A határozatok végrehajtására vonatkozó eljárások - Románia

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtást szabályozó rendelkezéseket a polgári perrendtartás 622–913. cikke tartalmazza. A végrehajtási eljárás a polgári eljárás második szakasza, és elsődleges célja a bírósági ítéletben/más végrehajtható okiratban elismert jogok tényleges gyakorlásának biztosítása. A végrehajtási eljárás alkalmazásával a bírósági ítéletben/más végrehajtható okiratban elismert joggal rendelkező hitelező az adóst azon kötelezettségeinek teljesítésére kényszeríti, amelyeket önként nem teljesített.

A román polgári perrendtartás felsorolja a közvetlen és közvetett végrehajtási intézkedéseket.

Közvetlen végrehajtási intézkedések azok, amelyek a végrehajtható okiratban megállapított adósság tárgyával kapcsolatosak, konkrétabban ingóságok zárlatával – a polgári perrendtartás 892–894. cikke; ingatlanok zárlatával – a polgári perrendtartás 895–901. cikke; valamint cselekmény elvégzésére vagy cselekménytől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség végrehajtásával járnak – a polgári perrendtartás 902–913. cikke (ideértve a kiskorúakkal kapcsolatos bírósági határozatok végrehajtásra vonatkozó különös rendelkezéseket is – 909–913. cikk) és a polgári törvénykönyv 1527. és azt követő cikkei. Cselekmény elvégzésére vonatkozó kötelezettség végrehajtása tekintetében a jog különbséget tesz olyan kötelezettségek között, amelyeket az adóson kívül más személy is teljesíthet, és az intuitu personae kötelezettségek között.

A közvetett végrehajtás a végrehajtható okiraton alapuló fizetési kötelezettségnek az adós vagyonának kényszerértékesítése útján történő kikényszerítését jelenti. A közvetett végrehajtási intézkedésekre példa a pénz zárlata, illetve a vagyon behajtása (majd értékesítése). Ilyen intézkedés még az ingatlanokból származó általános bevételek behajtása.

A kötelezettségek, amelyek általában végrehajtás alapját képezhetik, a fizetési kötelezettségek, a vagyontárgy átadására vagy hasznosításának átengedésére vonatkozó kötelezettségek, az épületek/ültetvények/építmények lebontására vagy kiürítésére vonatkozó kötelezettségek és a kiskorúak felügyeletével, tartózkodási helyével és látogatási rendjével kapcsolatos kötelezettségek.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A bírósági ítéletek és más végrehajtható okiratok kikényszerítését az a bírósági végrehajtó (executor judecătoresc) végzi, akinek hivatala annak a fellebbviteli bíróságnak az illetékességi területén található, ahol ingatlanok/el nem vált haszon tekintetében történő végrehajtás és ingatlan tekintetében történő közvetlen végrehajtás esetén az ingatlan található. Az ingóságok kényszerbehajtását és az ingóságok közvetlen végrehajtását az a bírósági végrehajtó végzi, akinek hivatala annak a fellebbviteli bíróságnak az illetékességi területén található, ahol az adós tartózkodási helye/székhelye vagy maga a vagyontárgy található. Amennyiben az adós tartózkodási helye/székhelye külföldön van, bármely bírósági végrehajtó illetékes.

A zárlatot elrendelő végzés végrehajtását a hitelező kérelmére az a bírósági végrehajtó végzi, akinek hivatala annak a fellebbviteli bíróságnak az illetékességi területén található, ahol az adós vagy a zárlattal érintett harmadik fél tartózkodási helye/székhelye található. Amennyiben természetes vagy jogi személy bankszámláját zárolták, az a bírósági végrehajtó illetékes, akinek hivatala annak a fellebbviteli bíróságnak az illetékességi területén található, ahol az adós tartózkodási helye/székhelye vagy az adós bankszámláját vezető bank központi irodája/fióktelepe található. Amennyiben az adósnak több számlája is van, bármely számlanyitás helye szerint illetékes bírósági végrehajtó eljárhat minden számla zárolása esetén. A végrehajtást elrendelő bíróság az az elsőfokú bíróság (judecătorie), amelynek illetékességi területén a végrehajtást elrendelő bírósághoz fordulás napján az adós tartózkodási helye/székhelye található. Amennyiben az adós tartózkodási helye/székhelye nem Romániában található, az az elsőfokú bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a hitelező tartózkodási helye/székhelye található, és amennyiben ez a tartózkodási hely/székhely Románián kívül van, az az elsőfokú bíróság, amelynek illetékességi területén azon bírósági végrehajtó hivatala található, akire a hitelező hatásköröket ruházott.

