Zapri

BETA RAZLIČICA PORTALA JE ZDAJ NA VOLJO!

Obiščite BETA različicoevropskega portala ePravosodje in opišite svojo izkušnjo!

 
 

Navigacijska pot

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Tagállami jog - Lettország

Stran je strojno prevedena in njena kakovost ni zajamčena.

Kakovost prevoda je: nezanesljiva

Ali menite, da je ta prevod koristen?

Ebben a szakaszban információkat talál a lettországi jogrendszerről.


Jogforrások

Lettország a kontinentális európai jogrend része. A legfontosabb jogforrások a lett jogrend részét képező külső írott törvények.

Külső jogszabályok

Külső törvények és rendeletek szabályozzák a közjogi intézmények és az egyének vagy szervezetek közötti jogviszonyokat.

A külső jogi aktusok típusai és a jogi hatás hierarchiája:

  • A Lett Köztársaság alkotmánya (alkotmány);
  • egyéb jogszabályok;
  • A kabinettekre vonatkozó rendeletek;
  • A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság rendelkezései (a lett jogrendben ezek a rendelkezések ugyanolyan jogi kötőerővel bírnak, mint a kabinet által kiadott rendeletek);
  • Kötelező helyi önkormányzati rendeletek.

Az európai uniós jog a külső jogszabályok elsőbbségének helyével összhangban alkalmazandó. Az intézményeknek és a bíróságoknak az Európai Unió jogának alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát is figyelembe kell venniük.

A nemzetközi jog szabályait, azok forrásától függetlenül, a külső jogi erők jogrendjében elfoglalt helyük szerint kell alkalmazni. A nemzetközi jog és az azonos jogerő lett joga közötti eltérés esetén a nemzetközi jogot kell alkalmazni.

Az önkormányzatok kötelező érvényű rendelkezései kötelező érvényűek a közigazgatási területükön működő valamennyi személyre és jogi személyre nézve.

A külső jogszabályokat és egyéb jogszabályokat a A link új ablakot nyit meg Hivatalos Közlönyben a Latvijas Vēstnesisben kell közzétenni. A hivatalos közzététel nyilvános és kötelező érvényű. Senki nem hivatkozhat a Hivatalos Lapban közzétett jogi aktusok vagy hivatalos értesítések figyelmen kívül hagyására.

Külső jogi aktusok kibocsátására jogosult szervezetek:

  • Lettország népe – a jogszabályokhoz való jog (1/10) jogot biztosít arra, hogy törvénytervezetet nyújtsanak be a Saeima részére; a népszavazáson való részvétel joga),
  • A Saeima (Parlament), a jogalkotó hatóság,
  • A minisztertanács: a jogalkotás joga,
  • A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság joga a jogalkotásra,
  • a helyi hatóságok joga a jogalkotásra.

Belső jogszabályok

A belső szabályozási aktus olyan, a közjog hatálya alá tartozó intézmény által kibocsátott jogi aktus, amelynek célja saját belső magatartásának vagy megállapodásainak saját felelősségére történő meghatározása, vagy egy külső jogalkotási aktus alkalmazási szabályainak értelmezése a saját tevékenységi területén. A belső törvények és rendelkezések nem kötelezőek az egyénekre nézve. Így amikor egy intézmény egy magánszemélyre vonatkozó határozatot hoz, döntése nem támaszkodhat a belső szabályozási aktusra.

A belső törvények és rendeletek típusai:

  • eljárási szabályzat, eljárási szabályzat – az intézmény vagy szerv által felállított testületi szervek, valamint a munkaszervezés;
  • ajánlások: a törvények és rendeletek által biztosított mérlegelési jogkör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapítása egységes esetek esetén egységes bánásmód biztosítása céljából. Bizonyos esetekben az ajánlások alól felmentés adható, amennyiben erre elegendő indok áll rendelkezésre;
  • a külső jog vagy az általános jog elveinek alkalmazására vonatkozó utasítások;
  • belső szabályok – a vezetői határozat elfogadására vonatkozó eljárások meghatározása, a vezetők és egyéb alkalmazottak feladatainak ellátása, magatartási szabályok, az intézményen belüli foglalkoztatás védelme, valamint az intézmény működéséhez kapcsolódó bármely egyéb kérdés.

