Ha a kárigényemet ebben az országban kell elbírálni

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

A Büntetőjogi Kártalmak Kártérítési Bírósága (a továbbiakban: a törvényszék) kártérítést ítélhet meg a bűncselekménnyé vált személyes sérülések kárenyhítési rendszere (a továbbiakban: a rendszer) keretében:

• Olyan személyek, akik személyi sérülést szenvedtek, amennyiben a sérülés közvetlenül a bejelentett erőszakos bűncselekménynek tulajdonítható, vagy
• Olyan személyek, akik olyan körülmények között szenvedtek testi sérülést, amelyek a bejelentett bűncselekmény megelőzésének vagy az emberi élet megmentésének segítése vagy megkísérlése során elkövetett cselekedeteikből erednek, vagy
• Erőszakos bűncselekmény miatt elhunyt áldozat eltartottjai.

A (halálos és nem halálos) sérüléseket az ír államban vagy egy ír hajó vagy repülőgép fedélzetén kell elszenvedni.

Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?

Kártérítés abban az esetben ítélhető meg személyi sérülésért, ha a sérülést közvetlenül egy bejelentett erőszakos bűncselekmény okozza.

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

Az erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltartottjai a program keretében odaítélt díjat igényelhetnek. Az eltartott fogalmát a módosított 1961. évi polgári jogi felelősségről szóló törvény 47. szakaszának (1) bekezdése tartalmazza.

Ez előírja, hogy eltartottnak minősül az olyan eltartott személy, akinek halálát jogellenes cselekmény okozta*

• az elhunyt házastársa, élettársa a bejegyzett élettársi kapcsolatról és az élettársak bizonyos jogairól és kötelezettségeiről szóló 2010. évi törvény értelmében, szülő, nagyszülő, mostohaszülő, gyermek, unoka, mostohagyermek, testvér, testvér vagy féltestvér
• az a személy, akinek az elhunyttal kötött házasságát a házasság felbontásáról szóló, 1996. évi törvény (Divorce) Act, 1996 vagy az államtól eltérő ország vagy joghatóság joga alapján a házasság felbontásáról szóló határozattal felbontották, és amelyet az állam elismer,
• az a személy, akinek az elhunyttal fennálló élettársi kapcsolatát a bejegyzett élettársi kapcsolatról és az élettársak bizonyos jogairól és kötelezettségeiről szóló 2010. évi törvény vagy az államtól eltérő ország vagy joghatóság joga alapján elrendelt megszűnési határozat megszüntette, és amelyet az állam elismer, vagy
• olyan személy, aki nem volt az elhunyt házastársa vagy élettársa, de az elhunyt halálának időpontjáig az elhunyttal mint az élettársi közösségről és az élettársak bizonyos jogairól és kötelezettségeiről szóló 2010. évi törvény 172. szakasza értelmében élettársként legalább három évig megszakítás nélkül élt,

* A „jogellenes cselekmény” bűncselekményt is magában foglal.”

Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?

A rendszer keretében az áldozatok eltartottjai nem kaphatnak díjat kizárólag abban az esetben, ha az áldozat az általa tapasztalt erőszakos bűncselekmény miatt hal meg.

Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?

Igen, valamint az összes uniós tagállamban lakóhellyel rendelkező, más joghatóság alá tartozó látogatók, akik az Írországba tett látogatásuk során erőszakos bűncselekmény következtében sérülést szenvednek, a Büntető Bérülések Kártérítési Bíróságához fordulhatnak kártérítésért.

Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, a Törvényszék csak az államban vagy egy ír hajó vagy légi jármű fedélzetén elkövetett bűncselekmény következtében elszenvedett sérülés tekintetében ítélhet meg. A 2004/80/EK irányelv értelmében egy másik uniós tagállamban elkövetett bűncselekményben megsérült kérelmező a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti tagállam rendszerének feltételei szerint nyújthat be kérelmet.

Az Európai Bizottság online portált biztosít, amely bemutatja az uniós tagállamokban rendelkezésre álló kompenzációs rendszereket. Ez itt érhető el.