A végrehajtást elrendelő bíróság dönt a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmek, a végrehajtási cselekményekkel szembeni fellebbezések és a végrehajtás során felmerülő egyéb ügyek tárgyában, kivéve azokat, amelyeket jogszabály más bíróság vagy testület hatáskörébe utal.

A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem illetéke végrehajtható okiratonként 20 RON (az illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet, későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel).

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Végrehajtásnak kizárólag bírósági határozat (jogerős bírósági határozat, előzetesen végrehajtható határozat) vagy jogszabály alapján végrehajtható okiratnak tekintett más írásbeli aktus (hiteles közjegyzői okirat, adósság biztosítéka, választottbírósági ítélet stb.) alapján van helye.

A bírósági végrehajtó a hitelező által benyújtott végrehajtás iránti kérelem kézhezvételét követően azonnal intézkedik a kérelem nyilvántartásba vétele iránt. A bírósági végrehajtó határozat útján, a felek megidézése nélkül megállapítja a végrehajthatóságot. A végrehajthatóvá nyilvánítás lehetővé teszi a hitelező számára, hogy az illetékes bírósági végrehajtótól a rendelkezésre álló összes végrehajtási eszköz együttes vagy egymást követő alkalmazását kérje annak érdekében, hogy jogait gyakorolja, ideértve a végrehajtás költségeinek megtérítésére való jogosultságot is. A végrehajthatóvá nyilvánítás az ország egész területén hatályos, és az a bírósági végrehajtó által a jóváhagyott végrehajtási eljárás keretein belül kibocsátandó végrehajtható okiratokra is vonatkozik.

Az eljárási iratokat a bírósági végrehajtó személyesen vagy eljárási képviselőjén keresztül, és amennyiben ez nem lehetséges, az idézésre és az eljárási aktusok kézbesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kézbesíti.

A bírósági végrehajtó a végrehajtás iránti kérelem kézhezvételét követően határozat útján azonnal intézkedik a kérelem nyilvántartásba vétele és a végrehajtási akta megnyitása iránt, vagy adott esetben megtagadja a végrehajtási eljárás megindítását, és e döntését megindokolja. A hitelezőt e határozatról haladéktalanul értesíteni kell. Amennyiben a bírósági végrehajtó megtagadja a végrehajtási eljárás megindítását, a hitelező az értesítés napjától számított 15 napon belül panaszt nyújthat be a végrehajtási eljárással foglalkozó bírósághoz.

Legkésőbb a kérelem nyilvántartásba vételét követő három napon belül a bírósági végrehajtó kéri a végrehajtási eljárással foglalkozó bíróságtól a végrehajthatóvá nyilvánítást, és megfelelően hitelesített másolatok formájában benyújtja e bíróságnak a hitelező kérelmét, a végrehajtható okiratot, a kért döntés formáját és az illeték megfizetését alátámasztó bizonyítékokat.

A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem elbírálására legkésőbb annak a bíróság általi nyilvántartásba vételétől számított hét napon belül kerül sor a felek megidézése nélkül, zárt ülésen hozott végzés útján. A határozathozatal legfeljebb 48 órával elhalasztható, és a határozatot legkésőbb a határozathozataltól számított hét napon belül meg kell indokolni.