A jogi hatály tekintetében a belső jogszabályok típusai megegyeznek. Ha a belső törvények és rendeletek között ellentmondás van, akkor a hatóság vagy a tisztviselő által kiadott jogi aktust kell alkalmazni.

Ha a tisztviselő a hierarchikus szint intézményei vagy tisztviselői által kibocsátott belső törvények és rendelkezések közötti ellentmondást észlel, akkor:
  1. általános jogállam, amennyiben ez nem sérti az egyedi rendelkezést;
  2. a legutóbbi belső jogszabályok, ha mindkét rendelkezés általános vagy egyedi. A belső szabályozási aktus elfogadásának időpontja döntő jelentőségű.
Ha a tisztviselő ellentmondást fedez fel a belső jog és a külső szabályozási aktus között, akkor a külső szabályozási aktust kell alkalmaznia.

Belső jogszabályok és rendeletek kibocsátására feljogosított szervezetek:

  • A kabinet;
  • A kabinet tagja;
  • származtatott közszervezet;
  • a Hatóság vezetője;
  • Az intézmény osztályvezetője.

Jogforrások típusai – magyarázat

Jogforrások típusai:

  • törvények és rendeletek – jogszabályokat tartalmazó jogszabályok, amelyek jogi rendelkezéseket állapítanak meg, intézkedéseket hoznak, azokat módosítják vagy hatályon kívül helyezik. A törvényeket és rendeleteket külső törvényekre és rendeletekre, valamint belső jogszabályokra és rendeletekre kell bontani;
  • általános jogelvek – a közélet objektív jogát szabályozó írásbeli (jogszabályon alapuló) vagy írásba nem foglalt keret;
  • szokásos jogi rendelkezések – a régóta fennálló tényleges használat eredményeként kialakult magatartási szabályok. Szokásjog akkor alkalmazandó, ha a törvény vagy más külső jogi szabályozás nem rendelkezik az ügy megfelelő szabályozásáról, valamint a jogi rendelkezések értelmezéséről;
  • ítélkezési gyakorlat – bírósági határozatokból álló testület, amely absztrakt jellegű, absztrakt jellegű jogi véleményeket tartalmaz, és amelyet más esetekben a bírák felhasználhatnak érvelésükben;
  • a jogi doktrína, a meglévő tudományos ismeretek, amelyek egyértelművé teszik a jogi rendelkezéseket, azok eredetét és alkalmazását. A jogi doktrínát széles körben alkalmazzák az igazságügyi és közigazgatási szervek határozatainak indokolásában.

A jogforrási hierarchia

Elsődleges jogforrások

  • jogszabályok: egy nagyobb jogi erő jogforrása. A törvényeket és a rendeleteket a külső jogi szabályozás jogrendszerében elfoglalt helyük szerint kell alkalmazni;
  • általános jogelvek – jogforrás, amely akkor alkalmazandó, ha a szóban forgó kérdést nem külső jogszabály szabályozza. Ezeket használják a törvények és rendeletek értelmezésében is. A jogi erő tekintetében a jog általános elvei nem egyenrangúak;
  • szokásjog: ha egy törvény vagy más külső jogi szabályozás nem rendelkezik az ügy megfelelő szabályozásáról, valamint a jogi rendelkezések fordítása.

Másodlagos jogforrások

  • ítélkezési gyakorlat – Bíróság ítéletei, amelyek az eljárási szabályzat értelmében kötelező erejűek a követelésekkel foglalkozó bíróságokra nézve. Az ilyen ítéletek mindegyike kötelező, mindenki számára kötelező, és ugyanolyan tisztelettel kezelendő, mint a jog.

Az Alkotmánybíróság ítéletei kötelezőek az összes nemzeti és helyi hatóságra, intézményre és tisztviselőre, ideértve a bíróságokat, valamint a természetes és jogi személyeket is. Az Alkotmánybíróság által elismert jogi rendelkezés hiányában az Alkotmánybíróság által elismert rendelkezést (jogi aktust) semmisnek kell tekinteni az Alkotmánybíróság ítéletének kihirdetésétől, kivéve, ha az Alkotmánybíróság másképp rendelkezik.