Amennyiben Ön Írországban lakik, és segítségre van szüksége ahhoz, hogy kérelmet nyújtson be egy másik olyan uniós tagállamhoz, ahol Ön egy bűncselekményben megsérült, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Bűnügyi Kérülési Bíróság titkárságával, amely megkísérel segítséget nyújtani Önnek, és szükség esetén kapcsolatba lépni a másik joghatóság alá tartozó kollégáikkal.

Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen, a rendszernek az a feltétele, hogy a bűncselekményt haladéktalanul jelentsék az An Garda Síochána, azaz az ír rendőrség (vagy a Garda Síochána Ombudsman Commission – GGSOC) felé minden olyan esetben, amikor a bűncselekményt állítólag An Garda Síochána egyik tagja követte el. A kérelmezőnek teljes mértékben együtt kell működnie az említett hatóságok által a bűncselekmény ügyében folytatott nyomozásban is.

Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejezését?

A rendszer keretében benyújtott kérelem elbírálásakor a bíróság az eseményről az An Garda Síochána, azaz az ír rendőrség (vagy adott esetben a Garda Síochána Ombudsman Commission – GGSOC) általi bejelentést ír elő. Amennyiben a bűncselekménnyel kapcsolatban polgári és/vagy büntetőeljárást terveznek vagy tartanak, a bíróság jellemzően a bírósági eljárás befejezésére vár, mielőtt a kérelmet elbírálná.

Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem – amennyiben ismert a személye?

A rendszer nem követeli meg, hogy az áldozat először kártérítést követeljen az elkövetőtől. A rendszer azonban úgy rendelkezik, hogy nem áll fenn kettős kártérítés, így ha ugyanazon eseményért az elkövető vagy annak nevében kártérítést fizetnek az áldozatnak, a Törvényszék ezt figyelembe veszi annak biztosítása érdekében, hogy ne legyen kétszeres kártérítés.

Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Ön akkor is jogosult kártérítésre, ha az elkövetőt nem azonosították vagy nem ítélték el mindaddig, amíg a bűncselekményt bejelentik az An Garda Síochána., azaz az ír rendőrség (vagy adott esetben a Garda Síochána Ombudsman Commission – GGSOC) felé. Szükséges továbbá, hogy az An Garda Síochána (vagy adott esetben a GSOC) jelentést nyújtson be a Törvényszéknek az eseményről, amely megerősíti a bűncselekményt, annak jellegét és kivizsgálását.

Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?

A rendszer előírja, hogy a sérülést okozó erőszakos bűncselekményt követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kárt okozó esemény bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül írásban kell kérelmet benyújtani.

Ha a kérelem késedelmes, azaz ha azt az eseményt követően több mint három hónappal írásban nyújtják be, a rendszer lehetővé teszi a Törvényszék számára, hogy a késedelmes kérelmeket kivételesnek tekintse. Ez legfeljebb az esemény bekövetkezésétől számított két évig terjedhet, és ha a Közszolgálati Törvényszék meggyőződött arról, hogy az ilyen késedelmes alkalmazás körülményei indokolják az ilyen kivételes bánásmódot. Késedelmes jelentkezés esetén a kérelmezőknek írásban meg kell indokolniuk a késedelem okát, amelyben fel kell tüntetniük a jelentkezési lapon a körülményeket, és meg kell indokolniuk a késedelem okait. A benyújtott magyarázat vizsgálatát követően a Közszolgálati Törvényszék feladata annak eldöntése, hogy megvizsgálja-e a kérelmet.

A Közszolgálati Törvényszék nem fogadhatja el a kereseteket, ha a kárt okozó esemény több mint két évvel a kérelem benyújtásának időpontját megelőzően következett be.

Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?

A bűncselekménnyel összefüggésben felmerülő következők tekintetében ítélhető meg:

• a kérelmező személyi és orvosi költségeivel kapcsolatban igazolt költségek, amelyek magukban foglalhatják az áldozat által elszenvedett sérülések miatt szükséges otthoni átalakítások/speciális felszerelések költségeinek megtérítését.
• utazási költségek, például a sérülésekből eredő orvosi és személyi ellátás igénybevétele miatt.
• az eddig kifizetett és (általában egy aktuárius által) kiszámított jövedelemkiesést – ha van ilyen – az elszenvedett bűncselekményekből eredően a jövőre nézve számították ki.
• egyéb felmerült zsebköltségek és különleges kiadások.
• a felperes a Közszolgálati Törvényszékhez benyújtott kérelem alátámasztásához szükséges orvosi vagy egyéb szakértői jelentések beszerzése során felmerült költségeket is igényelheti.