A végrehajthatóvá nyilvánítás lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a végrehajtóvá nyilvánítást kérő bírósági végrehajtótól a jog alapján rendelkezésre álló összes végrehajtási eszköz együttes vagy egymást követő alkalmazását kérje annak érdekében, hogy jogait gyakorolja, ideértve a végrehajtás költségeinek megtérítésére való jogosultságot is. A végrehajthatóvá nyilvánítás az ország egész területén hatályos, és az a bírósági végrehajtó által a jóváhagyott végrehajtási eljárás keretein belül kibocsátandó végrehajtható okiratokra is vonatkozik.

A bíróság kizárólag akkor utasíthatja el a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet, ha: a kérelmet nem az illetékes végrehajtási testülethez nyújtották be; a határozat vagy – adott esetben – az okirat nem végrehajtható okirat; a nem bírósági határozatnak minősülő okirat nem felel meg az összes alaki követelménynek; az adósság nem határozott, nem konkrét összegre vonatkozik, és nem esedékes; az adós mentességet élvez a végrehajtás alól; az okirat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem érvényesíthetők végrehajtás útján; egyéb akadályok állnak fenn.

Nincs helye fellebbezésnek azon határozattal szemben, amelyben a bíróság elfogadhatónak nyilvánítja a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet, de az felülvizsgálható, ha magát a végrehajtást vitatják. A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben kizárólag a hitelező fellebbezhet, a határozatról való értesítést követő 15 napon belül.

A végrehajtást elrendelő végzés a végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat záró részéhez kerül hozzáadásra az alábbi szöveggel:

„Mi, Románia köztársasági elnöke

ezennel felhatalmazzuk és egyben felszólítjuk a bírósági végrehajtókat, hogy a jogcímet (ide kerül beillesztésre a végrehajtható jogcím részletes leírása), amelyre vonatkozóan a jelen végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat kibocsátásra került, végrehajtsák. Utasítjuk a bűnüldöző szerveket, hogy a végrehajtási cselekmények gyors és hatékony teljesítését segítsék, és az ügyészeket, hogy a végrehajtható jogcímnek való megfelelést a törvény szerint kikényszerítsék. (Beillesztendő: a bírói tanács elnökének és a bírósági titkár aláírása.)”

A bírósági végrehajtók nemzeti egyesülete (Uniunea Naţională a Executorilor Judecătoreşti) az igazságügyi miniszter jóváhagyásával határozza meg és aktualizálja a bírósági végrehajtók tevékenységéért fizetendő díjak minimális összegét. Az elvégzett cselekmények alábbi minimum- és maximumdíjait a 2006. november 14-i 2550/2006. sz. igazságügyi miniszteri rendelet határozta meg:

Az eljárási iratokról való értesítés és azok kézbesítése: 20–400 RON

Közvetlen végrehajtás

  • kilakoltatás: természetes személy adós esetén 150–2 200 RON, jogi személy adós esetén 5 200 RON
  • kiskorú felügyeletének odaítélése vagy lakóhelyének megállapítása: 50–1 000 RON
  • kiskorú látogatása – 50–500 RON
  • birtokba adás, telekhatárok megállapítása, szolgalmi jogok, vagyonátruházás stb.: természetes személy adós esetén 60–2 200 RON, jogi személy adós esetén 5 200 RON
  • építmények és épületek lebontása: természetes személy adós esetén 150–2 200 RON, jogi személy adós esetén 5 200 RON

Közvetett végrehajtás

minimumdíj

maximumdíj

50 000 RON alatti adósság esetén az összeg 10%-a és 75 RON plusz az összeg 1 000 RON-t meghaladó részének 2%-a

10% legfeljebb 50 000 RON-os adósság esetén

50 000 RON és 80 000 RON közötti adósság esetén 1 175 RON plusz az összeg 50 000 RON-t meghaladó részének 2%-a

50 000 RON és 80 000 RON közötti adósság esetén 5 000 RON plusz az összeg 50 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 3%-a

80 000 RON és 100 000 RON közötti adósság esetén 1 775 RON plusz az összeg 80 000 RON-t meghaladó részének 1%-a

80 000 RON és 100 000 RON közötti adósság esetén 5 900 RON plusz az összeg 80 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 2%-a

100 000 RON-t meghaladó adósság esetén 2 500 RON plusz az összeg 100 000 RON-t meghaladó részének 1%-a és 5 500 RON plusz az összeg 400 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 0,5%-a

100 000 RON-t meghaladó adósság esetén 6 300 RON plusz az összeg 100 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 1%-a.