Ha az Alkotmánybíróság a Lettország által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodást alkotmányellenesnek nyilvánította, a minisztertanácsnak haladéktalanul lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy módosítsa, felmondja, felfüggessze vagy visszavonja a megállapodást.

Az Alkotmánybíróság azon határozata, amelyben a törvényt értelmezik, valamennyi nemzeti és helyi hatóság, szerv és tisztviselő, bíróság, természetes és jogi személy számára kötelező érvényű.

  • a jogi és nemzeti szabályozási döntések indokolásában széles körben alkalmazzák a jogi doktrínát. A jogi doktrína nem bír joghatással, és nem általánosan kötelező erejű.

Az intézményrendszer

Külső törvények és rendeletek kibocsátására feljogosított szervezetek

A Saeima és a lett népnek az emberek szavazati joga – a jogalkotási tevékenységhez való jog.

A kabinet a következő esetekben bocsáthat ki külső jogszabályokat:

  • a törvényben foglalt felhatalmazás alapján;
  • nemzetközi megállapodás vagy annak tervezete működésének jóváhagyása vagy felfüggesztése, kivéve, ha az Alkotmány vagy az Alkotmány eltérően rendelkezik;
  • ha az Európai Unió joga úgy kívánja, és a jogszabály nem szabályozza a vonatkozó kérdést. Ezek a szabályok nem korlátozhatják a magánszemély alapvető jogait.

A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Szabályozó Bizottság — joguk van arra, hogy külső jogszabályokat (rendeleteket) csak a hatáskörébe tartozó ügyekben, jogszabályban előírt megbízás alapján állítsanak ki.

A helyi önkormányzatok joga arra, hogy törvényi vagy külső jogi aktusokat szabályozzanak a kormányrendeletek alapján (kötelező erejű rendelkezések).

A szabályozási aktusok létrehozásának folyamata

Ez a szakasz áttekintést nyújt a törvények és rendeletek megszövegezésére vonatkozó eljárásokról.

Jogszabályok

A jogszabálytervezet benyújtása a Saeima részére

Törvénytervezeteket a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a Saeima (Saeima) bizottságai, legalább öt képviselő és a Lett Köztársaság alkotmánya szerint, valamint a választójoggal rendelkező polgárok egytizedének nyújthatnak be a Saeima elé.

Törvénytervezetek megvitatása és elfogadása a Saeima területén

A Saeima (Saeima) három olvasatban tárgyalja a törvénytervezeteket. A két olvasat között olyan törvénytervezetek szerepelnek, amelyek sürgősnek minősülnek, az állami költségvetés, a nemzeti költségvetés módosításai és a nemzetközi szerződések jóváhagyásáról rendelkező törvénytervezetek.

A törvénytervezet elfogadottnak és jogszabállyá válik, ha azt három olvasat során vagy – a fent említett esetekben – két olvasatban tárgyalják, és a jelen lévő tagok abszolút többségével fogadják el.

A jogszabályok kihirdetése

A Saeima által elfogadott jogszabályok szövegét továbbítani kell a köztársasági elnöknek.

Az elnök kihirdeti a Parlament által elfogadott jogszabályokat, legkésőbb tíz nappal azt követően, de legkésőbb az elfogadásukat követő huszonegyedik napon. Ez a törvény 14 nappal azt követően lép hatályba, hogy a Lett Köztársaság Hivatalos Közlönyében megjelent a Latvijas Vēstnesis, ha a törvény más határidőt nem ír elő.

A törvény kihirdetésének felfüggesztésére vonatkozó jog

A köztársasági elnök attól tart, hogy jogosult a törvény második felülvizsgálatát kérni, illetve a törvény közzétételét két hónapos időtartamra felfüggeszteni.

A köztársasági elnök joga saját kezdeményezésére és a saját kezdeményezésére történő közzététel felfüggesztésére a parlamenti ciklus legalább egyharmadának kérésére. Ezt a jogot az elnök vagy a Saeima képviselőinek egyharmada a törvény a Saeima általi elfogadásától számított tíz napon belül gyakorolhatja.

E rendelkezések értelmében a népszavazást a szavazásra bocsátják, ha az aláírásgyűjtés során a szavazók legalább egytizede kéri. Ha azonban két hónapon belül nem érkezik ilyen kérés, a törvényt közzéteszik. A népszavazásra azonban nem kerülhet sor, ha a Saeima újra szavaz a szóban forgó jogról, és a szavazás nem kevesebb, mint a Saeima valamennyi tagjának háromnegyede.