A kártérítést egy összegben vagy havi részletekben folyósítják?

Az odaítélést általában egy összegben fizetik ki. Időről időre előfordulhat, hogy ez nem lehetséges, ha a Törvényszék éves költségvetése kimerült. Bizonyos körülmények között a Bíróság dönthet úgy, hogy ideiglenes határozatot hoz az eddig felmerült költségek fedezése érdekében, a jogerős ítéletre vonatkozó határozat meghozataláig (pl. a sérülések rendezése során).

A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet, illetve a részemre fizetett összeget?

A rendszer értelmében nem jár kártérítés, ha a Közszolgálati Törvényszék meggyőződött arról, hogy a felperes provokáció miatt vagy más okból felelős volt a sérelmet okozó bűncselekményért, vagy a Közszolgálati Törvényszék csökkentheti az ítélet összegét, ha véleménye szerint a felperes részben felelős a jogsértésért.

Ezenkívül a rendszer értelmében nem jár kártérítés, ha a Közszolgálati Törvényszék meggyőződött arról, hogy a felperes magatartása, jellege vagy életmódja alkalmatlanná teszi az ítélet odaítélését, vagy a Közszolgálati Törvényszék csökkentheti az ítélet összegét, ha véleménye szerint ez a felperes magatartására, jellegére vagy életmódjára tekintettel indokolt.

Amint azt fentebb megjegyeztük, a programnak az is feltétele, hogy a kérelmezőknek együtt kell működniük a rendőri hatóságokkal a bűncselekménnyel kapcsolatban.

Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

Az Ön pénzügyi helyzete nem befolyásolja a balesetből eredő sérülések és veszteségek után járó díjra való jogosultságát. A Közszolgálati Törvényszéknek azonban biztosítania kell, hogy ne kerüljön sor kettős kártérítésre, így ha Ön az eset óta szociális ellátásban részesült, ezeket a bíróság az ítélet meghozatalakor figyelembe veszi.

Azokban az esetekben, amikor a kártérítés magában foglalja az elszenvedett sérülésekből eredő eddigi vagy jövőbeli jövedelemkiesést, a bíróság figyelembe veszi az Ön eddigi keresetét és az Ön tervezett jövőbeli keresetét, csakúgy, mint a munkáltatója által kifizetett összegeket, pl. a táppénzt stb.

Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?

A rendszer keretében nyújtott kompenzációra vonatkozó korlátozásokat és korlátozásokat a rendszer 6. és 7., valamint 9–15. bekezdése tartalmazza, amelyek itt érhetők el:

Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása? Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?

A támogatás minimális összege jelenleg 500 EUR. Jelenleg nincs maximális díjtétel.

Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésre szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?

A Közszolgálati Törvényszék megtéríti az igazolt költségeket, ezért be kell számolni a felmerült költségekről. A Közszolgálati Törvényszék titkársága jellemzően a jelentkezési lap kézhezvételekor veszi fel Önnel a kapcsolatot. Emellett az elmaradt jövedelem esetében jellemzően a munkáltatótól és/vagy a Szociális Védelmi és Bevételügyi Minisztériumtól származó, az Ön fizetésére vonatkozó információra lesz szükség, és a jövőbeli jövedelemkiesések esetében jellemzően biztosításmatematikai számításra van szükség. A jelentkezési szakaszban a pályázók jellemzően ismertetik veszteségeiket és költségeiket, a Közszolgálati Törvényszék titkársága pedig nyomon követi a megfelelő dokumentációt igénylőt.

Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?

A rendszerben az az általános elv érvényesül, hogy nem lehet kettős kompenzációt nyújtani. A kérelmével kapcsolatos döntés meghozatalakor a Törvényszék figyelembe vesz minden olyan egyéb kifizetést, amelyet az esemény következtében más forrásból kapott.

Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?