Zárlat

50 000 RON alatti adósság esetén az összeg 10%-a és 75 RON plusz az összeg 1 000 RON-t meghaladó részének 2%-a

10% legfeljebb 50 000 RON-os adósság esetén

50 000 RON és 80 000 RON közötti adósság esetén 1 175 RON plusz az összeg 50 000 RON-t meghaladó részének 2%-a

50 000 RON és 80 000 RON közötti adósság esetén 5 000 RON plusz az összeg 50 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 3%-a

80 000 RON és 100 000 RON közötti adósság esetén 1 775 RON plusz az összeg 80 000 RON-t meghaladó részének 1%-a

80 000 RON és 100 000 RON közötti adósság esetén 5 900 RON plusz az összeg 80 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 2%-a

100 000 RON-t meghaladó adósság esetén 2 500 RON plusz az összeg 100 000 RON-t meghaladó részének 1%-a és 5 500 RON plusz az összeg 400 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 0,5%-a

100 000 RON-t meghaladó adósság esetén 6 300 RON plusz az összeg 100 000 RON-t meghaladó részének legfeljebb 1%-a

Váltók, kötelezvények és csekkek kifizetésének megtagadása 150–400 RON

Ténymegállapítás és vagyontárgyak leltárba vétele: természetes személy adós esetén 100–2 200 RON, jogi személy adós esetén 5 200 RON

Bírósági vagyonmegosztás alá tartozó vagyontárgy nyilvános árverésen történő értékesítése: 150–2 200 RON

Biztosítási intézkedésként foganatosított lefoglalás: természetes személy adós esetén 100–1 200 RON, jogi személy adós esetén 2 200 RON

Bírósági lefoglalás: természetes személy adós esetén 100–1 200 RON, jogi személy adós esetén 2 200 RON

Biztosítási intézkedésként foganatosított zárlat: természetes személy adós esetén 100–1 200 RON, jogi személy adós esetén 2 200 RON

Valós értékű ajánlat nyilvántartása: 50–350 RON

Elkobzás: a befolyt összeg 10%-a (min.) – a befolyt összeg 10%-a (max.)

Tanácsadás a végrehajtási iratok elkészítése során: 20–200 RON

3.2 A főbb feltételek

Kérjük, olvassa el a 2.1. kérdésre adott választ.

A hitelező és az adós megegyezhetnek, hogy a végrehajtási intézkedést részben/egészben csak az adós pénzbeli bevételeire végzik el, hogy a behajtással érintett vagyontárgyakat megegyezéssel értékesítik, vagy hogy az adósság jogszabály alapján elfogadható más módon kerül megfizetésre.

Külföldi bíróság által hozott határozat esetén adott esetben egy további eljárásra is szükség van, mégpedig egy végrehajthatóvá nyilvánító határozatra (exequatur).

Az adós bevételei és vagyona akkor képezhetik végrehajtás tárgyát, ha behajthatóak, és csak annyiban, amennyiben az a hitelezők jogainak gyakorlásához szükséges. A különös forgalmazási rendszerbe tartozó vagyontárgy csak a jogszabályban meghatározott feltételekkel összhangban hajtható be.