A parlament és az állam elnöke általi elfogadás abban az esetben is lehetséges, ha a parlamenti választásokon részt vevő választópolgárok legalább fele részt vesz a szavazáson, amennyiben az utolsó parlamenti ciklusban legalább a szavazók fele részt vesz, és a többség a törvény eltörlése mellett szavaz.

Az összes jogszabályt azonban nem lehet népszavazásra bocsátani. A költségvetésről és a hitelfelvételi lehetőségekről, az adókról, a vámokról, a vasútról, a kormányról, a kormányról, a hadviselésről és az indításról, a békeépítésről, a békenyilatkozaton és annak bezárásáról, mobilizálásáról és leszereléséről szóló törvények és törvények, valamint a devizaszerződések nem bocsáthatók szavazásra a szavazás alatt.

A törvény hatálybalépése

Ez a törvény a Lett Köztársaság Hivatalos Közlönyében való kihirdetését követő 14. napon lép hatályba, a törvényben előírt egyéb határidő hiányában. E törvény hatálybalépésének napja a kihirdetését követő napon kezdődik.

A törvény megsemmisítése

A törvény a következő esetekben jár le:
  • amennyiben a vonatkozó jog elismeréséről szóló törvény hatályba lép, és lejárt
  • amennyiben a törvény átmeneti rendelkezéseinek egy másik rendelkezése hatályba lépett, amely rendelkezik a szóban forgó törvény hatálybalépésének elvesztéséről;
  • amennyiben az Alkotmánybíróság ítélete hatályba lépett, amely rendelkezik az irányadó jog hatályának lejártáról;
  • a jogerő átvezetése az idők során, amikor a törvényt vékony alapon fogadták el.

A kabineti rendeletek

A kabineti rendelet tervezetének benyújtása a minisztertanácsnak

A Minisztertanács valamely tagjának jogában áll a miniszteri kabinetet a miniszter kabinetjének egy tagja elé terjeszteni.

A más állami és önkormányzati intézmények, valamint a nem kormányzati szervezetek és a szociális partnerszervezetek vezetői jogosultak arra, hogy jogszabálytervezetet nyújtsanak be a kabineti bizottság ülésére vagy a kabinet egy ülésére, kizárólag a kabinet azon tagja révén, aki politikai felelősséggel tartozik az érintett ágazatért, ágazatért vagy alágazatért.

A kabineti rendelet tervezetének megvitatása és elfogadása

A minisztertanács elé terjesztett rendelettervezeteket az államtitkárok ülésén reklámozzák és vitatják meg. A kormányrendelet-tervezetet az összehíváskor továbbítani kell az illetékes minisztériumoknak és adott esetben a többi illetékes hatóságnak. Az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium véleményt nyilvánít valamennyi jogszabálytervezetről. A nem kormányzati szervezetek képviselői az egyeztetés során is nyújthatnak be véleményeket.

A harmonizált szabályok tervezetét a kabinet ülésén vizsgálják meg, de arról nem született megállapodás az államtitkárok ülésén vagy a kabinetbizottság ülésén. Azok a projektek, amelyekről megállapodás született, a Minisztertanács ülésének tárgyát képezik. Amennyiben a szabályzat tervezetét a kabinet ülésén hagyják jóvá, ezt elfogadottnak kell tekinteni, és a kormányrendeleté válik.

A kormányrendeletek hirdetései

A Kabinetrendeleteket a Lett Köztársaság Latvijas Vēstnesis Hivatalos Közlönyében kihirdetik.

A minisztertanácsi rendelet hatályba lépése

A kormányrendelet-rendeletek a Lett Köztársaság Hivatalos Közlönyében való kihirdetését követő napon lépnek hatályba, amennyiben nincs más hatálybalépési határidő.