A megítélt kártérítést jellemzően egyetlen kifizetésben fizetik ki azt követően, hogy a Közszolgálati Törvényszék jogerős határozatot hozott a kérelemről, és azt a felperes elfogadta. Bizonyos körülmények között azonban a Közszolgálati Törvényszék dönthet úgy, hogy ideiglenes ítéletet hoz, amíg nem születik döntés a jogerős ítéletről. A Bíróság általában csak akkor mérlegeli az ideiglenes ítélet meghozatalát, ha ok van a jogerős ítélet meghozatalának késleltetésére (pl. orvosi kérdések rendezésére vár), vagy ha a kérelmező pénzügyi nehézségekkel küzd, és a felmerült költségek (pl. orvosi költségek) egyértelműen megtéríthetők.

Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?

Nem – miután a Közszolgálati Törvényszék határozatot hozott, és az ítéletet a felperes elfogadta és ki is fizette, nem lehetséges további vagy további ítélethozatal.

Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?

Az Ön kérelmét az itt elérhető egységes igénylőlapon kell benyújtani.

A hiánytalanul kitöltött igénylőlap benyújtásán túl arra kérjük, hogy lehetőség szerint csatolja az An Garda Síochána, azaz az ír rendőrség (vagy a Garda Síochána ombudsmani bizottsága, GGSOC) felé az incidenst bejelentő nyilatkozatának másolatát minden olyan esetben, amikor a bűncselekményt állítólag An Garda Síochána egyik tagja követte el.

A jelentkezési lapon kért egyéb igazoló dokumentumokat is be kell nyújtania (pl. a felmerült költségekre vonatkozó bizonylatokat). Ez magában foglalhatja az Ön munkáltatója és/vagy állami hatóságai által benyújtott igazoló dokumentumok benyújtását, például abban az esetben, ha jövedelemkiesést kérnek. Az Ön kártérítési igényének jellegétől függően szükség lehet kiegészítő orvosi vagy egyéb szakértői jelentések benyújtására is. Általában a Közszolgálati Törvényszék titkársága veszi fel a kapcsolatot a kérelmezővel az igazoló dokumentumok benyújtását kérő jelentkezési lap kézhezvételekor.

Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?

Nem.

Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?

A Criminal Injuries Compensation Tribunal (büntetőjogi kártérítéssel foglalkozó bíróság) dönt az ír rendszer alapján benyújtott kártérítési igényekről.

Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?

A rendszer szerinti kártérítési kérelmeket az itt rendelkezésre álló egységes igénylőlapon kell benyújtani.

A kitöltött pályázatokat a következő címre kell küldeni:

Criminal Injuries Compensation Tribunal
Department of Justice
Department’s Square
Redmond’s Hill
Dublin 2, D02 TD99

e-mail: criminalinjuries@justice.ie

Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?

A rendszer keretében a kérelemről első fokon csak a benyújtott dokumentumok alapján, azaz meghallgatás nélkül döntenek.

A keresetlevélre vonatkozó elsőfokú határozatot a Közszolgálati Törvényszék megfelelően felhatalmazott tisztviselője hozhatja meg, ha a kért összeg nem haladja meg a 3 000 EUR-t.

Ha a kért összeg meghaladja a 3 000 eurót, a keresetet első fokon a Közszolgálati Törvényszékhez kell benyújtani. Amennyiben a kért összeg nem éri el a 75 000 EUR-t, a kérelemről első fokon a Fórum egyetlen tagja határoz, és ha a kért összeg meghaladja a 75 000 EUR-t, a kérelemről a Törvényszék három tagja együttesen határoz.

A titkárság értesíti a kérelmezőt a határozatról, amint az rendelkezésre áll. A kérelmező elfogadhatja a határozatot vagy fellebbezhet ellene.

Amennyiben a felperes fellebbezést nyújt be a Közszolgálati Törvényszék elsőfokú határozatával szemben, a felperes meghívást kap a fellebbezési tárgyalásra, amelyen a Törvényszék három tagjából álló testület (az eredeti határozatot meghozó tagok kivételével) szóban tárgyalja az ügyet, és kollektív végleges határozatot hoz.