Az adóst illetően létezik egy különleges feltétel, amely szerint nem lehet végrehajtási eljárást indítani anélkül, hogy az adóst a végrehajtás minden egyes formájára megfelelően megidézték volna. Az adósra más különleges feltételek is vonatkoznak, például a kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú adósokra vonatkozó feltételek, amelyek szerint ellenük nem lehet végrehajtást vezetni, ha nincs gyámjuk vagy gondnokuk.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adós bevételei, ideértve az épületekből származó általános bevételeket, a bankszámlákon tárolt összegeket, az ingó és ingatlan vagyont stb., végrehajtás alá vonhatók. Kérjük, olvassa el az 1. kérdésre adott választ.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Miután az adós tulajdonában vagy harmadik felek birtokában lévő ingóságokat beazonosították, azok lefoglalásra kerülnek. A bírósági végrehajtó kérelmére a lefoglalást feljegyezhetik a cégjegyzékbe (registrul comerţului), az ingatlanfedezet elektronikus tárába (Arhiva Electronică de Garanţii Reale Mobiliare), a hagyatéki jegyzékbe (registrul succesoral), amelyet a közjegyzői kamara (camera notarilor publici) vezet, vagy más állami nyilvántartásba. A vagyontárgyak lefoglalásuk pillanatától kezdve a végrehajtás ideje alatt nem elérhetőek az adós számára, aminek megszegése bírság kivetésével járhat, kivéve, ha a tett bűncselekménynek minősül. Amennyiben az esedékes összeget nem fizetik meg, a bírósági végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyakat árverésen, közvetlenül vagy jogszabály által megengedett más módon értékesíti (a polgári perrendtartás 730. és azt követő cikkei).

Zárolhatók a pénzösszegek, biztosítékok, vagy más olyan ingó immateriális javak, amelyeket be lehet hajtani, és amelyek az adóst illetik meg, vagy amelyeket az adós nevében harmadik személy őriz, vagy amelyekkel a harmadik személy a fennálló jogviszonyok alapján a jövőben tartozni fog az adós felé. A zárolt pénzösszegeket és vagyoni eszközöket a zárlatot elrendelő végzés zárlattal érintett harmadik félnek történő kézbesítése napján befagyasztják. A befagyasztás időpontjától a végrehajtható okiratban foglalt követelés teljes kielégítéséig a zárlattal érintett harmadik fél nem végezhet olyan kifizetést vagy tevékenységet, amely előreláthatólag a befagyasztott vagyoni eszközök csökkenésével járna. Amennyiben a zárlattal érintett harmadik fél megszegi a zárlattal kapcsolatos kötelezettségeit, a kielégítést kereső hitelező, az adós vagy a bírósági végrehajtó értesítheti a végrehajtást elrendelő bíróságot a zárlat érvényesítése érdekében. A jogerős érvényesítésről szóló határozat a követelésengedményezéssel azonos joghatást vált ki, és a zárlattal érintett harmadik féllel szemben végrehajtható okiratnak minősül. A zárlat érvényesítését követően a zárlattal érintett harmadik fél letétbe helyezi vagy kifizeti az érvényesítésről szóló határozatban kifejezetten meghatározott összeget. Amennyiben a harmadik fél e kötelezettségeinek nem tesz eleget, a zárlattal érintett harmadik féllel szemben az érvényesítésről szóló határozat alapján végrehajtási intézkedésnek van helye (a polgári perrendtartás 780. és azt követő cikkei).

Amennyiben ingatlan vagyonnal szembeni végrehajtás esetén az adós nem fizeti meg az adósságát, a bírósági végrehajtó a végrehajthatóvá nyilvánítás kézbesítését és annak ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését követően megindítja az értékesítési eljárást (a polgári perrendtartás 812. és azt követő cikkei).

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az intézkedések a végrehajtási intézkedésnek való megfelelés napjától számított hat hónap lejártával fejeződnek be (a polgári perrendtartás 696. és azt követő cikkei), amennyiben a hitelező ezen időszak alatt nem tesz más behajtásra irányuló intézkedést.

Az elévülési idő három év (a polgári perrendtartás 705. és azt követő cikkei).

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A tényleges végrehajtási intézkedésekkel szemben fellebbezés nyújtható be; a végrehajtható okirattal szemben ezen okirat jelentésének, hatályának és alkalmazásának tisztázása érdekében lehet fellebbezni. Amennyiben a végrehajtási intézkedés végrehajtására bírósági ítélet alapján kerül sor, az adós nem támadhatja meg azt olyan ténybeli/jogi indokokra hivatkozva, amelyeket az elsőfokú bíróság előtti tárgyaláson is előadhatott volna, vagy az ítélet elleni fellebbezés útján. Nem nyújthat be újabb fellebbezést ugyanaz a fél olyan indokok alapján, amelyek az első fellebbezés idején is fennálltak.