A kabineti rendeletek kihirdetése

A kabineti rendeletek az alábbi esetekben hatályukat vesztik:

  • a minisztertanácsi rendelet hatályba lépése a vonatkozó kormányrendeletek érvénytelenítéséről;
  • abban az esetben, ha a minisztertanács végső kiadási szabálya hatályba lépett, amely előírja a vonatkozó kabineti rendeletek érvénytelenítését;
  • ha a kormányrendelet alapjául szolgáló jogszabály nem szűnik meg;
  • amikor az Alkotmánybíróság ítélete hatályba lépett, amely előírja a vonatkozó kormányrendeletek érvénytelenítését;
  • a Miniszteri Kabinetre vonatkozó rendeletek érvényességi idejének időzítése, amikor a miniszteri kabinet szabályzatát ideiglenes jelleggel hozták meg.

A Lett Nemzeti Bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság szabályai

A lett bank, a Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság és a Közüzemi Bizottság szabályainak kihirdetésére, hatályba lépésére és hátrányára vonatkozó eljárás megegyezik a minisztertanácsi rendeletekével, a hatálybalépéssel és az erő elvesztésével.

A helyi hatóságok által kibocsátott szabályozó jogszabályok (kötelező rendelkezések);

A helyi önkormányzatokról szóló rendelettervezetek benyújtása a városi tanácsnak

Az önkormányzati tanács önkormányzati testületének, a tanács tanácsának, a városi tanács tanácsának, a rendkívüli ülés kezdeményezőjének, valamint a város vagy a községi község ügyvezető igazgatójának az önkormányzati tanács elé terjeszthetik a szabályok tervezetét.

A helyi önkormányzatokról szóló rendeletek megvitatása és elfogadása

A helyi önkormányzatokra kötelező érvényű rendelettervezeteket elfogadják és kötelező érvényű szabályokká válnak, feltéve, hogy az önkormányzati tanács tagjainak több mint a fele a szóban forgó ülésen szavaz, és a törvény eltérően nem rendelkezik.

A tanács írásos és elektronikus közleményeket küld a Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, amely a kötelező erejű rendeletek kézhezvételét követő három munkanapon belül értékeli az önkormányzat által elfogadott kötelező erejű rendeletek jogszerűségét, és a kötelező erejű rendeletek aláírását követő három munkanapon belül elküldi a vonatkozó véleményt a helyi hatóságnak, és azokat az aláírástól számított három munkanapon belül elektronikus úton elküldi.

Ha a Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium véleménye a törvény által megszabott határidőn belül nem emel kifogást az elfogadott kötelező szabály ellen, és az önkormányzat nem nyilvánított véleményt, az önkormányzat nem nyilvánított véleményt az elfogadott kötelező szabályokról.

A kötelező érvényű szabályok vagy azok részei jogellenességét igazoló Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztérium véleményének kézhezvételét követően az önkormányzat meghatározza a véleményben kifejtett kötelező erejű rendelkezéseket, valamint a kötelező rendelkezéseket. Amennyiben az önkormányzati tanács nem ért egyet a véleménnyel teljes mértékben vagy részben, a Tanács határozatában megfelelő indokolást ad, és kötelező erejű szabályokat állapít meg. A kötelező szabályokat elektronikus formában és elektronikus formában történő aláírásától számított három munkanapon belül meg kell küldeni a Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.

Kötelező szabályok bevezetése a helyi hatóságok számára

A Lett Köztársaság városi tanácsa közzéteszi a kötelező szabályokat és az indokolást a A link új ablakot nyit megHivatalos Közlönyben (Latvijas Vēstnesis). Az önkormányzati tanács közzéteszi a kötelező erejű rendeleteket és azok indokolását a „Latvijas Vēstnesis” (06.11.2015-től) vagy egy helyi újságban vagy egy ingyenes kiadásban.

Az önkormányzati tanács kötelező szabályokat fogad el, amelyek meghatározzák a kötelező szabályok közzétételének helyét, és amelyeket a hivatalos közlönyben, a Latvijas Vēstnesisben közzétettek. Az önkormányzati tanács egy évet meg nem haladó időközönként megváltoztatja a kötelező erejű szabályok közzétételi helyét. A helyi vagy regionális hatóságok kötelező rendelkezéseit hatálybalépésükkor közzéteszik a helyi hatóság honlapján. Emellett az önkormányzati képviselő-testület és az önkormányzat, illetve a városi közigazgatás számára is biztosított az önkormányzati tanács kötelező érvényű szabályaihoz való hozzáférés.