A fellebbezési meghallgatásra zárt és informális formában kerül sor – Önnek nincs szüksége jogi képviseletre. A meghallgatást általában távkonferencián vagy webalapú videokonferencián tartják, vagy bizonyos körülmények között a helyszínen is megtarthatók. A Közszolgálati Törvényszék személyes adatok eltávolításáról szóló határozatai nyilvánosan hozzáférhetővé tehetők.

Mennyi időt vesz igénybe (körülbelül) a hatóság kártérítési igényre vonatkozó határozatának kézhezvétele?

A támogatási program keretében benyújtott kérelmek elbírálási ideje esetenként jelentősen eltérhet. Az idő általában az ügy jellegétől és sajátos körülményeitől függ, például ez magában foglalhatja annak esetleges szükségességét, hogy a kérelmezőtől további információkat – például orvosi vagy egyéb szakértői jelentéseket – szerezzenek be az állítással kapcsolatban. A keresetre vonatkozó határozat meghozatalakor a Törvényszék más szervektől, például a rendőrségtől vagy más állami hatóságoktól is kérhet további információkat. Amennyiben bírósági eljárás van folyamatban, a Törvényszék jellemzően az eljárás kimenetelére vár.

A Törvényszéknek a keresetlevél kézhezvételekor fennálló jelenlegi ügyterhelése szintén hatással lesz a szóban forgó időtartam hosszára.

Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?

Ha nem elégedett a Törvényszék elsőfokú határozatával, fellebbezhet a határozat ellen. Ha így tesz, meghívják egy fellebbezési tárgyalásra, amelyen egy három választottbírósági tagból álló testület (az eredeti határozatot meghozó törvényszéki tag kivételével) szóban tárgyalja az ügyet, és kollektív határozatot hoz. A kérelmet „de novo” alapon újra megvizsgálják. A Közszolgálati Törvényszéknek a fellebbezési tárgyaláson hozott határozata minősül a rendszer szerinti végleges határozatnak. Az Ír Felsőbíróság azonban kijelentette, hogy megfelelő esetekben – például az alkotmányos igazságszolgáltatás elveinek megsértése vagy a kártérítési rendszer félreértelmezése esetén – felül fogja vizsgálni az Alkotmánybíróság határozatát.

Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?

A szükséges formanyomtatványokra vonatkozó információk és a programmal kapcsolatos egyéb információk itt találhatók.

Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?

Az ír rendszerrel kapcsolatos részletesebb információk, beleértve a gyakran feltett kérdéseket is, itt érhetők el.

További információkért forduljon a Bíróság titkárságához az alábbi címen vagy telefonszámon.

Elérhetőségek:	Criminal Injuries Compensation Tribunal Department of Justice Department’s Square Redmond’s Hill Dublin 2 D02 TD99
Honlap:	https://www.gov.ie/en/campaigns/0bff8-criminal-injuries-compensation-scheme/
Telefonszám:	+ 353 1 479 0290
E-Mail:	criminalinjuries@justice.ie

Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?

A program célja, hogy informálisan működjön, és ezt a szerződési feltételek határozzák meg. Míg a kérelmező mindig jogosult független tanácsot vagy képviseletet kérni, ideértve a jogi tanácsadást és a jogi képviseletet is, a rendszer nem rendelkezik a jogi költségek megtérítéséről.

Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?

A Bíróság titkársága segítséget nyújt a kérelmezőknek, és válaszol a rendszer működésével kapcsolatos kérdésekre.

Az írországi székhelyű áldozatsegítő szolgálatok szintén segíthetnek és tanácsot adhatnak Önnek a rendszer keretében benyújtott kérelem benyújtásához. Az áldozatsegítő szervezetek stb. széles körének részleteit az áldozatok chartájának következő kiadványa sorolja fel.

Az egyik ilyen szolgálat, az Ír Turisztikai Segítségnyújtási Szolgálat (ITAS) az írországi látogatásuk során bűncselekmény áldozatává vált turisták támogatására szakosodott. Az ITAS-ról további információk itt találhatók.

Az ITAS-szal a info@itas.ie e-mail címen, valamint a + 353 1 666 93 54 telefonszámon lehet telefonon kapcsolatba lépni.