Az illetékes bíróság a végrehajtást elrendelő bíróság vagy a végrehajtható okirat jelentésének, hatályának/alkalmazásának tisztázása tekintetében az a bíróság, amely a végrehajtandó ítéletet meghozta.

A fellebbezés az alábbi eseményektől számított 15 napon belül nyújtható be:

  • a fellebbező végrehajtást elrendelő végzésről való tudomásszerzésének napja;
  • a megfelelő érdekelt fél zárlat elrendeléséről való tudomásszerzésének napja;
  • az idézés adós általi kézhezvételének napja vagy az adósnak a végrehajtás első lépéséről való tudomásszerzésének napja.

A végrehajtható okirat jelentésének, hatályának vagy alkalmazásának tisztázása iránt benyújtott fellebbezést a végrehajtási intézkedés kérelmezésére nyitva álló határidőn belül bármikor be lehet nyújtani. Azt a fellebbezést, amelyben harmadik fél arra hivatkozik, hogy a behajtással érintett vagyontárgy felett tulajdonjog/dologi jog illeti meg, a vagyontárgy értékesítésétől/átruházásától számított 15 napon belül lehet benyújtani. A fenti határidő elmulasztása nem akadályozza a harmadik felet jogainak külön kérelem keretében történő érvényesítésében.

Amennyiben a végrehajtással szemben benyújtott fellebbezésnek helyt ad, a bíróság – adott esetben – hatályon kívül helyezi a fellebbezéssel megtámadott végrehajtást elrendelő végzést, vagy a végrehajtási intézkedés kijavítására, megsemmisítésére vagy megszüntetésére, a végrehajtható okirat megsemmisítésére vagy tisztázására vagy azon végrehajtási lépés megtételére vonatkozó határozatot hoz, amelynek tekintetében az annak való megfelelés megtagadására került sor. A fellebbezés elutasítása esetén a fellebbező kérelemre kötelezhető a végrehajtás késleltetésével okozott károk megtérítésére, és amennyiben a fellebbezést rosszhiszeműen nyújtotta be, pénzbírságot is köteles fizetni.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Egyes javak és vagyontárgyak mentesek a végrehajtás alól. Ingóságok esetében ezek a következők: az adós és családja megélhetéséhez feltétlenül szükséges személyes és háztartási eszközök; vallási tárgyak; fogyatékossággal élő személyek számára feltétlenül szükséges és beteg személyek ápolását szolgáló eszközök; az adósnak és családjának három hónapra szükséges élelmiszer, és amennyiben az adós kizárólag mezőgazdasági munkából él, a következő betakarításig szükséges élelmiszer; a megélhetést biztosító állatállomány és ezen állatok tekintetében a következő betakarításig szükséges takarmány; az adósnak és családjának három téli hónapra szükséges üzemanyag; személyes és családi levelek, fényképek és festmények stb.

Emellett az adós munkabére/nyugdíja a tartási kötelezettség fedezésére szolgáló összegek esetében csak az adós nettó havi bérének feléig, más kötelezettségek esetében pedig csak a nettó havi bérének egyharmadáig hajtható be.

Amennyiben a munkabér vagy az adós számára megélhetésének biztosítása érdekében rendszeresen kifizetett pénzösszeg kevesebb, mint a nemzeti nettó minimálbér, csak a minimálbér felét meghaladó összeg tekintetében végezhető behajtás.

A végrehajtás alól a bevételek egy kategóriája van kizárva: az állami támogatások, a gyermekeknek nyújtott támogatások, a beteg gyermek gondozásáért járó juttatások, az anyasági ellátások, a halál esetén járó juttatások, az állami ösztöndíjak, napi ellátások stb.

Kérjük, olvassa el a 4.3. kérdésre adott választ is.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.executori.ro/ A link új ablakot nyit meghttp://www.just.ro/


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 24/08/2017