A helyi önkormányzatokra vonatkozó kötelező rendelkezések hatályba lépése

A kötelező szabályok a bejelentett kiadásokban való hivatalos közzétételt követő napon lépnek hatályba, ha azok nem írnak elő újabb hatálybalépési időpontot.

A helyi hatóságok kötelező érvényű rendeleteinek érvénytelenítése

A helyi hatóságok kötelező érvényű rendelkezései az alábbi esetekben szűnnek meg:

  • a kötelező erejű szabályok hatálybalépése esetén a kötelező erejű szabályok hatálybalépése;
  • amennyiben az egyéb kötelező erejű rendelkezések lezárására vonatkozó szabály hatályba lépett, amely előírja a vonatkozó kötelező rendelkezések érvénytelenítését;
  • azon magasabb jogszabályi rendelkezés lejárta, amely alapján a vonatkozó kötelező erejű szabályokat kibocsátották;
  • ha az Alkotmánybíróság ítélete hatályba lépett, amely előírja a vonatkozó kötelező rendelkezések érvénytelenítését;
  • a kötelező erejű rendelkezések időbeli hatályát akkor kell alkalmazni, ha a kötelező erejű szabályokat meghatározott időtartamra fogadják el.

Jogi adatbázisok

A Lett Köztársaság Hivatalos Lapja, Latvijas Vēstnesis

A Hivatalos Közlöny Latvijas Vēstnesis a Lett Köztársaság hivatalos közlönyének hivatalos közlője.

  • A hivatalos kiadvány nyilvánosan hozzáférhető és jogilag kötelező érvényű.
  • Senki nem hivatkozhat a Hivatalos Lapban közzétett jogi aktusok vagy hivatalos értesítések figyelmen kívül hagyására.

A hivatalos kiadvány hivatalos közzététele 2012. július 1. óta a „Latvijas Vēstnesis” hivatalos lapjának hivatalos kiadványa révén érhető el a következő címen: A link új ablakot nyit meghttps://www.vestnesis.lv. A https://www.vestnesis.lv weboldalon 2012. július 1. A link új ablakot nyit megelőtt közzétett információk tájékoztató jellegűek. Ezen információk hivatalos közzététele a „Latvijas Vēstnesis” című napilap formájában érhető el.

Egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok

Az egységes szerkezetbe foglalt törvények, a Minisztertanács rendeletei, valamint egyéb törvények és rendeletek elérhetők a lett jogszabályok honlapján: A link új ablakot nyit meghttp://www.likumi.lv/. Minden közzétett, egységes szerkezetbe foglalt jogszabály informatív jellegű. A telepet a VSIA A link új ablakot nyit meg Latvijas Vēstnesis hivatalos kiadó vezeti.

Official Kiadó

A Latvijas Vēstnesis hivatalos közlönyt (Latvijas Vēstnesis) a hivatalos lap Latvijas Vēstnesis A link új ablakot nyit meg (Latvijas Vēstnesis) állította ki.

A hivatalos kiadó az ISO 9001: 2015 nemzetközi szabvány (minőségirányítás) és az ISO 27001: 2013 (információbiztonság) követelményei szerint működik.

Ingyenes az adatbázishoz való hozzáférés?

A Lett Köztársaság Hivatalos Lapja, „Latvijas Vēstnesis” díjmentesen hozzáférhető. A „Latvijas Vēstnesis” című újság kiadványainak elektronikus archívumához való hozzáférés szintén ingyenes. Hasonlóképpen ingyenes hozzáférést biztosítanak az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok internetes oldalán is.

Linkek

A link új ablakot nyit megA Lett Köztársaság Parlamentjének (Saeima)

A link új ablakot nyit megA Lett Köztársaság Minisztertanácsa

A link új ablakot nyit megLatvijas Banka

A link új ablakot nyit megPénz- és Tőkepiaci Bizottság

A link új ablakot nyit megKözüzemi Bizottság

A lettországi helyi hatóságok elérhetőségeiA link új ablakot nyit meghttp://www.lps.lv/lv/kontakti/pasvaldibu-kontakti/

A link új ablakot nyit megHivatalos Közlöny Latvijas Vēstnesis

A link új ablakot nyit megA Lett Köztársaság törvénye


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 22/10/2019