ ellenköveteléstől, vagy hogy valamely ellenkövetelés teljesült, a bírósághoz intézett kérelmet arra vonatkozóan, hogy küldjön fizetési meghagyást a kötelezettnek, és rendelje el a fizetési kötelezettség végrehajtását és a bírósági költségek megtérítését, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező helytálló tájékoztatást nyújtott a tényállásról a bíróságnak, és tudatában van annak, hogy hamis kérelem benyújtásával a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekményt követ el.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A következőket kell csatolni a közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelemhez: az érvényesítendő okiratot és annak hiteles másolatát vagy váltó esetében az óvatoló okiratot, az illeték megfizetését igazoló okiratot, valamint a felszólítás megtörténtét alátámasztó bizonyítékot, kivéve, ha a jogszabályok értelmében nincs szükség felszólításra (a figyelmeztetés megtörténtét alátámasztó bizonyíték lehet végrehajtó vagy helyettese által kiállított nyilatkozat arról, hogy a címzett megtagadta a felszólítás átvételét).

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetében nem kell írásbeli bizonyítékot benyújtani a követelésről, de a kérelemben meg kell jelölni a követelést és a követelés teljesítésére nyitva álló határidőt alátámasztó okiratokat. Ha a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül ellentmondással él a fizetési kötelezettség érvényességét illetően, a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéssel kapcsolatos bírósági eljárás megszűnik. Az eljárásnak a kötelezett kifogása esetén történő megszüntetéséről szóló határozat nem zárja el a jogosultat attól, hogy rendes kereset útján érvényesítse követelését a bíróság előtt.

1.4 A kérelem elutasítása

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelemről – a kérelem és a csatolt okiratok mérlegelése alapján – az egyesbíróként eljáró bíró hoz határozatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, anélkül, hogy előzetesen értesítené a kérelmezőt vagy a kötelezettet. A bíró elutasítja a kérelmet, ha alaptalannak találja azt, a kérelemben megjelölt kötbér összege a főköveteléshez képest aránytalanul nagy, vagy az érvényesítendő okirat tisztességtelen, a fogyasztói jogokat sértő szerződéses rendelkezéseket tartalmaz.

Amennyiben bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetén a bíróság jóváhagyja a kérelmet, de a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül ellentmondást nyújt be, amelyben megtámadja a fizetési kötelezettség érvényességét, illetve bizonyítja, hogy a követelést megfizette, a bíró megszünteti az eljárást.

1.5 Jogorvoslat

A közvetlenül végrehajtható vagy a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemről hozott bírói határozat nem támadható meg.

1.6 Ellentmondás

Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelem esetén a bíró egyesbíróként eljárva hoz határozatot, és a kötelezett álláspontját nem veszi figyelembe.

Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelem esetén a bíró fizetési meghagyást küld a kötelezettnek, miszerint a kötelezett a kérelemben megjelölt összeget fizesse meg, vagy nyújtson be ellentmondást a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemmel szemben ellentmondást nyújt be, amelyben vitatja a fizetési kötelezettség érvényességét, a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéssel kapcsolatos bírósági eljárás megszűnik. Ha a kötelezett a kérelem egy részét elfogadja, a kérelmező értesítést kap a kötelezett válaszáról és a határidőről, amelyen belül értesítenie kell a bíróságot arról, hogy megkapta a követelés azon részét, amelynek érvényesítését a kötelezett elfogadta. Ha a kérelmező nem járul hozzá a követelés egy részének érvényesítéséhez, vagy az értesítésben megadott határidőn belül nem válaszol, a bírósági eljárás megszűnik.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a kötelezett a fizetési meghagyásban megszabott határidőn belül nem nyújt be ellentmondást a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemmel szemben, a bíróság az ellentmondás benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított hét napon belül határozatot hoz, amelyben elrendeli a kérelem tárgyát képező fizetési kötelezettség érvényesítését és a bírósági költségek megtérítését.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés: a kérelem tárgyát képező fizetési kötelezettség végrehajtásával kapcsolatos bírói határozat azonnal hatályosul; e határozat a bírósági határozatok végrehajtásának szabályai szerint érvényesíthető okirat.

Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés: a bíró, miután megvizsgálta a kérelem érvényességét, és megállapította annak elfogadhatóságát, határozatot hoz arról, hogy mely követelést lehet érvényesíteni, és milyen mértékben. A bírói határozat azonnal hatályosul; e határozat a bírósági határozatok végrehajtásának szabályai szerint érvényesíthető okirat. A bírói határozat, a végrehajtandó okirat hiteles másolatával együtt; átkerül a végrehajtási szakaszba.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A közvetlenül végrehajtható vagy a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemről hozott bírói határozat nem támadható meg, ha azonban a kötelezett úgy véli, hogy a kérelmező követelése érdemben megalapozatlan, a jogosulttal szemben keresetet nyújthat be, amelyben vitatja a követelést (közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés esetén a bírói határozat hiteles másolatának megküldésétől számított hat hónapon belül, bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetén a bírói határozat hiteles másolatának megküldésétől számított három hónapon belül). Ha a kötelezett ilyen keresetet nyújt be, kérheti a követelésérvényesítés felfüggesztését. Ha a jogosult a követelésérvényesítési eljárásból már kielégítést kapott, a kötelezett kérheti követelése biztosítását. A keresetet a polgári perrendtartásról szóló törvénynek megfelelően kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amely korábban a közvetlenül végrehajtható vagy a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet is elbírálta. Ha azonban a követelés valamely regionális bíróság illetékességébe tartozik, akkor a keresetet ahhoz a regionális bírósághoz kell benyújtani, amely a korábbi kérelmet elbíráló kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatala tekintetében illetékességgel bír.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 07/02/2019